Romániai Magyar Szó, 1950. június (4. évfolyam, 829-854. szám)
1950-06-01 / 829. szám
Romániai Magyar Szó 2 Ujabb hat megyében zárult hatalmas eredménnyel a békefelhivás aláírásának akciója 226.809 aláírás Szilágy megyében Teleorman megyében a békefelhívást 222.258 lakos irta alá. Ebből Tumul Margurelen 70.068-an, Rostoron 8.669-en, Alexandrián 12.250-en, Zimnócean 5.867-en, Salágy megyében 226.809-en írták alá a békefelhívást. Ebből Zilahon 7.190-en Nagykárolyban 11.008-an. Szilágy Somlyón 5.002-en, Arges megyében 133.873-an szavaztak aláírásukkal a békére. Pitesten 20.847-en, a curtea-de-argesi járásban 17.197-en, a costesti járásban 7.980-an. Máramaros megyében 91.180 lakos irta alá a békefelhívást. Ebből Máramarosszigeten 12.325-en. A kampányban az alábbi községek érték el a legjobb eredményt: Leordina 2.320- Alsóvisó 3.241, Szelistye 2.511, Poenile Codrului 701, Felsőkaliszfalva 1.740- Felsőróna 1.609, Alsóróna 1.488, Budfalva 2.173, Farkasrév 1.499 és Stopeni 309 aláírással. Ramnicul-Sárat megyében 94.898-an írták alá a békefelhivást. Ebből Ramnicul-Saraton 13.092-en, Szatmár megyében a békefelhivást 181 942-en írták alá. Ebből Szatmáron 34.826-an, a nagybányai járásban 33.338-an, a somkuti járásban 13.179-en, a szenérváraljai járásban 16.584-en. Az aláírási akcióban élen járnak a többi között Lázári község 1.024, Dara 907, Fernezely 1.043 aláírással.__________________________________________________ Brassói és brassómegyei katolikus és evangélikus papok csatlakozása a békefelhíváshoz Egyre több katolikus pap és hívő írja alá a stockholmi békeefelhívást, az atomfegyver azonnali betiltását követelve és kérve, hogy nyilvánítsák háborús bűnösnek azt a kormányt, amely először használja háborús célokra az atomenergiát. A békefelhívás aláírásával egyidőben vállalják, hogy cselekvő részesei lesznek a béketábornak és elszántan harcolnak a háborúra uszító angolszász imperialisták mesterkedései ellen. A stockholmi békefelhívás aláírói között újabban a következő katolikus papok és hívők szerepelnek: Nikodémusz Károly, brassói püspöki ülnök; Sípos András, hosszúfalusi főesperes; Gibor Fülöp, bácsfaludi plébános; Antal Mártim, türkösi lelkész; Kis Béla, csernátfalusi lelkész; Bíró N., hosszúfalusi lelkész; Mezei István, tatrangi lelkész; Raduch N.,, zajconi lelkész; Mátyás Béla, pürkereci lelkész; Krajcsovics Tibor, apácai lelkész; Lányi Pál, ujfalusi lelkész. Brassó megyében a katolikus papokhoz hasonlóan a következő evangélikus lelkészek írták alá a stockholmi békéfelhívást: Fritz Schön, a brassói egyházkerület i dékánja; Dr. Konrád Nöckel, al- ] dékán, brassói lelkész; Dr. Heinz | Reiner, a brassói evangélikus egy- I ház gondnoka; Rudolf Binder, Guido Fritz, Johann Battes, Helga Binder, Dr. Flechtenmacher K., Gottfried Fronius, Dr. Wilhelm Herfurt, Szófia Homung, Georg Kellner, Heinrich Müller, Dr. An nemarie Schnell, Hans Teindel, a brassói evangélikus egyházközség presbitériumának tagjai, valamint a következők: Hans Kennert, vulkáni lelkész; Michael Paulini, szentpéteri lelkész; Gusztáv Bartmesz, keresztélyfalvi lelkész; Georg Schuller, költövényi lelkész; Otto Reich, prázsmári lelkész; Hans Wonner, maerusi lelkész; Fritz Nasner, botfalusi lelkész; Richard Bell, zernesti lelkész és Julius Wonner, sercaiai lelkész. Ilfov megyei papok nyilatkozata i között a 269.289 békeszerető becsületes állampolgár között,akik Ilfov megyében aláírták a békefelhívást, számos pap is található. ,,Mi, akik szünet nélkül a békéért fohászkodunk, ebben a korszakos pillanatban nem tehetjük meg, hogy ne szövetkezzünk a világ békcesetenete és öntudatos embereivel. Kérjük, hogy az emberiséget szabadítsák míg az atomfegyver veszedelmeitől és alkalmazóit háborús bűnösöknek nyilvánítjuk.