Romániai Magyar Szó, 1952. november (6. évfolyam, 1577-1600. szám)

1952-11-01 / 1577. szám

Romániai Magyar Szó A Kulturális Alapítványok Bizottságának alkalmazottai Al. Ionescu lelkészt jelölték " Békeszerető, dolgozó népünk mindig meg­becsülte azokat a fiait, akik tevékenyen küz­denek a békének, az emberiség e legfőbb kis­­fejének megvédéséért. Egyik legkövetkezetesebb békeharcosunk, Jeki csatlakozott dolgozóink legjobb törekvé­séhez, Alexandru lonescu lelkész, az RNK Jandó Békevédelmi Bizottságának tagja. Éppen ezért, a Kulturális Alapítványok Bi­zottságának alkalmazottai csütörtök délután tartott gyűlésükön Alexandru lonescu lel­készt javasolták a December 30 választóke­rület NDF jelöltjéül. A javaslattevő Ion Nadin elvtárs hang­súlyozta, hogy Alexandru Ionescu lelkész mindig éber szemmel tartotta és leleplez­te a háborús uszítókat és ezért dolgozóink számos esetben őt bízták meg, hogy képvi­selje őket a nemzetközi békeértekezleteken és kongresszusokon. Számos felszólaló, közöttük Elena Livezea­­nu, Adina Sarateanu és D. Mihalache, a bi­zottság alelnöke, lelkesen csatlakoztak a ja­vaslathoz. A Kulturális Alapítványok Bizottságának alkalmazottai egyhangúlag elhatározták, hogy a nagy nemzetgyűlési választásokra Alexan­dru Ionescu lelkészt javasolják NDF jelölt­nek a December 30 választókerületbe. Keveresen nem dőltek be a kulákhazugságnak­ ! A két ember egyszerre ért a piactéren álló néptanács székháza elé. Curcan Dumitru az felszeg, Varga Károly pedig a felszeg felöl. Azon a napon kezdték meg a választói név­jegyzékre való feliratkozást s nem volt cso­­k­a, hogy ha nem is beszélték meg, de mégis ők voltak az elsők, akik már kora reggel oda­fentek a néptanács elé. Ha nem is mondták, sel tudták egymásról, hogy ebben sem akar egyikük sem második lenni. Varga nem is fellta meg szó nélkül. I — Korán jöttél Dumitru. I — Se korábban, se később mint te — vágta Vissza Curcan s olvasni kezdte a hirdetőtáb­lára irt értesítést. Egy kis idő múlva elmoso­lyodott, végül hangosan nevetni kezdett. — Itt első nem lehetsz előttem Károly! Nem biza mondta Varga felé fordulva. I — Már miért nem? — ment az közelebb. 1 — Azért mert betű szerint megy a felirat­kozás. — Hogy én első akarok lennit minden ten­­nivalóban, nehogy azt gondold azért van, mnert tán dicséretre várok. Nem azért. Csak hát mi a helyzet? Én annyi mindent kaptam te párttól, a kormánytól. A fiam is, meg a lá­­fólyom is Temesváron jár iskolába. S ki fizet fel te? Az állam, Dumitru, az állam, még ru­hát is kapnak. — Elhallgatott, benyúlt a zse­bébe, cigarettát vett ki. — Gyújts rá, na. Ez fec­m kapadohány.­­ Feketekendős öregasszony közeledett, kö­­sezönt a két embernek és igyekezett tovább, de Curcan már csak szokásból sem eresztette el fezó nélkül.