Romániai Magyar Szó, 1950. november (4. évfolyam, 958-982. szám)

1950-11-01 / 958. szám

IV. ÉVFOLYAM, 958. szám 1950. november 1., szerda Taxa postala platlta In numerát conl. aprobarfl Dir. Gen. P.T.T. Nr. 265.092/947. ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP || 8 OLDAL ARA 4 LEJ A szovjet sztahánovisták jelenlétében Lezajlott Sztálinvárosban a gyorsfémvágók országos értekezlete Felejthetetlen nap marad Sztá- Bnváros üzemeinek esztergályosai számára az elmúlt vasárnap. Pél­daképük, kinek munkamódszerét alkalmazva már eddig is oly 6zép eredményeket értek el( Pável Bi- kov Sziálindljas szovjet sztaháno- vista e napon ismertette és mutat­ta be gyakorlatilag is módszerét a Sov rom tractor üzemek nagyter­mében rendezett országos gyors- fémvágó értekezlet keretében. Az ország különböző üzemeinek éleszlergályosat nagy lelkesedés­sel választották be az értekezlet elnökségébe a Sztálinvárosban tartózkodó szovjet sztahánovistá- l<at, Pável Bikov, Lidia Koncnen- ko; V. Blázsenov és V. Koroljov elvtársakat. A jelenlévő éleszter­gályosok közül Gerendi Gyula, Radulescu ion, Karácsonyi Imre. Serbanescu Nicolae és Bálint Vic­toria gyorsfémv ágókat választot­ták be az elnökségbe. Gerendi. Karácsonyi és Radu­lescu elvtársak beszédei után Bi­kov elvtárs a hires szovjet gycrs- fémvágó köszöntötte a Szovjet­unió vasmunkásai nevében Nép­köztársaságunk esztergályosait. Ezután a szovjet ipart ismertette, amely hatalmas fejlődést ért el a sztahanovista mozgalom nyo­mán. ,,A mi üzemeink már olyan esztergapadokat gyártanak — mondottat •—• amelyek kitünően al­kalmasak a gyorsiémvágasca. For­dulatszámuk a háromezret is túl­haladja. .. “ A sztahánovista mun­kások oly magas technikai felké­szültséget sajátítanak el, ami már áthidalja a fizikai és szellemi munka közti különbséget". Az értekezlet után Pável Bikov elvtárs kezetszórltott országos él- esztergályosunkkal, Balogh Árpád gyorsfémvágö elvtárssal, majd a gyár esztergamühelyébe ment, a- hol az értekezlet résztvevőinek hatalmas lelkesedése közepette gya korlatilag is bemutatta munka­módszerét. A gyakorlati bemutató végez­tével Bikov elvtárs hosszasan vá­laszolt élesztergályosaink kérdé­seire. Elnjpndotta, hogy a gyors- fémvágást a régi esztergapadokon Is könnyen alkalmazhatjuk, ha elő­zetesen megállapítjuk és beiartjuíí a gép maximális fordu'atszámáí. A Szovjetunió üzemeiben ezt az el­lenőrzést külön műszaki brigád végzi. Számos tanácsot adott éleszter­gályosainknak a gyorsféimv ágast illetőleg,, majd további jó mun­kát kívánt az országos értekezlet résztvevőinek. Az értekezlet a jelenlévők bosz- szantartó tetszésnyilvánításával zá­rait. akik hosszasan éltették nagy támogatónkat, a hős szovjet né­pet, Sztálin elvlársat és a szovjet sztahanovistákat. Pavel Bikov elvtárs bemutatja munkamódszerét a Sztálinvárosi Szovrcmtraktar üzem esztergályosainak A munka a jólét forrása! A madarász! „Vörös Csillag“ kollektivgazdaságban kiosztották a terményt Szűknak bizonyul az éléskamra azoknál, akik egész évben derekasan dolgoztak {MADARÁSZ. Kiküldött tiudó- sitórlktól.) — Madarász egyike volt azoknak a községeknek. me­lyek országos viszonylatban is el­sők voltak a kollektív gazdálko­dásra való áttérés példamutatásá­ban. A dolgozó parasztok már várták, hogy kihúzzák nyakukat a nehéz élet és a kulákok jármából. Mintha évszázadok lelámcolt e: tiergiája szabadult volna fel, olyan elementáris erővel és kedvvel fog­tak hozzá az építkezéshez. Már a harmadik héten. Mire a fagy be­köszöntött, ott állt már büszkén a két, hosszasan elnyúló, egyen­ként 100 méter hosszú. 