Romániai Magyar Szó, 1952. május (6. évfolyam, 1420-1444. szám)

1952-05-03 / 1420. szám

Komániai Magyar Szó 2 1952., május 3., szombat. Május elsejei ünnepségek az országban Őolgozó népünk országszerte hatalmas lelkesedéssel ünnepelte május elsejét, a munkásság nemzetközi szolidaritásának napját. „V. I. lenire“ vizierőmü Szhálinváros Sztálinvárosban az idei máius elsején a vállalatok, intézmények és a tartomány me­zőgazdaságának több mint 70 ezer román, magyar és német nemzetiségű dolgozója vo­nult fel. Tömött sorokban, lelkes hangulatban vo­nultak fel a diszemelvény előtt a „Sovrom- tractor” üzemek munkásai, akik április 30-án már május 11-re dolgoztak. Kitörő taps fogadta az „Electroprecizia“ dolgozóit, akik ragyogó sikerrel köszöntöt­ték május elsejét! A "felvonulók között ott voltak Imre József és Tana András sztahanovisták is; mind­ketten már 1956-ra dolgoznak. Lelkes ünneplés közepette vonultak fel a „Steagul Rosu” üzemek dolgozói. Az el­múlt év hasonló időszakához képest, 6,4 szá­zalékkal fokozták a munkatermelékenységet. Utánuk az üzem 32. számú ifjúmunkás bri­gádjának tagjai következtek, élükön Petre Loghinnal. A megtisztelő sztahanovista bri­gád nevet viselő munkacsoport 1953. január­jára dolgozik és 55.409 lejt jegyzett takaré­kossági számlájára. Véget nem érő sürü sorokban vonultak fel ezután a „Temelia“ cementgyár munkásai, élükön Hosszú Domokos sztahanovistával, aki május 9-re dolgozik, majd a május 16- ra dolgozó „Vörös Partizán” munkaközös­sége, a „Vörös Lobogó“, a „Textila Rosie”, amelynek dolgozói áprilisban 34 százalékkal haladták túl tervelőirányzatukat. A jó! vég­zett munka örömével vonultak fel a tarto­mány többi üzemének, gyárának és intézmé­nyének dolgozói is. Lelkesen ünnepelték a tartomány mező- gazdasági dolgozóit, akik büszkén jelenthet­ték Pártunknak, hogy május 1. tiszteletére 102 százalékra teljesítették a tavaszi vetési tervet. A békási „V. I. Lenin“ vizierőmü építői ha­talmas, lelkes tüntetéssel ünnepelték május elsejét, a világ proletariátusának legdrá­gább napját. A felvonulást Békáson, egy hegykoszoruz- ta fennsíkon tartották. A tribünön a szakmák legjobb élmunkásai, az épülő vizierőmü mun­katelepeinek büszkeségei és példaképei fog­laltak helyet: Ludovic Melinciuc, a munka­telep legjobb ácsmestere, akinek munkacso­portja 1951-ben végig az élen járt, 1952 áp­rilisában pedig 150 százalékkal haladta túl előirányzatát; Ivácsony István, a duzzasztó- gát részlegénél dolgozó bányászcsoport ve­zetője, aki április hónapban csoportjával együtt naponta dupla normát teljesített; Ion Gogu, egy kőmüvescsoport vezetője, aki áp­rilisi munkatervét 9 nappal hamarabb tel­jesítette az előirányzatnál és mások. Hosszú sorokban, lelkesen éljenezve .Sztá­lin elvtársat, a világ dolgozóinak lángeszű tanítómesterét, pártunkat és annak szeretett vezetőjét, Gh. Gheorghiu-Dej elvtársat, — az ország villamosítási tervének kezdeménye­zőjét, — vonultak fel a vizierőmü dolgozói. Az elsők a duzzasztógát részlegének mun­kásai és technikusai voltak, akik áprilisi terv­előirányzatukat 14 százalékkal túlteljesítették. A tribün előtt elvonulok soraiban ott vol­tak: Fodor Ferenc kőműves, aki Vorosin mód­szerének alkalmazásával április hónapban 255 százalékkal haladta túl előirányzatát; Stefan Cristea, az alagút részlegénél dolgozó egyik bányász-csoport vezetője, aki Hja Go­lovin módszerével április hónapban csoport­jával együtt 150 százalékkal szárnyalta túl a tervet; Ion Moldoveanu, Paul Mihaliuc és Gagyi Sámuel alagutbányászok és sokan má­sok. Egészen a hegyek szivéig, odáig, ahol nem sokára büszkén emelkedik hazánk legna­gyobb vizierőmüve, visszhangzott az épí­tők lelkes tüntetése, ezzel is kifejezvén szoli­daritásukat a világ dolgozóinak a tartós bé­kéért, demokráciáért és a szocializmusért vi- vott harcával. Magyar népviseletben, vörös és nemzetiszinü zászlókkal vonultak fel Sztálinváros utcáin a felsőrákost „Láng” kollektiv gazdaság tagjai. Ressca Ünnepi díszt öltött ezen a napon Resica is, az acél városa. A