Romániai Magyar Szó, 1950. április (4. évfolyam, 781-804. szám)

1950-04-01 / 781. szám

1950. április Gyorsfém vágóink figyelmébe Milyen legyen a gy­orsfém vágásra alkalmazott forgácsszög és méretrendszer H. Bortkevics Sztálin-díjas sztahanovista tanácsai Napról-napra terjed esztergályosaink­­között a fémmegmunkálás szovjet módszere. t­ermészetesen a módszer alkalmazása során ne­hézségek mutatkoznak, de eszterg­ályosaink minden nehézséget­­le­­küzdenek. A brassói Szovromtrak­torban, a pipesti Május 1.-üzem­­ben, a nagyváradi Infratirea-gyár­ban nagy sikerrel alkalmazták a gyorsfémvágás módszerét. 300—6­00 százalékkal haladják túl a­ nor­mákat és mind nagyobb azok szá­ma, akik véglegesen rátértek erre a módszerre. Elesztergályosaink munkájának elősegítése céljából alább közöl­jük a Sztálin-díjas szovjet sztaha­novista esztergályos cikkét a for­gácsszögről és az új m­éretrendsze­rről. Egészen­­bizonyos, hogy Bortkevics hasznos tanácsai megköny­­nyítik a kezdet nehézségeivel küz­dő esztergályosaink munkáját. Milyen legyen a szög? Az első keményöntvényü kéé, amelyet munkámban használtam, pozitív forgácsszögü és forgács­­oklatu volt. Ismeretes, hogy annnak­­idején — általában — meghono­sodott ez a „méretrendszer“, mely a szokásos feltételek közt a leg­jobb eredményekre vezetett. Ké­nyelmi szempontból mindennél egy­szerűbb lett volna továbbra is ki­tartani e méretrendszernél, en­gem azonban nem elégítettek ki az eddig elért eredmények. Ekkor újabb és tökéletesebb méret­rend­szer után kutattam. Nem százalékszom felsorolni a végzett kísérletek és fenések egész sorozatát, mert mindez már a múlté. A sikerek kudarcokkal váltakoztak, a nehézségek azon­ban nem riasztottak vissza, mert a kitűzött célt világosan láttam magam előtt. A szakirodalomból tudtam meg, hogy nagy sebesség esetén kis ,po­zitív, vagy negatív forgácsszöggel érjük el a normális vágást. Ek­kor az a kérdés támadt: ilye­neknek kell lenniök ezeknek a szögeknek? A választ az eszter­gapad mellett kaptam meg. Ez a vállasz azonban nem jött ol­yan egyszerűen és magától értetődően.­zal az eltéréssel, hogy ezek a mesterséges vájatok lényegesen nagyobb méretűért. Megfigyelésem után fölöslegessé vált az eszter­gályos beavatkozása. Most má­r a késeknek ezt a vá­­jatát figyeltem meg. Kiderült, hogy a vájat fokozatosan növekedett (mélyült), a vájatot a vágóéitól elválasztó állap kiterjedése csök­kent. Egyelőre még nem voltam képes megállapítani ezeknek a di­menzióknak számtani szabályait, azonban sikerült megfigyelnem a dollgaik lényegét. Konkréten pe­dig megállapítottam, hogy a vá­­jat hossza körülbelül egyenlő a vágás mélységével. A következő akadály az volt, hogy a kések mégiscsak igen gyorsan tompultak. Mi ennek az oka? Megállapítottam, hogy a vájat növekedése közben idővel el­éri a vágóélt és éppen akkor válik használhatatlanná, amikor összefolyik a vágóéllel. Azon gondolkoztam, miként szüntessem meg ezt a kellemet­lenséget. Újra csak a gyakorlat volt segítségemre. Munka közben is figyelemmel kell kísérni az ál­lapot és a­­köszörű segítségével még idejében kell helyrehozni ki­terjedését (szélességét), ha vl­ H. Bortkevics munka közben Mínusz két fokos negatív szög Általában jobbos hántol­ókést használok. Ezzel a késsel nem csupán a vágó, hanem az eszter­­gálfő-munkát is elvégzem. A vá­gókésre T15 K6, vagy T15 K6C- jelzésű keményöntvényből készült betétet rögzítek. A gyakorlat be­bizonyította, hogy ezek az önt­vények jobb eredményt biztosíta­nak, mint a régebben használt T21 KS jew­ isit betétek. Miközben a fenés szögét vál­togattam és különböző sebessé­gekkel