Romániai Magyar Szó, 1950. június (4. évfolyam, 829-854. szám)

1950-06-01 / 829. szám

Romániai Magyar Szó 2 Ujabb hat megyében zárult hatalmas eredménnyel a békefelhivás aláírásának akciója 226.809 aláírás Szilágy megyében Teleorman megyében a békefelhívást 222.258 lakos irta alá. Ebből Tumul Mar­gurelen 70.068-an, Rostoro­n 8.669-en, Alexandrián 12.2­50-en, Zimnócean 5.867-en, Sa­lágy megyében 226.809-en írták alá a békefelhí­vást. Ebből Zilahon 7.190-en Nagykárolyban 11.008-an. Szil­ágy Somlyón 5.002-en, Arges megyében 133.873-­an szavaztak aláírásukkal a békére. Pitesten 20.847-en, a curtea-de-argesi járásban 17.197-en, a costesti járásban 7.980-an. Máramaros megyében 91.180 lakos irta alá a béke­felhívást. Ebből Máramaros­­szigeten 12.325-en. A kampányban az alábbi községek érték el a legjobb ered­ményt: Leordina 2.320- Alsóvisó 3.241, Szelistye 2.511, Poenile Codrului 701, Fel­­sőkaliszfalva 1.740- Felsőróna 1.609, Alsóróna 1.488, Budfalva 2.173, Farkasrév 1.499 és Stopeni 309 aláír­ással. Ramnicul-Sárat megyében 94.898-an írták alá a bé­kefelhivást. Ebből Ramnicul-Saraton 13.092-en, Szatmár megyében a b­ékefelhivást 181­ 942-en írták alá. Ebből Szatmáron 34.826-an, a nagybányai járásban 33.338-an, a somkuti járásban 13.179-en, a sze­nérváraljai járásban 16.58­4-en. Az aláírási akcióban élen járnak a többi között Lázári község 1.024, Dara 907, Fernezely 1.043 aláírással.__________________________________________________ Brassói és brassóm­egyei katolikus és evangélikus papok csatlakozása a békefelhíváshoz Egyre több katolikus pap és hívő írja alá a stockholmi békee­­felhívást, az atomfegyver azon­nali betiltását követelve és kérve, hogy nyilvánítsák háborús bűnös­nek azt a kormányt, amely elő­ször használja háborús célokra az atomenergiát. A békefelhívás alá­írásával egyidőben vállalják, hogy cselekvő részesei lesznek a béke­­tábornak és elszántan harcolnak a háborúra uszító angolszász im­perialisták mesterkedései ellen. A stockholmi békefelhívás aláírói között újabban a következő kato­likus papok és h­ívők szerepelnek: Nikodémusz Károly, brassói püs­pöki ülnök; Sípos András, hosszú­­falusi főesperes; Gib­or Fülöp, bácsfalud­i plébános; Antal Már­tim, tü­rkösi lelkész; Kis Béla, cser­nátfalusi lelkész; Bíró N., hosszú­­falusi lelkész; Mezei István, tat­­rangi lelkész; Raduch N.,, zajconi lelkész; Mátyás Béla, pürkereci lelkész; Krajcsovics Tibor, apácai lelkész; Lányi Pál, ujfalusi lel­kész. Brassó megyében a katolikus­­ papokhoz hasonlóan a következő evangélikus lelkészek írták alá a stockholmi békéf­elhívást: Fritz­­ Schön, a brassói egyházkerület i dékánja; Dr. Konrád Nöckel, al- ] dékán, brassói lelkész; Dr. Heinz | Reiner, a brassói evangélikus egy- I ház gondnoka; Rudolf Binder, Guido Fritz, Johann Battes, Helga Binder, Dr. Flechtenmacher K., Gottfried Fronius, Dr. Wilhelm Herfurt, Szófia Homung, Georg Kellner, Heinrich Müller, Dr. An­ nemarie Schnell, Hans Teindel, a brassói evangélikus egyházközség presbitériumának tagjai, vala­mint a következők: Hans Ken­nert, vulkáni