Romániai Magyar Szó, 1950. október (4. évfolyam, 932-957. szám)

1950-10-01 / 932. szám

IV. ÉVFOLYAM, 932. szám 1950. október 1., vasárnap Taxa postala platlta In mimerar conf. aprobarli DK. Gen. P.T.T. Nr. 265.092/947. A takarékossági verseny kiszélesítése hazafias kötelesség A INA Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének törvényrendelete a néptanácsok képviselői megválasztásának időpontjára vonatkozólag Az 195® szeptember 8-i 6. számú törvény 78. szakaszának értelmében, a nép. tanácsok képviselői megválasztásának napját 1950. december 3. napjára álla­pítják meg. Bukarest, 1950. szeptember 29. C. 1. PARHON MARIN FLOREA 10NESCU ä Nagy Nemzetgyűlés Elnöki a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke “ Tanácsának titkára A Központi Választási Bizottság tagjainak kinevezése A Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa kine­vezte a Központi Választási Bizottságot; Stelian rMoraru, az OSZT titkára, a bizottság et nőké. Alexandra Draghici, a RMP Központi Veze- tőségének tagja, bizottsági tag. Paul Cornea, az Ifjúmunkás Szövetség tit. kára, bizottsági tag. Hé Bánói, a RMP Sztálái-tartományi szer­vezetének titkára, bizottsági tag. Farkas Sándor, a Magyar Népi Szövetség ré­széről, bizottsági tag. Iosif Catraníci, a reöicai kombinát szakszer­vezetének titkára, bizottsági tag. Erem'a Pardau, az Bkésfront suceavai tarto­mány bizottságának titkára, bizottsági tag. Constantin Balmus, a Cl. Padion egyetem rektora, bizottsági tag. Mátéi . Paraschiva, a fővárosi Indus Ina Biwnbacului B. üzem éimunkásnője, bizottsági tag. Constantin Serban, a baicod kőolaj'telepek él­munkás szondameátere, bizottsági tag. I Lie Stoenescu, a Legfelső Bíróság polgár' szekciójának elnöke, a bizottság titkára. A RNK tudományos akadémiája rendkívüli bővített ülésszakának munkálatai Pénteken, szeptember 29-én 11 óratcor kezdte meg munkálatait a RNK Tudományos Akadémiájának bővített ülésszaka. Traian Sávulescu elvtárs, a RNK kadémikus; Marinescu M. profesz- szcr. a RNK Akadémiájának le­velező tagja; Alexa Augustin, vasút ügyi miniszterhelyettes; Ni- | colau Gh., akadémikus, a RNK a RNK Akadémiájának alelnöke; Carafoli Iide akadémikus, a RNK Akadémia kohászati- és alkalma­zott mechanikai intézetének igaz­gatója. Az Akadémia megnyitó ülése Tudományos Akadémiájának elnö- , ke nyitót ta meg az ülést és felolvasta az Akadémia elnökségének a rend­kívüli bővített ülésszak összehívá­sára vonatkozó határozatát, amely szerint megvitatják a RNK villa­mosításának tervjavaslatát. A RNK Akadémiája Elnöksé gének nevében Traian Sávulescu elvtárs javasolta, hogy a kővetke­zőkből áUHsák össze a bővített ü- lésszak büróját: Tr. Sávulescu a- kadémikus, a RNK Akadémiája elnöke, valamint a következő ta­gok: Chivu Stoica, a miniszterta­nács elnökihelyei lese, fém- és vegy Ipari miniszter; Emil Bodnánas, a RNK fegyveres erőinek miniszte­re; Profiri Nicotae, akadémikus; Mihail Sadioveanu. akadémikus; Vasilichi Gheorghe. bánya- és pet­róleumügyi miniszter; Constant i- nescu Miron, egyetemi lanár, az állami lervbizottság elnöke; Ma- oovel Gh. akadémikus, a minisz­tertanács mietftett működő geoló­giai bizottság elnöke; Vaida Vasi- le. f öldimfüveléeügy i miniszter; Ranghiet Ioslf, a tÜEelöanyag-el- osztó állami bizottságának elnöke; I. S. Gheorgtbiu. egyetemi tanár, a RNK Akadémiájának levelező (tagja; Räutu Leonte, egyetemi tanár; Gastan Marin Gheorgthe, mérnök. villamosságügyi ml niwter; Prisnea Constantin, erdé­szeti minister; Mihail Roller, Akadémiája energetikai intézeté­nek igazgatója; P. Const antinescu- Iasi, egyetemi tanár, akadémikus, Alig egy hónapja, hogy a temes- , vári üzemek képviselői a szak- szervezeti tanács székhazában egy gyűlésen kiértékelték a legnagyobb megtakarításokért folyó szocialis­ta versenyek eredményeit. A ki­küldöttek ezen a gyűlésen megál­lapították, hogy a versenyek az észszerű gazdálkodás magasabb fokához vezettek és olyan belső tartalékokat tártak fel, amelyet eddig nem is ismertek. Ha figyelemmel kísérjük a mun­kások és technikusok állandó tö­rekvéseit, amellyel igyekeznek — a