Romániai Magyar Szó, 1952. július (6. évfolyam, 1470-1496. szám)

1952-07-01 / 1470. szám

A Magyar Népi Szövetség Központi Bizottságának napilapja VI. ÉVFOLYAM, 1470. SZÁM, 6 OLDAL ARA 20 BÁNI 1952. július 1., kedd A Béke Világtanács rendkívüli ülésszaka „Háború fenyegeti az emberiséget , gyer­mekeket, nőket és férfiakat egyaránt. Az Egyesült Nemzetek Szervezete nem váltja be a népek reményét, nem biztosítja a békét és a nyugalmat. Az emberek élete és a kultúra veszélyben forog!“ Két esztendővel ezelőtt hangzottak el ezek a drámai szavak abban a kiáltványban, amelyet a Béke Hívei Második Világkongresszusa intézett a világ népeihez. .,A békét nem elég várni — hívja fel a népek figyelmét a kiáltvány — a békét ki kell harcolni! Egyesítsük hát erőfeszítésünket és követeljük a háború megszüntetését, amely m­a Koreát pusztítja, de holnap, talán, az egész világot lángba boríthatja!" „Követeljük!’* — mondja a kiáltvány és ebben az egy szóban benne van a béke hívei, világot átfogó mozgalmának egész erkölcsi ereje. „Követeljük!" — mondhatják a béke hívei, mert tudják, hogy százmilliók nevében szólnak; követelhetik, mert a legfontosabb, s a legnagyobb, a legszentebb ügyért — a békéért szállnak síkra. A kiáltvány a világ népeinek nevében, a világ népeihez szól.­­Azoknak nevében emelt és emel szót, akik még jól emlékeznek a csak hét esztendővel ezelőtt befejeződött háború borzalmaira; akik rém akarnak az imperialista barbárok önző érdekeiért elpusztulni; akik nem akarják, hogy a hivatásos háborús gyújtogatók 38-as szélességi fokká, Kocsedává változtassák ez Elbát; Franciaország s Olaszország föld­jét; akik nem akarnak új Hirosimát és Na­­gaszakit; akik véget akarnak vetni a háborús fenyegetésnek ■— véget vetni a háború bar­bárságainak, békében akarnak építeni, bé­kében akarnak élni. Korunk legyőzhetetlen mozgalmának ve­zérkara, a Béke Világtanács, július 1­5 között, Berlinben rendkívüli ülésszakot tart. Miről tárgyalnak öt napon át a béketábor százmillióinak leghivatottabb szószólói? Berlinben, a legszentebb közügyről, a világ minden jószándékú emberének legbelsőbb magánügyéről, a békéről lesz szó és mindar­ról, ami ezt a kérdést körülöleli. Berlinben tulajdonképpen szavakba öntik, papírra vetik azokat a tennivalókat, amelyeket a nemzet­közi helyzet mai szakasza a béke harco­sainak százmillióitól megkövetel. Melyek ezek a legfontosabb tennivalók?­­ 1. A német és japán kérdés békés meg­­­­oldása. 2. A koreai háború azonnali meg­szüntetése. 3. A fegyverkezési verseny­­ megszüntetése és harc a békepaktumért. Elég egyetlen pillantást vetni erre a három kérdésre, hogy felmérhessük a berlini ülés­szak rendkívüli fontosságát és tudatosítsuk minden becsületes emberben, hogy, ami Ber­linben az elkövetkező napokban történik az az egyszerű emberek százmillióinak életét e legközvetlenebb módon érinti. Ridgway Nyugat-Németországban a har­madik világháborút készíti elő­’* — állapítja meg a NEUES DEUTSCHLAND című né­metországi lap. A­­pestis-tábornok szemleút­­jának program­sjn­ja nem hagy kétséget afelől, hogy a hóhér Ridgway, a háborús keretszer­ződést aláíró bonni árulókkal karöltve, lá­zas sietséggel igyekszik talpraállítani az új Weltrmachot, gyilkos zsoldosok, az egykori és új SS-banditák amerikai fegyverrel el­látott ármádiáját. A pestistábornok személye­sen irányította a Soltaunál megtartott hadgya­korlatokat, amelyek a Német Demokratikus Köztársaság határának közvetlen közelében folytak le. A NEUES DEUTSCHLAND joggal állapítja meg hogy „Ridgway szem­­ügyre akarja venni azt a területet, ame­lyen az amerikai imperialisták újabb rabló- háborút szeretnének kirobbantani. A pestis­­tábornok azért megy Nyugat-Németországba, hogy ágyútölteléket biztosítson az imperia­listák tervei számára."