Romániai Magyar Szó, 1951. május (5. évfolyam, 1110-1134. szám)

1951-05-02 / 1110. szám

Romániai Magyar Szó ­ Országunk példája újra megmu­tatja, hogy egy szabad nép, amely tevékenységében Lenin és Sztálin tanítását követi és a győztes szo­cializmus országának hatalmas tá­mogatására, kimeríthetetlen tapasz­talataira támaszkodik, valóban cso­­dákat művelhet. Vájjon nem nagy­szerű dolog-e, hogy országunkban, amelyet a nyugati imperialisták sa­ját burzsoáziája és földesurai év­tizedeken át tespedésre ítéltek, mindössze két év leforgása alatt si­került megkettőzni a békés fejlődés céljait szolgáló ipari termelést ? Hát nem nagyszerű-e az, hogy országunk, amely az ipari fölsze­relés szempontjából mindig a nyu­gati imperialistáktól függött, a szocialista iparosítás útjára lépve, rövid idő alatt új iparágakat ho­zott létre, mint péládul: a gépgyár­tás az olajkitermelő berendezések gyártása, traktorok, mezőgazdasági gépek gyártása, stb? A Román Népköztársaságnak az 1951—1955-ös évre szóló ötéves terve méginkább előrevisz bennün­ket azon az úton, amelyen halad­va megszüntetjük az ország nagy gazdasági és kulturális elmaradott­ságát és felépítjük a szocializmus gazdasági alapjait. Az ötéves terv keretében sikeresen megvalósítjuk az ország villamosítását. A Békás folyó mellett felépül a Leninről el­nevezett nagy vízierőmű. 1955-ben megindul­t a hajóforgalom a Duna—Fekete-tenger csatornán. Ebben az évben, egy héttel má­jus elseje után, országunk mun­kásosztálya és dolgozó népe még egy nagy ünnepet fog megülni: a Kommunisták Romániai Pártja megalapításának 30. évfordulóját. Három évtizedes küzdelemben, a­­melyből két évtized mély illegali­tásban telt el. Pártunk szilárdan a proletárinternacionalizmus álláspontján állt az egész világ­­forradalmi proletariátusával, min­den békéért és szabadságért küzdő néppel, elsősorban a Szovjetunió­val, a szocializmus hazájával va­ló szoros szolidaritás álláspontján. A Kommunisták Romániai Pártja 1928. évi IV. Kongresszusán ho­zott határozata hangsúlyozta, hogy a román nép igazi szabad­ságát csak akkor lehet kivívni, „ha a román dolgozó tömegek összefognak Románia más nem­zetiségű dolgozó tömegeivel a román burzsoázia uralma ellen való harcban, kirekesztik a bur­zsoáziát a hatalomból és megszün­tetik országunk függő helyzetét a külföldi imperializmussal szemben ha az igazi nemzeti függetlensé­gért vívott harcukat összekapcsol­ják. . . a forradalmi proletariátus harcával, ha saját érdekeiket ösz­­szekapcsolják a világforradalomnak és a Szovjetunió védelmének érde­keivel“. Országunk dolgozói május else­jét és a Párt fennállásának 30. év­fordulóját szocialista versennyel köszöntik, amely még sohasem ért el olyan lendületet, mint most. Országunk dolgozói tettekben jut­tatják kifejezésre elhatározásukat, hogy határidő előtt teljesítik az ötéves terv első évi feladatait és terven fölül sokmillió lej megtaka­rítást érnek el. Pártunk a prole­tárinternacionalizmus szellemében neveli országunk dolgozóit, jól tud­ják tehát, hogy amikor a szocializ­mus építését gyorsítják országunk­ban, ugyanakkor nemzetközi köte­lességüket is teljesítik a világ dol­gozói felszabadításának közös ügye iránt és elősegítik a világot átfogó béketábor erősödését. ★ Az alkotó munkának élő szabad világ körül, amely jólétet és kultu­rált életet teremt a dolgozók szá­mára, ragadozó madarakként ke­ringenek az amerikai milliárdosok és milliomosok. Ezek a mind na­gyobb profit után áhítozó, világ­uralomra törő ragadozók égnek a vágytól, hogy lángra robbanthassák a világháború tűzvészét, amelyet évek óta készítenek elő. Ebben az aljas tervükben legközelebbi segí­tőtársaik a jobboldali