Romániai Magyar Szó, 1950. május (4. évfolyam, 805-828. szám)

1950-05-01 / 805. szám

íllm a Szovjetunió, a béke, a demokrácia és a szocializmus védőbástyája!Éljen a nagy szovjet nép,a kommunizmus építője! IV. ÉVFOLYAM, 805. szám 1950 május 1., hétfő A RMP kiadásában román nyelven megjelent J. V. SZTÁLIN MŰVEI V. kötet Legyőzhetetlen a béke híveinek nemzetközi szolidaritása*’ A munkásosztály nagyszerű tör­ténelmi győzelmekkel kosz-ornzott évszázados harca a szocializmusért bebizonyította, hogy a munkásosz­tály és az összes dolgozók nem - zetközí szolidaritása legyőzhetet­len és képes minden ellenséges erő fölött diadalt aratni. Ma, amikor a szovjet nép győ­zelmesen építi a kommunizmust, amikor számos országban kiteljese­dik a harc a társadalom szocialista átalakításáért, ma, amikor az em­beriség minden erejét megfeszít!, hogy meghiúsítsa az amerikai és angol imperialistáknak egy uj há­ború kirobbantására irányuló bű­nös terveit, — a béke és demo­krácia összes őszinte hive egyre világosabban látják, hogy nemzet­köz» összefogásuk útja a2 a2 ut, amely az emberiség ellenségei mesterkedéseinek legyőzéséhez ve­zet. A TÖRTÉNELEM TANULSÁGAI Az első világháború kezdetén a szociáldemokrata vezetők, a go­nosz opportunisták és sovmisziák árulása megbénította a proletariá­tus nemzetközi szolidaritását. Lénái azonban már 1315-ben, Május elsejei beszédében, az osz­tályerők viszonyáról szólva, figyel­meztette a munkásosztá'yt, hogy ne induljon el a látszat után. A háború — mondotta Lenin — a legnagyobb válság. És minden vál­ság — tette hozzá — sietteti a fejlődést, kiélezi és felszínre hozza az ellentmondásokat és csődjét jeteníi mindannak, ami rothadt. Melyen pontosan igazolta a tör­ditálta és leleplezte az eme orszá­gok függetlenségét eláruló búr. zsoáziút, és rendkívül meggyorsí­totta a társadalom forradalmi fej­lődését a szocializmus utján. A Szovjetunió internacionalista felszabadító segítsége, a leigazolt népek számára a Szovjet Hadsereg hősies harca és történelmi győ­zelme öntudatra ébresztette az egész földkerekség hatalmas népi tömegeit, amelyek a kommunista pártokban odaadó és tántorithaiat- ían vezetőkre talállak. Ezek a népi tömegek bekapcsolódtak a nem­zeti függetlenségért, tartós bé­kéért, népi demokráciáért és szo­cializmusért vívott harc nemzet közi frontjába. Hatalmasan tneg- növeäcedett a kommunista pártok ereje és tekintélye. A Szovjetunó citál a világimperializmus legfőbb rohamosztagaira méri megsemmi­sítő csapásnak, valamint a Szov­jetunió internactonalisa politiká­jának közvetlen eredményeképpen megszülettek a népi demokratikus országok. A népi demokratikus országok megszületése, a Kínai Népköztár­saság megalakulása, ezeknek szo­ros együttműködése és szövetsége a hatalmas Szovjetunióval, újszerű tortenesmi Helyzetet teremtett s példátlan egybeforrottságot és erőt ad a 'dolgozók nemzetközi szolidaritásának. Az imperialista világ natarai ósszeszukuuek. na. 1 almas, Berlintől egészen Indokl- náig terjedő területen ért el ma­gasabb szervezeti színvonalat a dol­gozók nemzetközi szolidaritása a írta: AHa PAUKER, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének titkára szocializmusért vívott harcban, a dolgozók érdekelt képviselő füg­getlen és szuverén alantok testvé­ri együttműködésének utján. Az az ujtipusu szocialista segít­ség. amelyet a Szovjetunió a tel­jes jogegyenlőség alapján nyújt a népi demokratikus országoknak, a kommunizmust építő szovjet né­pek és a szocializmust épitő népek nemzetközi szolidaritásának meg­nyilvánulási formája. E segítség folytán a szocializmust épit/j or­szágok iparosítják hazájukat, meg­szilárdítják t ii g ge tlensé güke t és emeí.l, életszínvonalukat. ­íme egy példa- Tudott dolog,' hogy Romániának még néhány év­vel ezelőtt nem volt traktorgyártó ipara. Nemrég azonban a brassói „Sovromtraclor“ üzemek elkészí­tették a négyezredik román trak­tort. Nyilvánvaló, hogy a Szovjet­unió nagyarányú gazdasági segít­sége nélkül nem érhettünk volna el hasonló sikereket az iparosítás­ban és a