* Ez ellen a háborús készülődés ellen emeli fel tiltakozó szavát a Béke Világtanács rend­kívüli ülésszaka. A sztálini békepolitika szel­lemében, a Béke Világtanács kifejezésre jut­tatja a népek e harci akaratát az egységes, békeszerető, demokratikus Németország meg­teremtésére. „Szálljunk szembe azokkal a kísérletekkel, amelyek ismét háborús tűzfészekké akarják átalakítani Németországot és Japánt” — mondja a Béke Hívei Második Világkon­gresszusának kiáltványa. És a népek legszé­lesebb tömegeinek lelkében megfogantak e­­ lángoló harci jelszavak. Nyugat-Német­­országba­n immár száz- és százezrek tüntet­nek az amerikai imperialisták háborús poli­tikája ellen, a béke ügye mellett. Hamburg­ban és Münchenben, Bonnban és Essenben tízezres töm­egfelvonulásokon követelte Nyu­­gat-Németország népe a háborús keretszerző­dés megsemmisítését. „Békében akarunk él­ni és nem Ridgwayért meghalni! Pusztuljon Adenauer és Lehr! Ridgway takarodjon Haza és vigye magával Adenauert!“ Ezekkel a jelszavakkal tüntetett június 24-én a ham­burgi ifjúság. Minden becsületes német jól tudja, hogy a Béke Világtanács ,az ő érdekében, az egész világ békéjének érdekében küzd. Ép­pen ezért örömmel köszönti a berlini ülés­szakot és annak célkitűzéseit. De Japán népe is, ebben az esztendőben még sokkal jobban, mint az elmúlt években bebizonyította, hogy tudatában van a hely­zet komolyságának. Az idei május elsejei mil­liós tüntetés, a mindinkább fokozódó impe­rialistaellenes hangulat, az ország minden ré­szére kiterjedő sztrájkok, a Japán Kommunis­ta Párt megerősödése mind-mind azt bizo­nyítják, hogy a japán nép keményen és cél­tudatosan küzd ebben az élet-halál harcban. A japán népet megerősítette a nagy Sztálin januári üzenete Kiiszi Ivamotohoz. — „Kérem tolmácsolja a japán népnek, hogy szabadságot és boldogságot kí­vánok neki, hogy teljes sikert kívánok hazája függetlenségéért folytatott bátor harcában.’* A japán nép minden erejével küzd, az ame­rikai imperialisták ellen, akik egy távol­keleti agresszió támaszpontjává akarják ki­építeni Japánt. A Béke Világtanács nem első ízben foglal­kozik a koreai kérdéssel sem. A Béke Világ­­tanács legutóbbi bécsi ülésszakán, a koreai kérdésben hozott határozat azt hangsúlyozta, hogy „a fegyverszüneti tárgyalások azoknak a befolyására húzódtak el, akik a viszály ki­­terjesztését óhajtják és további vérengző ter­rorakciókat követnek el. A Béke Világtanács, felszólítja a hadviselő feleket, hogy békés tár­gyalások útján becsületes és méltányos ala­pon oldják meg minél sürgősebben a koreai viszályt." Az észak-koreai és kínai küldött­ség Panmunzsonban mindent elkövetett, hogy becsülettel eleget tegyen ennek a feladatnak. Az emberbőrbe bujtatott vadállatok, a Wall Street dollárzsoldos tábornokai, a koreai nép tömeggyilkosai azonban rettegnek a békétől. A legképtelenebb kifogásokkal, a legkörmön­fontabb módon akadályozzák a fegyverszü­neti tárgyalásokat, közben pedig a kocsedai ■halálszigeten a világtörténelem legbarbárabb és legszégyentelenebb gaztetteit követik el a védtelen hadifoglyok ellen. A sztálini békepolitika eredménye volt a koreai fegyverszüneti tárgyalások megkezdé­se, és a szovjet diplomatáik ma is mindent megtesznek, hogy támogassák a Béke Világ­­tanács munkáját és azzal egyidejűleg a ko­reai népet, s hogy az amerikai fenevadakat ■a koreai vérengzés beszüntetésére kénysze­rítsék. Ma, amikor a Béke Világtanács ismét na­pirendre tűzi a koreai kérdés megtárgyalását, még több, még elszántabb békeharcost tud­hat maga mögött s igy még erőteljesebben követelheti. Legyen vége a vérözönnek Ko­reában! A Béke Világtanács ezúttal is felemeli sza­­vát a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a békepaktum megkötéséért. Miközben Ma­lik elvtárs az ENSZ Biztonsági Tanácsában követeli, hogy csökkentsék egyharmaddal a nagyhatalmak fegyveres erejét és a fegyver­zetet, a Béke Világtanács teljes súlyával tá­mogatja ezt a szovjet javaslatot és követeli az öt nagyhatalom közötti békepaktum meg­kötését is. A Béke Világtanács