Romániai Magyar Szó, 1952. november (6. évfolyam, 1577-1600. szám)
1952-11-01 / 1577. szám
Romániai Magyar Szó A Kulturális Alapítványok Bizottságának alkalmazottai Al. Ionescu lelkészt jelölték " Békeszerető, dolgozó népünk mindig megbecsülte azokat a fiait, akik tevékenyen küzdenek a békének, az emberiség e legfőbb kisfejének megvédéséért. Egyik legkövetkezetesebb békeharcosunk, Jeki csatlakozott dolgozóink legjobb törekvéséhez, Alexandru lonescu lelkész, az RNK Jandó Békevédelmi Bizottságának tagja. Éppen ezért, a Kulturális Alapítványok Bizottságának alkalmazottai csütörtök délután tartott gyűlésükön Alexandru lonescu lelkészt javasolták a December 30 választókerület NDF jelöltjéül. A javaslattevő Ion Nadin elvtárs hangsúlyozta, hogy Alexandru Ionescu lelkész mindig éber szemmel tartotta és leleplezte a háborús uszítókat és ezért dolgozóink számos esetben őt bízták meg, hogy képviselje őket a nemzetközi békeértekezleteken és kongresszusokon. Számos felszólaló, közöttük Elena Livezeanu, Adina Sarateanu és D. Mihalache, a bizottság alelnöke, lelkesen csatlakoztak a javaslathoz. A Kulturális Alapítványok Bizottságának alkalmazottai egyhangúlag elhatározták, hogy a nagy nemzetgyűlési választásokra Alexandru Ionescu lelkészt javasolják NDF jelöltnek a December 30 választókerületbe. Keveresen nem dőltek be a kulákhazugságnak ! A két ember egyszerre ért a piactéren álló néptanács székháza elé. Curcan Dumitru az felszeg, Varga Károly pedig a felszeg felöl. Azon a napon kezdték meg a választói névjegyzékre való feliratkozást s nem volt csoka, hogy ha nem is beszélték meg, de mégis ők voltak az elsők, akik már kora reggel odafentek a néptanács elé. Ha nem is mondták, sel tudták egymásról, hogy ebben sem akar egyikük sem második lenni. Varga nem is fellta meg szó nélkül. I — Korán jöttél Dumitru. I — Se korábban, se később mint te — vágta Vissza Curcan s olvasni kezdte a hirdetőtáblára irt értesítést. Egy kis idő múlva elmosolyodott, végül hangosan nevetni kezdett. — Itt első nem lehetsz előttem Károly! Nem biza mondta Varga felé fordulva. I — Már miért nem? — ment az közelebb. 1 — Azért mert betű szerint megy a feliratkozás. — Hogy én első akarok lennit minden tennivalóban, nehogy azt gondold azért van, mnert tán dicséretre várok. Nem azért. Csak hát mi a helyzet? Én annyi mindent kaptam te párttól, a kormánytól. A fiam is, meg a láfólyom is Temesváron jár iskolába. S ki fizet fel te? Az állam, Dumitru, az állam, még ruhát is kapnak. — Elhallgatott, benyúlt a zsebébe, cigarettát vett ki. — Gyújts rá, na. Ez fecm kapadohány. Feketekendős öregasszony közeledett, kösezönt a két embernek és igyekezett tovább, de Curcan már csak szokásból sem eresztette el fezó nélkül. — Ilyen korán jön maga is feliratkozni a Választói listára, Silvia néni? ! — Nem én, lelkem — fordult meg az asszony. — Tudod, Mitrui megfogadott kocsánt vágni. Még a télről tartozom neki a napszámmal. — Aztán mégis mikor iratkozik fel? — De hát én úgy sem vagyok arra való na, nem vagyok én pártos — szabadkozott az öregasszony s látszott rajta, hogy inkább menne, mint maradna. — S aztán ha nem pártos — vegyült a vitába Varga is hirtelen. — Hány pártonkivüli kapott földet az államtól... vagy magát tán nem érdekli, hogy mi történik az országban? — Igen, de azt mondják, hogy most csak a pártbeli asszonyok iratkozhatnak. Az öregeknek meg nem is kell. — Ki mondta ezt magának? — Kitől hallotta? — kérdezte egyszerre a két ember s úgy néztek a vénasszonyra, mintha sosem látták volna. — Mitruitól ugye? * — Mondták ott ne. Hallottam. — S még hosszas unszolásra is csak nehezen mondta ki: — Katitól, a Balázs Feri feleségétől. — Azt, hogy magának nem kell szavazni? — Azt hát. — Na a máriáját a kulákjainak lett hirtelen dühös Varga. — Itt mi lessük a kapunyitást, ezalatt teletetik mindenféle hazugsággal az olyan hiszékenyek fejét, mint maga — Valahogy így