­­ — Ilyen korán jön maga is feliratkozni a Választói listára, Silvia néni? ! — Nem én, lelkem — fordult meg az asszony. — Tudod, Mitrui megfogadott ko­­csánt vágni. Még a télről tartozom neki a napszámmal. — Aztán mégis mikor iratkozik fel? — De hát én úgy sem vagyok arra való na, nem vagyok én pártos — szabadkozott az öregasszony s látszott rajta, hogy inkább menne, mint maradna. — S aztán ha nem pártos — vegyült a vi­tába Varga is hirtelen. — Hány pártonkivüli kapott földet az államtól... vagy magát tán nem érdekli, hogy mi történik az országban? — Igen, de azt mondják, hogy most csak a pártbeli asszonyok iratkozhatnak. Az öre­geknek meg nem is kell. — Ki mondta ezt magának? — Kitől hallotta? — kérdezte egyszerre a két ember s úgy néztek a vénasszonyra, mint­ha sosem látták volna. — Mitruitól ugy­e? * — Mondták ott ne. Hallottam. — S még hosszas unszolásra is csak nehezen mond­ta ki: — Katitól, a Balázs Feri feleségétől. — Azt, hogy magának nem kell szavazni? — Azt hát. — Na a máriáját a kulákjainak lett hir­telen dühös Varga. — Itt mi lessük a kapu­nyitást, ezalatt teletetik mindenféle hazugság­gal az olyan hiszékenyek fejét, mint maga — Valahogy így áll a dolog — szólalt meg Curcán. Megfogta az öregasszony vállát, úgy nézett a szeme közé. — Idehallgasson Silvia néni. Maga mindég szegény volt ugye? — Én az, fiam, mióta csak eszemet tudom. — Na látja. A fiának mit adott, mikor meg­házasította? — Menj el már, Dumitru — reszelte el ma­gát az asszony. — Hogy adtam volna bármit is, mikor még ennivaló se volt a háznál. De most van négy hektár földje, szőlője, háza, s maga sem lakik béres putriban. Kitől kapta mindezt? — Az állam adta te, nem csaptam be azért senkit. — Akkor most melyik fontosabb magának? A kulák hazugsága, vagy a szavazás? Na lám, mondja melyik? — Mitraiékat, Balázsékat s a többi kulákot nem engedjük szavazni. Az ő idejük örök­re lejárt. S most egy szóra közéjük állna maga is? * Az öregasszony zavartan gyűrögette ken­dője sarkát, aztán tágranyilt szemmel nézett­­az előtte álló fejjel magasabb emberre. — Ej, lássátok, nem is gondoltam erre. Biztosan azért hi a napszámba is. Igaz is, mert sok asszonyt hívott, jó hogy megmondtátok. Menjen a súly neki kocsánt vágni. Azzal, mintha csak azért jött volna, gyor­san odaállt a kapu elé. — Én azt hiszem, elmehetünk egy kis ön­kéntes agitációs munkára — Indult meg Curcan vidáman. — Jössz-e? — fogta karon Vargát. A két ember megindult a felszeg­, felé. Ez szombaton történt. Vasárnap délután 5 órára egyetlen dolgozó sem volt Keveresen, aki ne iratkozott volna fel a választói névjegyzékre. ASZTALOS FERENC Közös úton a győzelem felé Ahogy közeledik november 30-a, a nagy­­n nemzetgyűlési képviselőválasztások napja, hogy fokozódik dolgozó népünk lelkes készülő­dése a választásokra. A választói névjegyzé­kekre feliratkozott milliók a képviselőjelölteket érlító­ népgyűlések forró hangulata, a válasz­tások tiszteletére az üzemekben, munka­telepe­den, kollektív gazdaságokban elhangzott igen jelentős munkavállalások mind azt bizonyít­ják,, hogy dolgozóink ünnepnapnak tekintik n­ovember 30-át. Igazi népi ünnepnek, amikor nemcsak egyszerűen megválasztjuk azokat az embereket — népünk legjobb és legméltóbb fiait — akiken keresztül a dolgozó milliók részt vesznek az ország ügyeinek intézésében. November 30-a a városi és falusi dolgozók Hitvallása lesz új életünk mellett, nagyszerű szabadságjogainkat szentesítő új Alkotmá­nyunk, népi demokratikus rendszerünk kor­szakos vívmányai mellett. Dolgozó népünk az NDF jelöltjeire adott szavazatával nyilvánít­­ja ki, hogy egységesen sorakozik fel a