Romániai Magyar Szó, 1950. december (4. évfolyam, 983-1008. szám)

1950-12-01 / 983. szám

IV. ÉVFOLYAM, 983. szám, 1950. december 1. péntek faxa postai* plalita la numerar conf. aprobare Dir. Geo. P.T.T. Nr. 265.092/947. ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP || 8 OLDAL ARA 4 LEJ Teohari Georgescu elvtárs beszéde a temesvári nagygyűlésen a bánsági városi és falusi dolgozók előtt Kedden délután Temesvár és a környék­­ken a falvak több mint 50.000 választópolgára gyűlt össze az állami opera előtti téren. Te­­mesvár gyárainak dolgozói, az iskolák tanulói, a közeli kollektív gazdaságok tagjai, román, német, ma­gyar és szerb dolgo­­zóparasztok jöttek, hogy meghallgassák Techari Georgescu elvtársat a munkás­­osztály ügyének egyik legkiválóbb harcosát, a BMP KV­­titkárát, helyettes miniszterelnök és belügyminisztert, a­­kit a temestarto­­mányi 114.es vá­­lasztókerület dolgo­zói Temestartomány néptanácsába jelöl­tek. A népgyűlést Izsák Márton elv­­­társ, a KMP KV temestartományi bi­­zottságának első ti­t­kára nyitotta meg és átadta a szót Teo­hari Georgescu elv­társnak. A tömeg románul s magya­rul lelkesen és so­káig éljenezte a a Párt Központi Vezetőségét, amely új, bol­­dog élet felé vezeti egész dolgozó népünket. A tömeg különböző nyelveken megárt plaká­tokkal karikatúrákkal és jelszavakkal fejezte ki gyűlöletét az imperialisták, valamint a hóhér Tito fasiszta kémbandája iránt. A szerb dolgozók anya­nyelvükön üteme­sen megismételt jel­szavakkal juttatták kifejezésre a Bán­ság szerb dolgozó lakosságának elha­tározását, hogy fo­kozza éberségét a titoista ügynökök­kel szemben és még szorosabbra vonja sorait a Párt és né­pi demokratikus rendszerünk köré. A népgyűlés vé­gén az egybegyűltek leírhatatlan lelkese­déssel tüntettek a nagy Szovjetunió és Sztálin elvtárs mel­lett. Temes tarto­­m­ány dolgozni ezen a népgyűlésen egy­ emberként kötelez­ték magukat, hogy a Népi Demokrácia Frontja jelöltjeire, a boldog, bőséges életre, a szocializ­musra, a békére szavaznak. (Teohari Georgescu elvtárs beszédét lapunk II. oldalán közöljük). A varsói kongresszus még elszántabbá tett az új Hitlerek elleni harcunkban Írta: BARTHA JÓZSEF élbányász, a Béka Hívei II. Világkongresszusának delegátusa Mikor, mirt a Zsi­völgye kül­dötte elidultam a Béke Hívei V­i­lá­gk­on­gressz­usára, munkatár­saim így szóltak hozzám: ,,No, Bariba, a kongresszusra megy túl az ország határain. Jó utat ki­venünk! Csak aztán mondd meg ott a többi ország küldötteinek, hogy mi, zsilvölgyiek, tudjuk mi a béke Értékeim tudjuk új éle­­tün­ket hazánkban. Nem engedjük meg a banditáknak, hogy fel­gyújtsák a világot! Mi itt a tár­nákban a békéért fejtjük a sze­net“. Akivel csak találkoztam len­gyelországi tartózkodásom folya­mán, mindenkit az a vágy fűtöt­t át: megakadályozni a háborút. Ez az akarat hozott össze ben­nünket, 80 ország 1.800 küldött­jét. Én nem térek ki itt a kon­gresszus munkálataira, mert hosszú órákig beszélhetnék a­ nélkül, hogy mindent elmondhat­nék, amit láttam és éreztem azok­ban a napokban. Egy a kongresz­­szus befejezése után történt dol­got mesélek el pár szóval: az oswiecmi (Auschwitz) látogatáso­mat. Amit ott láttam, azt hiszem semmiféle szó nem tudná leírni. Auschwitz