Romániai Magyar Szó, 1952. augusztus (6. évfolyam, 1497-1523. szám)

1952-08-01 / 1497. szám

= Romániai Magyar Szó _ u,.—— „ —.I ■ I, ————j»—. Dolgozó népünk lelkesedéssel fogadja az­ új Alkotmány Még több és még jobb vásznat szövök hazánk dolgozóinak örömteli jóérzés töltött el, amikor elolvas­tam a Román Népköztársaság új Alkotmány­­tervezetét. Az Alkotmánytervezet hűen tük­rözi a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hősi harcai nyomán elért ered­ményeinket. Az Alkotmánytervezet biztosítja anyanyelvünk használatát, biztosítja a gaz­dasági, politikai, kulturális fejlődést a RNK minden állampolgárának nemzetiségre, nemre való tekintet nélkül. Mint a sepsiszentgyörgyi „Dózsa György" textilgyár sztahanovista szövőnője, szívem egész melegével köszöntöm az új Alkotmány­­tervezetet. ígérem, hogy további munkámban eredményes munkával akarom támogatni a szocializmust építő hazánk alaptörvényét; kész vagyok bármilyen áron megvédelmezni azokat a jogokat, amelyeket az új Alkotmány­­tervezet biztosít a dolgozóknak. Az Alkotmánytervezet kimondja, hogy az állam következetesen megvalósítja a tőkés elemek korlátozásának és kiszorításának po­litikáját. Úgy érzem, csak akkor tudom igaz. Nagy örömmel olvastam az új Alkotmány­­tervezetet, mely alaptörvénye mindazoknak a hatalmas vívmányoknak, amelyeket dolgo­zó népünk a párt vezetésével a szocializmus építésének útján eddig elért. Még élénken emlékszem a keserű múltra. Emlékszem arra az időre, amikor az én anyám is grófi cseléd volt. Az egész zsibói határ a grófoké volt abban az időben. A dol­gozó parasztok éhbérért cselédeskedtek e föl­deken. SZŐCS TERÉZ a sepsiszentgyörgyi „Dózsa György” textil­gyár sztahanovista szövőnője még fokozottabban harcolok a termelés szün­telen emeléséért. 1949-ben, amikor a textilgyárba kerültem, két szövőgépen kezdtem a munkát. Azt gon­doltam, hogy ennél többre sohasem vihetem. Azonban pártunk tanításai nyomán, a szov­jet sztahanovisták munkamódszereinek ta­nulmányozása után, 1951 tavaszán 2-ről 4 gépre, majd pedig 8 szövőgépre tértem át. Közel egy éve, hogy 8 szövőgépen dolgo­KEREKES LÁSZLÓ a tordai „Silica” téglagyár tisztviselője. tán támogatni Alkotmánytervezetünket, ha én is kíméletlenül leleplezem városunk pia­cain élősködő üzéreket és spekulánsokat, akik gyengíteni igyekszenek szilárd pénzünk Újabb győzelmeink ösztönzője SÁRKÖZI ISTVÁN zsibói dolgozó paraszt Ez a szenvedéssel teli élet, amióta a dicső­séges Szovjet Hadsereg felszabadította orszá­gunkat, eltűnt körünkből. A földesúri birtokokat felszámoltuk és szétosztottuk azok között, akik egykor bé­resként dolgoztak ezeken a földeken. Közsé­günk dolgozói a kollektív gazdaság megalá­zom. Azóta mindig a norma fölött áll ter­melési grafikonom. Júniusban 114 százalék­ban teljesítettem a normát. A júliusi terme­lési grafikon mutatószáma eddig 110 száza­lékos eredményt mutat. Tudom, hogy egyéni eredményeink szoro­san összefüggnek az ország valamennyi dol­gozójának munkájával és eredményeivel. Termelőmunkám mellett igyekezni fogok üze­münk számos dolgozójával, elsősorban is szakszervezeti csoportommal, megismertetni az új­ Alkotmánytervezetet. Ugyanakkor vál­lalom, hogy gépenként 5—5000 veréssel töb­bet szövök és még jobb minőségű vásznat készítek országunk dolgozóinak­ vásárlóerejét. Napi munkám mellett vállalom, hogy éberen vigyázok dolgozó népünk meg­valósításaira, amelyeket az Alkotmányterve­zet biztosít számunkra. Alkotmánytervezetünk újabb erőt ad mun­kámhoz, mind lelkesebben dolgozok, mert tu­dom, hogy Népköztársaságunkban, ahol bé­kében építünk, egyre javul az életszínvonal, egyre boldogabb