párt zászlaja alá, hogy egységesen, egyre növekvő erővel és lendülettel harcol új életünk tovább­­építéséért, a minden dolgozónak jólétet, na­gyobb tudást biztosító szocialista társadalo­mért, mindnyájunk legdrágább kincséért, a pékéért. Győzelmi ünnepre készülő dolgozó népünk soraiban a román dolgozók mellett ott álla­nak a nemzeti kisebbségekhez tartozó mun­kások, dolgozó parasztok és értelmiségiek. A m­agyar, német, zsidó, szerb vagy bármilyen nemzetiségű dolgozó november 30-án öntudá­­tosan, hazafias büszkeséggel lép az urnák elé, mint szabad hazánk egyenjogú fia és építője, aki tudja, hogy a román dolgozókkal együtt egyszers mindenkorra ura és alkotója lett a nép országának. Ezt a hazafias lelkesedést bizonyítja az a ctód, ahogyan a nemzeti kisebbségek dolgozói az összeíró központok felé siettek, hogy fel­iratkozzanak a választói névjegyzékekre. Nemzeti kisebbségi dolgozóink tisztában vannak azzal, hogy mit köszönhetnek a párt­iak, új életünknek, népi demokráciánknak.­­Boldog vagyok, hogy részt vehetek a nép legjobb fiainak megválasztásában“ — írja Borsos Béla csikszentléleki levelező. A ma­gyar, német, zsidó, szerb dolgozók mindenütt szeretettel fogadták az otthonaik ajtaján be­kopogtató agitátorokat. Hiszen egyetlen egy sincs közöttük, aki ne tudná lemérni saját életének változásán keresztül az életünket újjáteremtő forradalmi átalakulás erejét és jelentőségét. ★ A burzsoá­ földesúri Románia egyaránt bör­töne volt a román dolgozó népnek és a nem­zeti kisebbségeknek. A nemzeti elnyomás ter­mészetes velejárója a kizsákmányolásra épült társadalomnak. Az uralkodó osztályok nagy igyekezettel, a fajelmélet propagandája és a különféle terrorszervezetek fenntartásával és pénzelésével szították és táplálták a soviniz­must, hogy annál könnyebben bilincsbe ver­hessék a dolgozókat. A nemzeti kisebbségekhez tartozó dolgozók­ra a tőkés-földesúri véres kizsákmányolás mellett a nemzeti elnyomás igája nehezedett. A magyar dolgozó tömegek keserű emlékkel gondolnak vissza a nyelvvizsgák, elbocsátá­sok, megaláztatások idejére,, a nemzetiségi vidékek falvait rettegésben tartó csendőrter­rorra, a nemzetiségi üldözés ezerféle válfajá­ra. A román burzsoázia — egyetértésben a magyar tőkésekkel és földesurakkal — állam­politikájává tette a sovinizmust, hogy meg­akadályozza a román nép és a nemzeti ki­sebbségek dolgozóinak egyesülését a kenyé­rért, szabadságért, földért vívott harcban. S míg a nemzetiségi vidékeken féktelen terror dúlt, a román nacionalisták, a Mihail Popo­­viciok, Gretianuk és társaik jól megfértek egy­más mellett a magyar nacionalista Bethlen és Teleki grófokkal a zsilvölgyi bányák rész­vénytársasági igazgatóságaiban, amikor a ro­mán és magyar munkások verejtékéből kisaj­tolt profit felett osztozkodtak. A burzsoázia a nemzeti kisebbségek dolgo­zóinak javarészét kirekesztette a választások­ból. Az 1932-es választások során, mint a tőkés-földesúri rendszer idején minden vá­lasztásnál, azok közül az állampolgárok kö­zül is, akiknek megadták az úgynevezett vá­lasztójogot — igen sokat megakadályoztak a tényleges szavazásban. Ilfovban 44, Kolozs­váron 42 százalékot, stb. Ilyenformán a mun­kások, dolgozó parasztok, a