Romániai Magyar Szó, 1952. február (6. évfolyam, 1343-1367. szám)

1952-02-01 / 1343. szám

Romániai Magyar Szó Nagyváradon örömmel köszöntik az új lejt , a dolgozó nép pénzét Hétfőn reggel még alig pirkadt és Nagy­váradon mindenki tudta, hogy hol és milyen körülmények között lehet beváltani a régi lejt. A hírre kiváncsi háziasszonyok egész cso­portja verődött össze az utcákon s egyik­másik élénken magyarázta a nagy eseményt, míg a város felől jövő „ügyesebbek” — mint, akik már sokkal többet tudnak — megelége­detten mosolyogtak, felcsigázva ezzel még­jobban a kíváncsiskodók seregét. Az üzemekbe igyekvő dolgozók is meg­­megálltak egy pillanatra, hogy visszafelé­tartó ismerőseiktől érdeklődjenek. Ezek az­tán lelkendezve újságolták is a nagy hírt: — Tele vannak az üzeletek mindennel... •— mondotta a sietségtől kifulladva az egyik asszony — látnátok csak az új árakat... el sem hiszitek... most fejekért vásárolhatunk olyan dolgokat, amelyekért ezelőtt százassal sem tudtunk fizetni. A munkások erre még jobban meggyorsí­tották lépteiket, hogy mielőtt bemennek az üzembe ők is tanúi legyenek az örvendetes dolognak. Valamennyien most arra gondol­nak, hogy vaj­­on milyen lesz az új pénz és hogyan váltják be a régit? Egyesek azt ál­lítják, hogy a régi ezertetes teljesen elvesz­ti értékét s a beváltásnál nem adnak érte semmit. Mások meg úgy gondolják, hogy az aprópénzek is értéküket vesztik. Azt azon­ban mindnyájan jól tudják, hogy bármilyen is lesz az új pénz, számukra csakis jobb le­het, s ezért látatlanul is bizalommal gon­dolnak rá. — Most azok veszítenek majd — szólal meg egyikőjük —, akiknek sok a pénzük, akik becstelen utón, üzérkedéssel s különböző spekulációkkal akartak újra meggazdagodni. — Éppen idejében jön a beváltás — szól közbe az egyik ifjú is — telh­etetlenségükben már nem ismertek határt a piac üzérei. Az utóbbi napokban ötszáz lejt is elkértek egy liter rossz tejért, hogy aztán markukba rö­högve olcsón bevásároljanak a mi üzleteink­ben. — A tojás árát is egyből felcsapták — duplázott rá a beszélő mellett haladó mun­kásnő. — Százötven lejért adták már annak is darabját. — Az anyja keservű­! — káromkodta el magát az ifjú — csak tőlem kérte volna azt a százötven lejt, fogadom, hogy nem vitte volna haza épen a bőrét. Közben felértek a város központjába, ahol az üzletek kirakataiban valóban rengeteg élelmiszer és egyéb áru, Hentesáru, tész­­taneműek és különböző konzervek egész gar­mada volt ott felhalmozva. A fontosabb köz­szükségleti cikkek mellett nagy mennyiség­ben narancs, citrom, csokoládé és cukorka­félék hívogatták a vásárlókat. Az árjegyzékre még rá sem lehetett is­merni, olyan nagy különbségek voltak a ré­gi és az uj árak között. A kíváncsiskodóknak csak úgy ragyogott a szeme a boldog öröm­től. Voltak olyanok is, akik fejüket ingatták s hitetlenül meg is jegyezték: — Valami, tévedés lesz a dologban. A dolgozók azonban jól tudják, hogy nincs semmiféle tévedés az új árak körül. A munka kiérdemelt gyümölcse ez, amelyet ke­mény erőfeszítésekkel harcoltak ki. Néhá­ny­an máris örömmel indulnak a munkába s arcukon látszik, hogy magukban fogadalmat tettek: a jövőben méginkább megszorítják a kalapács nyelét, még nagyobb fordulatszám­ra kapcsolták esztergapadjukat, mert munká­val akarják meghálálni szeretett Pártunknak a dolgozó nép iránt tanúsított gondoskodá­sát. Hétfőn reggel Nagyvárad kilenc nagyobb üzemében és a város tizenkilenc különböző pontján megkezdték a régi pénzek beváltását. Ú A dolgozó tömegek annak ellenére, hogy egész nap erőteljesen havazott, a beváltóközpontok előtt türelmesen várakoz­tak, hogy sorra kerüljenek. A 13-as központban, elsőnek Kaucil József, a „Május 9” szövetkezet dolgozója váltotta be pénzét. Kaucil József örömmel szemlélte az új tejeseket, amelyekért most már sokkal többet vásárolhat, mint a régiekért. — Az uj pénzből sokkal hamarabb vehetek disznót — mondta Kaud­l József meggyőző­déssel hangjában. — Cseppet sem sajnálom, hogy be kellett váltanom a régi lejt, mert tu­dom, az uj pénz jobb piaci árak kialakulását segíti majd elő. Ugyanígy vélekednek a dolgozók az üze­mi