Romániai Magyar Szó, 1951. április (5. évfolyam, 1085-1109. szám)
1951-04-01 / 1085. szám
Romániai Magyar Szó A Romániai Magyar Szó május 8-ig meghosszabbította levelezői versenyét A Romániai Magyar Szó 1951 január 20-tól március 31-ig terjedő levelezői versenyt hirdetett, melynek célja minél több munkást, dolgozó parasztot, értelmiségit, tanulót bevonni lapunk munkájába. Versenyünk megindításától eltelt idő alatt bebizonyosodott, hogy a kezdeményezés igen jó eredménnyel járt. Az üzemekből, falvakról, iskolákból számos öntudatos dolgozó kapcsolódott be újabban levelezőink sorába. Éppen ezért, a jó eredményeket látva, szerkesztőségünk elhatározta, hogy a versenyt 1951 május 8-ig, Pártunk megalakulásának évfordulójáig meghosszabbítja. Ugyanakkor a fenti díjakon kívül külön 5000 tejes jutalomdíjat tűz ki. Ezt a díjat annak a levelezőnek ítéljük oda, aki május 8-ig, versenyünk végleges lezárásáig, sajtótevéseivel leginkább, legdokumentáltabban tükrözi azt, hogy országunk dolgozói hogyan készülnek Pártunk 30. évfordulójának megünneplésére. Levelező elvtársak! Minél nagyobb számban vegyetek részt versenyünkben. Törekedjetek úgy imi hogy leveleitek mind fokozottabban domborítsák ki azt a lelkes erőfeszítést, melyet a dolgozók minden munkahelyen szeretett Pártunk nagy ünnepének tiszteletére kifejtenek. A szatmárrétoni szövetkezeti szövetség tegyen intézéseket a mezőgazdasági gépek és szerszámok helyesebb elosztásáért! A fogyasztási szövetkezetek nagymértékben hozzájárulnak a tavaszi mezőgazdasági kampány sikeréhez. Gondoskodnak a vetéshez szükséges vetőmagvak beszerzéséről. A dolgozó parasztokat ellátják elteltéssel, valamint más, a mezőgazdasági munkánál szükséges anyagokkal. Ezeken kívül, a szövetkezetek mezőgazdasági gépeket és szerszámokat kölcsönző alosztályain keresztül is nagy segítséget kap a dolgozó parasztság. Megtörténik aonban, hogy egyes szövetkezeti szervek nem veszik figyelembe a helyi adottságokat és így a dolgozó parasztságnak nyújtott segítség nem éri el a kívánt eredményt. Így történik ez Szatmár rajonban is, ahol a szövetkezetekben 419 nehéz borom fekszik használatlanul. Ezek a botonák még tavalyról maradtak viszsza. A rajonszövetségnek kellene tudnia, hogy ezeket a nehéz botonákat traktor erővel lehet vontatni. Éppen ezért gondoskodnia kellett volna, hogy elszállítása azokba a községekbe, ahol gép- és trakalomások vannak. Hasonló a helyzet az ekékkel. Szatmár rajon túlnyomó része sík vagy enyhén dombos vidék, így a szántáshoz RSB 5. N. típusú eke szükséges. A rajoni szövetkezeti szövetség a mezőgazdasági kampány megkezdésekor kapott ilyen ekét, de igen keveset. A szövetkezetek szerszám és gésikölcsönző alosztályainak szükségletét csak 12 százalékban látták el. Ezzel szemben az alosztályokban használatlanul hevernek a kettős fordítójú hegyiekék . A szatmárra jón szövetséget csak részben tér ki a felelősség ezekért a mulasztásokért. A szövetség 1950 szeptemberében levélben jelezte a központi szövetkezeti szövetségnek, hogy milyen mezőgazdasági gépekre lesz szüksége. Az eredmény az, hogy 55 ekét kapott a rajoni szövetség de ezeknek egyrészét Szatmár rajonban nem lehet használni. A rajoni szövetség feladata, hogy a nagybányatartományi igazgatósággal közösen, a tartománybeli szövetségek között elosszák azokat a mezőgazdasági gépeket és szerszámokat, amelyek használatlanul állnak a szatmárrajoni szövetkezeteknél. Nagybánya tartományban 3 hegyvidéki — Avas, Magyarlápos, Nagybánya — rajon van. Ezeknek el kell juttatni a hegyiekéket. Lehet, hogy ezekben a rajonokban vannnak olyan mezőgazdasági gépek és szerszámok, amelyeket Szatmár rajonban lehet használni. Ezzel az intézkedéssel a szatmárrajoni szövetség elősegíti a nagybányatartományi dolgozó földművesek erőfeszítéseit a jobb és bőségesebb termésért. 