egyike azoknak a hit­lerista gyűjtőtáboroknak, ahol ezer meg ezer, különböző ország­ból származó, különféle nemze­tiségű ártatlan embert öltek meg: oroszokat, lengyeleket, zsi­dókat franciákat, olaszokat. Láttam, hogy minden centimé­­­ernyi föld vérrel áztatott. Az egyik udvarban 24.000 embert lőt­tek agyon. Láttam egy 10 m hosszú 2,5 m. széles és 2 m. ma­gas szobát, amelyet 23.000 nő hajával töltöttek meg. Ezt a feldolgozásra szánt hajat az utol­só napokban már nem tudták el­szállítani. A többi szobákban emberh­ajból szőtt holmikat látt­­unk. Más termekben tízezernyi gyermekcipőt és 5—6 köb­méter szemüveget látta­m felhal­mozva. Megmutatták azt a kemencét, melyben embereket égettek el. Egyszerre 4.000 embert tereltek be a krematóriumba, gázzal árasztották el őket, s a 4.000 ember helyén csak hamu maradt. Azt mondják, hogy a németek a napi teljesítményt 50.000 ember­re akarták felemelni. Erre a célra óriási medencéket építettek. A foglyokat saját társaik égették el hogy később ők is sorra kerülje­nek. Ezt azért csinálták így, hogy senki meg ne tudja mi tört­­énik odabenn. Az emberi ész a­­lig tudja felfogni, hogy ez a barbárság lehetséges volt. De az, amit saját szememmel lát­­tam, még jobban megerősíti a háborús uszítók elleni harcomat. Nem szabad egy percig sem elfelejtenünk, hogy a vérengző amerikai imperialisták ma a hitle­ri hóhérok útján haladnak. Amit Koreában véghezvisznek, a hitle­risták rémtetteire emlékeztetnek. A koreai küldött a kongresszu­son tartott beszédében rámuta­tó nyitja, hogy a támadó ameri­kaiak Koreában új auschwitzokat létesítettek.­­ És ezek az újjászületett hitle­rek auschwitzokkal szeretnék be­vetni az egész földet. Erre hasz­nálják fel a volt hitlerista vezé­reket, háborús bűnösöket, mint Guderiant és társait. De ott, a háborútól oly nagyon tönkretett Lengyelország föld­jén tartott kongresszuson, jobban éreztem mint valaha, hogy mi, a világ összes egyszerű, békesze­rető emberei erősebbek vagyunk. M­eg tudjuk akadályozni, ezeket az őrülteket, hogy aljas tervei­­ket végrehajtsák. A­ varsói kongresszus új len­dületet ad a bekelt arcnak az e­­gész világon. Én azzal az elhatá­rozással megyek haza, hogy min­denkinek elmagyarázom amit Itt látta­m és tettekkel válaszoljunk a kongresszus felhívására. Mi bányászok, elszántan meg­­védjük a békét, egyre több sze­­net adunk az országnak, hazánk megerősítéséért, eddigi eredmé­nyeink megvédéséért és a béke megmentéséért. Hazafias öntudattal a néptanácsválasztások győzelméért Írta: JUHÁSZ LAJOS a MNSZ Végrehajtó Irodájának tagja Szerte az országban Népköz­társaságunk minden dolgozója, hazánk egész népe lelkes öröm­mel készül az első néptanácsok megválasztására. A kitartó és tervszerű felvilágosító munka e­­redményeként mérven begyöke­rezett a néptömegek tudatába az a felismerés, hogy a december 3-i választásokon népi demokrá­ciánk fejlődésének k­isebb nagy horderejű szakaszához érkezünk el. Ahhoz a nagyjelentőségű sza­kaszhoz, amikor választott kép­viselői útján egész dolgozó né­pünk közvetlenül belekapcsolódik a helyi ügyek intézésébe, közvet­len részesévé válik az államigaz­gatásnak. Választási törvényünk mélyen demokratikus jellege, a válasz­tási kampány egész menete, a népünk elé