Romániai Magyar Szó, 1950. május (4. évfolyam, 805-828. szám)

1950-05-01 / 805. szám

IV. ÉVFOLYAM, 805. szám 1950 május 1., hétfő ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP 1­8 OLDAL, ARA: 4 LEI film a Szovjetunió, a béke, a demokrácia és a szocializmus védőbástyája!Éljen a nagy szovjet nép,a kommunizmus építője! A RMP kiadásában román nyelven megjelent J. V. SZTÁLIN MŰVEI V. kötet Legyőzhetetlen a béke híveinek nemzetközi szolidaritása*’ A munkásosztály nagyszerű tör­ténelmi győzelmekkel kosz­orúzott évszázados harca a szocializmusért bebizonyította, hogy a munkásosz­tály és az összes dolgozók nem­­­zetközi szolidaritása legyőzhetet­len és képes minden ellenséges erő fölött diadalt aratni. Ma, amikor a szovjet nép győ­zelmesen építi a kommunizmust, amikor számos országban kiteljese­dik a harc a társadalom szocialista átalakításáért, ma, amikor az em­beriség minden erejét megfeszíti, hogy meghiúsítsa az amerikai és angol imperialistáknak egy új há­ború kirobbantására irányuló bű­nös terveit, — a béke és demo­krácia összes őszinte híve egyre világosabban látják, hogy nemzet­közi összefogásuk útja az az út, amely az emberiség ellenséges mesterkedéseinek legyőzéséhez ve­zet. A TÖRTÉNELEM TANULSÁGAI Az első világháború kezdetén a szociáldemokrata vezetők, a go­nosz opportunisták és soviniszták árulása megbénította a proletariá­tus nemzetközi szolidaritását. Lénai azonban már 1315-ben, Május elsejei beszédében, az osz­tályerők viszonyáról szólva, figyel­meztette a munkásosztályt, hogy ne induljon el a látszat után. A háború — mondotta Lenin — a legnagyobb válság. És minden vál­ság — tette hozzá — sietteti a fejlődést, kiélezi és felszínre hozza az ellentmondásokat és csődjét jelenti mindannak, ami rothadt. Mélyen pontosan igazolta a tör­ténelem Lenin előrelátását! Az imperialista burzsoázia nem tudta feltartóztatni a válság kiteljesedé­sét, nem tudta kikerülni a kike­rültre ellent, a társadalmi fejlődés meggyorsulását; a népeket leigizó és naborus provokátor impenaiz­­mus és a béke- és szabadságsze­rető dolgozó tömegei közötti el­len­norm­­ások kiesezésesel és tel­színre kerülését, a proletariátus és az összes dolgozók öntudata és nemzetközi szolidaritása növeke­désének meggyorsulását. A dolgozók egysége és nemzet­közi szolidaritása az első világhá­ború után sokkal magasabb szín­vonalra emelkedett. A Szovjetunió­nak és a köréje, valamint a kom­munista pártok köré csoportosult társadalmi erőknek a fasizmus és a háború ellen vívott küzdelemben, szolidáris harcuk által sikerült so­káig késleltetniük a második világ­háború kirobbantását. Ma már teljesen bebizonyított tény, hogy a második világháború nem pusztán a nácizmus, az olasz fasizmus és japán mili­arizmus műve volt, hanem ugyanolyan mér­tékben járult ehhez hozzá az ameri­kai, angol és francia kapitalizmus is, amely a Szovjetunió megsemmisí­tésére és a kommunizmus elfojtá­sára törekedve, támogatta és fej­lesztette a támadó erőket. Az im­­peráttsta körök azonban — akár­csak 1314—1318-ban — nem tud­ták megakadályozni a háború okoz­ta politikai válság érlelődését és nem tudták kikerülni azt, hogy ez a válság ellenük forduljon. Ez a válság számos országban diszkre­ditálta és leleplezte az eme orszá­gok függetlenségét eláruló bur­­zsoáziát, és rendkívül meggyorsí­totta a társadalom forradalmi fej­lődését a szocializmus útján. A Szovjetunió internacionalista felszabadító segítsége, a leigazolt népek számára a Szovjet Hadsereg hősies harca és történelmi győ­zelme öntudatra ébresztette az egész földkerekség hatalmas népi tömegeit, amelyek a kommunista pártokban odaadó és tántoríthatat­­lan vezetőkre találtak. Ezek a népi tömegek bekapcsolódtak a nem­zeti függetlenségért, tartós bé­kéért, népi demokráciáért és szo­cializmusért vívott harc nemzet­közi frontjába. Hatalmasan m­eg­­növe­­edett a kommunista pártok ereje és tekintélye. A Szovjetunó citál a világimperializmus legfőbb rohamosztagaira mért megsemmi­sítő csapásnak, valamint a Szov­jetunió internacionálisa