áll a dolog — szólalt meg Curcán. Megfogta az öregasszony vállát, úgy nézett a szeme közé. — Idehallgasson Silvia néni. Maga mindég szegény volt ugye? — Én az, fiam, mióta csak eszemet tudom. — Na látja. A fiának mit adott, mikor megházasította? — Menj el már, Dumitru — reszelte el magát az asszony. — Hogy adtam volna bármit is, mikor még ennivaló se volt a háznál. De most van négy hektár földje, szőlője, háza, s maga sem lakik béres putriban. Kitől kapta mindezt? — Az állam adta te, nem csaptam be azért senkit. — Akkor most melyik fontosabb magának? A kulák hazugsága, vagy a szavazás? Na lám, mondja melyik? — Mitraiékat, Balázsékat s a többi kulákot nem engedjük szavazni. Az ő idejük örökre lejárt. S most egy szóra közéjük állna maga is? * Az öregasszony zavartan gyűrögette kendője sarkát, aztán tágranyilt szemmel nézettaz előtte álló fejjel magasabb emberre. — Ej, lássátok, nem is gondoltam erre. Biztosan azért hi a napszámba is. Igaz is, mert sok asszonyt hívott, jó hogy megmondtátok. Menjen a súly neki kocsánt vágni. Azzal, mintha csak azért jött volna, gyorsan odaállt a kapu elé. — Én azt hiszem, elmehetünk egy kis önkéntes agitációs munkára — Indult meg Curcan vidáman. — Jössz-e? — fogta karon Vargát. A két ember megindult a felszeg, felé. Ez szombaton történt. Vasárnap délután 5 órára egyetlen dolgozó sem volt Keveresen, aki ne iratkozott volna fel a választói névjegyzékre. ASZTALOS FERENC Közös úton a győzelem felé Ahogy közeledik november 30-a, a nagyn nemzetgyűlési képviselőválasztások napja, hogy fokozódik dolgozó népünk lelkes készülődése a választásokra. A választói névjegyzékekre feliratkozott milliók a képviselőjelölteket érlító népgyűlések forró hangulata, a választások tiszteletére az üzemekben, munkatelepeden, kollektív gazdaságokban elhangzott igen jelentős munkavállalások mind azt bizonyítják,, hogy dolgozóink ünnepnapnak tekintik november 30-át. Igazi népi ünnepnek, amikor nemcsak egyszerűen megválasztjuk azokat az embereket — népünk legjobb és legméltóbb fiait — akiken keresztül a dolgozó milliók részt vesznek az ország ügyeinek intézésében. November 30-a a városi és falusi dolgozók Hitvallása lesz új életünk mellett, nagyszerű szabadságjogainkat szentesítő új Alkotmányunk, népi demokratikus rendszerünk korszakos vívmányai mellett. Dolgozó népünk az NDF jelöltjeire adott szavazatával nyilvánítja ki, hogy egységesen sorakozik fel a párt zászlaja alá, hogy egységesen, egyre növekvő erővel és lendülettel harcol új életünk továbbépítéséért, a minden dolgozónak jólétet, nagyobb tudást biztosító szocialista társadalomért, mindnyájunk legdrágább kincséért, a pékéért. Győzelmi ünnepre készülő dolgozó népünk soraiban a román dolgozók mellett ott állanak a nemzeti kisebbségekhez tartozó munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek. A magyar, német, zsidó, szerb vagy bármilyen nemzetiségű dolgozó november 30-án öntudátosan, hazafias büszkeséggel lép az urnák elé, mint szabad hazánk egyenjogú fia és építője, aki tudja, hogy a román dolgozókkal együtt egyszers mindenkorra ura és alkotója lett a nép országának. Ezt a hazafias lelkesedést bizonyítja az a ctód, ahogyan a nemzeti kisebbségek dolgozói az összeíró központok felé siettek, hogy feliratkozzanak a választói névjegyzékekre. Nemzeti kisebbségi dolgozóink tisztában vannak azzal, hogy mit köszönhetnek a pártiak, új életünknek, népi demokráciánknak.Boldog vagyok, hogy részt vehetek a nép legjobb fiainak megválasztásában“ — írja Borsos Béla csikszentléleki levelező. A magyar, német, zsidó, szerb dolgozók mindenütt szeretettel fogadták az otthonaik ajtaján bekopogtató agitátorokat. Hiszen egyetlen egy sincs közöttük, aki ne tudná lemérni saját életének változásán keresztül az életünket újjáteremtő forradalmi átalakulás erejét és jelentőségét. ★ A burzsoá földesúri Románia egyaránt börtöne volt a román dolgozó népnek és a nemzeti