élet vár ránk o­kításáért küzdenek. Eddigi munkánk során is igyekeztünk földjeinket az élenjáró módsze­rek alkalmazásával megművelni, az agromi­­nimumi szabályokat alkalmazni. Népköztársaságunk új Alkotmánytervezeté­nek tanulmányozása engem is arra buzdít, hogy minél több dolgozó földműves-társam­mal megismertessem ezt a nagyjelentőségű dokumentumot és még határozottabban har­coltak kollektív gazdaságunk megalakításá­ért. Harcolok az Alkotmánytervezetben előírt kötelezettségek betartásáért Agitációs pontok alakultak a fővárosban az új Alkotmánytervezet megvitatására A legutóbbi napokban számos fővárosi vállalatban választották meg a Népi De­mokrácia Frontjának büróját. A NDF büró­­jának feladata, hogy a gyárak és üzemek dolgozóival alaposan megismertessék hazánk új Alkotmányának tervezetét, hogy széles körben népszerűsítsék azokat az eredménye­ket, amelyeket népi demokratikus rendsze­rünk a szocializmus építése folyamán elért. Az ITB Központi Műhelyeknél a NDF bürójának megválasztása alkalmával a büró tagjai, élükön Gh. Oprita pártszervezővel megfogadták, hogy egyre több dolgozót von­nak be az Alkotmánytervezet megvitatásá­ba. Ez alkalommal Ion Anton sztahanovista, Vasile Dobrescu esztergályosmester és még sokan mások vállalták, hogy magasabb szín­vonalra emelik a szocialista versenyt, új munkasikerekkel köszöntik népünk nagy ün­nepét, augusztus 23-át. Ugyanilyen lelkes hangulatban választot­ták meg a NDF bürójának tagjait a „Vulcan" fémipari üzemben. A bürótagok a vállalat legjobbjaiból kerültek ki. Valamennyien szé­leskörű agitációs munkát végeznek majd az Alkotmánytervezet népszerűsítéséért. A „Scânteia Ház” nyomdaipari kombinát építőtelepein is nagy örömmel és lelkesedés- t ''árasztan‘ 'k meg a NDF büróját. Epité­­tl­ik és szerők, kőművesek és technikusok vállalták, hogy minden erejükkel támogatni fogják a bürót, amelynek tagjai Vasile Neamtu, a pártbizottság titkára, Gheorghe Constantin, az üzemi bizottság titkára, Av­­ram Lechihman sztahanovista, Marin Con­­stantinescu könyvkötőmester és mások. A fővárosi vállalatokban folytatódik a NDF bürök választása. ★ Kedden délután a fővárosban számos újabb agitációs pontot avattak fel. Eze­ken a helyeken a dolgozók részletesen meg­ismerhetik hazánk új Alkotmánytervezetét. Az agitációs pontokban jól felkészült agi­tátorok és propagandisták adnak majd felvilá­gosítást az állampolgároknak és megbeszé­lik velük az új Alkotmánytervezetre vonat­kozó javaslataikat. A „Május 1” rajoni 3-as számú agitá­ciós pont az ITB Központi Műhelyek kö­zelében van. A felavató ünnepségen a kör­nyező vállalatok számos dolgozója és a kerület sok lakosa vett részt. Az ITB Köz­ponti Műhelyeknél dolgozó Ion Anton szta­hanovista emlékeztette a jelenlevőket a pol­gári alkotmányokra, amelyek csak a­z elnyo­móknak adtak jogokat. Hangsúlyozta, hogy or­­szágunk új Alkotmánytervezete mélységesen demokratikus jellegű és szentesíti mindazo­kat a vívmányokat és szabadságjogokat, a­­melyeket munkásosztályunk, kipróbált pártja vezetésével, hősies harcok árán vívott ki. A „Tudor Vladimirescu” rajon 127. számú agitációs pontját a külkereskedelmi mi­nisztérium pártbizottsága patronálja. A fel­avató gyűlésen a külkereskedelmi miniszté­rium, az erdészeti minisztérium, a könnyű­ipari minisztériumi és a fővárosi néptanács számos tisztviselője jelent meg. Constantin Pârvulescu elvtárs, a „Tudor Vladimirescu” rajon NDF Tanácsának meg­bízásából beszélt az agitációs pont hi­vatásáról. Rámutatott, hogy minden agitá­tor feladata megismertetni a dolgozókkal az új Alkotmány tervezetét. A vita során felszólalt Radu Ion népi ül­nök, az „Augusztus 23” üzemek géplakato­sa. Elmondotta, milyen nehéz sorsa volt a burzsoá­ földesúri rendszer idején. Apja va­súti munkás volt. Hét gyermeke közül egyik­­sem tanulhatott. Ma a párt gondoskodása lehetővé tette, hogy­­ mind a hat gyerme­két taníttassa. Gyermekei ösztöndíjat kap­nak, és kiváló feltételek között tanulhatnak. A felszólaló agitátorok lelkesen beszéltek azokról a jogokról, amelyeket az új Alkot­mánytervezet biztosít hazánk minden dol­gozójának. Az OCL Aprozár Lipscani­ utca 27. szám alatti klubjában felavatták a „Tudor Vladi­mirescu” rajon 126-os számú agitációs pontját. Két szépen feldíszített termet bo­csátottak az agitációs pont rendelkezésére és felszerelték rádióval, könyvtárral, stb. Az agitátorok közül sokan felszólaltak és vállalták, hogy jól megszervezett agitációs munkát fognak végezni. Folytatódik a NDF községi bizottságainak megválasztása Az ARAD TARTOMÁNY számos községében a napokban megválasztották a NDF községi bizottságait. Vingán a legszorgalmasabb és legrátermettebb román, magyar, bolgár és német dolgozókat választották meg, akik testvéri közösségben dolgoznak és harcolnak a jobb életért. A bizottság 23 tagja között van Bona Dupca — a „Hristo Botev” kollek­tív gazdaság elnöke, Varga Julia dolgozó pa­rasztasszony, Cosma Marin tanító, Garlatt Stefan a községi alapszervezet titkára, Sas József a helyi néptanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke, Rezvan Juliana kollektivista és mások. A választás" alkalmával összegyűlt 120 ál­lampolgár megvitatta az új Alkotmány ter-’­vezetet. . ■* Stemper Antal és Fehér Mihály elvtársak javaslatára a nemzeti kisebbségek teljes­­ egyenjogúságára vonatkozó 81. és 82. cikke-h­­lyett, valamint a Magyar Autonóm Tartomány­­ létesítéséről szóló 19. cikkelyt ismételten fel­olvasták magyarul és románul, majd alapo­san megvitatták. Az Alkotmánytervezet és augusztus 23 tisz­teletére sokan vállalták, hogy idejében és jó feltételek között végzik el a termés betakarí­tását és az elsők között adják át az állam­nak járó kvótákat. TEMESVÁR TARTOMÁNY számos községé­ben tartottak az elmúlt napokban gyűléseket, amelyeken megalakították a NDF helyi bi­zottságait. A gyűléseken pártaktivisták, nép­tanácsi képviselők, a tömegszervezetek tag­jai, kollektivisták és a betakarítási kampány­ban kitűnt egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­­­rasztok vettek részt.­­ A temesvárrajoni Rékás községben többek­­ közt megválasztották Varga Jánost a közö­s­­ségi néptanács elnökét, Ion Murgut a BMF* helyi alapszervezetének titkárát, Stric­er Ferencet a szövetkezet elnökét, Kovács Te­réz kollektivistát, Miller Miklóst az IMSZ- alapszervezet titkárát, Ilie Tárzsu szegény­parasztot. A lugosvaloni Bálinc községben is meg­alakult a NDF bizottsága. Kovács István a BMP helybeli alapszervezetének titkára, Dannig Ion a cséplésben és kvóta-beszolgál­tatásban élenjáró dolgozó paraszt, Maria Co­­toroiu a KDNSZ helyi bizottságának titkára és mások kerültek be. A facsetrajoni Begamonostor községben beválasztották a NDF bizottságába Kovács Józsefet a néptanács elnökét, Ana Papuc ta­nítónőt, Ana Poneavát a néptanács titkárát, Pongrác József kollektivistát, Petre Onescut a helybeli IPEIL IMSZ-alapszervezetének titkárát és másokat ALKOTMÁNYTERVEZETÜNK:, ÚJ ÉLETÜNK TÜKÖRKÉPE * * • « ’ Az arad tartományi kisszentmiklósi „Vörös Csillag” kollektív gazdaság széles szántóföldjein traktorok hasítják a barázdá­kat. Onódi Mátyás traktorista brigádja szántja a kollektivisták közös földjét. „A Föld a Román Népköztársaságban azoké, akik megművelik” (A Román Népköztársaság Alkotmánytervezetének 8. sza­kasza). » ....... 