Romániai Magyar Szó, 1951. augusztus (5. évfolyam, 1188-1213. szám)

1951-08-01 / 1188. szám

Romániai Magyar Szó A proletárinternacionalizmus a szabad népek testvéri együttműködésének alapja*) A dolgozók a béke, a demokrácia és a szocializmus nagy táborának valamennyi országában megemlékeztek arról, hogy Len­gyelország hét évvel ezelőtt szabadult fel a hitleri járom alól s népi demokratikus ál­lamként újjászületett. Ily módon a lengyel nép nemzeti ünnepe mindazoknak a népek­nek ünnepévé vált, amelyek lerázták a ka­pitalista rabszolgaság bilincseit és lerak­ják új, szocialista életük alapjait. Az a körülmény, hogy a Szovjetunió a második világháborúban világtörténelmi győzelmet aratott, s hogy a szovjet hadse­reg ragyogóan teljesítette nagy, felszabadí­tó küldetését, nemcsak a demokrácia és a szocializmus erő­inek katonai és gazdasági győzelmét jelentette az imperialista reakció erői fölött. Ez a győzelem egyben a fasiz­mus erkölcsi és politikai vereségét is jelen­tette. Vereséget szenvedett a vad naciona­lizmus és faji gyűlölködés hitleri ideológiá­ja a fajok és nemzetek egyenlőségének szov­jet ideológiájával, a népek barátságának ideológiájával szemben. Annak eredményeképpen, hogy a szovjet hadsereg a második világháborúban katonai­lag, gazdaságilag, erkölcsileg és politikailag szétzúzta a fasiszta agresszorokat, a közép és­ délkeleteurópai országok egész sora el­szakadt az imperialista tábortól. Lengyelor­szág, Csehszlovákia, Magyarország, Romá­nia, Bulgária és Albánia népei azzal, hogy forradalmi földreformot hajtottak végre, hogy államosították az ipart, a közlekedést és a bankokat, hogy megteremtették a kül­kereskedelem állami monopóliumát, aláás­ták országukban a kapitalizmus gyökereit és az új élet építésének útjára, a szocializ­mus megalapozásának útjára léptek. Igen súlyos csapást mért a világimpe­­rializmus egész rendszerére a kínai népnek az idegen imperializmus és a feudális reak­­ció erőin aratott győzelme. Fordulópontot jelentett Európa történetében, hogy létre­jött a Német Demokratikus Köztársaság, amely magasra emelte a békeszerető demo­­kratikus Németországért vívott harc zász­laját. Amikor ezek az országok felszabadultak az imperialista járom alól, új korszak nyílt meg történetükben, az igazi nemzeti és társadalmi megújhodás korszaka. Ez orszá­gok népei közötti kapcsolatok történetében is új korszak nyílott: az igazi testvéri szö­vetség és baráti együttműködés elmélyíté­­sének korszaka-A népek és államok közötti kapcsolatok­*) Megjelent a „Tarlós békéért, népi de­mokráciáért 30.(142) számában nak uj típusát jelentik azok, a történelem­ben eddig ismereten, új kapcsolatok, ame­lyek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népei között, a proletárinternacio­­nalizmus elvei alapján, Lenin és Sztálin elvei alapján alakultak ki. A nemzetközi kapcsolatoknak ezek a nagyszerű elvei a nagy és kis népek teljes egyenjogúságának elismerésén alapulnak. Ezeket az elveket a testvéri kölcsönös segélynyújtás, a szocia­lizmus győzelméért a marxizmus-leninizmus legyőzhetetlen zászlaja alatt folytatott kö­zös harc támasztotta alá. A gazdasági, kulturális és politikai élet valamennyi területén, valamint a nemzet­közi küzdőtéren a proletárinternacionaliz­mus elvei alapján kialakult baráti együtt­működésükkel, ezek az országok hatalmas mértékben járulnak hozzá a béke fenntar­tásához és megszilárdításához. Ennek a napró­l-napra erősödő baráti vi­szonynak legfontosabb elemei: a kö­zös békeharc, a szoros gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatok, a műszaki és termelő tapasztalatok rendszeres kicserélése, a tudo­mány és a művészetek képviselőinek és a nagy tömegeket soraikba tömörítő társadal­mi szervezeteknek gyümölcsöző kapcsolatai. A szabad népek szilárd szövetségét és együttműködését, amely a proletárinternn­­cinatizmus elvein alapul, egyetlen terí­tő eszme hatja át: a szocialista társadalom építésének gondolata, olyan társadalomé, amely mentes a kapitalista kizsákmányolás­tól, nem ismeri a nyomort, az ínséget és a munkanélküliséget, amely egyszers minden­­korra véget vetett a dolgozók jogfosztottsá­­gának a kapitalisták és földesurak önkényé­nek. Ennek a hatalmas és éltető eszmének megvalósításáért folyó küzdelemben a népi demokratikus országok számára különösen nagy jelentősége van szövetségüknek és barátságuknak a Szovjetunióval ,ahol már felépült a szocialista társadalom és sikere­sen valósul meg az átmenet a szocializmus­ból a kommunizmusba- A Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti szövet­ség és barátság alapvető feltétele annak, hogy a népi demokratikus államok a szo­cializmus útján fejlődnek. A béke, a demokrácia és a szocializmus táborához tartozó országok közötti kapcso­latok alapja a proletárinternacionalizmus. Ennek elveivel szembenáll a burzsoá nacio­nalizmus állatias ideológiája, amely az im­perialista és háborús tábor államai közötti kapcsolatok alapja. „A nemzeti bizalmatlanságot, a nemzeti elkülönülést, a nemzeti ellenségeskedést, a nemzeti összeütközéseket természetesen nem a nemzeti gyűlölködés valamilyen veleszü­letett érzése sugallja és táplálja, hanem az imperializmusnak az idegen nemzetek le­igázására irányuló törekvése és e nemze­teknek a nemzeti leigázás veszélyétől való félelme. Kétségtelen, hogy amíg világim­perializmus lesz, addig meglesz ez a tö­rekvés és ez a félelem is,­­ következéskép­pen az országok óriási többségében meglesz a nemzeti bizalmatlanság is, a nemzeti el­különülés is, a nemzeti ellenségeskedés is és nemzeti összeütközések is lesznek”. (J.V. Sztálin). Napjainkban az amerikai imperializmus zászlajává, a háborús gyújtogatók zászla­jává vált a burzsoá­ nacionalizmus, amely nem más, mint a sötét embergyűlölet ideo­lógiája, viszály támasztása a nemzetek kö­zött, amely azzal jár, hogy egyes nemzetek véres, hódító háborúkat viselnek más nem­zetek ellen, s leigázzák őket. Az amerikai imperializmus manapság a világ imperialista reakciójának központja, a népek legbőszebb elnyomója, a béke és a szocializmus fő­­ellensége. Az Egyesült Ál­lamoknak és „szövetségeseinek“ kapcsolatai durva parancsolást jelentenek az egyik fél részéről és vak engedelmességet a másik fél számára. E kapcsolatok keretében a mo­nopolisták nyíltan fosztogatják és gátlásta­lanul kiaknázzák a marshallizált országok nemzeti kincseit és ennek során a marshal­lizált országok végleg elvesztik független­ségüket. Az imperialista hatalmak amerikai-angol tömbje a féktelen fegyverkezési verseny út­jára lépett, az új világháború nyílt előkészí­tésének politikájára, a szabad népek elleni közvetlen agresszív cselekményekre tért át. Az imperialista ragadozók nem riadnak vissza semilyen aljasságtól és ocsmányság­tól, hogy meghiúsítsák az új élet építését a Szovjetunióban, Kínában és a népi demo­kratikus országokban, hogy megbontsák ez országok szövetségét és barátságát. Ilyen körülmények között Európa és Ázsia minden békeszerető népének mindenképpen fokoz­nia kell éberségét a háború megakadályozá­sa és a béke megvédése