Köztársaság-teret övező épületek már reggel visszhangzottak a lelkes jelszavaktól és éljenzésektől. Sok ezer dolgozó gyűlt itt össze, vörös lobogók alatt, Sztálin elvtárs és Gheorghiu-Dej elvtárs arcképével kezükben, hogy megünnepeljék május elsejét, a világ munkásosztályának nagy harci napját. Ion Schiopu elvtárs, a „Sovrommetal“ kombinát pártbizottságának titkára lelkes tapsvihar közepette olvasta fel a táviratot, amit az üzem dolgozói Gheorghe Gheorghiu- Dej, elvtárshoz küldtek s amelyben vállalták, hogy év végéig 6000 tonna vasat, 15.000 tonna hengerelt anyagot és 6000 tonna más fémipari terméket gyártanak terven felül. Itt is a pionírok haladtak a felvonulók első soraiban. Aztán a legjobb üzemrész, az acél­öntődé következett. Itt Mátéi Stubnya és Garas Ion sztahanovisták és más élmunkások mertek az élen. Ezen az ünnepségen jelentet­ték, hogy teljesítették a május 1. köszöntésére vállalt feladataikat : ezen a napon már május 6-ra csapolták az acélt. A kohászok sorai előtt Lazár Dorca, Ion Sárbu és a többi sztahanovisták meneteltek. Ök vitték az élüzem címet jelentő Vörös Zász­lót. A kohászok és hengerelők szintén számos giafikonon és ábrákon mutatták be első év- negyedi termelési eredményeiket. Ott haladt tanítványai élén Krenján Ferenc sztahanovista, aki először alkalmazta a mun­kahelyen való iskqlaszerü szakoktatást, és ott .haladt Urbán Ferenc 1953-ra dolgozó sztaha­novista is. A „Sovrommetal“ kombinát munkásai, technikusai és tisztviselői után felvonultak a város többi vállalatának és intézményének dolgozói, a rajon dolgozó parasztjai és a nemrégen létesült Mäureni-i kollektiv gazda­ságnak a tagjai is. A felvonulás az ifjú spor­tolók szép bemutatójával ért véget. Kolozsvár Tiz és tízezer kolozsvári és kolozsvár- tartományi román és magyar dolgozó ünne­pelte lelkesen május elsejét, a munkástestvé­riség nagy napját. A, kolozsvári Szabadság-téren, a felvonu­lás színhelyén Ion Gavris elvtárs, a tarto­mányi pártbizottság titkára román nyelven, Kiss Béla elvtárs, a városi pártbizottság el­ső 'titkára pedig magyar nyelven nyitotta meg az ünnepséget. Ä tribün előtt felvonuló ezer és ezer dol­gozó hosszasan tüntetett a világ dolgozói­nak szolidaritásáért, a békéért és a szocia­lizmusért, az imperializmus és a háború el­len. Végetnemérö éljenzéssel fejezték ki for­ró st'eretetüket hazánk, a Román Népköztár­saság, a párt és annak szeretett vezetője, Gheörghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a győzelmes szocializmus országa és a béke zászlóvivője, a nagy Sztálin iránt. A felvonulók első soraiban a kolozsvári vasúti műhelyek és a fütőház román és ma­gyar dolgozói haladtak, élükön Ion Salanta- val,.Bagosi Bélával és sok más sztahanovis­tával, akik kiemelkedő eredményeket értek el a. május elsejei versenyekben. A vasúti műhelyek munkaközössége április hónapban terven felül egy mozdonnyal többet javított meg, az ünnepi műszakban pedig -50 szá­zalékkal túlszárnyalta az előirányzatot. Zászlóerdő közepette vonultak el a tribün előtt a „Herbák János” üzem munkásai és technikusai. Büszkén emelték magasra Elena Budea és Kilin Julia élmunkásnők és Zenk Viktor sztahanovista arcképét, aki május elseje tiszteletére több mint 380 kvadrát bőrt takarított meg. Ezután a „Victor Babes” és a „Bolyai“ Tudományegyetem román és magyar hallga­tói következtek. A kolozsváríartományi községek és falvak állami gazdaságainak, gép- és traktorállo­másainak dolgozói, valamint a kollektivisták és az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok uj sikerekkel köszöntötték május el­sejét; a. felvonuláson részvevő küldötteik ha­talmas táblát vittek, amely arról adott hirt, hogy a tartományban április 30-án befejez­ték a tavaszi vetési tervet. A felvonulást a szakmai iskolák, a jövő esztergályosai, bányászai, almérnökei és mér­nökei, a szocializmus nagy építkezéseinek jövő szakmunkásai zárták be. Óriás! tőmegfelvonulások országszerte május elsején Petrozsény Petrozsényben a termelés újabb sikereinek jegyében ünnepeltek a