Romániai Magyar Szó, 1950. június (4. évfolyam, 829-854. szám)
1950-06-01 / 829. szám
IV. ÉVFOLYAM, 829. szám 1950., junius 1?, csütörtök i Tax* pojtalä plätitä In numera» conf. aprobarfl Dir. Gen. P. T. T. Nr. 2G5.092'94* '\V ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP || 8 OLDAL ARAB LE) Egyöntetű lelkesedéssel a Nagy Nemzetgyűlés a A Nagy Nemzetgyűlés kedd reggeli gyűlését 10 órakor nyitották meg Constantin Doncea vezérőrnagy, a Nagy Nemzetgyűlés bárója elnökének elnöklete alatt. Az elnökségben részt vettek dtr. C. I. Partum professzor, P. Constantinescu-Iasi professzor, Ion Niculi, Marin-Ftorea Ionescu és a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének többi tagjai. Jelen voltak tr. Groza Péter miniszterelnök, Ch. Gheorghiu-Dej, Ana Pauker, Vasile Luca, I. Chisinevschi, Chivu Stoica miniszterek és a kormány más tagjai. A munkakörzek megtárgyalásának során elsőnek Tóth Géza elvtárs a társadalombiztosítási fejezetről beszélt. A felszólaló rámutatott az elmúlt kapitalista rendszer úgynevezett társadalombiztosításának visszaéléseire. Hivatkozott arra, hogy egymilió biztosítótt alkalmazottból mindössze 50 ezer kapott nyomorúságos nyugdíjat. A társadalombiztosítási szervek burzsoá vezetői vagyonokat gyűjtöttek a dolgozóktól elrabolt pénzeken, míg a biztosított dolgozók nyomorban, éhségben tengődtek és nem kapták meg a nekik járó segélyt. Tóth elvtárs rámutatott arra, hogy a szakszervezetek gondozására bízott társadalombiztosítás már eddig ie nagy eredményeket ért el a dolgozók beteggondozásának és pihenésének terén. Beren Feldman elvtárs felszólalásában rámutatott, hogy a kapitalista rendszermunkatörvényei azt a célt szolgálták, hogy a különböző nemzetiségű dolgozók között ellentéteket szítsanak. A kapitalista államok munkatörvényei még ma is faji megkülönböztetés alapján készülnek. Amerikában elnyomják a néger dolgozókat, az izraeli szakszervezetek nem fogadják be az arab munkásokat, stb. Feldman elvtárs rámutatott arra, hogy az új munkakódex 80. szakasza lehetőséget nyújt a dolgozók szakképesítésének emelésére és új szakmák elsajátítására. Megemlítette többek között, hogy az 1950-es állami terv első évnegyedében 22.000 zsidó dolgozó nyert besorolást a termelésbe. Az új munkakódex lehetőséget nyújt minden dolgozni kívánó polgárnak, nemzetiségre való tekintet nélkül arra, hogy munkájával építsen a maga és gyermekei számára boldogabb jövőt. Ezért jelent az új munkakódex fontos eszközt a békéért, demokráciáért és szocializmusért folytatott harcban. szavazta meg munkakódexet tudományosmunkanorma nagy kereseti lehetőséget biztosít a dolgozók számára s ezzel elősegíti a jólétet. Mint CFR munkás, aki tudja, hogy az új munkakódex elősegíti a szocializmus nagyszerű ügyét, örömmel szavazom meg a benyújtott törvénytervezetet —■ fejezte be Solutin Ion beszédét. A munkásosztály ma már önmagának épít Szabó Etel elvtársnő, mint régi szakszervezeti harcos, örömmel és megelégedéssel nyilatkozott a munkakódexről. A szakszervezeti mozgalom múltbeli harcával foglalkozott, majd hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió dicsőséges hadseregének győzelme folytán a Román Kommunista Párt, majd később a Román Munkáspárt vezetésével a szakszervezet gyökeresen új formában és új feltéteek között folytatta harcát a munkásosztály érdekeiben. Már nem az államhatalommal szemben, hanem az államhatalommal együtt, azon keresztül valósítja meg a jobb munkafeltételeket és szervezi, mozgósítja a tömegeket a termelés fokozásáért folytatott harcban, mely a dolgozók jobb jövőjének biztosítéka. A Román Munkáspárt vezetésével a munkásosztály hatalmába kerítette a legfontosabb termelőeszközöket és a szocialista szektort