érdekében. Egy pilanatra sem szabad megfeledkezniük Le­nin látnoki intelméről, amelyben hangsúlyoz­ta, hogy a ,,burzsoázia minden vadságra, állatiasságra és gonosztettre kész, hogy megvédje a pusztulófélben lévő kapitalista rabságot“. Az imperialisták véres terveinek közvet­len bűnrészesei a jobboldali szocialista és titoista kémek és árulók: a proletárinter­­nacionalizmus esküdt ellenségei. Lenin megírta, hogy a II. Internacionálé vezérei már 1914—1920-ban „az imperialista banditizmus cinkosaivá váltak”. Az ezt kö­vető években azután végleg pellengérre ál­lították magukat azzal, hogy nyíltan részt­­vettek az imperialisták bűnös kalandjaiban. A mai jobboldali szocialista vezetők a netfi­­zetárulást és az amerikai imperializmus előtti hasoncsúszást, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok rágalmazását és az új világháború előkészületeibe­" való tevékeny részvételt tették politikájuk "alap­­elvévé. Most újjáélesztették a „Szocialista Internacionálét“, az imperializmus hű laká­jainak és ügynökeinek ezt a gyülekezőhe­lyét és mindezzel egy célra törekszenek, a leggaládabb demagógiával, rágalmakkal és hazugsággal ki akarják ölni a népekből a nemzeti becsület, az állami szuverenitás tu­datát, minden eszközzel igazolni próbálják az amerikai imperializmus agresszív terveit. A kommunistaellenesség ocsmány jelszavai­val harcot folytatnak mindenki ellen, aki a népek barátságáért, az igazi demokráciáért, a szocializmusért és a békéért száll síkra. Kozmopolita propagandájukkal egyengetik az utat az amerikai imperializmus számára a világuralom felé. Ugyanezeket az aljas célokat követi Tito- Kardelj-Rankovics bandája is, amely kezébe ragadta a hatalmat Jugoszláviában, elárulta népét és eladta magát az amerikai és angol imperialistáknak. A Tito-klikk, amely visz­­szaállította a kapitalista rendszert Jugoszlá­viában, megfosztotta a jugoszláv népet for­radalmi vívmányaitól és véres terrorral s fa­siszta kormányzati módszerekkel tartja ma­gát ideig-őrgig uralmon, az országot az ag­resszív imperialista hatalmak eszközévé zül­lesztette és ily módon teljes mértékben csat­lakozott az imperialista körökhöz abban a harcban, amelyet ezek a szocializmus és a demokrácia tábora, a világ kommunista párt­jai, a népi demokratikus országok és a Szovjetunió ellen folytatnak. Ebből következik, hogy a kommunista és munkáspártoknak magasra kell emelniük a proletárinternacionalizmus zászlaját, mind­végig híven ki kell tartaniuk az internacio­nalizmus lenini-sztálini elvei mellett és meg kell ezeket védelmezniük, mert ezek a népek testvéri együtműködés­ének fő pillérei. Napról-napra fejlődik és erősödik a népek barátsága és testvéri együttműködése, mely­nek alapjait a nagy Sztálin teremtette meg- A jövő a szabad népeké, amelyek a pro­­tetárinternacionalizmus, a béke, a demokrá­cia és a szocializmus zászlaja alá tömörül­tek. Ezeknek az országoknak és népeknek nincs szükségük háborúra, nekik békére van szükségük, hogy megvalósíthassák hatalmas építő terveiket. Éppen ezért, ezeknek az országoknak népei a szervezett, nemzetközi békefront első soraiban haladnak. A tartós és szilárd béke minden ember­nek, minden népnek érdeke. A világ népei tudják, hogy a béke veszélyben forog és meg kell védeni. Éppen ezért lelkesen támo­gatják a Béke Világtanácsnak azt a felhí­vását, hogy fokozott erővel harcoljanak a békéért az öt hatalom közötti béke­egyezményért. 