11 méter széles téglaistálló, az ugyanilyen méretű pompás gépszín, valameny- nyi vadonatúj cseréppel fedve. A IA gépszin mellett kapott helyet a ijó' felszerelt kovácsmühely is. A m'lllós építkezés hat hét alatt le­zajlott. Ott nyüzsgött azon a kol­lektíva egész népe, beleértve még a nagyobbacska gyermekeket is. Sürgős 'volt a szállás a sok igás- es tejelő jószágnak, a száz és száz szorgos "kéz pedig csodát müveit. Éjjel is Vakító fényben úszott a munkatelep; Városi fflunkások ve­zetlek el az áramot az addig el- I dugott faluba. A tél fo’yamáin ki- l A falu 310 családjaiból 283 lépett be, — önkéntesen, szabad elhatá­rozásból — a „Vörös Csillag“ kollektivgazdaságba. Csupán a ku- lákok és fullajtárjaik maradtak ki a inattarászi szegény, és középpa­rasztság történelminek mondható szövetkezéséből. kövezték a községbe vezető utat is. Nem ér már — kerékagyig latyakba a szekér, bokáig a gya­logos. A kulákok el sápadva lát­ták, hogy három hónap alatt töb­bet fejlődött a falu, mint azelőtt száz év alatt. A kollektivisták nagy ünnepe 1950. október 26. Csütörtök. A falusi kalendárium semmiféle ün­nepet nem jelez. Madarászon mé­gis ünnep van. Egy esztendő be: csületes munkája után a kollekti­visták megengedhetik maguknak, hogy ezen a napon ne dolgozzanak, hogy ezt a másnak szürke hét­köznapot igazi ünneppé avassák. Madarászon uj törvény, a munka törvénye alapján ma osszák szét egy év fáradságos, vesződséges mimikájának gyümölcsét. Minden épkézláb ember ott szo­rong a székház nagytermében, a- hol már reggel óta folyik a gyű­lés. -Magyar Teodor, a Szovjet­unióból a napokban hazatért elnök beszél. Szava.t csak úgy nyeli a hallgatóság. — Más emberré lettem ott, a gondolkozásom is megváltozott. Sok kolhozban megfordultam. E- gyik gazdagabb volt a más:knál. Es azt tapasztaltam, hogy nagyon sok minden a technikán múlik. Meg kell fogadnunk az agronomu: sok, technikusok szavait. Kereszt­be kell vetnünk mindenfajta nö­vényt, szovjet módszer szerint, ha többre akarunk menni. Aztán neveket olvas fel. A te­rem szinte felágaskodik. A leg­jobbaktól van szó. Akiknek mun- kanaóegységei háromszázon, négy­százon felül vannak. Crisan Iosif 1437 kgr. búzát kap, Rusu loan 1200, Isai Alexandra 1257, Onaca Petra 1319, Nutu loan 1244, Ha­sas Gheorghe 1241, Berkidan Iratan 1447, Nutu Petra 1477, Mogyorós Sándor 1347, Mátéi Pa­vel 1322 kilogrammot. — A munka és csakis a munka á jólét forrása! — mondja többek között Lukács Péter elvtárs, tar: tomá.nyi párttitkár. /Folytatás a 2. oldalon) Istálló, gépszin, kovácsműhely épül A villamosítási terv minden dolgozó „A villamosítási én vizfelhasz- nálási terv alkalmazása nagymér­tékben felvirágoztatja Népköztár­saságunkat. Ezért a terv a mun­kásosztály ügye, a tudósok és ha­lad ószcllenili értelmiségiek ügye, minden hazáját szerető ember ügye“ — mondotta Gh. Ghetr- ghru-J>ej elvtárs a Román Mun­káspárt Központi' Vezetőségének plenáris ülésén előterjesztett je­lentésében