dolgoztam, a szerszám „vi­selkedését" vizsgáltam és igyekez­tem megállapítani, hogy milyen esetben könnyebb és milyen eset­ben nehezebb az esztergálás, mi­lyen esetben áll be a kopás előbb és mikor utóbb, stb. A megfigyelés során­, megtalál­tam a legjobb méretrendszert. Ki­derült ugyanis, hogy a kést mí­nusz két fokot megközelítő nega­tív forgácsszöggel­­kell ellátni. A kés vágóélén végighúzódó sor fenéséből keletkezik a szög. A sor szélessége 1 — 1.5 milliméter. Azon­kívül 2—3 fokos pozitív hajlítást adunk a külső síknak; a forgács­­hajlító- görbület 0.5 milliméter, a hát­sószögek kétsíkúak, méretük 6, illetve 8 milliméter. Az ilyen mé­retű kés bizonyult a legszilárdabb­nak a jól megmunkálandó acélda­rab számára. Legtöbbször — ha csak lehet­séges — úgy állítom be a kést, hogy forgácshaj­ító éle 0,6—1 mil­liméterrel a megmunkálandó anyag középpontja alá kerüljön. Ilyen beálitással kisebb nyomásnak van kitéve a kés, nem keletkeznek benne rezgések és az igénybevett szögek az esztergályos számára al­kalmas oldalra kerülnek. Sok múlik a kés beállításán Lényegében nagyon sok múlik a kés helyes beállításán. Emlék­szem egyik esztergályosunkra, aki megkezdte a fémvágás gyors mód­szer­ének alkalmazását és hosz­­szú i­ő­n keresztül nem ért el eredményt. Esztergapadja telje­sen rendben volt, késeit is helye­sen rende, d­e mégsem sikerült semmit sem elérnie, mert a vágó­és gyorsan­­elmorzsolódott. Az esztergályos elképedt. Nem tud­ta, hogy mi a kudarc oka. Ekkor kettesben ellenőriztük a kés be­állását és csakhamar minden kiderült: magasabban új ütött­a be a kést fa darab központjánál és emiatt nem csupán a kés for­gácsszöge kisebbedet, hanem se­besen elkezdett rezegni. Nyomban átállítottuk a kést és ezzel minden rendbejött. De térjünk csak vissza tapaszta­­lataimh­oz. Az uj méretrendszer, valami­nt a vágókés helyes be­állítása a késfeb ejlená®óképetsé­­gét növeli. 259 méteres percen­kénti munkasebesség m­elett 60­00 percig használtam a késeimet és üfenéve­­nem vett szükség. Az eleftártsképezés növelése lehető­vé tette az elköszörülést a vil­lany köszörűn. Ezt a fenést rend­szeresen 20 percenként végeztem, úgyhogy a kést so­sem szerel­tem az esztergapadról Miért kopik a kés ? Később eljött annak az ideje, hogy nagyobb sebességre is ki­próbáljuk ezeket a késeket. Ismét felemeltem az orsó fordulatszámát (igaz, hogy egyelőre még nem fo­koztam a maximumig). A vágás sebessége a legnagyobb darabok­nál elérte a percenkénti 350 mé­tert. Itt azonban újból váratlan fordulatba ütköztem. Gyakran sok­kal hamarább váltak a fkések hasz­nálhatatlanná, mint ahogy mi vár­tuk. Az elköszörülés sem segí­tett már rajtuk. Mi lehet itt a hiba? — töprengtem magamban. Kiderült, hogy egész a kis vá­­jaton múlik (2. sz. rajz). Ez nagy sebesség esetén, a forgács nyomá­sa alatt képződik a kés elülső síkján. A megfigyelés szerint néhány percnyi vágás után tá­mad ez a vájat és eleinte jelen­­tősen megkönnyíti a vágást. Meg kell jegyeznem, hogy minden eszter­gályos hasonló­ mesterséges vá­gatot szokott csiszolni a gyors­vágóacélból készített késekre, vi­szont elmulasztjuk ezt a kritikus pillanatot, akkor már ezen a ké­sen a köszörű sem segít. A tapasztalat meggyőzött arról, hogy a kés ellenállóképessége ak­kor a legnagyobb, amikor az él­lap szélessége valamivel nagyobb az előtolásnál. E. I. Zázerszkij mérnök pontosan meghatározta ezt a számot és megállapította, hogy az éllap szélessége egyenlő az­­előtolás nagyságának ie,sel a milliméterével. 