2 Augusztus 1-én ünnepli a kínai nép di­csőséges hadserege fennállásának 24. év­fordulóját. A népfelszabadító hadsereg a forradalom tüzében született, izmosodott és nőtt hatat, más erővé. Ezért a kínai népfelszabadító hadsereg története, a kínai nép forradalmi harcának története is egyben. A Kínai Kommunista Párt, a megalaku­lása óta eltelt 30 év alatt és Mao Ce-dun vezetésével, rendkívül súlyos körülmények között vívta harcát a kínai nép felszaba­dításáért. A harcok első szakasza 1925— 1927 közé esik, ez volt az első forradalmi polgárháború korszaka. A második forra­dalmi polgárháború 1927—1936 között zaj­lott le. A kínai nép ellenállási harcát a japán agresszorokkal szemben 1937—1945 között vívta. A harmadik, győztes forradal­mi polgárháború 1946-ban kezdődött. A Kínai Kommunista Párt nehéz, de di­csőséges feladatot hajtott végre a kínai nép vezetésében és a néphadsereg megszervezé­sében a forradalmak idején. Az első for­radalmi polgárháborúban a Párt számokat tett a fegyveres erő fontosságával. A Párt aktív támogatásban részesítette Szun Jat Szent, a forradalmi katonai Akadémia meg­szervezésében, amely Kanton tartományban, Vampooban kezdte meg működését. A Párt irányította a Kuomintang csapatok átszer­vezését és átvette a forradalmi erők veze­tését Kvantung tartományban és Észak­­kínában 1926—1927-ben. De a Párt abban az időben még nem értette meg teljesen a forradalmi harc jelentőségét és még nem­ készült fel a fegyveres erők megszervezésé­­tére. „ 1927-ben, amikor a Kuomintang reakciós­­Csoportja elárulta a forradalmat és az im­perialisták és a földesurak segítségével meglepetésszerűen megtámadta a népi erő­­ket, a Párt még nem tudta megszervezni az ellenállást. Sztálin elvtárs a kínai népi forradalmi hadsereg megalakulásának első napjaiban kimutatta azt a fontos szerepet, amely a népi hadseregre vár a kínai forradalom diadalravitelében. Sztálin elvtárs megmon­dotta, hogy a kínai kommunisták első fela­data: minden eszközzel kifejleszteni a poli­tikai munkát a hadseregben, hogy a­­had­sereg a kínai forradalom eszméjének tény­leges és példaszerű képviselőjévé váljék Kiemelte, hogy a kínai népi forradalmi hadsereg megszervezése főtényezője a for­radalom diadalra juttatásának. Sztálin elvtárs útmutatása nyomán a Kí­nai Kommunista Párt magasra emelte a forradalom zászlaját és hősies harcot vívott a kínai nép felszabadításáért. Mao Ce-dun és Csu Teh elvtárs vezetésével megalakul­tak Kína­ történetében először a munkás és paraszt önvédelmi csoportok a fegyveres erővel együtt megvetették az igazi népi hadsereg alapját. A Párt és Mao Ce-dun nagy erőfeszítést tettek, hogy a hadsereg politikai és szerve­zési színvonalát emeljék. 1930-ban a kínai vörös hadsereg létszáma 60—70 ezer főre emelkedett. Ekkor felszabadított 15 tartó■ mányt, amelyek központja Kiangszi volt. Amilyen mértékben erősödött a népfel­­szabadító hadsereg, ugyanolyan mértékben fogta el a rémület az amerikai imperialis­ták zsoldjában álló Csang Kaj Sek klikket. 1930—1932 között sorozatos támadásokat intézett a forradalmi hadsereg ellen. De a Mao Ce-dun vezette népi erők felmorzsol­ták a reakciós Kuomintang összes támadá­sait. Ekkor már 300.000-re nőtt a néphad­sereg létszáma. Csang Kaj Sek népáruló szerepe akkor vált különösen világossá, a­­mikor a japán imperialisták megtámadták Kait. Csang Kaj Sek nem a japánok, el­len fordult, hanem a forradalmi csapatok ellen. 