2 ,­­ . ..........»!■■■■■■■ !—.■ A postás élmunkások első országos értekezlete Vasárnap nyílt meg a bukaresti postapa­lota dísztermében az élmu­nkás postaelosz­tók és levélhordók első országos értekezlete. Az értekezleten résztvettek Mihai Vieru elvtárs, a posta és távközvetítési miniszté­rium helyettes minisztere; Vasile Stancu, a szállító és közlekedési munkások Szakszer­vezeti Szövetségének Végrehajtó Bizottsága képviseletében; Laurentiu Novac, a posta vezérigazgatója. A felszólalók ismertették munkamódsze­reiket és beszámoltak az eredményekről. A beszámolókat élénk vita követte. Az értekezlet részvevői munkafelajánlásokat tettek a Román Népköztársaság új Alkot­mánytervezetének és augusztus 23. tisztele­tére. Hétfőn ugyancsak a postapalota díszter­mében tartották meg a távíró és telefon él­munkások első országos értekezletét. Kigyult a villanyfény Dézna községben Az arad tartományi Dézna községben ki­gyult a villanyfény s ezáltal könnyebbé, kel­lemesebbé vált az élet. A község dolgozó földművesei kezdeménye­ző és segítő készségének nagy része van abban, hogy a Dézna-patak partján mikro­­centrálé működik. A pártszervezet és a nép­tanács irányításával sokat segítettek a he­lyi erőforrások felkutatásában és kihasználá­sában. Meghosszabbították és kimélyítették a patak gátját, megerősítették a gátfalakat és felfogták a patak vizét, hogy ezáltal nagyobb vízesést biztosítsanak. A község apraja-nagyja, férfiak, nők, ön­kéntes munkával szívesen dolgoztak. A vil­lamoshuzalhoz szükséges oszlopfát is maguk vágták ki az erdőből és állították be a kí­vánt helyre, így ma a község főutcáján, a néptanácsi székházban, a szövetkezetben és a dolgozó parasztok házaiban is nappali vi­lágosságot terjesztő villanyfény árad. Utóbb pedig a néptanács vezetésével nép­­gyűlést tartottak, amelyen az önmegadózta­­tás kérdésével foglalkoztak, s a mikrocentrálé fejlesztésének kérdését vetették fel. A dol­gozó parasztok, akik szívükön viselik a köz­ség fejlődését, egyemberként szavazták meg a mikrocentrálé fejlesztéséhez szükséges anyagi hozzájárulást és egymás után aján­lottak fel önkéntes munkavállalást is. A medgyesrajoni kulturotthonok a nyári munkák sikeréért A medgyesrajoni kulturotthonok jelentős mértékben támogatják a terménybetakarítási kampányt. A rajon 57 kulturotthonában, a kulturotthonok igazgatói, pártaktivisták, ag­rármérnökök 285 előadást tartottak. Ezek az előadások értékes tanácsokkal látták el a dolgozó parasztokat, figyelmeztették őket arra, hogy ne vesztegessenek el egyetlen na­pot sem a betakarítási csatában. Az előadásokat megbeszélések követték, amelyeknek tárgyát a nyári mezőgazdasági munka jó és idejében való elvégzése képezte. A betakarítási, cséplési és begyűjtési kam­pány idején, a medgyeslajoni kulturotthonok mozgókönyvtárakat, faliújságokat, kulturelő­­adásokat szerveznek a szérükön, a falvakban pedig mezőgazdasági kiállításokat rendeznek. (Agerpres.) Megjavult a sepsiszentgyörgyi kultúrotthon munkája Lapunk június 17. számában megbírálta a sepsiszentgyörgyi városi kultúrotthont, hogy nem végez kielégítő munkát. A bírálat után a városi néptanács kultur­­osztálya hozzáfogott a hibák kijavításához. Új vezetőséget választottak. Fehér Mihály, a kultúrotthon igazgatója a vezetőség segítsé­gével új életet vitt a kulturotthonba. Az ed­dig üresen álló szobákat, ízlésesen berendez­ték. Két sakkozó és egy olvasó­termet létesí­tettek. Meg is látszik az eredménye, a város dolgozói közül mind többen keresik fel a kul­turotthont. Egyesek sakkozni, mások olvasni vagy zongorázni járnak a kulturotthonba. Most szervezik háztartási alkalmazottakból a tánc- és színjátszó csoportot. A háromhónapos munkatervben, előadások és könyvviták szerepelnek. . Az elért eredmények azt­ mutatják, hogy rö­videsen tevékeny és mozgalmas élet költözik a kultúrotthonba. 