Romániai Magyar Szó, 1952. március (6. évfolyam, 1368-1393. szám)

1952-03-01 / 1368. szám

Romániai Magyar Szó 2 1952., március 1., szombat. Ä NAGY ÍRÓ ÉS HAZAFI H. SZTYEPÁNOV PROFESSZOR CIKKE N. V. GOGOLY HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁRA Nyikoláj Vasziljevics Gcgo'y, a nagy orosz realista író, hazájának igaz fia volt. Minden képességével Oroszország haladását igyeke­zett előmozdítani. Ez a magasztos törekvés hatotta át müveit, melyekben az orosz nép hősiességét, hazafiasságát és tehetségét mu­tatja meg. A hazája iránti forró szeretet vezette Go- golyt egész életén át. A haza és a nép ér­dekei mindenekelőtt állónak tartotta és ezek nevében ostorozta müveiben az uralkodó osz­tályok ocsmányságát és aiávalőságát. Már „Esték a Dikányki melletti koz|kfa!u- ban“ cimü első müvével mint a népét forrón szerető író lépett fel az orosz irodalomban. Történelmi elbeszélésében, a „Tárász Eulybá“-ban az orosz nép hőstetteit dicsőíti, azokat a harcokat, amelyek során hazája földjét megvédte a hódítókkal szemben. Be­mutatja a zaporozsjei kozákságot, mint az o"osz népi erő páratlan bizonyítékát. Gogoly a kozákságban azt a hatalmas erőt látta, mely nem egyszer mentette meg Európát a tatár kánok betörésétől, megvédte a lengyrt hubérurak véres támadásaival szemben az orosz és az ukrán nép szabadságit és nemzeti függetlenségét. Művészi eszközökkel ábrázd ja azokat a hőstetteket, amelyeket Bulyba és fia, Osztap, valamint más kozákok vittek véghez. Semmi sem volt előttük szentebb a hazánál és ennek nevében képesek voltak el­tűrni a legszörnyübb kínokat is. Sem a mág­lyára kötözött Tárász, . em az embertelen kínzásoknak alávetett Osztap nem veszítet­ték el bátorságukat, mert tudták, hogy nem hiába pusztulnak el, nyomukba uj és uj erők lépnek, melyek folytatják a harcot a nép elnyomói ellen. A haza ellenségeivel szembeni gyűlölet, .1 nép iránti feltételnélkiiü odaadás, ezek az alapvető jellemvonásai a mese hőseinek Go- goly il/an embereket ábrázd, akik mindem k"szelt feláldozni hazájuk szabadságáért 4s függetlenségéért. Az üreg Bulyba és fia Osztáp hősi alakjai igazi népi típusok A haza iránti szeretetet és hűséget Tárász még a vírrokonságnál is többre tartja Em­lékezzünk csak arra a drámai jelenetre, ami­kor Tárász Bulyba halálra ítéli saját fiát, Andriát, mert elárulta népét és hazáját. A kozákok feli élesítésére tartott beszédében Tárász Búdba a bajtársiasság szent érzésé­Pártunk irányítása és útmutatása alapján a Magyar Népi Szövetség szervezetei városon e's faiun széleskörű kulturneve'ői munkát vé­geznek. Résztvesznek annak az évszázados kulturális elmaradottságnak a felszámolásá­ban. amelyre a tőkések és földesurak uralma kárhoztatta az országot. Arra törekszenek, hogy a formájában nemzeti és tartalmában szocialista kultúra minél nagyobb tömegek közkincsévé váljék. A Magyar Népi Szövetség, sztálinvárosi szervezetének kulturmunkáját elemezve meg­állapíthatjuk, hogy jó utón halad ezeknek a céloknak, az elérése felé. A városi szervezet vezetősége arra törekszik, hogy mind jobban kiszélesítse és elmélyítse a kulturforradalmat s ezen keresztül hozzájáruljon a Cenk-alaíti városban együttélő román, magyar és német dolgozók testvériségének elmélyítéséhez A szervezet gazdag munkaprogrammjából elsősorban a havonként megrendezendő kul- turelőadásokat kell megemlítenünk. A közel­múltban tartott Caragiale emlékünnepélyen a székház nagytermét zsúfolásig megtöltötték a város különböző kerületeinek dolgozói. A műsor értékes, színvonalas volt, hűségesen tolmácsolta a nagy iró ma is időszerű mon­danivalóját. Jelenleg „Haladó hagyományaink ápolása — költőink harca a népek testvérisé­géért, a szabadságért és békéért" címmel ké­szülnek előadást tartani. Ennek az előadás­ról és a hazaszeretetről szól: „Az atya szereti gyermekét, az anya szereti gyermekét, a gyér rnek szereti atyját és anyját, de ez még semmi, testvérek. A fer.evr.d is szereti gyermekét De rokonná lenni lélek szerint és nem vér szerint, — erre csak az ember képes. Voltak más tájakon is bajtársi szövetségek, de olyan szövetség, mint az orosz földön, nem volt sehol." Az orosz emberek gyűlölik „az idegen ki ráiy kegyét", azét, aki elfelejtette anyanyel­vit és akinek idegen az orosz haza. A kozák hősök ajkukon ezekkel a szavakkal esnek ei az ellenféllel vívott egyenlő i mi harcban: „Virágozzék örökké az orosz föld"’ Tárász Bulyba alakjainak epikai hősies­sége, az események sodró lendülete, a népi elemek ereje, merő ellentétben áii a semmit­tevő földbirtokosok és hivatalnokok rut vi­lágával. Gogoly gyűlölte és könyörtelenül leleplezte a jobbágytartó földbirtokosokat és a bürok­rata hivatalnokokat, akik leigázták és elnyom ták a népet, ö már látta a másik, népi Oroszországot. A nép szolgálatának eszméje kifejezésre jut a „Tárász Bulyb.