“ — így szól Vidra járás lelkészeinek közös nyilatkozata. A branisti járás lelkészei, akik P. C. Protoereu V. Fussu elnökletee alatt konferenciát tartottak, vállalták, hogy hozzájárulnak híveik felvilágosításához és cselekvően veszik ki részüket a békeharcból. Megszavazta a Nagy Nemzetgyűlés a munkakódexet ,ők kizsákmányoltak lenni. Ez a forradalmmi lépés a szakszervezeteket új feladatok elé állította. Megváltozott a munkásokak a munkához való magatartása is. A munkásosztályt ma már annak e tudatolhatja át, hogy önmagénak épít. Ennek eredményeképp az iparmunkások szövetségben a dolgozó parasztsággal túlteljesítették az 1949. évi állami tervet és sikerrel valósítják meg az 1950-es évi államtervet. Az állami terv sikeres végrehajtásához nagy mértékben járultak hozzá az új munkafeltételek. 1949- ben közel 175.000 munkás volt idulőszabadságon. A fokozatos munkavédelem is hozzájárult állami tervünk eredményes végrehajtásához. Ma hazánkban, a Romin Népköztársaságban, minden szakszervezeti munkásnak törvény biztosít jog fizetéses phenőszabadságot. Ebben az évben száz és száz új edüikerepet és nyaralót szerveztek be, ahol ma a munkások százezrei gyűjtenek új erőt a munkához. A munkakódex újabb, hatalmas lépést jelent előre azoknak az eredményeinek a sorában, melye(Folytatás az 1. oldalról)két a munkásosztály Pártunk vezetése alatt eddig elért. A Román Munkáspárt vezetésével a szervezett dolgozók mind következetesebben haladnak a szociaizmust építő után, a békéért folyó harcban, melynek világfrontja élén erős bástyaként a Szovjetunió áll, Sztálin elvtárs vezetésével. Ezután Rozalia Moldoveanu,Tulucan Lucretia, Zulián Gheorghe, Ion Taburea elvtársak felszólalásaira került sor, akik hangoztatták, hogy a munkakódex újabb éles fegyver a dolgozók kezében. A munkakódex általános megvitatása után tíz perc szünet következett. Megszavazzák a munkakódexjavaslatot Az ülés újbóli megnyitása után Muzsik Mihály elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés irodájának alelnöke elnökölt. A Nagy Nemzetgyűlés szakaszonkint megszavazta a törvényjavaslatot a bizottságok módosításaival együtt. Egyhangúlag jóváhagyták N. Gh. Lupu javaslatát — amelyet dr. Petru Groza és Ana Pauker elvtársnő is támogatott — a 90. szakasz módosításáról. Eszerint a nehéz munkát végző terhes nőket könnyebb munkára osztják be, függetlenül attól, hányadik hónapban vannak. Végül, 343 fehér golyóval egyhangúlag megszavazták egészében a törvényjavaslatot. Az eredmény kihirdetését a képviselők hatalmas tapsan fogadták. Szünet után 340 szavazattal 1 ellenében jóváhagyták azt a javaslatot, amely ratifikálja az Elnöki Tanács által az ülésszakok szünete alatt kibocsátott törvényrendeleteket. Ezután Doncea elvtárs mondott záróbeszédet. Kiemelte, hogy a munkakódex valóban demokratikus alapon szabályozza a népi demokratikus állam dolgozóinak jogait és kötelességeit. A munkakódex így a népi demokratikus rendszer egyik alaptörvénye. Beszéde befejező részében kimutatta, hogy hazánkban eddig közel tízmiló ember írta alá a Béke Hívei Világkongresszusának Állandó Bizottsága által kibocsátott békefelhívást. Az ülés délután háromnegyed 3 órakor ért véget. 1950., június H, csütörtök A RDNSZ tiltakozása a francia kormánynál BIDAULT ERNAK, a Minisztertanács elnökének PARIS A Román Népköztársaság asszonyai mély felháborodással hallották Eugenie Cotton, a DMSZ elnökének perbefogását, a békéért folyó harcban kifejtett tevékenységéért. Eugenie Cottonnak, a nemzetközi nőmozgalom élharcosának, a nagy francia tudósnak perbefogása, Franciaország, valamint a világ valamennyi békeszerető embere ellen irányított támadás. Ez a provokáló cselekmény, amely minden becsületes ember felháborodását váltja ki valamint a háborúra uszító imperalisták által a béke harcosai ellen kifejtett terror és üldözés nem bírja megállítani a népeknek a békéért, az új világháború kirobbantására, szőtt tervekmegsemmisítésért folytatott határozott harcát Mély megvetésünknek adva kifejezést a francia kormánynak Eugenie Cotton ellen hozott felháborító intézkedése miatt, erélyesen követeljük ezen intézkedés haladéktalan megsemmisítését. A KDNSZ Központi Bizottsága CONSTANTA CRACIUN elnök Petőfi Sándorról elnevezett kollektív gazdaság alakult