Romániai Magyar Szó, 1951. május (5. évfolyam, 1110-1134. szám)
1951-05-02 / 1110. szám
Romániai Magyar Szó Országunk példája újra megmutatja, hogy egy szabad nép, amely tevékenységében Lenin és Sztálin tanítását követi és a győztes szocializmus országának hatalmas támogatására, kimeríthetetlen tapasztalataira támaszkodik, valóban csodákat művelhet. Vájjon nem nagyszerű dolog-e, hogy országunkban, amelyet a nyugati imperialisták saját burzsoáziája és földesurai évtizedeken át tespedésre ítéltek, mindössze két év leforgása alatt sikerült megkettőzni a békés fejlődés céljait szolgáló ipari termelést ? Hát nem nagyszerű-e az, hogy országunk, amely az ipari fölszerelés szempontjából mindig a nyugati imperialistáktól függött, a szocialista iparosítás útjára lépve, rövid idő alatt új iparágakat hozott létre, mint péládul: a gépgyártás az olajkitermelő berendezések gyártása, traktorok, mezőgazdasági gépek gyártása, stb? A Román Népköztársaságnak az 1951—1955-ös évre szóló ötéves terve méginkább előrevisz bennünket azon az úton, amelyen haladva megszüntetjük az ország nagy gazdasági és kulturális elmaradottságát és felépítjük a szocializmus gazdasági alapjait. Az ötéves terv keretében sikeresen megvalósítjuk az ország villamosítását. A Békás folyó mellett felépül a Leninről elnevezett nagy vízierőmű. 1955-ben megindult a hajóforgalom a Duna—Fekete-tenger csatornán. Ebben az évben, egy héttel május elseje után, országunk munkásosztálya és dolgozó népe még egy nagy ünnepet fog megülni: a Kommunisták Romániai Pártja megalapításának 30. évfordulóját. Három évtizedes küzdelemben, amelyből két évtized mély illegalitásban telt el. Pártunk szilárdan a proletárinternacionalizmus álláspontján állt az egész világforradalmi proletariátusával, minden békéért és szabadságért küzdő néppel, elsősorban a Szovjetunióval, a szocializmus hazájával való szoros szolidaritás álláspontján. A Kommunisták Romániai Pártja 1928. évi IV. Kongresszusán hozott határozata hangsúlyozta, hogy a román nép igazi szabadságát csak akkor lehet kivívni, „ha a román dolgozó tömegek összefognak Románia más nemzetiségű dolgozó tömegeivel a román burzsoázia uralma ellen való harcban, kirekesztik a burzsoáziát a hatalomból és megszüntetik országunk függő helyzetét a külföldi imperializmussal szemben ha az igazi nemzeti függetlenségért vívott harcukat összekapcsolják. . . a forradalmi proletariátus harcával, ha saját érdekeiket öszszekapcsolják a világforradalomnak és a Szovjetunió védelmének érdekeivel“. Országunk dolgozói május elsejét és a Párt fennállásának 30. évfordulóját szocialista versennyel köszöntik, amely még sohasem ért el olyan lendületet, mint most. Országunk dolgozói tettekben juttatják kifejezésre elhatározásukat, hogy határidő előtt teljesítik az ötéves terv első évi feladatait és terven fölül sokmillió lej megtakarítást érnek el. Pártunk a proletárinternacionalizmus szellemében neveli országunk dolgozóit, jól tudják tehát, hogy amikor a szocializmus építését gyorsítják országunkban, ugyanakkor nemzetközi kötelességüket is teljesítik a világ dolgozói felszabadításának közös ügye iránt és elősegítik a világot átfogó béketábor erősödését. ★ Az alkotó munkának élő szabad világ körül, amely jólétet és kulturált életet teremt a dolgozók számára, ragadozó madarakként keringenek az amerikai milliárdosok és milliomosok. Ezek a mind nagyobb profit után áhítozó, világuralomra törő ragadozók égnek a vágytól, hogy lángra robbanthassák a világháború tűzvészét, amelyet évek óta készítenek elő. Ebben az aljas tervükben legközelebbi segítőtársaik a jobboldali