Romániai Magyar Szó, 1952. május (6. évfolyam, 1420-1444. szám)

1952-05-03 / 1420. szám

A Magyar Népi Szövetség Központi Bizottságának napilapja VI. ÉVFOLYAM, 1420. SZÁM. 4 OLDAL ARA 20 BÁNI 1952., május 3., szombat. Dolgozók! Harcra a pénzreform sikerének megszilárdításáért, népgazdaságunk erősítés séért és felvirágoztatásáért! A békeharc s a dolgozók szolidaritásának nagy seregszemléje Hazánk dolgozói — a világ összes népeivel egyetemben — a békés és termékeny jövőbe vetett mérhetetlen bizakodás lelkes hangula­tában ünnepelték meg a munka hagyományos ünnepét, az idei május elsejét. Harcos seregszemle volt ez a május elseje: felsorakozás a béke és a szocializmus erőinek egységes arcvonalán, amely rendületlenül küzd, a proletárnemzetköziség nemes eszmé­jétől áthatva — a társadalmi igazság, a ha­ladás, a béke ügyének diadaláért az egész földkerekségen. A világ dolgozóinak minden oka meg volt arra, hogy örömünnepet üljenek. Immár a világ egynegyedén, 800 millió ember a tőkés béklyóktól szabadon, a szocializmus világá­nak részeseként, a céltudatos akarat,'a béke- épitő harcos tudatával vonult fel a nagy se­regszemlére. S magával hozta az uj társa­dalmi rend fölénj'ének számos bizonyságát is, a dicsőséggé lett munka nagy eredményeinek sok-sok tanúságát, amivel e napot köszöntöt­te. A béke, a demokrácia, a szocializmus or­szágainak dolgozói büszke örömmel készítet­ték el e május elsejei napra számadásaikat: mit tettek, mit végeztek el a nagy feladatok­ból, hogy felvirágoztassák hazájukat, erősítsék a békét és a népek közötti testvéri együttmű­ködést, visszaverve az amerikai-angol impe­rializmus bűnös békebontó törekvéseit. A kommunizmust építő szovjet emberek példájára, hazánk dolgozói ünnepi műszakok rendezésével fejezték ki ragaszkodásukat és szeretetüket a dolgozók nemzetközi ünnepe iránt. Ezzel is kimutatták, hogy a közösség­vállalás, a szolidaritás érzése a világproleta­riátus nagy harcával erőtadó forrás, amiből egyre újabb és újabb győzelem fakad. Ezzel is kimutatták, hogy lelkesedéssel veszik ki ré­szüket a népek nagy, közös harcából az impe­rialista agresszorok megfékezésére, a béke megőrzése ügyének biztosítására Dolgozó népünk, akárcsak a dolgozó embe­rek százmilliói világszerte, május elsejét Marx-Engels-Lenin-Sztálin halhatatlan esz­méinek diadalmas zászlaja alatt, a szocializ­mus hazája, a nagy Szovjetunió és a világ- p oletariátus nagy tanítója, Sztálin elvtárs iránti forró hála és szeretet érzéseivel ünne­pelték. Szívből jövő jókívánságokkal szállt millió és millió ember gondolata a moszkvai Vörös Tér felé, hogy köszöntse a nagy taní­tót, aki ma a népek szemében a boldog élet megtestesítője, az emberiség békéjének leg­főbb őre. A béke és a szocializmus erőinek rohamos növekedése az egész világon, az erőviszonyok eltolódása a béketábor javára, semmi jóval nem biztatja az imperialistákat, akik egyre inkább rettegő félelemmel, nyílt ellenségeske­déssel fogadják a dolgozók közötti szolidari­tás nemzetközi napját. A világreakció erői, élükön az amerikai dollármilliomosokkal, s a velük egy húron pendülő lakájhad, lázas fegyverkezési versenyt folytat, hogy az „erő- politika” alkalmazásával, uj, pusztító világ­mészárlás kirobbantása árán kísérelje meg a világtörténelem kerekének visszaforgatását. A tőkés kizsákmányolok nem tudnak beletörődni abba a gondolatba, hogy elvesztik bérrabszol­gáikat, a dús gyarmati prédát, a vérontáson szerzett milliókat. A dollárimperialisták és cinkostársaik a nap mint nap őket érő sorozatos kudarcok ellené­re azon