beváltó-központokban is. Mindenütt igye­keznek minél hamarább megszabadulni a ré­gitől. — Hála Pártunk gondoskodásának — mondta az idős élmunkás —, üzleteinkben most már olcsón vásárolhatunk. Szilági­i Istvánnal együtt a gyár minden egyes dolgozója jól tudja ezt s ezért vala­mennyien örömmel fogadták az uj pénzt. Munka végeztével megtartott röpgyűlésükön a lelkes felajánlásokkal és munkavállalások­kal bizonyították be örömüket és a ragaszko­dást, amit a dolgozók pártja, a Román Mun­káspárt és szeretett vezetőjük, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs iránt éreznek vala­mennyien. A Solidaritatea dolgozói a napi munka u­­tán röpgyűlésen vettek részt. Pozsár Vince szakszervezeti elnök felhívta a gyár munka­közösségének figyelmét arra, hogy az új pénz­zel gazdaságosan bánjanak. Nehogy most már féktelen költekezést kezdjenek, amelyen keresztül újra az üzérek kezére jutna a pénz jelentős része, akik aztán ismét az árak fel­verésére használnák fel azt. Az ICO-nál, a CFR-nél a „Dobrogeanu- Gherea”-ban és Nagyvárad többi üzemében is lelkes hangulat mellett folyt a pénz be­váltása. A dolgozók itt is határtalan öröm­mel köszöntik az új pénzt, amely újabb fé­nyes győzelmet jelent szocialista építésünk­ben, újabb lépés nagyszerű terveink megva­lósítása felé. ★ Nagy örömben volt részük szerdán este a „Solidaritatea" cipőgyár dolgozóinak, amikor jóval a szokott idő előtt megkapták fizetésük egy részét. A gyár valamennyi üzemosztályán már reggel megtudták az örömhírt, és egész nap még jobb munkakedvvel és fokozott len­dülettel dolgoztak, hogy az első új tejeseket, az első új pénzt normatulszárnyalássokkal köszöntsék. Csege Erzsébet stancoló 80 szá­zalékkal szárnyalta túl előirányzatát. Petrik Sándor sarokréselő 50 százalékos normatul­­szárnyalással tűnt ki ezen a napon. Hasonló eredményt ért el Balog István is, aki az anyag észszerű felhasználásával 30 százalék­kal termelt normáján felül. A hátralévő összeget néhány nap múlva fi­zetik. Az új pénzt valamennyien boldogan, megelégedetten vették át. ★ A pénzreform és Árleszállítás híre Váradon s általában egész Bihar tartományban osz­tatlan örömet keltett a dolgozó nép körében. Boros Sándor esztergályos, a nagy ese­mény tiszteletére aznan 220 százalékkal ha­ladta túl normáját és megfogadta, hogy a jö­vőben rendszeres normadöntéssel járul hozzá az új pénz megszilárdításához és a szocializ­mus sikeres építéséhez. A beváltóközpontok körüli hangulatra jel­lemző Schnittenheim Ágoston soffőr elvtárs, az „Asbociment” alkalmazottjának kijelenté­se, aki — miután a váradi „Locuinta” válla­lat beváltóközpontjától kézhez vette új pén­zét — ezt mondotta: — Lám, a kormány és a Párt a dolgozók segítségére siet és ezúttal is leju­t azokra, akik munkánk sgyümölcsét üzérkedéssel igye­keznek megkaparintani. Az osztályellenség ez alkalommal is kimu­tatta foga fehérét. A szilágysomlyói rajonban például egy Patok nevű üzér m­ű igyekezett kijátszani a pénzbeváltás szabályait, hogy kétszer jelentkezett pénzbeváltásra. De a pénzsóvár üzér ezúttal rajtavesztett. Lelep­lezték és átadták a hatóságnak. Új pénzük van a „Republica" üzemek dolgozóinak State Ionescu a „Republica” üzemek szta­hanovista esztergályosa fürge mozdulatokkal kezeli gépét. Ezredmilliméter pontossággal működik az eszterganad. Ionescu elvtárs vidám arccal hajol föléje, öröme indokolt, hiszen hétfőn délután beváltotta a pénzét, s most már új és értékes pénz van a zsebében. Nem tudja megállni, hogy mindegyre ne néz­ze meg az első új fejedet. Míg megy a gépe, kiveszi zsebéből a pénzt és szeretettel forgat­ja kezében, majd így szól munkatársához: — Az utóbbi­ idők eseményei után biza­lommal vártam kormányunk és Pártunk in­tézkedését. És íme már megtörtént. Zsúfolva vannak az üzleteink olyan közszükségleti cikkekkel, amelyekhez régebb nehezen jutot­tunk hozzá. Munkánkból szerzett pénzünkből ezután bármit megvásárolhatunk. Az esztergapadra felfogott munkadarab mind gyorsabban forog, a kés pedig jobban halad előre. A fémforgácsok spirállá csa­varodva pattognak szanaszét. — Nagyon szeretem ezt a gépet — mondja Ionescu elvtárs — Ezen dolgozva