A sajtóban és rádióban ismerte­tett jelentés valóban megdobogtat­ja, túláradó lelkesedéssel tölti el minden dolgozó ember szivét. A föld mélyében normát döntö bányász, a kohóknál, eszterga, padoknál, szövőszékeken, építkezé­seken a többért, a tökéletesebbért küzdő munkás, a laboratóriumban és katedrán az újért harcoló tu­dós, az irodákban dolgozó haladó értelmiségi és a szántóföldeken a kenyér biztosításáért verejtékező dolgozó paraszt egyaránt átérzi e nagyszerű terv korszakos .jelentő­ségét. A P-omán Munkáspártnak, ez a nagyszerű terve minden hazáját szerető becsületes dolgozó legben­sőbb ügye, mert méhében hordoz­za országunk felvirágoztatását, né. púnk boldog jövendőjét, az uj é- letet varázsló fényt és a kultú­rát. A Szovjetunió gazdag tapasz, tálát® megmutatta számunkra, hogy „á villamosítás egyik legfőbb eszköz a kistermelés átalakításá­ra és bevonására, az uj technika alapján, a korszerű nagytermelés­be, — egyik legfőbb eszköz a szo­cializmus és kommunizmus tech­nikai alapzatának megteremtésé­re.“ Jelenleg 740.000 kw teljesitőké- pességsre berendezett villamossági központokkal rendelkezünk, ami­ből mindössze 600.000 kw használ­ható. A polgári-füldesuri rendszer­nek nem volt érdeke a nagy be­fektetéseket igénylő energe’tikai telepek kiépítése, mert ez nem. haj lőtt volna busás jövedelmet szá­mukra. Mit érdekelte őket, hogy az ország összlakosságának mind­össze 28 7 százaléka lakott villamo sitott helységekben? Az ő politiká­juk mindig is a sö'étség politiká­ja volt. Minél nagyobb sötétségben tartották a dolgozókat, annál köny nyebben és jobban ki tudták zsák­mányolni őket. A munkásosztály a Szovjetunió segítségével lerázta magáról vér- szopóil. Pártja, a Román Munkás­párt vezetésével biztos léptekkel halad a nagy cél: a szocializmus felé. Ebben a hatalmas épitőmun. kában fontos szerepe van a villa­mosságnak. Amint Gh. Gheorghiu-Dej elv. társ mondotta: „Országunk vil­lamosítását igen sürgős és fontos feladatnak kell tekinteni. Az cr: szág gazdasági és kulturális el­maradottságának felszámolása, az ipar- és a mezőgazdaság szocialis­ta nagyüzemü termelésre való át­térése elképzelhetetlen villamosí­tás nélkül. Az ipari termelés — amelynek első ötéves tervünk so: rán az 1950 évinek kétszeresére kell növekednie — közvetlenül e- nergfctikai termelésünk hatalmas fejlődésének idejében való bizto­sításától függ.“ A most kidolgozott tízéves terv szerint I960 végéig villamos köz­pontjaink ereje 2.600.000 kw-ra e- melkedik. Ebből a tervből az első ötéves terv alatt. kb. egymillió kw teljesitőképeségü uj egységeket szerelünk fel, ami a jelenlegi hely: zethez viszonyítva, 2.67-szeres nö­vekedést jelent. Dolgozó népünk életszínvonalá­nak állandó emelkedését szolgálj11 ez a nagyszerű terv, amely a Párt gondoskodását, a nép felemelkedé­séért kifejtett állandó munkáját tükrözik. Nagyszerű példákén! áll­nak előttünk a szovjet népsk, a- melyek a nagy Bolsevik Párttal és lángeszű vezetőjével Sztálin elvtárssal az élükön már a kom. legbensőbb ügye munizmust építik. Előttünk álla* nak Kujbisev és Sztálingrád vizit erőmüveinek hatalmas építkezései, a kincsetérő szovjet tapasztalatok, a tervezel ek, amelyekkel mind a segítségünkre sietnek. Nem kell já­ratlan utakon haladnunk, ami szerfölött megkönnyíti