szociáldemok­raták és Tito fasiszta bandája. Az amerikai imperialisták afe­letti dühükben, hogy a kínai népet „kiengedték markukból“, a kínai nép szomszédjára — Koreára ve­tették magukat. A koreai népet „villámháborúban“ .Megsemmisítik . . . a világ népeit a rémület fogja megbénítani. . . a háborút kiter­jesztik Kínára, Németországra, a Balkánra. . . — ilyen agyrémek­kel hozakodtak elő az amerikai trösztök „hadvezérei“, akiket sem­mire sem tanított meg Hitler sorsa. Ámde a koreai háború eredmé­nyei egész mást mutattak. Üres buborékként pattant szét az ameri­kai milliárdosok mindenhatóságá­ról költött dajkamese. Az emberi­ség körében nem félelmet, hanem határtalan gyűlöletet keltenek e szörnyszülöttek barbár kegyetlen­kedései. A koreai nép, a Koreában küzdő kínai önkéntesek ,a vietnámi nép hősi harca újra bebizonyítja az egész világnak, hogy nincs a világon olyan erő, amely leigáz­­hatja azt a népet, amely megis­merte a szabadságot és azt minden erejével védelmezi. A dolgozók 1951 május elsején, harci seregszemléjükön látni fog­ják, hogy a vérszomjas imperialis­ták még sohasem álltak szemben oly hatalmas, olyan szervezett, olyan egyesült erővel ,mint ami­lyen most az egész világra kiter­jedő békemozgalom. A szocializmus országa és a népi demokratikus országok dolgozói­nak békéért küzdő és szabad, füg­getlen hazájuk erősítésén békésen fáradozó százmillióival együtt, váll­vetve harcolnak az emberek száz­milliói a kapitalista országokban, a gyarmatokon és félgyarmatokon a kenyérért, a békéért és a szabad­ságért. A kapitalista országokban a munkásosztály a kommunista pártok vezetésével mindenütt hő­siesen dacol a marshallizált kor­mányok és jobboldali szociáldemo­krata, meg titoista cinkosaik ül­döző hadjáratával, nagyarányú harcos megmozdulások során száll síkra az amerikai imperialisták háborús és hódító tervei ellen. A Németország újrafelfegyverzése el­len tiltakozó Európai Munkásérte­kezlet, a nagyszabású franciaor­szági, olaszországi, angliai és nyu­gatnémetországi sztrájk­harcok, a spanyol munkások ernyedetlen hősi harca Franco fasiszta kormányzata ellen, amelyet az amerikai agresz­­szorok „megbízható partnernek“ tartottak, az iráni olajmunkások tízezreinek sztrájkja, akik szem­behelyezkednek azzal, hogy or­szágukat kifosztják, katonai tá­maszponttá alakítják. — Íme csu­pán néhány példa arra, milyen ha­talmas lelkesedés hatja át a béke védelmezőinek első soraiban har­coló munkásosztályt. A béke híveinek óriási frontján ma az emberek százmilliói sorakoz­nak fel. Ez a front azonban még szélesebbé és hatalmasabbá vál­hat és kell is, hogy váljék. Az em­beriség túlnyomó többsége békére törekszik. A román nép melegen üdvözölte a Béke Világtanács berlini ülésszakának határozatait és ÓRIÁSI LELKESEDÉSSEL ÍR­JA ALÁ AZT A FELHÍVÁST, HOGY AZ ÖT NAGYHATALOM KÖSSÖN EGYMÁSSAL BÉKE­EGYEZMÉNYT. A városokban és falvakban már sokszázezer aláírás gyűlt össze. Kötelességünk, minden kommunis­tának és minden békeharcosnak kö­telessége meggyőzni a dolgozókat arról, hogy a háborút előkészítő elenyésző kisebbség tehetetlenné válik, ha az óriási többségben lé­vők — azok akik nem akarnak háborút — nem támogatják és el­ítélik a kisebbség bűnös cselekede­teit. A kommunistáknak és a béke harcosainak meg kell győzniük a dolgozókat arról is, hogy a béke megvédésének ügyét saját kezükbe vevő népek szolidaritása el tudja szigetelni a háborút előkészítő go­nosztevők csoportját. A béke harcosai világszerte egy­re jobban bíznak önnön erejükben, ügyük győzelmében, mert tudják, hogy a béketábor élén a Szovjet­unió halad, a Szovjetunió, amely­nek óriási erői teljes mértékben a békének és a népek