kisebbségeknek. A nemzeti elnyomás természetes velejárója a kizsákmányolásra épült társadalomnak. Az uralkodó osztályok nagy igyekezettel, a fajelmélet propagandája és a különféle terrorszervezetek fenntartásával és pénzelésével szították és táplálták a sovinizmust, hogy annál könnyebben bilincsbe verhessék a dolgozókat. A nemzeti kisebbségekhez tartozó dolgozókra a tőkés-földesúri véres kizsákmányolás mellett a nemzeti elnyomás igája nehezedett. A magyar dolgozó tömegek keserű emlékkel gondolnak vissza a nyelvvizsgák, elbocsátások, megaláztatások idejére,, a nemzetiségi vidékek falvait rettegésben tartó csendőrterrorra, a nemzetiségi üldözés ezerféle válfajára. A román burzsoázia — egyetértésben a magyar tőkésekkel és földesurakkal — állampolitikájává tette a sovinizmust, hogy megakadályozza a román nép és a nemzeti kisebbségek dolgozóinak egyesülését a kenyérért, szabadságért, földért vívott harcban. S míg a nemzetiségi vidékeken féktelen terror dúlt, a román nacionalisták, a Mihail Popoviciok, Gretianuk és társaik jól megfértek egymás mellett a magyar nacionalista Bethlen és Teleki grófokkal a zsilvölgyi bányák részvénytársasági igazgatóságaiban, amikor a román és magyar munkások verejtékéből kisajtolt profit felett osztozkodtak. A burzsoázia a nemzeti kisebbségek dolgozóinak javarészét kirekesztette a választásokból. Az 1932-es választások során, mint a tőkés-földesúri rendszer idején minden választásnál, azok közül az állampolgárok közül is, akiknek megadták az úgynevezett választójogot — igen sokat megakadályoztak a tényleges szavazásban. Ilfovban 44, Kolozsváron 42 százalékot, stb. Ilyenformán a munkások, dolgozó parasztok, a nemzeti kisebbségek soraihoz tartozó dolgozók nem választhatták meg képviselőiket és vezetőiket. Nem véletlen jelenség volt a burzsoá földesúri Romániában a nemzetiségek kíméletlen üldözése. Ez a tőkés társadalom lényegéből fakadt. Élénken bizonyítja ezt ma az Amerikai Egyesült Államok példája, ahol a történelmében soha nem ismert fokra emelkedett a faji üldözés. Az USA-ban a legutóbbi hat év során háromezer merényletet követtek el a terrorszervezetek a négerek ellen (minden felelősségrevonás nélkül!) Százötven esetben egészen a lincselésig fajultak a merényletek. A faji megkülönböztető törvények következtében az Amerikai Egyesült Államokban a néger lakosság 1 (egy) százalékának van csak szavazati joga. Jogosan állapította meg a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán L. P. Berija elvtárs, hogy a nemzetek igazi egyenjogúsága nincs meg egyetlen burzsoá államban sem. „Érthető is ez, mivel a nemzeti elnyomás megszüntetése lehetetlen a kapitalista rendszer keretei között. Mint ismeretes, a burzsoá országokban az állami igazgatás egész rendszere a fajok és nemzetek egyenlőtlenségén, a faji megkülönböztetésen, továbbá azon épül fel, hogy a nacionalista előítéleteket a nemzetek közötti viszálykodásra és ellenségeskedés szítására használják fel. Napjainkban két állam tűnik ki különösen azzal, hogy ott nagyban dühöng a faji és nemzeti megkülönböztetés , az Amerikai Egyesült Államok és a Délafrikai Unió.’* November 30-án azért is szavazunk a Népi Demokrácia Frontjának jelöltjeire, hogy soha se térhessen vissza a nemzeti elnyomás és a tőkés kizsákmányolás világa! ★ A felszabadulás előtt a Kommunisták Romániai Pártja volt az egyetlen párt, amely fellépett a burzsoá földesúri rendszernek a nemzeti kisebbségekkel szemben folytatott elnyomó politikája ellen. A párt szüntelenül egyesülésre szólította fel a különböző nemzetiségű dolgozókat, szervezte és vezette harcukat, a burzsoá földesúri rendszer megdöntéséért. Felszabadulásunk és a néphatalom bevezetése után pártunk erős kézzel vetett véget a nemszeti elnyomás politikájának. „A népi demokratikus állam erős kézzel felszámolta a kíméletlen nemzeti elnyomás rendszerét, amelyet a kapitalizmusban alkalmaztak a kisebbségekkel szemben, egyenlő jogokat biztosított a nemzeti kisebbségeknek és megteremtette a Romániában élő nemzetiségek sokoldalú fejlődésének legkedvezőbb feltételeit” — mondotta Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs az Alkotmánytervezetről tartott jelentésében. A nemzeti egyenjogúság ideológiája, a népek közötti testvériség ideológiája — uralkodó ideológia népi államunkban. Ezt fejezi ki új Alkotmányunk, amikor bevezető fejezetében leszögezi: „A Román Népköztársaság nemzeti kisebbségei teljesen egyenjogúak a román néppel.