Romániai Magyar Szó, 1950. október (4. évfolyam, 932-957. szám)

1950-10-01 / 932. szám

IV. ÉVFOLYAM, 932. szám 1950. október 1., vasárnap Taxa postala platica In mimerar conf. aprobarii DK. Gen. P.T.T. Nr. 265.092/947. ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP 8 OLDAL ARA 4 LEJ A M­A Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének törvényrendelete a néptanácsok képviselői megválasztásának időpontjára vonatkozólag Az 195® szeptember 8-i 6. számú törvény 78. szakaszának értelmében, a nép­­tanácsok képviselői megválasztásának napját 1950. december 3. napjára álla­pítják meg. Bukarest, 1950. szeptember 29. C. 1. PARHON MARIN FLOREA IONESCU a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke­i Tanácsának titkára A Központi Választási Bizottság tagjainak kinevezése A Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa kine­vezte a Központi Választási Bizottságot. Stelian­­Moraru, az OSZT titkára, a bizottság el­nöke. Alexandra Draghici, a RMP Központi Veze­­tőségének tagja, bizottsági tag. Paul Cornea, az Ifjúmunkás Szövetség tit­­kára, bizottsági tag. Hé Bánói, a RMP Sztál­i­ tartományi szer­vezetének titkára, bizottsági tag. Farkas Sándor, a Magyar Népi Szövetség ré­széről, bizottsági tag. Iosif Catraníci, a recicai kombinát szakszer­vezetének titkára, bizottsági tag. Erem­a Pardau, az Ekésfront suceavai tarto­mány bizottságának titkára, bizottsági tag. Constantin Balmus, a Cl. Padion egyetem rektora, bizottsági tag. Mátéi­­ Paraschiva, a fővárosi Indus­tna Bivnbacului B. üzem élmunkásnője, bizottsági tag. Constantin Serban, a bakcoci kőolaj­telepek él­munkás szondamestere, bizottsági tag. I­lie Stoenescu, a Legfelső Bíróság polgári szekciójának elnöke, a bizottság titkára. A RNK tudományos akadémiája rendkívüli bővített ülésszakának munkálatai Pénteken, szeptember 29-én 11 órakkor kezdte meg munkálatait a RNK Tudományos Akadémiájának bővített ülésszaka. Traian Savulescu elvtárs, a RNK Tudományos Akadémiájának elnö­­ö­ke nyitot­ta meg az ülést és felolvasta az Akadémia elnökségének a rend­kívüli bővített ülésszak összehívá­sára vonatkozó határozatát, amely szerint megvitatják a RNK villa­mosításának tervjavaslatát. A RNK Akadémiája Elnöksé­gének nevében Traian Savulescu elvtárs javasolta, hogy a követke­zőkből áltsák össze a bővített ü­­lésszak büróját: Tr. Savulescu a­­kadémikus, a RNK Akadémiája elnöke, valamint a következő ta­gok: Chivu Stoica, a miniszterta­nács elnöki helyet­tese, fém- és vegy­ipari miniszter; Emil Bodnanas, a RNK fegyveres erőinek miniszte­re; Profiri Nicolae, akadémikus; Mihail Sadioveanu, akadémikus; Vasilichi Gheorghe, bánya- és pet­róleumügyi miniszter; Constant­i­­nescu Miron, egyetemi tanár, az állami tervbizottság elnöke; Ma­­covei Gh. akadémikus, a minisz­tertanács miet­tett működő geoló­giai bizottság elnöke; Vaida Vasi­­le, f­öldim­űvelésügy­i miniszter; Ranghiet Iosif, a tüzelőanyag-el­­osztó állami bizottságának elnöke; I. S. Gheorg­hiu, egyetemi tanár, a RNK Akadémiájának levelező­­tagja; Rautu Leonte, egyetemi tanár; Gastan Marin Gheorgthe, mérnök, villamosságügyi mi­nister; Prisnea Constantin, erdé­szeti minister; Mihail Roller,­kadémikus; Marinescu M. profesz­­szor, a RNK Akadémiájának le­velező tagja; Alexa Augustin, vasút­ügyi miniszterhelyettes; Ni­­­­colau Gh., akadémikus, a RNK Akadémiája energetikai intézeté­nek igazgatója; P. Const­antinescu- Iasi, egyetemi tanár, akadémikus, a RNK Akadémiájának alelnöke; Carafoli Side akadémikus, a RNK Akadémia kohászati­ és alkalma­zott mechanikai intézetének igaz­gatója. Különleges t­otanikai titkárság létesítését javasolták I. S. Gheor­(Folytatás a 2. oldalon.) Az Akadémia megnyitó ülése A takarékossági verseny kiszélesítése hazafias kötelesség Alig egy hónapja, hogy a temes­ ,­vári üzemek képviselői a szak­­szervezeti tanács székházában egy gyűlésen kiértékelték a legnagyobb megtakarításokért folyó szocialis­ta versenyek eredményeit. A ki­küldöttek ezen a gyűlésen megál­lapították, hogy a versenyek az észszerű gazdálkodás magasabb fokához vezettek és olyan