mesterkednek, hogy újabb világháború viharát zúdítsák a népekre s ebbeli igyekeze­tükben nyilt fasiszta terrorral akarják a dol­gozók ellenállását megtörni. A hitleri dicste- ien utón haladva, fokozzák a munkástömegek elnyomását, fegyveres erőszakot alkalmaz­nak a gyarmati és függő országok népeinek szabadságtörekvései elfojtására, lábbal tipor­ják a legelemibb nemzetközi jogszabályokat. Támogatnak minden népellenes reakciós kor­mányzatot és csoportot, üldözőbe vesznek minden haladó eszmét. Ám semmiféle megfélemlítés és megtorlás nem képes arra, hogy a tőkés országok dolgo­zóiban, a szabadságukért küzdő gyarmati né­pekben megingassa a közelgő felszabadulás­ba, a béke megóvásába vetett bizalmat és re­ményt. Az amerikai trösztök uraival egykéz- re játszó Joshida-kormány minden reakciós intézkedése ellenére, május elsején Tokióban 400 ezer ember részvételével hatalmas tömeg­gé ülés zajlott le, amelynek résztvevői a tá­volkeleti béke és a világbéke mellett tüntet­tek, a háború és a fe’.fegyverkezés ellen és til­takoztak az ellen, hogy a reakciós kormány amerikai gyarmattá alakítsa át az országot. Hozzávetőleges adatok szerint, Japánban má­jus elsején 500 népgyülést tartottak, amelye­ken több mint kétmillió ember vett részt. A francia imperialisták megbízottja, Gar- bay tábornok Tuniszban, Marokkóban és Al­gírban betiltotta a május elsejei tüntetéseket és gyűléseket és még a falragaszok kitűzését is súlyos vétségnek minősítette. Franciaor­szág felszabadulása óta elsőizben történik meg, hogy a francia kormány az északafrikai gyarmatokon ilyen tilalmat rendelt el. Ez az intézkedés mélységes felháborodást váltott ki s Tuniszban a dokkmunkások általános sztrájkkal válaszoltak e munkásellenes intéz­kedésre. A dollárimperialisták igájában sínylődő amerikai munkásság is mind gyakrabban nyil vánitja ki harci készségét és békeakaratát. Alig két nappal május 1. előtt 650.000 kohá­szati munkás sztrájkba lépett, ami teljesen megbénította a haditermelésben oly nagy fon­tosságú acélipart. Ezzel egyidejűleg 100.000 petroleumipari munkás is bérmozgalmat foly­tat. A burzsoá irányítás alatt lévő „France Presse” párisi hírügynökség az amerikai sztrájkmozgalomról adott tudósításában kese­rűen kénytelen megállapítani : „Az acélmun­kások általános sztrájkja biztos jele an­nak a ténynek, hogy az osztályharc az Egye­sült Államokban is erőteljes valóság.” A tőkés országok dolgozói mind remény- teljesebb figyelemmel fordulnak a Szovjet­unió és a népi demokratikus országok felé, oda, ahol nem létezik munkanélküliség, mun- káse'nyomás, hanem egyesült erővel folyik a dolgozók békés alkotómunkája, a szocialista és a kommunista társadalom felépítésére. A tő­kés országok dolgozói minden veszéllyel szembeszállva, bátran harcolnak a kenyérért, a szabadságért, a békéért, az imperialista zsarnokság és önkény ellen. Harcukat az a tu­dat lelkesíti, hogy a szocializmus világa, az emberek egyenlőségén és testvériségén ala­puló uj világ nem távoli vágyálom többé, hanem közeli valóság s nincs az az erő ami a történelem menetét meg tudná állítani. 