Romániai Magyar Szó, 1951. április (5. évfolyam, 1085-1109. szám)

1951-04-01 / 1085. szám

Romániai Magyar Szó A Romániai Magyar Szó május 8-ig meghosszabbította levelezői versenyét A Romániai Magyar Szó 1951 január 20-tól március 31-ig terjedő levelezői versenyt hirdetett, melynek célja minél több munkást, dolgozó parasztot, értelmiségit, tanulót bevonni la­punk munkájába. Versenyünk megindításátó­l eltelt idő alatt bebizonyosodott, hogy a kezdeményezés igen jó eredménnyel járt. Az üzemek­ből, falvakról, iskolákból számos öntudatos dolgozó kapcso­lódott be újabban levelezőin­k sorába. Éppen ezért, a jó eredményeket látva, szerkesztőségünk elha­tározta, hogy a versenyt 1951 május 8-ig, Pártunk megalaku­lásának évfordulójáig meghosszabbítja. Ugyanakkor a fenti dí­jakon kívül külön 5000 tejes jutalomdíjat tűz ki. Ezt a díjat annak a levelezőnek ítéljük oda, aki május 8-ig, versenyünk végleges lezárásáig, sajtótevés­eivel leginkább, legdokumentál­­tabban tükrözi azt, hogy országunk dolgozói hogyan készül­nek Pártunk 30. évfordulójának megünneplésére. Levelező elvtársak! Minél nagyobb számban vegyetek részt versenyünkben. Törekedj­etek úgy imi hogy leveleitek mind fokozottabban domboríts­ák ki azt a lelkes erőfeszítést, melyet a dolgozók minden mu­nkahelyen szeretett Pártunk nagy ünnepének tiszteletére kifejte­nek. A szatmárrétoni szövetkezeti szövetség tegyen intézéseket a mezőgazdasági gépek és szerszámok helyesebb elosztásáért! A fogyasztási szövetkezetek nagymértékben hozzájárulnak a tavaszi mezőgazdasági kampány sikeréhez. Gondoskodnak a vetés­hez szükséges vetőmagvak beszer­zéséről. A dolgozó parasztokat el­látják elteltéssel, valamint más, a mezőgazdasági munkánál szüksé­ges anyagokkal. Ezeken kívül, a szövetkezetek mezőgazdasági gé­peket és szerszámokat kölcsönző alosztályain keresztül is nagy se­gítséget kap a dolgozó parasztság. Megtörténik a­onban, hogy egyes szövetkezeti szervek nem veszik figyelembe a helyi­ adottságokat és így a dolgozó parasztságnak nyújtott segítség nem éri el a kí­vánt eredményt. Így történik ez Szatmár rajonban is, ahol a szö­vetkezetekben 419 nehéz borom fekszik használatlanul. Ezek a bo­to­nák még tavalyról maradtak visz­­sza. A rajon­­szövetségnek kellene tudnia, hogy ezeket a nehéz bo­­tonákat traktor erővel lehet von­tatni. Éppen ezért gondoskodnia kellett volna, hogy elszállítása azok­ba a községekbe, ahol gép- és trak­­alomások vannak. Hasonló a helyzet az ekékkel. Szatmár rajon túlnyomó része sík vagy enyhén dombos vidék, így a szántáshoz RSB­ 5. N. típusú eke szükséges. A rajoni szövetkezeti szövetség a mezőgazdasági kam­pány megkezdésekor kapott ilyen ekét, de igen keveset. A szövetke­zetek szerszám és gésikölcsönző alosztályainak szükségletét csak 12 százalékban látták el. Ezzel szem­ben az alosztályokban használatla­nul hevernek a kettős fordítójú hegyiekék . A sza­tm­árra jón­­ szövetséget csak részben tér ki a felelősség ezekért a mulasztásokért. A szövet­ség 1950 szeptemberében levélben jelezte a központi szövetkezeti szövetségnek, hogy milyen mezőgaz­dasági gépekre lesz szüksége. Az eredmény az, hogy 55 ekét kapott a rajon­i szövetség de ezeknek egy­­részét Szatmár