í '-ban és a „Költ lelkek” cimü müvében is. Ennek az eszmének a megtestesülését lát­ja Gogoly, Puskin személyében. így ir róla: „Puskin rendkivüli jelenség és lehet, hogy az orosz lélek legkiválóbb megnyilatkozása". Véleménye szerint Puskin legalább kétszáz évvel előzte meg kortársait. Puskin „tökélete­sen orosz” életéből Gogoly kiemeli a költő szzfcac’ségszereietét és előrelátásának „vakító b íiorságát". „Holt lelkek" cimü müvében Gogoly be­mutatja az orosz nép nagyszerű jeliemét. Ezért mondotta Bjelinszki erről a mü-ml: „Tiszta orosz nemzeti műalkotás a népélet titkaiból véve; annyira igaz, amennyire ha­zafias. Kíméletlenül leleplező, de szenvedély- lycl és szeretettel van telítve az orosz élei iránt. Felfogásában művészi és tökéletes, mind a szeieplő személyek jelleme, mind az orosz éiet sajátosságai szempontjából Ugyanakkor mély gondolatokkal teli, társa­dalmi és történelmi mü". Gogoly megmutatta, hogy az udvaroncok kerítésein túl és a földbirtokosok meg a job­bágytartók raján kiviül, van még egy másik Oroszország is, a földműves milliók Groszor­nak az a célja, hogy a múlt gazdag költői örökségét eleven részévé tegye uj szocialista kultúránknak. Szocializmust építő népünk magáénak vallja a múlt minden igaz értékét, mi vagyunk az igazi örökösei mindannak a szépnek s igaznak, amit a nép legjobbjai szi­vükkel és eszükkel alkottak. Vörösmarty, V. Alecsandri, Petőfi, Eminescu, Arany, Cosbnc, Ady és József Attila müve; szerepelnek az est műsorán, mintegy jelképezve, Hogy ló­riién és magyar haladó költők öröksége elvá­laszthatatlanul eggyéforrott hazánk dolgozói­nak szivében. Komoly sikerként könyvelhetők el az AR- LL'S nemzetiségi előadásai keretében tartott műsoros előadások is, melyeknek magyarnyel-/ vü programmját az MNSZ városi szervezete állítja össze. Ezeken az előadásokon népsze­rűsítik az élenjáró szovjet kultúrát, a szovjet irodalom és zene nagy alkotásait.,Megismer­tetik hazai Íróinknak es költőinknek a szocia­lizmus építését és a béke megszilárdítását szolgáló müveit, felelevenítik népi dalainkat és táncainkat. Érdeme a városi szervezetnek, hogy ezekre az előadásokra mozgósítani tud­ja a tömegeket. Egy-egy , előadáson többszáz főnyi közöség hallgatja végig Bartók és Kodály zenemüveit vagy más olyan kiasz'- szikus zenemüveket, amelyek a maiiban csak a kiváltságosak számára voltak hozzáfér­hetők. szága. Az iró nemcsak a cári udvar „Hóit lelkeit”, hanem mindazokat a szobakijavicse- ket, pozdrecüket, poljuskinokat is bemutatta, akik az orosz irodalomban már régen a kap­zsiság, bárgyuság, arcátlanság és undorító naplopás jelképei voltak. A hatalmas és szép szülőföldet leigázták a gonosz erek. a jobbágytartók és tisztességte­len hivatalnokok. Ennek az országnak a képe tárul elénk Gogoly „Hatalmas terület“ cimü müvének lapjain is. A lángoló hazaszeretet­től áthatott iró az orosz nép hősi természeté­ben meglátja az uj életre való feltámadás lehetőségét. A hősi Oroszország képét vetíti elénk az egész költemény. Az iró mély hazafiassága határozza meg müveinek nemzeti jellegét. Az erőteljes, sa­játos Írásmód teszi Gogolyt orosz művésszé., az orosz természet csodálatos leírójává, Gogoly müveinek mély eszmei tartalma az i:ó forró hazafiságából és mérhetetlen igaz­ságérzetéből fakad. Gogoly müveinek szatirikus alakjai örök- életüek a világirodalom kincstárában. Beszé­deiben Lenin is gyakran idézte Gogoly találó jellemzéseit. Sztálin elvtárs nagy orosz Írónak nevezi Gogolyt és ő is szívesen utal a gogoiyi pél­dázatokra. A jövőbelátás ereje hatja át Gogoly alko­tásait: ez hozza őt közel korunkhoz cs első­sorban a szovjet emberekhez, akik uj, szép életet teremtettek maguknak. Efelé a jövő felé tekintett Gogoly, de még nem látta világosan. Csernisevszkij ezeket mondotta Gogolyrói: „A cél, mely felé törekedett, nemes volt és magasztos”. Oroszország egyik legkiválóbb fiának nevezte őt Csernisevszkij, rámutatva, hogy hazájának tett szolgálatai mérhetetle­nek. Egész életét hazájának