“ Míg a múltban a burzsoázia kirekesztette a nemzeti kisebbségek dolgozóit — éppen úgy mint a román dolgozók javarészét — a választásokból és érdekeik ellenére kormányozta az országot, a nemzeti kisebbségek ma teljes egyenjogúsággal vesznek részt az államügyek irányításában. 1950 dec. 3-án a tartományi, rajoni, városi községi néptanácsokba választott nemzetiségi képviselők az összes képviselők számának 12 százalékát teszik ki. 10.077 magyar, 1254 német, 914 orosz és ukrán, 569 zsidó, 435 szerb és 1415 más nemzetiségű néptanácsi képviselője van a Román Népköztársaságnak. Bírósági szerveinkben több mint hatezer nemzeti kisebbségi népi ülnök működik, a néptanácsok alkalmazottai közül pedig országszerte több mint 26 ezer tartozik a nemzeti kisebbségekhez. A gyárakban és a nagy munkatelepeken a nemzeti kisebbségekhez tartozó munkások a román dolgozókkal vállvetve harcolnak a szocializmus felépítéséért. A szocialista munka olyan élenjárói mellett, mint Nicolae Vasu, Constantin Vasilache stb., a nemzeti kisebbségek soraiból számos sztahanovista, njitó és élmunkás emelkedett ki. Bálint Antal, Flatz János, Kopetin Géza, Karácsony Imre, Grünberg Herman, Járam Radivoi, Zia Omer és sokezer magyar, német, zsidó, szerb, orosz és ukrán társuk a forró hazaszeretettől lelkesített tetteik révén országszerte híres és megbecsült emberek. Új életet nyitott a népi demokrácia a nemzeti kisebbségekhez tartozó dolgozó parasztok előtt is. Az 1945-ös földreform során népi államunk mintegy 150 ezer hektárnyi földet osztott szét több mint 90 ezer magyar, német, szerb stb. nemzetiségű dolgozó paraszt között A népi demokrácia által biztosított jogokból a román társaikkal egyenlő mértékben részesülnek a magyar, német és más nemzetiségű dolgozó parasztok is. A falu szocialista átalakításának nagy művébe is lelkesen kapcsolódtak be a nemzeti kisebbségek dolgozó parasztjai. A kollektív gazdaságokba tömörült nemzeti kisebbségi dolgozó parasztok román társaikkal vállvetve, testvéri egyetértésben dolgoznak gazdaságaik felvirágzásáért. Népköztársaságunkban virágzik a nemzeti kisebbségek formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúrája. Az elmúlt iskolai évben például a nemzeti kisebbségek nyelvén 899 óvoda, 2267 első és második ciklusú iskola, 79 elméleti és 92 műszaki középiskola, 197 szakiskola és szaktanfolyam, 1 egyetem és 6 felsőfokú tanintézet működött. A nemzeti kisebbségek irodalma páratlan arányú fejlődésnek indult. Asztalos István, Horváth István, Nagy István, Kovács György, Sütő András, Breitenhoffer Antal, Bruckstein Lajos nevét és műveiket nemcsak a nemzeti kisebbségek dolgozói, hanem a román olvasók is ismerik. Alkotásaik jelentősen hozzájárultak népköztársaságunk kultúrájának gazdagításához. Asztalos Istvánt „Szél fuvalatlan nem indul“ című regényéért Állami Díjjal tüntették ki. Ilyen megbecsülésben és elismerésben részesül a nemzeti kisebbségek irodalma és művészete. Pártunkat a nemzeti kérdés megoldásában a lenini-sztálini tanítások vezérelik. Nemrégiben megszavazott új Alkotmányunk a Magyar Autonóm Tartomány megteremtésével még magasabb fokra emeli a nemzeti kérdés lenini-sztálini megoldását hazánkban. „A Magyar Autonóm Tartomány létesítése — mondotta Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs az Alkotmánytervezetről tartott jelentésében — jelentősen megerősíti a