belső tartalékokat tártak fel, amelyet eddig nem is ismertek. Ha figyelemmel kísérjük a mun­kások és technikusok állandó tö­rekvéseit, amellyel igyekeznek­­ a legszigorúbb takarékosság beve­zetésével és az eddig kihasználat­lanul kevert belső tartalékok fel­kutatásával és észszerű felhaszná­lásával — szocialista építésünknek még nagyobb anyagi alapot terem­teni, megállapíthatjuk, hogy való­ban a szocialista versenyek maga­sabb fokához érkeztünk el. . Ma az üzemek és gyárak mun­kásai és technikusai nem csak a termelés fokozásával mutatják ki forró hazaszeretetüket, hanem a Párt tanításival és irányításával más, újabb, fejlettebb formákat keresnek a szocialista akkumulá­ció növelésére. A temesvári élüze­mek munkásságának felhívása or­szágszerte nagy visszhangra talált a dolgozók körében. ..Elvtársak. Kutassatok és talál­tok üzemeitekben uj lehetőségeket milliós megtakarítások elérésére. Valamennyiünk kötelessége, hogy ezeket a megtakarításokat " drága hazánk rendelkezésére bocsássuk“ — fordultak az or­szág valamennyi dolgozójához a felhívásban. Lelkes felhívásukra az üzemek és gyárak dolgozói százával, ezrével nyitottak naponta takarékossági nyilvántar­tást. Naponta születnek újítások és észszerűsítések, milliós értéke­ket tár fel a dolgozók leleményes­sége az eddig figyelmen kívül ma­radt belső tartalékokból A fővárosi Talpa-gyárban legel­sőben Oanea Trifan és Nedelcu Ioan figyelt fel a temesvári felhí­vásra. Ők voltak, akik azonnal személyi nyilvántartást nyiltottak és ma már 400-ra szaporodott kö­vetőiknek a száma. Szerte az or­szágban ugyanez a helyzet. Csak meg kell kezdje valaki és már szá­zával akadnak követői. A takaré­kossági verseny ilyen rohamos ter­jedése azt bizonyítja, hogy a fel­világosult dolgozók megértették, hogy az apró megtakarításoknak is milyen nagy jelentőségük van országos viszonylatban. Még üzemeinkben akadnak e­­gyes dolgozók, akik nem sokra be­csülik ezeknek az apró megtakarí­tásoknak az értékét. Gondolják, ha már nagy dolgot nem csinál­hattak, a kisebb megtakarításnak nincs semmi jelentősége. Ennek a felfogásnak a téves bejutására csak egyetlen példával mutatunk rá. 1948-ban a moszkvai „Krásznaja Svetá“ gyárban bevezették a sza­bászat új módszerét, melynek ré­vén semmiféle hulladék vagy ma­radék nem vész kárba. A munká­sok minden kis darab anyagot fel­használtak, még a legkisebb dara­bokat is, így minden 100 méternél egy félméter anyagot takarítottak meg. Az eredmény: csak egyetlen év folyamán, 1948-ban 34 000 mé­ter anyagot takarítottak meg. Eb­ből a mennyiségből 20.000 inggel varrhattak többet. A fenti példa világosan megmu­tatja, hogy a sokszor látszólagosam jelentéktelen megtakarítások egy éven keresztül milyen nagy meny­­nyiséggel növelik az üzem termelé­­kenységét. Milyen nagy jelentőség­­e van akkor országos viszonylat-­ ban. Ezeken az apró megtakarításai­kon kívül, még hány üzemben hever kihasználatlanul, olyan bel­­ső tartalék, ami milliókat jelente­ne a szocialista akkumuláció részéi­re? A dicsőszentmártoni villamos üzemben egy turbo-generátor 1948 óta használaton kívül hevert. A dolgozók elhatározták, hogy meg­­javítják és üzembe helyezik. Elha­tározásukat tett is követte és ma az új turbo-generátor segítségével az üzem áram fejlesztése 35,5 szá­­zalékkal emelkedett. A bák­ai pet­róleum-telepen lévő tóból, amely­be a mosószennyvíz gyűl össze, az évek óta lerakódott nyersolajréteg 8­ t lecsapolták és 8.000 liter nyers­olajjal adtak többet a szocialista alap növeléséhez. Egyik legnagyobb megtakarítást jelenti az üzemanyag és villanyi áram észszerű fogyasztása. Az a­­radi CFR fű­tőház dolgozói rövid idő alatt 447.100 kg fűtőanyagot takarítottak meg 1.476.771 lej ér­tékben. A villanyáram észszerű fo­­gyasztásával is milliókat lehet meg­takarítani. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kilowatt áram segítségé­­vel 50 kg fém hengerelését, 75 kg szén kibányászását és felszínre szállítását, 10 méter vászon meg­­szövését, 88 kg kenyér kisülését, vagy 42 kg cukor kifőzését végezhet­jük el, könnyen rájöhetünk arra, hogy milyen hatalmas értékeket takarítunk meg azzal, ha nem já­ratjuk üresen a gépeket és nem él­getjük feleslegesen az égőket. Az itt felsorolt példák rávilágí­tanak arra, hogy milyen nagy jel­­lentősége van a nagy lendületet vett takarékossági reménynek ,de ezek csak úgy vezetnek még szebb eredményekre, ha a versenyek minden üzemben alaposan meg­­szervezve folynak tovább. Nem e­­lég az, hogy egyes felvilágosultabb dolgozó elszigetelten takarékosko­dik­ A versenymozgalmat ki kell terjeszteni az egé­s üzemre. Be kell vezetni a takarékossági nyil­vántartó lapokat, amelyek, mint már bebizonyosodott, nagy ösztön­­zó hatással vannak a dolgozókra, így a munkás mindennap ellen­őrizheti a napi megtakarítását. A nyilvántartó lapokon minden dol­gozó világosan kell lássa az azn­­api teendőt és a munkájához fel­használható anyagok és segédi anyagok mennyiségét, valamint a műszak végén rá kell vezetni a napi megtakarítást Csak így lehet eredményes nyilvántartást vezetni a megtakarított anyagokról Egyes üzemekben sajnos még az a tévés felfogás uralkodik, hogy eneg nem lehet bevezetni az egyé­ni takarékossági nyilvántartást mert még nem ismerik teljesen a termékek önköltségét és nincsen nyilvántartásuk a felhasználandó anyagokról Megengedhetetlen az olyan szakszervezeti vezetők maga­tartása is a takarékossági mozgal­­om iránt, mint a fővárosi SemA­­natoarea gépgyár versenyirodája, amely már hetek óta ,,felsőbb uj tasatást vár“ ahhoz, hogy bekap­csolódjék e mozgalomba. Az ilyen szakszervezeti és gazdasági veze­tőknek azonnal meg kell változ­­tatniok a verseny és a tömegek kezdeményezése iránti magatartá­­sukat. Most, amikor ötéves teri­vünk előestéjén állunk, nem lehet egyetlen olyan üzem sem, amelyik­nek ne legyen pontos nyilvántar­tása a tulajdonában lévő anyagok­ról. Ez az adminisztráció legna­­gyobb hanyagságát tükrözi, mert a­nélkül, hogy, pontos nyilvántart­­ása legyen egy üzemnek, nem le­het tervszerűen gazdálkodni A takarékossági versenyek kiszé­lesítése hazafias kötelesség. Csak a legnagyobb takarékossággal já­rulhatunk hozzá érezhetően az év­ költség csökkentéséhez, életszínvo­nalunk emeléséhez. Itt jelentős feladat hárul az üzemek párt- és szakszervezeteire. Fel­világosító munkával és állandó ellenőrzéssel lendületet kell adjanak a dolgozók eme újabb nagyszerű mozgalmá­nak Kíméletlenül fel kell lépjenek azon adminisztratív szervekkel szem­ben, amelyek bürokratikus nem tö­­­rődömséggel megakadályozzák a verseny további fejlődését. A dől' -Őrök lelkesedése, amely nap mint nap újabb nyilvántartások fel­fekt­­etésében nyilvánul meg, csak így válhatik gyümölcsözővé Népköztár­saságunk felvirágoztatására, a bé­ketábor megerősödésére. ». S. A minisztertanács határozata egyes mezőgazdasági termékek legmagasabb beszerzési áráról és kicsinybeni eladási áráról, valamint­­ e termékek kereskedelmi forgalmának szabályozásáról 1. SZAKASZ. — Az állami szervek és a szövetkezeti szerve­­zetek a termelőknél a kötelező kvóta beadása után fenntmaradt burgonya, hagyma ,bab, borsó és lencse mennyiségeket a követke­ző legmagasabb áron vásárolhat­ják fel: A termelvény Moldova közönséges bab 14 lej kg könnyű bab 16 lej kg. d) Szárított szemes borsó 15 lej kg. — az országra érvényes egységár. e) Szárított szemes lencse 20 a) burgonya: I. minőségű kilón,­ként 5 lej, II. minőségű kilónként 4 lej, III. minőségű kilónként 3 lej. b) Hagyma, vizhagyma: kilón,­ként 9 lej, dughagyma 11 lej. c) Szárított szemes bab: Mítoterei az ország többi részén 15 lej kg. 16 lej kg. 18 lej kg.­­20 tej kg. tej kg. — az egész országra ér­vényes egységár. 2. SZAKASZ. — A fenti első szakaszban előírt termékek kicsiny­beni (fogyasztói) árát a követke­zőképpen állapítjuk meg: a) burgonya: — a kötelező kvótából — az egész országban 5 lej kg. — felvásárolt árunál — Sucea­­va, Baku, Sztálin és Szeben tar­tományokban 7 lej kg., az ország többi részében 8 lej kg. b) Vizihagyma: 12 lej kg. a dughagyma 14 lej kg. — az egész országban érvényes árak. d) Szárított szemes borsó 22 lej kg. az egész országra ér­­vényes egységár. (Folytatás a 2. oldalon)

Next