szentelte. Gogoly magával szemben végtelenül igényes volt. Az íróban mindenekelőtt az élet tanítómesterét, a társadalom nevelőjét, a társadalmi fekélyek gyógyítóját látta. Amiről Gogoly álmodott: népének szabad, boldog jövője, hazájának hatalmas, legyőz­hetetlen ereje s*az a gondolat. Hogy ez az ország fogja megmutatni az egész emberi­ségnek a boldog, békés élethez vezető utat, — a mi korunkban valósággá lett. Minden hétfőn délután a helyi rádióban e- lőadást tartanak, amelynek műsorán a poli­tikai előadások mellett szavalat, ének, zene­számok és könyvismertetők is szerepelnek. Ezenkívül segítséget nyújt szervezési vona­lon a városi szervezet a sztálinvárosi „Petőfi ^ándor” irodalmi körnek is. Mindezek mellett az eredmények mellett beszélnünk kél! a városi szervezet kulturmun- kájának hiányosságairól is. A kerületi vezető­ségek elhanyagolják, illetve nem értik meg eléggé a kulturmunka fontosságát. Nem kap­csolódtak be a nagy munkáskerületek, O- brassó, Bolonya és Bolgárszeg kulturottho- nainak munkájába. Nem nyújtottak segítséget ezeknek a kulturotthonoknak állandó magyar- nyelvű színjátszó-, ének és tánccsoportok meg szervezéséhez, holott tudjuk, hogy a városi szervezet tagságában néni egy tehetséges al­kalmi előadó van. Olyan szavalói, énekesei és táncosai vannak, akik a kuiturversenyek al­kalmával kiválóan, megálíoiták helyüket. Ezek a szereplők egy-egy előadásra összeverődnek, de miután nincs aki megszervezze őket, az előadások után ismét szétoszlanak. A városi szervezet ismeri ezeket a hiányos­ságokat és munkatervébe vette a mulasztások pótlását. Különösen az utóbbi időben komoly erőfeszítéseket tett. hogy megjavítsa munká­ját s igy méltó módon megállja helyet a kul­turális feladatok teljesítésében. A sztáliníartományi szövetkezetek nagymennyiségű terméket vásárolnák a dolgozó parasztoktól A pénzreform és árleszállítás életbelépte­tése Sztálin tartományban is nagy mértékben hozzájárult a szövetkezetek munkájának fel­lendüléséhez. A sztáliníartományi szövetke­zetek az utóbbi időben nagy mennyiségű me­zőgazdasági terméket vásároltak a dolgozó parasztoktól és küldték a városi dolgozóknak. A sztáliníartományi dolgozó földművesek február 1 — 15 között a következő mennyiségű mezőgazdasági terméket értékesítettek a szö­vetkezetek utján: 61 tonna búzát, 182 ton­na burgonyát, 14 tonna kukoricát, 108 vá­gómarhát. 20 bor jut, 17 sertést, 9 juhot, 71 ház:nyálai, 723 szárnyast, 227.447 tojást, 1637 kiló étolajat, 2.868 kiló zsírt, valamint nagy mennyiségű hagymát, zöldséget, mézet és más mezőgazdasági terméket. A falusi szövetkezetek vezetőségei az ered­ményes felvásárlási munkán kivv.l a dolgozó parasztsággal 182 vágómarha, 400 bá'ány és 23 series szállítására is szerződést kötöttek. A RNK RADiOBIZOTTSAGANAK I MAGYAR SZERKESZTŐSÉGE felhívja hallgatóinak figyelmét, hogy már­cius 5-én, szerdán este 7 óra 5 perckor N. V. Gogoly halálának 1Q0. évfordulója al­kalmából ÜNNEPI ADAST KÖZVETÍT Műsorra kerül a nagy realista iró: „A REVIZOR” cimü vígjátékénak rádióvál- .ozata, a marosvásárbelyi Állami Székely Színház művészeinek előadásában. — Az ünnepi műsort a Rádió Románia 1935. Bu­karest Ií. 285, Temesvár I. 397 és Craiova 205,9 méteres hullámhosszakon közvelit- iük. A BUKARESTI MAGYARNYELVŰ KÖNYV­TÁR március 1-én (Szombaton) este 8 órakor, a Zalomit utca 6—8 szám alatti helyiségben PETÖFI-ESTET RENDEZ. Petőfi Sándor életéről és munkásságáról elő­adást tart Sütő András iró, a Falvak Népe főszerkesztője. A Magyar Népi Szövetség bukaresti kulturegyüttese március 2-án. va­sárnap este 8 órai kezdettel a Zaiomit-utca 6—8 szám alatti kultúrtermében bemutatja James Gow és Arnaud Dussen „Méfyek a gyökerek" cimü t felvonásos színdarabját. Eádiónmsof A ROMAN NÉPKÖZTARSASAG RADIÖ- ALLOMASAINAK MAGYARNYELVŰ MŰSORA HÉTFŐ, 1952., mái eins 3. R. TEMESVÁR I. 397 m. hh. 6 óra 50 perckor Hírek. Zene. R. ROMANIA 1935 és BUKAREST II 285 m. hh. 12 óra 30 perckor Hírek. Hírmagyarázat. Zene. R. TEMESVÁR I. 397 m. hh. 16 órakor Hírek 16 óra 15 perc­kor TÉRKÉP ELŐTT: India. 16 óra 25 perc­kor KULTURKRÓN1KA: Kínai vendégművé­szek Bukarestben R. ROMANIA 1935 BUKA­REST 11. 285 TEMESVÁR. I. 397 és CRA­IOVA 205,9 m. hh. 19 óra 30 perckor A BÉ­KÉÉRT A HÁBORÚS USZÍTOK ELLEN. Nők a béke arcvonalán. 19 óra 45 perckor KUL­TÚRMŰSOR: 1. Gogoly halálának 100-ik év­fordulója. 