Romániai Magyar Szó, 1951. július (5. évfolyam, 1161-1187. szám)

1951-07-01 / 1161. szám

Mozgósítsák néptanácsaink az állandó bizottságokat a betakarítási kampány sikeréért „ ... Ne feledkezzetek meg a főfeladatról, mindjárt a betakarí­tás első napjától kezdve fejlesz­­szétek ki és serkentsétek a gabona­begyűjtést, mert a legelső pa­rancsolat — a gabonabegyűjtési terv betöltése, második parancso­lat — a vetőmagnak szánt ga­bona felraktározása.. Sztálin elvtárs fenti útmutatá­sának különös jelentősége van számunkra most, amikor a falu­si dolgozók milliói, a Párt irá­nyításával és a munkásosztály segítségével végzett munkájuk eredményeként, olyan bőséges, termés betakarítását kezdték meg, amilyenre az utóbbi évek­ben nem volt példa. A gazdag termés hozzá fog járulni a városi és falusi dolgozók ellátásának megjavításához, több ipari nyers­anyagot biztosít állandóan fejlő­dő szocialista iparunknak, elő­mozdítja kollektív gazdaságaink további fejlődését Az új termés győzelmes fegy­ver abban a harcban, amelyet a munkásosztály Pártunk vezetésé­vel a maH gazdasági elmara­dottsága ellen vív. A Román Munkáspárt Köz­ponti Vezetőségének és a RNR minisztertanácsának határozata a növényápolásról, a termésbeta­­karítás idejében való előkészíté­séről, valamint az 1951 évi be­gyűjtési terv végrehajtásáról, meghatározta a feladatokat, a­­melyek biztosítják, hogy „idejé­ben és veszteség nélkül elvégez­zék a betakarítási, cséplési és mezőgazdasági termékek begyűj­tési tervét, valamint a termékek­nek a legjobb feltételek közötti leraktározását és megőrzését . Különösen fontos feladatok há­rulnak ezen a téren az állam­­hatalom helyi szerveire, a népta­nácsokra. Amint a határozat megállapítja, „a tartományi, ra- Joni és községi néptanácsok vég­­rehajtóbizottságai felelősek a körzetükbe tartozó betakarítási, tarlóhántási, cséplési és begyűj­tési terv végrehajtásáért.“ A néptanácsok — a Párt taní­tásának szellemében — a töme­gekkel való szoros kapcsolatra kell alapozzák munkájukat. A tömegek tevékeny részvételét az állam, a köz ügyeinek intézésé­ben, a néptanácsok mellett mű­ködő és néptanácsi képviselők­ből álló állandó bizottságok biz­tosítják. Nagyrészt tőlük függ a néptanácsok munkájának sikere. Éppen ezért sok tartomány, ra­jon és község néptanácsának végrehajtóbizottsága idejében mozgósította az állandó bizott­ságokat a betakarítás sikeréért.­­Ez történt például Hunyad ra­­jonban, ahol az állandó bizottsá­gok képviselői a terepen vi­tatták meg a dolgozókkal a ra­jon kilenc szérnjének villamosítá­sát. A bihartartományi Buntest­ községben is eredményesen moz­gósította a néptanács az állandó bizottságokat. Vannak még azonban olyan néptanácsok is ,ahol ezt nem tették at­­rr. Dőry Maros tartomány­ban Erdőszentgyörgy rajon területén — amint a tartományi időközi bizottság megállapította — jú­nius 17-ig még nem ellen­őrizték a cséplőgépek végleges megjavítását. Ezért történh­etett meg, hogy még egy héttel ké­sőbb is két üzemképtelen cséplő­gép akadt Nyárádmagyaroson. Még komolyabb a hiányosság Felsőhöhéren (Régen rajon), ahol a néptanács végrehajtó bi­zottságának egyes tagjai nem is­merik a betakarí­tásra vonatkozó határozatot. A határozat ismere­tének hiánya okozta, hogy nem támogatták az állandó bizottsá­gok tagjainak munkáját és ezzel lemondtak a tömegekkel való kapcsolatról, elszakadtak a tö­megektől. A néptanácsok végrehajtóbi­zottságai meg kell hívják mun­kaüléseikre az állandó bizottsá­gok elnökeit, hogy segítségükkel még jobban megszervezhessék a betakarítást , még