mezőgazdaság gépesíté­sében. A Szovjetunió és vele együtt a népi demokratikus országok erő­teljesen védelmezik az Egyesült Nemzetek szervezetében és vala­mennyi nemzetközi megnyilatko. zásbar az összes béke- és szabad­ságszerető népek létérdekeit. HIÚSÍTSUK MEG A HÁBORÚS USZÍTOK BŰNÖS TERVEIT! A demokratikus erők és a dol­gozók nemzetközi szolidaritása ilyen rendkívüli megnövekedésének feltételei között az amer kai és an­gol imperialisták közvetlenül a második világháború befejezése után gyorsuló ütemben kezdték uj mészárlás felé sodorni a világot. Agresszivitásukká), arcátlan világ uralmi törekvéseikkel, brutalitásuk, kai, amelyekkel az általuk leigá- zott népek ellenállását igykeznek letörni, a politikai válságnak ér­tei ődését sitettetik, amelyről Lenin 1315 május 1-én beszélt. Nő a néptömegek elégedetlensé­ge a marshaHizáll országokban, egyre erőteljesebben forr a gyar­mati és függő országok felszaba­dulási harca és ugyanakkor egyre jobban lerjed az a tudat, hogy ami nem volt lehetséges az első és második világháború előtt, az le­hetséges, megvalósítható és ész­szerű MOST. A munkásosztály az összes dolgozók és a világ béke- hivei százmillióinak nemzetközi szolidaritása megakadályozhatja a harmadik világháború kirobbanását. Ez nem könnyű. De lehetséges azzal a feltételiek ha következetes, me g I üem'i the tetten és aktiv lesz a tiekenarcosok nemzetközi szoli­daritása Lehetséges, ha a béke hí­vei, főként a kommunisták és a világ összes országainak mimkás­ténelem Lenin előrelátását! Az imperialista burzsoázia nem tudta feltartóztatni a válság kiteljesedé­sét, nem tudta kikerülni a kike­rültre ellent: a társadalmi fejlődés meggyorsu'ásál; a népeket leigizó es naborus provokátor jmpenaiz- mus és a béke- és szabadságsze­rető dolgozó tömegei közötti el­lem nvjnn ások kieiezooesel es tei­szinre kerülését, a proletariátus és az összes dolgozók öntudata és nemzetközi szolidaritása növeke­désének meggyorsulását. A dolgozók egysége és nemzet­közi szolidaritása az első világhá­ború után sokkal magasabb szín­vonalra emelkedett. A Szovjetunió­nak és a köréje, valamint a kom­munista pártok köré cscgortosult társadalmi erőknek a fasizmus és a háború eilen vívott küzdelemben, szolidáris harcuk által sikerült so­káig késleltetniük a második világ­háború kirobbantását. Ma már teljesen bebizonyított tény, hogy a második világháború nem pusztán a nácizmus, az olasz fasizmus és japán mik arizmus müve volt, hanem ugyanolyan mér­tékben járult ehhez hozzá az ameri­kai, angol és francia kapitalizmus is, amely a Szovjetunió megsemmisí­tésére és a kommunizmus elfojtá­sára törekedve, támogatta és fej­lesztette a támadó erőket. Az im- peráiüsta körök azonban — akár­csak 1314—1318-ban — nem tud­ták megakadályozni a háború okoz­ta politikai válság érlelődését és nem tudták kikerülni azt, hogy ez a válság ellenük forduljon. Ez a válság számos országban diszkre­*) „Tartós bókéért, népi demo-' kjrácláórt“ 1950 április 28-i 17 (77)-es számából. J. V. Sztálin Müvei V. kötetének előszava Az ötödik kötet J■ V. Sztálin 1921—1923 között irt munkáit tartalmazza. A kötet javarészben újságcikkeket, jelentéseket és előadásokat tartalmaz a Párt nemzetgazdaságot újjáépítő feladatairól, a munkásosztály és a parasztság közti szövetség n.e.p- alatti uj formáiról, a Párt szervezeti és ideológiai egységének megerősítéséről, a Párt és a tömegek közti kapcsolat formáiról és megteremtésé* nek módjáról. („Ellentéteink“, ,,A kommunizmus azonnali feladatai Georgiában és a Kaukázuson tul“, „Kilátások“, a Párt X. és Xll. kongresszusán elhangzott jelen* lés). E kötetben jelent meg: „Ac orosz kommunisták Politikai stratégiája és takti­kája“ (brosúra-vázlat) és az alábbi cikkek: „A Párt: a hatalom átvétele előtt és után“, „Az orosz kommunisták sratégtájának és taktikájának problémájához“, melyekben J. V. Sztálin a Bolsevik Párt politikai stratégiájára és taktikájára ter­jeszti ki a lenini tanítást. Az ötödik kötetbe foglalt munkák jórésze a nemzeti kérdés elméletének ki­fejlesztésével, a