barátságának ügyét szolgálja és amely bebizo­nyította, hogy érdemük szerint bá­nik azokkal, akik gyalázni merik a becsületes építőmunkát, a népek szabadságát és boldogságát. A szabadságért és a békéért har­colók százmilliói ezért tekintenek olyan bátran és magabiztosan a jövőbe, mert tanítójuk és vezetőjük az emberiség nagy lángelméje, Jo­­szif Visszárionovics Sztálin. Sztálintól tanuljuk szeretni és becsülni az életet, a dolgozók mun­káját és alkotását, megtanuljuk azt, hogy hűségesen kitartsunk a népek barátságának és kölcsönös megbecsülésének eszméje mellett. Sztálin elvtárs arra tanít bennün­ket ,hogy törhetetlen elszántsággal tartsunk ki az emberiség ellenségei ellen folytatott küzdelemben. A háborús uszítók, városok, fal­vak és házak felgyújtói, nők és gyermekek gyilkosai a banditák, akiknek más népek javaira válik a foguk, tehetetlenné válnak a­­zokkal az emberekkel szemben, a­­kik összefognak a békeharcban és bátran védelmezik hazájuk függet­lenségét, szuverenitását, kulturális kincseit és anyagi javait, életüket és szabadságukat, gyermekeik éle­­­­tét és szabadságát Győzelemre viszik a tavaszi vetési csatát a fiatalvi Győzelem A kollektív gazdaság tagjai , meleg tavaszi eső cseppjei még bulldogélnak, de a fiatfalvi kol­lektivisták már kint vannak az ud­varon, a kertben, kiki a maga he­lyén végzi a halasztást nem tűrő mezőgazdasági munkát. Az udva­ron nagy szekér kötőrúdnak való fiatal, frissen vágott fa. Meghán­­tásának hárman fognak hozzá és gyors munkájuk nyomán hamar fogy a szekér tartalma. Bent a kere­kes műhelyben Sütő Mózes küllő­két készít. Sim­ó Béla már készíti a szekeret, hogy egyik kollektivis­tának tűzifát hozzon az erdőből. Mindegyiknek megvan a maga be­osztása. Új tagja is van a kollektív gaz­daságnak. Sütő József ifjú most szerelt le a néphadseregből és első ujja a kollektív gazdaságba veze­tett. A fiatfalvi kollektivisták a vetési csata első szakaszában a második helyre kerültek Rugonfalva után. Pártunk fennállása 30-ik évfor­dulójának tiszteletére április 21-re teljesítették a tavaszi vetési tervet. A kollektivistákat a legjobban se­­gítette a téli ideológiai és szakmai tanfolyamokon elsajátított agrotech­nikai tudomány, amelyet a gyakor­latban nagyszerűen fel tudtak hasz­nálni, így a zöldségtermelésnél, il­letve ültetésénél a régi szokástól eltérőleg korán nekifogtak és tudo­mányos agrotechnikai módszereket alkalmaztak. így érték el, hogy a zöldséges kékjükből a napokban már a munkások asztalára is kerül, zöldhagyma. A kollektív gazdaságnak öt cso­portja van, amelyek versenyeznek egymással. Most a második cse­tort van az élen Varró Kálmán vezetésével. A csoport minden egyes tagja szép munkát végzett. A politikai nevelés állandóan fo­­lyik, a tagok komoly felkészültség­ről tesznek tanúbizonyságot. Györfi Lajos sok évi nehéz sors után meg­tanult írni és olvasni, ő az, aki­nek a grafikonján már több, mint 310 munkanap-egység látható. Most saját maguknak dolgoznak és az meg is látszik a munkájukon, mert a község dolgozó parasztjai már meggyőződtek a közös munka előnyéről. Ezért mondta a napok­ban Burszán Dénes középparaszt hogy az ősszel huszadmagával fog belépni a kollektív gazdaságba. A fiatfalvi „Győzelem" kollektív gazdaság eddigi eredményei a kulá­kok elleni állandó harcban szüle­tet meg. A kollektivisták erős bé­keakarata pedig biztosíték arra, hogy a tavaszi vetési csatát győ­zelemre viszik. ------------------------­ ---------2 Újabb és újabb aláírások a békefelhívásra A Béke Világtanács felhívását nap mint nap ezer és ezer új alá­írás gazdagítja. Gyűlnek a béke­szerető emberek aláírásai, bizonyí­tékául annak, hogy milliók és mil­liók