rajonban nem lehet használni. A rajon­i szövetség feladata, hogy a nagybányatartományi igaz­gat­ósággal közösen, a tart­omány­­beli szövetségek között elosszák azokat a mezőgazdasági gépeket és szerszámokat, amelyek haszná­latlanul állnak a szatmárrajoni szö­vetkezeteknél. Nagybánya tarto­mányban 3 hegyvidéki — Avas, Magyarlápos, Nagybánya — rajon va­n. Ezeknek el kell juttatni a hegyiekéket. Lehet, hogy ezekben a rajonokban vannnak olyan mező­­gazdasági gépek és szerszámok, amelyeket Szatmár rajonban lehet használ­ni. Ezzel az intézkedéssel a szatmár­rajoni szövetség elősegít­i a nagy­bányatartományi dolgozó földmű­vesek erőfeszítéseit a jobb és bő­ségesebb termésért. 200 építőipari újítást mutatnak be a magyar njitó-kiállításon Az április 4-én­ fővárosunkban megnyíló magyar újitó-kiállításon az egyes iparágak legjobb újítá­sai kerülnek bemutatásra. A kiállí­táson minden szakma képviselve lesz. Különösen érdekes a kiállítás építőipari része, ahol eredeti for­mákban és modellekben a testvéri Magyar Népköztársaság építőinek 200 újítása szerepel. Ezeknek az újításoknak nyomán emelkedett a termelékenység, könnyebb lett a fizikai munka és csökkent az ön­költség a magyar építőiparban. A kiállításon többek között be­mutatnak egy újtípusú falki-horony vésőgépet, amely az épületeken elhelyezendő villany- és vízvezeté­kek fal­horony­ainak ki­vésését gyor­sította meg. Az új gép villanymo­torral meghajtott csillagalakú marókéssel vágja a falba a ho­­ronyt. A magyar építőiparban úttörő lépést jelent a modellben bemuta­tásra kerülő habarcsszállítógép Az újítás lényege, hogy az építke­zéshez szükséges habarcsot csőben szállítják. Az előkészített anyagot egy tartályban helyezik el, amelyet cső köt össze a munkahellyel. A csőbe levegőt fuva­tnak be s ennek nyomó- és sz­ívó­hatása viszi a habarcsot a csövön át a munka­helyre. A gép egyelőre vízszintes irányban 400, magasságban pedig 27 méterre szállítja a habarcsot Az újítással a habarcsszállítás ön­költségre 75 százalékkal csökkent. A hasonló nagyjelentőségű újí­tásban gazdag kiállítás, amely a felszabadult magyar dolgozó nép lelkes szocialista építését tükrözi, értékes alkalmat nyújt Hazánk é­­pítő­inek arra, hogy kicseréljék ta­pasztalataikat és ezáltal még szi­lárdabbá kovácsolják a két test­véri népi demokrácia népeinek ba­rátságát. Nagyszerű alkalmat je­lent arra, hogy a magyar dolgozó néppel karöltve még nagyobb erők­kel zárkózzunk fel a béke hatalmas táborába. 2 A Román Népköztársaság Rádiójának műsora április 2­9-ig Radio Románia 1955 méteres hullámhosszán a reggeli 6 óra 30 perces és a déli 13 óra 45 perces műsort közvetítjük. A Románia és Bukarest II. 285 méteres hullámhosszán a 19 órás és a csütörtök 18 órás, valamint a vasárnap délután 16 óra 30 per­ces adást közvetítjük. A temesvári adóállomás 540 mé­teres hullámhosszán este 21 óra 15 perckor jelentkezik a Román Népköztársaság Rádiójának ma­­­gyar műsora. Április 2. hétfő: 6 óra 30 p. Hírek. Mezőgazdasági tanácsadó. 13 óra 35 p. Hírek. Riport Kacsó Károly állami díjas kazánkovács­tól. 19 óra: Hírek. Beszámoló az írószövetség m­ellett működő Mi­hail Eminescu író­iskoláról. Ko­dály: Marosszéki táncok. Külpoliti­­kai szemle. Temesvár: 21.15 óra- Hírek. 