200 építőipari újítást mutatnak be a magyar njitó-kiállításon Az április 4-én fővárosunkban megnyíló magyar újitó-kiállításon az egyes iparágak legjobb újításai kerülnek bemutatásra. A kiállításon minden szakma képviselve lesz. Különösen érdekes a kiállítás építőipari része, ahol eredeti formákban és modellekben a testvéri Magyar Népköztársaság építőinek 200 újítása szerepel. Ezeknek az újításoknak nyomán emelkedett a termelékenység, könnyebb lett a fizikai munka és csökkent az önköltség a magyar építőiparban. A kiállításon többek között bemutatnak egy újtípusú falki-horony vésőgépet, amely az épületeken elhelyezendő villany- és vízvezetékek falhoronyainak kivésését gyorsította meg. Az új gép villanymotorral meghajtott csillagalakú marókéssel vágja a falba a horonyt. A magyar építőiparban úttörő lépést jelent a modellben bemutatásra kerülő habarcsszállítógép Az újítás lényege, hogy az építkezéshez szükséges habarcsot csőben szállítják. Az előkészített anyagot egy tartályban helyezik el, amelyet cső köt össze a munkahellyel. A csőbe levegőt fuvatnak be s ennek nyomó- és szívóhatása viszi a habarcsot a csövön át a munkahelyre. A gép egyelőre vízszintes irányban 400, magasságban pedig 27 méterre szállítja a habarcsot Az újítással a habarcsszállítás önköltségre 75 százalékkal csökkent. A hasonló nagyjelentőségű újításban gazdag kiállítás, amely a felszabadult magyar dolgozó nép lelkes szocialista építését tükrözi, értékes alkalmat nyújt Hazánk építőinek arra, hogy kicseréljék tapasztalataikat és ezáltal még szilárdabbá kovácsolják a két testvéri népi demokrácia népeinek barátságát. Nagyszerű alkalmat jelent arra, hogy a magyar dolgozó néppel karöltve még nagyobb erőkkel zárkózzunk fel a béke hatalmas táborába. 2 A Román Népköztársaság Rádiójának műsora április 29-ig Radio Románia 1955 méteres hullámhosszán a reggeli 6 óra 30 perces és a déli 13 óra 45 perces műsort közvetítjük. A Románia és Bukarest II. 285 méteres hullámhosszán a 19 órás és a csütörtök 18 órás, valamint a vasárnap délután 16 óra 30 perces adást közvetítjük. A temesvári adóállomás 540 méteres hullámhosszán este 21 óra 15 perckor jelentkezik a Román Népköztársaság Rádiójának magyar műsora. Április 2. hétfő: 6 óra 30 p. Hírek. Mezőgazdasági tanácsadó. 13 óra 35 p. Hírek. Riport Kacsó Károly állami díjas kazánkovácstól. 19 óra: Hírek. Beszámoló az írószövetség mellett működő Mihail Eminescu íróiskoláról. Kodály: Marosszéki táncok. Külpolitikai szemle. Temesvár: 21.15 óra- Hírek. 3. kedd: 6 óra 40 p. Hírek. Mezőgazdasági tanácsadó. 13 óra 45 p. Hírek. 19 óra: Hírek. Az 1950- es Sztálin-díjak. Részlet: Babajevszkij „Fény a föld felett cirim Sztálin-díjas regényéből. Temesvár. 21 óra 15 p. Hírek. 4. szerda: 6 óra 33 p. Hírek. Mezőgazdasági tanácsadó. 13 óra 45 p. Hírek. 19 óra: Hírek. „Acéllal” hangjáték. Kenyeres Pál novellája nyomán átdolgozta Baranyi László Temesvár. 21 óra 15 p. Hirek. Riport a temesvári ,.Electromotori’’’ gyárból. 5. csütörtök: 6 óra 30 p. Hirek Mezőgazdasági tanácsadó. 13 óra 45 p. Hirek 18 óra: Hirek. Riport a nagyváradi „Vesta’’ vegyigyárból. Robotos Imre előadása: „Pártunk szervezője és vezetője népünk nemzeti függetlenségéért vivőit harcának az amerikai-angol imperializmus ellen.” Magyar munkásdalok. Temesvár. 21 óra 10 p. Hirek. 6. péntek: 6 óra 30 p. Hirek. Mezőgazdasági tanácsadó. 13 óra 35 p. Riport a temesvári „Industria Lanes" gyárból. 19 óra. Hirek Rádióposta. Magyar Népdalok. Ádám Miklós belpolitikai szemléje. Temesvár: 21 óra 15 p. Hirek. 7. szombat: 6 óra 30 p. Hirek Mezőgazdasági tanácsadó. Sportkrónika. 13 óra 45 p. Hirek. 19 óra. Hirek. Gyermekóra. Ilie Pintilie élete. Temesvár: 21 óra 15 p Hirek. 8 vasárnap: 13 óra 45 p. Hirek 6 óra 30 p. Hirek. Faluóra. Temesvár: 21 óra 15 p. Hirek. 9 hétfő: 6 óra 30 p. Hirek. Mezőgazdasági tanácsadó. 13 óra 45 p. Hirek. 