nemzeti kisebb­ségek soraihoz tartozó dolgozók nem választ­hatták meg képviselőiket és vezetőiket. Nem véletlen jelenség volt a burzsoá­ föl­­desúri Romániában a nemzetiségek kímélet­len üldözése. Ez a tőkés társadalom lényegé­ből fakadt. Élénken bizonyítja ezt ma az Amerikai Egyesült Államok példája, ahol a történelmében soha nem ismert fokra emelkedett a faji üldözés. Az USA-ban a legutóbbi hat év során háromezer merényletet követtek el a terrorszervezetek a négerek el­len (minden felelősségrevonás nélkül!) Százötven esetben egészen a lincselésig fajultak a merényletek. A faji megkülönbözte­tő törvények következtében az Amerikai Egye­sült Államokban a néger lakosság 1 (egy) százalékának van csak szavazati joga. Jogosan állapította meg a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XIX. kongresszusán L. P. Berija elvtárs, hogy a nemzetek igazi egyen­jogúsága nincs meg egyetlen burzsoá állam­ban sem. „Érthető is ez, mivel a nemzeti el­nyomás megszüntetése lehetetlen a kapita­lista rendszer keretei között. Mint ismeretes, a burzsoá országokban az állami igazgatás egész rendszere a fajok és nemzetek egyenlőt­lenségén, a faji megkülönböztetésen, továbbá azon épül fel, hogy a nacionalista előítélete­ket a nemzetek közötti viszálykodásra és ellenségeskedés szítására használják fel. Nap­jainkban két állam tűnik ki különösen azzal, hogy ott nagyban dühöng a faji és nemzeti megkülönböztetés , az Amerikai Egyesült Államok és a Délafrikai Unió.’* November 30-án azért is szavazunk a Népi Demokrácia Frontjának jelöltjeire, hogy soha se térhessen vissza a nemzeti elnyomás és a tőkés kizsákmányolás világa! ★ A felszabadulás előtt a Kommu­nisták Romániai Pártja volt az egyet­len párt, amely fellépett a burzsoá­ földesúri rendszernek a nemzeti kisebbségekkel szemben folytatott elnyomó politikája ellen. A párt szüntelenül egyesülésre szólította fel a kü­lönböző nemzetiségű dolgozókat, szervezte és vezette harcukat, a burzsoá­ földesúri rendszer megdöntéséért. Felszabadulásunk és a néphatalom beveze­tése után pártunk erős kézzel vetett véget a nemszeti elnyomás politikájának. „A népi demokratikus állam erős kézzel fel­számolta a kíméletlen nemzeti elnyomás rend­szerét, amelyet a kapitalizmusban alkalmaz­tak a kisebbségekkel szemben, egyenlő jo­gokat biztosított a nemzeti kisebbségeknek és megteremtette a Romániában élő nemzeti­ségek sokoldalú fejlődésének legkedvezőbb feltételeit” — mondotta Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs az Alkotmánytervezetről tartott je­lentésében. A nemzeti egyenjogúság ideológiája, a né­pek közötti testvériség ideológiája — uralko­dó ideológia népi államunkban. Ezt fejezi ki új Alkotmányunk, amikor bevezető fejezeté­ben leszögezi: „A Román Népköztársaság nemzeti kisebbségei teljesen egyenjogúak a román néppel.“ Míg a múltban a burzsoázia kirekesztette a nemzeti kisebbségek dolgozóit — éppen úgy mint a román dolgozók javarészét — a vá­lasztásokból és érdekeik ellenére kormányozta az országot, a nemzeti kisebbségek ma teljes egyenjogúsággal vesznek részt az államügyek irányításában. 