1952 május 1-et az egész világon az amerikai-angol imperializmus ellen, a béke megóvásáért és megszilárdításáért folytatott harc jegyében ünnepelték. A becsületes emberek ezen a napon újra megbélyegezték az amerikai barbárokat, akik az emberiség ellen a baktériumfegyver hasz­nálatával a legsúlyosabb és leggyalázatosabb bűntényt követték el. A népek körében szün­telenül nő a felháborodás és a harag a ko­reai nép pusztulására törő amerikai impe­rialisták ellen, akik nem kerülhetik el méltó büntetésüket. A béke megőrzéséért vívott harcban a dol­gozó emberiség növekvő bizalommal tekint a béke bástyájára és legszilárdabb támaszá­ra, a nagy Szovjetunióra, amely a sztálini külpolitika következetes alkalmazásával a népek közötti tesvériség és békés együttmű­ködés eszméjéért szál! síkra. A Szovjetunió, mint a hatalmas béketábor vezetője, a világ összes dolgozóinak mutatja az utat a béke megóvására minden veszéllyel szemben. Ép­pen ezért a május e'.seji munkaünnep alkal­mával a világ minden országában a dolgo­zók hálával és bizakodással tekintettek a Szovjetunió felé s még szilárdabb akarattal követik a sztálini bölcs útmutatást. Kezükbe veszik és mindvégig megvédik a béke ügyét, meghiúsítva a népek törekvéseitől idegen há­borús gyujtogattík gálád cselszövéseit. A május elsejei nagy seregszemle még szi­lárdabb egységbe forrasztotta össze a világ dolgozóit, még jobban kidomborította a pro­letárnemzetköziség jelentőségét abban a harc­ban, amelyet a dolgozó tömegek szerte a világon a béke megőrzéséért folytatnak. Országunk dolgozóinak milliói hatalmas lelkesedéssel vettek részt a dolgozók nem­zetközi szolidaritásának napja megünnep­lésén. A fővárosban, a vidéki városokban, a szocializmus nagy munkatelepein, s a falva­kon a munkások, dolgozó parasztok, értelmi­ségiek büszke örömmel, a jól végzett mun­ka belső elégtételével juttatták kifejezésre bé- keakaratukat. Egyedül a fővárosban több mint 500.000 ember vonult fel a Sztálin- téren felállított diszemelvény előtt, hogy Pár­tunk vezetői előtt hitet tegyen kemény és megingathatatlan harci akaratáról, hogy kö­szönetét mondjon a nagy Szovjetuniónak és Sztálin elvtársnak azért az állandó és sokol­dalú támogatásért, amelyben felszabadítónk szüntelenül részesít és részesített. Dolgozó népünk ezen a napon meleg ro- konszenvtüntetéssel mutatta ki, hogy töret­len egységben sorakozik fel a szeretett Ro­mán .Munkáspárt és Gh. Gheorghiu-Dej elv­társ körül és minden erejével azon lesz, hogy újabb nagyszerű' eredeményeket érjen el a pénzreform sikerének további megszilárdítá­sában. az ötéves terv nagyszerű célkitűzései­nek valóraváltásában. Nem volt országunkban olyan üzem vagy gyár, amely ne köszöntötte volna újabb győ­zelmekkel a munka nagy ünnepét. Á fővárosi „Augusztus 23“ üzem kollektívája ez alka­lommal mutatta be országunkban első Ízben gyártott 120 lóerős traktorokat és a 35 ló­erős Diesel-motoros bányamozdonyokat. A Vörös Grivica munkásai büszkén hirdették, hogy első négy hónapi tervüket. 113,98 szá­zalékban teljesítették és a munka termelé­kenysége ebben az időszakban 23,78 százalék­kal emelkedett. A vidéki városok nagy üzemei szintén a termelő munkában elért uj győzelmekkel ad­ták tanúbizonyságát annak, hogy hazánkban a munka a dicsőség és a becsület dolga lett. Hazánk dolgozó népe az elért sikerekből uj erőt merítve száll harcba, hogy va'.óraváltsa a maga elé tűzött nagyszerű célokat s a szo- ciáüzmus mielőbbi felépítésével erősítse a közös nagy ügyet: a béke megvédésének ügyét! Óriási tömegfelvonulások országszerte május elsején A békeharc, a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti hála jegyében ünnepelték hazánkban a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napját Győzelmi ünnepet ült hazánk dolgozó né­pe. A munka diadalmas ünnepét, a nyolcadik szabad május elsejét. Olyan szívből jövő de­rűvel és lelkesedéssel ünnepeltek szocializ­must építő dolgozóink, ahogy csak szabad ország és szabad nép tud ünnepelni. Népköz- társaságunk városaiban és