veszek részt abban a hatalmas alkotó munkában, amely a szocializmus felépítéséért folyik. A pénzreform végrehajtására és az árleszállí­tásokra vonatkozó minisztertanácsi határozat most újabb lendületet adott nekem ebben a munkámban Eddig 20-25 ezer lejt kerestem havonta. Ez azt jelenti, hogy új pénzben a havi fizetésem több mint 1.000 lej lesz. Mennyi mindent tudok ezzel a pénzzel vásá­rolni. Eszébe jutnak­ azok a kirakatok, amelye­ket munkába jövet látott. Szebbnél szebb ruhák, lábbelik töltik meg az állami üzletek összes polcait. Finomabbnál finomabb éte­lek csillognak a kirakatok üvegei mögött. És ki vásárolhatja meg mindezeket ? Csakis az, aki dolgozik, aki két keze munkáiéval pénzt keres. A dolgozóknak már nem okoz gondot a közszükségleti cikkek beszerzése. Fizeté­­seikből a leszállított árakon többet vásárol­hatnak mint ezelőtt. State Ionescu sztahanovista leszerelte a nagy darab kész alkatrészt és mást fogott be az esztergapad szuportjai közé. A szomszéd gépen dolgozó elvtársának, akit szintén a pénzreform izgalmas eseményei foglalkoztat­nak, a további feladatokról beszélt: — Nekünk ezután még fokozottabb lendü­lettel kell dolgoznunk, hogy a termelés nö­velésével erősítsük meg az új pénzt, a Párt győzelmes megvalósítását. A „Repubiica“ üzemek összes osztályain lendületes munka folyik. Az üzem mellett létesített pénzbeváltó-központban néhány munkás várakozik. A terem falain jelszavak hirdetik, hogy a munkások milyen örömmel és lelkesedéssel fogadták a kormány és a Párt határozatát a pénzreformról és az ár­leszállításról. A szépen feldíszített épület­ben Ion Ciutan munkás már az új pénzben gyönyörködik. Mutogatja másoknak is, akik még nem kerültek sorra a beváltásnál. Több­ször is megolvassa, megforgatja kezében a szép bankjegyeket és rézötvözetű váltópénze­ket, majd mosolygós arccal megszólal: — Alig várom, hogy vásároljak valamit az új, lecsökkentett árakon. — mondja — A Párt állandó és szerető gondoskodására fokozottabb munkalendülettel, még nagyobb termelési eredmények megvalósításával vá­laszolunk, így napról-napra szilárdítjuk pénzünket. Hasonló lelkesedéssel beszélnek a mű­helyekben a többi munkások is, mint: Nico­­lae Serbanescu sztahanovista esztergályos, Irina Ebner-Prater munkásnő, Gáspár Lász­ló, Mihai Gheorghe és Stefan Stefanescu és más munkások, akik már beváltották pén­züket, s már azt számítgatják, hogy mit vásárolnak legelőször. Mindannyian fokozot­tabb lendülettel haladnak tovább a pártmu­latta után egy szebb és boldogabb élet felé. A besztercei dolgozók nagy örömmel fogadták a pénzreformot Radna tartományban lelkes hangulatban folyt le a régi pénz beváltása. A besztercei 1-es számú pénzbeváltó köz­pontban Constantin­­escu vasúti munkás, sorára várva, lelkesen magyarázza a körülötte állóknak, hogy milyen nagy előnyt jelent a pénzreform a városi és falusi dolgozók szá­mára. Mihai Dohotari, a besztercei cipés­­szövet­kezet dolgozója, miután a 2-es központban beváltotta pénzét, azt számítgatja magában, hogy mi mindent vásárolhat a beváltott pén­zen és fizetésén, amit rövidesen új pénzben kap kézhez. — Új, értékes pénzünkkel min­dent megvásárolhatunk, amire szükségünk van — mondja egyik elvtársának Mihai Dohot­ári, — nincs szükségünk arra, hogy fekete pia­con, méregdrágán szerezzük be szükséglete­inket. Az üzérkedőknek a dolgozók kirablása által szerzett hatalmas pénzösszegeit pénz­reformunk végleg megsemmisítette. A banditáknak, a dolgozó nép el­lenségeinek természetesen nem okoz örömet a minisztertanács és a BMP KV határozata. Mezőszentmihály községben Teodor Maneca kulák, aki különböző mezőgazdasági termé­kekkel üzérkedett és így jelentős pénzössze­get gyűjtött, a pénzbeváltásnál újra szabo­tázs-akcióhoz folyamodott. Szét akarta osz­­tani pénzét cinkosai között a faluban, hogy így nagyobb összeghez jusson. A község dolgozó parasztjai azonban ide­jében leleplezték. Medgyes ipari dolgozói lelkesedéssel üdvözlik a jó lejt Hétfőn a napi munka befejezése után Med­­gyes összes üzemeiben, gyáraiban a dolgo­zók röpgyűléseket tartottak. Ez alkalommal kifejezték hálájukat a Párt és a kormány