1950 dec. 3-án a tartományi, rajoni, városi községi néptanácsokba választott nemzetiségi képviselők az összes képviselők számának 12 százalékát teszik ki. 10.077 magyar, 1254 né­met, 914 orosz és ukrán, 569 zsidó, 435 szerb és 1415 más nemzetiségű néptanácsi képvise­lője van a Román Népköztársaságnak. Bírósági szerveinkben több mint hatezer nemzeti kisebbségi népi ülnök működik, a nép­tanácsok alkalmazottai közül pedig ország­szerte több mint 26 ezer tartozik a nemzeti kisebbségekhez. A gyárakban és a nagy munkatelepeken a nemzeti kisebbségekhez tartozó munkások a román dolgozókkal vállvetve harcolnak a szo­cializmus felépítéséért. A szocialista munka olyan élenjárói mellett, mint Nicolae Vasu, Constantin Vasilache stb., a nemzeti kisebb­ségek soraiból számos sztahanovista, njitó és élmunkás emelkedett ki. Bálint Antal, Flatz János, Kopetin Géza, Karácsony Imre, Grün­­berg Herman, Járam­ Radivoi, Zia Omer és sokezer magyar, német, zsidó, szerb, orosz és ukrán társuk a forró hazaszeretettől lelkesített tetteik révén országszerte híres és megbecsült emberek. Új életet nyitott a népi demokrácia a nem­zeti kisebbségekhez tartozó dolgozó parasz­tok előtt is. Az 1945-ös földreform során népi államunk mintegy 150 ezer hektárnyi földet osztott szét több mint 90 ezer magyar, német, szerb stb. nemzetiségű dolgozó paraszt kö­zött A népi demokrácia által biztosított jogok­ból a román társaikkal egyenlő mértékben részesülnek a magyar, német és más nemze­tiségű dolgozó parasztok is. A falu szocialista átalakításának nagy művébe is lelkesen kapcsolódtak be a nemzeti kisebbségek dol­gozó parasztjai. A kollektív gazdaságokba tö­mörült nemzeti kisebbségi dolgozó parasztok román társaikkal vállvetve, testvéri egyetér­tésben dolgoznak gazdaságaik felvirágzásá­ért. Népköztársaságunkban virágzik a nemzeti kisebbségek formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúrája. Az elmúlt iskolai év­ben például a nemzeti kisebbségek nyelvén 899 óvoda, 2267 első és második ciklusú is­kola, 79 elméleti és 92 műszaki középiskola, 197 szakiskola és szaktanfolyam, 1 egyetem és 6 felsőfokú tanintézet működött. A nemzeti kisebbségek irodalma páratlan arányú fejlődésnek indult. Asztalos István, Horváth István, Nagy István, Kovács György, Sütő András, Breitenhoffer An­tal, Bruckstein Lajos nevét és műveiket nemcsak a nemzeti kisebbségek dolgozói, ha­nem a román olvasók is ismerik. Alkotásaik jelentősen hozzájárultak népköztársaságunk kultúrájának gazdagításához. Asztalos Ist­vánt „Szél fuvalatlan nem indul“ című regé­nyéért Állami Díjjal tüntették ki. Ilyen megbecsülésben és elismerésben ré­szesül a nemzeti kisebbségek irodalma és mű­­vészete. Pártunkat a nemzeti kérdés megoldásában a lenini-sztálini tanítások vezérelik. Nemrégi­ben megszavazott új Alkotmányunk a Magyar Autonóm Tartomány megteremtésével még magasabb fokra emeli a nemzeti kérdés lenini-sztálini megoldását hazánkban. „A Magyar Autonóm Tartomány létesítése — mondotta Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs az Alkotmánytervezetről tartott jelentésében — jelentősen megerősíti a nép­i demokratikus ro­mán államot, tartós alapokra helyezi a ro­mán nép és a magyar nemzeti kisebbség test­véri együttélését, a közöttük lévő bizalmatlan­ság utolsó maradványainak