Romániai Magyar Szó, 1950. október (4. évfolyam, 932-957. szám)

1950-10-01 / 932. szám

Romániai Magyar Szó Csütörtök reggel nyújtották át ünnepélyes keretiek között a v.Fegyveres Erők IMSZ szervezeteinek Vörös Zászlaját e katonai és politikai kiképzés folyamán legjobban kitinti katonai egység IMSZ szervezetének. Az ünnepélyen résztvettek: Nicolae Ceausescu elvtárs, a RNR fegyveres erőinek helyettes minisztere, a hadsereg legfelső politikai igazgatóságának tönöte, Suder Wiliam vezérőrnagy, a RtVK fegyveres erőinek helyettes mininisztere, Gh. Stefanescu vezérőrnagy, a RNK fegyveres erőinek helyettes minisztere, valmint Hadseregünk számos vezető tisztije. Az Ifjúmunkás Szövetség Központi Vezetősége küldöttségét Vasile Musat elvtárs, az IMSZ KV. bürótagja vezette. A Vörös Zászló átvétele után az egység parancsnoka szólalt fel és kijelentette, hogy egysége a pártszervezet irányítása és támogatása mellett érte el e szép eredményeket. — Vállaljuk, hogy becsülettel megőrizzük a Vörös Zászlót és fokozzuk erőfeszítéseinket, hogy ezt a jövőben is kiérdemeljük. Alana Vasile Musat elvtárs, az IMSZ KV. bárótagja köszöntötte az egység harcosait elért eredményeikért. Az »népség Nicolae Ceausescu vezérőrnagy elvtárs, a RNR fegyveres erői helyettes miniszterének beszédével zárult, végezetül pedig elénekelték a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Himnuszát. ■ Átnyújtották az MSZ vörös zászlaját a legjobban felkészült katonai egység IMSZ szervezetének 2 A minisztertanács határozata e) Szárított szemes lencse 25 fej kg., —az egész országra érvényes egységár. 3. SZAKASZ. — Az állami kereskedelmi egységek, valamint a szövetkezeti egységek kereskedelmi rábaijait az alábbiak szerint állapitják meg: a) A kötelező kvótából származó burgonyánál 25 százalék, b) a felvásárolt burgonyánál 18 százalék, c) a hagymánál 25 százalék, d) a babnál, borsónál és lencsénél 20 százalék. 4. SZAKASZ. — A kereskedelmi rábaiban benne foglalt romlási kvóta a burgonyánál nem haladhatja meg, a kicsinybeni eladási árak 1 százalékát, a hagymáinál az árak 1,50 százalékát, a babnál, borsónál és lencsénél pedig a 0,80 százalékát. 5. SZAKASZ. — Az állami szervek és szövetkezeti szervezetek a mezőgazdasági termékeket begyűjtő állami bizottság begyűjtési munkálataival egyidejűleg ugyanazon helységekben felvásárolhatnak termékeket, de csak olyan termelőktől, akik igazolják, hogy beszolgáltatták a kötelező kvótákat, vagy pedig mentesek a beszolgáltatás alól. 6. SZAKASZ. — A jelen határozatban felsorolt mezőgazdasági termékeket közvetlenül a termelőtől viszemteladás céljaira csak az állam szervei és a szövetkezeti szervezetek vásárolhatnak. T. SZAKASZ. — A belkereske(Folytatás az 1. oldalról)delmi minisztérium a Centrocoop.pa! és a néptanácsok ideiglenes bizottságaival együttműködve minden szükséges eszközt felhasznál és minden szükséges intézkedést megtesz, hogy biztosítsák a jelen hatrozatban felsorolt termékek minél jobb elárusítását a fogyasztók részére. 8. SZAKASZ. — A magánkereskedelem, valamint a termelők, akik közvetlenül a fogyasztóknak adják el termékeiket, a burgonyát, a hagymát, a babot, borsót és a lencsét nem árusíthatják kicsinyben magasabb áron, mint az e határozat második szakaszában felsorolt kicsinybeni árak. 9. SZAKASZ. — Azoknak a termelőknek a támogatására, akik a kötelező kvóták beszolgáltatása után fennmaradt termékeiket egyenesen a piacon értékesítik, e termékek értékesítésénél mentesülnek a piaci illetékek lerovása alól. 10. SZAKASZ. — A tisztasági és egészségügyi követelmények biztosítása céljából, a fogyasztó tömegek érdekében, valamint az üzérkedés megakadályozására, a termelők a jelen határozatban felsorolt termékeiket csak nyilvános piacokon és vásárokon értékesíthetik. 