lelkész; Michael Paulini, szentpéteri lelkész; Gusz­táv Bartmesz, keresztélyfalvi lel­kész; Georg Schuller, k­öltövényi lelkész; Otto Reich, prázsmári lelkész; Hans Wonner, maerusi lelkész; Fritz Nasner, botfalusi lelkész; Richard Bell, zernesti lelkész és Julius Wonner, sercaiai lelkész. Ilfov megyei papok nyilatkozata­ i között a 269.289 békeszerető becsületes állampolgár között,akik Ilfov megyében aláírták a béke­­felhívást, számos pap is található. ,,Mi, akik szünet nélkül a béké­ért fohászkodunk, ebben a korsza­kos pillanatban nem tehetjük meg, hogy ne szövetkezzünk a világ békcesetenete és öntudatos embereivel. Kérjük, hogy az em­beriséget szabadítsák mí­g az a­tom­fegyver veszedelmeitől és al­kalmazóit háborús bűnösöknek nyilvánítjuk.“ — így szól Vidra járás lelkészeinek közös nyilatko­zata. A branisti járás lelkészei, akik P. C. Protoereu V. Fussu elnök­letee alatt konferenciát tartottak, vállalták, hogy hozzájárulnak hí­veik felvilágosításához és cselek­vően veszik ki részüket a béke­­harcból. Megszavazta a Nagy Nemzetgyűlés a munkakódexet ,ők kizsákmányoltak lenni. Ez a forradalmmi­ lépés a szakszervezete­ket új feladatok elé állította. Megváltozott a munkások­­ak a munkához való magatartása is. A munkásosztályt ma már annak e tudatol­hatja át, h­ogy önmagénak épít. Ennek eredményeképp az ipa­r­­munkások szövetségben a dol­gozó parasztsággal túlteljesítették az 1949. évi állami tervet és si­kerrel valósítják meg az 1950-es évi állam­­tervet. Az állami terv sikeres végrehaj­tásához nagy mértékben járultak hozzá az új munkafeltételek. 1949- ben közel 175.000 munkás volt i­dulő­szabadságon. A fokozatos munkavédelem is hozzájárult ál­lami tervünk eredményes végre­hajtásához. M­a hazánkban, a Rom­in Nép­­köztársaságban, minden szakszer­vezeti munkásnak törvény biztosít jo­g fizetéses p­henőszabadságot. Ebben­ az évben száz és száz új edüike­­­repet és nyaralót szervez­tek be, ahol ma a munkások száz­ezrei gyűjtenek új erőt a munká­hoz. A munka­kódex újabb, hatalmas lépést jelent előre azoknak az eredményei­nek a sorában, melye­(Folytatás az 1. oldalról)­két a munkásosztály Pártunk ve­zetése alatt eddig elért. A Román Munkáspárt vezetésé­vel a szervezett dolgozók mind következetesebben haladnak a szo­­cia­izmust építő után, a békéért folyó harcban, melynek világfront­ja élén erős bástyaként a Szovjet­unió áll, Sztálin elvtárs vezetésé­vel. Ezután Rozalia Moldoveanu,Tu­­lucan Lucretia, Zulián Gheorghe, Ion Taburea elvtársak felszólalá­saira került sor, akik hangoztat­ták, hogy a munkakódex újabb éles fegyver a dolgozók kezében. A munkakódex általános megvi­tatása után tíz perc szünet követ­kezett. Megszavazzák a munkakódex­­javaslatot Az ülés újbóli megnyitása után Muzsik Mihály elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés i­rodájának alelnö­­ke elnökölt. A Nagy Nemzetgyűlés szakaszonkint megszavazta a tör­vényjavaslatot a bizottságok mó­dosításaival együtt. Egyhangúlag jóváhagyták N. Gh. Lupu javas­latát — amelyet dr. Petru Groza és Ana Pauker elvtársnő is támo­gatott — a 90. szakasz módosítá­sáról. Eszerint a nehéz munkát végző terhes nőket könnyebb mun­kára osztják be, függetlenül attól, hányadik hónapban vannak. Végül, 343 fehér golyóval egyhangúlag megszavazták egészé­ben a törvényjavaslatot. Az ered­mény kihirdetését a képviselők hatalmas taps­an fogadták. Szünet után 340 szavazattal 1 ellenében jóváhagyták azt a ja­vaslatot, amely ratifikálja az El­nöki Tanács által az ülésszakok szünete alatt kibocsátott törvény­rendeleteket. Ezután Doncea elvtárs mondott záróbeszédet. Kiemelte, hogy a munkakódex valóban demokrati­kus alapon szabályozza a népi demokratikus állam dolgozóinak jogait és kötelességeit. A munka­kódex így a népi demokratikus rendszer egyik alaptörvénye. Beszéde befejező részében kimu­tatta, hogy hazánkban eddig kö­zel tízmiló ember írta alá a Béke Hívei Világkongresszusának Ál­landó Bizottsága által kibocsátott békefelhí­vást. Az ülés délután háromnegyed 3 órakor ért véget. 1950., június H, csütörtök A RDNSZ tiltakozása a francia kormánynál BIDAULT ERNAK, a Minisztertanács elnökének PARIS A Román Népköztársaság asszonyai mély felháborodással hal­lották Eugenie Cotton, a DM­SZ elnökének perbefogását, a béké­ért folyó harcban kifejtett tevé­kenységéért. Eugenie Cottonnak, a nemzetközi nőmozgalom élharcosának, a nagy francia tudósnak perbefog­ása, Franciaország, valamint a vi­lág valamennyi békeszerető embe­re ellen irányított támadás. Ez a provokáló cselekmény, amely minden becsületes ember felháborodását váltja ki valam­int a háborúra uszító imper­­alisták által a béke harcosai ellen kifejt­ett terror és üldözés nem bírja megállítani a népeknek a békéért, az új világháború kirobbantá­sára, szőtt tervek­­megsemmisítésé­rt folytatott határozott harcát Mély megvetésünknek adva kifejezést a francia kormánynak Eugenie Cotton ellen hozott felh­áborító intézkedése miatt, erélye­sen követeljük ezen intézkedés haladéktalan megsemmisítését. A KDNSZ Központi Bizottsága CONSTANTA CRACIUN elnök Petőfi Sándorról elnevezett kollektív gazdaság alakult Tor­da megyében is A torda megyei Kövend és Kutyfalva község dolgozó parasztjai nagy napra vir­radtak vasárnap. Ezen a napon alakították meg fal­vaikban a kollektív gazda­ságot. Kövend községben 35 sze­gény- és középparaszt csa­lád egyesítette földjét, vit­te be a közösbe igavonó jó­szágait, mezőgazdasági szer­számait. Kollektív gazdasá­gukat Petőfi Sándorról ne­vezték el. A kollektíva tagja, a 81 éves Balla István szegény paraszt is. Elmondta, hogy bizony nehezen szánta el magát a belépésre. A helyi MNSZ szervezetben sokat hallott a szovjet kolhozpa­rasztok életéről. Hallott a kollektív gazdaságokról, hallotta, hogy a kollektív gazdaságok tagjainak élete megjavult, mióta együtt művelik földjeiket. Egyik nap megvette a „10 kérdés — 10 felelet a kollektív gazdaságokról“ című bro­súrát.