240 gyermeket nyaraltat a Herbák János üzem A párt kezdeményezésére és irányításával, a Bőripari Szövetség hathatós anyagi támo­gatásával­­ a „Herbák János” üzem óvodá­jának 140 gyermekét egy és fél hónapra a közeli Gyalu községbe vitték nyaralni. A gyalui nagy park közepén lévő iskola­helyiséget, ahova a gyermekeket elszállásol­ták, a „Herbák János” üzem dolgozói fes­tették és tatarozták ki. Az óvoda gyermekein kívül 100 pionír fiút és leányt nyaraltat még felváltva 3—3 hétig a „Herbák János” üzem — ugyanezen a helyen. A KOVÁCS KATONA JENŐ irodalmi kör vezetőcége felhívja a kör tagjainak fi­gyelmét, hogy augusztus elsején, pénteken este 9 órai kezdettel rendes munkaülést tart, amelyre ezúton is meghívja az ér­deklődőket. Megvitatásra kerül ASZTALOS ISTVÁN „VIHARBAN” című novellája. Vitaindító: PALL ÁRPÁD. A munkaülést a „Falvak Dolgozó Népe” szerkesztőségének nagytermében, Budis­­teanu­­utca 16. szám alatt tartjuk. (6-os villamos). A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG RÁDIÓÁLLOMÁSAINAK MAGYAR NYELVŰ MŰSORA Szombat, 1952. augusztus 2. R. TEMESVÁR I. 397 m hh. 6 óra 20 perc­kor: Hirek. Zene. Híradó a kollektiv gazda­ságokból. R. ROMANIA 1935, BUKAREST II. 285 és TEMESVÁR I. 397 m hh. 14 órakor: Hi­rek. Hírmagyarázat. Zene. R. TEMESVÁR I. 397 m hh. 15 óra 30 perckor: Fővárosi lapszemle. Külföldi hirek. 15 óra 45 perckor. ,,A Román Népköztársa­ság három gazdasági-társadalmi alakulata. Konszultáció. 15 óra 55 perckor: Sportkró­nika. R. ROMANIA 1935 és TEMESVÁR I. 397 m hh. 18 órakor Színház: Moliere: „Tar­­tuffe” című vígjátékának rádióváltozata. Elő­adják a marosvásárhelyi Állami Székely Színház művészei. 1952. augusztus 1,péntek %*i v«1 A szovjet mezőgazdasági küldöttség látgatása Szdri rajonban f í A sepsikőröspataki kollektivisták határtalan lelkesedéssel fogadták az országunkban tar­tózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség egyik csoportját, amely az elmúlt napokban meglátogatta gazdaságukat. Érkezésükkor hatalmas tapsvihar és virág­eső fogadta a várva várt szovjet vendégeket, akik a szeretetteljes fogadás után, a kollek­tivisták kíséretében, a gazdaság szántóföld­jeit, terményeit tekintették meg. A kollektivisták kérdéseire, a szovjet kül­döttség tagjai kimerítő választ adtak. I. G. Petrovics, a küldöttség vezetője, arra a kérdésre, hogy a szovjet kolhozokban a brigádok és csoportok hogyan vannak meg­szervezve, a következő választ adta: — A szovjet kolhozokban a brigádok a termelési alapelvek szerint vannak megszer­vezve. A termelő brigádoknak átadják az élő és holt leltárt és a termelő brigádok 8—10 éves vetésforgón dolgoznak. A mezőgazdasá­gi munkák elvégzésében a GTA segíti a kol­hozt, mezőgazdasági gépeivel. A GTA bri­gádot a kolhoz embereivel egészítik ki — olyan emberekkel, akik már előzőleg szakké­pesítést nyernek a gépek kezeléséhez. Mivel a Szovjetunióban a mezőgazdasági munkák túlnyomó részét gépekkel végzik, a GTA brigádok feladata, hogy kellő gépekkel, a kolhoz-brigádoké pedig, kellő kézierővel és vetőmaggal legyenek ellátva. Az egész ter­melési idény alatt a traktoros brigád szoros kapcsolatot tart fenn a kolhoz termelő bri­gádjával. A csoportokat a 10 éves vetésforgó ideje alatt különböző növények termesztésé­vel bízzák meg. Mi a kötelessége a brigádosnak? Erre a kérdésre a következőkben válaszolt a látogató csoport vezetője: — Úgy a