falvaiban a dol­gozók milliói a békéért folyó harc és a szo­cialista épitőmunka jegyében, valamint az imperializmus és a háború erői elleni küzde­lem jegyében ünnepelték május elsejét, a munkásosztály nemzetközi szolidaritása, a munkástestvériség győzelmes napját. A fővárosban, vidéki városokban és falvak­ban, valamint a szocializmus nagy építkezé­seinél tartott ünnepségeken dolgozóink őszin­te örömüket és jogos büszkeségüket fejezték ki, hogy hazánk erős láncszeme a szocializ­mus és a béke táborának, amelynek élén a nagy Szovjetunió halad. -> Millió és millió munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi, ezen a napon forró szeretettel és tisztelettel ejtette ki a dolgozó emberiség nagy tanítómestere, a békeharc zászlóvivője, Joszif Visszárionovics Sztálin nevét. Népünk számára Sztálin elvtárs neve egyet jelent a fasiszta iga alóli felszabadulással, a békés alkotó munkával. A Szovjetunió állandó test­véri támogatásával, Sztálin elvtárs tanításai és Útmutatásai nyomán építjük a szocializ­must, teremtünk egyre boldogabb és napfé­nyesebb jövőt dolgozóinknak. A május elsejei ünnepségeken dolgozóink kifejezték szilárd és megbonthatatlan egysé­güket, amellyel a Román Munkáspárt köré tömörülnek az uj élet építésének munkájában. Millió és millió dolgozó ember fejezte ki sze- retetét a Párt Központi Vezetősége és né­pünk szeretett vezére, Gh. Gheorghiu-Dej elv­társ iránt. Kinyilvánították szilárd akaratu­kat, hogy a Párt vezetése alatt harcolnak újabb és újabb győzelmekért, a pénzreform megszilárdításáért, ötéves tervünk megvaló­sításáért. Hazánk dolgozói együtt éreznek az egész világ békéért harcoló népeivel. A május else­jei ünnepségek kifejezték népünk szeretetét és megbecsülését a kommunizmust építő szov­jet nép iránt, amely első sorokban harcol a béke niegvédelmezésének nagy csatájában. Ugyanakkor izzó gyűlöletüket és megvetésü­ket fejezték ki a függetlenség és a népsza­badság halálos ellenségei, az amerikai és angol imperialisták iránt, akik újabb világ­háború kirobbantásán mesterkednek és akik minden emberi törvényt és nemzetközi jogot lábbaltiporva baktériumbombákkal pusztítják Korea és Északkelet-Kina békés lakosságát. Hazánk fővárosában több mint féhniilio ember vett rész a május elsejei ünnepségen. Már a kora reggeli órákban a zászlódiszbe öltöztetett utcákon zárt sorokban hatalmas ernbertömegek igyekeztek a Sztálin generá- lisszimusz-tér felé, az ünnepség színhelyére. Az ünnepségek reggel kilenc órakor kez­dődtek a napfényben fürdő Sztálin téren, amelyet a népek nagy tanítómesterének, a világbéke zászlóhordozójának impozáns, hó­fehér szobra uralt. A főtribün felett a világ- proletáriátus nagy tanítómesterei, Marx, En­gels, Lenin és Sztálin óriási képe. A tér másik oldalát Gheorghe Gheorghiu- Dej, Ana Pauker, Vasile Luca, Teohari Geor- gescu, Lotar Rädäceanu, I. Chisinevschi, Mo­gyorós Sándor, Gheorghe Apostol, Emil Bod- náras hadseregtábornok, Miron Constantines- cu, Chivu Stoica elvtársak, valamint dr. C. 1. Parhon akadémikus professzor és dr. Petru Groza arcképei díszítették. Amikor a Párt vezetői, a kormány és a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának tag­jai, a Szovjetunió és a népi demokratikus or­szágok diplomáciai képviselői és a külföldi munkásküldöttségek a diszemelvényhez érkez­tek, a tömeg hosszasan, melegen üdvözölte őket. Hatalmas üdvrivalgás fogadta dolgozó né­pünk szeretett vezetője, Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs megjelenését a tribünön. A főtribünön foglaltak helyet : dr. C. I. Par­hon