Romániai Magyar Szó, 1952. február (6. évfolyam, 1343-1367. szám)

1952-02-01 / 1343. szám

A pánzreform a munkásosztály és a dolgozó parasztság közötti szövetség meg­szilárdítása érdekében történik; a pénzreform a közös ellenségre — a kapitalista ki- zsákmányolókra mér csapást és a városi és falusi dolgozóknak nagyobb értékű pénzt bocsát rendálkezésére, amely elősegíti a város és a falu közötti árucsere fejlődését A Magyar Népi Szövetség Központi Bizottságának napilapja IV. ÉVFOLYAM, 1343. szám 4 OLDAL ARA 20 BÁNI 1952., február 1., péntek. [A RNK minisztertanácsának és a RMP Központi Vezetőségének határozatából] Alkotó munkánkkal szilárdítsuk meg a pénzreformot! Pártvezette dolgozó népünk nagy si­kerrel ülteti gyakorlatba a Román Nép- köztársaság minisztertanácsának és a Román Munkáspárt Központi Veze­tőségének legutóbbi nagyjelentőségű határozatát a pénzreformmal s az ár­leszállításokkal kapcsolatban. Már forgalomba került az 1952-es tipusu, uj, erős pénz; átszámították és 5—20 százalékkal csökkentették a leg­fontosabb ipari és mezőgazdasági cik­kek árait, — fokozott ütemben indult ineg az áruforgalom. A határozat azonnali eredményei te­hát gazdasági életünk minden szekto­rában kedvezően mutatkoztak meg. A városi- és falu i dolgozó és elsősor­ban a munkásosztály, olcsóbban s minden különösebb nehézség nélkül hozzájut az elsőrendű közszükségleti cikkekhez. A kirakatokat szocialista iparunk legszebb termékei díszítik. Örömmel s büszkeséggel nézzük a szö­vetekkel, a vászon- és bőráruval meg­rakott polcokat. Örülünk, mert köny- nyebb lett a beszerzés, könnyebb az élet, dusabb az asztalunk és büszkék vagyunk, mert pártvezette dolgozóink müve mindez — a munkásoké s parasz toké, „akik — Sztálin elvtárs szavaival élve —, minden zaj és lárma nélkül építik a gyárakat, bányákat és vas­utakat, kolhozokat és szovhozokat, akik az élet összes javait létrehozzák, az egész világot táplálják és ruház- zák.” igen, dolgozóink müve ez és azé a forradalomé, amelyről Sztálin elv­társ igy beszél: „A mi forradalmunk az egyetlen, amely nemcsak összetörte a kapitalizmus bilincseit s nemcsak sza­badságot adott a népnek, hanem a nép számára meg tudja teremteni a jómódú élet anyagi feltételeit is. Ebben rejlik forradalmunk ereje és legyőzhetetlen­sége ... Ahhoz, hogy jól és vidáman lehessen élni, az kell, hogy a politikai szabadság áldásait anyagi jólét tetőz­ze be. Forradalmunk jellemző sajátsá­ga abban áll, hogy nemcsak szabadsá­got adott a népnek, hanem anyagi ja­vakat is és megadta a jómódú és kul­turális élet lehetőségét is.” így van ez ma már nálunk is. Az élet ismét megjavult, mert a ja­nuár 28-án érvénybelépett pénzreform és árleszállítás növelte a dolgozók reálbérét, tizmilliárd lej különleges nyereséghez juttatta őket. Az élet vidámabb lett, mert mind kevésbbé és kevésbbé nyomja a dolgo­zót a holnap gondja, mert mind na­gyobb fénnyel bontakozik ki előtte biz­tos jövőjének nagyszerű távlata. És mert vidámabb lett az élet, való­ban szaporábban megy a munka. Nap­nap után újabb győzelmi jelentések ér­keznek a munka frontjáról. Krenján resicai sztahanovista mester szakmun­kásképzést elősegítő módszere orszá­gos mozgalommá vált. A tordai Faur Simion felhívására százan, ezren, a munkásosztály legöntudatosabb tagjai válaszolnak. És most az 1952. évi terv első hónapjának végén dolgozóink büszkén mondják: a felbontott terv reájuk háruló szakaszát nemcsak tel­jesítették, de túl is