felszámolásához vezet, annak a bizalmatlanságnak a felszá­molásához, amelyet a múltban a román és ma­gyar földesurak és tőkések tápláltak, hogy minél vadállatibb módon leigázhassák és ki­zsákmányolhassák az összes dolgozókat, te­kintet nélkül nemzetiségükre. A Magyar Autonóm Tartomány létesítése erősíti és fejleszti a román, magyar és más nemzetiségű dolgozók harci egységét a szocializmus épí­tésében, növeli kombattív erejüket a kizsák­mányoló osztályok gazdasági és ideológiai pozíciói ellen, megszilárdítja eltökéltségüket közös hazájuk, a Román Népköztársaság és a béke megvédéséért vívott harcban.” ★ Dolgozóink népgyűlései szerte az országban a nép legjobb fiait jelölték a Népi Demokrá­cia Frontja képviselőjelöltjeiként. Népünk első jelöltje, Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs, pártunk és népünk szeretett vezetője. Az NDF listáin ott találhatjuk pártunk és kormányunk veze­tőit, a termelő munka élenjáróit, a legjobb sztahanovistákat, élmunkásokat, a legjobb dolgozó parasztokat, tudományos és művé­szeti életünk legjobb munkásait. Ott vannak a jelöltek között a nemzeti ki­sebbségekhez tartozó dolgozók. Kopetin Géza zsilvölgyi bányász, Nagy József aradi sztaha­novista, Farkas Lujza ákosfalvi élenjáró kol­lektivista, Kovács György író és sok más ma­gyar, német, zsidó, szerb munkás, dolgozó pa­raszt és értelmiségi. Ezekre az emberekre adjuk szavazatunkat november 30-án. Olyan dolgozókra, akik a termelő munkában, az új élet építéséért vívott harcban, a békéért folyó küzdelemben bizo­nyították be, hogy szívvel-lélekkel szolgálják a népet, a pártot, harcosai a boldog holnap­nak. A nagy nemzetgyűlési választások még job­ban elmélyítik és kiszélesítik a román nép és a nemzeti kisebbségek dolgozóinak barátsá­gát, harci egységét. Közös úton haladunk a győzelem felé. A győzelemért vívott harcban pedig Sztálin elvtárs tanításai lelkesítik ha­zánk minden dolgozóját. November 30-án újra bebizonyítjuk, hogy méltók vagyunk a nagy megtiszteltetésre, amiben a dolgozó emberiség lángeszű vezére részesített, amikor hazánkat — a többi népi demokratikus országgal együtt — a világ­­forradalmi és munkásmozgalma „rohambrigádjának" címével tüntette ki. A választási győzelemmel még jobban megerősítjük ezt a „rohambrigádot“, hazán­kat, amely a nagy Szovjetunió vezetésével keményen és kitartóan küzd a béke megvédel­­mezésének, a dolgozó emberiség boldog hol­napjának nagy ügyéért. * 2 A dolgozók küldötteinek kerületi A vállalatoknál, intézményeknél és város­negyedekben országszerte folytatódnak a dol­­­gozók küldötteinek értekezletei, amelyeken — népgyű­léseken elhangzott javaslatok alap­ján — kijelölik a Népi Demokrácia Frontjá­nak képviselőjelöltjeit. Jelölések Kolozsvár tartományban: Raluca­­Ripan elvtársat Kolozsvár északi választóke­rületében, Leonte Rautu elvtársat Torda vá­lasztókerületében, Emil Popa elvtársat Abrud­­bánya választókerületében, Domnica Margi­­neanu elvtársnőt Enyed választókerületében, Ion Moga Filieru elvtársat Topánfalva vá­lasztókerületében, Iosif Anderca elvtársat­­Apahida választókerületében, Alexa Augustin felvtársat Dés választókerületében, Szabó­­Béla elvtársat Retteg választókerületében, IVictor