akadémikus professzor, dr. Petru Gro­za, Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ana Pauker, Vasile Luca, Teohari Georgescu, Lotar Ra- daceanu, I. Chisinevschi, Mogyorós Sándor, Gheorghe Aposto', Emil Bodnaras hadsereg- tábornok, Miron Constantinescu, Chivu Stoica elvtársak, valamint a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének, a kormánynak és a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának több más tagja. Az ünnepségen résztvettek: S. I. Knvta- radze, a Szovjetunió bukaresti nagykövete, 1. A. Koroljev a Szovjetunió bukaresti nagy- követségének első tanácsosa, S. S. Szpandar- jan és S. A. Pivovarov, a Szovjetunió buka­resti nagykövetségének tanácsosai, K. S. Mel­nik, a Szovjetunió katonai attaséja, Liu Cin- juj, a Kínai Népköztársaság ideiglenes ügy­vivője, Wojciech Wrzosek, a Lengyel Köztársaság nagykövete, Robert Schmeltz, a Csehszlovák Köztársaság nagykövete, D. K. Grekov, a Bolgár Népköztársa- ság nagykövete, Ko Bon Ghi, a Koreai Demokratikus Népköztársaság nagykövete, Pataki László, a Magyar Népköztársaság meghatalmazott minisztere, Hermann Göck, a Német Demokratikus Köztársaság ideigle­nes ügyvivője, S. Kumbaro, az Albán Nép- köztársaság ügyvivője és a diplomáciai tes­tület több más tagja. Jelen volt M. B. Mityin, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának tagja. Az ünnepségen résztvettek a baráti orszá­gok május elsejére meghívott munkásküldött­ségei, élükön a szovjet küldöttséggel, ame­lyet Evgenyij Cserednicsenko, a Szovjetunió vasuti-munkás szakszervezetei központi bi­zottságának elnöke vezetett. A diszemelvényen számos meghívott fog­lalt helyet: sztahanovisták, élmunkások, a művészet és kultúra emberei, tudósok, párt­ós tömegszervezeti aktivisták, az államgépe­zet vezető káderei, katonák, stb. A Román Népköztársaság és a Szovjetunió himnuszának elhangzása után Gheorghe Apostol elvtárs, a Román Atunkáspárt Köz­ponti Vezetősége Politbürójának tagja, az Országos Szakszervezeti Tanács elnöke mon­dott beszédet. Gheorghe Apóstól elvtárs beszédét erőtel­jesen megtapsolták. Lelkesen ünnepelték a Román Munkáspártot, s dolgozó népünk sze­retett vezetőjét, a Román Atunkáspárt Köz­ponti Vezetőségének főtitkárát, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársat. Anton Tatu Jianu elvtárs, a fővárosi nép­tanács végrehajtó bizottságának elnöke ja­vasolta, hogy a főváros dolgozói a nemzetkö­zi munkásosztály e nagy ünnepén küldjenek üdvözlő táviratot a dolgozó emberiség láng­eszű vezetőjének, a világbéke zászlóhordozó­jának, Sztálin elvtársnak. Miután a távirat szövegét felolvasták, a je­lenlévők véget nem érő éljenzésben törtek ki. A zenekar belekezd a „Párt zászlaja alatt” cimü indulóba, kezdődik a fővárosi dolgo­zók nagy seregszemléje. Az ünnepi felvonulást a munkásgárdák szakaszai nyitják meg. Kék munkaruháikban, tömött sorokban, fegyelmezetten, katonás rendben vonulnák el az emelvény előtt. Vál- laikon a fegyverek csöve megcsillan a ta­vaszi napfényben. Mennyi határozottság van lépteikben, amint a Párt és a kor­mány vezetői előtt felvonulnak. Ezek a mun­kások és munkásasszonyok voltak azok, akik 1944-ben fegyvert ragadtak a Párt hívására, hogy harcoljanak a fasiszta megszállók el­len, az ország felszabadításáért. Most, a munka ünnepén, felvonulnak a győztes Párt vezetői előtt. Tekintetük szilárd és határozott, mint 1944-ben volt. S sze­meikben ott csillog a győztesek öröme és boldogsága. Munkásosztályunk legyőzhetet­len erejét példázza fegyelmezett lépteik, erőt és keménységet sugárzó