szárnyalták. Erről írnak a VULCAN-gyár munkásai, ezt jelentik Kolozsvár tartomány legna­gyobb üzemei, ezzel büszkélkednek ne­héziparunk legnagyobb gyárai. Napról-napra nő a sztahanovisták száma. Mind több az olyan munkás, „aki megnyergelte a technikát”, aki a tudományos kutatások eredményeinek alkalmazásával növeli a termelést, aki a legfejlettebb módszereket vezeti be a korszerű gépeknél, aki következetesen és módszeresen adja át munkatársai­nak tudását. Nő, terebélyesedik és mind több és több gyárunk munkássá­gát öleli fel „korunk legyőzhetetlen mozgalma” — a sztahanov-mozgalom. A sztahanovizmus kibontakozásának adott újabb nagy lendületet a pénzre­form megvalósítása s az árleszállítá­sok. Ez természetes is. Hiszen nálunk a több és jobb munkáért nagyobb bér jár. És ezt a nagyobb bért immár erős pénzben kapja a dolgozó, olyan pénz­ben, amelynek minden leje, minden bá­nija komoly érték. Hasonlítsuk össze a pénzreform s az árleszállítás után létrejött kedvező helyzetet azzal, ami a tőkés országok­ban történik. Hadd idézzük Butler, a Churchill kormány pénzügyminiszte­rének egyetlen mondatát: „Nagy-Bri- tannia most általános fizetési válság­gal áll szemben: ha nem találja meg a módot, hogy megkeresse annak az árát, amit külföldön vásárol, ennek csőd, éhezés, munkanélküliség lesz a vége.” És ugylátszik Nagy-Britannia nehezen keresi meg „annak az árát, amit külföldön vásárol.” Hiszen az élelmiszeradagokat ismét csökkentet­ték, szénhiánnyal küzdenek a gyárak­ban és háztartásokban egyaránt, a közszükségleti cikkek ára viszont emel­kedett. Nem rózsásabb a francia dolgo­zók helvzete sem. Nézzük csak a leg­utóbb kiadott statisztikát. 1951 janu­árja óta a kenyér, a vaj, a hús, a sajt s az ételolaj ára 10—40 százalékkal növekedett, ugyanakkor pedig a dol­lárzsoldos francia kormány nemhogy a dolgozók segítségére sietne, hanem legminimálisabb követeléseiket sem teljesiti és minden erővel megakadá­lyozza a mozgó bérskála bevezetését, de nem akadályozza meg az ugrássze­rűen emelkedő árskála alkalmazását. Zűrzavar, gazdasági káosz, a dolgo zók állandó elszegényedése, az élet­színvonal csökkentése — ime, ez jel­lemzi a kapitalista államok mai gazda­sági helyzetét Ezzel szemben mi, a Szovjetunió segítségével, a többi népi demokrá­ciákkal együttműködve, nagy ütemben építjük a szocialista hazát és sikerünk tudatában dolgozunk, harcolunk. Mert tudnia kell minden dolgozó­nak, hogy a pénzreformot és az árle­szállítást a mi osztályöntudatos, haza­fias munkánk szilárdítja meg. Mi a teendő? j Növelni a termelékenységet, tudá­sunk legjavával szolgálni a termelés csatáját, béke-őrhellyé változtatni a termelésben elfoglalt helyünket. Meg kell szilárditanmnk a munka-, a terv- s a pénzügyi fegyelmet. Tisztában kell lennünk azzal, hogy minden fegyelme­zetlenség a pénzreform erejét gyengít­heti, tudnunk kell azt, hogy a késések és hiányzáso/.c, az ácsorgások és a fe­gyelmezetlen. munka, az anyag- és pénzpocsékoáás, a holtidő s a selejt, mind-mind megannyi ellensége saját anyagi jólé/tünknek, a vidámabb, gond­talanabb életnek.. Kormámyunknak és Pártunknak vá­laszoljunk újabb munkahőstettekkel, emeljük még magasabbra a szocialis­ta verseny zászlaját, hogy ennek az esztendőnek a végén is a jólteljesitett munka örömével jelenthessük Ghe- orghe Gheorghiu-Dej elvtársnak: méltók voltunk Pártunk és kormá­nyunk bizalmára, teljesítettük, túl­szárnyaltuk azt, amit megfogadtunk. Leszállított árakon