képező üzemekben és gyárakban dolgozó munkások megszün(Folytatása a 2. oldalon) GHEORGHE APOSTOL elvtárs a munkakódex törvényjavaslatáról beszél „Ez a nagyszerű törvény még jobban megszilárdítja a dolgozó ifjúság jogait hazánkban“ Cosma Ioan elvtárs hangsúlyozta, hogy az ország dolgozó ifjúsága nagy örömmel fogadja a tmrrukakodexet. Ez a nagyszerű törvény még jobban megszilárdítja a dolgozó ifjúság jogait hazánkban. A munkakódex törvénybe iktatja többek között azt is, hogy a fiatalok ugyanolyan járandóságban részesüljenek munkájuk után, mint az öregebbek. A munkásosztály Pártja következetes harcának köszönhető az ifjúságnak ez a joga is. Nálunk az ifjúságnak olyan jogai vannak, melyek eddig soha nem voltak és a munkakódex hozzájárul ahhoz, hogy a szabad ország szabad dolgozó ifjúsága még nagyobb lelkesedéssel építse a Román Munkáspárt vezetésével a szocializmust. Cosma Ioan elvtárs ezután ecsetelte az imperialista országok ifjúságának szomorú helyzetét, rámutatva, hogy a kapitalista országokban az ifjak a munkanélküliség átkát szenvedik s eme országok törvénykezése nemhogy támogatná, hanem elnyomja, terrorizálja a dolgozó népet, a dolgozó ifjakat. Végül a szónok a dolgozó ifjúság nevében megfogadta, hogy az üzemek, vállalatok, kollektív gazdaságok, állami gazdaságok dolgozó ifjai a munkakódex segítségével fokozni fogják harcukat a tervért,a szocializmusért, a békéért. Soltutlu Joan elvtárs a munkanormákról beszélt. A múltban a munkanormák egyetlen célja az volt, hogy kisajtolja a munkásból az utolsó erőfeszítést is s ezáltal gazdagítsa a kapitalistákat, a gyárosokat, a földesurakat. Az ország történetében először történik meg, hogy a munkásosztály munkakodexet szavazhat meg, mely saját érdekeit, az egész nép érdekeit szolgálja. Hangsúlyozta, hogy a munkakódex előírásai szerint, tudományos módon állapítják meg a normákat, melyek egyaránt szolgálják a dolgozókat és a dolgozók államának érdekeit. Ugyanakkor a Védjük meg a gyermekeket! A Nemzetközi Gyermeknap előkészítő bizottságának felhívása A férfiak és nők százmillióinak nevében, az anyái, ifjak, és dolgozók nevében felszólítjuk mindazokat, akik feltő gonddal figyelik gyermekeik jövőjét, hogy csatlakozzanak hozzánk, a béke és gyermekeink megvédésére. Az atombomba rémülete nehezedik az emberek millióinak életére. Azok, akik ezzel fenyegetnek bennünkkel, nem elégszenek meg azzal, hogy még ma is milliókra rúg a hadiárvák száma. Ázsia több országában egy tömegmészárlás előjátékaként a gyarmati háború szörnyűségeit terjesztik. Azokban az országokban az állami költségvetés túlnyomó részét katonai kiadásokra költik az új nemzedék nevelése helyett és így a gyermekeket megfosztják attól a támogatástól, amely őket a társadalom részéről megilleti. Azokban az országokban növekszik a nyomor és a munkanélküliség, a gyermekek nélkülözések között és bizonytalanságban nőnek fel, ami mély nyomokat hagy további életükben. A háborús hírverés a kapitalista országokban mindenüvé beszüremlik, kifejleszti a gangszterizmust és a fajgyűlöletet. A gyermekek milliói az ázsiai és afrikai gyarmati és függő országokban betegségek, éhínség és szörnyű nyomor áldozataivá esnek. Milliókra megy azoknak, a gyermekeknek a száma, akiket kimerítő munkára fognak és már 6 éves korban a véres kizsákmányolás következtében meghalnak. A gyermekeknek a társadalommal szemben jogaik vannak, mert belőlük lesznek a holnapi felnőttek. És az új világot azok fogják kovácsolni, akiknek a számára a társadalom ezt lehetővé teszi.Az Egyesült Nemzetek alapokmányában 50 aláíró nemzet kötelezte magát a gyermekvédelemre és, hogy biztosítja számukra a neveléshez való jogot. Ezek a nemzetek vállalták, hogy megóvják a jövő