legszigorúbb takarékosság beve­zetésével és az eddig kihasználat­lanul hevert belső tartalékok fel­kutatásával és észszerű felhaszná­lásával — szocialista építésünknek még nagyobb anyagi alapot terem­teni, megállapíthatjuk, hogy való­ban a szocialista versenyek maga­sabb fokához érkeztünk el. . Ma az üzemek és gyárak mun­kásai és technikusai nem csak a termeiéi fokozásával mutatják ki fbrró hazaszeretetüket, hanem a Párt tanításival és irányításával más, újabb, fejlettebb formákat keresnek a szocialista akkumulá­ció növelésére. A temesvári élüze­mek munkásságának felhívása or­szágszerte nagy visszhangra talált a dolgozók körében. ..Elvtársak. Kutassatok és talál­tok üzemeitekben uj lehetőségeket miüiós megtakarítások elérésére. Valamennyiünk kötelessége, hogy ezeket a megtakarításokat " drága hazánk rendelkezésére bocsássuk“ — fordultak az er szag valamennyi dolgozójához a felhívásban. Lelkes felhívásukra az üzemek és gyárak dolgozói százával, ezrével nyitottak naponta takarékossági nyilvántar­tást. Naponta születnek újítások és észszerüsitések, milliós értéke­ket tár fel a dolgozók leleményes sége az eddig figyelmen kívül ma­radt belső tartalékokból A fővárosi Talpa-gyárban legel­sőben Oanea Trifan és Nedelcu loan figyelt fel a temesvári felhí­vásra. Ök voltak, akik azonnal személyi nyilvántartást nyiltotíak és ma már 400-ra szaporodott kö­vetőiknek a száma. Szerte az or­szágban ugyanez a helyzet. Csak meg kell kezdje valaki és már szá­zával akadnak követői. A takaré­kossági verseny ilyen rohamos ter­jedése azt bizonyítja, hegy a fel­világosult dolgozók megértették, hogy az apró megtakarításoknak Is milyen nagy jelentőségük van országos viszonylatban. Még üzemeinkben akadnak e- gyes dolgozók, akik nem sokra be­csülik ezeknek az apró megtakarí­tásoknak az értékét. Gondolják, ha már nagy dolgot nem csinál­hatlak, a kisebb megtakarításnak nincs semmi jelentősége. Ennek a felfogásnak a téves bejutására csak egyetlen példával mutatunk rá. 1948-ban a moszkvai „Krásznájá Svejá“ gyárban bevezették a sza­bászat uj módszerét, melynek ré­vén semmiféle hulladék vagy ma­radék a»m vész kárba. A munká­sok minden kis darab anyagot fel­használtak, még a legkisebb dara­bokat is. így minden 100 méternél egy félméter anyagot takarítottak meg. Az eredmény: csak egyetlen év folyamán, 1948-ban 34 000 mé­ter anyagot takarítottak meg. Eb­ből a mennyiségből 20.000 inggel varrhattak többet. A fenti példa világosan megmu­A minisztertanács határozata egyes mezőgazdasági termékek legmagasabb beszerzési áráról és kicsinybeni eladási áráról, valamint . e termékek kereskedelmi forgalmának szabályozásáról a) burgonya: I. minőségű kilón, ként 5 lej, II. minőségű kilónként 4 lej, III. minőségű kilónként 3 lej. b) Hagyma, vizbagyma: kilón, ként 9 lej, dughagyma 11 lej. c) Szárított szemes bab: MíioteJUi az ország többi részén 15 lej kg. 16 lej kg. 18 lej kg. “20 tej kg. tej kg, — az egész országra ér­vényes egységár. 2. SZAKASZ. — A fenti első szakaszban előirt termékek kicsiny 1. SZAKASZ. — Az állami szervek és a szövetkezeti szerve, zetek a termelőknél a kötelező kvóta beadása után fenrtmaradt burgonya, hagyma ,bab, borsó és lencse mennyiségeket a követke­ző legmagasabb áron vásárolhat­ják fel: A tenmelvény Moldova közönséges bab 14 lej kg könnyű bab 16 lej kg. d) Szárított szemes borsó 15 lej kg. — az országra érvényes egységár. e) Szárított szeme« lencse 20 beni (fogyasztói) árát a követbe zőképpen állapítjuk meg: a) burgonya: — a kötelező kvótából — az egész országban 5 lej kg. — felvásárolt árunál — Sucea- va, Bakó, Sztálin és Szeben tar­tományokban 7 lej kg., az ország többi részében 8 lej kg. b) Vizihagyma: 12 lej kg. a dughagyma 14 lej kg. — az egész országban érvényes árak. d) Szárított szemes borsó 22 •ej kg. az egész országra ér. vényes egységár. (Folytatás » 2. oldalon) tatja, hogy a sokszor látszólagosam jelentéktelen megtakarítások egy éven keresztül milyen nagy meny- nyiséggel növelik az üzem termeiéi kenvségét. Milyen nagy jelentőség ge van akkor országos viszonylat-) ban. Ezeken az apró megtakarításai kon kívül, még hány üzemben hever kihasználatlanul, olyan bel. só tartalék, ami milliókat jelente­ne a szocialista akkumuláció részéi re? A dicsőszentmártcni villamos üzemben egy turbo-generátor 1948 óta használaton kívül hevert. A dolgozók elhatározták, hogy megi javítják és üzembe helyezik. Elha­tározásukat tett is követte és ma az uj turbo-generátor segítségével az üzem áram fejlesztés? 