eredménye­sebben mozgósíthassák a töme­geket. Figyelmesen meg kell hallgatniuk a részükről megnyil­vánuló kritikát és javaslatokat. De ahhoz, hogy kritikájuk és ja­vaslataik hasznosak legyenek, az állandó bizottságok tagjainak alaposan ismerniük kell a Párt és a kormány határozatát. Rövidesen sor kerül a népta­nácsok ülésszakára, amelyen megvitatják a legfontosabb kér­déseket és jóváhagyják a har­madik negyedév munkatervét. Az ülésszak egyik központi kér­dése természetesen a nyári me­zőgazdasági munka lesz. Kitűnő alkalom ez a betakarítási kam­pány előkészítésének kritikai és önkritikai szellemben való meg­vizsgálására. A néptanácsoknak idejében mozgósí­taniok kell az állandó bizottságok tagjait, hogy tanulmányozzák a kampány to­vábbi kérdéseit, még szorosabb kapcsolatot kell teremteniük a néptanácsok végrehajtó bizottsá­gai és állandó bizottságai kö­zött, mert a nyári mezőgazda­­sági munkálatok irányítása to­vábbra is a néptanácsok fő fela­data közé tartozik. A legsürgősebb tennivaló, hogy a néptanácsok az állandó bizott­ságok segítségével, biztosítsák a betakarításhoz szükséges mun­kaerőt a cséplőgépek, valamint az állami gazdaságok és a mező­gazdaság minden szektora ré­szére. Jó példa erre a marost­ar­­tományi Vajdaszentivány népta­nácsa, amely a mezőgazdasági bérmunkások helyi szervezetének vezetőségével közösen, idejében oldotta meg ezt a kérdést. Ez­zel szemben a kolozsvári­artomá­­nyi Zsibó rajonban nincs meg a szükséges együttműködés a ra­joni néptanács és a mezőgazda­­sági bérmunkások szakszervezete között. Már­pedig egyetlen szem gabonának sem szabad kárba­­vesznie a munkaerő hiánya miatt Éberen kell őrködjenek a nép­­tanácsok, hogy a kulákok idejében takarítsák be a ter­mést, idejében gondoskodjanak munkaerőről. Gazdag termésünk begyűjtése az egész dolgozó nép ügye. Ezt kell érezzék néptanácsaink. Fe­leljenek meg a nép bizalmának, a munka helyes megszervezésé­vel, minden dolgozó bevonásá­val küzdjenek az új kenyérért folyó csata megnyeréséért. Egy pillanatra se feledkezzenek meg arról, hogy a termésbegyűjtés sikere a dolgozók jobb életét, hazánk megerősödését és így a béke megszilárdítását is jelenti. Újabb­­munkagyőzelem a Duna-Fekete-tenger csatorna munkatelepein A Duna-Fekete-tenger csatorna valamennyi munkatelepén széles­körű versenymozgalom indult a félévi tervelőirányzat határidő e­­lőtti teljesítésért. Ez a mozgalom a csatorna építőinek lelkes mun­kája folytán jelentős győzelmet hozott. Június 26-án, öt nappal a ha­táridő előtt, az első félévi föld­­kitermelési tervet teljes egészé­ben befejezték. A nagyszerű eredmény kivívá­sához legjobban az 5—6. számú munkatelepek járultak hozzá, a­­melyek június 9. óta már a má­sodik félévre dolgoznak. A 11 és a 2 számú munkatelepek június­­ 18-án, illetve 20-án fejezték be félévi tervüket. A fejlett szovjet munkamód­szerek széleskörű alkalmazása és a munka jó megszervezése azt eredményezte, hogy az első ne­gyedévhez viszonyítva átlagosan 25 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége. A gépi felszerelések kihaszná­lási mutatószámainak megjaví­tásával az építő- és fűtőanyag gazdaságos felhasználásával, a hulladék újraértékesítésével és a selejt kiküszöbölésével a csator­na építői eddig mintegy 52.000.000 lejt takarítottak meg. IV. ÉVFOLYAM. 