Romániai Magyar Szó, 1951. április (5. évfolyam, 1085-1109. szám)

1951-04-01 / 1085. szám

IV. ÉVFOLYAM, 1085. szám B PIPÁK ARA 4 LEJ 1951'. április 1., vasárnap Taxa Posta lä plätitä In numera; conf. aprobaríi Dir, Gen. P.T.T. Nr. 265.092/947 A városok éfeSmíszerelSátása A Magyar Népi Szövetség Központi Bizottságának napilapja Több mint félmilliárd lejt takarítanak meg fővárosunk vállalatai GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ ELVTARSNAK, A ROMAN MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI VEZE TŐSÉGE FŐTITKÁRÁNAK DRAGA ELVTÁRSUNK, Fővárosunk vállalatainak és intézménye írnek munkásai, technikusai, mérnökei és tisztviselői körében lelkes visszhangra talált a resicai Sovronu mötal és a sztálinvárosi Vörös Zászló üzemek dolgozóinak hazafias kezdeményezése, hogy Pár­tunk megalapításának 30. évfordulóját állami ter­vünk határidő előtti teljesítésével és minél na­gyobb megtakarításokkal köszöntsük. A főváros vállalatainak és intézményeinek dol­gozói örömmel karolták fel e hazafias kezdemé­nyezést és kötelezettséget vállaltak, hogy jobban megszervezik munkájukat ,gondosan karbantartják és jobban kihasználják gépeiket, megszilárdítják a munkafegyelmet és a forradalmi éberséget, .csök­kentik a selejtet, megjavítják a minőséget, egyre szélesebben terjesztik a szovjet munkamódszereket, harcolnak a takarékosságért, a munkatermelékeny­ség fokozásáért és az önköltség csökkentéséért. Kilencven százaléka a fővárosi üzemeknek vállalta, hogy ötéves tervünk első évének, 1951. évi állami tervünknek rájuk hámló feladatait il hónap alatt teljesítik, egyes üzemek még rövidebb határidőt tűztek ki. Többi üzemeink dolgozói no­vember 15-re vállalták évi tervük teljesítését. Ugyanakkor a bukaresti vállalatok és intéz­mények munkakollektivái kötelezettségül válla,1- /ták, hogy május 8. tiszteletére összesen több mint fél milliárd lejt takarítanak meg. Vállalásainkkal annak a szilárd akaratunknak adunk kifejezést, hogy megerősítsük hazánkat, a Román Népköziársaságot, hogy felépítsük gazdag és boldog jövőnket, a szocializmustI Kötelezettségvállalásaink teljesítésével újabb csapást mérünk az ameri kai-angol imperialistákra a béke ellenségeire, a népek szabadsága és nem­zeti függetlensége ellenségeire Sikereinkkel hoz- zájárulunK a békeláfoor megszilárdításához, amely­nek élén a Szovjelunió áll. A főváros dolgozói nevében ígérjük neked» drága Ghcorghiu-Dej elv társunk, hogy Bukarest vállalatainak munkásai, technikusai, mérnökei és tisztviselői, élükön a kommunistákkal, minden erőfeszítést megtesznek, hogy a Kommunisták Romániai Pártja megalakításának 30. évfordulója köszöntésére teljesítsék vállalásaikat. Éljen a Román Munkáspárt Központi Vezető­sége, élén Gheorghe Gheorghui-Dej elvtárssal! Éljen drága hazánk, a Román Népköztársaság! Éljen a világ dolgozóinak lángeszű vezére, a békeharc zászlóvivője, Joszif Visszárionovics Sztálin! GHEORGHE STOICA a RMP bukaresti szervezetének első titkár« MOANA VASILE a Bukarest tartományi szaktanács elnöke ION GHEORGHE az IMSZ bukaresti szervezetének első titkára A BÉKEPAKTUM MEGKÖTÉSÉT KÖVETELIK A SCÁNTEIA HÁZA ÉPÍTŐI .