szomjaznak a békés életre, óhajtanak aktív részt venni a za­vartalan munkáért ,otthonaik nyu­galmáért, gyermekeik boldog jövő­jéért, a béke megvédéséért folyta­tott harcban. Országunk dolgozóit is ez a forró békevágy, elszánt harckészség hatja át, amikor egy­­emberként sorakoznak fel a béke­egyezmény megkötését követelő felhívás aláírására. Közlünk néhány nevet a legutób­bi aláírók közül: Szenkovics Sándor, könnyűipari miniszter; dr. Mihai Ciuca, akadé­mikus, egyetemi tanár; Gheorghe Picioarea, munkaérmes és munkás, a Sovromconstructie cementgyár­ban, Comarnic; Petre Balaceanu, a ■zervbizottság alelnöke; Silvian Josdescu, irodalmi kritikus; Josef Wentzel, az arad tartományi Bu­­zsák község „Partizánul’“ kollektív gazdaság elnöke; Mariano Morei, állami díjjal kitüntetett ■zervező, a bukaresti „Radio Popular’“ gyár­ban;­­ Margareta Petreseanu, tiszt­viselő, a bukaresti vámhivatalban; Borsósi Mihály, postai kézbesítő, Beszterce; Stefánia Moiseanu, há­ziasszony, Sztálinváros, Köztársa­sági­ út 20; Nicolae Ivanescu, taní­tó,­ Lausala, Valcea tartomány; Ion Benea, mérnök, Petrilla; dr. Aurel Moga, a kolozsvári Orvos­­tudományi és Gyógyszerészeti In­tézet rektora; Ion Dobrogeanu, asz­talos, Foksani, Augusztus 23-a. 18. Maria­­Pintilie, hadiözvegy, a Iasi „Augusztus 23“ IOVR termelőszö­vetkezet munkásnője; Constantin Andreescu, élesztergályos, a buka­resti Republica üzemben; Ioana Reghina, fürészgyári cirkulás, Beszterce-Borgó, Radna tartomány; Aurel Trusca, éltraktorista, Lajos, Valcea tartomány; Matei C. Cons­tantin, dolgozó paraszt, Rostoaca, Putna tartomány; Mircea Stefa­­nescu, író; Viorica Moisescu, az OSZT aktivistája; Samoil Heimer, főmérnökhelyettes, a Duna-Feke­­tetengeri csatornánál; Robotos Imre, a „Romániai Magyar Szó­“ felelős szerkesztője; dr. Andrei Magieru, püspök, Arad; dr. Nico­lae Luca, a bukaresti állattani ku­tató intézet laboratóriumi főnöke; Ion Iancovescu, a bukaresti Nem­zeti Színház művésze; Gáspár Ist­ván, az arad tartományi Rovina község „Petőfi Sándor’“ kollektív gazdaságának elnöke; Horia Li­man, a „Contemporanul“ felelős szerkesztő-helyettese; Osman Arif, a konstanca tartományi Mereni község „Flamura Rosie’“ kollektív gazdaságának tagja; Zoia Mucente* háziasszony, Craiova, Vlad Tepes­., utca 5; Czedly Károly, az aradi ma­gyar vegyesliceum tanára; Vasile? Turmure, tanító, Kerlés, Radna tar­tomány; Gheorghe Ghenache, шипе­kaérmes törvényszéki bíró, Putna; Ion Gherman, orvos a sztálinváro­­­si „Ilie Pintilie’“ kórházban; Ste­­­fan Enciu, OSZT aktivista; Sep-Ц timiu Sever, a bukaresti Városi Színház művésze; Nicu Ionescu* szabó, Foksani, Mare-utca 54; Si­donia Irsim, a Iasi „December 30“­ gyár élmunkásnője; Ion Matasi­­reanu, bányász, ifjúsági brigádve­zető a lupényi bányában; Bogosz Béla, élesztergályos, a kolozsvári CFR műhelyekben; Dumitru Zor­­can, a Piatra-Neamt-bicazi vasút­­építkezés munkaérmes munkaveze­tője; Gheorghe Musat, a vetési csatában élenjáró dolgozó paraszt, Colboca, Iasi rajon; Andrei Ghe­orghe, dolgozó paraszt, Cumpana* Konstanca tartomány; dr. Augustin Muresan, a bukaresti „Dr. Victor.­ Babes’“ tudományos kutatóintézet adjunktusa; Dinu Cristea, a RNKI atlétája; Virgil Dumitrescu, a „November 7’“ gyár főmérnöke; Craiova; Vasile Timisan, a buka­resti állatorvosi intézet II. éves hallgatója; Gheorghe Gheorghiu, egyetemi tanár, a bukaresti poli­technikum textil-fakultásán. Megnyílt a „Szovjet képzőművészet harca a békéért" kiállítás SZOMBATON, ÁPRILIS 28- ÁN A CALEA VICTORIEI 115 SZÁM ALATTI ARLUS TEREM­BEN MEGNYÍLT A „SZOVJET KÉPZŐMŰVÉSZET HARCA A BÉKÉÉRT« CÍMŰ kiállítás. 