népi demokratikus román államot, tartós alapokra helyezi a román nép és a magyar nemzeti kisebbség testvéri együttélését, a közöttük lévő bizalmatlanság utolsó maradványainak felszámolásához vezet, annak a bizalmatlanságnak a felszámolásához, amelyet a múltban a román és magyar földesurak és tőkések tápláltak, hogy minél vadállatibb módon leigázhassák és kizsákmányolhassák az összes dolgozókat, tekintet nélkül nemzetiségükre. A Magyar Autonóm Tartomány létesítése erősíti és fejleszti a román, magyar és más nemzetiségű dolgozók harci egységét a szocializmus építésében, növeli kombattív erejüket a kizsákmányoló osztályok gazdasági és ideológiai pozíciói ellen, megszilárdítja eltökéltségüket közös hazájuk, a Román Népköztársaság és a béke megvédéséért vívott harcban.” ★ Dolgozóink népgyűlései szerte az országban a nép legjobb fiait jelölték a Népi Demokrácia Frontja képviselőjelöltjeiként. Népünk első jelöltje, Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs, pártunk és népünk szeretett vezetője. Az NDF listáin ott találhatjuk pártunk és kormányunk vezetőit, a termelő munka élenjáróit, a legjobb sztahanovistákat, élmunkásokat, a legjobb dolgozó parasztokat, tudományos és művészeti életünk legjobb munkásait. Ott vannak a jelöltek között a nemzeti kisebbségekhez tartozó dolgozók. Kopetin Géza zsilvölgyi bányász, Nagy József aradi sztahanovista, Farkas Lujza ákosfalvi élenjáró kollektivista, Kovács György író és sok más magyar, német, zsidó, szerb munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi. Ezekre az emberekre adjuk szavazatunkat november 30-án. Olyan dolgozókra, akik a termelő munkában, az új élet építéséért vívott harcban, a békéért folyó küzdelemben bizonyították be, hogy szívvel-lélekkel szolgálják a népet, a pártot, harcosai a boldog holnapnak. A nagy nemzetgyűlési választások még jobban elmélyítik és kiszélesítik a román nép és a nemzeti kisebbségek dolgozóinak barátságát, harci egységét. Közös úton haladunk a győzelem felé. A győzelemért vívott harcban pedig Sztálin elvtárs tanításai lelkesítik hazánk minden dolgozóját. November 30-án újra bebizonyítjuk, hogy méltók vagyunk a nagy megtiszteltetésre, amiben a dolgozó emberiség lángeszű vezére részesített, amikor hazánkat — a többi népi demokratikus országgal együtt — a világforradalmi és munkásmozgalma „rohambrigádjának" címével tüntette ki. A választási győzelemmel még jobban megerősítjük ezt a „rohambrigádot“, hazánkat, amely a nagy Szovjetunió vezetésével keményen és kitartóan küzd a béke megvédelmezésének, a dolgozó emberiség boldog holnapjának nagy ügyéért. * 2 A dolgozók küldötteinek kerületi A vállalatoknál, intézményeknél és városnegyedekben országszerte folytatódnak a dolgozók küldötteinek értekezletei, amelyeken — népgyűléseken elhangzott javaslatok alapján — kijelölik a Népi Demokrácia Frontjának képviselőjelöltjeit. Jelölések Kolozsvár tartományban: RalucaRipan elvtársat Kolozsvár északi választókerületében, Leonte Rautu elvtársat Torda választókerületében, Emil Popa elvtársat Abrudbánya választókerületében, Domnica Margineanu elvtársnőt Enyed választókerületében, Ion Moga Filieru elvtársat Topánfalva választókerületében, Iosif Anderca elvtársatApahida választókerületében, Alexa Augustin felvtársat Dés választókerületében, SzabóBéla elvtársat Retteg választókerületében, IVictor Cherestesiu elvtársat Szamosújvár választókerületében, Ioan Persa elvtársat NagyCsklód választókerületében, Cornelia Filipas f elvtársnőt Zsibó választókerületében, Alexandru Dragán elvtársat Marosludas választókerületében, Sipos Erzsébet elvtársnőt Radfeiót választókerületében, Maria Ciocan elvtársnőt Radna választókerületében, Balog Sándor elvtársat Sármás választókerületében, I Vasile Baicu elvtársat Járavize választókerületében, Jacob Teclu elvtársat Zilah választókerületében. Jelölések Galati tartományban: Tudora parlag elvtársnőt Ianca