gon­doskodásáért, amely az új pénzügyi reform és az árleszállítás alkalmával ismét megmu­tatkozott Az egyik ilyen röpgyűlésen felszólalt Guti Alexandra, vasesztergályos is. Arról beszélt, hogy a pénzreform csakis a városi és falusi dolgozók sikere, és eredményei nyomán jöhe­tett létre. Guti elvtárs vállalta, hogy munka­társaival elsajátítja a szovjet sztahanovisták élenjáró módszereit. Gh. Blajan csoportfelelős közvetlen sza­vakkal mondotta el, hogy mit jelentett szá­mára a pénzreform és az árleszállítás Blajan elvtárs vállalta, hogy ezután még jobban fog dolgozni. Arra törekszik, hogy normáját túl­teljesítve küzdjön pénzegységünk további megszilárdításáért és a gyártmányok önkölt­ségének csökkentéséért. Számos munkás, mint: Ion Holom, Ionel Moldovan, Iosif Gherman, Gh. Zagor és még mások, jelentős vállalásokat tettek. A nagyekemezői „Steagul Rosu“ kollektív gazdaság tagjai szintén nagy örömmel fogadták a pénzreformot. — Mind jobb és szebb lesz az életünk — mondotta Ion Lepadatu, a kollektív gazdaság dolgozója. — Megfogadom, hogy ezután még több erővel látok munkához, hogy kollektív gazdaságunk megerősödésével segítsem or­­szágépítésünk nagy munkáját. Számos munkavállalás az új pénz és árleszállítás megszilárdításáért A sztálinvárosi „Desrobirea” gyár munkásai hétfőn, a munka végeztével lelkes gyűlésen ünnepelték meg a pénzreformot és az árle­szállítást. — Az új pénzzel most többet vásárolha­tunk, mint eddig — mondotta Kocsis Erzsé­bet, a „December 21” brigád vezetője Meg­fogadta, hogy 25 százalékkal haladja túl nor­máját, fokozott termeléssel akar hozzájárulni a határozat sikeres végrehajtásának biztosí­tásához Pap Emilia, Fogaras Paraschiva és Simion Stefan munkások vállalták, hogy eddigi nor­májukat 30 százalékkal szárnyalják túl. A hermányi „Tudor Vladimirescu” kollektív­­gazdaság tagjaival közgyűlésen ismertették a határozatot. A kollektív gazdaság tagjai, Gheorghe Gheorghiu Dej elvtárshoz intézett táviratuk­ban megfogadták, hogy tavaszig kiválogatják a vetőmagot, megjavítják szerszámaikat és a megművelendő területet felosztják a brigádok között. A kollektív gazdaságba a napokban 50 új tag lép be. Ezek a többiekkel vállvetve dol­goznak gazdaságuk felvirágoztatásán, a tagok életszínvonalának emelésén és minél több árugabona termesztésén, a városi munkás­testvéreik számára. 2 A Felsőoktatási Bizottság közleménye A Felsőoktatási Bizottság közli: Azok az ösztöndíjas egyetemi hallgatók és a különleges kétéves iskolák diákjai, akik a téli szünidőre menetlevéllel utaztak haza, in­gyen térhetnek vissza. Az egyetemi hallgatók ösztöndíj igazolványára, vagy a kétéves kü­lönleges iskolák által kibocsátott igazolvány­ra, a vasútállomások ingyenes vasúti jegye­ket adnak ki. A CFR vezérigazgatósága ilyen értelmű uta­sítást küldött egységeinek. * A rendelkezés február 6-án reggel 6 óráig van érvényben. A pénzreformmal és az árleszállítással kapcsolatos néhány kérdésről Alább válaszolunk olvasóink néhány újab­ban felmerült kérdésére a pénzreformra és árleszállításra vonatkozóan: KÉRDÉS: Hogyan számítják ki az akkord­bért? VÁLASZ: Az akkordban dolgozó munkások járandóságát január 16-tól kezdődőleg 1 a 20 arányban számítják át. Ha például egy esztergályos­­január 16 óta­ 60 százalékkal haladta túl normáját, s ezért 4.200 lej járna, új pénzben 210 lejt kap Ennek az összegnek most már — az árle­szállítás folytán —, nagyobb a vásárlóérté­ke, mint a régi 4.200 lejnek. KÉRDÉS: Hogyan fizetjük a hátralékos víz­­díjat, villanyt és telefont? VALASZ: Aki január 28-ig nem fizette ki esedékes vízdíját, villanyát, vagy telefonelő­fizetési díjat, új pénzben minden 20 régi lej tartozásért 1 új lejt fizet. Ha valaki például a pénzreform időpontjáig nem fizette ki telefonelőfizetési díját, a régi 500 lej helyett most új pénzben 25 lejt fizet. KÉRDÉS: Mikor kezdődnek a CEC betéti és kifizetési műveletei? VÁLASZ: Február 1-től kezdődően a CEC elfogad betétet és kifizetéseit is megkezdi. A betétkönyvekbe az átszámított értéket — a­mint azt már egyik számunkban közöltük —, bármikor bevezetik Ez a művelet nincsen ha­táridőhöz kötve. KÉRDÉS: Mit jelent a