szociáldemokraták és Tito fasiszta bandája. Az amerikai imperialisták afeletti dühükben, hogy a kínai népet „kiengedték markukból“, a kínai nép szomszédjára — Koreára vetették magukat. A koreai népet „villámháborúban“ .Megsemmisítik . . . a világ népeit a rémület fogja megbénítani. . . a háborút kiterjesztik Kínára, Németországra, a Balkánra. . . — ilyen agyrémekkel hozakodtak elő az amerikai trösztök „hadvezérei“, akiket semmire sem tanított meg Hitler sorsa. Ámde a koreai háború eredményei egész mást mutattak. Üres buborékként pattant szét az amerikai milliárdosok mindenhatóságáról költött dajkamese. Az emberiség körében nem félelmet, hanem határtalan gyűlöletet keltenek e szörnyszülöttek barbár kegyetlenkedései. A koreai nép, a Koreában küzdő kínai önkéntesek ,a vietnámi nép hősi harca újra bebizonyítja az egész világnak, hogy nincs a világon olyan erő, amely leigázhatja azt a népet, amely megismerte a szabadságot és azt minden erejével védelmezi. A dolgozók 1951 május elsején, harci seregszemléjükön látni fogják, hogy a vérszomjas imperialisták még sohasem álltak szemben oly hatalmas, olyan szervezett, olyan egyesült erővel ,mint amilyen most az egész világra kiterjedő békemozgalom. A szocializmus országa és a népi demokratikus országok dolgozóinak békéért küzdő és szabad, független hazájuk erősítésén békésen fáradozó százmillióival együtt, vállvetve harcolnak az emberek százmilliói a kapitalista országokban, a gyarmatokon és félgyarmatokon a kenyérért, a békéért és a szabadságért. A kapitalista országokban a munkásosztály a kommunista pártok vezetésével mindenütt hősiesen dacol a marshallizált kormányok és jobboldali szociáldemokrata, meg titoista cinkosaik üldöző hadjáratával, nagyarányú harcos megmozdulások során száll síkra az amerikai imperialisták háborús és hódító tervei ellen. A Németország újrafelfegyverzése ellen tiltakozó Európai Munkásértekezlet, a nagyszabású franciaországi, olaszországi, angliai és nyugatnémetországi sztrájkharcok, a spanyol munkások ernyedetlen hősi harca Franco fasiszta kormányzata ellen, amelyet az amerikai agreszszorok „megbízható partnernek“ tartottak, az iráni olajmunkások tízezreinek sztrájkja, akik szembehelyezkednek azzal, hogy országukat kifosztják, katonai támaszponttá alakítják. — Íme csupán néhány példa arra, milyen hatalmas lelkesedés hatja át a béke védelmezőinek első soraiban harcoló munkásosztályt. A béke híveinek óriási frontján ma az emberek százmilliói sorakoznak fel. Ez a front azonban még szélesebbé és hatalmasabbá válhat és kell is, hogy váljék. Az emberiség túlnyomó többsége békére törekszik. A román nép melegen üdvözölte a Béke Világtanács berlini ülésszakának határozatait és ÓRIÁSI LELKESEDÉSSEL ÍRJA ALÁ AZT A FELHÍVÁST, HOGY AZ ÖT NAGYHATALOM KÖSSÖN EGYMÁSSAL BÉKEEGYEZMÉNYT. A városokban és falvakban már sokszázezer aláírás gyűlt össze. Kötelességünk, minden kommunistának és minden békeharcosnak kötelessége meggyőzni a dolgozókat arról, hogy a háborút előkészítő elenyésző kisebbség tehetetlenné válik, ha az óriási többségben lévők — azok akik nem akarnak háborút — nem támogatják és elítélik a kisebbség bűnös cselekedeteit. A kommunistáknak és a béke harcosainak meg kell győzniük a dolgozókat arról is, hogy a béke megvédésének ügyét saját kezükbe vevő népek szolidaritása el tudja szigetelni a háborút előkészítő gonosztevők csoportját. A béke harcosai világszerte egyre jobban bíznak önnön erejükben, ügyük győzelmében, mert tudják, hogy a béketábor élén a Szovjetunió halad, a Szovjetunió, amelynek óriási erői teljes mértékben a békének és a népek barátságának ügyét