Romániai Magyar Szó, 1950. június (4. évfolyam, 829-854. szám)

1950-06-01 / 829. szám

IV. ÉVFOLYAM, 829. szám 1950., junius 1?; csütörtök i Tax* pojtalä plätitä In numera» conf. aprobarfl Dir. Gen. P. T. T. Nr. 2G5.092'94* '\V ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP || 8 OLDAL ARA 4 LE) Egyöntetű lelkesedéssel a Nagy Nemzetgyűlés a szavazta meg munkakódexet f A Nagy Nemzetgyűlés kedd reg­geli gyü'ését 10 órakec nyitották meg Constantin Donce-a vezér. Őrnagy, « Nagy Nemzetgyűlés bürója ein ö kének elnöklete alatt. Az elnökségben részt vettek <tr. C. I. Partum professzor, P. Cons- tantinescu-lasi professzor, Ion Ni- cuii, Marin-Fterea lonescu és u Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének többi tagjai. Jeten voltak tkr. Groza Péter miniszterelnök, Oh. Gheorghiu-Dej, A«a Pauker, Vasi te Luca, I. Cbisi nevschi, Chivu Stoica miniszterek és a kormány más tagjai. A munka-körtex megtárgyalásá­nak során elsőnek Tóth Géza etv- társ a társadalombiztos!tási fe­jezetről beszélt. A felszólaló rá­mutatott az elmúlt kapitalista rend­szer ugynevezett társadalombizto­sításának visszaéléseire. Hivatko­zott arra, hogy egymiíió biztosi­tól t alkalmazottból mindössze 50 ezer kapott nyomorúságos nyug­dijat. A társadalombiztosítási szer­vek burzsoá-vezetöi vagyonokat gyűjtöttek a dolgozóktól elrabolt pénzeken, míg a biztosttott dolgo­zók nyomorban, éhségben tengőd­tek és nem kapták meg a nekik járó segélyt. Tóth elv társ rámutatott arra. hogy a szakszervezetek gondozá­sára bízott tánsada.'omhiztositis már eddig te nagy eredményeket ért el a dolgozók beteggondozásá­nak és pihenésének terén. Bereu Feldman elvtárs felszólalá­sában rámutatott, hogy a kapita­lista rendszer rmmkatörvényei azt a célt szolgálták, bogy a különbö­ző nemzetiségű dolgozók között ellentéteket szítsanak. A kapitalis­ta államok munkatörvényei még ma is faji megkű.önböztetés alap­ján készülnek. Amerikában elnyom ják a néger dolgozókat, az izraeli szakszervezetek nem fogadják be az arab munkásokat, stb. GHEORGHE APOSTOL elv társ a munka-kódex törvényjavas ta­táról beszél Feldman elvtárs rámutatott arra, hogy az uj munkákodex 80. szaka­sza lehetőséget nyújt a dolgozók szakképesítésének emelésére és uj szakmák elsajátítására. Megemlí­tette többek között, hogy az 1950-es állami terv első évnegye­dében 22.000 zsidó dolgozó nyert besorolást a terme'ésbe. Az uj munkakodex lehetőséget nyújt minden dolgozni kívánó polgárnak, nemzetiségre való tekintet nélkül arra, hogy munkájával építsen a maga és gyermekei számára bol­dogabb jövőt. Ezért jelent az uj munkakodex fontos eszközt a bé­kéért, demokráciáért és szocializ­musért folytatott harcban. „Ez a nagyszerű törvény még jobban megszilárdítja a dolgozó ifjúság jogait hazánkban“ Cosma loan e>vtárs hangsúlyoz­ta, hogy az ország dolgozó ifjúsá­ga nagy örömmel fogadja a tmrru kakodexet. Ez a nagyszerű tör­vény még jobban megszilárdítja a dolgozó ifjúság jogait hazánkban. A munkakodex törvénybe Iktatja többek között azt is, hogy p fia­talok ugyanolyan járandóságban részesüljenek munkájuk után, mint az öregebbek. A munkásosz­tály Pártja következetes harcá­nak köszönhető az ifjúságnak ez a joga is. Nálunk az ifjúságnak olyan jogai vannak, melyek eddig soha nem voltak és a munikakodex hoz­zájárul ahhoz, hogy a szabad or­szág szabad dolgozó ifjúsága még nagyobb lelkesedéssel építse a Ro­mán Munkáspárt vezetésével a szocializmust. Cosrna loan elvtárs ezután ecse­telte az imperialista országok ifjú­ságának szomorú helyzetét, rámu­tatva, hogy a kapitalista országok­ban az ifjak a munkanélküliség át­kát szenvedik s eme országok tör­vénykezése nemhogy támogatná, tudományos tminkanorma nagy kereseti lehetőséget biztosit a dol­gozók számára s ezzel elősegíti a jólétet. Mint CFR