növénytermesztő, mint az állatte­nyésztő brigádos felel az e& brigád mun­kájáért. Feladatuk, hogy a rankot vezessék, ellenőrizzék és a termelé£porTnaI*at felül­­vizsgálják. Felelnek azért 'r'hogy­ a brigá­dok a termelési tervet telsitsék, sőt tultel­­jesitsék. — A szocialista verset a kolhozparasz­tok egyik leghatásosabb fig­vere’ a bo terme­sért vívott harcban — , ptldotta Petrovics e­­vtárs — hozzájárul ajj elvégzendő munka minőségének megjavitáshoz és a munkála­tok mielőbbi elvégzéséte­ , Hogyan dolgoznak azok a szovjet kolho­zokban? — tették fel­ kérdést a karospataki kollektivista nők. ... — A szovjet kolhozban a nők munkája egész évre biztosítva — hangzott a Fe­­eler.­­ Hathatós mókát fejtenek ki az illattenyésztési brigá­kban is, ahol állan­­dóan dolgoznak. Ten a termelőbagadok főtagjai a vetőmago készítik elő. Komoly minket fejtenek k az üvegházban ,a ve­­emény és zöldségdánták előhajtásában, stb. Nálunk nincs klönbség férfiak és nők között — jelentette ki határozottan I. Petro­­vics. — A szovjet­ek úgy kulturális, mint­izikai munka terén kiveszik részüket a kom­munizmus építésébő­ . . A szovjet küldötség tagjai részletes fel­világosítást adtak a tehenek egyedi takar­mányozásával és éjési módszerével kapcsola­­tosan is. Ezután még számtalan fejtett kér­désre adtak magyrázatot a küldöttség tagjai. A szovjet küldötség tagjai július 22-én az uzoni „Dózsa György” állami gazdaságot látogatták meg,ahol szintén értékes útba­igazításokkal láták el a gazdaság dolgozóit. Több mint 30 frdésre — főleg az állatte­nyésztéssel kapsolatosan — adtak részletes és kielégítő válszt. Fejlődő új életünk útján BEDŐ IMRE BOLDOG NYARALÁSA „A Román Népköztársaság állampolgá­­rainak joguk van a pihenéshez.“ A pihenés jogát a következők biztosít­ják: ... „évi fizetéses szabadság biztosí­tása minden munkás és tisztviselő szá­mára, az hogy a pihenőotthonokat, szana­tóriumokat és kultúrintézményeket a dol­gozók rendelkezésére bocsátják." (A RNK Alkotmánytervezetének 78. szakasza.) A tengerparti üdülőtelepeken és pihenőott-­­honokban, a mamaiai, vasileroaitai, te­­chirghioli nyaralókban minden évben tízezré­vel pihennek a dolgozók. Hazánkban felsza­badulásunk óta immár valósággá vált a dol­gozók fizetett szabadsága és pihenése. Öröm tölti el szívünket, ha arra gondolunk, hogy országunkban mennyi gondoskodás, megbe­csülés övezi a dolgozó, alkotó embert, hogy pártunk milyen megkülönböztetett szeretet­tel és figyelemmel veszi körül a fizikai­ és szellemi munkásokat. Vigyáz arra, hogy a dolgozók legjobbjai, az élenjárók, a munká­ban kitűntek évről-évre mind nagyobb szám­ban tölthessék kellemes körülmények között pihenőszabadságukat. Népi demokratikus rendszerünk egyik nagy vívmánya, hogy ebben az évben még több élmunkás, sztahanovista, tisztviselő, a szocializmust építő népéhez hű értelmisé­gi népesíti be csodálatosan szép tenger­partunkat, gyönyörű fürdőhelyeink szépen berendezett villáit, élvezi kies hegyvidékeink erőt, egészséget adó ózondús levegőjét. Dol­gozóink nagy tömegei olyan helyeken üdül­nek, olyan szép országrészeket, helységeket ismernek meg­, amelyekről azelőtt a letűnt kapitalista rendszerben legfeljebb csak hír­ből hallottak. Most a híres fürdőhelyek, a szépen be­rendezett villák, otthonok nyaralótelepek csakis a dolgozókat várják. Az Országos Szakszervezeti Tanács gondoskodásából e helyiségek vezetőségei egész éven át előké­szítik, csinosítják azokat, hogy amikor eljön az ideje, a várva-várt kedves vendégek, a dolgozók minél jobban érezzék magukat, hogy az itt töltött idő felejthetetlen él­mény maradjon számukra. Hogy a dolgozók lássák, érezzék