választókerületében, Rada Manoliu elvtársat Pechea választókerületében, Alexandru Rogojinschi elvtársat Tulcea választókerületében, Cain Ivan elvtársat Isaccea választókerületében. Jelölések Nagyvárad tartományban: Simion Bughici elvtársat Nagyvárad déli választókerületében, Szenkovics Sándor elvtársat Nagyvárad északi választókerületében, Bányai László elvtársat Telegd választókerületében, Lukács László elvtársat Elesd választókerületében, Maria Bran elvtársnőt Magyarcséke választókerületében, Gheorghe Trifon elvtársat Felsőderna választókerületében, Abrudán Éva elvtársnőt Tenke választókerületében, Kuly Ferenc elvtársat Székelyhid választókerületében. Jelölések Ploesti tartományban: Gheorghe Vidrascu elvtársat Poiana-Câmpina választókerületében, Gheorghe Marussi elvtársat Câmpina választókerületében, Grigore Gioala elvtársat Mizil választókerületében, Ion Dobre elvtársat Paulesti választókerületében, Gheorghe Vlad elvtársat Fieni választókerületében, Ion Marin elvtársat Targoviste választókerületében, Marin Toma elvtársat Bucsani választókerületében, Florian Danalache elvtársat Teleajen választókerületében, Dumitru Constantin elvtársat Slanic választókerületében, Maria Arnautu elvtársnőt Valeni de Munte választókerületében, Paraschivescu Balaceanu elvtársat Râmnicu Sarat választókerületében. Jelölések a Magyar Autonóm Tartományban: László József elvtársat Hargita választókerületében, Fazekas János elvtársat Udvar értekezletei hely választókerületében, Goldberger Miklós elvtársat Szászrégen választókerületében, Mátyás Sándor elvtársat Szováta választókerületében, Farkas Lujza elvtársnőt Ákosfalva választókerületében, Pop Teodor elvtársat Sáromberke választókerületében, Ady László elvtársat Kézdivásárhely választókerületében, Kovács György elvtársat Kovászna választókerületében, Szövérfi Zoltán elvtársat Erdőszentgyörgy választókerületében. Jelölések Suceava tartományban: Evghenie Nikolaev elvtársat Brodina választókerületében, Alexandru Usatiuc elvtársat Siret választókerületében, Nicolae Ganet elvtársat Soveni választókerületében, Ion Vidrascu elvtársat Trusesti választókerületében. Jelölések Temesvár tartományban: Vincze János elvtársat Temesvár északi választókerületében, Mihai Dalea elvtársat a Vörös Acél választókerületében, Izsák Márton elvtársat Temesvár déli választókerületében, Stefan Costea elvtársat Temesvár keleti választókerületében, Florica Mezincescu elvtársnőt Lugos választókerületében, Carol Loncear elvtársat Resica választókerületében, Aurel Pavel elvtársat Anina választókerületében, Mikán Rudolf elvtársat Románboksa választókerületben, Ioan Cârcei elvtársat Zsombolya választókerületében, Emil Stanciu elvtársat Békás választókerületében, Breitenhoffer Antal elvtársat Biléd választókerületében, Constantin Nicolaescu elvtársat Csákóva választókerületében. A Népi Demokrácia Frontjának választási győzelméért! Ezt szavazod meg hazámnak népe... Álmodom, jogom van álmodni már, Előre nézek, hol a jövendő Tudom, hogy szebb lesz az álmaimnál. Egy beszéd szavát figyelem, csengő Csodás mondata szivemben fészkel, S mint mese fája, hirtelen megnő. Gazdagok lettünk mind e beszéddel. Dej elvtárs szólott s nehány mondata A legmerészebb álmokkal ér fel. Ő te ezerszer legdrágább haza, Be tündökletes álmok ágya vagy, A megvalósult álom vagy maga. Elmondom most, hogy miként láttalak, Mig Dej elvtárs a jövőről beszélt — Es tenger mormolt Bukarest alatt. Tenger? Nem, nem, a zugó taps-zenét Véltem tengernek s behunytam szemem, — Egy ország verte össze tenyerét. S hunyt pillám alatt vonult végtelen Sorokban népünk, a nagy építő — S már hajók ringtak itt a tengeren. Itt Bukarestben, ahol a növő Szocialista élet szivére Felépül majd a tenger-kikötő. HAJDÚ ZOLTÁN Ezt szavazod meg, hazámnak népe, S ehhez hasonló mennyi nagy csodát, Hogy boldogabb légy s erősebb véle! Jól megszervezett agitációs munka a