ülését az teszi még nagyobb jelentőségűvé, hogy abban, mint ál­landó tagok, részt vesznek a szovjet nép kép­viselői is. Az a szovjet nép, amely soha nem látott lendülettel építi az „emberiség tava­szát“ — a kommunizmust — az a szovjet nép, amey most fejezte be a Volga-Don csatornát és fáradhatatlanul építi tovább a kommuniz­mus többi nagy békeművét; az a szovjet nép amely gyűlöli a háborút és keményen, le­győzhetetlenül áll a béke vártáján, elküldi képviselőit a Béke Világtanácsba is. Részt vesznek a Béke Világtanács ülésén a szocia­lizmust építő, békét védelmező népi demo­kratikus államok küldöttei, és eljönnek Ber­linbe az imperializmus ellen küzdő nyugat­európai népek megbízottai, és a béke mellett szállnak síkra a másik Amerika, a békehar­cosok Amerikájának bátor szószólói is. A béke ügyének lángeszű zászlóvivője — Sztálin elvtárs — legutóbbi nyilatkozatában arra a kérdésre, hogy közelebb van-e a há­ború, mint ezelőtt két vagy három évvel, ezt válaszolta: „Nem, nincs közelebb!” A Béke Világtanács berlini ülésszakának legfontosabb feladata további békeharcra mozgósítani a békeharcosok százmillióit és ezzel még jobban eltávolítani a háború le­hetőségét, félredobni az emberiség mellének szegezett fegyvert,­­ megnyerni a békét, az élet csatáját. Megkezdődött a Béke Világtanács berlini ülésszaka BERLIN. — Berlinben megkezdődött a Béke Világtanács rendkívüli ülésszaka. Ber­lin keleti övezetének utcái és terei ünnepi díszbe öltöztek ebből az alkalomból. Berlin egész népe meleg szeretettel fogadja a ked­ves vendégeket. Dr. Friedrich professzor, a német békeharcosok bizottságának elnöke üdvözölte az ülésszak részvevőit és a meg­hívottakat. Az ülésszak megnyitása alkalmából Német­ország minden részéből érkeznek az üdvözlő táviratok a Béke Világtanácshoz. (Agerpres.) Megjelent orosz, román, francia, német, angol, spanyol és magyar nyelven a 26. (190) VEZÉRCIKK: A fasiszta Tito-sclikk, a béke, a demokrácia és a szocializmus halálos ellensége. BOLESZLAW BIERUT: A város és falu összefogásának megerősítése a szocia­lista építés mai szakaszában. JOHANN KOPLENIG: Nyugat-Ausztria mi­­litarizálása és az osztrák nép harca a békéért. DIMITR GANEV: A bolgár nép nagy fia és száma a nemzetközi munkásmozgalom kima­gasló alakja. VACLAV DAVID: A csehszlovák nép hatá­rozottan állást foglal a háborús külön­szerződés ellen. JAN MAREK: Politikai jegyzetek. Hírek. Kapható a „Mi könyvesboltunk" üzletei­ben és az újságárusoknál. Ara 40 báni. J. A. Malik szovjet megbízott beszéde a Biztonsági Tanács június 25. ülésén. (5. oldal) Fontos intézkedéseket hozott az Or­szágos Szakszervezeti Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. (2. oldal) Az ifjúság további bevonásával ja­vítsa meg munkáját a dévai Petőfi kultúrotthon. (2. oldal) Lapunk tartalmából: Testvéri szocialista nemzetek a kom­munizmus győzelméért. (3. oldal), Testnevelés és sport. (4. oldal) Az ilyefalvi néptanács jól irányítja a nyári mezőgazdasági munkát. (5. oldal) Politikai okból bombázták az ameri­­kai agresszorok az északkoreai ví­­zierőmű­veket. (6. oldal) A szovjet kormány válasza a svéd miniszterelnök provokációjára. (6. oldal) A Magyar Népköztársaság kormányá­nak tiltakozása a Tito-fasiszták újabb határprovokációi ellen. (6. oldal) ,­­ • V • • • . ... . . . - i­ •• M •• •. . .­. . . .. A szénipari bányászok országos értekezlete Szombaton folytatódtak a bányászok petrozsényi országos értekezletének munká­latai. A megbeszélés során sztahanovista és élmunkás bányászok, mérnökök és techni­kusok szólaltak fel. Mátasureanu Ion lupényi bányász felszólalása A szénipari bányászok országos értekezletén a vitában elsőnek Matasareanu Ion bányász szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy az IMSZ- brigádok nagy lendülettel indultak harcba az évi terv teljesítéséért. Márciusban mégis 22 brigád maradt a norma alatt, áprilisban már csak 12, míg