vásárolnak már Resíca dolgozói A resicai üzletek, szövetkezetek és leraka­tok zsúfolva vannak áruval, hogy a kohászok, olvasztárok, hengerészek és az összes szak­mabeli munkások uj pénzükkel mindent vá­sárolhassanak, amire szükségük van. Néhány nappal ezelőtt még a spekulánsok üzérked­tek Resicán a mezőgazdasági termékekkel, a- meiyeket sokszoros áron fizettettek meg a > munkásokkal. De ma már megszűnt ez a le- j hetoségük. Január 29-től kezdve a „Munka” zöldség­áru szövetkezetben nagymennyiségű krump­li, hagyma és mindenféle szükséges zöldség kapható. A munkások, akik már megkapták első fizetésüket az uj pénzben, örömmel men­nék vásárolni az üzletbe. Az 5. számú Alimentara állami üzlet is tele v(an áruval. Nagy választékban áll a dolgo­sok rendelkezésére, konzerv, szalámi, hal, lejtermékek, stb., az uj, csökkentett árakon. 'Ebben az üzletben Fodor János kohómunkás felesége —miután a szükséges élelmiszere­ket bevásárolta, — az egyik ismerősével be­szélgetve ezeket mondta: „Ezelőtt ezer lejek­kel jöttem az üzletbe, s mégsem tudtam min­den szükséges dolgot megvenni. Most pedig, hogy uj pénzzel vásároltam, halmozott ko­sárral megyek haza.” A dicsöszentmártoni dolgozók jobb munkával harcolnak pénzünk szilárdságának megőrzéséért A dicsöszentmártoni dolgozók örömmel vet­ték tudomásul Pártunk és kormányunk hatá- rozatátja pénzreformmal és az árleszállítás­sal kapcsolatban. A helyi ipari kombinát dol­gozói lelkeshangu nagygyűlésen ünnepelték meg a nagy eseményt. A gyűlésen Nfcolae Gradinaru elvtárs, a kombinát igazgatója is­mertette a nagyfontosságu határozatot, amely országunk dolgozóinak — s igy a dicsSszent- máríoni munkásoknak is —, emelni fogja életszínvonalát. Nicolae Gradinaru ylytárs a továbbiakban kiemelte, hogy a kombinát mun­kásai az elmúlt évben 28 százalékkal teljesí­tették túl évi tervüket. Ebben az évben még jobban kell dolgozniök, hogy ez a határozat valóban a jólét és az életszínvonal jelentős emelését eredményezze: A gyűlésen felszólalt a kombinát számos sztahanovistája, élmunkása és munkása. A felszólalók hangsúlyozták, hogy minden ere­jükkel azon lesznek, hogy uj pénzünknek szi­lárd alapot teremtsenek jó munkájukkal. Mir- cea Corpadeanu sztahanovista a fajansz osz­tály nevében vállalta, hogy a munka termelé­kenységét 5 százalékkal emeli, az önköltséget 2 százalékkal- csökkenti és a termékek minő­ségét 10 százalékkal megjavítja. Szíá1in eivfárs távirata a Magnitogorszki Fémipari Kombinát munkaközösségéhez MOSZKVA (Agerpres)'.— A TASZSZ közölte annak az üdvözlet­nek a szövegét, amelyet J. V. Sztálin küldött a Magnitogorszki Fémipari Kombinát munkaközösségének. A távirat szövege a következő : Magnitogorsk Fémipari Kombinát BORISZOV elvtársnak, a Kombinát igazgatójának, VORONOV elvtársnak, a Kombinát főmérnökének, SZVETLOV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista (b) Pártja Köz­ponti Vezetősége részéről kiküldött pártszervezőnek. PLISZKÁNOSZ elvtársnak, a Kombinát szakszervezeti elnökének. PANKOV elvtársnak, a Komszomol Központi Bizottsága részéről ki­küldött szervezőnek. Köszöntőm a Magnitogorszki Fémipari Kombinát és a „Magnitosz- troj” tröszt munkásait, munkásnőit, mérnökeit, technikusait és tisztvise­lőit, a Kombinát — az ország hatalmas fémipari központjának — üzem­behelyezése 20. évfordulója alkalmából. Ezekben az években a magnitogorszki dolgozók, hazánk hűséges fiai és lányai mindvégig becsülettel és önfeláldozóan dolgoztak a