Csíkszeredai rajonban A Magyar Autonóm Tartomány Csíkszereda rajonjának Szentsimon községében jól megszervezett agitációs munkával folytatják a választási kampányt. Az állandó kiképzésben részesülő agitátorok tüzetesen felvilágosítják a dolgozó parasztokat, a november 30-i képviselőválasztásokkal kapcsolatos kérdésekben. Beszélnek a választóknak a pártvezette dolgozóknak a népi demokrácia éveiben elért nagy eredményeiről és fokozott munkára buzdítanak azoknak a sikereknek megszilárdítására, amelyeket dolgozó népünk vívott ki. Csikszentsimon községben Lévay Sándoelvtárs, alapszervezeti titkár minden szombaton megbeszélést tart az alapszervezet 120 agitátorával azokról a kérdésekről, amelyekről felvilágosítást kell adniok a dolgozó parasztoknak. Az agitátorok kollektívákba vannak osztva, minden kollektíva egy-egy házcsoportért felelős. Daradics Magda és Gergely István agitátor elvtársak lelkesen végzik munkájukat. A dolgozó parasztok jól ismerik, szeretettel fogadják őket és elmondják nekik, mennyi bizalommal és lelkesedéssel tekintenek a november 30-i képviselőválasztás elé. A legutolsó oktató gyűlésen Lévay Sándor elvtárs újra feldolgozta az agitátorokkal Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak az Alkotmánytervezetről szóló beszámolóját és a választási törvényt. Minden agitátor számos brosúrát kapott, amelyeket az október 26. vasárnapi terepmunkájuk alkalmával szétosztottak a választók között. Csikszentsimon dolgozó parasztjai lelkesen fogadták és behatóan tanulmányozták Sztálin elvtársnak az SZKP XIX. kongresszusán elmondott beszédét. A jól megszervezett agitációs munka hamarosan meghozta gyümölcsét. A község dolgozó parasztjai lelkiismeretesen és időben végzik a vetési kampány és az őszi begyűjtés feladatait és az elsők között fejezték be a választási feliratkozásokat. Jól dolgoznak a lupényi agitátorok A választási törvénnyel kapcsolatos problémák kellő megvilágítására a lupényi agitátorok széleskörű politikai munkát fejtenek ki a lakosság soraiban. Sokan látogatják mindennap a bányászközépiskola klubjában működő 1. számú agitációs pontot, ahol kérdéseikre pontos felvilágosítást kapnak. Az agitátorok kollektívája gyakran szervez csoportos megbeszéléseket román és magyar nyelven, és ezeken a megbeszéléseken is sokan vesznek részt. Az agitátorok a város különböző negyedeiben utcáról-utcára járnak, felkeresik a vállalatokat, az intézményeket és részletesen megmagyarázzák a választási törvény rendelkezéseit. A lupényi fonógyárban, az IPEIL-nél, a szövetkezeti egységek helyiségeiben és másutt sokezer dolgozó előtt népszerűsítették az agitátorok a választási törvényt. Babits Etelka, aki a legjobb agitátorok közé tartozik, a Filimon Sárbu utcában fejt ki felvilágosító munkát. Az ő érdeme, hogy az utca lakói egyetlen nap alatt mindnyájan feliratkoztak a választói névjegyzékre. Tudor Cristea Kimpulunyág községben végzett lelkes agitációs munkájával elérte, hogy minden szavazásra jogosult lakos már az első vagy a második napon feliratkozott a választók névjegyzékére. Különösen kitűntek Elena Mares, Markovics Sarolta és Ördög Eszter agitátorok, akik eredményes felvilágosító munkát végeztek az Ilie Pintilie, Petőfi és Mihai Kogalniceanuutcák NDF köreiben. A dolgozó nép jelöltje Szőcs Teréz sztahanovista szövőnő Az óra jelzi, hogy három perc múlva befejeződik a műszak. A szövőteremben azonban a munka egyetlen pillanatra sem lankad. Magastermetű szőke leány jár egyenletes léptekkel egyik géptől a másikhoz és ügyes mozdulattal köti össze az elszakadt szálakat. A műszak végeztével SZŐCS TERÉZ, a magastermetű szőke leány — a sepsiszentgyörgyi Dózsa György textilművek nyolcgépes sztahanovista szövőnője — átadja gépeit a váltásának. Mégegyszer szeretettel végigpillant rajtuk, majd a munkaterem kijárata felé siet. A kijárat falán nagy tábla jelzi a termelési eredményeket... Szőcs Teréz 111 százalék, Demeter