munkások reálbéré­nek emelkedése? VÁLASZ- A munkások reálbérének emelke­dése azt jelenti, hogy a bér összeg szerinti emelése nélkül többet lehet vele vásárolni Ha egy munkásnak — vagy bármely dolgozó­nak — a pénzbeváltás és árleszállítás előtt például 8.000 lej fizetése volt, most pedig 1 a 20 arányban átszámítva 400 leje, ezzel az összeggel többet tud vásárolni azért, mert a közfogyasztási cikkek árát nemcsak hogy ugyancsak 1 a 20 arányban számították át, hanem 5—20 százalékkal csökkentették is. Ezt az alábbi példa is igazolja. A szabadcu­kor régi ára kilónként 200 lej volt. Ez a hi­vatalos kulcs szerint átszámítva most 10 lej­be kerülne, de a Párt és a kormány határo­zata folytán csak 9 lejbe kerül. Minden kiló cukornál tehát egy lejt takarítunk meg s ha tekintetbe vesszük, hogy a legtöbb élelmiszer és más közszükségleti cikk árát is leszállítot­ták, ezek a megtakarított lejek és bánik ha­vonta tekintélyes összeget tesznek ki, így emelkedik a reálbér. Újabb iskolák Szeben tartomány együttélő nemzetiségei számára Kultúrforradalmunk kibontakozása, külö­nösen tanügyi téren halad nagy léptekkel előre.­Az iskolai oktatás terén Szeben tarto­mányban is szép eredményeket érnek el. Az utóbbi időben 65 iskolát kaptak a ma­gyar és német anyanyelvű gyermekek. Ebből 17 magyar- és 48 németnyelvű. A múlt évben még egy gimnáziumot létesítettek a német- és magyarajkú tanulók részére. Új elemi iskolák nyílnak ezenkívül még Segesváron, Szász­­szentlászlón, Erkeden, Románandrásfalván és Feleken. Nemrég esti munkáslíceum nyílt Segesváron, 109 hallgatóval. A líceum mel­lett három laboratórium működik. A különböző iskolák tanulói számos előny­ben részesülnek. Csak Segesvár rajonban 1.109 tanuló kap ösztöndíjat. A 14 jól beren­dezett diákotthonban 1.220 tanuló ingyenes ellátásban részesül. Szeben tartomány te­rületén a múlt rendszerben csak egy tanonc­iskola volt. Ma hét szakiskolában 1.170 ifjú bővíti szakmai tudását. Kulturvonalon is szép eredményeket értek el Szeben tartományban. Egymás után épülnek fel az új kulturotthonok. Csak a segesvári rajonban 59 kultúrotthon fejt ki eredményes munkát. A könyvtárak köteteinek száma pe­dig 59.600-ra emelkedett. Több kultúrotthon­­ban agrotechnikai kör működik. Az együttélő nemzetiségek dolgozói közös műsorral lépnek fel az előadásokon, így mélyítik kulturális ismereteiket és a nemzetiségek közötti sze­retetek Szakk­épesítik a rokkantakat Az utóbbi időben a munkaügyi és népjóléti minisztérium nagy gondot fordít a rokkantak szakképesítésére. Könyvelési iskolát szerve­zett Bukarest, Szeben, Marosvásárhely Ga­lati, Román és Agigea városokban. A tanfo­lyam időtartama egy év. Az 1950—51-es tanévben 343 rokkant fe­jezte be a könyvelői tanfolyamot. A könyvelő­kön kívül statisztikusokat és tervszerűsítőket képeznek ki a rokkantokból. A Duna-Feketetenger csatorna építőinek élelmiszerellátása A Duna-Fekete-tenger csatorna vezér­­igazgatósága által létesített mellékgazdasá­gok vezetősége nagy figyelmet fordít a munkatelepek étkezdéinek mentői jobb el­látására. A csatorna építői elemezésének további javítására jelentősen növelik a kiegészítő gazdaságok állatállományát. A múlt évben e gazdaságokban 1.500 sertést hizlaltak az étkezdék céljaira, míg ebben az évben a hizlalt sertések száma eléri már a 6.000-et, a fejőstehenek számát pedig 60-ról 160-ra emelik. Erre a célra a mellékgazdaságokban ez év folyamán 5.000 juhot tenyésztenek, a méh­­kaptárak számát 234-ről 334-re emelik, több baromfitenyésztő telepet is létesítenek. A kantinok halellátása érdekében ebben az évben a halbeszerzési előirányzatot 1951-év­­hez képest 150 százalékkal növelik. Felszámolják ez írástudatlanságot Szörény tartományban Szörény tartományban, a főleg hegyi fal­vakban lakó szegényparasztok és bányamun­kások a tőkés-földesúri rendszerben sötét el­nyomatásban éltek. Nem volt módjukban meg­tanulni még a betűvetést sem. A néptanácsok támogatásával most a tanítói kar fokozott erőkifejtést végez, hogy teljesen felszámolja az írástudatlanságot a tartományban. Az új moldovarajoni Corbunari község nép­tanácsának minden képviselője vállalta, hogy