Kombinát termelőképességének megteremtéséért és sikeresen elsajátították az uj technikát, szüntelenül növelték a fémtermelést és becsülettel teljesítették a Párt és a kormány által kijelölt feladatokat országunk fémszükségletének biztosítására. Elvtársak, tiszta szívből újabb sikereket kívánok munkátokban! I V. Sztálin Alexandr Boriszov, a Magnitogorszki Fémipari Kombinát igazgatójának nyilatkozata MAGNITOfíORSZK (Agerpres). — A Magnitogorszki Fémipari Kombinát — az uráli fémipari óriás — munkaközössége január 31-én ünnepelte az üzem 20. évfordu­lóját. Alexandr Boriszov, a Kombinát igazgatója a TASZSZ munkatársának adott nyilat­kozatában kijelentette: „A Magnitogorszki Fémipari Kombinát — amely a Szovjetunió keleti részében alkotott szén- és fémipari központ hatalmas láncsze- me, ragyogó kifejezése a Bolsevik Párt és a szovjet nép győzelmeinek az ország gazda sági újjáépítésében. A szovjet fémipar megte­remtésének kezdeti szakaszában a tervek ki­dolgozásánál amerikai szakértők tanácsa el­lenére, mi arra törekedtünk, hogy technikai szempontból jólfelszerelt, nagyteljesitő-ké- pességü vállalatot építsünk, amely megfelel­jen a nagyszerű sztálini korszaknak. Rendkívül rövid idő alatt — másfél év alatt — elkészült az első magaskohó, ame­lyet 1932 január 31-én helyeztünk üzembe. Rohamos ütemben épültek fel a többi ma­gaskohók, a Martin-kemencék és a henger- lők. A Magnitka hegy völgyében, amely azelőtt pusztaság veit, néhány- év alatt 70 .'négyzet- kilométerre kiterjedő város épült. Ezidőszerint ez a Szovjetunió egyik legnagyobb ipari központja, ahol különböző fémfeldolgozó vál­lalatok működnek. A kombinát 20 évi tevékenységének egyik legfontosabb eredménye, hogy sikerült egy sokezer fémipari munkásból álló munkabi­zottság megalakítása, amely technikai és kulturális szempontból jól felkészült és képes megoldani a legbonyolultabb termelési kér­déseket. A munkások látják, hogy a termelés növe­kedésével egyidejűleg a szovjet haza gazda­gabbá válik és a nép életszínvonala emelke­dik. Arra törekszenek, hogy alkotó munká­jukkal növeljék a haza hatalmát. A múlt év folyamán mintegy 1000 észszerüsitési javas­latot nyújtottak be, amelyek a vállalatnak 4 millió rubel megtakarítást eredményeztek. A sztahanovista mozgalom széles körben elterjedt a kombinátban. A magnitogorszki munkások példáját követve a Szovjetunió vál­lalataiban a munkások ezrei versenyeznek a gépek teljesítőképességének fokozásáért, a termelési előirányzat túlszárnyalásáért. A szovjet állam uj lakásokat épített a fém­ipari dolgozóknak. Magnitogorszk város ki­terjedt az Ural folyó jobbpartjára is. Ezen a parton lombos parkokkal, kertekkel övezett széles utcák, kultur- és társadalmi intézmé­nyek létesülnek. A tartalékok felhasználásával a magnito­gorszki munkások sokezer tonna fémet akar­nak adni terven felül az országnak, a békés építkezések megvalósítására. Országunk dolgozói köszöntik a pénzreformot és árcsökkentést A Romen Munkáspárt Központi Vezetőségének Mi, az aranyosgyéresi „Sodronyipar” munkásai, technikusai és tisztviselői nagy­gyűlés keretében szereztünk tudomást a Román Munkáspárt Központi Vezetősége és a minisztertanács határozatáról a pénzreformmal és az árleszállitással kapcsolatban. Ez a határozat növeli a munkások reálbérét, vásárlóképességét: Ezért hálánkat és szerete- tünket fejezzük ki a RMP Központi Vezetősége és a minisztertanács iránt. Vállaljuk, hogy túlteljesítjük a tervet, csökkentjük