a párt, a népi demokratikus rendszer messzemenő gondoskodását. A jól megérdemelt szabadság, a kellemes pihenés nagyszerű érzését és az ezzel járó örömöket, élményeket írja le hozzánk kül­dött levelében Vasile Roiatáról Bedő Imre mechanikus, a resicai Sovromconstructie él­munkása 58 éves, őszhajú ember, már öt kis unokája cseperedett fel, de éppen mert vi­lágéletében dolgozott, küzködött annyi sok száz, meg százezer munkástársához hason­lón az élet számkivetettje volt a múlt tár­sadalmi rendszerben. Fizetéses szabadság, ingyenes nyaralás, pihenés — ilyesmire gon­dolni sem lehetett. Ez akkor a kizsákmányo­lok kiváltsága volt. Bedő Imre a népi de­mokratikus államrendszerben megbecsült, értékes emberré vált. Államunk biztosítja szá­mára is, mint országunk minden egyes dolgo­zója számára, az emberi jogokat és a jól, becsületesen végzett munka után járó ösz­­szes előnyöket. Gyakorlatlan munkáskézről tanúskodnak a hosszú, 6 oldalas levél kissé girbe-görbe so­rai, de meglátszik, hogy írója nem tudta ma­gába fojtani túláradó érzéseit, ki akarta ön­teni csordultig telt szíve örömét. Régen ilmodni sem mertem volna, hogy ingerparton nyaralhassak — írja — ott,­­ahol a mi erejtékes munkánkon hízott bur­rcsujok dőzstöltek és dorbézoltak. Kicsendül soraiból, hogy mennyire élvezi és értékeli mindazt a szépet és kellemeset, amit rendszerük­k gondoskodásából, a nyaralás során elvehet! Azért vált f­élmunkássá és érte ez a n­agy megtiszteltetés, mert a szak­­szervezet méltányolta szorgalmát, odaadó munkáját Becsülte benne azt, hogy még sza­badidejét­ is gépe rendbentartására fordítja. — Reffeel mindég félórával­ hamarább me­gyek mipkába, délben az ebédtől is vissza­sietek, hogy betonkeverőgépemet lekenjem,­­minden „porcikáját” átvizsgáljam,­ meghúz­zam a meglazult csavarokat, kipróbáljam a motort. Mikor kezdődik a munka, nincs is semmi bajom vele. A válalatban látták, hogy Bedő Imrének minden gondolata gépe, munkája tervelő­irányzatának teljesítése. A szakszervezet ezt a kitartó szorgalmat jutalmazta, amikor egy reggel a műhelyfelelős váratlanul megszólí­totta:­­Bedő elvtárs, készüljön fel, mert 14 napra m­egy Vasile Roaitára, a tengerpartra,­­nyaralni.” — Hirtelen melegséget éreztem a szívem körül, a meglepetéstől alig tudtam szóhoz jutni. Nem is gondoltam, hogy öreg nap­jaimra ilyen öröm fog érni — folytatja le­velét. Aztán boldogan számol be arról a messze­menő figyelemről, gondoskodásról, amelyben az üdülőtelepen mindnyájukat­ részesítik. Azt akarják, hogy mindenki jó­l érezze magát,­­szórakozzon és kipihenten, újult erővel tér­jen vissza munkahelyére. Bedő Imre több élmunkás társával a Sov­romconstructie vállalat villájában lakik. Le­velében leírja, hogy milyen nagy a tisztaság a kényelem s hogy „az étkezőben az asz­tal mindég olyan, mintha bankettre terítettek volna.” Az asztalokon fehér abroszok, szal­véták, a vázákban friss virág. Az ételek ki­tűnőek. Reggelire tejeskávé, zsem, délben há­rom, este pedig kétfogásos étel. — Itt minden olyan szép. Nagyon sok munkás, ifjú és gyermek nyaral itt. Boldog vagyok, hogy ide jöhettem, ahol úgy gondos­kodnak rólunk, mintha otthon lennénk. Most még­ inkább érzem, hogy ha hazatérek, min­den erőmet és tudásomat latba kell vetnem tervfeladatom teljesítéséért. Felejthetetlenül, szép nyaralásom vége felé közeledik. Kipihenten, friss erővel térek visz­­sza Resicára. Úgy akarok ezután dolgozni, hogy pártunk gondoskodását megháláljam. Még jobb és több munkaeredményt akarok felmutatni, így építhetünk magunk és gyer­mekeink számára boldog jövőt, így vethetünk gátat, a háborús uszítók gaz terveinek, akik