1933 októberében egymilliós hadsereg­gel felkészült, hogy bekeríti a néphadsere­get. 1934 októberében a kínai vörös hadse­reg, hogy kikerüljön Csang Kaj Sek csapa­tainak gyűrűjéből, megkezdte a 10.000 ki­lométeres nagy menetelést. A történelemben páratlan vállalkozás megrázta a nemzetközi közvéleményt. A japánok ellen vívott ellenállási harcok­ban a vörös hadsereget átszervezték. A Párt és Mao Ce-dun vezetésével a néphad­sereg felhasználta a forradalmi harcok gaz­dag tapasztalatait. A népi erők mélyen be­nyomultak az ellenséges vonalak mögé, le­fegyverezték az ellenséget és kiszélesítették a harcot az egész nép részvételével. A ja­pánokkal folytatott 8 éves harcban többször meghiúsították mind a japánok, mind a Kuomintang többszöri felgöngyölítő hadmű­­veleteit. A néphadsereg vitézül harcolt és nehéz csatákat vívott a barbár ellenféllel, a mindent felperzselő japán imperialisták csapataival. A harcokban felszabadítottak­­100 millió embert a megszállás alól, meg­­­alakították a népi milíciát 2.200.000 főnyi létszámmal. Ekkor már a néphadsereg egy­millió­­harcedzett katonával rendelkezett. Végre a dicsőséges szovjet hadsereggel együtt a kínai vörös hadsereg leverte a ja­pán imperialistákat. 1946-ban a népáruló Csang Kaj Sek az imperialisták támogatásával nagyarányú offenzívát indított a népi erők ellen. Az amerikai bankárok nemcsak fegyverekkel látták el Csang Kaj Seket, hanem ameri­kai csapatok és kiképzőtisztek is részt­­vettek a kínai nép elleni hadjáratban. A Kuneu Kommunista Párt azonban a széles népi tömegekre támaszkodva, négy év alatt szétzúzta a reakciós Kuomintang csapatait. A harcokban megsemmisítette az ellenség 8 milliós hadseregét. A kínai forradalmi had­sereg történelmi győzelme megdöntötte az imperialisták terveit, felszámolta a feuda­lizmus és reakció uralmát és megteremtette a Kínai Népköztársaság alapjait. Ma a kínai népfelszabadító hadsereg ha­talmas haderővé vált. Nemcsak szárazföldi, hanem légi és tengerészeti erőkkel is ren­delkezik. A Kínai Népköztársaság új világ­­hatalom, a Távolkelet és a világbéke védő­bástyája. Mindezeket a ragyogó eredményeket a kínai nép Pártjának, a marxileniai tanítá­sok alkalmazásának, Mao Ce-dun elvtárs vezetésének köszönheti. Sziao Hua, a Forradalmi Katonatanács politikai osztályának helyettes igazgatója, a következőkben vázolja a kínai néphadse­reg további feladatait: „Ma a kínai forradalom újabb szakaszá­hoz érkezett. A népfelszabadító­ hadseregre újabb történelmi feladatok várnak. Elszánt ellenállást kell kifejtenie az im­perialista­ agresszióval szemben: biztosíta­­nia kell a haza védelmét; a­ Távolkelet és a világ békéjének védelmét; a néphatalom megerősítésével meg kell nyitnia az utat a demokratikus építés, a ragyogó jövő, a szocializmus felé." A kínai népfelszabadító hadsereg napját nemcsak a kínai nép, hanem az egész vi­lág haladószellemű­ erői ünnepük. A kínai nép, amely lerázta magáról az imperializ­mus évszázados igáját, az első sorokban harcol a békéért, a Szovjetunió vezette bé­ketábor távolkeleti őrse, azmlu korszerű, hatalmas haderejével helytáll a háborús gyúj­togatók mesterkedéseivel szemben. Népköztársaságunk dolgozói melegen kö­szöntik a nagy kínai népet és vezetőjét, Mao Ce-dun elvtársat, a kínai népfelsza­badító hadsereg napjának alkalmából. Fennállásának 24. évfordulóját ünnepli a felszabadító kínai néphadsereg SZTÁLIN ŐRKÖDIK Irta: Csu-Csi A költők mind versenyre kelnek, hogy daluk szárnyán őt keressék­ műtermekben, ébred a vászon, Őt idézi ecset és festék ; a szív csak öt dobogja vágyón: hozzá sóhajt a földkerekség Mint tengeren hullámok árja, úgy szárnyalnak felé a hangok uj háború les a világra, mocorognak bombák és tankok a föld­­rá tekintve várja a