Torda megyében is A torda megyei Kövend és Kutyfalva község dolgozó parasztjai nagy napra virradtak vasárnap. Ezen a napon alakították meg falvaikban a kollektív gazdaságot. Kövend községben 35 szegény- és középparaszt család egyesítette földjét, vitte be a közösbe igavonó jószágait, mezőgazdasági szerszámait. Kollektív gazdaságukat Petőfi Sándorról nevezték el. A kollektíva tagja, a 81 éves Balla István szegény paraszt is. Elmondta, hogy bizony nehezen szánta el magát a belépésre. A helyi MNSZ szervezetben sokat hallott a szovjet kolhozparasztok életéről. Hallott a kollektív gazdaságokról, hallotta, hogy a kollektív gazdaságok tagjainak élete megjavult, mióta együtt művelik földjeiket. Egyik nap megvette a „10 kérdés — 10 felelet a kollektív gazdaságokról“ című brosúrát. Ennek elolvasása után nem ingadozott tovább Balla István az elsők között iratkozott be az alakítandó kollektív gazdaságba. Kutyfalva községben 42 család alakította meg a „Dózsa György“ nevű kollektív gazdaságot. Az alakító közgyűlésen az új gazdaság tagjai lelkesen vállalták: mindent elkövetnek, hogy példás, virágzó kollektív gazdaságot hozzanak létre. Margineanu Paraschiva szegényparasztasszony sírva mondta: Nem akarok soha többé a kufároknak dolgozni. Domokos Ferenc a belépési nyilatkozat aláírásakor mondotta: „Köszönöm a Pártnak, amely lehetővé tette, hogy megszabaduljunk a szegénységtől és megmutatta az utat a szocializmus felé, a boldog élet felé. Ígérem, hogy munkámmal járulok hozzá kollektív gazdaságunk megerősítéséhez. “ A braila megyei Plopu község 73 dolgozó parasztcsaládja a Párt útmutatására megalakította az „Új út“ nevű kollektív gazdaságot. Sokat kellett küzdeniök, míg idáig eljutottak. A falu kulákjai mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a 73 család szándékát Az avatóünnepélyen több száz dolgozó paraszt, a környező kollektív és állami gazdaságok dolgozói, valamint sok brailai munkás vett részt. Az alakuló közgyűlés után a brailai „Május 1“ üzem munkásai művészi előadást rendeztek. Megnyílt az állami képzőművészeti kiállítás Kedden délben 12 órakor ünnepélyes keretek között nyílt meg az állami képzőművészeti kiállítás a General Magheru pavilionban A megnyitón megjelent P. Constantinescu - Iasi akadémikus, egyetemi tanár, Eduard Mezincescu, L. Rautu, Olela Manole, A. Toma akadémikus, Camil Petrescu akadémikus, Gh. Oprescu akadémikus, Matei Socor, N. Bellu, Eugen Rodan, IPuturi, Traian Selmnaru, Mihai Beniuc, Natalia Scurtu, és a kulturális és művészeti életünk sok más képviselője, valamint a tömegszervezetek kiküldöttei. A diplomáciai kar részéről megjelent A. V. Zotov, a szovjet követség főtanácsosa, Borisz Mamolov, a Bolgár Népköztársaság követe, Kalló Iván, a Magyar Népköztársaság meghatalmazott minisztere, T. Findzinszki, a Lengyel Köztársaság ügyvivője, K. Hobdari, az Albán Népköztársaság ügyivője, A. A. Goncsenko, a szovjet követség főtitkára és sokan mások. A megnyitó beszédet Eugen Rodan elvtárs, művészetügyi minisztériumi tanácsos mondotta, aki beszédében rámutatott arra, hogy a kiállítás anyaga a Román Népköztársaság művészeti fejlődésének élénk leíró-, nyitéka és a Román Munkás-párt irányításával folyó kultúra forradalom egyik értékes eredménye. A kiállításon 181 festőművésznek összesen 327 képe szerepel, amelyeknek legnagyobb része a közelmúltban megtartott moszkvai kiállításra készült. A meganyitó beszéd után Eugen Rodan elvtárs kiértékelte és bírálta az évi tárlat képeit, majd kidomborította azt az állandó és nagy segítséget, amelyet a Párt és a kormány nyújtott képzőművészeinknek, hogy alkotó munkát végezhessenek. Eugen Rodan, elvtárs kihangsúlyozta azt is, hogy képzőművészeink milyen nagyjelentőségű segítséget kriptált Moszkvában a szovjet képzőművészek részéről. Képzőművészeink ’elsajátítják a marxi- lenini tanításokat és új művék szélét kovácsolnak, amely tar.hatalmában szocialista, formájánban nemzeti, — mondotta Eugen Rodan elvtárs. A megjelentek ezután megtekintették a kiállítást.