2. Gogoly emlékünneoségek nép- köztársaságunkban. R. ROMANIA 1935 és TEMESVÁR II. 22 óra 35 perckor Hírek Eredmények és hiányosságok az MNSZ sztálinvárosi szervezetének kulíurmunkájában A minisztertanácsi határozat alkalmazása elősegítette a temesvártartományi kulturotthonok tevékenységét A KULTUROTTHONOK FONTOS SZE­REPET TÖLTENEK BE DOLGOZŐ PARASZTSÁGUNK ÉLETÉBEN. A falusi művelődés ezen gyújtópontjain harc folyik az Írástudatlanság, babona, misz­ticizmus és a múlt többi ártalmas öröksége ellen, ugyanott a világ iegelőrehaladottabb agrotechnikai módszereit népszerűsítik, a szovjet kolhozok és szovhozok lelkesítő pél­dáit ismertetik. Mindez hatásosan hozzá­járul ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk fel­ismerje a kollektjv gazdálkodás előnyeit. A temesvártartományi kulturotthonok emellett mint a román, magyar, német, szerb, bolgár és más nemzetiségű dolgozó paraszt­ság barátságának megerősitői is jelentős szerepet töltenek be. A kulturotthonok tevékenységének megerő­sítésére és további fejlődésük elősegítésére kibocsátott minisztertanácsi határozatot a temesvártartományi kulturotthonok is hasz­nosították. A határozat útmutatásait alkal­mazva, a tartomány falvaiban a kulturtevé- kenység a téli hónapok folyamán általában megélénkült, bár még vannak olyan hiányok, amelyeket 5 kulturotthonok vezetőségei, a néptanácsok támogatásával meg kell szün­tessenek. A HÉT MINDEN NAPJAN ESTIDÖBEN vasárnap délelőtt és délután szintúgy, a facsádi kulturottbont zsúfolásig meg­töltik a dolgozó parasztok. Kultúrműsorokat mutatnak be, előadásokat tartanak, sakkjá­ték folyik, az énekkar és tánccsoport próbál, a könyvtárból könyveket kölcsönöznek, fil­meket vetítenek, — egyszóval a kultúrotthon élete élénk és sokrétű. Az otthonban elhang­zó előadások a mezőgazdaság szocialista át­alakításának hatalmas előnyeit világítják meg a dolgozó paraszt hallgatóság előtt és leleplezik a haladás, a béke, a szocializmus ellenségeit, az amerikai-angol imperialistá­kat és T-ito-féle szolgáikat. Az otthon könyvtárában 3100 kötet van, legnagyobbrészt időszerű, nemrég megjelent könyvek. A könyvtári munkaközösség mun­kájának eredményeként, ma 900 állandó ol­vasója van a könyvtárnak. A könyvtár-kol­lektíva a községet uccák szerint egymás kö­zött felosztotta és a tanítók, a kollektíva tagjai, — a könyvekkel otthonaikban keresik fel a dolgozó parasztokat. Ezenkívül rend­szeresen tartanak könyvismertető előadáso­kat. , A kultúrotthon keretében működik az ál­talános ismereteket terjesztő kör is. Ennek a körnek munkájához tartozik a szovjettudó­sok, Írók és más személyiségek népszerüsité- se. Ugyanez a kör szervezi meg a könyvis­mertető előadásokat is. Most legutóbb, a nagy román iró, Caragiale harcos életét és müveit ismertették és ugyanakkor jelenetek­ben mutatták be Caragiale néhány karcola­tét. Az agrotechnikai-kör rendszeresen, kéíhe- tenkint tart előadásokat nagyszámú hallga­tóság előtt. Ebben a körben lugosi mezőgaz­dasági mérnökök az előadók. A kör munká­ja azonban kizárólag elméleti. A kör mosta­náig sem kapott mezőgazdasági kísérletei számára földterületet a néptanácstól. Az ag­rotechnikai-kör feladatai közé tartozott volna az is, hogy állandó kiállítást szervezzen, a- mely szemléltetően elősegíthetné az agro­technikai kérdések alapos megértését. Az otthon vezetőségének munkájában e- gyéb gyengeségek is vannak. A vezetőség beleegyezett, hogy a kultúrotthon rádióját elvigyék és az iskolában használják. A facsádi kultúrotthon tevékenységében az eredmények a kultúrotthon vezetősége tervsze- rüsitett munkájának tulajdoníthatok. Azon­ban a tervszerű kulturmunkának a facsá- dinál jobb példáját adja a dentai otthon. A dentai kultúrotthon vezetősége negyed­éves munkatervek alapján határozta meg az előadásokat és más műsorszámokat. Az ott­hon aktivistái a körülményekhez képest ra­gaszkodnak a tervhez A tervszerű munka eredményeként a den- tai kulturotthonban hatásos tevékenységet fejtenek ki a községbeli együttélő nemzetisé­gek barátságának elmélyítéséért. A kultúr­műsort mindenkor az összes helyi nemzeti­ségek nyelvén mutatják be. Az újonnan át­szervezett énekkar műsorán román, magyar, német és szerb népdalok szerepelnek. A tánccsoportok is román, magyar, német és szerb népi táncokat mutatnak be A dentai kultúrotthon eredményeit az is megmagyarázza, hogy a néptanács a minisz­tertanácsi határozatot áttanulmányozta és megbeszélte a kultúrotthon vezetőségével, a tanítókkal