felszálló békegalambot. Előttünk Lenin útja zárva s fölöttünk Sztálin napja ég: fényétől a háború árnya mint pára foszlik szerteszét. Hitünk és szándékunk szilárd: egy család lesz a nagyvilág s a béke tündöklik felettünk. Nem élnek a kéz ujjai, miket a tenyérről letépnek: nem lehet elszakítani egymástól Sztálint és a népet. Sztálin őrködik: minden napja kemény gondok között telik, hogy a romlásból kiaragadja a föld meghajszolt népeit. Sztálint A férfi, a nő, a gyermek ha biztatod, állja a próbát . Oroszországot megmentetted és megmented majd Európát. S megmented az egész világot, ahogy megmentetted Kínát s zug, hömpölyög neved, az áldott, a föld összes tájain át! 1951., augusztus 1., szerda. ELENA PAVEL A tengerparti nyaralóhelység egyik ha­talmas étkezdéjében többszáz nevetőszemű f­u és lány üli körbe a dúsan megrakott asztalokat. A hangszóró népdalokat, vidám indulókat közvetít. Távolabb a tenger vég­telen síkja kékült. A A napozók ilyenkor déli időben elhagyatottak, csendesek, csak néhány aprócska gyermeki játszadozik a tengerpart homokján. Gyárat építenek. Ma m­ég ha­ntokból játékként, néhány év múlva a va­lóságban. Ilyen az élet a mangáliai üdülőtelepen, ilyen az élet Népköztársaságunk valameny­­nyi nyaralóhelységében, hol ma a dolgo­zók és gyermekeik ezrei töltik szabadságu­kat. De nézd csak! A klubhelyiségek, az éttermek falán is épp úgy, mint otthon az üzemben, vagy a gyű­léstermekben a moz­gósító jelszavak és Pártunk szeretett veze­tőinek arcképei mellett vérvörös hetükkel írt felirat látható: „IFJÚSÁGUNK MÁR­TÍRJAI ÉS HŐSEI." A felírás alatt néhány kép sorakozik. Ifjúságunk hőseinek képei ezek, azoknak a fiatal harcosoknak, akik a dolgozó nép legjobb fiaival számos kommu­nista mártírral együtt életüket áldoztá­k azért, hogy mi békében, boldogságban él­jünk Életüket áldozták, azért, hogy szaba­don hallassuk szavunkat, hogy miénk le­gyen a gyár, a mező, a»tudományos__a művészet valamennyi vívmánya, hogy a Szovjetunió nejeinek, a nagy Sztálinnak segítségével építhessük új életünket, szo­cialista jövőnket. Vasiü* Roaitä, Simo Donka, Petre Ghe­­orghe, Minszki Lajos, Elena Pavel... Ott sorakozik e hősök nevei között Elena Pavel neve is, aki nyolc évvel eze­lőtt­­ mártírhalált halt. 1943 augusztus elsején talán épp ily ra­gyogó napsütés volt mint ma. Ám a nap­sütésen kívül nem sok jutott a dolgozó em­bernek. Dagadtra hízott kizsákmányolok ül­tek a tengerparti nyaralók teraszán s ta­lán épp azt számolták, hogy mennyi nyere­ség is jár a háborúra fordított külföldi va­lutáik nyomán, miközben az országban nyo­­mor volt s a fasiszta pribék Antonescu­­kormány egyre többet hurcolt a dolgozók közül a vágóhídra, a második világháború szörnyű csatatereire. A kommunisták és a kommunista ifjúmunkások azonban egyre szervezettebb küzdelemre vezették a dolgo­zó népet a kizsákmányolás, a háború, a fasizmus ellen. E harcosoknak első sorai­ban küzdött Elena Pavel, Ion Sârbu mun­­kanélküli tanító fiatal leánya is. A mozga­lom annyi sok harcosához hasonlóan nehéz küzdelmekkel, letartóztatásokkal volt teli az élete. 