termékeink önköltségi árát, ta­karékoskodunk a nyersanyaggal és más anyagokkal, a 480 perc kihasználásával megszilárdítjuk a munkafegyelmet és leleplezzük ellenségeinket. Éljen a Román Munkáspárt Központi Vezetősége ! Éljen a Román Népköztársaság kormányai ★ A sztálinrajoni Rozsnyó község dolgozó parasztjai köszönőtáviratot intéztek Gh. Gheorghiu-Dej elvtárshoz, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének főtitkárához. Táviratuk szövege igy hangzik: „Mi, a sztálinrajoni Rozsnyó község dolgozó parasztjai ezúton mondunk köszöne­tét a RMP Közoontl Vezetőségének és önnek személyesen, azért a segítségért, melyet a pénzreform által nyújt nékünk. A pénzreform hatalmas csapás az osztályellenségre és ugyanakkor hozzájárul a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. Kötelezettséget vállalunk, hogy a szövetkezeti áruforgalom fokozásával, egyre több szegény- és középparasztnak a kollektiv gazdaságba való bevonásával és halá­los ellenségeink —• a kulákok — leleplezésével, — minden erőnkkel harcolunk az uj pénz vásárlóerejének megszllárditásáért.” T&r GH. GHEORGHIU-DEJ ELVTARSNAK, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége főtitkárának „Mi, a „Vörös Acél” üzemek munkásai örömmel szereztünk tudomást szeretett Pár­tunk által kezdeményezett pénzreformról és árleszállításokról. Ezúttal forró szeretetiln- ket fejezzük ki a Pártnak és Önnek személyesen azért az atyai gondoskodásért, melyet a munkásosztály iránt tanúsít. Biztosítjuk Önt, úgy fogunk dolgozni és harcolni, hogy megőrizzük a lej értékét és hogy munkánkkal hozzájáruljunk az életszínvonal állandó növekedéséhez. Sokáig éljen szeretett Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs!” Majfényi Erik: I, L. CARAGIALE Vállát az urak meg-megveregették, és belérugtak, ha hátat fordítóit... Gúnnyal pingálta országnyuzók rendjét. Mi visszás volt, ő azon torzított, hogy felismerjük. Féltő szerelemmel csüggödt a népen, kifosztott hazán. Költő s bíró volt, honpolgár és ember, mosolygó bölcs. — Az Írása csalán. Szavával herék szeme közé vágott, hőkölt előle bankár és király, egy becsületes, jobb hazára vágyott, de tél volt akkor, gyilkos és sivár... Az országot nyomasztó fagy takarta urak páncélja, vastag sunyi jég. Legyen tavasz. Ezért szállt tolla harcba, ezért ontotta szive melegét. Szép kikeletkor büszkén ünnepeljük, szabad hazánkra tenger fény zuhog . Ahogy ő minket — úgy kell őt szeretnünk, és lesújtani, — ahogy ő tudott. Caragíalét ünnepli az ország A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermé­ben lelkes ünnepségek keretében emlékeztek meg Carag:ale, a román próza nagymestere születésének századik évfordulójáról. Petru Muresteanu, a tartományi néptanács végrehaj­tó bizottságának tagja — román, Molter Ká­roly iró pedig magyar nyelven tartott előadást Caragiale életéről és munkájáról. Előadás u- tán a marosvásárhelyi állami Székely Színház művészei részleteket mutattak be a nagy iró szinmüveiből. A Székely Színházban a „Viharos éjszaka“ cimü színmüvet játszák. Hogy a színmüvet még jobban népszerűsítsék a magyar lakos­ság körében, magnetofon szalagra vették és a rádió magyar órája keretében közvetítették. A tartomány román és magyar iskoláinak diákjai is lelkesen készültek Caragiale cente­náriumának megünneplésére. Az 1-es számú fiuliceumban Caragiale számos kárcolatát ol­vasták fel, majd ünnepség keretében bemutat- ták „Folyamodvány”, „Látogatás” és „Jóbará­tok” cimü