tekintetük. Egy pillanatra üresen marad a Sztálin­ién Aztán vörösnyakkendős pionírok osztagai tűnnek fel az emelvény előtt, virágcsokrok­kal a kezükben. S amikor a főtribün elé ér­nek, oda, ahonnan Gh. Gheorghiu-Dej elv­társ, Pártunk és kormányunk vezetői fogad­ják a felvonulók ünneplő köszöntését, a pio- nir-osztag hirtelen megáll. Mintegy vezény­szóra, egyszerre fordulnak az emelvény felé s egyszerre tör fel ajkaikról a kiáltás: „A Lenin és Sztálin ügyéért vívott harcban elő­re. Mindig előre!” Egyszerre emelkednek magasba a virágcsokrok, az oszlop két szé­léről kiválik két sor pionír és futólépésben igyekeznek az emelvényre, hogy Pártunk ve­zetőinek átnyújtsák ifjúságunk ajándékát. Sorban vonulnak el egymás után a pionir- osztagok. Az egyik csapat a szovjet pioní­rok zászlaját emeli magasra, mások Sztálin és Gh. Gheorghiu-Dej elvtársak képeit hozzák. Jelképes kocsi közeledik a tribün elé. A pionirpalota kicsinyített mását hozza s azt az életet mutatja be, amely ebben a palotá­ban folyik. A munkaerőtartalékok iskoláinak növendé­kei vonulnak az emelvény előtt. Munkások és dolgozó parasztok gyermekei, akik öt­éves tervünk uj kádereit jelentik. Ma még az iskolapadok fölé hajolnak, de holnap már a bányákban, az esztergapadok mellett, mint jó szakmunkások harcolnak a termelés foko­zásáért. Arcukon derű és vidámság ragyog, az az optimizmus és. bizakodás, amely egész ifjúságunkat jellemzi. Hatalmas hernyótalpas traktor dübörög végig a Sztálin-tér kövezetén. A 120 lóerős vontatótraktor május elseje tiszteletére ké­szült a fővárosi „Augusztus 23.“ üzemekben. A traktort, amely egész iparunk büszkesége, hazai technikusok és mérnökök tervei alap­ján, szovjet segítséggel készítették el a gyár munkásai. Oldalán nagy piros szám­jegy hirdeti, hogy ez az első ilyen traktor, amelyet hazánkban gyártottunk. S utána egymás után vonulnak a fővárosi üzemek és gyárak dolgozói. Kezükben zász­lók, grafikonok és jelszavak. Eljöttek, hogy jelentsék Pártunknak és Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak: a Szovjetunió állandó és sok­oldalú segítségével minden nap újabb győ­zelmeket érnek el a szocializmus felépítésé­ért folyó harcban. Elsőnek az „Augusztus 23” üzemek dol­gozói vonulnak el a főtribün előtt. Az első sorok hozzák a Termelés Vörös Zászlaját, a- melyet 1951-ben elért kimagasló teljesítmé­nyeikért kaptak. A következő sorokban ha­ladó munkások a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja vezetőinek képeit viszik. Az „Augusztus 23." üzemek munkásai ha­talmas grafikonokat hoznak magukkal. Ar­ról tanúskodnak ezek, hogy az üzem mun­kásai, technikusai és mérnökei 120 százalék­ra teljesítették az ipari gépek gyártásának tervét, a mezőgazdasági gépek tervelőirány­zatát pedig 128,7 százalékra. Az üzem dol­gozói ezzel hazaszeretetüket is bizonyítot­ták. Nagy tapssal és lelkesedéssel köszöntik az emelvényeken ülő vendégek, sztahanovisták, élmunkások, élenjáró kollektivisták és értel­miségi dolgozók a „Vörös Grivica” munká­sainak felvonulását. Virágfüzérrel övezett Sztálin-képet hoznak a sor előtt. A követ­kező sorok a testvéri kommunista pártok ve­zetőinek képeit hozzák magukkal. Az egyik Kim Ír Szén elvtársat ábrázolja, a hős ko­reai nép Vezérét. Fővárosunk dolgozói test­véri együttérzésüket fejezik ki Korea hős népének, amely a vitéz kínai önkéntesekkel együtt keményen harcol az amerikai-angol gyilkosok ellen. A „Vörös Grivica” üzemek termelési grafi­konjai azt bizonyítják, hogy a gyár dolgozói tevékenyen kivették részüket a május elseje tiszteletére