állított célkitűzések szemléltető példák ezreivel tuda­tosították népünkben, hogy első ízben nyílik alkalma, hogy saját soraiból válassza meg a helyi közügyek intézőit. Azokat a leg­­hűségesebb és legrátermettebb embereket, akik a nép igazi tö­rekvéseinek adnak hangot, aki­ket ezer és ezer kapocs fűz a néphez, akiknek érdekei teljesen és maradéktalanul fedik a szó, h­ali/mu­ építőinek érdekeit. Igen, népünk tudja s lépten, nyomon tapasztalja, hogy a de­cember 3-án megválasztandó nép­­tanácsok az ő törzséből fakadó erős hajtások lesznek, melyeket semmiféle szélvihar nem tud megingatni. Hiszen már a jelö­lésekkor bebizonyosodott hogy a néptan­ácsokban csak azoknak le­het helye, akik rászolgáltak a nép bizalmára s a tettekkel meg­pecsételt ajánlólevelekkel rendel­keznek. E jelöltek élete, eddigi tevékenysége nyitott könyvként áll a választók tömegei előtt. Eb­­ből a könyvből pedig a maguké­hoz hasonló sorsot, törekvéseket, célokat olvashatnak ki. Nem meglepő tehát hogy már maga a választási kampány is nem kiváltságos érdekcsoportok, hanem az egész nép közös ügye s a nép legjobb fiai váll­vetve munkálkodnak azon, hogy a néptanácsok megy­elasztását ünnepi rangra emeljék. N­ncs ta­lán egyetlen üzem, város vagy falu, ahol a választási előkészüle­teknek ne adtak volna újszerű tartalmat azzal, hogy a tömegek alkotó munkájával, a szocialista építéssel kapcsolták egybe. Valahányszor felrémlik , múlt­beli választások sok-sok keserű emléke, a népelnyomó burzsoá, földelúri rendszerek gyászos ko­­médiái vagy gyűlöletes becste­lenségei, nyomban érzékelni tud­­juk a múlt és a jelen közötti át­hidalhatatlan különbséga:1. Egy­ben pedig megértjük azt a nagy bizalmat, amelyet a nép táplál a megválasztandó néptanácsok iránt.­­ A burzsoá pártok egykori kor­­tesei sohasem voltak fukarak az ígéretekben De minden dolgozó ember tudta, hogy milyen érték­telenek voltak ezek a hitegeté­sek, mert a régi választás min­dig csak arra szolgált, hogy ma­roknyi kizsákmányoló érdekeit vigye előbbre. Ha pedig az ígé­retek nem voltak elégségesek mindig készen állott a csendőr­­szurony s a börtön, hogy az e­­légtelenkedőket a burzsoá­ földesv­ári állam terrorhatalmára figyel­­meztesse­. Jól tudja ezt országunk ma­gyar lakossága is, amely a le­tűnt reakciós rendszerek idején bőséges tapasztalatokat szerzett az „úri“ világ változatos elnyo­mási módszereiről. És csak most, a népi demokratikus rendszerben tudta meg igazán, hogy igazi Szabadság és jogegyenlőség a dolgozó ember számára csak ott létezik, ahol az államhatalom a dolgozó parasztsággal szövetséges munkáso­sztály kezében van, ahol a dolgozó ember nemzetiségre, fajra, vallásra való tekintet nél­kül testvéri egyetértésben és kö­zös erővel az egész nép közös javán munkálkodik és harcol a nép leigázására és kiszipolyozá­­sára törő reakciós erők érdekszö­vetsége ellen. Országunknak a Népi Demo­krácia Frontjába tömörült de­­mokratikus erői, a munkásosz­tály élenjáró Pártjának vezeté­sével, egységesen vesznek részt a néptanácsok választásán. A Ma­gyar Népi Szövetség a magyar­ság nemzetiségi töm­egszer­­v­ezete is részt vesz ebben a tö­mörülésben és a magyar népi tömegekre támaszkodva küzd a választás idén az egységes célki­tűzések sikerét