hat írástudatlant felvilágosít a tanfo­lyamok rendszeres látogatásának fontosságá­ról. A szövetkezet 54 tankönyvet bocsátott díj­talanul a tanulók rendelkezésére. Ennek eredményeként a tanfolyamok látogatottsága csaknem százszázalékos. Szép eredményt ért el Râpeanu Aurel car­­navöl­gyi tanító is. A beiratkozott 64 személy közül 57-en rendszeresen látogatják az elő­adásokat. Belobreskán, ahol az előadási nyelv a szerb, a 69 dolgozó paraszt közül, 51 rendszeresen látogatja a tanfolyamokat. Rádióműsor A ROMÁN NÉPKÖZTARSASÁG RÁDIÓÁLLOMASAINAK MAGYARNYELVŰ MŰSORA Szombat, 1952. február 2. R. TEMESVÁR I. 397 m. kb. 6 óra 50 perc­kor: Hirek. Zene. — R. ROMANIA 1935 m és BUKAREST II. 285 m. kb. 12 óra 30 perckor: Hirek. Hírmagyarázat. Zene. — R. TEMES­VÁR I. 397 m. 16 órakor: Hirek. 16 óra 15 perckor „Sztálingrád”. Megemlékezés a szov­jet hadsereg sztálingrádi győzelmének évfor­dulója alkalmából.­­ R. ROMANIA 1935 m. BUKAREST II. 285 m. és TEMESVÁR I. 397 m hh 19 óra 10 perckor. Színház: Boro­­szina és Davidzon „Harmadévesek” című vígjátékot közvetítjük hangfelvételről. Elő­adják a Marosvásárhelyi Állami Székely Szín­ház művészei. — R. ROMANIA és TEMES­VÁR II. 22 óra 35 perckor: Hirek. Vasárnap, 1952. február 3. R. ROMANIA 1935 m és BUKAREST II. 285 m. hh. 12 óra 30 perckor: Pionírok fél­órája. - R. TEMESVÁR I. 397 m. hh. 14 óra 45 perckor: Hirek 15 órakor: Külpolitikai szemle. 15 óra 10 perckor: Magyar népzene. 15 óra 30 perckor: Kultúrműsor. A Román Zenei Hét alkalmával bemutatott uj zenemű­vekről.­­ R. ROMANIA 1935 m. BUKAREST II. 285 m. és TEMESVÁR I. 397 m. kb. 19 óra 30 perckor: Faluóra. 1952., február 1., péntek. Hogyan készülnek a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet hallgatói a félévi vizsgákra Népköztársaságunk egyetemein és főisko­láin január 14 és 26-a­ között folynak le a fél­évi szigorlatok. A szigorlatokra való felkészülést szorgal­mas, tervszerű munka előzte meg most is, mint a tanügyi reform óta minden alkalommal Néhány évvel ezelőtt az egyetemi hallgatók csak a tanév végén közvetlenül a szigorlatok előtt kezdtek komolyan tanulni s bizony a vizsgákon minimális eredményeket mutattak fel. Most azonban a szigorlatokra már év ele­jén kezdtek készülni, a napi rendszeres ta­nuláson keresztül A múltban a hallgatóknak csak mintegy 4,5 százaléka tette le az összes vizsgákat, a rendes időszakban s a többség az utolsó percben jelentkezett csak a vizsgák­ra. Már az elmúlt tanévben lényegesen meg­változott a helyzet, az egyetemi hallgatóknak több mint 90 százaléka jelentkezett idejében a vizsgák letételére, s ebben az évben ez a számarány méginkább megjavult, ami azt je­lenti, hogy az egyetemi pártalapszervezet és IMSZ alapszervezet jelentős eredményeket ért el az ifjúság nevelésében, az új diáktípus kialakításában. A vizsgákra való készülődést nagyban elő­segítette a pontos óralátogatás, valamint a 2—3 hetenként megtartott szemináriumok és a heti konzultációs órák. A tanulásban jelen­tős mértékben támogatták az egyetemi hall­gatókat a tanárok és tanársegédek, valamint az általuk kiadott jegyzetek. De segítséget je­lentett a diákok számára a szakmai könyvtár felállítása is. A vizsgaidőszakra a főiskola minden diákja aprólékos munkatervet készített, amely óráról­­órára feltünteti a megtanulandó anyagot. Eze­ket a munkaterveket az IMSZ-alapszervezet vezetősége ellenőrzi és a helytelen beosztáso­kat kijavítja. A főiskolán a gyengébb tanulók támogatását is megoldották olyképpen, hogy melléjük szakmailag jól felkészült kollegákat osztottak be, akik minden támogatást megad­nak számukra. A vizsgacsata sikere érdekében az Intézeti Tanács és a diákgondozó ügyosztály is megtet­te intézkedéseit. A vizsgák előtti héten az elő­adások szüneteltek, hogy a diákoknak minél több idejük legyen a tanulásra, de ugyanak­kor a diákok étkezésének mennyiségi és mi­nőségi megjavításáról is gondoskodtak. Ezen­kívül a főiskola valamennyi bennlakásában bevezették a reggeli tornát, hogy az egyetemi hallgatók testi frisseségét a vizsgák alatt is fenntartsák és fokozzák. A félévi szigorlatokra való felkészülésről így nyilatkoznak