^"PShtek este Sorln Torna elvtárs, a Béke Világtanácsának tagja be­szédet tartott a Scanteia Háza épít kezésl munkatelep dolgozóinak. Az előadáson a Scanteia Háza tö'sb, mint 2000 építője vett részt. Nagy lelkesedés közepette határoz ták el, hogy mindannyian aláírják a Béke Világtanács felhívását, a- melyben az öt nagyhatalom köz'i békepaktum megkötését követelik. Az „Augusztus 23“ üzem dolgozói valóraváltíák vállalásaikat / Ä fővárosi „Augusztus 23” üzem ■munkásai, technikusai, mérnökei "és tisztviselői lelkesen fogtak hoz­zá a Párt megalakulásának 30-ik évfordulója tiszteletére vállalt fel­adatok teljesítéséhez. f Az öntöde és az acélolvasztó bsztály munkásai, a selejt csökken rt ésével néhány nap alatt 288.000 jlejt takarítottak meg. A nyersvas- önlőde munkásai pedig 504.000 lejt, mig a színesfém-öntődében ,393.545 lej értékű anyagot haszno sttottak. Ciuca Stefan, Flacuta Marin, Oprea Mihai és Dinca Constantin elvtársak csoportjai, akik az 1-es és a 2-es számú Siemens-Martin kemencéknél dolgoznak, a nyers­anyagok észszerű felhasználásával 61.936 lej értékű anyagmegtakari- tást értek el. A villamos-kemencénél dolgozó Ferfelea Constantin és Turica Ni- colae elvtársak csoportjai a vil­lanyárammal takarékoskodtak és 38.988 lejt takarítottak meg. Az „Augusztus 23'’ üzem dolgo­zói igy váltják valóra szeretett Pártunk évfordulójára, május 8-a tiszteletére tett vállalásaikat. ;■*] A fém- és vegyipari szakszerve­zeti szövetség, a fém- és vegyipari minisztérium nehézipari vezérigaz­gatóságának közreműködésével csütörtök délután tapasztalatcserét szervezett a fővárosi „Augusztus 23” üzemekben, hogy a szovjet sztahánovisták, Bortkevics és Bi­kov gyorsfém vágási módszereit mégjobban elterjesszék. A tapasztalatcserén resztvettek a fém- és vegyipari minisztérium küldöttei, valamint a vezérigazga­tóság nehézipari felszereléseket és gépeket gyártó üzemeink élmun­kásai. A gyűlés -az „Augusztus 23” ü- zemek vezérigazgatójának, Ion Teodorescu elvtársnak beszédével fejeződött be, aki kifejtette a fej­lett szovjet munkamódszerek elsa­játításának nagy fontosságát, mun­kánk megjavítása, a munka ter­melékenysége emelése szempontján ból. Azután az üzem élmunkásai, akik már a szovjet módszerek sze­rint dolgoznak, gyakorlati bemuta­tókat végeztek eszterga- és maró­gépeken. A V. I. Lenin vizierömű építésénél jelentős eredményeket értek el az ifjúmunkás brigádok / A május 8: tiszteletére folyó szo­cialista versenymozgalomban ki­magasló eredményeket érnek el a fbékásl Vladimír Iljics Lenin vizi- érömü-központ építkezéseinél dol­gozó ifjúsági brigádok is. Az élbrigidok között találjuk Nistoroaie Gheorghe brigádját, aki 3 héten keresztül 98 százalékkal haladta túl a normát. Dicu Ion bri­gádja 89, mig Sinoaie Marin 68 százalék normatulteljesitést ért el. A március 21-én rendezett rekord­napon ezek a brigádok 95—217 százalékot is elértek. Dicu Ion a brigádok nevében vállalta, hogy emelik szakmai ké­pességüket és megtanulják kezelni az építkezésnél levő gépeket. A V. I. Lenin vizierőmü építke­zésnél hozzákezdtek az alagút első fúrásához. A központi Diesel-osz­tályon a munkások már öntik a betont az Ideiglenes üzem alapza­tának. Az üzem képessége 13.000 lóerő lesz, amely az alagút fúrá­sához és más munkákhoz villany- energiát szolgáltat. A körzet vil­lanyszerelői, esztergályosai és más munkások szorgalmasan végzik a szerelést. Egyik dombon kotrógép dolgozik, amely nyolc óra alatt 800—1200 köbméter földet is ki­emel. A Duna—Fekete-tenger Csa­tornától jött Petre N. Dumitru mester tanitja V. Ananoaica ifjút a gépek kezelésére. így a mesterek ellenőrzése alatt az ifjak kezelik a nagy kotrógépeket.