virágzó új életünk elpusztítására törnek. Bedő Imre resicai mechanikus egy aközül, rá többszázezer dolgozó közül, akik szerte az országban, a Gyilkostónál és Szinaján, Borszé­ken és Busteniben, Herkules fürdőn és Cali­­manestiben és annyi más fürdőhelyen felejt­hetetlenül szép napokat töltenek, akik élvezik a munka és pihenés Alkotmánytervezet­ biz­tosította jogát. Szocializmust építő hazánk, a dolgozók erőfeszítései nyomán évről-évre szépül,­­ gazdagodik. Ez pedig azt jelenti, hogy mindezt a szépet és gazdagságot egyre több dolgozó élvezheti. MÉGAZ IRÉN Tolvajbanda fölött ítélkezett a fővárosi törvényszék A fővárosi törvényszék hétfőn kezdte meg a nagyszabású tolvajbanda perének zál­­alását. A banda az „Olga Bancic“ loda egykori vezetőségébe befurakodott­­rupt elemekből, egyes textilszövetkezetek i­pségeinek volt üzletező és üzlettulajdonos tetőiből állott, akik egymással össze­ízva, a gyárból tízezer kilószámra loptak pam­utfonalat, amely a feketepiacra kö­­t. A vádlottak padján az alább felsoroltak elő: Vasile Paraschiv, a zarafoaiai „Orga­noic” gyár eladási osztályának volt fő­ke, Ion Badita, a gyár volt­­ igazgatója, Exandru Stoian, a csomagoló­ osztály volt töké, Ion Stras textilmérnök, földbirtokos , a „Munca Colectiva" nevű szövetkezet ,­ műszaki vezetője, Aron Copolovici volt ivodetulajdonos, aki később a szövetkezet önyvelője lett, Arsavir Bostanian fonó­­ster, a „Munca Colectiva” szövetkezet It tanácstagja, Sarchiz Maruchian volt ávos, a „Tesátorul Muncitor” nevű sze­­rkezet volt ügyvezetője, Carol Sáfrán volt északi vezető, Pincas Rosentaler, a szövet­ség volt főkönyvelője, Emanuel Marcovici, „Muncitorul Progresist" szövetkezet volt tökés­láncú Verea textilmérnök, a „Progre­­s Textil” szövetkezet volt műszaki ve­­ője, továbbá R Mihail Ionescu fonodatulaj­­­os és Alayer Marcovici, a Calea Victoriei szám alatti szabóság tulajdonosa. Hétfőn a vádlottakat hallgatták ki, majd igkezdték a tanúk kihallgatását. A keddi gyaláson folytatták a tanuk kihallgatását, s délután Gh. Oprescu ügyész mondta el vádbeszédet. Szerdán a védőügyvédek be­k­­tek. A bíróság az alábbi bűncselekmények el­követésében találta bűnösöknek a vádlotta­kat: Közvagyon elsikkasztása, cinkosság a közvagyon elsikkasztásában, megvesztegetés, hivatalos hatalommal való visszaélés, köz­­okirathamisítás, hamisítvány felhasználása, közvagyonlopás, árurejtegetés és zugkeres­­kedelem. A bíróság csütörtökön az alábbi ítéletet mondotta ki a tolvajbanda perében: Paraschiv Vasile és Badita Ion egyenkint 23 évi kényszermunka és 10 évi polgári jog­fosztás; Bostanian Arsavir, Copolovici Áron, Stras Ion, Maruchian Sarchiz és Safrán Ca­rol egyenkint 20 évi kényszermunka és 10 évi polgári jogfosztás; Rosentaler Pin­cas 15 évi kényszermunka, 10 évi pol­gári jogfosztás; Marcovici Emanuel 12 évi kényszermunka, 10 év polgári jogfosz­tás; Verea lanca 7 évi börtönbüntetés; Io­nescu Mihai 12 évi kényszermunka, 10 év polgári jogfosztás; Marcovici Mayer 12 év­i börtönbüntetés, 6 év fogházbüntetés; Stoian­­ Alexandru 10 évi kényszermunka, 5 év pol­­­­gári jogfosztás.­­ A törvényszék kötelezte a vádlottakat, hogy kártérítés címen 582.637 lejt fizessenek az „Olga Bancic” fonodának, amivel­­a fonodát megkárosították. ‘ A törvényszék arra is kötelezte a vádlot­takat, hogy kártérítést fizessenek a „Munca Colectiva”, „Tesátorul Muncitor” és „Mun­citorul Progresist” szövetkezeteknek. A törvényszék kötelezte­ meg a vádlottakat, hogy fizessék meg az államnak a megvesz­tegetések összegét.­­ A tárgyaláson jelenlévő dolgozók megelé­gedéssel fogadták a törvényszék­­Ítéletét. (Agerpres.)"

Next