stb. Ezzel a néptanács jelentő­sen elősegítette a kulturéiet fejlődését a köz­ségben. Ha Dentán a határozat útmutatásait hasz­nosították és ez megmutatkozik a fellendült kulturéletben, — ugyanakkor Dumbrava köz­ség néptanácsa a határozatot, nem alkal mazta, nem vitatta meg és ennek megfelelően ebben a temesvártartömányi községben, a kultúrotthon jóformán nem is működik. A községi néptanács tagjai azt állítják, hogy nem találnak „megfelelő” helyiséget a kul­túrotthon céljaira és ezért a különböző ren­dezvényeket, előadásokat a szövetkezet nagy­termében tartják meg. Ez a hely -alóban al­kalmatlan a művelődés céljára, mert a szom­szédos szobában szeszesitalokat árusítanak. A néptanács megszüntethetné ezt a megen­gedhetetlen helyzetet, ha a jelenlegi szövetke­zeti helyiséget a kultúrotthon céljára hasz­nálná fel, a szövetkezetei pedig egy alkal­mas, kisebb épületbe költöztetné. A dumbravaí néptanács akkor jár el a hatá­rozat szellemében, ha sürgősen megteremti a lehetőséget az önálló kultúrotthon létesi- lésére, hjszen a község dolgozó parasztsága — mint hazánkban mindenütt, — a fény felé törekszik, művelődni akar. A rékási néptanács sem értette meg a minisztertanácsi határozat célját. Csakis ez­zel magyarázható, hogy a kultúrotthon be­nyílójában a szövetkezet káposztashordoií rak­tározták el. Hasonlóképen helytelenül járt el a deltái néptanács is. Az ottani kultúrotthon egyik szobáját áruraktár céljára használják. A Buzsor-községi kulturo.thon első pilla­natban azt a benyomás kelti, minha ott min­den a legnagyobb rendben volna. A világos, tiszta teremben szól a rádió és a székek kel­lemes rendben sorakoznak a színpad előtt. Aki azonban jobban körülnéz, hamarosan rájön, hogy a rend és tisztaság csak látszat. A rádió korül — vasárnap is! — csak néhány ifjú ál.dogal Ezek sem maradnak hosszabb ideig pit, mert a terein fütetlen és a hideg tűrhetetlen. Már maga az a tény, hogy nem- gondoskodtak fűtőanyagról is, bizonyítja, hogy a néptanács, az iskola tanítói és az ott­hon vezetősége nem tulajdonit jelentőséget a kulturmunkának. A könyvtár sem működik. A könyvek már hosszú hónapok óta szekrény­be zárva porosodnak. A kultúrotthon címére az érkező újságokat az iskolaigazgató veszi at a postástói és miután elolvasta, meg is tartja, úgy hogy azok sohasem jutnak el rendeltetési helyükre. A temesvártartományi kulturotthonok mun­kájának kiszélesítéséhez jelentősen hozzájá­rult a keskenyfilmek vetítése Lenin és Sztá­lin rámutattak arra, hogy a film milyen hatá­sos fegyver a dolgozó nép művelődésének szolgálatában. A Párt és a kormány e ta­nítási alkalmazta, amikor a filmvetítést a falvakra is kiterjesztette. A Szovjetunióból kapott keskenyfilmek vetítésére alkalmas gé­pekből, több temesvártartományi kulturott- lionnak is juttattak. Az előadásokat nagy számban látogatják és feszült érdeklődéssel követik a dolgozó parasztok. Egyes helyeken ahol a művelődési munka lanyhán folyt, a filmek vetítése nyomán a kultúrotthon álta­lános tevékenysége fellendült. A zsebelyi kultúrotthon is példa erre. Azonban a filmvetítéseket, kulturforradal- munknak ezt a kiváló eszközét, nem minden temesvártartományi kulturotthonban tudják megfelelően hasznosítani. Egyes helyeken, — amint az legutóbb Kosztej és Facsád közsé­gekben történt — a kultúrotthon vezetősége a vetítés órájáig nem népszerűsítette a fil­meket, nem tudatta a dolgozó parasztsággal a készülő eseményt. Egy másik hiányosság az, hogy a vetített filmekkel kapcsolatban nem kezdeményeznek megbeszéléseket. Az ilyen megbeszélések elősegítenék, hogy a dolgozó paraszt közönség megvitassa, elmé­lyítse a filmek mondanivalóját. Sokhelyt a vetítések sima lefolyását aka dályozza az, hogy nincsen hozzáértő gépész. A temesvártartományi néptanács a közel­múltban szervezett ugyan egy tanfolyamot filmvetítő-gépészek képesítésére, de több kul­túrotthon a kurzusra nem küldött embert. Így történhetett meg Kiszetó-községben is, hogy „A mi falunkban” cimü film hangos-szövegét a közönség ,nem értette és ezáltal az egész előadás értéke is csökkent. Ezeket a hiányo­kat a tartományi néptanács művészeti és kul­turális osztályának segítségével kell kiküszö­böljék a szóhanforgó kulturotthonok A MEGMUTATKOZÓ HIBÁK ÉS HIÁ­NYOSSÁGOK MELLETT is bizonyos, hogy a temesvártartományi falusi kul­turotthonok munkája, a téli hónapokban é- lénkebb lett, fellendült. A dentai, kiszetói és facsádi