Elvira 109 százalék, Madarász Erzsébet 107 százalék... Itt alaposan felkészültek a november 7-i versenyekre. A sepsiszentgyörgyi sportpályákon délután lendületes sportélet folyik. Az egyik teniszpályán Szőcs Teréz tanul teniszezni. Egyelőre még gyengén megy a játék, de Teri céltudatos kitartással tanulja az ütéseket. Mind biztosabb a labdakezelése. Játék után , ellenfelével együtt leül a padra. Csendesen beszélgetnek. — Gondoltad-e néhány évvel ezelőtt, hogy mi még teniszezni is megtanuljunk — mondja Szőcs Teréz barátnőjéhez fordulva. — Nagyon megkedveltem ezt a sportot. Amióta ide járok, elhatároztam, hogy a többieket is rászoktatom. Bezzeg a múltban akart volna teniszezni. Akkor csak a kerítésen kívülről nézhette a teniszpályát... — Jól emlékszem — kalandoznak el gondolatai —, egyszer irigykedve néztem a velem egykorú kis úri csemetéket, hogy milyen gondtalanul ütik a labdát. Akkor számomra elérhetetlen álomnak tűnt a sport. A mi szüleink nehéz munkával keresték meg a kenyérrevalót. Amazoknak meg habfehér kalács volt az asztalukon, olyan fehér, mint a rájuk szabott teniszruha ... Mennyi keserves napot éltek át Szőcs Teréz szülei, hogy fel tudják nevelni a gyermekeket. Apja bányász volt, verejtékes munkával küzdött a mindennapiért, míg őt is el nem bocsátották. Csak a felszabadulás után változott meg a Szőcs-család élete. Azóta Teri is napról-napra jobban szereti az életet. Eszébe jut, amikor a gyárba ment dolgozni. A szövődébe került. Hamar megtanulta a mesterséget. Először áttért két szövőgép kezelésére, majd 1950-ben négy gép kezelését vállalta. Itt a gyárban ismerkedett meg a sporttal is. A gyár sportközösségében ingyen tanították, vadonatúj sportfelszerelésben edzett. Olyanban, amilyet olyan vágyakozva nézett annak idején az úri csemetéken. A Munkásifjúsági Kupa versenyein kitűnt tehetségével. Amikor Bukarestbe vitték a bajnokság döntőjére, nem is akart hinni szemének .. Nagyon tetszett neki a főváros. A versenyt sikerrel fejezte be Megnyerte a 800 m-es síkfutás bajnokságát. De még sok mindent észrevett ott a versenyen. Mikor hazajött Bukarestből, akkor érezte, hogy neki még mennyi tennivalója van. Élen a sportban — élen a munkában! Ezt a jelszót tűzte maga elé. Sikerült is célkitűzése. A gyárban előbb hat, majd nyolc gépre tért át. Amikor ■megkapta a sztahanovista címet, akkor volt a legboldogabb... Esteledett. A két sportoló lány hazafelé indult. Frissen, ruganyosan lépkedtek. A sporttelepen új erőt gyűjtöttek, hogy másnap fáradhatatlanul vegyenek részt a november 7 és a választások köszöntésére folyó szocialista versenyben . Szőcs Teréz azóta is a Dózsa György textilgyár termelési csatájának élenjárója. Erre buzdítja munkatársait is.. Fejlődő új életünket tükröző Alkotmányunkat is lelkesen magyarázta az érdeklődőknek. Ma már a gyár minden dolgozója tiszteli és szereti. Nemrégen aztán, amikor a Dózsa György textilgyár dolgozói összeültek, hogy jelöltet javasoljanak a nagy nemzetgyűlési képviselőválasztásokra, ki is nyilvánították szeretetüket és bizalmukat. — Szőcs Teréz sztahanovista szövőnőt javasolom képviselőjelöltnek — mondotta Boer Erzsébet ezen a gyűlésen — Tapsra verődtek a tenyerek. Valamennyi felszólaló munkatársa csatlakozott a javaslathoz. S hogy megmutassák, a Dózsa György textilgyár dolgozói valóban méltók arra, hogy maguk sorából javasoljanak képviselőjelöltet, egymás után iratkoztak fel hozzászólásra. Sorra hangzottak a hazafias munkafelajánlások november 7 és a választások napja köszöntésére. Gyűlt az ígéret az ülés jegyzőkönyvébe: népünk a nagy ünnepeit a gyár sokszáz méter terven felüli szőttessel köszönti. Ott van ezen a papíron Szőcs Teréz igérete is: a választások tiszteletére tíz szövőgépen kezd dolgozni. Így hálálja meg munkatársai bizalmát. Megsokszorozott erővel akar tovább dolgozni szabad hazánk békés építéséért. у KINCSES JÓZSEF ★ 1952. november 1., szombat