1161 szám 8 OLDAL ARA 4 Lej 1951. julius l.f vasárnap Taxa po?talä plätitä in numerar com­. aprobärii Dir. Gen. P.T.T. Nr. 265.092/947 R­O­MÁNIAI A Magyar Népi Szövetség Központi Bizottságának napilapja „Megszakítás nélkül, éjjel-nappal gyűjtjük a termést“ A telormantartományi S­obozia Mandra­­,1907“ nevű kollektív gazdaság tagjainak levele Gh. Gheorghu Dej elvtárshoz Drága Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs. Mi, a teleor­man­t­artományi Slobozia-Mandra község „1907“ kollektiv gazdaságának tagjai, a Párt és az Ön iránti szeretetünk és elismerésünk jeléül, ebben a levélben mondunk köszönetet a nap-nap utáni segítségért, hogy sikerült meg­szabadulnunk a­ kulákkizsákmányolástól és elin­dulhattunk a bőséges és boldog élet útján. Most, az aratás kezdetén, újból nagy segítséget kaptunk azáltal, hogy a munkásosztály rendelke­zésünkre bocsátott egy állatunk eddig ismeretlen gépet, a kombájnt, ami megkönyiti munkánkat. Június 26-a hajnalán örömteli szívvel mentünk ki, hogy learassuk szovjet keresztbevetési módszerrel elvetett US hektárnyi búzánkat. Bunescu Alecu és Marin Galota kombájnvezetők üzembehelyez­­ték a kombájnt. S ebből a csodálatos gépből, a­­mely egyszerre aratott és csépelt, ömleni kezdett az aranyló búza. Hogy a termést idejében gyűjtsük be és egyet­len szemet se veszítsünk el, elhatároztuk, hogy éjjel-nappal megszakítás nélkül aratunk. A kombájnnál a munkát két váltásba szerveztük meg. Ugyancsak két váltást szerveztünk a gaz­daság aratógépei mellé, hogy begyűjtsu­k a búzát azokról a helyekről, ahol a kombájnnál nem dolgozhatunk. Két váltást szerveztünk az árpa cséplésénél is, amit a 20 hektárnyi borsónk be­gyűjtése után kezdünk meg. Szeretettel dolgozunk, Gheorghiu-Dej elvtárs. Drága nekünk a kollektív munka, mert tudjuk, hogy gabonáink nem kerülnek többé a földbirto­kosok raktáraiba, hanem a mi javunkat szolgál­ják és a munkásosztályét, amely segít nekünk a gazdag termés begyűjtésében. Mi ismerjük jól Sztálin elvtárs szavait, aki arra tanít bennünket, hogyha idejében takarjunk be, — nyerünk, viszont ha késünk, — veszítünk. Ezek a szavak behatoltak szívünkbe. A termés időbeni és veszteség nélküli betakarításával meg­szilárdítjuk és felvirágoztatjuk kollektív gazda-­ságunkat, hozzájárulunk Népköztársaságunk és a béke erőinek megszilárdításához, amely a Szov­jetunióval és a népek szeretett vezetőjével, Sztálin elvtárssal az élen, védelmezi munkánkat, életünket és gyermekeink életét, megvéd az ame­rikai és angol imperialistáktól, akik egy új há­borút akarnak kirobbantani. F.LJEN SOKA, SZERETETT GH. GHEORGHIU DEJ ELVTÁRSI ÉLJEN A MI DRÁGA PARTUNK! A teleormantartományi Slobozia-Mandra „1907“ kollektív gazdaság tagjainak nevében: ION DACHIN elnök . IANCU IONICI, a kollektív gazdaság alap­szervezetének titkára. LEONIDA RADUT, az IMSZ alapszervezet titkára. Bukarest tartomány halad a termésbetakantás élén A betakarítás Bukarest tarto­mányban halad a leggyorsabb ütemben, ahol az előirányzatot 45,5 százalékban teljesítették. U­­tána következik Teleorman tar­tomány 36.2 százalékos és Ialo­­mita tartomány 29.7 százalékos eredménnyel. Galati, Buzau, Con­stanta és Putna tartományokban még csak jelentéktelen területről takarították be a termést. A tarlóhántásban Bukarest tar­tomány halad az élen 13.367 hektár területtel. Utána követke­zik Teleorman tartomány 5.774 hektár területtel. Az egész ország területén 29.719 hektáron végezték el a tarlóhántást. Ez jelentékeny ré­sze a learatott területeknek. Galati, Buzau, Ialomita és más tartományokban, intézkedni kell, hogy az aratás után azonnal vé­gezzék el a tarlóhántást. A cséplést is gyorsabb ütemben kell megszervezni. A mezőgazdasági szervek, a tartományi, rajoni és községi néptanácsok végrehajtóbizottsá­­gainak kötelessége, hogy