zsilvölgyi bányászok. A díszbe öltözött városon keresztül egy­más után vonultak fel az aninószai, lupényi, petrillai, lónyai, vulkáni és más bányák dol­gozói. A diszemelvényről a helyi párt- és tömeg­szervezetek vezetői s a sztahanovista bányá­szok — közöttük a Munkaérdemrendes Vic­tor Dumitras, valamint a lupényi Bartá Je­nő és Adamos Martin, az aninószai Boródi Péter, a petrillai Schiller Gergely és Kibédi Albert, a Munkaérem kitüntetettjei — üd­vözölték a felvonulókat. Vintilá Marin elvtárs, a hunyadtartományi pártbizottság első titkára ünnepi beszédében kiemelte, hogy a zsilvölgyi bányászok 71 szá­zaléka kapcsolódott be a szocialista verse­nyekbe. A lelkes hangulatú felvonulás a sportolók menetoszlopával ért véget. Jcssi Május elsején hatalmas tömeg vonult fel Jasi utcáin. A város dolgozói kitörő lelkese­déssel ünnepelték meg az egész világ dolgo­zóinak nagy ünnepét. Az ünnepi beszédet Gheorghe Bádulescu, a tartományi pártbizottság titkára mon­dotta. A beszéd után a CFR Főműhely dol­gozóival az élen — akik áprilisi tervüket 105 százalékban teljesítették — megkezdődött a felvonulás. A CFR dolgozóit a VICTORIA gyár munkásai követték. Soraikban ott mene­teltek Max Löv és Bartolomeu Moraru szta­hanovisták, akik Május 1 tiszteletére naponta 60—80 százalékkal teljesítették túl normá­jukat. Az üzemi és gyári dolgozók között vonul­tak a tartományi CFR építészeti osztályának dolgozói is, akik május 1 tiszteletére 10 nap alatt építették a Köztársaság-téri pihenő parkot. Felvonultak Jasi rajon dolgozó parasztjai is, akik április 30-ra befejezték a vetést, utánuk pedig többezer diák, egyetemista és sportoló, valamennyien lelkesen éltették Sztá­lin elvtársat és Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársat. Délután a Nemzeti Színház, az Állami Zsidószinház, a „Moldova“ filharmonikus zenekar a hadsereg művészegyüttese és az üzemek kulturcsoportjai a város terein és parkjaiban művészi műsorral szórakoztatták az ünneplő dolgozókat. Temesvár Temesvár és Temesvár tartomány román, magyar, szerb és német dolgozói a szocializ­mus felépítéséért vívott közös harc jegyében ünnepelték meg május elsejét. Végtelen so­rokban vonult fel' a központi vasúti műhe­lyek, az IMB, a Textilmüvek, az Electromo­tor, a Partizánul és számos más üzem mun­kása és technikusa. Sokan a május 1. tisztele­tére elért eredményeket szemléltető táblákat és grafikonokat vitték. Egyik a Textilmüvek sztahanovistájának — Bálint Antalnak — sikerét hirdette, aki nagy mértékben járult hozzá, hogy a forgóalapból 52.000 lejt sza­badítsanak fel. Egy másik Balog Béla szta­hanovista eredményeiről beszél: 14 elvtár­sat szakképesített a temesvári központi vas­úti műhelyekben. Maria Nices pedig, a Nikosz Belojánnisz (volt Prima Banat) gyár munká­sa, állandóan 55%-kal szárnyalta túl normáját. Temesvár tartomány román, magyar, szerb cs német dolgozó parasztjai is uj győzelmek­kel köszöntötték a dolgozók nemzetközi szo­lidaritásának napját. Április 28-án befejez­ték a tavaszi vetést. Büszkén vonultak fel a tribün előtt a grabáci állami gazdaság dol­gozói, akik első helyet vívtak ki az ország­ban az állami gazdasagok között, a gyertyá- mosi, csatádi, besenyői, stb. kollektivisták, akik elsőnek fejezték be a tartományban a tavaszi vetést. Végtelen üdvrivalgással fejezte ki a tömeg odaadását pártunk és szeretett vezetői iránt, élén Gh. Gheorghiu-Dej elvtárssal,, valamint rendíthetetlen szeretetét a szocializmus győ­zelmes országa és nagy vezetője, az egész világ békeharcának zászlóvivője, Sztálin elv­társ iránt. Nagyszeben A szebeni felvonulás is hü képét adta a munkásság nemzetközi szolidaritásának, bé­keharcos törekvéseinek. Román, magyar és német nemzetiségű dolgozók hosszú oszlo­pokban, Sztálin elvtárs és a Román Mun­káspárt vezetőinek képeivel, harcos jelsza­vakkal vonultak fel. Ezen a napon egyúttal nagy munkagyő­zelmet is ünnepeltek a tartomány .munkásai: május 1. tiszteletére 25 százalékkal növel­ték a munka termelékenységét. A dolgozó parasztok •— élükön a