munkás, aki tudja, hogy az uj munkakodex elősegíti a szocializmus nagyszerű ügyét, örömmel szavazom meg a benyúj­tott törvénytervezetet —■ fejezte be Soltutiu Ion beszédét. A munkásosztály ma már önmagának épít Szabó Etel elvtársnő, mint régi szakszervezeti harcos, örömmel és megelégedéssel nyilatkozott a mun- kakodexrői. A szakszervezeti moz­galom múltbeli harcával foglalko­zott, majd hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió dicsőséges hadseregé­nek győzelme folytán a Román Kommunista Párt, majd később a Román Munkáspárt vezetésével a szakszervezet gyökeresen uj for­mában és uj felléteek között foly­tatta harcát a munkásosztály ér­dekeiben. Már nem az államhata­lommal szemben, hanem az állam­hatalommal együtt, azon keresztül valósítja meg a jobb munkafelté­teleket és szervezi, mozgósítja a tömegeket a termelés fokozásáért folytatott harcban, mely a dolgo­zók jobb jövőjének biztosítéka. A Román Munkáspárt vezetésé­vel a munkásosztály hatalmába kerítette a legfontosabb termelő- eszközöket és a szocialista szek­tort képező üzemekben és gyárak­ban dolgozó munkások megszün­(Folyt-atüsu a 2. oldalon) Védjük meg a gyermekeket! A Nemzetközi Gyermeknap előkészítő bizottságának felhívása A férfiak- és nők százmillióinak nevében, az anyái:, ifjak, és dolgozok nevében felszólítjuk mindazokat, a~ kik féllő gonddal figyelik gyermekeik jövőjét, hogy csatlakozzanak hozzánk, a béke és gyermekeink meg­védésére. Az atombomba rémülete nehezedik a: emberek mil­lióinak életére. Azok, akik ezzel fenyegetnek benniin* kel, nem elégszenek meg azzal, hogy még ma is mii- liókra rug a hadiárvák száma. Ázsia több országában egy tömegmészárlás előjátékaként a gyarmati háború szörnyűségéit terjesztik. Azokban az országokban az állami költségve­tés túlnyomó részét katonai kiadásokra költik az uj nemzedék nevelése helyett es így a gyermekeket meg­fosztják attól a támogatástól, amelxj őket a társadalom részéről megilleti. Azokban az országokban növekszik a nyomor és a munkanélküliség, a gyermekek nélkülözé­sek között és bizonytalanságban nőnek fel, ami mély nyomokat hagy további életükben. A háborús hírverés a kapitalista országokban min denüvé beszúremlik, kifejleszti a gangszterizmust és a fajgyűlöletet. A gyermekek milliói az ázsiai és afrikai gyarmati és függő országokban betegségek, éhínség és szörnyű nyomor áldozataivá esnek. Milliókra megy a‘ zoknal, a gyermekeknek a száma, akiket kimerítő mun kára fognak és már 6 éves korban a véres kizsákmányo lás következtében meghalnak. A gyermekeknek a társadalommal szemben jogaik vannak, mert belőlük lesznek a holnapi felnőttek. És az uj világot azok fogják kovácsolni, akiknek a számá­ra a társadalom ezt lehetővé teszi­Az Egyesült Nemzetek alapokmányában 50 aláíró nemzet kötelezte magát a gyermekvédelemre és, hogy biztosítja számukra a neveléshez való jogot. Ezek a nemzetek vállalták, hogy megóvják a jövő nemzedéket a háború kínjaitól. A népek, az összes jóhiszemű fér­fiak és mik kötelessége, hogu bátran szálljanak síkra e magasztos elvek megvédéséért mindenütt, ahol ezeket az elveket lábbal tiporják. A gyermekek saját maguk nem képesek megvéde­ni jogaikat, ezért az anyáknak, a szülőknek, az ifjúság­nak az összes közösségeknek, a nemzetközi szervezetek­nek, az országos, helyi és más testületeknek kötelessé ge, hogy egyesült erővel kényszerítsék ki a békét és hogy biztosítsák gyermek eik boldog életét. Nők, ifjak, dolgozók, csatlakozzatok hozónk, ve­gyetek részt a junius elsej ei Nemzetközi Gyermekna­pon és a Nemzetközi Gyermekvédelmi kímgresszus elő­készítésében, a világ összes gyermekeinek az élethez» az egészséghez, a tanuláshoz és a dermokratikus nevelés­hez való jogának megvédésére. Az imperialistabérenc francia kormány hajszája a demokrata nők élharcosa