májusban csupán egy brigád nem teljesítette no­rmáját. A pártszervezet, a szakszervezeti bizottság és az IMSZ segítségével elértük, hogy jelen­leg egyetlen IMSZ-brigád sem termel a nor­mán alul. Néhány hónap előtt az én brigádom is norma alatt dolgozott — mondta Matasa­­rean elvtárs. — Ennek oka az üres csillék és a Diesel-mozdonyok hiánya volt. A robbantó­mesterek sem jöttek idejében. Én Ivan Golo­vin szovjet sztahanovista módszerével dolgoz­tam. Három hónapig Fatu Virgil mérnök elv­társ segített nekem s igy normámat 70—80 százalékkal túlteljesítettem. Három hónap után azonban nem kaptam segítséget, mert egyes technikusok azt hitték, hogy Golovin módszerének alkalmazásával anyag és rob­bantómesterek nélkül is lehet dolgozni. Tanulmányozva Ivan Golovin brosúráját, jobban megszerveztem munkámat s értekezle­tünk köszöntésére 608 százalékos normatúl­­szárnyalást értem el. Hasonló eredményt ért el Muszta Sándor brigádja is, amely 606 szá­zalékkal termelt előirányzatán felül. Lupény­­ban azonban még vannak olyan csoportok is, amelyek a normán alul dolgoznak. Ez első­sorban amiatt van, mert egyes munkahelye­ken a szükségesnél több szakképzett munkás dolgozik s ugyanakkor más munkahelyeken egyáltalán nincsenek szakemberek, ami gátol­ja a munkahelyen való szakképesítést is. Ezenkívül rosszul osztották el az embereket a szektorokban és túl gyakran váltogatják őket. Matasarean elvtárs bírálta a munkafegye­lem hiányát egyes bányászoknál, köztük azo­kat az ifjakat, akik igazolatlanul kimaradnak a munkából. Bírálta egyes alapszervezetek gyenge politikai munkáját a munkahelyen va­ló váltás megvalósításával kapcsolatban. A felszólaló rámutatott arra is, hogy egyes technikusok nem foglalkoznak az üres csille és faanyag-ellátás biztosításával, majd hang­súlyozta, hogy egyesek, — bár kötelességük volna — nem segítik a norma alatt dolgozó csoportokat. Ezt a kötelességüket csak papí­ron teljesítik. Befejezésül a felszólaló javasolta, hogy a technikusok nyújtsanak több segítséget a bri­gádoknak, hogy szervezzenek brigádok közötti tapasztalatcseréket, erősítsék meg a techni­kusok az ellenőrzést. Matasarean elvtárs ugyanakkor felajánlotta, hogy évi tervét októ­ber 1-ig teljesíti, alkalmazza a ciklikus gra­fikon módszert és augusztus 23-ig három munkást szakképesít, bányászkáderek kiképzésében kívánnivalót hagy maga után. A szakképzett elvtársakat túl gyakran helyezik át, sokszor mindjárt másnap már az egyik munkahelyről a másik munkahelyre. Egyes mesterek nem magya­rázzák meg az ifjaknak, hogyan használják ki a munkaidő mind a 8 óráját, s azt, hogy miért kell betartani a munkafegyelmet, nem gondoskodnak eléggé az anyagokról, amikre az ifjaknak szükségük van. A petrillai bánya vezetőségének köteles­sége, hogy nagyobb gondot fordítson az ifjú bányászokra, nagyobb figyelmet szenteljenek élelmezésükre, az otthonokra, ahol laknak. Schiller sztahanovista rámutatott, hogy fo­­kozott erőfeszítésre van szükség a termelés növelésére, az önköltség csökkentésére, a takarékosság megvalósítására, a munkafe­gyelem megerősítésére és a bányák tervalatti teljesítményének felszámolására. Mi idősebb bányászok, az ifjúsággal együtt a párt veze­­tésével nagy dolgokat tudunk megvalósítani, a hegyeket is el tudjuk mozdítani. A petrillai bányászok és technikusok nevé­­ben Schiller elvtárs fogadalmat tett, hogy a a bánya munkásai és technikusai túlteljesítik 1952. évi tervüket. Román Petre mérnök felszólalása Román Petre a vulkáni bánya mérnöke fel­szólalásában kifejtette, hogy iparunk fejlődé­se megköveteli a szénbányák termelőképes­ségének fokozását, így a munkásokra, mér­­nökeikre és technikusokra hárul az a feladat, hogy újabb munkamódszereket vezessenek be. Továbbiakban kihangsúlyozta mennyire szük­séges a munkát fejlettebb formában megszer­vezni és a ciklikus grafikont alkalmazni. Igen fontos a munkafolyamat összes tényezőinek összehangolása: szénfejtés, rakodás, szállí­­tá­s, stb. , ott, ahol a munka jól megszervezett, az al­kalmazottak fizetése is emelkedik, mert a munka termelékenysége is növekedik. A lu­pényi bányában például, ahol komoly szerve­zési hiányosságok voltak márciusban, a fize­tés középértéke 132 lejjel volt kevesebb az aminoszai bányánál, ahol a munkát jobban megszervezték. A bányászok gyakori javaslatai a munka­folyamat megszervezésére, újításai jelentéke­nyen hozzájárulnak a munka megjavításá­hoz. Ezekből a javaslatokból a mérnökök és a technikusok egyaránt tanulhatnak A Vul­­kán bányában dolgozó Böjte Pál brigádja például a ciklikusgrafikon tíz napi alkalma­zása után javasolta, hogy a vájárok számát 36-ról 26-ra csökkentsék, így a brigádnak si­került megjavítani a fejtési munkálatokat a ciklikusgrafikon tervét túlhaladni. Pârvulescu Jója brigádvezető májusban javasolta, hogy alkalmazzák a ciklikus grafikont négy váltás­ban. Vannak azonban még olyan mérnökök, akik nem igyekeznek megjavítani a munkát, nem karolják fel a munkások kezdeményezé­seit, javaslatait. Elavult módszerek alkal­mazásával akarják a munka termelékenysé­gét növelni, azt hiszik, hogy a fejtések szá­mának növelésével biztosították a terv telje­­sítését. A csökkentett termelékenységű fejtések számának növelésével, szétszóródik a felsze­relés, megnehezedik a munka ellenőrzése és a szállítás. Tehát a mérnököknek és techni­kusoknak igyekezniük kell, hogy megfelelő számú fejtés legyen s ezekben fokozzák a munka termelékenységét, melyet csak a mun­ka jó megszervezésével, a gépesítés, valamint a haladó módszerek elterjesztésével érhetnek el Felszólalása további során rámutatott arra, hogy a frontfejtések alkalmazásával je­lentős mértékben növekedik a termelékeny­ség. Ezzel nagyban elősegítik a komplex­­gépesítést, megkönnyítik a szállítást és ke­vesebb bányaiéra van szükség. A Szovjetunióból és a népi demokratikus országokból kapott gépek, valamint a ha­zánkban gyártott gépi berendezések nagyban megkönnyítették a munkát és lehetővé tet­ték bányáink gépesítését. Azonban egyes mérnökök, mint Panai­­tescu, Bocancioiu és mások ellenséges ma­gatartást ,tanúsítottak a nálunk gyártott gé­pekkel szemben. Szerintük csak az angol és amerikai gépek felelhetnek meg s a mi gé­peinket lenézően fogadták. Büszkéknek kell lennünk, hogy egyre több és komplikáltabb ,népm jelenik meg a R.P.R. jelzés. Alkalmaz­zuk mind nagyobb mértékben a hazánkban gyártott gépeket. A gépgyárak munkásai és mérnökei azonban igyekezzenek még jobb és tökéletesebb gépeket készíteni, szívleljék meg a bányászok tanácsait, észrevételeit. Befejezésül felhívta úgy a fiatal, mint az idősebb mérnökök figyelmét jövőbeni felelős­ségteljes feladataikra. Határtalan szeretetét és háláját nyilvání­totta pártunk, kormányunk és Gh. Gheorghiu- Dej elvtárs iránt, azért a gondoskodásért amit a bányászok iránt tanúsítanak. Ugyan­akkor vállalta, hogy minden tudásával elő­segíti a dolgozók munkáját, hogy a Vulkán iránya becsülettel teljesítse ez évi termelési és beruházási tervét. Schiller Gergely petrillai sztahanovista felszólalása Schiller Gergely sztahanovista a petrillai bányászok nevében a bányászoknak a Román Munkáspárt és Központi Vezetősége, vala­mint Gh. Gheorghiu-Dej iránti szeretetét tol­mácsolta. Schiller Gergely elvtárs rámutatott arra, hogy ahhoz, hogy a petrillai bánya teljesítse tervét nagyobb figyelmet kell fordítani a szak­­káderek nevelésére. Sok bányász új elvtársakat szakképesített, de vannak sokan olyanok is, akik nem törőd­nek az új szakkáderek nevelésének problémá­jával. Ahhoz, hogy minél alaposabban kiképezzük az új bányászkádereket ki kell oktatni az ifja­­kat, hogyan ellenőrizzék a munkahelyet, ho­gyan ácsoljanak, hogy elkerüljék a balesete­ket. „Én például — mondotta 24 éve dolgo­zom a bányában és ez alatt az­ idő alatt soha­sem volt balesetem. Az ifjú elvtársakat meg kell tanítani, hogyan