11. SZAKASZ. — A néptanácsokideiglenes bizottságai kötelesek: a) megszervezni az ellenőrzését annak, hogy a termelők, mielőtt szabad kvótájukra eladási szerződéseket kötnek, eleget tettek-e a kötelező kvóta beszolgáltatásának. b) Meg kell szervezniök az ellenőrzését annak, hogy az állami szervek és szövetkezeti szervezetek ne vásároljanak olyan termelőktől, akik nem szolgáltatták be kötelező kvótájukat c) Minden szükséges intézkedést meg kell termiek, hogy támogassák az állami szervek és szövetkezeti szervezetek mezőgazdasági termék-bevásárlásait d) Kötelesek megszervezni és ellenőrizni, hogy a begyűjtő és a felvásárló szervekegyüttműködjenek a terepen. e) Meg kell szervezniük a jelen határozatban foglalt valamennyi intéztkedés tiszteletben tartásának ellenőrzését. 12. SZAKASZ. — A gazdasági vétségek megtorlásáról szóló 1949 évi 183. törvényrendelet előírásai szerint ítélik és büntetik azokat, akik megszegik a jelen határozat előírásait. 13. SZAKASZ. — Az álbizottság elnöke, a belkereskedelmi minisztérium, a mezőgazdasági termékeket begyűjtő állami bizottság elnöke, a néptanácsok létesítéséről szóló törvény alkalmazására kinevezett állami bizottság elnöke és a belügyminisztérium, valamint a fogyasztási szövetkezetek központi szövetségének elnöke azt a feladatot kapják, hogy végrehajtsák jelen határozat intézkedéseit. Hogyan létesül a kollektív gazdaság? A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének 1949 március 3—5. plenáris ülésének határozata Azt a feladatot tűzte a Párt és a munkásosztály elé, hogy megszilárdítsa a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét és elmaradt mezőgazdaságunkat haladó gépesített szocialista mezőgazdasággá változtassa. A határozat többek között rámutatott arra, hogy dolgozó parasztságunk csak a mezőgazdaság szocialista átalakulásának útján haladva teremthet magának boldogabb ételet és rázhatja le magáról a kulákok embertelen kizsákmányolását. Dolgozó parasztságunk legjobbjai, Pártunk tanítását és bölcs útmutatását követve, erre az egyetlen járható útra lépett s így hazáinkban már több mint ezer kollektív gazdaság hirdeti a közös gazdálkodás felsőbbrendűségét a magángazdálkodással szemben. Ha visszatekintünk a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének határozata óta eltelt időszakra és a mezőgazdaság szocialista átalakítása terén elért eredményekre, azt látjuk, hogy minden kollektív gazdaság a falvakon meglapuló ellenséggel szemben folytatott kíméletlen, kemény osztálytőke tüzében született. A kisajátított földesurak és a falu vérszepei, a tolatok, a hazug hírveréstől a beestek a gyilkosságig minden eszközt felhasználtak, hogy a dolgozó parasztságot eltérítsék a jóléthez, a boldogsághoz, a gazdasági és kulturális felemelkedéshez vezető útról. Az üzemek munkásainak segítségével, dolgozó parasztságonk legjobbjai elsajátítják a szovjet kolhozok tapasztalatait és nap mint nap bebizonyítják a faluvaink dolgozó népének, hogy ezek közös gazdálkodásban találhatják meg a sötétségből és a nyomorúságból kivezető utat A kollektv gazdaságaink az idén nagyszerű terméseredményeket értek el és ez újabb bizonyítéka annak, hogy Pártunk ezúttal is a helyes utat mutatta. Jóllehet nincs az országnak olyan tartománya, olyan rajona, ahol több kollektív gazdaság ne létesült volna, vannak mégis dolgozó parasztok, akik még tájékozatlanok, akiket betléhóznak » kulit, ők fondorlatos ármánykodásai. Sok dolgozó «parasztot foglalkoztat a kérdés: hogyan létesül a kollektív gazdaság. Erre a kérdésre a kollektív gazdaságok mintaalap szabályzatátlók első szakasza adja meg a választ, amikor kimondja, hogy „saját jószántunkból társulunk és kollektív gazdaságba tömörülünk“. A szabályzat első szakasza azt mutatja, hogy nem lehet erőszakkal kollektív gazdaságot létesíteni és a dolgozó parasztokat meg