színpadra átdolgozott karcolataitj Vasárnap, a tartomány valamennyi kultur- otthonában megünnepelték Caragiale, a nagy klasszikus román iró születésének 100. évfor­dulóját. * * * Medgyesenjanuár 30-án számos dolgozó, diák és katona ünnepelte meg Ion Luca Cara­giale születésének 100. évfordulóját. Ebből az a’lkalomból Horia Lupu tanár a „Freamátul Tárnaveior” nevű irodalmi kör fe­lelőse, a nagy iró életéről és müveiről tartott előadást, kidomborítva azt a harcot, amelyet az iró a polgári-földesúri társadalom romlott­ságának leleplezésére folytatott. A műsor ke­retében felolvasásra került a „Látogatás“ ci­mü karcolat. Ezt követően a „Nicolae Bálces- cu” kultúrotthon és az „Email Rosu” üzem műkedvelő szinjátszócsoportjai előadták a „Conu Leonida és a reakció“ cimü szindaraJ bot. Bulgáriában is ünnepük Caragíalét Ion Luca Caragiale, a nagy román realista iró születésének századik évfordui.ját megün- neplik Szófiában és a Bolgár Népköztársaság más nagyobb városaiban is. A bolgár nemzeti színházakban felelevenítik Caragiale ismert vigjátékát, az „Elveszett levél“-t. A szófiai Nemzeti Színházban február 1-én ünnepük meg a Caragiale-centenáriumot. Stefan Kara. kosztov profeszor irodalmi kritikus Caragiale életéről és munkásságáról tart előadást. Az OTECSESZTVEN FRONT nevű lap „Egy realista iró, a nép barátja, aki leleplezi a kizsákmányoló osztályokat“ címmel közli a SCANTEIA egyik Caragialeról szóló cikkét. A LITERATUREN FRONT cimü hetilap, a bolgár írók sajtószerve „Egy ragyogó realista iró“ címmel cikket közöl, amelyben elemzi Caragiale munkásságát. Ugyanez a lap külön cikkben foglalkozik Caragiale „Elveszett le­vél“ cimü színmüvével is. Január 33-ig 5L5 százalékban végezték el az ország terüSetén a mezőgazdasági gépek és szerszámok kijavítását Az egész ország területén folynak az elő­készületek a tavaszi kampányra. Január 30-ig a gép- és traktoráliomások, a gépjavító köz­pontok, a mezőgazdasági gépek és szerszá­mok 54.5 százalékát javították ki. A kollektiv és állami gazdaságok 56—58 százalékban vé­gezték el a javításokat, a magánszektor pedig 54.7 százalékban. Ugyancsak január 30-ra a traktorok 35.4 százalékát javították meg. Élenjártak a ja­vítási munkálatokban: Suceava, Constanta, Sztálin, Radna és Bihar tartományok 38—51 százalékos teljesítménnyel. 12—24 százalé­kos eredménnyel kullognak Botosani, Ialomija és Teleorman tartományok. A javítási munkálatokkal párhuzamosan halad a vetőmag tisztítása és csávázása is, A 9.769 vetőmagtisztitó központban eddig az előirányzott vetőmag 12 százalékát tisztítot­ták meg. A RMP KV és a RNK minisztertanácsának határozata a tavaszi kampány előkészítéséről, értékes útbaigazításokat ad a néptanácsok végrehajtó bizottságainak, gép- és traktorál- iomásoknak, kollektiv- és állami gazdaságok­nak, a dolgozó parasztoknak, amelyeket al­kalmazva sikeresen felkészülhetnek a vetési csatára. Dolgozó parasztjaink országszerte nagy lelkesedéssel fogadták a pénzrejormot és árle­szállítást. Tudják, hogy számukra is jobb életet biztosit az uj pénz. — A livedeai „Lenin útja" kollektiv gazdaság tagjai tánccal és dallal fogadták az uj pénzű Uj pénze van a dolgozónak. Olyan pénze, amivel sokkal többet tud vásárolni, mint a légi ezresekkel. Az üzemek, gyárak, intézmények, kollektiv és állami gazdaságok tagjai már, uj pénzt kaptak. — A perisi állami gazdaság traktoristái örömmel nézegetik az uj, szi­lárd pénzt.

Next

/
Thumbnails
Contents