biztosító válasz­tási győzelem kivívásáért. Ott ,ahol a román és magyar munkás, a többi nemzetiségek fiaival együttesen harcol a szo­cializmus építésén a gyárakban, bányákban és munkat­elepeken , tervfeladatok minél jobb elvég­zésén, ott ahol a ro­cán és ma­gyar dolgozó paraszt együttes tö­rekvésként tűzi maga elé a falu jobb életének megteremtését, ott ,ah­ol minden román és ma­gyar dolgozót egyazon békeóhaj és akarat hat át, ott, ahol egy­formán érvényesülnek a kultúr­­forradalom nagyszerű eredmé­nyei, nem is lehet ez másként. Hazánk magyar nemzetiségű dolgozói lelkes hangulatban ké­szülnek az egész nép közös nagy ünnepére. Ezen az ünnepnapon a Népi Demokrácia Frontjának zászlaja alatt választják meg a legérdemesebbeket, a legjobba­kat, hogy képviseljék őket a nép­tanácsokban, a Helyi hatalom szerveiben. A Magyar Népi Szövetség szer­vezeteinek feladata mozgósítani a magyar nemzetiségű tömege­ket, hogy szavazatukkal járulja­nak hozzá december 3-án a Népi Demokrácia Frontja Választási győzelméhez. Ebben a munkában szervezetenk máris komoly si­kereket értek el. Általában az tapasztalható, hogy a magyar dolgozó tömegek napról-napra mindjobban felismerik a népta­nácsok jelentőségét és valóban örömmel és lelkesen készülnek a néphatalom e fontos szerveinek megválasztására. A választás elő­készítésének szakasza pedig rend­kívül hasznos iskolának bizonyul a politikai nevelésben, a magyar városi és falusi dolgozók politi­kai öntudata színvonalának fej­­lesztésében. Arad­ és Temes­ tartományban szerzett tapasztalataim arról győztek meg, hogy a Magyar Népi Szövetség szervezeteihez tartozó tömegek egyre világo­­­sabban látják, hogy a december 3-i néptanácsválasztásokon sza­vazatukkal hozzájárulnak a bé­kés alkotó munka biztosításához, a­­jólét fokozásához. Népköztár­saságunk szocialista fejlődéséhez. Mint a végvári dolgozók je­­­­öltje a tendzstartományi népta­­nácsba, alkalmam vott megbe­szélni a választókkal a napi éle­tükhöz fűződő kérdéseket. És a község kulurotthonában lefolyt összejövetel hangulatából látható volt, hogy a dolgozó nép tudja mit akar, céltudatosan halad e­­lőre a szocializmus építésének útján, a virágzó jövő a foko­zódó jólét megteremtése felé. A végvári „Dózsa György“ kollek­tív gazdaság tagjai tudják, hogy december 3 án eddigi nagyszerű sikereik megszilárdítására, to­vábbfejlesztésére Szavaznak, tud­ják, hogy Fárt Útmutatásainak köszönhetik, hogy rátérhettek a napfényes, boldog jövő utár­a. Hasonló emelkedett politikai öntudattal találkozhatunk Bán­lakon, az arad tartományi Péc­s­­kán és más községekbe is. Min­denütt lüktető ütemben folyik a készülődés az ünnepi esemény­re. Mindenütt tudják, h­ogy a néptanácsok megválasztása béke­­szavazás is lesz. Alig néhány nap választ még el december 3-től. E hátralévő napok a fokozott agitációs mun­ka napjai lesznek, hogy minden választásra jogosult férfi és nő tudatában legyen hazafias köte­lességének, így pecsételjük meg a népta­nácsok megválasztásának napján a szocialista építés terén elért eddigi nagyszerű sikereinket. így válunk méltókká, hogy közös gazdái legyünk országunknak, így járulunk hozzá a békeerők növeléséhez, a virágzó jövő meg­terem­téséhez, a szabadságitól és a­ jog egy­időseihez!

Next