kell győzni a társulás szükségességéről, hogy önként csoportosuljanak a kollektívába. A kollektív gazdaság azonban mindaddig nem alakulhat meg, amíg meg nem teremtették hozzá a szükséges feltételeket. Miután több önkéntes jelentkező akadt, kezdeményező bizottság alakult, amely belépési nyilatkozatokat gyűjt azoktól a dolgozó parasztoktól, akik megértették, hogy a kollektívában találják meg boldogulásukat. Ha a dolgozó parasztokat kényszerítenék a kollektívába való belépésre, akkor nem dolgoznának odaadással és szeretettel kollektívájukért és sohasem tekintenék azt igazán a magukénak A kezdeményező bizottság tehát a szegény és középparasztoktól, valamint azoktól a kisiparosoktól, akikre a kollektívának szüksége van, belépési nyilatkozatot vesz át Ha a jelentkezők száma megfelel az alapszabályzat előírásának, kérést nyújtanak be a KMP Központi Vezetőségéhez és a kormányhoz, hogy engedélyezze a kollektív gazdaság létesítését. A jóváhagyás megérkezéséig a kollektíva leendő tagjaival feldolgozzák az alapszabályzatot, hogy minden szegény- és középparaszt megismerje jogait és kötelezettségeit. Ugyanakkor a kezdeményező bizottság összeírja a jelentkezők élő és holt leltárát annak megállapítására, hogy milyen eszközökkel rendelkezik majd a kolektíva. Végül pedig megkezdik a kollektív gazdaság tagjai által behozott földek tagosítását. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének és a kormánynak a jóváhagása után a kezdeményező bizottság kitűzi a kollektíva megalakulásának napját, amely minden községben nagy ünnepet jelent, így válnak a kollektív gazdaságok tagjai szabad, fodog emberekké, akik örökre megszabadultak a kizsákmányolástól és a jólét, a fetemeskedés útjára lépnek. 1950. október 1., vasárnap Egy hősi nemzedék hős írója N. A. Osztrovszkij születésének 45-ik évfordulójára „1904-ben születtem, a munkáscsaládból származom. 12 éves koromban kezdtem dolgozni. Elemi iskola. Foglalkozásom villanyszerelő. A Komszomolba 1919- ben, a Pártba 1924-ben lépteem be....“ Ezekkel az egyszerű, szigorúan megszűrt szavakkal írja meg önéletrajzában életének első húsz esztendejét az az Osztrovszkij, aki hőse, Pávtil Korcsagin harcának, vívódásának, két kötetet szentel Csodálatos és ugyanakkor magától értetődő, mennyire öszszefonódott, oly nagyon egygyé vált Osztrovszkij sorsa, életműve legkiemelkedőbb hősével, Pável Korcsagin életével. Ha a regényt, az „így edződött az acél“ olvassuk, Osztrovszkij mértéktarló, szóvirágnélküli és mégis mélyen költői nyelven ismerkedünk meg mindazokkal a tényezőkkel, il amelyek Osztrovszkijt egy hősi nemzedék hős írójává avatták. „1915—1919-ig, mint alkalmazott dolgoztam egy festődében, mint munkás egy anyagraktárban, segédsütő voltam egy villanytelepen és még sok minden más...“ így folytatja és mi ismét Pável Korcsagint látjuk magunnk előtt, mint festődés-, anyagraktári munkást, mint a sepetovkai villanytelep segédfütőjét. Az önéletrajz adatai csodálatos, de Osztrovszkijnál nem szokatlan szerénységgel ugorják át az 1919—1921. közötti két esztendőt, amelyet, az író fegyverrel a kezében harcolt végig az első tűzvonalban, a német megszállók és a lengyel „pánok“ ellen. 1921-ben a kievi főműhely, 1922-ben a rongy vasútépítés munkása. 1923-ban egészségi okokból felmentették ezalól a munka triói és az ukrán-lengyel határon, mint katonai biztos működik a V.V.O. „Berezdov“ zászlóaljnál. .. 1921-ben, miután a nehéz harcok esztendeiben megrokkant szervezetem nem bírta tovább, az Ukrajnai Kommunista Párt rendelkezésére visszahívtak. Minden megtörtént aziránt, hogy visszaadjanak a munkának, de mindezideig a próbálkozások nem jártak sikerrel. Mint ágyhoz kötött beteg, v.j csapás ért: megvakultam...