- az állami gazdaságok fontos feladata") Az állami gazdaságokra rend­kívül fontos feladat hárul a mező- gazdaság szocialista átalakításá­ban, a szocializmus építésének müvében országunkban. Hivatá­suk, hogy igazi központjai legye­nek falun a szocializmusnak, élő példái a nagy területen folyó gépesített földművelés és az elő­rehaladott agrotechnika előnyei­nek a szegény- és középparasztok millióinak szemében. Ugyanakkor még egy igen fon­tos feladatuk van jelenleg az ál. lami gazdaságoknak: ténylegesen hozzájárulni a városok és mun- kásközpontok élelmiszerellátásá­hoz hússal, tojással, tejtermék­kel, tejjel, főzelékfélékkel stb. A mostani körülmények között, ami­kor ezek nagyrészét a 3 millió magángazdaság termeli és rész­ben az üzérek, részben a terme­lők önkényesen juttatják a piac­ra, amikor a kollektív gazdasá­gok élelmiszertermékei még nem játszanak fontos szerepet a pia­con, az állami gazdaságok jelen­tékenyen hozzá kell járuljanak a városok és munkásközpontok élei miszerellátásához, bár természe­tesen nem fedezhetik teljesen a szükségletet. A városok élelmiszerellátása terén éles harc folyik. A szocia­lista szektor minél több mező’ gazdasági terméket próbál biz­tosítani a városoknak, állandóan fokozva a szövetkezetek és az ál­lami kereskedelem szerepét. A tő­kés elemek pedig minden uton- módon azért harcolnak, hogy fel emelve az árakat, megkaparint­va minél több parasztgazdaság termékeit, üzérkedve és kifoszt­va a dolgozókat, csökkentsék a városokba Irányuló mezőgazda­sági termékek mennyiségét. A fő­város és más fontos központok jelenlegi élelmezési nehézségeit igen nagy részben éppen ennek a harcnak kiéleződése idézi elő, amelyet a város és a fala kö­zötti árucsere terén egyfelől az állam, másfelől a kulákok és ü- zérek folytatnak. Ebben a ma1 gáns;:ektorból beszerzendő minél több termékért folyó harcban aj állam több erős fegyverrel ren. delkezik. Többek között a pa­rasztság szükségleteit szolgáló árukat termelő iparral és a szövet kezetekkel, amelyek ezeket az á- rukat elosztják a falvakon és cl- lenértékeként élelmiszert kell hoz zanak a városokba. De az állam­nak megvan a lehetősége arra is, hogy saját termékeivel avat­kozzék be a piacon foiyó harcba — az állami gazdaságok termé­keivel. Bizonyos termelési ágak­ban, például a rizstermelésben, az állami gazdaságoknak döntő szerepük van a lakosság ellátásá­ban. Ugyancsak komoly csapást jelent a főzelékfélékkel üzérke­dőkre a városok közelében lévő állami gazdaságok specializáló-: dása főzelékfélék és zöldség ter­melésére. Az állami gazdaságok kellene ellássák a városokat nagymennyi­ségű tojással, tejjel, tejtermékkel, majorsággal, disznó- és bárány- hússal stb. Ezzel jelentősen meg- könnyitenék a városok ellátásá­nak az államra háruló terheit ebben az időszakban, amikor mind nagyobb és nagyobb mun­kástömegek kapcsolódnak be gyorsan fejlődő iparunkba. Hogyan feleinek meg állami gazdaságaink ezeknek a reájuk háruló feladatoknak? Hogyan használják fel hatalmas lehető­ségeiket és különösen azokat a jelentős eszközöket — pénzt, gé­peket, magvakat, állatokat — a- melyeket az államtól kapnak? Jóelőre rá kell mutatni, hogy az állami gazdaságok egyrésze lelkiismeretesen teljesítette az állammal szembeni feladatait. Sajnos azonban sok állami gaz­daságról nem lehet ugyanezt el­mondani. Ha minden állami gaz- gaság teljesítette volna termelé­si és élelmiszerbeadási kötelessé­geit, a jelenlegi ellátási nehézsé­gek érezhetően csökkentek volna. Az állami gazdaságoknak a föld­művelésügyi minisztérium mellett működő vezérigazgatósága kö­vetkezetesen megengedhetetlen hanyagságot tanúsít az állami gazdaságok azon kötelezettségé­vel szemben, hogy minél több Megjelent a Scánteia 2003. számában. élelmiszert adjanak az államnak a városok ellátására. Annak ellenére, hogy az állami gazdaságok legnagyobb része teljes egészében