1943-ban, mint a Vörös Segély ak­tivistáját már másodszor tartóztatták le a szigurancia kopói és ez alkalommal 25 évi börtönre ítélték. Előbb Vacaresti-ben tartották, aztán há­rom elvtársnővel a misleai női börtön felé irányítják, gyalog, vasraverve. Útközben azonban megváltozik a rabtartók terve s a ploesti börtönbe kerülnek. Nyolc évvel ez­előtt, 1943 augusztus elsején ploesti első bombázása közben, egy angol repülőgép zuhant a ploesti börtön egyik szárnyára. Minden követelés ellenére sem vitték óvó­helyre a foglyokat és a cellákban hatvan asszony vált a tűz martalékává. Elena Pa­vel kommunista politikai fogoly is közöt­tük volt. Megmenekülhetett volna, hisz a börtön másik részében volt a cellája, ő azonban önként szaladt oda, hogy bátorít­­sa, hogy megpróbálja kiszabadítani a töb­bieket. Elena Pavelt a Kommunista Párt nevelte ily kemény, öntudatos harcossá, aki má­sok életéért, boldogságáért kész feláldozni életét. Néhány nap múlva, amikor dolgozó if­júságunk küldöttei a berlini Világifjúsági Béketalálkozón beszámolnak boldog éle­tünkről, békeharcunkról­­, Elena Pavel s a többi nagyszerű ifjúmunkás hős neve is ott ég majd a szavak mögött, mind olya­­noké, akik életüket áldozták a Pártért, a dolgozó nép legyőzhetetlen ügyéért. L. A. Szabad és boldog ifjúságunk Szakmai iskolások nyaralnak Élőpatakon A Román Népköztársaság Alkotmányának 20. szakasza a munkához való jog mellett a pihenés jogát is biztosítja a dolgozóknak. Pártunk és kormányunk üdültető akciója során ez évben is sokezer dolgozó és tanuló tölti szabadságát, nyári szünidejét nyara­lótelepeinken. A dolgozók és gyermekeik élvezik ma Hazánk természeti szépségeit, amelyeken a múlt rendszer idején csak a kizsákmányolók gyönyörködhettek. A dolgo­zók s gyermekeik szívják tele tüdejüket a fenyők ózondús leheletével, ők sütkéreznek a tengerparti napozók homokján, hogy a két-háromheti nyaralás után meghízva, fel­frissülve térjenek vissza munkapadjukhoz, íróasztalukhoz. Az előpataki nyaralótábor is jókedvű ki­áltozástól, vidám kacagástól hangos. A je­lenlegi nyaralócsoportban ötszáznál több szakmai és középfokú technikai iskolás töl­ti itt boldog szünidejének két hetét. Öt­százan abból a harmincezer középiskolás­ból, akinek népi demokratikus rendszerünk biztosítja ez évben a nyaralást. Népköztársaságunk különböző vidékeiről, különböző üzemeinek és vállalatainak, mi­nisztériumának szakmai és technikai isko­­láiba jöttek ide, Sepsi rajon üdülőtele­pére. Alig két hete, hogy együtt vannak, de máris oly testvéri barátság, szeretet for­rasztja őket egymáshoz, mintha egész kicsi koruktól játszópajtások, ismerősök lenné­nek. Épp úgy, mint ahogy az ország min­den részén, a szocializmus építésében, ro­mánok, magyarok, németek és a többi együttélő nemzetiség dolgozói közös erő­vel, közös akarattal teljesítik nagy felada­taikat, úgy ebben a kicsiny közösségben is együtt pihennek, szórakoznak a különböző nemzetiségű tanulók. A munkaerőtartalékok igazgatósága, a­­m­ely a szakmai és technikai iskolások üdül­tetését rendezi, mindenben gondoskodik az Élőpatakon nyaralók szükségleteiről is. Legelőször, amikor megérkeznek a tanu­lók a nyaralótelep jól felszerelt egészség­­ügyi háziába, tüzetes orvosi vizsgálat­on mennek keresztül. Megvizsgálják, hogy ki milyen betegségben szenvedett, jelenleg nem-e beteg és hogy hány kiló ideérkezésé­­nek idején? A nyaralótelep igazgatósága tizenkilenc különböző nagyságú villában helyezi el vendégeit. Rendes ágyak, hófehér lepedők és meleg pokrócok várják a tanulókat. Min­den egyes hálószobának, étteremnek, vagy klubhelyiségnek a növendékek köréből is megvan a maga felelőse, aki gondosan el­lenőriz mindent, felvigyáz a rendre és a tisztaságra. Bota Ion elvtársnak, az élőpatak­ tábor politikai felelősének vezetésével, a jelenle­gi széria megérkezése után pár nappal meg­választották az Ifjúmunkás Szövetség nya­ralótelepi vezetőségét is, amely aztán a nevelők támogatásával megszervezte az újz­ságolvasást, a tábortűz-ünnepségeket, a k­önyvvitákat, stb. A KULTURÁLIS ÉS SPORTTEVÉKENY­SÉGRŐL különösen érdemes bővebben beszámolni, mert ez a két foglaltoskodás képezi az élőpatak­­é, általában minden nyaralótibor leghasznosabb és legkedveltebb szórakozá­sát. A t­b.