“ És bénán, vakon, betegség, től kínzottam- Osztrovszkij életének legvitézibb tettét viszi végbe: a legnagyobb szorgalommal tanul tovább, anyagot gyűjt és kitűnő regényt irt. Megszületik az, „így edződött az acél“. 32 éves korában hal meg. Halála előtt egy évvel kitüntetik a Lenin-renedet. Ebből az alkalomból levele intéz Sztálin elvtárshoz, amelynek egyetlen mondata felöleli ennek a hősi életnek egész tartalmát. „Engem Lenin Komszomolja és a Párt őszinte segítsége neveit és én életemet szívem utolsó dobbanásáig az ifjú nemzedék bolsevik nevelésének és szocialista hazámnak szentelem És valóban, az „Így edződött az acél“ hősköltemény, mely nagy szerepet játszott a szovjet ifjúságnak, a lángoló hazaszenetét nemzedékének kialakulásánban A RNK tudományos akadémiájának munkálatai (Folytatás az 1. oldalról) ghiu tanár, a RNK Akadémia levelező tagjának vezetésével. I. S. Gheorghiu tanár a következő hat bizottság létesítését javasolta: A víz felhasználásának tanulmányi bizottsága, 17 taggal. Elnök: N. Profiri akadémikus. Hidroenergetikai bizottság. 17 taggal Elnök: I. Casafoli akadémikus Termoenergetikai bizottság 33 taggal. Elnök: Gh. Nicolei akadémikus. Elektorenergetikai bizottság. 28 taggal. Elnök: I. S. Ghioogniu professzor, a RNK Akadémiájának levelező tagja. A falusi villamosban agrotechnikai bizottság, 31 taggal. Elnök: Traian Sávulescu akadémikus A felszerelés e® az energetikai anyag tanulmányi bizottsága 26 taggal. Elnök: M. Marinescu, professzor, a RNK akadémiájának levelező tagja. A bizottságok megalakulása után felszólalt Traian Savulescu akadémikus, a RNK Akadémiájának elnöke, és ismertette a Párt és a kormány tevedzeményeakikire tervbe vett országos villamosítás létesítőségét. Hangsúlyozta, hogy ez a műt döntő módon előergyi hazánk előmenetelét és felvirágzását országunk történetében előtr fordul elő, hogy az álam vezető fórumai népünk életében ely nagy horderejű dokumentumokat adnak át a magas tudományos teremnek — a RNK Akadémiájának, a tudomány embereinek megvitatás és tanulmányozás végett. Ezután Gh. Gaston Marón mérnök, villamosságügyi mirkabeadást tartott a RNK v*»Jar~*‡*~itásáiek tervéről. Az előadó tudományi* értekezésben rámutatod arra hogy az ország villamosítása, amely elsőrendű fontosságú tényező a szpekoksmus építésében, elsősorban a következő célkitűzéseket követi: biztosítani a meglévő iparok termelésének növekedését és az ötéves terv során létesülő új iparokat villamos energiáinál ellátni; alacsonyabb fűtőanyag felhasználásával észszerűen értékesíteni az energetikai forrásokat; teljes mértékben felhasználni a vízfolyásokat az aszályos vidékek öntözésére, villanyáram termelésre, stb.; fokozatosan villamosítani a vasutat, villamosítani a fontosabb mezőgazdasági munkát és eljuttatni a villamosságot a falvakba, a villamosságnak; társadalmi, kulturális és háztartási célokra való felhasználásával pedig emelni a nép kulturális és anyagi színvonalat. Gaston Marin miniszter elvtárs előadása után Traian Savulescu elnök ismertette a bizottságok munkamódszereit. Meleghangú felhívást intézett a bizottságok tagjaihoz, hogy a bírálat szelleenében vitassák meg a beterjesetett anyagot, tegyenek megjegyzéseket, jöjjenek ötletekkel és javaslatokkal, hogy ezástal a tudomány emberei valóban hozsájáruljanak az ország villamosításának nagy «mivéhez Traian Sávulescu elnök a tudósok hazafiasságaut hoz apellált, akik arra törekednek, hogy tudományos munkájuk«* a nevetett hazánk, a Román Népköztársaság szolgálatába állítsák. A bizottságoknak konkrét javaslatokat tartalmazó jelentéseit * büszó iff intésében összegfetik, «■melyek a RNK Akadémiájának hétfőre, október 2-re tesvéivott bővített plenáris ülésén részletesen megvitatnak. Majd a jelentést feltetjesítik államunk i siető fórumainak. Pénteken délután a bizottságok megkezdték munkájukat. Ma reggel 9-kor a bizotságokfolytatták ülésüket.