teljesítette 1950 évi termelési tervfeladatait, még. Is akad elég állami gazdaság, a- mely még mindig keveset, rossz- minőségűt és drágát termel, vagy egész egyszerűen veszteséggel dolgozik. A Toporu-i (Giurgin rajon) állami gazdaság például az 1950-es évet 35.240.000 lel veszteséggel zárta. A vetés kése­delmessége, a növények hanyag gondozása, a gondatlanul vég zett betakarítás, vagy egész egy­szerűen a termés be nem takarí­tása, más allami gazdaságoknál Is károkat okozott. A ialomija- rajoni Cocomeanca állami gazda­ságban például a vezetők bűnös nemtörődömsége miatt múlt ősz szel 100.000 kg. kukorica és 4000 kg bab rothadt meg a földeken. A felelősségérzet teijes hiánya az állami gazdaságok vezérigaz­gatósága központi szerveinél, az ellenőrzés és a hathatós intézke­dés hiánya, egyes helyeken — különösen az állattenyésztési szektorban — még súlyosabb helyzetet eredményezett. A túl- ceai rajonban lévő Chilia Veclie-i állami gazdaságban a rossz gon­dozás következtében számos juh elpusztult. A piatrai (slatlnai ra­jon) állami gazdaságban a nyá­ron 3000 csirke pusztult el. E gazdaság 1.240 fajtyukja 1951 ja­nuár 1 és március 24 között — a bejegyzések szerint — össze­sen 21S0 tojást tojt, vagyis majd­nem három hónap alatt egy-egy tyúkra még két tojás sem Ju­tott Ugyanakkor a méheskerti (Sztálin-rajon) állami gazdaság 1302 tyúkja — tehát majdnem annyi tyuk, mint a piatrai gaz­daságban, — csupán 1951 ja­nuárjában 26.770 tojást tojt. Az állattenyésztési szektorban a fő hiba azonban az, hogy az állami gazdaságok még nincse­nek tudományosan a jelentős áru­termelés felé Irányítva. Van elég olyan gazdaság, melyekben — an nak ellenére, hogy például a „me­zőgazdasági-ál! attenyésztésf jel­legű gazdaság” elnevezést vise­lik, az állattenyésztési ág szem- melláthatóan kiegészítő termelési ág jellegű, mely a mezőgazda- sági termeléshez, illetve az ott dolgozó munkások élelmiszer­ellátáshoz szükséges, nem termel árat, amit feldolgozott formában a városok élelmiszerellátására for díthatnánk. Ugyanakkor számos állami gazdaságban erőteljesen megnyil­vánul a termények megőrzésével és elraktározásával kapcsolatos bűnös nemtörődömség. A galac- tartományi salciai állami gazda­ságban például, 12 ezer kg ká­poszta ment tönkre a pincében; a pojoreni (Bárlad-tartomány) állami gazdaságban pedig egy e- gész vagon vöröshagyma fa­gyott meg. Hogyha termelési viszonylat­ban a helyzet távol áll a kielé­gítőtől, a termények beszolgál­tatása az államnak még ennél is rosszabb. Az állam nagyon ke­veset kap, ahhoz viszonyítva, a- mennyit termelnek. Számos állami gazdaságban úgy látszik, az igazgató és szá­mos vezető elem megfeledkezett arról, hogy a gazdaság, melyet vezet, az állam tulajdona; hogy e gazdaságnak a termelése az ál­lamé és az oda kell jusson, aho­va az állam és az egész dolgozó nép érdekei megkívánják. Szá­mos állami gazdaságban megho­nosodott az a módszer, hogy az élelmiszercikkek nagyrészét a gaz daságon belül fogyasztják él a- nélkül, hogy az államnak vala­mit is, vagy nagyon keveset szál­lítanának. Mindezt azzal okolják meg, hogy a zöldségfélék, a hús, a tej, a turófélék, a tojás — úgymond — a „munkások élel­mezéséhez” szükséges. Az afu- maji (Dolj-tartomány) állami gazdaságban például, a 6 hónap alatt termelt 30 ezer tojást a gazdaságon belül élték fel, a- nélküi, hogy az államnak egyet­lenegy tojást is beszolgáltattak volna. A floresti (Pufna-tartomány) állami gazdaságban, januárban és februárban a több, mint 7500 (Folytatás a 2. oldalon.^ ROMÁNIAI

Next

/
Thumbnails
Contents