3. kedd: 6 óra 40 p. Hírek. Me­zőgazdasági tanácsadó. 13 óra 45 p. Hírek. 19 óra: Hírek. Az 1950- es Sztálin-díjak. Részlet: Babajev­­szkij „Fény a föld felett cirim Sztálin-díjas regényéből. Temes­vár. 21 óra 15 p. Hírek. 4. szerda: 6 óra 33 p. Hírek. Me­zőgazdasági tanácsadó. 13 óra 45 p. Hírek. 19 óra: Hírek. „Acéllal” hangjáték. Kenyeres Pál novellája nyomán átdolgozta Baranyi László Temesvár. 21 óra 15 p. Hirek. Ri­port a temesvári ,.Electromotor­­i’’’ gyárból. 5. csütörtök: 6 óra 30 p. Hirek Mezőgazdasági tanácsadó. 13 óra 45 p. Hirek 18 óra: Hirek. Riport a nagyváradi „Vesta’’ vegyigyár­ból. Robotos Imre előadása: „Pár­tunk szervezője és vezetője népünk nemzeti függetlenségéért vivőit harcának az amerikai-angol impe­rializmus ellen.” Magyar munkás­dalok. Temesvár. 21 óra 10 p. Hi­rek. 6. péntek: 6 óra 30 p. Hirek. Mezőgazdasági tanácsadó. 13 óra 35 p. Riport a temesvári „Indus­­tria Lanes" gyárból. 19 óra. Hirek Rádióposta. Magyar Népdalok. Ádám Miklós belpolitikai szemlé­je. Temesvár: 21 óra 15 p. Hirek. 7. szombat: 6 óra 30 p. Hirek Mezőgazdasági tanácsadó. Sport­krónika. 13 óra 45 p. Hirek. 19 óra. Hirek. Gyerm­ekóra. Ilie Pin­­tilie élete. Temesvár: 21 óra 15 p Hirek. 8 vasárnap: 13 óra 45 p. Hirek 6 óra 30 p. Hirek. Faluóra. Temes­vár: 21 óra 15 p. Hirek. 9 hétfő: 6 óra 30 p. Hirek. Mező­gazdasági tanácsadó. 13 óra 45 p. Hirek. 19 óra. Hirek. Beszámoló az OSZT kulturcsoportja külföldi vendégszerepléséről. Magyar köny­­nyűzene. Külpolitikai szemle. Te­mesvár, 21 óra 15 p. Hírek. AZ ÁLLAMI SORSJÁTÉK közli: a Központi Lottó március 30. pénteki húzásán a következő ki­lenc nyerőszámot húzták ki az urnából: 40, 39, 64, 78, 58, 10, 76, 42, 12. A nyeremények összege 7.860.899 lej. Speciális nyeremények összege: 1.247.523 lej. Állami gazdaságaink országos viszonylatban teljesítették a zöldség és főzelékfélék ültetésének tervét Az állami gazdaságok vezérigaz­gatóságától kapott adatok alapján március 28-ig állami gazdaságaink a zöldséges és főzelékes kertjeiket százszázalékban felszántották és palántával beültették. A zöldségtermesztés népszerűsí­tésének és fokozásának terén szá­­mos állami gazdaságunk dicséretes munkát végzett. Az elmúlt évhez viszonyítva eb­ben az esztendőben 3445 hektárral nagyobb területen termesztenek zöldség és főzelékfélét állami gaz­daságaink. Úgyszintén 4687 hektár­ral nagyobb kertterületet csator­náznak. Ebben a munkában külö­nösképpen a brailai Justin Geor­­gescu állami gazdaság és a Galati, Foltesti, valamint a Bukarest tar­tományi Buciumeni, Funduliea, Ni­­colae-Balcescu-Peris és temes tarto­mányból a zsombolyai és bánlaki állami gazdaságok vezetnek. Kevesebb eredménnyel dolgoz­tak a Bârlad és Suceavai állami gazdaságok. Élenjáró gazdaságaink követésre méltó példák valamennyi állami gazdaság számára. 