szolgálja és amely bebizonyította, hogy érdemük szerint bánik azokkal, akik gyalázni merik a becsületes építőmunkát, a népek szabadságát és boldogságát. A szabadságért és a békéért harcolók százmilliói ezért tekintenek olyan bátran és magabiztosan a jövőbe, mert tanítójuk és vezetőjük az emberiség nagy lángelméje, Joszif Visszárionovics Sztálin. Sztálintól tanuljuk szeretni és becsülni az életet, a dolgozók munkáját és alkotását, megtanuljuk azt, hogy hűségesen kitartsunk a népek barátságának és kölcsönös megbecsülésének eszméje mellett. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket ,hogy törhetetlen elszántsággal tartsunk ki az emberiség ellenségei ellen folytatott küzdelemben. A háborús uszítók, városok, falvak és házak felgyújtói, nők és gyermekek gyilkosai a banditák, akiknek más népek javaira válik a foguk, tehetetlenné válnak azokkal az emberekkel szemben, akik összefognak a békeharcban és bátran védelmezik hazájuk függetlenségét, szuverenitását, kulturális kincseit és anyagi javait, életüket és szabadságukat, gyermekeik életét és szabadságát Győzelemre viszik a tavaszi vetési csatát a fiatalvi Győzelem A kollektív gazdaság tagjai , meleg tavaszi eső cseppjei még bulldogélnak, de a fiatfalvi kollektivisták már kint vannak az udvaron, a kertben, kiki a maga helyén végzi a halasztást nem tűrő mezőgazdasági munkát. Az udvaron nagy szekér kötőrúdnak való fiatal, frissen vágott fa. Meghántásának hárman fognak hozzá és gyors munkájuk nyomán hamar fogy a szekér tartalma. Bent a kerekes műhelyben Sütő Mózes küllőkét készít. Simó Béla már készíti a szekeret, hogy egyik kollektivistának tűzifát hozzon az erdőből. Mindegyiknek megvan a maga beosztása. Új tagja is van a kollektív gazdaságnak. Sütő József ifjú most szerelt le a néphadseregből és első ujja a kollektív gazdaságba vezetett. A fiatfalvi kollektivisták a vetési csata első szakaszában a második helyre kerültek Rugonfalva után. Pártunk fennállása 30-ik évfordulójának tiszteletére április 21-re teljesítették a tavaszi vetési tervet. A kollektivistákat a legjobban segítette a téli ideológiai és szakmai tanfolyamokon elsajátított agrotechnikai tudomány, amelyet a gyakorlatban nagyszerűen fel tudtak használni, így a zöldségtermelésnél, illetve ültetésénél a régi szokástól eltérőleg korán nekifogtak és tudományos agrotechnikai módszereket alkalmaztak. így érték el, hogy a zöldséges kékjükből a napokban már a munkások asztalára is kerül, zöldhagyma. A kollektív gazdaságnak öt csoportja van, amelyek versenyeznek egymással. Most a második csetort van az élen Varró Kálmán vezetésével. A csoport minden egyes tagja szép munkát végzett. A politikai nevelés állandóan folyik, a tagok komoly felkészültségről tesznek tanúbizonyságot. Györfi Lajos sok évi nehéz sors után megtanult írni és olvasni, ő az, akinek a grafikonján már több, mint 310 munkanap-egység látható. Most saját maguknak dolgoznak és az meg is látszik a munkájukon, mert a község dolgozó parasztjai már meggyőződtek a közös munka előnyéről. Ezért mondta a napokban Burszán Dénes középparaszt hogy az ősszel huszadmagával fog belépni a kollektív gazdaságba. A fiatfalvi „Győzelem" kollektív gazdaság eddigi eredményei a kulákok elleni állandó harcban születet meg. A kollektivisták erős békeakarata pedig biztosíték arra, hogy a tavaszi vetési csatát győzelemre viszik. ------------------------ ---------2 Újabb és újabb aláírások a békefelhívásra A Béke Világtanács felhívását nap mint nap ezer és ezer új aláírás gazdagítja. Gyűlnek a békeszerető emberek aláírásai, bizonyítékául annak, hogy milliók és milliók