Bolsevik Párt nemzeti politikájával, a soknemzetiségű szovjet ál­lam megépítésével és a Szovjetunió első alkotmánya alapvető elveinek kidolgozá­sával foglalkozik (tézisek a Párt X. és Xll. kongresszusára, a Párt X■ és Xll. kongresszusán és az Oroszországi Kommunista (b) Párt KB-nak a nemzeti köztár­saságok és vidékek felelős kádereivel való tanácskozásán elhangzott jelentések, az Oroszországi Szovjetek X. és a Szovjeunió szovjetjei l. kongresszusán elhangzott jelentések, az alábbi cikkek: „A nemzeti kérdés feltevése“, ,,Az Októberi Forra­dalom és az orosz kommunisták nemzeti politikája és egyebek.) E kötetben jelenik meg elsőizben: „Az orosz kommunisták politikai stratégiá­ja és taktikája“ (brosura-v ázlat), „Platform-tervezet a nemzeti kérdésben“, a„Gya- korlati intézkedések a Xll. pártkongresszasnak a nemzeti kérdésben hozott rezolu- ciójának megvalósítására“ cimii jelentés, a Kommunista (b) Párt KBmak a nemzeti köztársaságok és vidékek felelős kádereivel folytatott negyedik tanácskozásán el­mondott jelentést záró beszéd és az elhangzott beszédekre adott válasz. A Szovjetunió Kommunista (b) Pártja mellett működő MarxEngelsLeniu Intézet osztálya tudatában lesz annak, mii lyeu nagy és komoly erőfeszítése­ket kell tennie, hogy eltorlaszolja a fasizmus és háború útját. A tények azt mutatják, hogy a békeharcosok aktív és elszánt nemzetközi szoidaritása létezik és állandóan tért hódit. A kapitalista országok dolgozót, az olyan kipróbált kommunista pártok veze'ésévei, mint a Fran­cia Kommunista Párt, az Olasz Kommunista Párt és más kommu­nista pártok vezetésével, a Szov­jetunió sztálini békepolitikájától vezérelve, erőteljesen kinyilvánítot­ták elhatározásukat, hogy sohasem harcolnak a Szovje'unió és a népi demokratikus országok ellen: sztrájkokat és tüntetéseket szer­veznek, megtagadják az amerikai hadianyag kirakását, megakadá­lyozzák a gyarmati háborúk cél­jaira való fegyverszállításokat. Számtalan értelmiségi, a béke­szerető embereit mijói az összes társadalmi rétegekből és az összes országokból, bekapcsolódnak a béke híveinek hatalmas mozgalmá­ba. A legkülönbözőbb társadalmi rétegekhez tartozó számtalan be­csületes ember a Béke Hivei Vi­lágkongresszusa Állandó Bizottsá­gának stockholmi ülésszakán ho­zott íe'hivás aláírásával azoltnak soraiba lép, akik aktivan részt akarnak venni a nemzetközi jelen­tőségű politikai problémák meg­oldásában, amelyektől saját sorsuk és az emberiség sorsa függ. A békéért, demokráciáért és szocializmusért küzdők nemzetközi szolidaritása növekedésének felté­tele a munkásosztály harci egysé­gének megszilárdítása. Ez viszont megköveteli a jobboldali szociálde­mokráciának, az amerikai imperia­lizmus ügynökségének könyörtelen leleplezését. A dolgozók nemzetközi szolida. ritásának nagy sikere — a mun­kásmozgalomba becsempészett és Tito—Rankovics köré csoportosult amerikai kémbanda és a többi hoz­zájuk hasonló árutók, provokáto­rok és kérnek leleplezése. Ezeknek a roíhadékoknak a leleplezése és kiküszöbölése a dolgozók soraiból, a munkásmozgalomnak és a béke- hívek mozgalmának fejlődéstörvé-í nye. A BÉKÉÉRT ÉS A SZOCIA­LIZMUSÉRT Rendkívül jelentőségteljes az a lelkesedés, amellyel a román nép a stockholmi felhívást aláírja. Két hét alatt 4,300.000 honpolgár irta alá a felhívást. Naponta száz- és százezrek csatlakoznak az aláírók­hoz. Ez a kiterjedt politikai akció azonban nem csupán a tulajdon­képpeni aláírásban nyilvánul meg. Az aláírások gyűjtésében a törne-, gek áltat megválasztott 17.000 bé­kevédelmi harci bizottság 237.000 tagja vesz részt, valamint a béke­védelmi harc további tiz meg tíz­ezer önkéntes aktivistája. A béke- védelmi bizottságok az aláírások gyűjtése alkalmából nagyarár , u tel világosító minkat fejtenek kt. házról-házra végigjárják a városo­kat és falvakat, elbeszélgetnek milden egyes emberrel; a gyárak­ban és városnegyedekben rajzokat helyeznek el. amelyek szemlélte* ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP | 8 OLDAL, ARA: 4 LEI

Next

/
Thumbnails
Contents