-­i közpon­tr­ól kissé távol, tágas és v­ágos épületben ferdezték ba a klub-, és könyvié' helyiséget A két hosszú a rém­ben és az emeleti apróbb helyiségekben az étkezés és az alvás ‘de;és kivéve mindig lehet elmélyülten olvasó vagy sakkjáts'..ne­­ba merült tanulókat látés Van könyv és sakkf.'ls/ere’és is bőven­ Több m:nt 1­00 szépirodalmi, ideológiai és szakkönyv áll a látogatók rendelkezésére s ezeken Erői a legújabban megjelent újságokat és fo­yó­iratokat is tanulmányozhatják, a legtöbbet természetesen ki-ki a saját anyanyelvén. Nem messze a villáktól, tágas fensikék­ szoktak tábortüzet reníte­ni a már az első rm­okban megalakult Kulturgárda­­ i.g.at. Változatosak és nagyon kedvesek ezeknek az ünnepségeknek­­ műsorszámai hisz a különböző vidékek jellegzetes népi táncait, énekeit és szokásait igyekeznek bemutatni a szereplők. A sportfelszerítés­ől szintén a legmesz­­szebbmenően gondoskodik a munkaerőtart­­alékok igazgatósága. A mór fed pen­-ó­eum-i ipari szakiskola és a marosvásarhelyi ve­gyes szakmai iskola Élőpatakon nyaraló növendékei például megérkezésük után nemsokára megalakították a nyaralótábor, „verhetetlen“ volleycsapatát, amely való­ban igen jó játékosokból áll és számos mér­kőzésen segítette, nevelte a gyengébbekből álló csapatokat. Jól mennek a reggeli tornagyakorlatok is. A félhét órai felkeléskor csak éppen ki­ugornak a növendékek az ágyból s hajrá le az udvarra, a sportinstruktorok vezeté­sével a 10—15 perces egészséges nyújtóz­kodásra. Szabadban való fürdésre sajnos Élőpata­kon nemigen adódik alkalom, ha csak ép­pen nem akarnak elmenni az elég távoli­ak­höz, de a kádfürdőben rendszeresen meg­fürödnek a tanulók. TÖBB MINT KÉT KILÓT HÍZTAK a régeni faipari szakmai iskola növendékei közül igen sokan már másfél heti itt-tartóz­­kodás alatt — írta be az ápolónő az orvosi nyilvántartókönyvbe. De nemcsak a régeni iskolások híztak. Kevés az a tanuló, akinek legkevesebb egy kilóval ne gyarapodott volna testsúlya. S hogy mitől? — arra vá­laszt adnakk azok a kitűnő ízletes és táplá­­ló ételek ,amit napi háromszor i­s a kiseb­bek négyszeri étkezésekor kapnak. Nézzük csak például a július 25-i étrendet: reggeli­re tea és lekvároskenyér, ebédre, zöldségle­ves makarónival, givecs hússal és egy jó darab lekváros, vagy almás tészta, a va­csorára pedig hús mártással és tejbegriz. Jó ételek, friss levegő, tanulás, szórakozás, sport, kell-e még egyéb a fiatal szerve­zetnek s lehet-e a két és félkilós megbizáso­­kon csodálkozni? így élnek Népköztársaságunk számos nyaralótáborának egyikében dolgozóink gyermekei. A szakmai és technikai közép­­iskolások­így nyaral ma a munkásifjúság. Ezek a fiatalok már alig tudják elképezlni, hogyan volt régen, milyen soruk volt az inasok­nak annak idején, amíg el nem jött 1944 augusztus 23, amelynek hetedik évfordulóját ünnepeljük nemsokára. Az előpataki nyara­­lótelep is egyik élő tanúbizonysága, hogy mit jelent a dolgozóknak és a dolgozók gyermekeinek a szovjet hadsereg által meg­hozott szabadság, hogy mit ad nekik a népi demokrácia rendszere. LAKATOS ANDRÁS Az előpataki üdülőtelepen szakmai iskolás és pionír nyaralótábort létesítettek ebben az évben. — Képünk az ott nyaraló fővárosi pionírok egyik csoportját ábrázolja

Next