szomjaznak a békés életre, óhajtanak aktív részt venni a zavartalan munkáért ,otthonaik nyugalmáért, gyermekeik boldog jövőjéért, a béke megvédéséért folytatott harcban. Országunk dolgozóit is ez a forró békevágy, elszánt harckészség hatja át, amikor egyemberként sorakoznak fel a békeegyezmény megkötését követelő felhívás aláírására. Közlünk néhány nevet a legutóbbi aláírók közül: Szenkovics Sándor, könnyűipari miniszter; dr. Mihai Ciuca, akadémikus, egyetemi tanár; Gheorghe Picioarea, munkaérmes és munkás, a Sovromconstructie cementgyárban, Comarnic; Petre Balaceanu, a ■zervbizottság alelnöke; Silvian Josdescu, irodalmi kritikus; Josef Wentzel, az arad tartományi Buzsák község „Partizánul’“ kollektív gazdaság elnöke; Mariano Morei, állami díjjal kitüntetett ■zervező, a bukaresti „Radio Popular’“ gyárban; Margareta Petreseanu, tisztviselő, a bukaresti vámhivatalban; Borsósi Mihály, postai kézbesítő, Beszterce; Stefánia Moiseanu, háziasszony, Sztálinváros, Köztársasági út 20; Nicolae Ivanescu, tanító, Lausala, Valcea tartomány; Ion Benea, mérnök, Petrilla; dr. Aurel Moga, a kolozsvári Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet rektora; Ion Dobrogeanu, asztalos, Foksani, Augusztus 23-a. 18. MariaPintilie, hadiözvegy, a Iasi „Augusztus 23“ IOVR termelőszövetkezet munkásnője; Constantin Andreescu, élesztergályos, a bukaresti Republica üzemben; Ioana Reghina, fürészgyári cirkulás, Beszterce-Borgó, Radna tartomány; Aurel Trusca, éltraktorista, Lajos, Valcea tartomány; Matei C. Constantin, dolgozó paraszt, Rostoaca, Putna tartomány; Mircea Stefanescu, író; Viorica Moisescu, az OSZT aktivistája; Samoil Heimer, főmérnökhelyettes, a Duna-Feketetengeri csatornánál; Robotos Imre, a „Romániai Magyar Szó“ felelős szerkesztője; dr. Andrei Magieru, püspök, Arad; dr. Nicolae Luca, a bukaresti állattani kutató intézet laboratóriumi főnöke; Ion Iancovescu, a bukaresti Nemzeti Színház művésze; Gáspár István, az arad tartományi Rovina község „Petőfi Sándor’“ kollektív gazdaságának elnöke; Horia Liman, a „Contemporanul“ felelős szerkesztő-helyettese; Osman Arif, a konstanca tartományi Mereni község „Flamura Rosie’“ kollektív gazdaságának tagja; Zoia Mucente* háziasszony, Craiova, Vlad Tepes., utca 5; Czedly Károly, az aradi magyar vegyesliceum tanára; Vasile? Turmure, tanító, Kerlés, Radna tartomány; Gheorghe Ghenache, шипеkaérmes törvényszéki bíró, Putna; Ion Gherman, orvos a sztálinvárosi „Ilie Pintilie’“ kórházban; Stefan Enciu, OSZT aktivista; Sep-Ц timiu Sever, a bukaresti Városi Színház művésze; Nicu Ionescu* szabó, Foksani, Mare-utca 54; Sidonia Irsim, a Iasi „December 30“ gyár élmunkásnője; Ion Matasireanu, bányász, ifjúsági brigádvezető a lupényi bányában; Bogosz Béla, élesztergályos, a kolozsvári CFR műhelyekben; Dumitru Zorcan, a Piatra-Neamt-bicazi vasútépítkezés munkaérmes munkavezetője; Gheorghe Musat, a vetési csatában élenjáró dolgozó paraszt, Colboca, Iasi rajon; Andrei Gheorghe, dolgozó paraszt, Cumpana* Konstanca tartomány; dr. Augustin Muresan, a bukaresti „Dr. Victor. Babes’“ tudományos kutatóintézet adjunktusa; Dinu Cristea, a RNKI atlétája; Virgil Dumitrescu, a „November 7’“ gyár főmérnöke; Craiova; Vasile Timisan, a bukaresti állatorvosi intézet II. éves hallgatója; Gheorghe Gheorghiu, egyetemi tanár, a bukaresti politechnikum textil-fakultásán. Megnyílt a „Szovjet képzőművészet harca a békéért" kiállítás SZOMBATON, ÁPRILIS 28- ÁN A CALEA VICTORIEI 115 SZÁM ALATTI ARLUS TEREMBEN MEGNYÍLT A „SZOVJET KÉPZŐMŰVÉSZET HARCA A BÉKÉÉRT« CÍMŰ kiállítás. 