kommu­nistákkal — becsülettel teljesítették a vetési terv előirányzatait és hét uj kollektiv gaz­daság alakult a tartományban. A felvonulást az élüzemek nyitották meg. Elől haladtak a tartományi villamossági vállalat dolgozói, akik már másodízben nyer­ték el a Termelés Vörös Zászlaját. A fém- és vegyipari munkások után az „In­dependents“ dolgozói következtek, élükön Nagy Alajos, Herbert Frölich, Hie Stancu, Ion Borte!, Ion Schuster sztahanovistákkal. A diszfelvonulást követő délutáni erdei ünnepségen magasszinvonalu műsort adtak elő a gyárak és üzemek művészegyüttesei. Koreskinca A Piafa Independenjei-n sokezer dolgozó tett május elsején tanúbizonyságot elszánt békeakaratáról és a világ összes dolgozóival való szolidaritásról. Ezen a nagy napon ha­tártalan örömüket fejezték ki azokért az ered­ményekért, amelyeket tartományuk a népi de­mokratikus rendszerben ért el. A felvonuló menet élén a konstancai dol­gozók sokszáz vörös zászló között népünk legjobb barátjának, hazánk felszabadítójá­nak, Sztálin elvtársnak arcképét, valamint a Kommunista (bolsevik) Párt, a testvéri kom­munista pártok és a Román Munkáspárt ve­zetőinek portréit hordozták. A Duna—Fekete-tenger csatorna építőinek élén büszkén meneteltek a sztahanovisták és az élmunkások. így Gheorghe Uzum sztaha­novista, aki április hónapban 158 százalékkal teljesítetté túl tervelőirányzatát, Filip Pro- noza kotrógépkezelő, a csatorna első sztaha- povistabrigádjának vezetője, aki 90 százalék­kal szárnyalta túl május elsejei vállalását. Utánuk az ifjúsági villanytelep építői és a második szektor dolgozói következtek, akik a szovjet módszerek segítségével már május 14-re dolgoznak. Az Augusztus 23 munka­telep, a konstancai hajózási munkatelep és a palasi vasutimühelyek dolgozói után Gheor­ghe Gheorghiu-Dej elvtársat éltetve vonultak fel a lelkes kollektivisták, közöttük a tarto­mány gép- és traktorállomásainak képviselői, a traktoristák és technikusok. Ugyancsak lelkesen éljenezték népünk sze­retett vezetőjét, Gheorghe Gheorghiu-Dej eivtársat a felvonuló sajtómunkások, tanítók, diákok és sportolók. (Folytatás az 1. oldalról) Craicvn A Román Munkáspárt vezetőinek arcké­peit vivő oszlop, a diszemelvény előtt üteme­sen kiáltja Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs nevét. Most négy éve az ő kezdeményezé­sére építették fel szocialista iparunk egyik büszkeségét, azt a gyárat, amely munkásosz­tályúnk szeretett vezetőjének nevét viseli. A munkáslömegek sorai mellett a buka- resttartományi kollektivisták, az állami gaz­daságok munkásai, traktoristák és dolgozó parasztok vonulnak. Büszkén jelentik Pál­iunknak és kormányunknak, hogy május el­seje tiszteletére befejezték a tavaszi vetést. Az oszlopok élén a kollektivisták gyönyörű népviseletbe öltözött csoportja Sztálin elv­társ óriási képét viszi, mintegy jelképezve, hogy ő volt az, aki dolgozó parasztságunk­nak., megmutatta a kollektiv gazdálkodáshoz, a bőséghez és boldogsághoz vezető utat. A felvonulók között számos élmunkás van, mint például Stefan Maces, traktorgé­pész és Vasile láncú traktorista, akik a pe­risi állami gazdaságban nagy sikerrel al­kalmazták Ivan Bunyejev szovjet sztahanovis­ta óragraíikon-módszerét és személyes pél­dájukkal elérték, hogy szocialista egységeik jóval a kitűzött határidő előtt végezték el a tavaszi vetést. Büszkén vonulnak el a kollektiv gazdasá­gok, az állami gazdaságok, gép- és traktor­állomások és társult parasztok küldöttei. A cálugáreni „21. Decembrie“, a iipia-bojdani „8. Mai 1921.