a Felsőoktatási Intézet hall­­gatói. — A gyógyszerészeti kar első évfolyamának hallgatója vagyok — mondja Bartók Anna 1 az év eleje óta készülök a szigorlatra s_ eb-­ ben nagy­­segítségemre voltak a szemináriu­mok, a jelzetek, a szakmai könyvtár könyvei és folyóiratai, de maguk a tanár elvtársak is sokat foglalkoztak és foglalkoznak velünk. — Minden lehetőség biztosítva van szá­­b­tunkra, hogy zavartalanul és eredményesen tanulhassunk — mondja Hámos György —­ ingyen lakást és ellátást biztosít számomra népi demokratikus rendszerünk. Ezenkívül a 16.400 lejes ruhasegélyben is részesültem. Mindezt a Pártnak és a munkásosztály - termelésben elért sikereinek köszönhettem,s a­m­it tanuláson keresztül hálálok meg. Évköz-* ben pontosan látogattam az előadásokat és jegyzeteket készítettem. — Három évig mint tanítónő dolgoztam —­ mondja Horváth Anna — hazánkban minden-* kinek megvan a joga a tanuláshoz. Ismeretei-* nek gyarapításához. Ezzel a joggal éltem ért is, amikor a főiskolára jöttem. Kezdetben nehézségeim voltak, mivel kémiai és fizikai tudásom hiányosnak mutatkozott, azonban ezeket a hiányosságokat a katedra tansegéd-* személyzetétől és kollegáimtól kapott segít-* ségen keresztül idejében kiküszöböltem és a napi rendszeres tanulás biztosította számom-* ra a szigorlatokra való alapos felkészülést. —Félévkor öt szigorlatunk van — mondja Vince Lajos — de ezeknek az anyagát a fél­év folyamán már átvettem, úgy hogy most nem ismeretlen anyaggal állok szemben. Ma a vizsgákra való jelentkezés nem okoz gondot és félelmet számunkra, mivel tudjuk, hogy tanáraink szeretettel és segíteni akarással fo­­­gadnak, hibáinkat ott mindjárt kijavítják­ és még a szigorlatokon is tanítanak bennün­­ket. Minden szigorlat u­tán kiértékeljük a ta­nárok és a diákok munkáját egyaránt, ami hozzásegít a hibák feltárásához és azoknak kiküszöbölésén keresztül további munkánk megjavításához. Az egyetemi hallgatók fenti szavai ékesen­ igazolják, hogy népköztársaságunkban a dol­­­gozók gyermekei számára minden lehetőség biztosítva van ahhoz, hogy tanulhassanak, hogy a szocializmus építésének élenjáró har­­cosai legyenek. A kolozsvári Hadsereg S. E. sportolóinak edzésmódszerei A kolozsvári­ Hadsereg S.E. sportolói a nap­jukat politikái órával kezdik, ahol megtár­gyalják a legfontosabb kül- és belföldi ese­ményeket. Legiutóbb hajlik elvtárs, a labda­­rúgócsapat tagjja, Lenin halálának évfordu­lóján. Leninnek­ a sporthoz való kapcsolatáról beszélt. Politika­ óra u­tán a kosárlabda, labdarúgó és ökölvívó szakosztály sportolói külön-külön végzik edzéseiket! A kosárlabdázókkal Hottya Jenő őrvezető, a szakosztály edzője foglalkozik. A csapat 11 tagja nagyban készül a kolozsvári „Február 16 kupa” küzdelmeire. A játékosok lelkesen végzik az edzéseket, mert méltóan akarják képviselni a Hadsereg S. E. színeit. A labdarúgók edzéseit dr. Hirsch Elemér edző vezeti. Egyelőre a labda nélkül folynak az edzések. Mezei futás és kiadós tornagyakor­­latok képezik a másort. Az új idényben hasz­nosítani fogják azokat­ jó tapasztalatokat, me­lyeket a Sztálinét Sahtyor edzőjével és veze­* tőivel folytatott beszélgetésekből nyertek. Az ökölvívók az RNK egyéni ökölvívóba­­* nokságaira készülnek lelkesen. Edzőjük, Sza-* nomir, nem győzi dicsérni az öklözők szor­galmát. Egyesek, Mezei, Bursán, Tudorache, Tóth, Schneider már jó formában vannak. A téli edzéseket a Hadsereg új tornacsar­* nokában végzik a sportolók. A korszerűen új­jáépített hatalmas terem több mint 2000 néző befogadására alkalmas és nagyszerű sporto­­lási alkalmakat biztosít ökölvívó, kosárlab­* da, röplabda, tenisz, asztalitenisz, torna baj-* nokságok fedett atlétikai­ versenyek megren­dezésére. A Hadsereg sportolói lelkesen fogadták az MVK testnevelési rendszer II. fokozatának bevezetését és lelkesen készülnek a próbák letételére. LÁSZLÓ FERENC Kolozsvár. SPOR­THÍREK A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG jégkorong­­válogatottja, csehszlovákiai körútja során, kedd este játszotta harma­dik mérkőzését. Ez alkalommal Pozsonyban a szlovák jégkorong­válogatott volt az ellenfele. Több mint 12.000 néző