politiká­jának közvetlen eredményeképpen megszülettek a népi demokratikus országok. A népi demokratikus országok megszületése, a Kínai Népköztár­saság megalakulása, ezeknek szo­ros együttműködése és szövetsége a hatalmas Szovjetunióval, újszerű történelmi helyzetet teremtett s példátlan egybeforrottságot és erőt ad a­­dolgozók nemzetközi szolidaritásának. Az imperialista világ naturai összeszűküllek, nag­­­almas, Berlintől egészen Indokí­­náig terjedő területen ért el ma­gasabb szervezeti színvonalat a dol­gozók nemzetközi szolidaritása a írta. A Ha PAUKER, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének titkára szocializmusért vívott harcban, a dolgozók érdekelt képviselő füg­getlen és szuverén alantok testvé­ri együttműködésének útján. Az az újtípusú szocialista segít­ség, amelyet a Szovjetunió a tel­jes jogegyenlőség alapján nyújt a népi demokratikus országoknak, a kommunizmust építő szovjet né­pek és a szocializmust építő népek nemzetközi szolidaritásának meg­nyilvánulási formája. E segítség folytán a szocializmust építő­ or­szágok iparosítják hazájukat, meg­szilárdítják f­ü­­g­ge­tlensé­güke­t és emelél, életszínvonalukat. -íme egy példa- Tudott dolog,­ hogy Romániának még néhány év­vel ezelőtt nem volt traktorgyártó ipara. Nemrég azonban a brassói „Sovromtractor“ üzemek elkészí­tették a négyezredik román trak­tort. Nyilvánvaló, hogy a Szovjet­unió nagyarányú gazdasági segít­sége nélkül nem érhettünk volna el hasonló sikereket az iparosítás­ban és a mezőgazdaság gépesíté­sében. A Szovjetunió és vele együtt a népi demokratikus országok erő­teljesen védelmezik az Egyesült Nemzetek szervezetében és vala­mennyi nemzetközi megnyilatko­­zásban az összes béke- és szabad­ságszerető népek létérdekeit. HIÚSÍTSUK MEG A HÁBORÚS USZÍTÓK BŰNÖS TERVEIT! A demokratikus erők és a dol­gozók nemzetközi szolidaritása ilyen rendkívüli megnövekedésének feltételei között az amer­kai és an­gol imperialisták közvetlenül a második világháború befejezése után gyorsuló ütemben kezdték új mészárlás felé sodorni a világot. Agresszivitásukkal, arcátlan világ­uralmi törekvéseikkel, brutalitásuk­­kal, amelyekkel az általuk leigá­­zott népek ellenállását igykeznek letörni, a politikai válságnak ér­tet­ődését fizettetik, amelyről Lenin 1315 május 1-én beszélt. Nő a néptömegek elégedetlensé­ge a marshalizált országokban, egyre erőteljesebben forr a gyar­mati és függő országok felszaba­dulási harca és ugyanakkor egyre jobban terjed az a tudat, hogy ami nem volt lehetséges az első és második világháború előtt, az le­hetséges, megvalósítható és ész­szerű MOST. A munkásosztály az összes dolgozók és a világ béke­­hívei százmillióinak nemzetközi szolidaritása megakadályozhatja a harmadik világháború kirobbanását. Ez nem könnyű. De lehetséges azzal a feltétellek ha következetes, me­g­­­zem hi­the tetten és aktív lesz a tiekenarcosok nemzetközi szoli­daritása Lehetséges, ha a béke hí­vei, főként a kommunisták és a világ összes országainak minkás­osztálya tudatában lesz annak, mil­­yen nagy és komoly erőfeszítése­ket kell tennie, hogy eltorlaszolja a fasizmus és háború útját. A tények azt mutatják, hogy a békeharcosok aktív és elszánt nemzetközi szoldaritása létezik és állandóan tért hódít. A kapitalista országok dolgozói, az olyan kipróbált kommunista pártok vezetésével, mint a Fran­cia Kommunista Párt, az Olasz Kommunista Párt és más kommu­nista pártok vezetésével, a Szov­jetunió sztálini békepolitikájától vezérelve, erőteljesen kinyilvánítot­ták elhatározásukat, hogy sohasem harcolnak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen: sztrájkokat és tüntetéseket szer­veznek, megtagadják az amerikai hadianyag kirakását, megakadá­lyozzák a gyarmati háborúk cél­jaira való fegyverszállításokat. Számtalan értelmiségi, a béke­szerető embereit mitól az összes társadalmi rétegekből és az összes országokból, bekapcsolódnak a béke híveinek hatalmas mozgalmá­ba. A legkülönbözőbb társadalmi rétegekhez tartozó számtalan be­csületes ember a Béke Hívei