1951., május 2., szerda A május 1-i ünnepségekre újabb külföldi munkásküldöttek érkeztek a fővárosba A RNK Országos Szakszervezeti Tanácsának meghívására a május 1-i ünnepségekre a fővárosba érkezett a Kínai Népköztársaság, a Lengyel és Csehszlovák Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, Olaszország, Franciaország, Anglia és Brazília munkásságának küldöttsége. A Kínai Népköztársaság munkásosztályát Csang Csing és Teking Fou Yak elvtársak képviselik. A Lengyel Köztársaság munkásküldöttségének tagjai: Jonacha Franiszek, a Krasznatartományi jodliczei petróleumfinomító újító ésmunkása és Jacab Szófia, a mezőgazdasági szakszervezeti szövetség elnöke, a Mezőgazdasági és Erdészeti Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének alelnöke. A Csehszlovák Köztársaságot Kodovszki Károly, a Gottwaldrajoni szakszervezeti tanács titkára és Meliska Andrej, a szlovákiai bánya és petróleumipari szakszervezeti szövetség titkára képviselik. A Magyar Népköztársaságból Ligeti László, a kereskedelmi és bankalkalmazottak szakszervezete központi tanácsának első titkára és Gróf József, a vasúti munkások szakszervezete központi tanácsának aktivistája érkeztek fővárosunkba. A Bolgár Népköztársaság küldöttségének tagjai, Vera Kirilova, a textilipari szakszervezeti szövetség titkára, Sztoján Vasziljev Modev, fémipari nyitó élmunkás és Vitcsim Nedev Penev hétszeresen élmunkás traktorista. Olaszország munkásosztályának képviseletében Francesco Avizzano, a vasúti munkások országos szövetségének titkárhelyettese érkezett Bukarestbe, hogy résztvegyen a május 1-i ünnepségeken. Radna tartományi MNSZ szervezetek a vetési csata sikeréért A radna tartományi MNSZ szervezet legfőbb törekvése március hó folyamán az volt, hogy minél jobban összekösse a politikai nevelőmunkát a mezőgazdasági feladatokkal. Ennek eredménye hamarosan megmutatkozott. A felvilágosító munkába bekapcsolódtak az esti tanfolyamok és olvasókörök hallgatói is. Bethlenben Szilágyi András tanfolyamfelelős egymaga 30 dolgozó parasztcsaládot látogatott meg, és főleg a zöldségtermelés kérdésével kapcsolatban ért el szép eredményeket. Tizenöt helyi szervezetnél az utcafelelősök hetenként rendszeresen ellenőrzik, hogy a hozzájuk beosztott MNSZ tagok milyen mértékben tettek eleget a tavaszi vetés feladatainak. Ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy minden idejében bevetett barázda a béke táborát erősíti. Különösen kiemelkedik ezen a téren a tekei és búzas szervezet, ahol a politikai nevelő rendszeresen foglalkozik az utcafelelősök nevelésével. A brétei szervezet a versenyszellem begyökereztetésével ért el eredményeket. Többek között Zoltán Attila olvasókörfelelős versenyre hívta Román István utca felelőst, Oláh Bálint MNSZ tag pedig Luciu Sabint, az Ekés front tagját. Hiányosság mutatkozik a tartományi szervezet munkájában, az olvasókörökkel kapcsolatban, melyeknek egy része megszűnt. A népnevelők és aktivisták politikai nevelése szintén fokozottabb gondot igényel. Ezeket a hiányosságokat minél hamarabb fel kell számolniuk, hogy tovább fokozhassák eredményeiket. Filmünnepség május 8. tiszteletére Május 8., Pártunk megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére a Filmszínházak Bizottsága és a Sovromfilm szovjet filmünnepséget rendez a fővárosban. A május 2—8 közötti filmünnepségen a „Patria“ és „Maria’' filmsziházakban a következő szovjet filmeket mutatják be: Szerda, május 2 Csütörtök, május 3 Péntek, május 4 Szombat, május 5 Vasárnap, május 6 Hétfő, május 7 Kedd, május 8 „VLADIMÍR ILJICS LENIN” „A HATALMAS LÁNG’“ „LENIN OKTÓBERBEN“ „A VIBORGI VÁROSRÉSZ” „A PUSKÁS EMBER’“ „TÖRTÉNELMI LAPOK“’ „Az ESKÜ“