Cherestesiu elvtársat Szamosújvár vá­lasztókerületében, Ioan Persa elvtársat Nagy­­Csklód választókerületében, Cornelia Filipas f elvtársnőt Zsibó választókerületében, Ale­xandru Dragán elvtársat Marosludas válasz­tókerületében, Sipos Erzsébet elvtársnőt Rad­­feiót választókerületében, Maria Ciocan elv­­társnőt Radna választókerületében, Balog Sándor elvtársat Sármás választókerületében, I Vasile Baicu elvtársat Járavize választókerü­letében, Jacob Teclu elvtársat Zilah választó­­kerületében. Jelölések Galati tartományban: Tudora parlag elvtársnőt Ianca választókerületében, Rada Manoliu elvtársat Pechea választókerü­letében, Alexandru Rogojinschi elvtársat Tul­cea választókerületében, Cain Ivan elvtársat Isaccea választókerületében. Jelölések Nagyvárad tartományban: Simion Bughici elvtársat Nagyvárad déli választó­­kerületében, Szenkovics Sándor elvtársat Nagyvárad északi választókerületében, Bá­nyai László elvtársat Telegd választókerületé­ben, Lukács László elvtársat Elesd választó­­kerületében, Maria Bran elvtársnőt Magyar­­cséke választókerületében, Gheorghe Trifon elvtársat Felsőderna választókerületében, Abrudán Éva elvtársnőt Tenke választókerü­letében, Kuly Ferenc elvtársat Székelyhid vá­lasztókerületében. Jelölések Ploesti tartományban: Gheorghe Vidrascu elvtársat Poiana-Câmpina választó­kerületében, Gheorghe Marussi elvtársat Câmpina választókerületében, Grigore Gioala elvtársat Mizil választókerületében, Ion D­obre elvtársat Paulesti választókerületében, Gheor­ghe Vlad elvtársat Fieni választókerületében, Ion Marin elvtársat Targoviste választókerü­letében, Marin Tom­a elvtársat Bucsani vá­lasztókerületében, Florian Danalache elvtár­sat Teleajen választókerületében, Dumitru Constantin elvtársat Slanic választókerületé­ben, Maria Arnautu elvtársnőt Valeni de Munte választókerületében, Paraschivescu Balaceanu elvtársat Râmnicu Sarat választó­­kerületében. Jelölések a Magyar Autonóm Tartomány­ban: László József elvtársat Hargita válasz­tókerületében, Fazekas János elvtársat Udvar­ értekezletei hely választókerületében, Goldberger Miklós elvtársat Szászrégen választókerületében, Mátyás Sándor elvtársat Szováta választóke­rületében, Farkas Lujza elvtársnőt Ákosfalva választókerületében, Pop Teodor elvtársat Sá­­romberke választókerületében, Ady László elvtársat Kézdivásárhely választókerületében, Kovács György elvtársat Kovászna választó­­kerületében, Szövérfi Zoltán elvtársat Erdő­­szentgyörgy választókerületében. Jelölések Suceava tartományban: Evghenie Nikolaev elvtársat Brodina választókerületé­ben, Alexandru Usatiuc elvtársat Siret válasz­tókerületében, Nicolae Ganet elvtársat Soveni választókerületében, Ion Vidrascu elvtársat Trusesti választókerületében. Jelölések Temesvár tartományban: Vincze János elvtársat Temesvár északi választókerü­letében, Mihai Dalea elvtársat a Vörös Acél választókerületében, Izsák Márton elvtársat Te­mesvár déli választókerületében, Stefan Costea elvtársat Temesvár keleti választókerületében, Florica Mezincescu elvtársnőt Lugos választó­­kerületében, Carol Loncear elvtársat Resica választókerületében, Aurel Pavel elvtársat Anina választókerületében, Mikán Rudolf elv­társat