Vi­lágkongresszusa Állandó Bizottsá­gának stockholmi ülésszakán ho­zott felhívás aláírásával azok­nak soraiba lép, akik aktívan részt akarnak venni a nemzetközi jelen­tőségű politikai problémák meg­oldásában, amelyektől saját sorsuk és az emberiség sorsa függ. A békéért, demokráciáért és szocializmusért küzdők nemzetközi szolidaritása növekedésének felté­tele a munkásosztály harci egysé­gének megszilárdítása. Ez viszont megköveteli a jobboldali szociálde­mokráciának, az amerikai imperia­lizmus ügynökségének könyörtelen leleplezését. A dolgozók nemzetközi szolida­­ritásának nagy sikere — a mun­kásmozgalomba becsempészett és Tito­ Rankovics köré csoportosult amerikai kémbanda és a többi hoz­zájuk hasonló árulók, provokáto­rok és kém­ek leleplezése. Ezeknek a ro­hadékoknak a leleplezése és kiküszöbölése a dolgozók soraiból, a munkásmozgalomnak és a béke­­hívek mozgalmának fejlődéstörvé­­­nye. A BÉKÉÉRT ÉS A SZOCIA­LIZMUSÉRT Rendkívül jelentőségteljes az a lelkesedés, amellyel a román nép a stockholmi felhívást aláírja. Két hét alatt 4.300.000 honpolgár írta alá a felhívást. Naponta száz- és százezrek csatlakoznak az aláírók­hoz. Ez a kiterjedt politikai akció azonban nem csupán a tulajdon­képpeni aláírásban nyilvánul meg. Az aláírások gyűjtésében a töm­e­e­gek által megválasztott 17.000 bé­kevédelmi harci bizottság 237.000 tagja vesz részt, valamint a béke­védelmi harc további tiz meg tíz­ezer önkéntes aktivistája. A béke­­védelmi bizottságok az aláírások gyűjtése alkalmából nagyarát , a fel­világosító munkát fejtenek ki. házról-házra végigjárják a városo­kat és falvakat, elbeszélgetnek minden egyes emberrel; a gyárak­ban és városnegyedekben rajzokat helyeznek el, amelyek szemlélte* *) „Tartós békéért, népi demo-­­k­ráciáért“ 1950 április 28-i 17 (77)-es számából. J. V. Sztálin Művei V. kötetének előszava Az ötödik kötet J■ V. Sztálin 1921—1923 között írt munkáit tartalmazza. A kötet javarészben újságcikkeket, jelentéseket és előadásokat tartalmaz a Párt nemzetgazdaságot újjáépítő feladatairól, a munkásosztály és a parasztság közti szövetség n.e.p­ alatti új formáiról, a Párt szervezeti és ideológiai egységének megerősítéséről, a Párt és a tömegek közti kapcsolat formáiról és megteremtésé­­nek módjáról. („Ellentéteink“, ,,A kommunizmus azonnali feladatai Georgiában és a Kaukázuson túl“, „Kilátások“, a Párt X. és XII. kongresszusán elhangzott jelen­­tés). E kötetben jelent meg: „Az orosz kommunisták Politikai stratégiája és takti­kája“ (brosúra-vázlat) és az alábbi cikkek: „A Párt: a hatalom átvétele előtt és után“, „Az orosz kommunisták sratégiájának és taktikájának problémájához“, melyekben J. V. Sztálin a Bolsevik Párt politikai stratégiájára és taktikájára ter­jeszti ki a lenini tanítást. Az ötödik kötetbe foglalt munkák jórésze a nemzeti kérdés elméletének ki­fejlesztésével, a Bolsevik Párt nemzeti politikájával, a soknemzetiségű szovjet ál­lam megépítésével és a Szovjetunió első alkotmánya alapvető elveinek kidolgozá­sával foglalkozik (tézisek a Párt X. és Xll. kongresszusára, a Párt X■ és Xll. kongresszusán és az Oroszországi Kommunista (K) Párt KB-nak a nemzeti köztár­saságok és vidékek felelős kádereivel való tanácskozásán elhangzott jelentések, az Oroszországi Szovjetek X. és a Szovjeunió szovjetjei I. kongresszusán elhangzott jelentések, az alábbi cikkek: „A nemzeti kérdés feltevése“. ,,Az Októberi Forra­dalom és az orosz kommunisták nemzeti politikája és egyebek.) E kötetben jelenik meg első ízben: „Az orosz kommunisták politikai stratégiá­ja és taktikája“ (brosura-v­ázlat), „Platform-tervezet a nemzeti kérdésben“, a„Gya­­korlati intézkedések a Xll. pártkongresszusnak a nemzeti kérdésben hozott rezolu­­ciójának megvalósítására“ című­ jelentés, a Kommunista (b) Párt KBinak a nemzeti köztársaságok és vidékek felelős kádereivel folytatott negyedik tanácskozásán el­mondott jelentést záró beszéd és az elhangzott beszédekre adott válasz. A Szovjetunió Kommunista (b) Pártja mellett működő Marx Engels Lenin Intézet

Next