kulturotthonokban a falusi kultur­munka változatos formákban járul hozzá a temesvártartományi dolgozó parasztság fejlő­déséhez, a román, magyar, német, szerb cs más nemzetiségű faiusi dolgozók barátságá­nak megszilárdításához. A te.mesvártartomá- nyi falusi kulturotthonok munkájában ered menyek elsősorban ott mutatkoznak, ahol a minisztertanácsnak a kulturotthonok tevé­kenységét megerősítő és további fejlődését célzó határozat útmutatásait követlek, összességükben véve a temesvártartományi kulturotthonokat, hiányosságuk, hogy csak néhány otthon mellett működnek agrotech­nikai-körök. Ezeknek számát feltétlenül gya­rapítani kell, mert e körök révén népszerűsít­hető a Iegelőrehaladottabb, a szovjet agrotech­nika. ezekben a körökben fegyverezhetik fel a mezőgazdaság tudományos ismeretével a dolgozó földműveseket. Több súlyt kell fek­tessenek a temesvártartományi kulturottho- nok könyvtáraik gazdagítására. Könyvállo­mányukat egészítsék ki uj, időszerű politikai és irodalmi munkákkal Úgy az eredmények továbbfejlesztésére, mint a hibák megszüntetésére a miniszterta­nács határozatának további alkalmazásával találják meg a biztos kulcsot a temesvártar­tományi kulturotthonok. D. I. Daloló, táncoló kínai ifjúság Olyan megkapó, annyira felejthetetlen kép. Fehérruhás, niandulaszemü kínai leányok, mosolygósarcu, szénfekete hajú kínai ifjak kórusa románul énekel. Furcsán aprózzák a szavakat, de tűz és lelkesedés ég a szárnyaló dallamokban. A sor jobbszélén álló kínai ifjú homlokán hosszú, mély vágás. Ki tudja me­lyik csatában szerezte, hol sebesült meg a kuomintcngista hazaárulókkal vivőit élet-ha­lál küzdelemben. Es most itt áll a színpadon, hazánk fővárosában és románul énekel. „A Párt zászlaja alatt". . . csengőn szár­nyalnak Mihail Beniuc verssorai. Cheorghiu- Dej elvtárs nevét ejti ki a kórus. A forradá- sos hóm'okú ifjú arcán alig észrevehető mo­soly szalad át. Mire gondolhat ebben a pilla­natban? Vájjon tudja-e, mit jelent nekünk, a nézőtéren ülő dolgozóknak ez a név'? A kí­nai ifjú szempárja találkozik a bukaresti dol­gozók csillogó tekintetével. Olyan jóleső me- legség ömlik szét a szivekben. A nézőtéren ülők soha se látták ezt a sovány, sárgakor a, szénfekete hajú ifjút, nem tudják mi a neve, a hatalmas birodalom melyik sarkából jött ide s mégis mintha régi, nagyon régi ismerő­sök lennének. Van valami, ami az első pillanatban bo­rátokká tesz olyan embereket, akik először látjuk egymást, először néznek nyíltan, be­csületesen egymás szemébe. A kínai ifjúsági művészegyüttest úgy fogadta a főváros dol­gozó népe, mint régi jó ismerőseit. Sokezer kilométerről jöttek el hozzánk, hogy bemu­tassák népük ősi hagyományokon felépült fia­tal művészetét, dalait, táncait, színjátszását. „Keleten pirkad a hajnal’’... Ezt a dalt északkinai partizánok énekelték először A népfelszabaditó hadsereg katonái ismertetlek meg vele a déli tartományok dolgozóit s ma Kína legelterjedtebb, legnépszerűbb népi éne­ke. Vidámság, áradó életöröm, forró lelkese­dés csap ki az ütemekből. „Mao Ce-dun meg­mentette u kínai népet” — szárnyalnak a szavak s a kínai nép vezetőjének nevére a hatalmas termen végighullámzik a dübörgő taps. A forradásos homloka ifjú ajka újból mosolyba szalad, a floreascai sportcsarnok közönsége kitartóan ünnepli Mao Ce-dunt. Senki se beszél a román-kinai barátságról és mégis mindenki a szivében érzi azt a ha­talmas, lebirhatatlan erőt, amely egységbe forrasztja a szabadságért harcoló népeket. * Mi tudná jobban, erőteljesebben kifejezni a nép érzéseit, vágyait, mint az ének, a dal? Alexandrov Sztálin-kántátájának dallamai hangzanak fel kínai nyelven és lehetetlen ne ereznünk azt a mély, igaz szeretetet, amety- lyel a kínai dolgozók Sztálin elvtársat öve­zik. A felszabadult kínai nép boldog uj életéről szólnak a népdalok. /I „Rizsültelök dala” azt a lelkesedést sugározza, amellyel a délkinai parasztok a hatalmas rizsföldeket gondozzák. A szabad Kínában a népé lett a föld, a mun­ka pedig dicsőség és becsület dolgává vált. Éppen úgy, mint a népi énekek, mély kö­zösségi érzést fejez ki IIu-Den-teao kínai ze­neszerző dala is. A rizsültetvények dolgozó­ját énekli meg, aki hazajias lelkesedéssel szolgáltatja be termésének feleslegét az ál­lamnak, a népfelszabaditó hadseregnek. Az énekszámok művészi hatását rendkivüli módón fokozta Jou-Guan-zseni zongorakisé- rete. A kínai művésznőt játékáért a tavalyi