19 óra. Hirek. Beszámoló az OSZT kulturcsoportja külföldi vendégszerepléséről. Magyar könynyűzene. Külpolitikai szemle. Temesvár, 21 óra 15 p. Hírek. AZ ÁLLAMI SORSJÁTÉK közli: a Központi Lottó március 30. pénteki húzásán a következő kilenc nyerőszámot húzták ki az urnából: 40, 39, 64, 78, 58, 10, 76, 42, 12. A nyeremények összege 7.860.899 lej. Speciális nyeremények összege: 1.247.523 lej. Állami gazdaságaink országos viszonylatban teljesítették a zöldség és főzelékfélék ültetésének tervét Az állami gazdaságok vezérigazgatóságától kapott adatok alapján március 28-ig állami gazdaságaink a zöldséges és főzelékes kertjeiket százszázalékban felszántották és palántával beültették. A zöldségtermesztés népszerűsítésének és fokozásának terén számos állami gazdaságunk dicséretes munkát végzett. Az elmúlt évhez viszonyítva ebben az esztendőben 3445 hektárral nagyobb területen termesztenek zöldség és főzelékfélét állami gazdaságaink. Úgyszintén 4687 hektárral nagyobb kertterületet csatornáznak. Ebben a munkában különösképpen a brailai Justin Georgescu állami gazdaság és a Galati, Foltesti, valamint a Bukarest tartományi Buciumeni, Funduliea, Nicolae-Balcescu-Peris és temes tartományból a zsombolyai és bánlaki állami gazdaságok vezetnek. Kevesebb eredménnyel dolgoztak a Bârlad és Suceavai állami gazdaságok. Élenjáró gazdaságaink követésre méltó példák valamennyi állami gazdaság számára. 1951. április 1., vasárnap A városok élelmiszerellátása - az állami gazdaságok fontos feladata (Folytatás az 1. oldalról.) Írtért kitevő tejtermelést a gazdaságon belül fogyasztották el anélkül, hogy az államnak egy liter tejet is beszolgáltattak volna. Hasonló a helyzet a mojatei (Dolj-tartomány), a pojoreni (Bârlad-tartomány), a Burila Mica-i (Gorj-tartomány) és más Temes, Buzáu, Arad stb. tartománybeli állami gazdaságokban. E gazdaságok egy részében annak ellenére, hogy az élelmiszercikkeket a gazdaságon belül fogyasztják el, a munkások élelmezése mégis rossz. Az ilyen példák világosan megmutatják azt a felelőtlenséget, amellyel az utóbbi ideig az állami gazdaságok vezérigazgatósága a városok és munkásközpontok élelmi ellátásnak kérdését tekintette. A földművelésügyi minisztérium kebelében működő állami gazdaságok vezérigazgatóságának vezetősége megtűrte, hogy míg a gyárak munkásai arra voltak kényszerítve, hogy a kulákoktól és üzérektől kelljen beszerezzék szükségleteiket, addig a gazdaságokban jelentős mennyiségű tojást, tejet, túrófélét és húst fogyasztottak el. Mennyi rosszhiszeműséget rejt magában a termékeknek a gazdaságban való elfogyasztásának olyan elbírálása, „hogy a munkások élelmezésére szükséges", ez világosan kitűnik az élenjáró oltenitarajoni chirnogi állami gazdaság pozitív példájából is. Ez az állami gazdaság 1950-ben többek között 116.840 kg disznóhúst és 2.068.226 kg rizst adott az államnak. E gazdaság dolgozói a kantinban ettek disznóhúst, de nem az államnak szállítandó áruk terhére. A kantinok részére előirányzott alapokon kívül felhasználták a helyi erőforrásokat is. A kantinok mellett az ételmaradékokkal disznókat neveltek és hizlaltak, amelyeknek száma elérte a nyolcvanat, amelyből ötvenet levágtak a dolgozók élelmezésére. Hozzá kell fűzni, hogy nem ritka esetben az ilyen demagóg, elvont fogalmazások mögött, „hogy a munkások élelmezésére szükséges” az osztályellenség, a tolvajok keze rejlik. Például a temestartományi bánlaki állami gazdaságban kiderült, hogy a vezetőségbe befurakodott ellenséges elemek pár mil 1ó lej értékű rizset osztottak szét az alkalmazottak között és ezalatt ennek a „nagylelkűségnek’’ leple alatt jelentős mennyiségű rizset elloptak és elfeketéztek. Világos kell legyen, hogy a városok élelmiszerrel való ellátása nagy jelentőséggel bír éppen az állami gazdaságok gazdasági-pénzügyi megerősítésében is. Azok az állami gazdaságok, amelyek a termékeket önfogyasztásra használják fel, nagyjelentőségű pénzforrástól esnek el, amelyek szükségesek a termelési költségekhez. A termékeknek a gazdaságban való elfogyasolása hozzájárul a gazdaságnak nemkifizetődő, élősdi vállalattá való