1951., május 2., szerda A május 1-i ünnepségekre újabb külföldi munkásküldöttek érkeztek a fővárosba A RNK Országos Szakszer­vezeti Tanácsának meghívásá­ra a május 1-i ünnepségekre a fővárosba érkezett a Kínai Nép­­köztársaság, a Lengyel és Cseh­szlovák Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Bolgár Nép­­köztársaság, Olaszország, Fran­ciaország, Anglia és Brazília munkásságának küldöttsége. A Kínai Népköztársaság mun­kásosztályát Csang Csing és Teking Fou Yak elvtársak kép­viselik. A Lengyel Köztársaság mun­kásküldöttségének tagjai: Jo­­nacha Franiszek, a Kraszna­­tartományi jodliczei petróleum­­finomító újító ésmunkása és Jacab Szófia, a mezőgazdasági szakszervezeti szövetség elnöke, a Mezőgazdasági és Erdészeti Szakszervezetek Nemzetközi Szö­vetségének alelnöke. A Csehszlovák Köztársaságot Kodovszki Károly, a Gottwald­­rajoni szakszervezeti tanács tit­kára és Meliska Andrej, a szlo­vákiai bánya és petróleumipari szakszervezeti szövetség titkára képviselik. A Magyar Népköztársaságból Ligeti László, a kereskedelmi és bank­alkalmazottak szakszer­vezete központi tanácsának első titkára és Gróf József, a vasúti munkások szakszervezete köz­ponti tanácsának aktivistája ér­keztek fővárosunkba. A Bolgár Népköztársaság küldöttségének tagjai, Vera Ki­rilova, a textilipari szakszerve­zeti szövetség titkára, Sztoján Vasziljev Modev, fémipari nyi­­tó élmunkás és Vitcsim Nedev Penev hétszeresen élmunkás traktorista. Olaszország munkásosztályá­nak képviseletében Francesco Avizzano, a vasúti munkások országos szövetségének titkár­helyettese érkezett Bukarestbe, hogy résztvegyen a május 1-i ünnepségeken. Radna tartományi MNSZ szervezetek a vetési csata sikeréért A radna tartományi MNS­Z szervezet legfőbb törekvése március hó folyamán az volt, hogy minél jobban összekösse a politikai nevelőmunkát a mezőgazdasági feladatokkal. Ennek eredménye hamarosan megmutatkozott. A felvilágosító munká­ba bekapcsolódtak az esti tanfolyamok és olvasókörök hall­gatói is. Bethlenben Szilágyi András tanfolyamfelelős egy­maga 30 dolgozó parasztcsalá­dot látogatott meg, és főleg a zöldségtermelés kérdésév­el kapcsolatban ért el szép ered­ményeket. Tizenöt helyi szervezetnél az utcafelelősök hetenként rend­szeresen ellenőrzik, hogy a hozzájuk beosztott MNSZ tagok milyen mértékben tettek eleget a tavaszi vetés feladatainak. Ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy minden idejében bevetett barázda a béke táborát erősíti. Különösen kiemelkedik ezen a téren a tekei és búzas szerve­zet, ahol a politikai nevelő rend­szeresen foglalkozik az utcafelelősök nevelésével. A brétei szervezet a versenyszellem be­gyökereztetésével ért el eredmé­nyeket. Többek között Zoltán Attila olvasókörfelelős verseny­re hívta Román István utca felelőst, Oláh Bálint MNSZ tag pedig Luciu Sabint, az Ekés front tagját. Hiányosság mutatkozik a tartományi szervezet munkájá­ban, az olvasókörökkel kapcsolatban, melyeknek egy része megszűnt. A népnevelők és aktivisták politikai nevelése szin­tén fokozottabb gondot igényel. Ezeket a hiányosságokat mi­nél hamarabb fel kell számolniuk, hogy tovább fokozhassák eredményeiket. Filmünnepség május 8. tiszteletére Május 8., Pártunk megalakulásának 30. évfordulója tiszteleté­­re a Filmszínházak Bizottsága és a Sovromfilm szovjet filmünnep­séget rendez a fővárosban. A május 2—8 közötti filmünnepségen a „Patria“ és „Maria’' filmsziházakban a következő szovjet filmeket mutatják be: Szerda, május 2 Csütörtök, május 3 Péntek, május 4 Szombat, május 5 Vasárnap, május 6 Hétfő, május 7 Kedd, május 8 „VLADIMÍR ILJICS LENIN” „A HATALMAS LÁNG’“ „LENIN OKTÓBERBEN“ „A VIBORGI VÁROSRÉSZ” „A PUSKÁS EMBER’“ „TÖRTÉNELMI LAPOK“’ „Az ESKÜ“

Next