3 Rekordnap a vörösacéli kereskedelmivas-hengermű­nél Az első váltás 132 százalékkal teljesítette túl a normát A vörösacéli kereskedelmiv­as-hengermű márciusban elma­radt a tervelőirányzattól. Az üzem munkásai és technikusai két villámgyűlésen megtárgyalták a hiányosság okát és elhatá­rozták, hogy a szocialista mun­kaverssenyeket fokozzák. A Párt alapszervezetének segítségével március 21-én a 12 ifjúmunkással dolgozó első váltás Cérna Ile Imagerészmester vezetésével 132 százalékkal túlteljesítette a normát. A rekordnap és a szocialista munkaversenyek fokozásának eredményeként a kereskedelmis­as­hengermű márciusban 2 szá­­zalékkal túlteljesíti az előirányzatot. Ugyanakkor a hulladékot fe­l százalékkal csökkentik. Romániai Magyar Szó 1950. március 30-i 1697. számából. Május 1. tiszteletére terjesszük ki a szocialista versenyt ! „A békéért, a háborús uszítók ellen, — egyetlen vállalat vagy intézmény se álljon a szocialis­ta versenyeken kivül!“ —­ Az ochiuri-dambovitai Sovrompe­­trol — olajkút munkásai és technikusai ezekkel a szavak­kal fordultak országunk összes munk­ásaihoz, technikusaihoz és tisztviselőihez és arra hív­ták fel őket, hogy május else­je, a dolgozók nemzetközi szo­lidaritása napjának tiszteletére emeljék magasra a szocialista versenyek zászlaját. Május 1. nagy ünnepe a föld­kerekség valamennyi dolgozó­jának. Ezen az annyira szere­tett tavaszi napon a dolgozók szerte a világon megújítják megingathatatlan elhatározásu­kat, hogy szorosan felzárkózva harcoljanak a világ megújítá­sáért, a népek tavaszáért, a békéért és szocializmusért, az új háborúra uszító angol-ame­rikai imperialisták ellen. Sohasem voltak olyan idősze­rűek, mint ma, Sztálin elvtárs szavai, amelyeket sok évvel ez­előtt mondott: „Mind szélesebben hömpölyög a munkásmozgalom óceánja, új országokat és államokat fog át, Európában és Amerikában, elér Ázsiába, Afrikába és Ausztria­iába... a proletariátus hatal­mas haragja magas hullámok­ban emelkedik fel és mind fe­nyegetőbben csapkodja a kapi­talizmus ingadozó gátját“. ...Országunk munkásosztályá­nak — amelyet a dicsőséges szovjet hadsereg szabadított fel a fasizmus bilincseiből, majd a Szovjetunió testvéri segítsé­gével a szocializmus építésének nagyszerű művéhez kezdett — szeretett hagyománya lett, hogy a nemzetközi proletarátus nagy ünnepeit is jelentős siker­rel fogadja az építő munka minden terén. Országunk minden dolgozója örömmel és meghatottan emlé­kezik vissza az 1949 december 21-e tiszteletére rendezett szo­­cialista versenyek nagyszerű lendületére, amikor a világ dolgozói nagy és szeretett ve­zetőjüket, taní­tómesterüket és barátjukat, Joszif Visszáriono­­vics Sztálint ünnepelték. ...A május elseje tiszteletére indított lendületes szocialista versennyel, az állami terv tel­jesítéséért kifejtett egyre fo­kozottabb munkával megerősít­jük szeretett hazánkat, hozzá­járulunk a legyőzhetetlen Szov­jetunió vezette béke és demok­­rácia táborának megszilárdí­tásához, szeretetünket, csodála­tunkat és hálánkat fejezzük ki a nagy szovjet nép és lángeszű vezetője, Sztálin elvtárs iránt, szeretetünket fejezzük ki a szocializmus építésének útján haladó népi demokratikus or­szágok iránt. Azzal, hogy friss erővel vesszünk részt a szoci­alista versenyben, mély rokon­­szenvünket és a nyugati kikö­tők rakodómunkásaival való szolidaritásunkat fejezzük ki,­­ akik kezdve Norvégia fjord­­jaitól egész Olaszország part­jaiig megtagadják az amerikai gyilkos fegyverek kirakását. Szolidaritásunkat fejezzük ki Belgium sztrájkolóival és Fran­ciaország vasmunkásaival, Nyu­gat-Németország, Hollandia, Svédország és minden kapita­lista ország munkájával, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság harcosaival. Népköztársa­ságunk