Berlini Világifjusági és Diák Béketalálkozón jutalommal tüntették ki. * Szilajság, áradó életöröm és mégis köny- nyed, finom mozdulatok — ezek jellemzik a kínai népi táncot. A kínai néptánc sem az öncélú szórakoztatás eszköze. A nép életének egy-egy jellegzetes mozzanatát ábrázolják. Az „Örlünszun" nevű ősi mongol néptánc pél­dául vadászkép, a tibetieké munkajelenet. A hegyi falvak férfilakossága vadászatra indul. Páratlanul ügyes mozdulatokkal érzé­keltetik a táncosok a vadászélet izgalmát, ö- römét. A cserkésző vadászok előtt megjele­nik a vad. Hirtelen lekapják vállukról a nyi­lat és zizegve repül a nyílvessző. A mongol vadászok pontos célzók. Egyetlen nyillövés és már vig, győzelmi láncot járnak az elejtett vad körül. A táncra előjönnek a falu asszo­nyai is és együtt ünneplik a vadászok sike­réi. Népviseletbe öltözött tibeti táncosok jelen­nek meg. A férfiak kucsmában, hófehér ujjas­ban. liláspiros bő nadrágban és vöröses-feke­te posztúcsizmákban. a nők selyemszoknyák­ban, amelyeknek tarkátló színei pompás egy­ségbe olvadnak össze és olyan jól tükrözik a kicsiny tibeti nép vidámságát. Szilaj, „ropo­gós” táncot járnak, mintha csak csíki széke­lyek döngetnék a színpadot. A kinai ifjúsági művészegyüttes a tibeti néptánc bemutatásá­val meggyőzően példázza m Kinai Népköztár­saság nemzetiségeinek szabad, boldog életét, egyre nagyobb ütemben fejlődő kultúráját. 1 Páratlan szépségű a „selyemhullám tánc”. Apró fáklyákkal kezükben győzelmi ünnepet ül a kinai Hányok és fiuk vidám csoportja. Tánc közben a kezükben tartott fáklyákból hosszú vörös selyemszalagok bomlanak ki és a gyönyörű leányok, az izmoskaru ifjak ezekkel a szalagokkal járják tovább gyors táncukat. Mintha lángnyelvek cikáznának a szmoadon, belüket, köröket, jellegzetes kinui Írásjeleket írva a levegőbe. A selyemszala­gok hullámzása egyre gyorsabbá válik, végül hatalmas csokorba olvadnak össze. Mintha óriási máglya égne... A kinai klasszikus táncdráma kifejezési esz­közei nagyon sokoldalúak. A színész játéká­nak csak egyik része a nálunk megszokott beszéd és morgás. A kinai színész emellett énekel, láncol, akrobatikus mutatványokat végez', szaval és nevettet. Ez a műfaj snkszúz év miatt fejlődött ki. „A kinai feudalizmus hosszú időszaka alatt a régi időkben őst, ra­gyogó kultúra alakult ki. Ezen ősi kultúra fejlődési folyamatát feltárni, kivetni belőle a feudalizmus maradványait és a demokratikus tartalmat felszívni — mindez szükséges uj nemzeti kultúránk fejlesztéséhez, uj nemzeti öntudat1.',nk fejlesztéséhez” — irta Mao Ce- dun 1940-ben megjeleni könyvében. Ilyen, sokszáz év alatt kialakult táncdrá­mát mutatott be a kinai ifjúsági művész­együttes. A „Szuileani barlang” az egyik klasszikus kinai opera részlete. A majmok királyának küzdelmét jeleníti meg a drago- nyosok királya ellen. A tánedráma alapja egy ősi népmese, tanulsága pedig, hogy az erő­szak törvényszerűen elbukik az igazság ellen vivőit harcában. A kinai színészek a megjelenítés minden elképzelhető eszközét jelhasználják az ábrá­zolásra : némajáték, tánc, ének, arcjáték és p.brobatika váltakoznak minden átmenet nél kül.. Es mindezek mégis szerves egységbe fo­nódnak, fokozzák a drámai feszültséget és nagy ütemben viszik előre a cselekményt. Az uj kinai színjátszás már szétvetette az ősi táncdrámák formai kereteit. Egyre gyak­rabban találkozunk bennük a szocialista drá­ma elemeivel. A színjátékok hőse maga a hurcoló tömeg, színtere nem szorul négy fal közé, hanem elvezet a tömegek alkotó mun kájának és hősi küzdelmének színterére: az életbe. Az uj kínai színjátszás egyik jellegzetes alkotása a „Vállvetve előre”. Korea, 1950 tele. Az amerikai impenahs ■ Iák fejvesztetten menekülnek a koreai nép­hadsereg csapásai alatt. Közben rabolnak, gyilkolnak, egész falvakat perzselnek fel. Az egyik koreai falu szélén felrobbantják a hi­dat. hogy megakadályozzák a népi erők előre törését. Azonban még el sem takarodnak az imperialista zsoldosok, a falu megmaradt la­kói, nagyobbrészük asszony, hozzákezdenek a hid helyreállításához. Több mint harminc színész jeleníti meg ezt a képet, de minden egyes szereplő mozgása szerves egységbe kapcsolódik és egységes hatású. Közben ideérkeznek a koreai néphadsereg egységei. A katonák dolgozni kezdenek a fuiusiak mellett az épülő hídon. Egy óra se telik bele s készen áll a hid, nyitva az ut a felszabadítók előtt tovább, előre, dél felé. Mozgalmas