“, a livedeai „Lenin útja” kol­lektiv gazdaságok táblái azt szemléltetik, hogy a dolgozó parasztságnak a mezőgaz­daság szocialista átalakítása terén elért sikerei miként sújtanak le a kulákokra. A Párt vezetőit lelkesen üdvözlő kollekti­visták' és dolgozó parasztok jelszavai azt hirdetik, hogy rendiíhetctlenül mennek előre azon az utón, amelyet a Párt jelölt meg s amelyen haladva bőséges, boldog életet te­remthetnek maguknak. A május elsejei nagyszerű seregszemlén együtt vonultak fel mindazok, akik a gyár­ban, a szántóföldön, a tudomány, az iroda­lom és a művészet terén a szocializmust épí­tik, A Sztálín-téren átvonuló dolgozók tömör, végeláthatatlan oszlopa csodálatosan tük­rözte, miként egyesült dolgozó népünk min­den rétege a szocializmust építő harcban. A könyvkiadók tábláit azt bizonyítják, hogy 1949. óta, 8948 könyvet adtak ki 169 millió 693.870 példányszámban. Csupán a Román Munkáspárt kiadója 3148 könyvet adott ki 98 millió 758.336 példányszámban. Utánuk a színművészek vonulnak el. Elől haladnak az „I. L. Caragiale” Nemzeti Szín­ház művészei, köztük a nép művészei, érde­mes művészek, valamint rendjelekkel és ér­mekkel kitüntetett színészek. A Sovromfilm vállalat feliratos tábláiból megtudjuk, hogy tavaly több mint 66 millió néző tekintette meg a hazánkban bemutatott szovjet filmeket. Boldogan, nevető szemmel köszöntik Pár­tunk vézétőit dolgozó népünk fiai, az egye­temi halllgatók és középiskolás tanulók. Ma­gasra emelt táblájuk fennen hirdeti, hogy az idén 72 százalékkal több iskola és 30.3 szá­zalékkal több egyetemi fakultás készíti elő a szocializmus építőinek uj szakkádereit. A zenekar vidám hangjára ütemesen lép­nek a különböző sportalakulatok tagjai. A menetet 200 zászlóvivő nyitja meg, akik lobogó vörös és nemzetiszinü zászlókkal ha­ladnak el a tribün előtt. Csodálatos szinporhpáju csoportokban kö­vetkeznek egymás után a különböző sport­egyesületek. A Hadsereg Központi Házának sportolói pillanatok alatt úgy helyezkednek el, hogy testükkel „Éljen május 1.“ betűket formálnak ki a kövezetre. Ütemes léptekkel érnék a Sztálin-térre a sportrepülők képviselői, szemgyönyörködtető kék egyenruhájukban. Egyesek közülük kü­lönböző tipusu repülőmodelleket, mások egy vitorlázó repülőgépet hoznak. Csoportjukat a sport-ejtőernyősök zárják be. Sorra vonulnak el az emelvény előtt a kü­lönböző sportegyesületek kollektívái. A szinpompás sportparádé után ezrek aj­kán, hatszázötven tagú katonazenekar kísé­retében, felcsendült s messze visszhangzik az „Internacionálé”, a világ összes dolgozói egységének és testvériségének diadalmas himnusza. A craiovai dolgozók ezrei izzó lelkesedés­sel vettek részt a május elsejei felvonulá­son. A nagygyűlésen Gheorghe Nicula, a tarto­mányi pártbizottság első titkára üdvözölte Dőlj tartomány dolgozóit, május 1- tisztele­tére elért szép eredményeik alkalmából. A felvonulást a pionírok nyitották meg, utánuk következtek a vasúti munkások, akik május 1. tiszteletére teljesítették és túl­szárnyalták vállalt kötelezettségeiket. Florea Fluture sztahanovista minőségi brigádja egyetlen nap alatt 20 tonna fűtőanyagot ta­karított meg. Gheorghe Grigoras, Munka Érdemrenddel kitüntetett ötszázas mozdony­vezető, kollektívájával együtt 15 tonna sze­net takarított meg. Dumitru Nita, az „Elec- troputere“ gyár sztahanovistája május 1-től 1955-re dolgozik, mig Grigore Codoban szta­hanovista ugyanezen gyárban 1954-re ter­mel. Népünk szeretett vezetőjét, Gh. Gheorghiu- Dej elvtársat ütemesen éljenezve vonultak el az emelvény előtt a doljtartományi dolgozó parasztok, kollektivisták, állami gazdaságok és GTA-k dolgozói, akik április 29-ig teljes egészében végrehajtották a vetési tervet. Ezután következtek az épitőmunkások, textilmunkások, tantestületi alkalmazottak és a Nemzeti Színház művészei. Nemzeti öltözetben, nótaszóval vonulnak fel fővárosi üzemeink dolgozói. Az „Electroapara- taj” munkásai magasra tartott grafikonjukkal Jelentik, hogy becsülettel teljesítették és túl­teljesítették termelési tervüket. A szovjet sajtó hatalmas ereje Irta : V. Lebegyev A szovjet sajtó fontos szerepet tölt be a Szovjetunió életében. Fejlődésének története szervesen összefügg azzal a harccal, ame­lyet Lenjn-Sztálin pártja a dolgozók ügyé­nek győzelméért, a kommunizmus diadaláért vívott és fáradhatatlanul viv ma is. 1912 május 5-én, 40 esztendővel ezelőtt látott napvilágot a Pravda, a bolsevikok. pártjának központi napilapja. A Pravda V. I. Lenin útmutatása alapján, Sztálin elvtárs közvetlen vezetésével jött