formálásához, amely igen komoly összegeket von el az állam költségvetéséből és megdrágítja termékeinek árát. Ebben a tekintetben egy meggyőző példa a bihartartományi székelyhídi állami gazdaság. Ez a gazdaság, amely az 1950. évet 13.189.000 lej deficittel és a kantin után 5.740.000 lej adóssággal végeztetem adott be az államnak 12.960.000 lej értékű terméket. Dolgozó népünknek nem ilyen állami gazdaságokra van szüksége. Arra van szüksége, hogy az állam pénzével olyan állami gazdaságok létesüljenek, amelyek jövedelmező vállalatokká válnak, megállnak a lábukon, és amelyek több élelmet, több gabonát, több húst, zöldséget, gyümölcsöt, tejet, tojást és lúróféléket adnak államunknak, dolgozóinknak és több nyersanyagot iparunknak Az utóbbi időkben az állami gazdaságok vezérigazgatóságának vezetőségében változások történtek. A vezérigazgatóságok vezetőségébe jött elvtársaknak kötelességük, hogy a legrövidebb idő alatt felszámolják ezt az örökölt helyzetet és a szabotőr elemeket. Kötelességük úgy dolgozni, hogy munkájuk nyomán az állami gazdaságok virágzó gazdaságokká váljanak és a szocialista gazdaság mintaképei legyenek. Az állami gazdaságok előtt most óriási jelentőségű sürgős feladatok állanak az államgazdaság szempontjából. A tavaszi vetési kampány közepén állunk. Az állami gazdaságoknak az élen kell járniuk a szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazásában, a termesztési terv tiszteletbentartásában, a vetések jó megszervezésében, hogy példaként álljanak a dolgozó parasztság előtt. A gabonaneműek és az ipari növények vetésével egyidejűleg a városok környékén fekvő állami gazdaságok annak a nagyjelentőségű feladatnak is meg kell hogy feleljenek, hogy a városaikat ellássák, zöldségek és főzelékfélék termesztésére rendezkedjenek be. Ezeknek a feladatoknak egyes állami gazdaságok, mint például az arad tartományi Doharugea községbeli állami gazdaság, nem tettek eleget. A főzelékfélék termesztésére való berendezkedés komoly probléma elé állítja a városok környékén elterülő — és a többi — állami gazdaságokat: a munkaerők biztosítása, az idénymunkások alkalmazása. Különösen ennek a kérdésnek a megoldása, valamint a vetési kampánnyal kapcsolatos többi problémák megoldása nagy szervezeti erőfeszítéseket tesz szükségessé. Ezek azonban nem gátolhatják meg az állami gazdaságokat többi feladataik haladéktalan teljesítésében; szerződések kötése az állami kereskedelemmel, a szövetkezetekkel, stb., a termékek határidőre történő leszállítása az államnak. Az állami gazdaságoknak azonnal hozzá kell járulniok a városok idénytermékekkel, mint tojással, koraérő zöldségfélékkel, bárányhússal, stb. való ellátásához. A tartományi és raionális pártbizottságok kötelesek szigorúan őrködni afelett, miként járulnak hozzá az állami gazdaságok az illető területeken lévő városok és népes központok ellátásához. Ebben a tekintetben az állami gazdaságok alapszervezeteinek munkáját kell elsősorban irányítani és ellenőrizni. Az állami gazdaságok politikai aligazgatóira is nagy felelősség hárul. Állandóan őrködniük kell, hogyan teljesítik a termesztési és a beszolgáltatási feladatokat, kíméletlenül leplezzék le az ellenséges és korrupt elemek, a tolvajok és kártevők akcióit, mozgósítsák az alapszervezeteket és a gazdaságok dolgozóit e gazemberek elleni harcra. A Mezőgazdasági Bérmunkások Szakszervezeti Szövetségének szintén feladata, hogy az állami gazdaságok szakszervezeti bizottságain keresztül határozottan támogassa az állam részére történő termékszállításokat, megmutatván a mezőgazdasági munkásoknak, hogy élelmezésük és életszínvonaluk megjavítása elsősorban attól függ, hogy miként dolgoznak és őrködnek azon, hogy munkájuk gyümölcsét idejében átadják az államnak. Az állami gazdaságok termelvényeikkel sokkal nagyobb mértékben hozzájárulhatnak és hozzá is kell járulniuk a városok ellátásának megjavításához, a dolgozók életszínvonalának emeléséhez.