jelenetek váltakoznak. Még be sem ütötték az utolsó hideölöpöt s itt vannak a kínai önkéntesek. A falu dolgozói felejthe­tetlenné akarják tenni a kinai katonák pihe­nő perceit. Fiatal leányok táncolnak szóra­koztatásukra s apró koreai fiúcska kinai dalt énekel Mao Ce-dunról. Ráncosarcu öreg parasztasszony lép elő. — Ennek a fiúnak az apját megölték a bi­tangok, az anyját pedig elhurcolták magúkkal — mondja síró, fájdalmas hangon s a kato­nák arcáról egyszerre eltűnik a vidám mo­soly. S most sorra lépnek elő a falu lakói és az amerikai martalócok gyalázatosságairól beszélnek. Mozgósitó erejű kép. Szinte egyszerre moz­dul meg a csapat, a zászlótartó magasra eme­li a vörösselyem kínai harci lobogót, melléje lép a koreai zászlótartó is és katonák s fa­lusiak egyszerre tartják esküre kezeiket. — Mindhalálig harcolunk a győzelemért t Halál az imperialista zsoldosokra !. A színészek a némajáték, a lánc és az ének eszközeivel húzzák alá a mély politikai tartalmat: a kinai és ko-eai nép harci szö­vetségének lebirhatatlan erejét. Felemelő és megnyugtató kép. Azt bizonyítja, hogy a kí­nai dolgozók keményen állnak a béke távol- keleti harci szakaszán s minden pillanatban készek arra, hogy megvédelmezzék azt a boldog életet, amelynek olyan sokszínű, gaz­dag képét mutatták dalaik, táncaik, játékaik. BEKE GYÖRGY TESTNEVELÉS és SPORT Sportküldöttség utazott Párisba a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség kongresszusára Csütörtök reggel román sportküldöttség utazott Párisba, amely résztvesz a Nemzet­közi Kerékpáros Szövetség kongresszusának munkálatain. A küldöttség tagjai: Vajda Já­nos elv társ a TSB alelnöke és Sever Dánét elviárs a TSB tagja. Ma kezdődik Bukarestben a csehszlovák-román nemzetközi súlyemelő találkozó A Csehszlovák Köztársaság birkózó és súly­emelő csapata pénteken délután fővárosunkba étkezett. A baneasai repülőtéren a csehszlo­vák sportolókat a TSB képviselői fogadták. A 8 súlyemelőből és 8 birkózóból álló csehszlo­vák keret vezetője Iosif Máteicik e'vtárs. Az első nemzetközi súlyemelő találkozónk ma este hét órakor kezdődik a bukaresti Flo- reasca sportcsarnokban. Vasárnap, március 2-án délelőtt 10 órakor ugyancsak a Floreasca sportcsarnokban ke­rül sor a nemzetközi birkózó találkozóra. Élénk MYK tevékenységet fejtenek ki Lugos rajon falusi sportközösségei A „Falvak Kupája” Lugos rajon faiusi sportközösségeit élénk tevékenységre ösztö­nözte. A legjobb munkát a bélinci kulturo’thon mellett működő „Testvériség” sportközösség végezte. A bélinciek szerepeltek a legjobban a labdarúgótornán, férfi röplabdázóik pedig rajonbajnokságot és a tartományi bajnokság­ban második dijat nyerték. Az uszóversenyen 20 részvevőt állítottak rajthoz és ugyancsak szép számban mozgósították a dolgozó pa­raszt ifjakat mind a sakk mind az atlétikai versenyekre. Az MVK jelvényt eddig tizenyol- can szerezték meg. A rajoni TSB a, bélinci „ Testvériséget” jó szervezési munkáért kitüntetésben részesí­tette Dicséretes a buziási állami gazdaság mel­lett működő „Traktor” sportközösség mun­kája is. Itt román, magyar és német dolgozó parasztok a legjobb egyetértésben küzdenek sportmozgalmunk kiszélesítéséért, a tömeg­sport színvonalának emeléséért és az MVK testnevelési rendszer széleskörű bevezeté­séért. A „Traktor” sportközösség keretében eddig már 50 ifjúmunkás és dolgozó paraszt nyerte el az MVK jelvényt. A tartományi falusi sakk- bajnokságra 104 részvevő jelentkezett. A labdarugók megnyerték a rajoni bajnokságot és tavasszal már a tartományi bajnokságban küzdenek. A legutóbb alakult sportközösségek közül a gizellafatvi, — amely már 18 MVK jelvényes- sel dicsekedhetik — és a nitzkifaJvi érdemel­nek elismerést. Zs. L. SPORTHÍREK — A FÖV4ROS SPORTOLÓI megkezdték előkészületeiket, hogy minél jobban szeiepel- jenek a „Köszöntsük Május Elsejét" mezei futóversenyen. Vasárnap az Építők és a Vö­rös Lobogó sportegyesületek Március 6. tisz­teletére mezei futóversenyt rendeznek az If­júsági Stadion környékén. — A MOSZKVAI FEDETT SPORTUSZO­DÁBAN, a Komszomolszkája Pravda kupájá­ért úszó és müugró versenyeket tartanak, amelyeken 200 sportoló vesz részt. A verseny első napján számos úszó értékes eredményt ért el. A 100 méteres gyorsuszásban a fiatal Lev Baladin (Moszkva) 59 mp-et úszott mig Maria Gavris uszónö (Kiev) a 200 mé­teres mellúszásban 3 perc 2,7 mp időt ért el,

Next

/
Thumbnails
Contents