készítsék el az előhaj­­tásnál a robbantólyuka­kat, hogy minél több szenet fejtsenek és takarékoskodjanak a rob­banóanyaggal. Szükséges még, hogy az idő­sebb bányászok mindig példát mutassanak a munkafegyelemben. Meg kell mondanom, hogy az a támogatás, amelyet a pártszervezet, az üzemi bizottság és a kitermelés vezetősége nyújt az új Rai­a Anton aninai bányász felszólalása Mi, temesvár tartományi bányászok nagyon örülünk, mert számunkra nagy tisztesség az, hogy a párt vezetősége és a kormány elé járulhatunk és rámutathatunk egy sor, ter­vünk teljesítését és­­túlszárnyalását illető kérdésre. A bányamunkások lendületesen dolgoznak, teljesíteni akarják a tervet. Mégis, a tervet több okból nem teljesít­ettük. Többek közt­­a csillehiány és a szakképzett bányászok hiánya miatt, azért mert nem volt meg a szoros együttműködés a szakszervezet és a válla­latvezetőség­­ között és az üzemi bizottság­nak a szocialista verseny megszervezése te­rén mutatkozó­ hiányosságai miatt. Megelégedtünk azzal, hogy a bányászcso­portok írásos szocialista versenyszerződést kössenek egymással, de­­nem igyekeztünk biztosítani a versenyző bányászoknak a ked­vező feltételeket is ahhoz, hogy teljesíthessék vállalásaikat. A­­technikus káderek nem min­dig törődtek azzal, hogy a versenyző csopor­tok megkapják a munkájukhoz szükséges anyagot .(bányafát, deszkát, szerszámokat, üres csillét, stb.). A mérnökök és technikusok, nagy segítsé­get nyújtanak nekünk, legtöbbjük odaadással dolgozik, hogy mind több szenet fejtsünk az országnak. A kitermelésenkénti munka­érte­kezleteken, amelyeket az üzemi bizottság szervez, mégis akadnak olyan mérnökök és technikusok, akik vállalkoznak különböző dolgokra, de nem igyekeznek mindig teljesí­teni a vállalásaikat,­­ és ahelyett,, hogy azt tanulmányoznák, mint teljesíthetik a tervet, azon törik a fejüket, hogy milyen ürügyeket hozzanak fel, amiért nem teljesítették azt. Munkahelyeinkre visszatérve határozottan és lelkesen dolgozni fogunk a szocialistái verseny alapos megszervezéséért, hogy a verseny segíthessen bennünket a terv teljes..•ü­tésében és túlszárnyalásában. Azokat pedig, akik nem akarnak a munkásosztállyal együtt haladni és nem akarják támogatni a békéért és szocializmusért vívott harcot, azokat lelep­lezzük, hadd lássa az egész világ, hogy el­lenségei a mi haladásunknak a boldog élet felé. A továbbiakban Raica elvtárs, miután rá­­mutatott arra, hogy a üzletekben pontra mind i­dent lehet kapni, felhívta a figyelmet arra, hogy a „Munka“ szövekezet domani, saculi és lupaci fiókjai nincsenek elegendő mérték­ben áruval ellátva. Hiányosságok vannak a hús- és zöldségellátás terén. Miután számos javaslatot tett a bányászok anyagi és kulturális életszínvonalának meg­javítására vonatkozólag, Raica elvtárs kife­jezte az aninai bánya munkás- és technikus- kollektívájának azt a szilárd elhatározását,­ hogy becsülettel teljesítse a ráháruló feladat­­okat. Constantin Sävescu mérnök felszólalása Constantin Sävescu elvtárs, feketehalomi mérnök a következőket mondotta: Két kérdést akarom felvetni itt, a termelé­si értekezleten, mégpedig a biztonság tech­nikáját és a Szénipari Főigazgatóságon ural­­kodó bürokráciát. A feketehalomi és köpeci szénbányákban a biztonság technikáját nem úgy alkalmazzák mint ahogy kellene, sőt egyes technikusok a termelés akadályának minősítik ezt. Ez a felfogás megnyilvánul a Szénipari Fő­­igazgatóságon is, ahol a munkavédelmi osz­tály íróasztal, mellől végzi a munkáját. A kiadott utasításokért felváltva, hol az igaz­gató, hol a főmérnök felel, azonban az ellen­őrzés és a terepen végzett útmutatás csaknem teljesen hiányzik. Az üzembizottság sem aktívabb ebből a szempontból. Bár tudvalevő, hogy az ügyiratokat a leg­több esetben a mérnökök és technikusok old­ják meg, mégis számtalanszor kapunk olyan levelet a Főigazgatóságtól, amelyben külön­böző helyzetjelentéseket kérnek