ellen hanem elnyomja, terrorizálja a dol­gozó népet, a dolgozó ifjakat. Végül a szónok a dolgozó ifjú­ság nevében megfogadta, hogy az üzemek, vállalatok, kollektiv gaz­daságok, állami gazdaságok dol­gozó ifjai a munkakodex segítsé­gével fokozni fogják harcukat a tervért, (a szocializmusért, a bé­kéért. Soltutiu loan elvtárs a munka­normákról beszélt. A múltban a munkanormák egyetlen célja az volt, hogy kisajtolja a munkásból az utolsó erőfeszítést is s ezáltal gazdagítsa a kapitalistákat, a gyá­rosokat, a földesurakat. Az ország történetében először történik meg. hogy a munkásosztály munkako- dexet szavazhat meg, mely saját érdekeit, az egész nép érdekeit szolgálja. Hangsúlyozta, hogy ä munka­kodex előírásai szerint, tudomá­nyos módon állapítják meg a nor­mákat, melyek egyaránt szolgál­ják a dolgozókat és a dőlgözók államának érdekeit. Ugyanakkor a Az imperialista országok és osatlós országainak törvényszékei már régesrég leszoktak arról, hogy gyilkosokat, vagy betörőket ítélje­nek el. Ezekben az országokban van egy ,,bün“, amelyet sokkal jobban üldöznek a közönséges gyil­kosságoknál és sokkal szigorúbb büntetés is jár érte. Ezt a bűnt az követi el, aki a békéért, gyer­mekei jövendőjéért és a szabad életért mer síkra szállni. A párisi imperiaiistabérenc ,,szocialista“ kormány egyike azok­nak a lakájkormányoknak, ame­lyek a békeharcosok elleni hajtó­vadászatukkal versenyeznek ame­rikai gazdáik kegyéért. Csak nem­régen? kezdődött meg Parisban a L,AVANTGARDE cimü újság el­leni per, az Ok: közölni merészel­te a francia népnek azt az el­határozását, hogy nem hajlandó fegyvert fogni a szocializmus nagy országa ellen; csak nemrég hangzott cl az Ítélet Henri Denis francia újságíró ellen, aki tilta­kozni merészelt a francia gyar­matosító imperialisták • vietnami ijjgyetienkedései ellen; és még csak el sem hervadtak a virágok llutlier elvtárs sírján, akit „rette­netes bűnéért“, egy békcplakát felragasztásáért gyilkoltak meg orvul Moch pribékjei, amikor a francia kormány újabb gaztette váltja ki az egész világ haladó szellemű embereinek felháborodá­sát. A Bidault-kormány eljárást in­dított Eugenie Cotton, a Demo­krata Nők Világszövetsége elnö­ke, a bátor békeharcos ellen. Neki is nagy „bűne“ volt: élére mert állni a nők nemzetközi bék, 'har­cának, követetni merte az atom­fegyver betiltását és az a tor* EUGÉNIE COTTON fegyvert eiőször használó kormány háborús bűnössé nyilvánítását. Eugen-e Cottco nevét a földke­rekség dolgozó nőinek milliói zár­ták szivükbe. Az országa szabad­ságáért és nemzeti függetlenségé­ért harcoló bátor francia hazafi, a gyermeke boldogságáért küzdő a* nya, a tudását az emberiség ha­ladásának szolgálatába állító tu­dós nagyszerű példája a szabad­ságért és békéért küzdő nők ha­talmas táborát bátorította küzdel­mében. Az imperiaiistabérenc francia kormány ezt a hatalmas sereget, a béke mérhetetlen erejű táborát akarja mc<st megfosztani egyik nagyszerű katonájától. A francia alkotmány semmibevevésével, a francia nép szabadságjogainak lábbaltiprásával bilincsbe akarja verni az imperializmus egyik kér­lelhetetlen ellenségét, Eugenie Cotton asszonyt. A terror és a fasiszta provoká­ciók azonban céljukat tévesztik. Nem felemlítik meg a népeket, hanem még szilárdabbá terszik harci elszántságukat, még jobban megerősítik a háborús uszító im­perialisták és provokátorok elleni gyűlöletüket. A Román Népköztársaság dol­gozó női — az egész világ dolgozó nőivel együtt — testvéri szolidari­tásukat küldik Eugenie Cotton asszonynak és országos kon­gresszusuk előestéjén feladják, hogy még erősebb tényezőjévé válnak a nagy Szovjeíunió-vezetíe béketánarnak, a háborús gyújtoga­tok és minden rendű és rangú lakájaik megsemmisítéséért vivői» küzdelem győzelme érdekében..

Next

/
Thumbnails
Contents