rendezett munkaversenyekből. A grivicai vasúti műhelyek dolgozói má­jus elseje tiszteletére több mozdonyt és vasúti kocsit készítettek el terven felül. Az első négyhónapi tervüket közel 114 százalékkal teljesítették, a műhelyekben közel 24 száza­lékkal növekedett a munka termelékenysége, az önköltségi árakat pedig több mint 4 szá­zalékkal csökkentették. Erről adnak számot a grafikonok, az ábrák. A május elsejei ünnepségek a proletárnem­zetköziség jegyében zajlottak le. A felvonu­lók soraiban egyre gyakrabban tűnnek fel Pártunk vezetőinek arcképei mellett, a test­1 véri kommunista pártok vezetőinek virágfÜJ zérekkel övezett képei: Rákosi Mátyás, Bo-J leszlav Bierut, Klement Gottwald, Vlkoi Cservenkov és Enver Hodzsa elvtársak jól is-< mert vonásai. A „Vulcan“ üzemek Wilhelm Pick és WaD tér Ulbricht arcképeit hozzák magukkal. így fejezik ki együttérzésüket a német nép har-í cával, amelyet az egységes, szabad, demo^ kratikus és békeszerető Németország megJ teremtéséért folytat. A „Vulcan" gyár termelési grafikonjai iá szép munkagyőzelmekről számolnak be. A( nagy munkásünnep tiszteletére a Vulcan- gyári dolgozók ötvenezer lejt szabadítottak' fel az üzem forgóalapjából. Pártunk veze-i tőinek arcképei mellett sztahanovisták és él-J munkások képeit hozzák magukkal a felvo-i nuló dolgozók. Valerian Cozman, Sava ManJ dru, Ion Mihaila, Gheorghe Constantin, lóri Popa, Spiridon Spiridon állami díjjal kitűnt tetett sztahanovisták képeit emelik magasra a Vulcan-gyáriak. Hosszú órák óta széles sodrású áradás- ként hullámzik a főváros dolgozó népe á Párt és a kormány vezetői előtt s százezrek dübörgő lépteiben benne lüktet az egész or-J szág szívdobogása. Az emelvény előtt a „Dinamó" munkása! haladnak el. Jelképes kocsin hatalmas áb­rát hoznak, amelynek számai arról beszél­nek, hogy a „Dinamó” munkásai derekasan kivették részüket a villamosítási terv nagy munkálataiból. Nagyon sok Dinamó-munkás mellén ott csillog a jó munkáért kapott kitüntetés. A sor élén Ion Mateica és Mircea Dombrov- schi haladnak, akik már 1957-re termelnek.' Mellettük ott megy Nicolae Bontea, aki á napokban fejezte be ötéves tervét és már 1956. májusára dolgozik. Vasile David, aki naponta két normát teljesít, Tanase Albu és a többi sztahanovisták mind ott haladnak a sor elején. A Vulcan-gyáriak Maurice Thorez és Pál-’ miro Togliatti arcképeit hozzák magukkal és1 a jelszavak testvéri harcos üdvözletét tolmá­csolnak azoknak a kommunista pártoknak, amelyek az imperialista országokban harcol­nak a háborús uszítok ellen, a békéért, demo­kráciáért és nemzeti függetlenségért. Az „Electroizolatoru!“ és „Electroapara-J táj" dolgozóinak tömött sorai következnek.; A jelszavak és grafikonok azt bizonyítják,' hogy villamossági iparunk egyre nagyobb ütemben fejlődik, egyre nagyobb mértékben válnak valóra Pártunk nagyszerű villamosí­tási tervének előírásai, egyie közelebb vari az a nap, amikor a legtávolabbi hegyi fal-* vakban is kigyulnak „Iljics lámpácskái". A „Rákosi Mátyás“ fémipari üzemek koD lektivája büszkén hozza Nicolae Vasú szta-f hanovista arcképét, aki a május elseje tisz-: teletére rendezett szocialista verseny kereté-: ben a felszerelések jobb kihasználásának módszerét kezdeményezte. Ez a módszer az­óta már a fémipari üzemeken kívül a villa-' mossági, textil és más üzemekben is elter­jedt. Csupán a fővárosi üzemek több mint 600 munkása és technikusa alkalmazza ered^ ményesen a szovjet sztahanovisták munka-: módszerein alapuló kezdeményezést. A nagy felvonuláson részvevő dolgozók büszkén hozzák Nikosz