pontos ada­tokkal, de ezek a levelek igen gyakran a megállapított beküldési határidő után érkez­nek. A nagyobb irodai munkák igen sok időt vesznek igénybe, s így a mérnökök és tech­nikusok nem tudják megoldani a terepen elő­adódó kérdéseket. Vajjon mi rejtőzik e na­ponta megismétlődő akta-kérés hátterében? Javaslom, hogy az Igazgatóság tanulmányoz­za ezt a kérdést. Befejezésül pedig azt kiáltom: Éljen a Romárt Munkáspárt, élén a Központi Veze­tőséggel! (hatalmas és élénk taps.) Éljen a Szovjetunió, a Szocializmus Nagy Hazája, élén Sztálin elvtárssal, a világ ösz­­szes dolgozóinak szeretett vezetőjével, (hosz­­szas tapsvihar, lelkes éljenzések). Kis Keresztély felszólalása a bihartartományi bányászok nevében A bihartartományi Sarmaság és Dernatata­­ros lignit és aszfalthomok bányáiban dolgozó munkások, mérnökök, technikusok és tisztvi­selők nevében, Kis Keresztély elvtárs szólalt fel. Rámutatott arra, hogy bár ezekben a bá­­nyavállalatokban elég nagyszámú félproletár elem dolgozik, mégis a munkások többsége szocialista versenyben áll s ez a tény lehető­vé tette, hogy jelentős sikereket érjenek el a termelésben, így például a sarmasági vál­lalat féléves tervét 5­ százalékkal túlteljesí­tette, Dem­atataroson pedig ez évben először sikerült 4 százalékkal túllépni a májusi és jú­­niusi tervelőirányzatot. Az elért eredmények mellett azonban az igazgatóság, a pártalapszervezet és az üzemi bizottság munkájában még számos hiányosság tapasztalható. A szocialista versenyeknek sokszor formá­lis, bürokratikus jellegük van; nem kísérik eléggé figyelemmel a munkavállalások nyil­vántartását és a versenyben elért eredménye­ket. Még nem használunk ki eléggé minden rendelkezésünkre álló ösztönző propaganda­­eszközt az élmunkások és sztahanovisták, va­lamint, munkamódszereik népszerűsítésére. Ezzel magyarázható, hogy vállalatainkban a sztahanovisták és élmunkások száma — a lehetőségeinkhez viszonyítva — kicsi. A pártalapszervezet bürója, amelynek én is tagja vagyok, — mondotta a továbbiakban a felszólaló,­­ ahelyett, hogy segítette és biz­­tosította volna az üzemi bizottságok politi­kai vezetését, alárendelte magát ezeknek. Sok hiányosságunk van, a tapasztalatcsere, és az élmunkások népszerűsítésének megszer­vezése terén is. A bányáink fejlesztése szem­pontjából annyira fontos a­ szakképzett erők bevonása terén komoly nehézséget jelent a lakáshiány. Jóllehet a vállalatok beruházási tervében a munkások és technikusok részére körülbelül 300 lakás építését irányozták elő, mindmáig az egész tartományba­n csak 65 la­kás épült. Hasonló helyzet a társadalmi-kulturális építkezések tervével is. A Központi Vezetőség pártszervezetekhez és a párttagsághoz intézett ez évi márciusi levelének feldolgozása növelte vállalataink munkásainak forradalmi éberségét Az utób­bi hónapokban több ellenséges elemet lep­ez­­(Folytatás a 2-ik oldalon) Harc a bőséges termésért Teljesítették beszolgáltatási kötelezettségüket Arad tartományban a kisjenői, sofrony­ai, a lippai és a simándi kollektív gazdaságok fe­jezték be elsőkként az árpa aratását. A lippai kollektív gazdaság volt az első a be­szolgáltatásnál. Június 26-ig beadta a be­gyűjtő szerveknek a kvótáját és megkapta a rajon 1. számú nyugtáját. Az agrotechnikai szabályok alkalmazásával a kollektivistáik 25 mázsás hektáronkénti át­lagtermést értek el. A konstancatartományi néptanács részletes tervet készített a nyári kampányra A konstancatartományi néptanács végrehaj­tó bizottsága részletes terménybegyűjtési ter­vet dolgozott ki, hogy az aratást és cséplést idejében és veszteség nélkül végezhessék. A terv szerint naponta huszonnyolcezer hektár termését aratják le, 10.500 hektárét pedig ki­csépelik. Hogy a cséplést kedvező körülmé­nyek között teljesíthessék, megtettek minden szükséges intézkedést. Meghatározták a sze­rük helyét, 17 szérűt teljesen villamosítottak, 33 cséplőgépet pedig