létre. A Pravda megjelenése valóságos ünnepnapot, nagy forradalmi eseményt jelentett az oroszorszá­gi proletariátus számára. A Pravda erős fegyver lett a Bolsevik Párt kezében a párt- szervezetek megerősítésének munkájában. Az uj bolsevik lap a munkásosztály széles tö­megeit nyerte meg a bolsevizmus számára. A dolgozók első perctől kezdve saját újsá­guknak tekintették a Pravdát, határtalanul bíztak benne, meghallgatták szavát. A Pravdával a forradalmi proletariátus egész nemzedéke nőtt fel, amely később győ­zelemre vitte a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. „Az 1912-es Pravda, — mutatott rá Sztálin elvtárs — alapköve a bolsevizmus 1917-es győzelmének“. A Pravda már negyven éve hűségesen szolgálja Lenin—Sztálin pártjának nagy esz­méjét, a Kommunista Párt köré csoportosít­ja a dolgozó tömegeket. A Pravda a szov­jet nép forró szeretetét vívta ki magának. Ma a Szovjetunióban az újság , folyóirat- és könyvkiadók széleskörű hálózata működik. A szovjet sajtó hatalmas erővé vált az uj élet felépítésében. Május 5. a bolsevik sajtó ünnepévé vált, azé az ujtipusu, forradalmi sajtóé, amely elválaszthatatlanul összeforrt a néppel. „A sajtó, — mondja Sztálin elvtárs — a legerősebb fegyver_ amelynek segítségével a párt minden nap, minden órában beszél a munkásosztállyal, a saját nyelvén, azon a nyelven, amelyre a pártnak szüksége van. A párt és az osztály közötti szellemi kap­csolat létesítésének más ilyen eszköze, más ilyen rugalmas apparátusa nincs még egy a világon". A szovjet sajtó a dolgozók kommunista nevelésének erős fegyvere. A szovjet sajtó fáradhatatlan kollektiv propagandista, agi­tátor és tömegszervező. Lenin és Sztálin már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének első napjaitól kezdve nagy figyelmet szenteltek egy teljesen uj, a kapitalizmus viszonyai kö­zött eddig még soha nem látott sajtó meg­alapításának. Lenin, 1918 márciusában a szovjethatalom azonnali feladatairól beszélve rámutatott köztük arra, hogy „a sajtót a túlnyomóan napipolitikai hírközlés szervéből a néptöme­gek gazdasági nevelésének komoly szervévé kell változtatnunk. Lenin feladatául tűzte ki az uj szovjet sajtónak, hogy a dolgozók po­litikai és gazdasági átnevelésének fegyvere legyen, mutassa meg a szovjet emberek mil­lióinak, hogyan kell uj módon élni és meg­szervezni a munkát. „Újságjaink jellegéről“ cimü ismert cik­kében, V. I. Lenin rámutatott arra, hogy a kapitalizmusról a szocializmusra való átté­rés szakaszában teljesen meg kell változzék az újságok képe is, mivel a feladatok és célkitűzések is teljesen másak. A sajtó feladata a kapitalizmusról a szo­cializmusra való áttérés szakaszában — ta­nítja V. I. Lenin —, hogy élő. konkrét pél­dákkal, az élet minden területén előforduló példákkal nevelje a dolgozó tömegeket. Ez a munka valóságos forradalmi harc a szo­cialista épitkézés fékezői ellen, a bolsevik kri­tika kibontakozásáért. V. I. Lenin feladatául tűzte ki a szovjet újságoknak : „Kevesebb politikai fecsegést. Kevesebb intellektuel véleménynyilvánítást. Közelebb az élethez. Több figyelmet szentel­ni annak, ahogy a munkás- és paraszttömeg a gyakorlatban valami újat épít köznapi mun­kája során. Jobban ellenőrizni, mennyire kommunista ez az uj“. Lenin és Sztálin útmutatásait .követve, a bolsevik sajtó a Kommunista Párt legerő­sebb és legélesebb fegyverévé, a dolgozók kommunista nevelésének nélkülözhetetlen esz­közévé vált. Minden munkájában a Bolse­vik Párt politikája irányítja. A bolsevik saj­tó fáradhatatlanul terjeszti a dolgozók szé­les rétegeiben a marxizmus-lenimizmus esz­méit. A szovjet újságok, folyóiratok és könyv­kiadók munkájában a dolgozók milliói vesz­nek részt. A munkás- és parasztlevelezők te­vékenyen hozzájárulnak valamennyi szovjet újság és folyóirat szerkesztéséhez. Az újsá­gok és folyóiratok nap mint nap százával kapják olvasóiktól a leveleket. Ezeket a le­veleket, cikkeket és tudósításokat rendszere­sen közük. A munkás- és parasztlevelezők, — tanítja Sztálin elvtárs — „...a proletárközvélemény