­­ Ennek elolvasása után nem ingadozott to­vább Balla István az elsők között iratkozott be az ala­kítandó kollektív gazdaság­ba. Kutyfalva községben 42 család alakította meg a „Dózsa György“ nevű kol­lektív gazdaságot. Az alakító közgyűlésen az új gazdaság tagjai lelkesen vállalták: mindent elkövet­nek, hogy példás, virágzó kollektív gazdaságot hozza­nak létre. Margineanu Pa­­raschiva szegényparaszt­­asszony sírva mondta: Nem akarok soha többé a kufár­­oknak dolgozni. Domokos Ferenc a belépési nyilatko­zat aláírásakor mondotta: „Köszönöm a Pártnak, a­­mely lehetővé tette, hogy megszabaduljunk a sze­­génységtől és megmutatta az utat a szocializmus felé, a boldog élet felé. Ígérem, hogy munkámmal járulok hozzá kollektív gazdaságunk megerősítéséhez. “ A braila megyei Plopu köz­ség 73 dolgozó parasztcsa­ládja a Párt útmutatására megalakította az „Új út“ nevű kollektív gazdaságot. Sokat kellett küzdeniök, míg idáig eljutottak. A falu kulákjai mindent elkövet­tek, hogy megakadályozzák a 73 család szándékát Az avatóünnepélyen több száz dolgozó paraszt, a kör­nyező kollektív és állami gazdaságok dolgozói, vala­mint sok brailai munkás vett részt. Az alakuló közgyűlés után a brailai „Május 1“ üzem munkásai művészi előadást rendeztek. Megnyílt az állami képzőművészeti kiállítás Kedden délben 12 órakor ün­nepélyes keretek között nyílt meg az állami képzőművészeti kiállítás a General Magheru pavil­ionban A megnyitón megjelent P. C­on­s­t­an­t­i­nescu - Ias­i akadémikus, egyetemi tanár, Eduard Mezin­­cescu, L. Rautu, Olel­a Manole, A. Tom­a akadémikus, Camil Petrescu akadémikus, Gh. Oprescu akadémikus, Matei So­­cor, N. Bellu, Eugen Rodan, I­­Puturi, Traian Selmna­ru, Mihai Beni­uc, Natalia Scurtu, és a kulturális és művészeti életünk sok más képviselője, valamint a töm­egszervezetek kiküldöttei. A diplomáciai kar részéről megjelent A. V. Zotov, a szov­jet követség főtanácsosa, Bo­risz Mam­olov, a Bolgár Nép­­köztársaság követe, Kalló Iván, a Magyar Népköztársaság meg­hatalmazott minisztere, T. Findzinszki, a Lengyel Köztár­­saság ügyvivője, K. Hobdari, az Albán Népköztársaság ügyivője, A. A. Gon­csenko, a szovjet kö­vetség főtitkára és sokan má­sok. A megnyitó beszédet Eugen Rodan elvt­árs, művészetügyi minisztériumi tanácsos mondott­­a, aki beszédében rámutatott arra, hogy a kiállítás anyaga a Román Népköztársaság művé­szeti fejlődésének élénk leíró-, nyitéka és a Román Munkás-­­párt irányításával folyó kultúra forradalom egyik értékes ered­­ménye. A kiállításon 181 festőművész­nek összesen 327 képe szerepel, amelyeknek legnagyobb része a közelmúltban megtartott moszk­vai kiállításra készült. A mega­nyitó beszéd után Eugen Rodan elvtárs kiértékelte és bírálta az évi tárlat képeit, majd kidom­borította azt az állandó és nagy segítséget, amelyet a Párt és a kormány nyújtott képzőművé­szeinknek, hogy alkotó munkát végezhessenek. Eugen Rodan, elvtárs kihangsúlyozta azt is, hogy képzőművészeink milyen nagyjelentőségű segítséget krip­tált Moszkvában a szovjet kép­­zőművészek részéről. Képzőmű­­­vészeink ’elsajátítják a marxi-­ lenini tanításokat és új művék szélét kovácsolnak, amely tar.ha­talmában szocialista, formáján­ban nemzeti, — mondotta Eu­gen Rodan elvtárs. A megjelentek ezután meg­tekintették a kiállítást.

Next