nagy mun-, kánkat. Ahhoz, azonban, hogy ezek a tervek valósággá váljanak, dolgozó népünk teljes összefogására van szükség Minden dolgozóra hatal­mas feladatok várnak. A tiz éves terv 13 hőerőmüközpont építését és ötnek a kibővítését, 24 vizierő- müközpont építését és ezenkívül számos kisebb hő- és vizierőmü é- pitését irányozza elő. Az elektro­technikai ipart ki kell fejleszte. nünk és széles alapokra kell helyez: zük, hogy a szükséges berendező: sek és gépek legnagyobb részéi magunk állíthassuk elő. Ezért már most intézkedések történtek újabb gyárak építésére és kibővítésére. Esek egyrésze már 1951_ben üzem­be kell, hogy álljon. A Szovjet­unió itt is segítségünkre siet é3 jelentős támogatást nyújt. Anyagi segítséget a különböző gépek és felszerelések szállításával és mü-' szaki segítséget tervezetek és tech­nikusok rendelkezésünkre bocsá­tásával. A villamosítási lerv különleges figyelmet szentel a falvak villa: mosltásának. — „A kizsákmányo­ló osztályok a parasztság tömé: geit a legteljesebb sötétségben tartották — mondotta jelentésében Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs. Egy 1941-es statisztika szerint a viHa- mosenergiában részesülő falusi la­kosság az ország összlakosságának mindössze 6 százalékát tette ki. A RNK 13 ezer falvából eddig mindössze csak 450 falut villamosi. toltak Az első ötéves terv előirá­nyozza a villamosenergia beue»e: tését mintegy 2.000 faluba és első­sorban a gép- és trak 1 orállomások- ba, az állami gazdaságokba és kol­lektív gazdaságokba.“ A falvak sötét éjszakáiba is ki: gyulnak „Iljics lámpásai“.. A dolgozó paraszt tömegek a mező- gazdaság gépesítésével egyre job­ban megértik és átérzik a mező­gazdaság szocialista áttalakifcásá- nak roppant előnyeit és jelentő, ségét. Az ország villamosításával nagyban előmozdítjuk mezőgaz­daságunk fejlődését A villamosí: tás szoros kapcsolatban, van a vi­zek sokoldalú kihasznátesával. Ha t almas öntöző berendezéseket lé­tesíthetünk, ami kiküszöböli Rz aszályos évek milliókra rugó ter­mésveszteségét. A folyók szabályo­zásával megelőzhetjük a nagy károkat okozó áradásokat, javi: tunk a hajózás lehetőségein, hal­tenyészeteket létesíthetünk. A tőkésrendszerben ilyen hatal­mas méretű munkálatokat el sem lehetett képzelni. Ilyen hatalmas terveket csak a szocializmust épí­tő munkásosztály képes megvaló­sítani ,ahol tervszerű irányítással az össaes dolgozó nép fejlődését szolgálja minden. Tudósaink, legjobb mérnökeink és technikusaink a RNK Akadó, miá.ján öt napon keresztül tár­gyalták e terv részleteit, tudásuk legjavát a villamositás nagyszerű eszményének szolgálatába állitot: iák. A december 3-án megválasz­tandó néptanácsok képviselői, akik a nép közül kerülnek ki és a nép érdekeit szolgálják, minden ere­jükkel a terv sikeres végrehajtásá­ra i örekednek. A munkások, a technikusok, mérnökök, tisztviselők és a dolgo: zó parasztság minden erőfeszítést megtesznek e terv sikeres teljesí­téséért ,mert tudják, hogy — „ez a hosszú lejáratú távlati terv, a- mely a legteljesebb mértékben ki­fejezi Pártunknak azt az akara­tát és elhatározását, hogy orszá­gunknak szakadatlan fejlődéit, dolgozó népünknek pedig egyre jobb, egyre napfényesebb életet biztosítson“ — az-öó ügyük. B.S. I

Next

/
Thumbnails
Contents