35,5 szül zalékkal emelkedett. A báicoi pet­róleum-telepen lévő tóból, amely­be a mesószennyviz gyűl össae, az évek óta lerakódott nyersolajréte- 8-t lecsapolták és 8.000 liter nyers olajjal adtak többet a szocialista alap növeléséhez. Egyik legnagyobb megtakarítást jelenti az üzemanyag és villanyi áram észszerű fogyasztása. Az a- radi CFR fiitöház dolgozói rövid idő alatt 447.100 kg fűtőanyagot takarítottak meg 1.476.771 lej ér­tékben. A villanyáram észszerű f«l gyasztásáyal is milliókat lehet meg takarítani. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kilowatt áram segítségéi vei 50 kg fém hengerelését, 75 kg szén kibányászását és felszínre szállítását, 10 méter vászon megi szövését, 88 kg kenyér kisülését, vagy 42 kg cukor kifőzését végezhet jük el, könnyen rájöhetünk arra, hogy milyen hatalmas értékeket takarítunk meg azzal, ha nem já­ratjuk üresen a gépeket és nem él getjük feleslegesen az égőket. Az itt felsorolt példák rávilágí­tanak arra, hogy milyen nagy je,i lentősége van a nagy lendületet vett takarékossági vemenynek l»e ezek csak úgy vezetnek még szebb eredményekre, ha a versenyek minden üzemben alaposan megi szervezve folynak tovább. Nem e- lég az. hogy egyes felvilágosultabb dolgozó elszigetelten takarékosko­dik- A versenymozgalmat ki keli terjeszteni az égé z üzemre. Re kell vezetni a takarékossági nyil­vántartó lapokat, amelyek, mint már bebizonyosodott, nagy ösztöni zó hatással vannak a dolgozókra, így a munkás mindennap ellen­őrizheti a napi megtakarítását. A nyilvántartó lapokon minden dol­gozó világosan kell lássa az azi «api teendőt és a munkájához fel­használható anyagok és segédi anyagok mennyiségét, valamint a műszak végén rá kell vezetni a napi megtakarítást Csak igy lehet eredményes nyilvántartást vezetni a megtakarított anyagokról Egyes üzemekben sajnos még az a tévés felfogás uralkodik, hogy eneg n?m lehet bevezetni az egyé­ni takarékossági nyilvántartást mert még nem ismerik teljesen á termékek önköltségét és nincsen nyilvántartásuk a felhasználandó anyagokról Megengedhetetlen az olyan szakszervezeti vezetők maga­tartása is a takarékossági mozgai lom iránt, mint a fővárosi SemA- natoarea gépgyár versenyirodája* amely mar hetek óta ,.felsőbb uj tasatast vár“ ahhoz, hogy bekap­csolódjék e mozgalomba. Az ilyen szakszervezeti és gazdasági veze­tőknek azonnal meg kell váltó*) tatmok a verseny és a tömegek kezdemenyezése iránti magatartái sukat. Most. amikor ötéves téri vünk előestéjén állunk, nem lehet egyetlen olyan üzem sem, amelyik nek ne legyen pontos nyilvántar­tása a tulajdonában lévő anyagok­ról. Ez az adminisztráció legnai gyobb hanyagságát tükrözi, mert a nélkül, hogy, pontos nyilvántart tasa legyen egy üzemnek, nem le­het tervszerűen gazdálkodni A takarékossági versenyek kiszé­lesítése hazafias kötelesség. Csak a legnagyobb takarékossággal já­rulhatunk hozzá érezhetően az öiw költség csökkentéséhez, életsrínvo­nalunk emeléséhez. Itt Jelentős feladat hárul az üzemek párt- és szakszervezeteire. Fel világosító munkával és állandó ellenőrzéssel lendületet kell adjanak a dolgozók eme ujabh nagyszerű mozgalmá­nak Kíméletlenül fel kell lépjenek azon adminisztratív szervekkel szem ben, amelyek bürokratikus nem to-i rődömséggel megakadályozzák a verseny további fejlődését. A dől' -Őzök lelkesedése, amely nap mint nap újabb nyilvántartások fel foki tetősében nyilvánul meg. csak így válhatik gyümölcsözővé Népköztár­saságunk felvirágoztatására, a bé­ketábor megerősödésére. ». S* ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP 8 OLDAL ARA 4 LEJ Különleges tBotanikai titkárság létesítését javasolták I. S. Gheor­(Fotytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents