Romániai Magyar Szó, 1952. június (6. évfolyam, 1445-1469. szám)

1952-06-01 / 1445. szám

Romániai Magyar Szó Népköztársaságunk gyermekeinek boldog élete Népi demokratikus rendszerünk kimagasló eredményeket ért el a gyermeknevelés terén. Egyre bővül az iskolák, óvodák, napközi otthonok és szülőotthonok hálózata. Az anyák­nak ma már nem kell rettegniük attól, hogy amíg ők dolgoznak, gyermekeiket otthon, vagy az utcán baj éri. Pártunk és kormányunk — a gyermekvédelmi intézmények útján — biz­tosítja az ifjú nemzedék szocialista nevelé­sét, gondtalan, derűs életét. ★ (A burzsoá-földesuri Romániában — az 1938. évi­ hivatalos adatok szerint — a 19-20 szá­zalékot is meghaladta a gyermekhalandóság.) Népköztársaságunkban körültekintő gondos­sággal védik a dolgozók gyermekeinek egész­ségét. Csupán 1948 óta több mint 1.272 ággyal bővítették a gyermekkórházakat. Kolozsvárt, Bukarestben és Szebenben új gyermekkórhá­zakat avattak. Különböző kórházak mellett 62 gyermekgyógyászati osztályt létesítettek. Országunkban ma már több mint 6063 kór­házi ágyat biztosítottak a gyógykezelésre szo­ruló gyermekeknek. A kórházakban és a kór­­­­házi osztályokon külön gyógyétrendet állíta­nak össze a gyermekek számára. A felszabadulás előtt összesen 1.361 óvoda és napközi otthon működött országunk na­­gyobb városaiban. A falusi gyermekekkel azonban még ennyit sem törődtek a rendszer urai. Az anyák magukkal vitték csecsemőiket a mezőre. Sütötte őket a forró nap, csípték testüket a fertőző rovarok. A gyenge táp­lálkozás, az orvosi kezelés és tanácsadás hiá­nya — mindez együttvéve arra vezetett, hogy a falusi dolgozók gyermekeit valósággal meg­tizedelték a különféle betegségek. Ma már mindez a múlté. Több mint 3000 nyári napközi otthonban és óvodában gon­dozzák a földművesasszonyok gyermekeit. Az idénybölcsődéket játékokkal is ellátták. A ra­­joni és a körzeti orvosok rendszeresen meg­látogatják az apróságokat. Egészséges, erős gyermekek nevelkednek ma falvainkban és városainkban. ★ (A múltban a dolgozók gyermekei számára ismeretlen fogalom volt az üdülés). Szép eredményeket értünk el felszabadulá­sunk óta a gyermekek nyaraltatása terén is. A sztahanovisták, élmunkások gyermekei, az iskolák legjobb tanulói üdülőhelyeken töltik nyári szabadságukat. A pionír- és iskolatábo­rokban különös gondot fordítanak a gyerme­kek nevelésére. A nyár folyamán tanulmányi körökben frissítik fel az iskolában tanultakat, bővítik ki ismereteiket. Számos zenei, irodal­mi, festészeti körben fejleszthetik képességei­ket a tehetséges ifjak. Az Országos Szakszervezt­ Tanács határo­zata alapján az idén több mint 27 ezer gyer­meket küldenek pionír, és iskolatáborokba. Ezenkívül 13 ezer gyermeket nyaraltatnak a helyi lehetőségek felhasználásával. Az élta­nulókat ingyenesen küldik el pihenni. Nyári szünidejét 4500 pionír és iskolás tölti díjtala­nul legszebb üdülőtelepeinken, 21.500 gyermek pedig kedvezményes áron. A nyári szünidő alatt a városban maradt gyermekek részére városi és udvari táborokat, klubokat, napozókat és kirándulásokat szer­veznek. 1952. évi költségvetésünk 5,3 milliárd lejt irányoz elő társadalmi és kulturális célokra. Ebből hatalmas összeget fordítanak gyermek- és anyavédelemre. ★ (Boszorkányokról, kísértetekről szóló me­sékkel ijesztgették a múltban a gyermekeket). Miért történt mindez? Csupán azért, hogy beoltsák a gyermekekbe a babonák mérgét, elvonják figyelmüket az igazságtól. Ma olyan folyóiratokat, újságokat, mesés­könyveket, regényeket olvasnak gyermekeink, amelyekből megismerhetik a valóságot. Ezek az olvasmányok megszerettetik a kicsinyek­kel hazánkat, dolgozóinkat, akik az ő boldog életükért küzdenek. Arra tanítják őket, hogy szeressék a Szovjetuniót, a szocializmus győ­zelmes országát, amelynek szabadságunkat köszönhetjük. Arra nevelik ezek az olvasmá­nyok a román és az együttélő nemzetiségek gyermekeit, hogy tesvéreikként szeressék egy­mást és tesvéri érzéssel forduljanak más né­pek gyermekei felé is. Az Ifjúsági Könyvkiadó 1948-tól 1951 de­cemberig 150 könyvet jelentetett meg román nyelven több mint 3.104.000 példányszámban. Magyar nyelven több mint 36 könyvet adott ki 181.000 példányszámban. Ezenkívül még szá­mos ifjúsági és meséskönyvet juttatott a többi együttélő nemzetiség gyermekeinek. Fontos szerepet töltenek be a gyermekneve­lésben az ifjúsági folyóiratok. A „Pogonici", a hét éven aluli gyermekek folyóirata, havon­ta több mint 35 ezer példányszámban jelenik meg és nagy segítséget nyújt a nevelőknek. Az ugyanannyi példányszámban megjelenő „Licurici” folyóirat az iskolásgyermekek ne­velését segíti elő. Román és magyar nyelven, több mint 20 ezer példányszámban nyomtatják a „Pionir”-t a pionirmozgalom lapját. A „Dol­gozó Nő” mellékletében, havonta egyszer megjelenik a „Kis Pajtás” is. Ezenkívül szá­mos verses és énekes füzetet nyomtatnak ki a gyermekek számára. (A felszabadulás előtt a dolgozók gyerme­kei sóvárgó szemmel nézegették a gyermek­ruha- és játéküzletek kirakatait). „Gyermekvilág”: Hatalmas, zsúfolt kiraka­tok fölött ez a címtábla csalogat kicsinyt és nagyott egyaránt a fővárosi Lipscani­ utcai állami nagyáruházba. Mindent megtalálunk itt, amire csak szüksége van az ifjú nemze­déknek: csecsemő-ingecskéket, kezeslábas „mackókat”, gyermekkocsikat, ágyakat, játé­kokat, sportfelszereléseket. Tarka ruhácskák és nadrágok sorakoznak a fogasokon. Az ap­róságok alig érik el a pultot és máris tudnak válogatni. „Ez szebb, mint a másik... “ Göndörhajú, szöszke leányka lép a babaki­rakathoz. — Ezt vedd meg nekem, anyukám... — és gömbölyű karjával az egyik babára mu­tat. Az anyja — mosolygós arcú, fiatal mun­­kásasszony — megveszi neki és együtt örven­deznek az ajándéknak. Ez az üzlet a csecsemők és az apró gyer­mekek beszerzési forrása. A „nagy" gyer­mekek a pionirüzletét keresik fel. Gyakran láthatjuk, amint a piros nyakkendős fiúk és leányok önállóan vásárolnak ruhát, sportfel­szerelést, játékot. A dolgozók évről évre többet vásárolhat­nak gyermekeiknek. A gyermeküzletek Pár­tunknak és kormányunknak az ifjú nemzedék iránti gondoskodását bizonyítják. ★ A mi gyermekeink bizalommal nézhetnek a jövő elébe. Tehetségüknek megfelelő pályát választhatnak és nem fenyegeti majd őket a munkanélküliség réme. Az iskolákban az egyetemeken szerető gondossággal készítik őket elő arra hogy bátor, jól képzett, lelkes építői legyenek a szocialista társadalomnak, méltó katonái a béke legyőzhetetlen tábo­rának. P. R. NEMZETKÖZI GYERMEKVÉDELMI NAP A második világháború a legtöbb ország­ban óriási pusztítást okozott a gyermekek életében, egészségi állapotában és neve­lésében. Sokmillió gyermek lett árva és haj­léktalan. Számtalan gyermek maradt nyo­morék és rokkant egész életére. Tízezernél is több a háborúban elpusztított iskolák, kór­házaik és különféle gyermekvédelmi intéz­mények száma. Még nem sikerült a második világháború idején feldúlt családi tűzhelyeket és lerom­bolt házakat mind újra felépíteni, még nem száradtak fel az elveszett gyermekeiket sira­tó anyák könnyei, de az amerikai bankok és a nagyipar bérencei máris újabb háborúra készülődnek. Az imperialista kormányok óriási háborús költségvetéseinek egész súlya a dolgozóik vállára nehezedik és még rosz­­szabbá teszi a kisemberek gyermekeinek amúgy is örömtelen életét. A kapitalista és gyarmati országokban va­lóban tragikus a gyermekek helyzete. Egyet­len becsületes ember sem maradhat közöm­bös az egyre fokozódó nyomorral, a króni­kus éhínséggel, a mindjobban elharapódzó be­tegségekkel szemben. A háborús politika megfosztja a gyermekeket a tanulási lehető­ségtől, a militarista és fasiszta propaganda pedig megmérgezi az új nemzedék gondolat­­világát. 1949 novemberében a Demokrata Nők Vi­lágszövetsége határozatot fogadott el, amely június elsejét, nemzetközi gyermekvédelmi napnak nyilvánítja. Az 1950 és 1951-ben megtartott nemzetközi gyermekvédelmi nap eredménye azt mutatja, hogy az egész haladó emberiség szíves­ lé­­lekkel sí­kra száll a békéért, a felnövekedő nemzedék életéért és boldogságáért, az új háború előkészítői ellen. A gyermekek létfeltételei elsősorban a la­kosság jólététől függnek. De az őrült fegy­verkezési kiadások miatt az összes kapita­lista országokban szakadatlanul süllyed a dolgozó­i nép életszínvonala. Rohamosan emel­kednek a közterhek, a közszükségleti cikkek árai és a házbérek, növekszik a munkanél­küliség. A népjóléti célokra előirányzott költ­ségvetési összegek teljesen elégtelenek, miál­tal a lakosság megélhetési viszonyai egyre rosszabbodnak. Franciaországban például a katonai kiadá­sok az állami költségvetés 59 százalékát emésztik fel, mííg az egészségvédelmi elő­irányzat alig haladja túl a költségvetés egy százalékát. A múlt év folyamán a reálbérek ebben az országban 30 százalékkal csökken­tek. Belgiumban az árak 28 százalékkal emel­kedtek. 1952-ben az USA költségvetésének 80 szá­zalékát katonai kiadások emésztik fel, a közoktatásügyi tárca viszont 1 százaléknál is kevesebbel szerepel a költségvetésben. A munkáscsaládok milliói közel vannak az éh­halálhoz; sem táplálni, sem ruházni nem tudják gyermekeiket. Az ENSZ jelentése szerint — amely a dol­gok állását távolról sem tünteti fel a való­ságnak megfelelően — a kapitalista államok­ban 80 millió gyermek tengődik a legna­gyobb nyomorságban. Olaszországban négy millió gyermek la­kik kunyhóikban és odúkban, két millió isko­laköteles gyermek nem jár iskolába. Az Egyesült Államokban két millió gyermek tölti az éjszakát tereken és kapualjakban. Az éhezéstől, a nyirkos nyomortanyákon eltöl­ L. PETROV cikke­zett keserves élettől 4 millió amerikai gyer­meknek gyenge a látása, 1 milliónak rossz a hallása. Közel 3,5 millió gyermek kénytelen az USA-ban ipari vállalatokban, tanyákon, vendéglőkben stb. dolgozni. Hat millió isko­laköteles gyermeknek nincs tanulási lehető­sége. Sajtójelentések szerint a görög demokra­ták 15 ezer gyermeke senyved lassú halálra ítélve börtönlökben és koncentrációs táborok­ban. Kínozzák őket, gúnyt űznek belőlük. A m­a­kronitoszi haláltábor 330 gyermeke ezt írja : „Tudassák a görög néppel, közöljék az egész világgal, apákkal, anyákkal, becsülete­sen érző emberekkel és kérdezzék meg tő­lük : Milyen igazságszolgáltatás engedi meg a gyermekek kínzását ? Milyen erkölcsi tör­vény alapján lehet gyermekek nyomorgatá­­sát és lealacsonyítását nevelésnek vagy „át­képzésnek“ nevezni ?” Jugoszláviában, Tito fasiszta kormányának hivatalos adatai szerint, az állami költség­­vetés háromnegyed részét a katonai kiadások tezik ki. Az elmúlt télen viszont az iskolák 85 százalékát nem fűtötték, 700 iskolát pedig kaszárnyává alakították át. Több mint 300 ezer magára maradt gyer­mek semmiféle segélyben vagy támogatás­ban nem részesül és kénytelen a titoista föl­desurak és kulákok birtokain szolgálni. Japánban még ma is divik a gyermekke­reskedelem. Takako Macumoto japán kül­dött, a Nemzetiközi Gyermekvédelmi Kon­ferencia ülésén bejelentette, hogy hazájában az elmúlt évben 300 ezer gyermeket adtak el. Japánban nagymértékben alkalmaznak gyermeki munkaerőt. Szörnyű sorsuk van a gyarmati- és függő országokban dolgozó tömegek gyermekeinek. Indiában évente többmillió gyermek hal éhen. Számos iráni gyermek szenved trachomá­ban, maláriában, tuberkulózisban és más be­tegségekben. Borgai, iráni delegátus a Nem­zetközi Gyermekvédelmi Konferencián tartott beszédében kijelentette, hogy országában a gyermekek 85 százaléka nem éri meg a tizen­ötéves kort. Mint az összes többi gyarmati­­és függő országokban, itt is széles körben alkalmaznak gyermekeket nehéz munkára. Világuralmi törekvéseik tébolyában, az amerikai imperialisták hitleri minta szerint nevelik az új nemzedéket. Becstelen és lel­kiismeretlen emberekre van szükségük, akik parancsra vakon élnek, gyújtogatnak, pusz­títanak, idegen területeket hódítanak meg. Ezt a célt szolgálja náluk az iskola, iroda­lom, film, rádió, stb. Háborús pszichózist te­remtenek, fajgyűlöletet szítanak, dicsőítik a kegyetlenséget — íme erre nevelik az ame­rikai gengszterek az ifjú nemzedéket. Az USA-ban évente több mint 700 millió füzetet adnak ki. Ezeket a „Komiz” nevű illusztrált kiadványokat a gyermekek és a serdülő korban levő fiatalság részére futó szalagon gyártják. Minden füzet számos gyilkosságot, vadállati megtorlást, verekedést és gengszterjeleneteket ábrázoló képet tar­talmaz. Ezeket a kiadványokat, akárcsak a bűntetteket felmagasztaló amerikai filmeket, számos külföldi országban is terjesztik.­­A legutóbbi időben Ausztriába behozott ameri­kai filmek címe: „Elsőosztályú gyilkosnő", „A borzalmak völgye”, „Az utolsó bandita“, „Leánygyilkosnő“ és így tovább. A nincstelenedig talaján, az irodalom és film züllesztő befolyása alatt, a kapitalista országokban szaporodik a kiskorú bűnözők száma. A Nemzetközi Gyermekvédelmi Kon­ferencián megemlítették, hogy az amerikai bíróságok évente 275 ezer gyermek bűn­ügyét tárgyalják. Azok a bestialitások, amelyeket az USA katonái és tisztjei a sokat szenvedett Koreá­ban véghezvittek, szintén az amerikai neve­lés gyümölcsei. A „Világ asszonyai” című folyóirat szerint legalább 300 ezer koreai gyermek pusztult el az amerikai hóhérok ke­zén. Az intervencion teták elégetik, élve elte­metik vagy csizmáikkal halálra tapossák a gyermekeket. A Nemzetközi Gyermekvédelmi Konferen­cián részvevő küldöttek lélekzetüket vissza­fojtva hallgatták Kim En-Szun a Koreai De­mokrata Nők Szövetsége alel­nökének beszé­dét, a békés lakosság ellen bakteriológiai fegyvereket alkalmazó amerikai hódítók bor­zalmas rémtetteiről. A Szovjetunióban, a győzelmes szocializ­mus országában, az egész nép gondoskodása és szeretete övezi a gyermekeket. A Kommu­nista Pártnak és Sztálin elvtársnak — a vi­lág összes gyermei legjobb barátjának — vezetése alatt a szovjet nép minden feltételt megteremtett az ifjú nemzedék egészséges fejlődéséhez és neveléséhez. A Szovjetunió­ban állami, átfogó anya- és gyermekvédelmi rendszert alkottak. Az elmúlt évben a szovjet állam a több­­gyermekes és egyedülálló anyáknak, vala­mint gyermekágyas asszonyoknak 6 milliárd rubel segélyt folyósított. Évről-évre nő a csecsemőotthonok és kisdedóvók száma. A múlt év nyarán több mint öt millió gyermek nyaralt pionírtáborokban, gyermekszanató­riumokban és a városokon kívül fekvő egyéb gyermekintézetekben. A szovjet nép életkörülményeinek szaka­datlan javulása következtében a halálozások száma most kétszerte kisebb mint 1940-ben volt. A gyermekhalandóság statisztikája még ennél is kedvezőbb. Az utóbbi években a Szovjetunió népességi szaporulata évenként 3 millió ember. A Szovjetunió gazdag tapasztalatait al­kalmazva a népi demokratikus köztársaságok máris sokat tettek a háború súlyos következ­ményeinek felszámolására, az anyák és gyermekek helyzetének javítására. A Kínai Népköztársaság két év alatt tíz­ezernél több szülőotthont és nagyszámú ta­nácsadó központot létesített az anyák szá­mára. Az iskolákban a tanulók száma 56 százalékkal emelkedett. Kínában most az is­kolalátogatók 80 százaléka munkások és földművesek gyermei. Romániában a csecsemőotthonok száma hatszorannyi, mint 1934-ben, az óvodák szá­ma háromszor, az iskoláké hatszorannyi, mint 1939-ben. A Német Demokratikus Köztársaságban a gyermekek és az ifjúság nevelését demokra­tikus alapokra helyezték. Törvény intézkedik az anya és gyermekvédelemről. A többgyer­mekes családok részére segélyt állapítottak meg. A Szovjetunió és a népi demokratikus or­szágok gyermekeinek boldog élete lelkesítő példaként hat mindazokra, akik a kapitalista és gyarmati országokban a gyermekek éle­téért és jogaiért harcolnak. A „KOVÁCS KATONA JENŐ” Irodalmi Kör vezetősége felhívja a kör tagjainak figyel­mét, hogy június 3-án, kedden este 9 órai kez­dettel rendes munka­ülést tart, amelyre ez­úton is meghívja az érdeklődőket. Megvitatásra kerül SZEMLÉR FERENC „Hangyák” című verse. Vitaindító: MAJTÉNYI ERIK. A munka­ülést a „Falvak Népe” szerkesztő­ségének nagytermében, Budisteanu utca 16 szám alatt tartjuk. (6-os villamos) Magyar helyesírásban jártas, gyakorlott GÉPIRÓNÁT KERES A FALVAK NÉPE SZERKESZTŐSÉGE. Egyedülálló vidé­kiek részére lakást biztosítunk. Ajánlatok rövid életrajzzal az alábbi cím­re küldendők: Redactia ziarului Falvak Népe, Bucuresti, Str. General Budisteanu Nr. 16, Raionul Gh. Gheorghiu-Dej A „Rettenetes János Vajda” című színdarab bemutatója Az Ukrán Szocialista Szovjetköztársaság tíznapos ünnepsége alkalmából a Hadsereg Színházában bemutatták Laurentiu Fulga „Rettenetes János vajda” című színművét. A bemutatón megjelentek: C. I. Parhon, I. Chisinevschi, Gh. Apostol, Miron Constanti­­nescu, P. Constantinescu-Iasi, I. Niculi, Gh. Stoica, Leonte Rautu, Constanta Craciun, N. Ceausescu, D. Petrescu, Alexa Augustin, Vass Gizella, Avram Bunaciu, Ofelia Manoale, Edu­­ard Mezincescu elvtársak, valamint a tudo­mány, művészet és kultúra számos képviselő­je, tömegszervezeti aktivisták, sztahanovisták, élmunkások és mások. Részt vettek még Sz­t. Kavtaradze, a Szovjetunió nagykövete, Wojciech Wrzosek, a Lengyel Köztársaság nagykövete, Robert Schmelz, a Csehszlovák Köztársaság nagykövete, Ko-Bon-Ghi, a Ko­reai Demokratikus Népköztársaság nagyköve­te, D. K. Grekov, a Bolgár Népköztársaság nagykövete, Liu-Cin-juj, a Kínai Népköztár­saság ideiglenes ügyvivője, Pataki László, a Magyar Népköztársaság meghatalmazott mi­nisztere, H. Göck, a Német Demokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Sz. Kum­­baro, az Albán Népköztársaság ideiglenes ügyvivője és a diplomáciai testület más tag­jai. Az előadáson megjelent a Szovjet-Ukrajna tíznapos ünnepségein részvevő ukrán küldött­ség is, élén A. I. Stogarenkoval, a küldöttség vezetőjével, valamint D. F. Bjelov, a VOKSZ állandó képviselője országunkban. Laurentiu Fulga színműve a román népnek a török elnyomók elleni küzdelméből meríti témáját. A színmű Rettenetes János vajda uralkodá­sának idejébe vezeti el a nézőket. Bemutat­ja azt a segítséget, amelyet a zaporozsei ko­zákok adták a vitéz uralkodó harcosainak, a törökök ellen vívott küzdelmeiben. A szinmű bemutatása kétszáz szereplőt igé­nyel. Az Állami Filharmonikus Zene- és Ének­kar, a fővárosi Állami Opera balettkara és az T.T.B. nemzeti tánccsoportja szintén sze­repel a darabban . A „Rettenetes János vajda” című szinmű bemutatója nagy sikert aratott. (Agerpres) 2 Az Ukrán SZSZK tíznapos ünnepe Az Ukrán SZSZK küldötteinek látogatásai Pénteken délután A. I. Stogarenko Sztálin­­díjas zeneszerző, az Ukrán SZSZK küldöttsé­gének vezetője, meglátogatta a fővárosi „Ciprian Porumbescu" zeneművészeti főisko­lát. Barátságos légkörben, A. I. Stogarenko zeneszerző, az intézet tanárainak és hallga­tóinak szovjet zeneszerzői tapasztalatairól beszélt. Majd meghallgatta néhány főiskolás szerzeményét. M. I. Hmelko, Sztálin-díjas festőművész, az ukrán küldöttség tagja, pénteken délután lá­togatást tett a fővárosi „Nicolae Grigorescu” képzőművészeti főiskolában. Az intézet taná­rai és diákjai meleg fogadtatásban részesítet­ték. A rövid megbeszélés keretében számos ta­nár és diák érdeklődött a szovjet festők mű­vei megalkotásánál alkalmazott módszerek­ről. M. I. Hmelko ismertette munkamódszerét majd megtekintette az Intézet tanulótermeit és műtermét, ahol a diákok utolsó félévi mun­kái­­voltak kiállítva. A szovjet festőművész elismerését fejezte ki a látottak felett és üd­vözölte a diákokat az elért sikerekért. ★ A „J. L. Caragiale” színművészeti főiskola tanárai és diákjai nagy szeretettel fogadták M. Kruselnickijt, a­ki évi Iván Frankov aka­démiai színház rendezőjét, a Szovjetunió Sztálin-díjjal kétszeresen kitüntetett népművé­szét. A szovjet rendező részt vett a diákok próbáin. A diákokkal folytatott beszélgetés során a vendég a színművészet terén szerzett gazdag tapasztalatairól számolt be. ★ M. I. Hmelko Sztálin-díjas festőművész, a Szovjet-Ukrán küldöttség tagja péntek déle­lőtt megtekintette a Simu múzeumban „A nép függetlenségi harca a képzőművészet tükré­ben” kiállítást. A vendéget Boris Caragea elvtárs, a RNK művészetének érdemes mestere, a Képzőművé­szek Szövetségének elnöke és képzőművé­szetünk több más képviselője kísérte. Az ukrán festőmvész hosszasan elbeszélge­tett Boris Caragea elvtárssal a román képző­művészek alkotásairól és elismerését fejez­te ki. ★ Országszerte számos rendezvényen emlékez­tek meg Szovjet-Ukrajna virágzó életéről ,a tíznapos ünnepség keretében. A fővárosban pénteken a vasutasok kórhá­zában és az építészeti intézetben, valamint több más intézmény és vállalatnál előadáso­kat tartottak Szovjet-Ukrajnáról, s utána az ukrán nép életét tükröző filmeket vetítettek. Déli, Maros és Bákó tartományok városai­ban és falvaiban számos előadást tartottak. Ezeken az előadásokon részleteket olvastak fel az ukrán írók műveiből, valamint ukrán és román zeneszerzők műveit adták elő. Dolgozóink Szovjet-Ukrajna tíznapos ün­nepségét mindenütt alkalomnak tekintették arra, hogy kifejezzék az ukrán nép és a Szov­jetunió valamennyi népe iránt szeretetüket és hálájukat, a szocializmus építésében kapott, állandó testvéri segítségért. ÜNNEPSÉG A RNK AKADÉMIÁJÁN Szovjet-Ukrajna tíznapos ünnepsége alkal­mából, péntek délután diszgyűlést rendezett a RNK Akadémiája. A gyűlésen megjelentek: dr. C. I. Parhon akadémikus, az Akadémia díszelnöke, Traian Savulescu, az Akadémia elnöke és több más akadémikus. Résztvettek még: I. I. Mihajev, E. N. Poszt­­nyikova, E. A. Dol­nyuk, az ukrán küldöttség tagjai, valamint D. F. Bjelov, a VOKS állan­dó képviselője a RNK-ban. Az első előadást „Szovjet-Ukrajna tudomá­nyos vívmányai jelentősen hozzájárulnak a sztálini korszak tudományához” címmel Eugen Macovschi akadémikus-tanár tartotta. „Ha szemügyre vesszük Szovjet-Ukrajna Tudomá­nyos Akadémiájának tevékenységét — mon­dotta az előadó — meggyőződhetünk arról, milyen sokat fejlődött Szovjet-Ukrajna tudo­mánya.” A Tudományos Akadémia, ahol kivá­ló tudósok és kutatók tevékenykednek. Öt osz­tállyal és 32 tudományos kutatóintézettel ren­delkezik. Az ukrán nép soraiból olyan tudó­sok emelkedtek ki, akiknek hírneve eljutott a Szovjetunió határain túlra is, s akik az egész világon dicsőséget szereztek a szovjet tudo­mánynak. Ilyenek Verneckij, Zabolodin, Bo­­gomolec, Palladin, az Akadémia jelenlegi el­nöke, Filatov, a világhírű szemsebész és má­sok. A Tudományos Akadémia tevékenysége szer­vesen összekapcsolódik az iparral, a mezőgaz­dasággal és a kommunizmus nagy építkezései telepeinek munkájával. Az előadó számos kon­krét példával ismertette azokat a vívmányo­kat, amelyeket az ukrán tudósok a nagy sztá­lini erdősítési, öntözési és villamosítási ter­vek szolgálatába állítottak. Ezután Geo Bogza­­ró, az Akadémia levele­­ző tagja tartott előadást Szovjet-Ukrajna vi­rágzó irodalmáról és művészetéről. Az előadó méltatta az ukrán képzőművésze­tet és építészetet, majd hangsúlyozta, hogy a régi hagyományokkal rendelkező nemzeti kép­zőművészet és építészet méltó követőkre ta­lált a szovjethatalom évei alatt. Ebben a vo­natkozásban az előadó számos Sztálin-díjas ukrán festőművész alkotásait említette meg, közöttük a jelenleg hazánkban tartózkodó M. I. Hmelko műveit. Az ukrán nép­zenei téren is bebizonyította tehetségét. A szovjethatalom idején olyan ze­neszerzők emelkedtek ki, akik megéneklik a kommunizmus építésének vívmányait. Mint ilyenek említhetők Stogarenko, Szvesnyikov és Majboroda. Geo Bogza­­ró, a továbbiakban méltatta Gogolyt és Sevcsenkot, a nagy ukrán írókat, akiknek művei Ukrajnának és nagyszerű népének életét tükrözik. Ma már új írók nőttek fel, akik a dicsősé­ges klasszikus ukrán irodalom tapasztalatai­nak nyomán kimagasló műveket alkotnak. Kornejcsuk, Ticsina, Biszkij, Malisko, Viktor Nyekraszov, Goncsár, Popov és mások méltó utódai Gogolynak, Sevcsenkonak és Ivan Franconak. A díszgyűlés végén Traian Savulescu aka­démikus professzor javasolta, hogy küldjenek tiltakozó táviratot a francia kormánynak Jacques Duclos önkényes letartóztatása miatt. . A gyűlés részvevői egyöntetűen elfogadták a javaslatot. (Agerpres) SZOVJET-UKRAJNA VIRÁGZÓ ÉLETE KIÁLLÍTÁS a fővárosban Gyönyörű kiállítás nyílt a fővárosi Dalles­­teremben Szovjet-Ukrajna virágzó életéről. Fővárosunk dolgozói már az első napokban nagy számmal látogattak. Kora reggeltől késő estig sűrű embersorok hullámzanak a bejárat előtt. . Mindjárt a kiállítási terem bejáratánál két térkép ragadja meg a látogató figyelmét Az egyik a hitleri hadak garázdálkodása után ábrázolja Szovjet-Ukrajnát, a másik a hábo­rú utáni ötéves tervidőszak éveiben. Amint a kiállításon elhelyezett grafikon is mutatja a második világháborúban Szovjet-Ukrajná­­nak a fasiszták 258.000.000.000 rubel vesz­teséget okoztak. Csak Kievben 6280 tömb­ház és 1133 kisebb lakóház lett rommá. Falvakon, kolhozokban és szovhozokban összesen 500.000 lakóház égett le. Azt akar­ták a hitleri barbárok, hogy ne legyen több gyermekkacagás Szovjet-Ukrajna földjén és ne nyitjanak többé virágok. ...És Ukrajnában ma újra nyitnak a virá­gok... Épít az egész nép! Mindenütt egész­séges gyermekkacagástól visszhangzanak a háború után épített iskolák és gyermekottho­nok. Ezt a boldog, pezsgő életet tükrözi a másik térkép. Azok a hős katonák, akik fegyverrel a kezükben harcoltak a végső győzelemig, a háború után kétszeres erővel kezdtek hozzá Szovjet-Ukrajna újjáépítéséhez. ★ Csöndes az ukrajnai és Áttetsző az égbolt. Rezge csillag, A jég is álomba átél. A ligeten borzongva Villog A nyárfák ezüst levele... így irja le Puskin az ukrajnai éjtszakát „Pol­oiva“ című költeményében. Alig telt el egy évszázad a nagy orosz költő halála után és ezeket a nyugodt, csillagos éjtszakákat felverte a hitleri hóhérok csizmáinak dobo­gása, a levegőbe röpített bányák robbanása. A kiállításon több kép foglalkozik a Don­­medence újjáépült bányáival. Az első kép a 2/7 Lidievkai bánya bejáratát ábrázolja, amint egy vidám bányászcsoport a felszín­re érkezik. Ma, a donyeci bányák mindegyi­kében ilyen erős, vidám emberek fejtik az ipar kenyerét, a szenet. Ezekben a bányák­ban gépesítették az összes munkafolyamato­kat: a réselést, a szállítást. A Dnyeper is Ukrajna nyugati részén lévő szénbányák ter­melése 1940-hez viszonyítva a háromszoro­sára emelkedett. Az egész ország iparát, amelyet a Nagy Honvédő Háborúban szétromboltak, a hábo­­rú utáni ötéves terv folyamán újjáépítették. Felépítették a Zaporozssztáji Martin-kemen­céket, az azovsztáli üzemeket. Ma Szovjet- Ukrajna nehézipara újtiparú autókat, trak­torokat, mozdonyokat és különféle ipari gépe­ket gyárt. 1950-ben Ukrajna nehézipara, a nyersvas és a hengerelt termékek gyártása terén messze­­túlszárnyalta a háború előtti termelést. A nehézipar mellett nagy fejlődést mutat a könnyűipar is. A háború utáni ötéves terv alatt a cipőgyártás a nyolcszorosára, a gya­potáru termelés a tízszeresére és a gyapjú­­áru termelés a tizennyolcszorosára növeke­dett. A kiállításon egy kerek vitrinben találha­tók azok az ipari termékek, amelyekkel Szov­jet-Ukrajna Népköztársaságunk fiatal nehéz­iparát segíti fejlődésében. Hazánk nagy mennyiségű szenet kap a Donyec medencé­ből, továbbá különböző ötvözeteket, színes­fémeket, rádióalkatrészeket, fényképezőgé­peket. A Szovjetunió állandó és hathatós se­gítsége révén, sokkal gyorsabban építhetjük fel a szocializmust hazánkban. A kiállítási teremben egész falat elfoglaló kép mutatja be a kahovkai vizierőművet. Ez a vizierőmű 1.200.000.000 kilowatt­óra ener­giát termel és 1.500.000 hektár terület ön­tözését teszi lehetővé Ukrajna nyugati részé­ben. Az öntözőcsatornák áldást hozó vizével sohasem látott bőség költözik az elkövetkező években a Dnyeper partjára. Szovjet-Ukrajnának nincs egyetlen olyan része sem, a donyeci szénbányáktól, a meli­­topolt kertekig, Poltava gazdag mezőitől, a zaporozssztáti üzemekig, ahol ne teremtett volna csodákat a nép alkotó akarata. Rövid idő alatt dolgos népe virágzó kertté változ­tatta ezt az országot. A kiállítás behatóan foglalkozik Ukrajna kulturéletével. 1950-ben jóval több klub és könyvtár működött, mint a háború előtt. Az ötéves tervek során Szovjet-Ukrajna kultur­­él­ete soha nem látott színvonalra emelkedett. 1950-ben 7.200.000 ifjú és gyermek tanult Ukrajna iskoláiban. Éneklő ukrán fiatalokat ábrázol az egyik kép. Ukrajna területén 63.000 népi művész­együttes működik, több mint egymillió tag­gal. Az ukrán nép vidám nép. Dalaiban megénekli gazdag mezőinek szépségét, az alkotó munka boldogságát. Az utóbbi években az ukrán tudomány, kultúra és művészet olyan hatalmas mérték­ben fejlődött, hogy ma már egyike a világ legfejlettebb tudományának, kultúrájának és művészetének. Számos kiváló ukrán művészt tüntettek ki Sztálin-díjjal az utóbbi években, nyújtott hatalmas nevelőmunkájáért és ma­gas művészi teljesítményéért. Ezekkel a nagyszerű szovjet emberekkel külön képso­rozat foglalkozik a kiállításon. Aki figyelmesen végignézi a kiállítást, an­nak mélyén bevésődik emlékezetébe az uk­rán kolhozok és szovhozok virágzó élete. Ukrajna beláthatatlan mezőin egyre bősége­sebb termés érik. Búzán kívül cukorrépát és gyapotot, valamint számos ipari növényt ter­mesztenek. Ukrajna termékeny földjén mind­ sűrűbbek lesznek a smaragdzöld cukorrépa­földek. Már több mint egymillió hektáron termesztenek cukorrépát. Amint a kiállításon elhelyezett képek mutatják — egyre több te­rületet vetnek be ipari növényekkel: gyapot­tal, napraforgóval, dohánnyal és kokszagiz­­zal. Ukrajna kolhozaiban a mezőgazdasági munkálatok nagy részét gépesítették. Szovjet- Ukrajna kolhozaiban és szovhozaiban 1950- ben kétszer annyi traktorral és 5,1-szer annyi, cséplőgéppel rendelkeztek, mint 1940-ben. ★ A kiállításon vetített filmen megelevened­nek Ukrajna szántóföldjeinek munkásai, a munka hősei. A látogató megismeri Marija Gyencsenkót, aki az egyik Kiev területi kol­hozban brigádjával gazdag cukorrépa ter­mést takarított be, vagy a bátor, tettrekész Pása Angelinát, az első női, traktor-brigád megalakítóját. Pása Angelina saját autóján járja a kolhozföldeket és a Legfelsőbb Szov­jet képviselője. Ilyen és hozzá hasonló em­berek építik Szovjet-Ukrajnában a kommu­nizmust. Ezen a gazdag kiállításon közelebbről megismerhettük Szovjet-Ukrajna szépségét és gazdagságát. Sok kincse közül, azonban, amint az ukrán dolgozók is írták Sztálin elvtársnak, a legnagyobb kincsük az az em­ber, aki kijárta a szocializmusért folyó harc bolsevik iskoláját. Csak ilyen új, szovjet emberek voltak képesek megalkotni mindazt, ami a Dnyeper partján, Szovjet-Ukrajnában épült. T. M. Rádióimsef A ROMAN NEPKÖZTARSASAG RADIO­Állomásainak magyar nyelvű műsora HÉTFŐ, 1952. JUNIUS 2. R. TEMESVÁR I. 397 m. hh. 6 óra 50 perc­kor: Hírek. Zene. Sport. R. ROMANIA 1935 és BUKAREST II. 285 m. hh. 12 óra 30 perckor: Hírek. Hírmagyará­zat. Zene. R. TEMESVÁR I. 397 m. hh. 16 órakor: Hirek. 16 óra 15 perckor: Térkép előtt: Ko­­csodó. 16 óra 25 perckor: Sportkrónika. R. ROMANIA 1935, TEMESVÁR I. 397 és CRAIOVA 205,9 m. hh. 19 óra 30 perckor: A Békéért a háborús uszítók ellen: A német nép harcol a békéért. 19 óra 45 perckor: Ipari műsor: A marsrut rendszer alkalmazása a bukaresti Északi Pályaudvaron (helyszíni ri­port). R. ROMANIA és TEMESVÁR II. 22 óra 35 perckor: Hirek. KEDD, 1952. JÚNIUS 3. R. TEMESVÁR I. 397 m. hh. 6 óra 50 perc­kor: Hirek. Zene. R. ROMANIA 1935 és BUKAREST II. 285 m. hh. 12 óra 30 perckor: Fővárosi lapszemle. Külföldi hírek. Hírmagyarázat. Zene. R. TEMESVÁR I. 397 m. hh. 16 órakor: Hirek. 16 óra 15 perckor: Felolvasás. 16 óra 25 perckor: Kulturkrónika. R. ROMANIA 1935. TEMESVÁR I. 397 és CRAIOVA 205.9 m. hh. 19 óra 30 perckor: Gyermekóra: „Gudái és Duád“. Hangjáték. R. ROMANIA és TEMESVÁR II. 22 óra 35 perckor: Hirek. 1952. június 1., vasárnap TESTNEVELÉS ÉS SPORT Szerdán kezdődik a válogatottak labdarúgótornája Szerdán kezdődik a fővárosban a válogatot­tak labdarúgótornája, amelyen hat válogatott csapat vesz részt. A hat csapat a következő: A-liga válogatott 1. A-liga válogatott II. Hadsereg Háza válogatott, Dinamo váloga­tott, Láng válogatott, Haladás-,Vörös Lobogó válogatott. A nagyszabású torna első forduló­jának műsora a következő: Szerda, június 4- én A-liga válogatott I.-A-liga válogatott II. Csütörtök, június 5-én Hadsereg Háza Váloga­tott-Láng­­válogatott, Dinamó válogatott-Ha­­ladás-Vörös Lobogó válogatott. A Nemzetközi Diákszövetség felhívása a XV. olimpiai játékok alkalmából SPORTHÍREK Pénteken a Sztálinvárosi Dinamó és a Nagyváradi Haladás hírverő mérkőzést ját­szottak Kézdivásárhelyen. A mérkőzést a Sztálinvárosi Dinamó nyerte 2—0 (1—0) arányban. A gólokat Sárbu lőtte. ★ — Vasárnap az egész országban megkez­dődnek a küzdelmek a labdarúgóbajnokság B-ligájában. A fővárosban a Giulesti stadion­­ban a következő mérkőzéseket tartják meg: A XV. olimpiai játékok alkalmából, amelyek július 19 és augusztus 3 között folynak le Helsinkiben, a Nemzetközi Diákszövetség tit­kársága felhívást intézett a nemzetközi fő­iskolai játékok összes részvevőihez, a diákok­hoz, sportolókhoz és főiskolai szervezetekhez. „Az emberek milliói — mondja a NÖSZ kiáltványa — remélik, hogy a XV. olimpia elősegíti a világifjúság baráti kapcsolatainak és együttműködésének kifejlesztését. A Nem­zetközi Diákszövetség felhívja a főiskolai sportszervezeteket, az összes országos és helyi főiskolai szervezeteket, minden erejükkel törekedjenek arra, hogy a helsinki olimpiai já­tékok a világ ifjú sportolóinak megnyilvánu­lásaivá legyenek, a népek közötti békéért, ba­rátságért és együttműködésért. 3 óra 15 perckor: Bukaresti Metalus—Pitesti Vörös Lobogó. 5 órakor: Lokomotiv Vörös Grivica—Iasi Tudomány. ★ — Vasárnap, június 1-én Bukarest—Urzi­­ceni—Bukarest távon országúti kerékpáros versenyt rendeznek, amelyen a legjobb ver­senyzők vesznek részt. A versenyen Indul Ma­rin Niculescu, C. Stanescu, C. Sandru, C. Norhadian és mások.

Next