minden lehetőséget kihasználjanak a be­takarítás sikeres elvégzésére. A földművelésügyi miniszté­rium jelentése szerint országunk területén június 28-ig 356.524 hektár­­területről takarították be a termést. Az őszi árpa betakarítá­sának tervét 65,6 százalékban és a repce betakarításának tervét 40,8 százalékban teljesítették. A RNK kü­lügyminisztériumáhrt tiltakozó jegyzéke a jugoszláviai hatóságok provokációs és agresszív tevékenységével kapcsolatosan A Román Népköztársaság kül­ügyminisztériuma június 29-én a következő tiltakozó jegyzéket nyúj­totta át a bukaresti jugoszláv kö­vetségnek, a jugoszláv hatóságok agresszív, provokációs tevékenysé­ge miatt, a Román Népköztársa­ság területének, valamint vízi- és légiterének többszörös megsértésé­vel kapcsolatban. 1951 április 4-én a román kor­­mány a JFNR bukaresti követsé­géhez intézett 1916. számú jegy­zékében kimutatta, hogy megsok­­szorosodtak a Román Népköztár­saság területe elleni provokációk, valamint a jugoszláv hatóságok gyilkossági kísérletei a román ha­tárőrök ellen. A román kormány ismételt tilta­kozásai ellenére, a jugoszláv kor­mány semminemű intézkedést nem foganatosított államszervei e pro­vokációs és agresszív tevékenysé­gének megszüntetésére, sőt támo­gatta a Román Népköztársasággal szembeni újabb és egyre gyakoribb ellenséges tevékenységet, az or­szág területe, valamint vízi- és légitere megsértését és a román határőrség elleni fegyveres táma­dásokat, így, 1951 március 26-án 20 óra 45 perckor, a Bebe Veche körzet­ben a jugoszláv határőrök tüzet nyitottak egy román tisztre, káp­lárra és öt közkatonára, akik a határtól 300 méter távolságra ro­mán területen mentek. A jugo­szláv határőrök hét lövést adtak le a csoportra s a lövedékek ro­mán területre hullottak. 1951 március 31-én 6 óra 30 perckor a Láuntasi rajonbeli ju­goszláv megfigyelőhely hat határ­őre lövéseket adott le a Román Népköztársaság területe felé. A lövedékek a Román Népköztársa­ság területére estek a 28/10 és 28/11 határkövek között. 1951 április 4-én este két jugo­szláv tiszt határsértést követett el a Román Népköztársaság terü­­­­lete ellen, behatolva a 195­ A és 196/1 határkövek között. 1951 április 5-én este 8.30 óra­kor egy jugoszláv tiszt és egy közkatona Krivabara községből jö­vet román területre hatolt be, a 196/A és a 196­1 -es határkövek között. 1951 április 16-án 17.45 órakor, a barakai őrséghez tartozó három jugoszláv határőr behatolt a ro­mán területre, az 51/4 és 1/P ha­­tárkövek között. 1951 április 23-án három jugo­szláv határőr fegyverrel rátüzelt a 107-es és 108-as határkövek kö­zött tartózkodó román határőrök­re. A jugoszláv határőrök kilenc töltényt lőttek ki s a golyók a RNK területére hullottak. 1951 április 24-én nyolc jugo­szláv állampolgár, akik három bárkával Ratcova község irányá­ból jöttek, a jugoszláv határőrök védelme alatt Hinova községtől dél­nyugatra megsértették a Ro­mán Népköztársaság vizeit azzal, hogy 20 méterrel túlhaladták a Dunán a határsávot. A jugoszláv állampolgárok csak a román ha­tárőrök felszólítására hagyták el a román felségvizeket. 1951 április 25-én kilenc jugo­szláv állampolgár, szintén a jugo­­szláv határőrök védelme alatt, ugyanannál a pontnál 20 méter­nyire hatolt be a Román Népköz­­társaság felségvizeire. 1951 április 26-án reggel egy jugoszláv határőr a 183/1 és a 193/2-es határkövek között beha­tolt román területre. Ez alkalom­­mal ellopott egy tekercs szöges­drótot. 1951 április 28-ról 29-re virradó éjjel egy jugoszláv határőr Pár­(Folytatás a 2. oldalon)

Next