nemzedéket a háború kínjaitól. A népek, az összes jóhiszemű férfiak és mik kötelessége, hogy bátran szálljanak síkra e magasztos elvek megvédéséért mindenütt, ahol ezeket az elveket lábbal tiporják. A gyermekek saját maguk nem képesek megvédeni jogaikat, ezért az anyáknak, a szülőknek, az ifjúságnak az összes közösségeknek, a nemzetközi szervezeteknek, az országos, helyi és más testületeknek kötelessége, hogy egyesült erővel kényszerítsék ki a békét és hogy biztosítsák gyermekeik boldog életét. Nők, ifjak, dolgozók, csatlakozzatok hazánk, vegyetek részt a június elsejei Nemzetközi Gyermeknapon és a Nemzetközi Gyermekvédelmi Komgresszus előkészítésében, a világ összes gyermekeinek az élethez, az egészséghez, a tanuláshoz és a demokratikus neveléshez való jogának megvédésére. Az imperialistabérenc francia kormány hajszája a demokrata nők élharcosa ellen Az imperialista országok és csatlós országainak törvényszékei már régesrég leszoktak arról, hogy gyilkosokat, vagy betörőket ítéljenek el. Ezekben az országokban van egy ,,bűn“, amelyet sokkal jobban üldöznek a közönséges gyilkosságoknál és sokkal szigorúbb büntetés is jár érte. Ezt a bűnt az követi el, aki a békéért, gyermekei jövendőjéért és a szabad életért mer síkra szállni. A párisi imperialistabérenc ,,szocialista“ kormány egyike azoknak a lakájkormányoknak, amelyek a békeharcosok elleni hajtóvadászatukkal versenyeznek amerikai gazdáik kegyéért. Csak nemrégen kezdődött meg Parisban a L,AVANTGARDE című újság elleni per, az Ok: közölni merészelte a francia népnek azt az elhatározását, hogy nem hajlandó fegyvert fogni a szocializmus nagy országa ellen; csak nemrég hangzott el az ítélet Henri Denis francia újságíró ellen, aki tiltakozni merészelt a francia gyarmatosító imperialisták vietnami irigyellenkedései ellen; és még csak el sem hervadtak a virágok Cluther elvtárs sírján, akit „rettenetes bűnéért, egy békeplakát felragasztásáért gyilkoltak meg orvul Moch pribékjei, amikor a francia kormány újabb gaztette váltja ki az egész világ haladó szellemű embereinek felháborodását. A Bidault-kormány eljárást indított Eugenie Cotton, a Demokrata Nők Világszövetsége elnöke, a bátor békeharcos ellen. Neki is nagy „bűne“ volt: élére mert állni a nők nemzetközi békeharcának, követelni merte az atomfegyver betiltását és az atommfegyvert először használó kormány háborús bűnössé nyilvánítását. Eugene Cottco nevét a földkerekség dolgozó nőinek milliói zárták szívükbe. Az országa szabadságáért és nemzeti függetlenségéért harcoló bátor francia hazafi, a gyermeke boldogságáért küzdő anya, a tudását az emberiség haladásának szolgálatába állító tudós nagyszerű példája a szabadságért és békéért küzdő nők hatalmas táborát bátorította küzdelmében. Az imperialistabérenc francia kormány ezt a hatalmas sereget, a béke mérhetetlen erejű táborát akarja most megfosztani egyik nagyszerű katonájától. A francia alkotmány semmibevevésével, a francia nép szabadságjogainak lábbal tiprásával bilincsbe akarja verni az imperializmus egyik kérlelhetetlen ellenségét, Eugenie Cotton asszonyt. A terror és a fasiszta provokációk azonban céljukat tévesztik. Nem félemlítik meg a népeket, hanem még szilárdabbá teszik harci elszántságukat, még jobban megerősítik a háborús uszító imperialisták és provokátorok elleni gyűlöletüket. A Román Népköztársaság dolgozó női — az egész világ dolgozó nőivel együtt — testvéri szolidaritásukat küldik Eugenie Cotton asszonynak és országos kongresszusuk előestéjén feladják, hogy még erősebb tényezőjévé válnak a nagy Szovjetunió vezette béketanárnak, a háborús gyújtogatók és minden rendű és rangú lakásaik megsemmisítéséért vivői küzdelem győzelme érdekében.. EUGÉNIE COTTON