dolgozói ugyanakkor ki­fejezik halálos gyűlöletüket az angol-amerikai imperialisták­kal és aljas belgrádi bérenceik­kel szemben, akik új háborúba akarják taszítani a népet. A május­­ tiszteletére rende­zett szocialista versenyben a munkások és technikusok leg­szélesebb tömegeinek részt kell venniök. Az ochiuri Sovrompe­­trol dolgozó­nak „egyetlen vál­lalat ne álljon a szocialista ver­senyeken kívül“ jelszóval indí­tott versenyfelhívásnak való­sággá kell válnia ...Az összes vállalatok mun­kásainak és technikusainak má­jus­i tiszteletére fokozott mun­kafelajánlásokat kell tenniök tervfeladataik keretében. A verseny központi célkitű­zése a terv feladatainak teljes megvalósítása, a termékek mi­nőségének megjavítása, a szi­gorú takarékosság rendszere kell, hogy legyen, amely az ön­költség csökkenéséhez, a szo­cialista akkumuláció fokozásá­hoz és a dolgozók életkörülmé­nyeinek megjavításához vezet. Május 1. nagyszerű ünnepé­nek tiszteletére termeljünk többet, jobbat és olcsóbban! ...Hogy munkánk eredménye­sebb legyen és életünk egyre boldogabbá, szebbé váljék, sa­játítsuk el minél jobban a ra­gyogó szovjet munkamódszere­ket! E módszerek kiterjesztése és e módszereket alkalmazó munkások támogatása és báto­rítása, valamint elért eredmé­nyeik széleskörű népszerűsítése egyik legfőbb feladata kell, hogy legyen a pártszervezetek­nek és a vállalatok szakszer­vezeti bizottságainak. Nincs iparág, ahol ne lehet­ne alkalmazni és kiterjeszteni a haladott szovjet munkamód­szereket! A vasmunkásokat tá­mogatni kell, hogy tanuljanak meg egyszerre több gépen dol­gozni, az acélöntőket, hogy al­kalmazzák Matulinec gyorsön­tő módszerét, az esztergályos mun­kásokat, hogy sajátítsák el a gyorsfémvágást, amelyet először Bortkevics leningrádi sztahá­­novista esztergályos alkalma­zott, a petróleum-ipari mun­kásokat, hogy alkalmazzák a kitermelésnél Krilov módsze­rét, a bányászok Zsurovljov- Pokrovszkij módszerét, a moz­donyvezetők Lunin módszerét, a textil munkásnők a „marsru­ta“ nevű szovjet munkamód­szert, stb. A pártszervezeteknek alapos útmutatásokkal kell ellátniuk a szakszervezeti bizottságokat, hogy a szocialista versenyt pontosa­n körvonalazott, kon­krét, az egyes vállalatok sajá­tos viszonyaihoz fűződő ver­senypontok alapján szervezzék meg. A pártszervezeteknek tá­­mogatniuk kell mindent, ami új és értékes a szocialista ver­senyben és keményen le kell kü­zdeniök mindazt, ami régi és elmaradott, mindazt, ami a munkások lendületét fékezhet­né. Ne felejtsük el, hogy a szo­cialista verseny megszervezése egyet jelent azzal, hogy fel­szabadítjuk a munkások alkotó kezdeményezését, azzal, hogy elszakítjuk a bürokratizmus láncait és széles utat­­ biztosí­tunk a tömegek alkotó kezde­ményezésének. A szocialista verseny kibon­takozása, lefolyása és eredmé­nye nagymértékben attól függ, hogy miképpen szervezik meg az agitációs munkát és a ver­seny népszerűsítését. A szocialista verseny meg­szervezése a szakszervezetekre hárul, amelyeknek a pártszerve­zetek politikai vezetése alatt kell dolgozniok. A vállalatok vezetőségi szervei a maguk ré­széről szintén felelősek a ver­seny megfelelő menetéért, biz­tosí­tani­uk kell a pontos nyers­anyag- és anyag-ellátást és ked­vező feltételeket kell teremte­niük a szocialista verseny meg­felelő lefolyásához. Válaszoljunk lelkesen az ochiuri-dambovitai Sovrompe­­trol-olajkút munkásainak és technikusainak versenyfelhívá­sára és változtassuk az egész dolgozó nép kiterjedt hazafias mozgalmává a május­­ tiszte­letére rendezett szocialista ver­senyeket — a békéért, a világ tavaszáért, a szocializmusért!

Next