1951. április 1., vasárnap A városok élelmiszerellátása - az állami gazdaságok fontos feladata (Folytatás az 1. oldalról.) Írtért kitevő tejtermelést a gaz­­daságon belül fogyasztották el anélkül, hogy az államnak egy liter tejet is beszolgáltattak vol­na. Hasonló a helyzet a mojatei­ (Dolj-tartomány), a pojoreni (Bârlad-tartomány), a Burila Mica-i (Gorj-tartomány) és más Temes, Buzáu, Arad stb. tarto­mánybeli állami gazdaságokban. E gazdaságok egy részében an­­nak ellenére, hogy az élelmiszer­­cikkeket a gazdaságon belül fo­gyasztják el, a munkások élelme­zése mégis rossz. Az ilyen példák világosan meg­mutatják azt a felelőtlenséget, amellyel az utóbbi ideig az ál­lami gazdaságok vezérigazgató­sága a városok és munkásköz­pontok élelmi ellátásnak kér­dését tekintette. A földművelés­ügyi minisztérium kebelében mű­ködő állami gazdaságok vezér­­igazgatóságának vezetősége meg­tűrte, hogy míg a gyárak mun­kásai arra voltak kényszerítve, hogy a kulákoktól és üzérektől kelljen beszerezzék szükségletei­ket, addig a gazdaságokban je­lentős mennyiségű tojást, tejet, túrófélét és húst fogyasztottak el. Mennyi rosszhiszeműséget rejt magában a termékeknek a gazda­ságban való elfogyasztásának o­­lyan elbírálása, „hogy a munká­sok élelmezésére szükséges", ez világosan kitűnik az élenjáró ol­­tenitarajoni chirnogi állami gaz­daság pozitív példájából is. Ez az állami gazdaság 1950-ben töb­bek között 116.840 kg disznóhúst és 2.068.226 kg rizst adott az államnak. E gazdaság dolgozói a kantinban ettek disznóhúst, de nem az államnak szállítandó áruk terhére. A kantinok részére elő­irányzott alapokon kívül felhasz­nálták a helyi erőforrásokat is. A kantinok mellett az ételmara­dékokkal disznókat neveltek és hizlaltak, amelyeknek száma el­érte a nyolcvanat, amelyből öt­­venet levágtak a dolgozók élel­mezésére. Hozzá kell fűzni, hogy nem ritka esetben az ilyen demagóg, elvont fogalmazások mögött, „hogy a munkások élelmezésére szükséges” az osztályellenség, a tolvajok keze rejlik. Például a temestartományi bánlaki állami gazdaságban kiderült, hogy a vezetőségbe befurakodott ellen­séges elemek p­á­r m­i­l 1­­­ó lej értékű rizset osztottak szét az al­kalmazottak között és ezalatt en­nek a „nagylelkűségnek’’ leple alatt jelentős mennyiségű rizset elloptak és elfeketéztek. Világos kell legyen, hogy a városok élelmiszerrel való ellá­tása nagy jelentőséggel bír ép­pen az állami gazdaságok gaz­dasági-pénzügyi megerősítésében is. Azok az állami gazdaságok, amelyek a termékeket önfogyasz­­tásra használják fel, nagyjelen­tőségű pénzforrástól esnek el, a­­melyek szükségesek a termelési költségekhez. A termékeknek a gazdaságban való elfogyas­olása hozzájárul a gazdaságnak nem­kifizetődő, élősdi vállalattá való formálásához, amely igen komoly összegeket von el az állam költ­ségvetéséből és megdrágítja ter­mékeinek árát. Ebben a tekintet­ben egy meggyőző példa a bihar­­tartományi székelyhídi állami gazdaság. Ez a gazdaság, amely az 1950. évet 13.189.000 lej defi­cittel és a kantin után 5.740.000 lej adóssággal végeztetem adott be az államnak 12.960.000 lej ér­tékű terméket. Dolgozó népünk­nek nem ilyen állami gazdasá­gokra van szüksége. Arra van szüksége, hogy az állam pénzé­vel olyan állami gazdaságok lé­tesüljenek, amelyek jövedelmező vállalatokká válnak, megállnak a lábukon, és amelyek több élelmet, több gabonát, több húst, zöldsé­get, gyümölcsöt, tejet, tojást és lúróféléket adnak államunknak, dolgozóinknak és több nyers­anyagot iparunknak Az utóbbi időkben az állami gazdaságok