parancsnokai, akik e hatalmas tényező kime- ritheteilen erőit a szocialista építés nehéz ügyében a párt és a Szovjethatalom segítsé­gére igyekeznek irányítani“. Mig a burzsoá sajtót egy maroknyi meg­vesztegethető, az uralmon lévő kizsákmá^ nyoló osztályok zsoldjában álló újságíró írja, a szovjet és a népi demokratjkus or­szágok sajtója elszakithatatlanul össze van kapcsolva a néppel, mert a nép maga Írja. Ez a sajtó valóban a nép szószéke, a do.gő­zök közvéleményének kifejezője. Mint az élmunkások gyakorlati tapaszta­latainak szószéke, a szovjet sajtó állandóan támogatja a dolgozók alkotó kezdeménye­zéseit, terjeszti a termelési újítók tapaszta­latait és harcol a szocialista munkaverse­nyek forradalmi lendületének kiterjeszté­séért. A dolgozók sajtójukban hatalmas erőt látnak, amely támogatja őket a kommuniz­mus építésének életbevágóan fontos kérdé­seiben, a munka frontján tapasztalható hiá­nyosságok gyors leküzdésében, újabb és újabb sikerek kivívásában. A szovjet sajtó nagy és felelősségteljes feladata a marxi-lenini eszmék terjesztése, a dolgozók kommunista nevelése. Azzal, hogy tételesen foglalkozik a bolsevizmus elméleté­nek és történetének kérdéseivel, előadásokat és értekezéseket közöl a marxizmus-leniniz- mus elméletének és gyakorlatának kérdései­ről, rendszeres propagandaanyaggal látja el a dolgozókat a társadalmi fejlődés és a poli­tikai harcok törvényeivel kapcsolatosan, se­gíti őket abban, hogy minél közelebb kerül­jenek azon magasztos célokhoz, amelyek felé a Kommunista Párt és Sztálin elvtárs a dol­gozók bölcs vezetője és tanítója a szovjet népet vezetik. A sajtó ereje abban áll, hogy a sajtó ré­vén egy eszme, tudományos igazság, a haladó tudomány vívmányai a széles nép­tömegek közkincsévé lesznek. A marxizmus- leninizmus terjesztése tekintetében a szovjet sajtó fontos, döntő fegyver. A sajtó az össz- szövetségi propaganda szószéke. Előmozdít­ja a haladó szovjet tudomány, irodalom, mű­vészet további felvirágzását, a dolgozók al­kotó erejének és képességeinek kifejlődését. A sajtónak nem naponként, hanem órán­ként kell fejlődnie, — ez a legélesebb és leg­erősebb fegyvere pártunknak — mondja Sztá­lin elvtárs. Ezt az utasítást a Kommunista Párt következetesen megvalósítja. A forra­dalom előtti Oroszországban 859 újság je­lent meg, 27 millió példányszámban. Jelen­leg a Szovjetunióban több mint 8150 újsá­got adnak ki, ‘amelyeknek példányszáma kö­zel 40 millió. A Szovjetunióban az újságokat, folyóira­tokat és könyveket a Szocializmus nagy Or­szágát lakó népek anyanyelvén adják ki. Óriási példáinyszámban jelennek meg könyvek a Szovjetunióban. Elegendő rámu­tatnunk arra, hogy a szovjethatalom évei­ben a Szovjetunióban több mint egymillió könyv jelent meg 14 milliárd példányban. Az utóbbi években jelent meg V. I. Lenin müveinek negyedik kiadása 35 'kötetben, J. V. Sztálin müveinek 13. kötete, amelyek igen nagy eszmei gazdagságuknál fogva az alko­tó marxizmus kincsestárát képezik. Hatalmas példányszámban jelennek meg a szovjet írók könyvej, az orosz- és világiro­dalom klasszikusainak müvei. Hála a Kom­munista Párt és a szovjet kormány fárad­hatatlan gondoskodásának, a szovjet sajtó évről-évre növekszik, — becsülettel teljesíti feladatait A szovjet sajtó, a népi demokratikus or­szágok sajtója, a tőkés országok kommunista sajtója a béke ügyének legaktívabb bajnokai, amelyek könyörtelenül leleplezik az uj vi­lágháború gyujtogatóit. Az emberiség nagy tanítómesterei — Lenjn és Sztálin — által alapított szovjet sajtó harcol a kommunizmus győzelméért a Szov­jetunióban, magasra tartja a kapitalista vi­lág összes sötét erői ellen vívott harc zász­laját, fáradhatatlanul küzd a békéért és a népek biztonságáért. A szovjet sajtó a békéért és a népek ba­rátságáért folytatott harcában mindig segít­ségre talál a népi demokratikus országok va­lamint a kapitalista országok kommunista és demokrata sajtójában. A béke és demokrácia sajtójának igaz szava a béke, demokrácia és szocializmus győzelmébe vetett rendíthetetlen hitet és bi­zalmat hinti el a világ összes dolgozóinak szivébe. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A fokozott békeharc jegyében Szerdán délután a varsói Hadsereg stadion­ban több mint 50.000 dolgozó előtt ünnepé­lyes keretek között nyitották meg a hagyo­mányos V. nemzetközi kerékpáros „Béke ver­senyt.” Megkülönböztetett jelentőséget adott a versenynek, hogy ebben az évben a ver­seny útvonala három népi demokratikus or­szágon keresztül vezet. A gyönyörűen feldiszitett varsói Hadsereg stadionban a földkerekség minden nyelvén hirdették a táblák azt a szót, amely százmil­liók akaratát tükrözi: Pokoj, Mir, Béke, Frie­den, Peace, Pace, Paix, Paz. A zászlóerdőktől körülvett stadionban meg­jelent J. Cyrankiewicz, a Lengyel Köztársa­ság miniszterelnöke, Kowalski a Sejm elnöke, Chelchowski a minisztertanács alelnöke, Szo- boljev, a Szovjetunió lengyelországi nagykö­vete, a diplomáciai testület számos tagja és mások. Leírhatatlan lelkesedést váltott ki a néző- közönségből, amikor a stadionba bevonult a részvevő 17 országot képviselő 94 kerékpáros. A megjelentek felállva percekig üdvözölték és éltették a béke hírnökeit. Az 5. békeverseny részvevői : a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, az Albán Népköz- társaság, valamint az angol, dán, hollandi, belga, francia, olasz, finn, trieszti és osztrák versenyzők, a közönség lelkes ünneplése közben sorakoztak fel a főtribün előtt. Az Albán Népköztársaságot csak egyetlen kerékpáros képviselte, Piro Angeli, a varsói Testnevelési Intézet hallgatója. A lelátók közönségének lelkes éljenzése köze'pelte A. Kundermann, a Német Demo­kratikus Köztársaság varsói követe adta meg az indulás jelét. A versenyzők sokszinü csoportja a stadion kapuján keresztül gyors iramban Indult a 105 km-es távra. Az első szakasz Varsó körül zajlott le. Elénk küzdelem jellemezte a versenynek ezt az útvonalát. A Hadsereg stadionjában — ahol a start színhelyén volt a befutó is — elsőnek a belga Verscheuren érkezett, nyomá­ban egy csoporttal, amelyben az RNK kerék­párosai is jelen voltak. Különösen említésre méltó Sandru és N. Maxim szép teljesít­ménye, akik Veselyvel és Dimovval együtt hozzájárultak a verseny gyorsaságának foko­zásához.-41 km-es óra átlagot értek el, Nu(a Fetre és Marin Dumitrescu kerékpározók is jól megállták a helyüket. A „békeverseny“ második szakaszát május elsején a világ dolgozóinak nagy ünnepén futották le a Varsó-Lodz közötti 140 km-es távon. A verseny indulásánál sokezer dol­gozó gyűlt össze, akik lelkesen üdvözölték a verseny részvevőit. Ezt a szakaszát ismét nagy és kemény küz­delmek jellemezték, különösen azok küzdöttek erősen, akik az előző napon vezetésre tettek szert. A lengyel, román és bolgár verseny­zők számos robbantási kísérletet tettek. A ver­senyzőink közül kitűntek Nae Cnicomban, Maxim és Nuja. A Lodz-i stadionban több mint 40.000 néző várakozott a verseny befutójára. Elsőnek a csehszlovák Svoboda érkezett, aki a végső hajrában megelőzte a belga Loverent. Nép- köztársaságunk versenyzői közül Maxim és Dumitrescu néhány pillanattal a győztes mögött futottak be. Nae Chicomban, aki az utolsó húsz kilométeren Svobodávai, a belga Bouwenssel, az angol Steellel és a magyar Serével együtt az élen futott, nem szólhatott bele a végső hajrában, mert gummidefektet szenvedett és a hibajavítás miatt visszama­radt. így értékes perceket veszített. A győztes Svoboda 3 óra 51 perc 15 mp. alatt futotta be a 140 kilométeres távot. Nép- köztársaságunk versenyzői közül N. Maxim ideje 3 óra 52 p. 3 mp., N. Dumitrescu, 3 óra 52 p. 20 mp., Sandru, 3 óra 53 p 5 mp. E Norhadian, 3 óra 53 p 49 mp; N. Chicom­ban 3 óra 54 p. 59 mp. Nu{a 3 óra 59 p. 3 Imp. Egyénileg, az összesített táblázat Cső helyét a belga Verscheuren foglalja el. Csapatver­senyben első Belgium, utána következik a Csehszlovák Köztársaság és Hollandia. A RNK csapata 3 p. 57 mp.-el maradt el az első helyezett mögött. Megkezdődött a Varsó-Berlin-Prdga kerékpáros békeverseny

Next

/
Thumbnails
Contents