ugyancsak villanyerőre rendeztek be. A GTA-k külön szaktanfolyamo­kat szerveztek, ahol 200 cséplőgép- és­­arató­gépvezetőt képeznek ki a traktoristák és a kol­lektív gazdaságok tagjai sorából. Ezenkívül a községi néptanácsok végrehajtó bizottságai 600 cséplőgépfelelőst szerveztek be a legrátermet­tebb dolgozó parasztok közül. A begyűjtött gabona tárolására 5 silót és 95 raktárt készítettek elő. A csenei állami gazdaság dolgozói az elsők között kezdtek hozzá az őszi árpa ara­tásához. A munkaidő és az arató-kötöző­gépek tökéletes kihasználásával az állami gaz­daság már június 20-ra befejezte 200 hek­táron az árpa aratását. A máriaföldi állami gazdaság dolgozói, hogy szemveszteség nélkül végezzék el a betakarítást, idejében és összes gépeik igény­­bevételével kezdték meg az ősziárpa aratá­sát. A nyolc aratógéppel és a kombájnnal óránként 30 hektár ősziárpát arattak, hogy maradéktalanul kihasználják a traktorok tel­jesítőképességét, gépcsoportokat kapcsoltak össze. Minden traktor két aratógépet vonta­tott. A nyolc aratógépnél csak négy traktor A holt tartományi kollektivisták a bőséges termésért vívott harc során elsők voltak a nö­vényápolásban. Most a beszolgáltatásban is élen járnak és példát mutatnak a dolgozó pa­­rasztoknak. A bailesti kollektivisták, miután befejezték az árpa aratását, rögtön eleget tettek haza­fias kötelességüknek. A szérvről egyenesen a begyűjtő központhoz vitték 26 mázsa 20 kiló árpakvótájukat. A tartományban ők kap­ták meg az első nyugtát, van üzemben és az így felszabadított másik négy traktorral tarlóhántást végeznek. Az állami gazdaság dolgozói vállalták, hogy a gépek tökéletes kihasználása érdeké­ben alkalmazzák Nyikolaj Bredjuk gyorscsép­­lési módszerét, így megrövidítik a cséplés idejét és jelentős üzemanyagot takarítanak meg. A gyarmatai állami gazdaság dolgozói az aratási munkálatokkal egyidőben elvé­gezték a repce cséplését is. Kicsépelték a gazdaság 120 mázsa repcetermését. Az őszi­­árpa cséplését a kombájn az aratással egy­időben végzi. Június 23-ig a tartomány területén az ál­lami gazdaságok dolgozói 446 hektár árpát arattak és 126 hektár termését ki is csépelték. A bränetui (Bals rajon) kollektivisták jú­nius 27-én 24 mázsa 32 kiló árpát szolgáltat­tak be. Övék lett a rajon egyes számú nyug­tája. A két kollektív gazdaság tagjainak haza­fias példamutatása nyomán az egész tarto­mányban fellendült a munka. Kollektivisták és egyénileg dolgozó parasztok túlszárnyalni igyekeznek egymást a betakarításnál és a be­szolgáltatásnál. (Agerpres). Lúgos rajonban is megkezdődött az aratás Néhány napja Lugos rajon dolgozó pa­rasztsága is megkezdte az őszi árpa aratását. Klicsova, Sudrias, Szinérszeg, Betnc, Stiuca, Boldur és Hezeris községekben az aratás első napján több mint 50 hektárról takarítot­ták be az árpát. Lugos határában is szépen halad a beta­karítás. Június 25-ig az állami gazdaságban 30 hektár területről aratták le a repcét és utána nyomban megkezdték az árpa aratását. Az egyénileg dolgozó parasztok követték az állami gazdaság dolgozóinak példáját és több mint 18 hektár területen learatták az árpát. Viaszérésben aratnak a paráci kollektivisták A napokban a paráci (Temesvár tarto­mány) kollektivisták őszi árpája is elérte a viaszérést. A szorgalmas kollektivisták nem húzták-halasztották az időt, hanem amint a minisztertanács agrominimumokról szóló határozata előírja, nyomban megkezdték az aratást. A­z első napon két arató-kötözőgép­­pel délig tíz hektárról aratták le a gazdag árpatermést. Ezen a napon a gépek teljesítő­képességének jó kihasználásával sikerült a gépek napi normáját három hektárral túllép­ni. Ugyancsak az aratás első napján Hege­dűs Mária kollektivista, aki a kévéket hordta, napi előirányzatát 90 százalékkal teljesítette túl. Temesvár tartomány állami gazdaságai vezetnek az aratásban Élen jártak a növényápolásban , élen járnak a beszolgáltatásban

Next