vezérigazgatóságá­nak vezetőségében változások történtek. A vezérigazgatóságok vezetőségébe jött elvtársaknak kötelességük, hogy a legrövidebb idő alatt felszámolják ezt az ö­­rökölt helyzetet és a szabotőr e­­lemeket. Kötelességük úgy dol­gozni, hogy munkájuk nyomán az állami gazdaságok virágzó gazdaságokká váljanak és a szo­­cialista gazdaság mintaképei le­gyenek. Az állami gazdaságok előtt most óriási jelentőségű sürgős feladatok állanak az államgazda­ság szempontjából. A tavaszi ve­tési kampány közepén állunk. Az állami gazdaságoknak az élen kell járniuk a szovjet agrotech­nikai módszerek alkalmazásában, a termesztési terv tiszteletben­­tartásában, a vetések jó megszer­vezésében, hogy példaként állja­nak a dolgozó parasztság előtt. A­ gabonaneműek és az ipari növé­nyek vetésével egyidejűleg a vá­rosok környékén fekvő állami gazdaságok annak a nagyjelen­tőségű feladatnak is meg kell hogy feleljenek, hogy a városai­­kat ellássák, zöldségek és főze­lékfélék termesztésére rendezked­jenek be. Ezeknek a feladatoknak egyes állami gazdaságok, mint például az arad tartományi Doharu­gea községbeli állami gazdaság, nem tettek eleget. A főzelékfélék termesztésére való berendezkedés komoly prob­léma elé állítja a városok kör­nyékén elterülő — és a többi — állami gazdaságokat: a munka­erők biztosítása, az idénymunká­sok alkalmazása. Különösen en­nek a kérdésnek a megoldása, valamint a vetési kampánnyal kapcsolatos többi problémák megoldása nagy szervezeti erő­feszítéseket tesz szükségessé. E­­zek azonban nem gátolhatják meg az állami gazdaságokat többi feladataik haladéktalan tel­­jesítésében; szerződések kötése az állami kereskedelemmel, a szö­vetkezetekkel, stb., a termékek határidőre történő leszállítása az államnak. Az állami gazdaságok­nak azonnal hozzá kell járulniok a városok idénytermékekkel, mint tojással, koraérő zöldségfélékkel, bárányhússal, stb. való ellátásá­hoz. A tartományi és raionális párt­­bizottságok kötelesek szigorúan őrködni afelett, miként járulnak hozzá az állami gazdaságok az illető területeken lévő városok és népes központok ellátásához. Eb­ben a tekintetben az állami gaz­daságok alapszervezeteinek mun­káját kell elsősorban irányítani és ellenőrizni. Az állami gazda­ságok politikai aligazgatóira is nagy felelősség hárul. Állandóan őrködniük kell, hogyan teljesítik a termesztési és a beszolgálta­tási feladatokat, kíméletlenül lep­lezzék le az ellenséges és kor­rupt elemek, a tolvajok és kár­tevők akcióit, mozgósítsák az a­­lapszervezeteket és a gazdaságok dolgozóit e gazemberek elleni harcra. A Mezőgazdasági Bér­munkások Szakszervezeti Szövet­ségének szintén feladata, hogy az állami gazdaságok szakszer­vezeti bizottságain keresztül ha­tározottan támogassa az állam részére történő termékszállításo­kat, megmutatván a mezőgazda­­sági munkásoknak, hogy élelme­zésük és életszínvonaluk meg­javítása elsősorban attól függ, hogy miként dolgoznak és őrködnek azon, hogy munká­juk gyümölcsét idejében átadják az államnak. Az állami gazdasá­gok termelvényeikkel sokkal na­gyobb mértékben hozzájárulhat­nak és hozzá is kell járulniuk a városok ellátásának megjavításá­hoz, a dolgozók életszínvonalá­nak emeléséhez.

Next