előtt a lengyel jégkoron­gválogatott 3:2 (0:0, 1:0, 2:2) arányban győzött. A MAGYAR NÉPKÖZTÁT­SASÁG ökölví­­vóválogatottját, amely vasárnap Poznanban a lengyel ökölvívóválogatottal átörte össze ere­jét, egy svéd munkás-sporteg­yesület svédor­szági körútra hívta meg. A magyar ökölvívók a meghívást elfogadták. Az első mérkőzésre február 8-án kerül sor Stockholmban. * OSTRAVABAN RENDEZTÉK MEG a Csehszlovák Köztársaság 1952 évi műkorcso­* lyázó bajnokságát. A férfiaknál a bajnoki cí­met Fikar, míg a nőknél Lerchova nyerte. Pá-* rosbajnok Baroun házaspár lett. * A CSEHSZLOVÁK ÉS LENGYEL SÍUG­RÓK, akik Zakopanéban közös edzőtáborban vettek részt,­­ bemutatót tartottak a sziléziai Szcyrk­ban. A legjobb eredményt Wieczorek érte el 63,5 méteres ugrással. A gyergyóraje­ni sportközösségek munkába Gyergyó­rajon sportközösségen közül egye­sek szép eredményeket értek el,­ mások vi­szont lemaradtak a munkában. SZARHEGYEN a sportközösségi elnöke, Oláh József vezetése alatt szép eredményeket értek el. Elkészítették az MVK akadálypályát és 80 lányt mozgósítottak a próbáéi letevé­sére. A Falvak Kupája versenyeibe­­ szintén sok lány kapcsolódott be. A lengyel igaz­gatóságának hozzájárulásával, a téli idényre a Zenáztatót korcsolyapályának használják fel. Az állami gazdaság azonban nagyob­b tá­mogatást kell adjon a falusi sportolóéinak. A sportfelszerelések ne porosodjanak a S­zer­tárban, hanem álljanak a sportolók rendelke­zésére. A TEKERŐPATAKI férfi és női röplabdá­­zók a Falvak Kupája versenyeken komoly felkészültségről tettek bizonyságot. Most a sízés fellendítése érdekében kijavították a­z ugrósáncot. A néptanács elnöke Tódor Já­­­nos részéről komolyabb támogatásra van szüksége a sportközösségnek, hogy az MVK akadálypálya legalább tavaszra elkészüljön ALFALUBAN a néptanács segítségével ön­kéntes munkával sportpálya épül. Az ősz fo­lyamán az MVK mozgalom is szépen bein­dult. DITRO: A kultúralét terén a község orszá­gos viszonylatban az elsők között van. Saj­nos, nem mondhatjuk ugyanezt a sportélet­ről. Eddig 18 MVK jelvényviselő van a köz­ségben, ami 8000 lélekszámhoz viszonyítva nagyon kevés. A néptanács a sportpályát még mindig nem kerítette be, habár az Er­dészeti Hivatal 60 köbméter gömbfát utalt ki erre a célra. MAROSHÉVIZEN jó munkát végzett a ma­roshévízi fafeldolgozó üzem sportközössége Az üzem dolgozói megértették a sokoldalú sport jelentőségét, az üzemben 90 MVK jel­vényviselő van. A termelés fokozása érde­kében sportbrigád alakult. A téli sportokra viszont nagyobb súlyt kellene fektetni. A GYERGYÓSZENTMIKLÓSI LENDÜLET­­nél az üzem vezetősége és a szakszervezet nem érdeklődik a sport iránt, holott a spor­tolók mident megtesznek a termelés fokozá­sáért. A ládaszegelők sportbrigádot is ala­kítottak. Fektessenek nagyobb súlyt az MVK ra, hogy a 150 taggal bíró sportközösség jö­vőre ne csak 17 jelvényviselőt állítson ki, mint az idén. A HALADÁSNÁL minden sporttal foglal­koznak, 42 MVK jelvényviselőjük van. A ra­joni néptanács komolyan foglalkozik a sport­tal, a városi néptanácsnak is követnie kelle­ne azt a példát. A LOKOMOTIV a legtöbb felszereléssel rendelkező egyesület, de sajnos a vezetősége nem értette meg a sokoldalú sportolás je­lentőségét, így csak a labdarúgással foglal­koznak. A sportközösség május­­ tiszteleté­re vállalta a sportpálya bekerítését, de ez a mai napig sem történt meg. A SZPARTAK egyesület a legtöbb szakosz­tállyal működik, de az MVK mozgalom gyen­ge. A vezetőség tagjai Székely Imre elvtár­sat nem támogatják kellőképpen munkáju­iban. Jól dolgozik a VEGYES GIMNÁZIUM sportközössége , Basilides Tibor tanár és 18 álint Julia, Puskás Klára, Mátyás Tibor élsportoló és éltanuló diákokkal az élen. Röp­labda és kosárlabda mérkőzéseket játszottak és­­ ezek bevételét Korea felsegélyezésére ajánlották fel. A­ GALÓCASI LENDÜLETNÉL hasonló a helyzet, mint a Lokomotivnál. A sportkör ve­zető­­ge az MVK próbázásokat nem tartja szívügynek, csak a labdarúgást. Az üzemi bizottságnak és a szakszervezetnek támogat­nia k­ell a sportkör vezetőségét, hogy ezt a hiány­os­ságát kiküszöbölje. FEKETE SÁNDOR és PAPP ZOLTÁN

Next