Zaharidisz, a Gö-' rög Kommunista Párt vezetőjének, a Görög­ország felszabadításáért folyó hazafias küz-' delem élharcosának és a megfélemlíthetett len Dolores Ibarrurinak, a spanyol kommut nisták vezetőjének arcképét. A „Filatura Románeasca de Bumbac’* munkásnői allegorikus szekerüket nagy gyaJ potkötegekkel díszítették fel. Ezt a gyapotot a Szovjetunióból kapjuk s belőle országunk fonodáiban és szövődéiben százezer méter számra gyártják a vásznat. A FRB üzem munkásnői május 1. köszöntésére 227.000 lejt takarítottak meg és a múlt évhez viszo­nyítva két százalékkal csökkentették az ön­költségi árat. Az amerikai és angol néppel való szolida­ritás jeléül a felvonulók William Foster, az Egyesült Államok Kommunista Pártja elnö­kének és Harry Polliit, az Angol Koriimut nista Párt elnökének arcképeit hozzák ma-' gukkal. Országunk nemzeti kisebbségeinek küldöt­tei anyanyelvükön és román nyelven kiáltják a jelszavakat. így nyilvánítják ki ragaszko­dásukat népi demokratikus rendszerünk iránt, amely á nagyszerű sztálini tanításo­kon alapuló nemzeti politikájával, szabad, boldog életet, széles fejlődési lehetőséget biz­tosit az összes együttélő nemzetiségeknek. A „Gh. Gheorghiu-Dej" konfekció üzem munkásainak élén az élbrigád halad. A szél magasan lengeti bársony zászlójukat, a- melynek felirata büszkén hirdeti: „A konfek­ció ipar élüzeme". Virágdíszben pompázó •grafikonjaik a munkában elért sikereiket tük­rözik, azt, hogy vállalásaikat túlszárnyalva, május 1. köszöntésére április 30-án már má­jus 20-ra dolgoztak. (Folytatás a 2. oldalon) JOSZIF VISSZÁRIONOVICS SZTÁLIN ELVTÁRSNAK Május elseje megünneplésének alkal­mából rendezett nagy felvonulásukról a Román Népköztársaság dclgozói forró szeretetüket és elismerésüket tolmácsolják Önnek, drága Joszif Visszárionovics, né­pünk szeretett barátja és ? népek nagy vezetője a békéért és szocializmusért foly­tatott harcban. E nagy ünnep alkalmával köztársasá­gunk fővárosának dolgozói felsorakoztat­ják hazánk szocialista építésében elért eredményeiket, azokat az eredményeket, amelyeket a nagy Szovjetunió testvéri tá­mogatásával, a Román Aáunkáspárt veze­tése alatt értek el. A nemzetközi munkásszolidaritás és testvériség e nagyszerű ünnepnapján egész hazánk dolgozói kinyilvánítják szo­lidaritásukat a világ minden országának dolgozóival, az amerikai és angol agresz- szorok és szolgáik elleni közös harcban, Moszkva - Kreml a béke megvédéséért és a népek közötti testvéri együttműködésért. A béke világtáborának soraiban, a le­győzhetetlen Szovjetunió vezetésével dol­gozó népünk határozottsággal vesz részt a béke megvédéséért folytatott harcban. Marx, Engels, Lenin, Sztálin zászlaja alatt bizakodással haladunk a jövő felé és meg vagyunk győződve a világbéke ügyének győzelméről, mert e nagyszerű harc élén a világkommunizmus vezetője, Joszif Visszárionovics Sztálin áll. Éljen május elseje, a dolgozók nemzet­közi szolidaritásának napja! Éljen a népek harca a békéért, demokrá­ciáért és szocializmusért! Éljen a béke és a népek függetlensé­gének bástyája, a nagy Szovjetunió! Üdv a román nép legszeretettebb barát­jának, az egész világ dolgozói lángeszű tanítómesterének és vezetőjének, Joszif Visszárionovics Sztálinnak! A főiskolai hallgatók szép sportbemutatója a május 1-i ünnepélyen. Büszkén menetelnek munkaerő-tartalékaink, a szocializmus holnapi épitői. Szovjet gyapottal, állami tervünk tulteljesité séért! A Szovjetunió segítségéve! a tartós békéért! Ezt jelképezi fövi rosi textilüzemeink felvonulása.

Next

/
Thumbnails
Contents