Románboksa választókerületben, Ioan Cârcei elvtársat Zsombolya választókerületé­ben, Emil Stanciu elvtársat Békás választóke­rületében, Breitenhoffer Antal elvtársat Biléd választókerületében, Constantin Nicolaescu elvtársat Csákóva választókerületében. A Népi Demokrácia Frontjának választási győzelméért! Ezt szavazod meg hazámnak népe... Álmodom, jogom van álmodni már, Előre nézek, hol a jövendő Tudom, hogy szebb lesz az álmaimnál. Egy beszéd szavát figyelem, csengő Csodás mondata szivemben fészkel, S mint mese fája, hirtelen megnő. Gazdagok lettünk mind e beszéddel. Dej elvtárs szólott s nehány mondata A legmerészebb álmokkal ér fel. Ő te ezerszer legdrágább haza, Be tündökletes álmok ágya vagy, A megvalósult álom vagy maga. Elmondom most, hogy miként láttalak, Mig Dej elvtárs a jövőről beszélt — Es tenger mormolt Bukarest alatt. Tenger? Nem, nem, a zugó taps-zenét Véltem tengernek s behunytam szemem, — Egy ország verte össze tenyerét. S hunyt pillám alatt vonult végtelen Sorokban népünk, a nagy építő — S már hajók ringtak itt a tengeren. Itt Bukarestben, ahol a növő Szocialista élet szivére Felépül majd a tenger-kikötő. HAJDÚ ZOLTÁN Ezt szavazod meg, hazámnak népe, S ehhez hasonló mennyi nagy csodát, Hogy boldogabb légy s erősebb véle! Jól megszervezett agitációs munka a Csíkszeredai rajonban A Magyar Autonóm Tartomány Csíkszere­da rajonjának Szentsimon községében jól megszervezett agitációs munkával folytatják a választási kampányt. Az állandó kiképzés­ben részesülő agitátorok tüzetesen felvilágo­sítják a dolgozó parasztokat, a november 30-i képviselőválasztásokkal kapcsolatos kérdé­sekben. Beszélnek a választóknak a pártve­zette dolgozóknak a népi demokrácia éveiben elért nagy eredményeiről és fokozott munkára buzdítanak azoknak a sikereknek megszilár­dítására, amelyeket dolgozó népünk ví­vott ki. Csikszentsimon községben Lévay Sándo­­elvtárs, alapszervezeti titkár minden szomba­ton megbeszélést tart az alapszervezet 120 agitátorával azokról a kérdésekről, amelyek­ről felvilágosítást kell adniok a dolgozó pa­rasztoknak. Az agitátorok kollektívákba vannak osztva, minden kollektíva egy-egy házcsoportért fe­lelős. Daradics Magda és Gergely István agitátor elvtársak lelkesen végzik munkáju­kat. A dolgozó parasztok jól ismerik, szere­tettel fogadják őket és elmondják nekik, mennyi bizalommal és lelkesedéssel tekinte­nek a november 30-i képviselőválasztás elé. A legutolsó oktató gyűlésen Lévay Sándor elvtárs újra feldolgozta az agitátorokkal Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak az Alkotmányter­vezetről szóló beszámolóját és a választási törvényt. Minden agitátor számos brosúrát kapott, amelyeket az október 26. vasárnapi terepmunkájuk alkalmával szétosztottak a választók között. Csikszentsimon dolgozó parasztjai lelkesen fogadták és behatóan tanulmányozták Sztálin elvtársnak az SZKP XIX. kongresszusán el­mondott beszédét. A jól megszervezett agitációs munka ha­marosan meghozta gyümölcsét. A község dolgozó parasztjai lelkiismeretesen és idő­ben végzik a vetési kampány és az­ őszi be­gyűjtés feladatait és az elsők között fejezték be a választási feliratkozásokat. Jól dolgoznak a lupényi agitátorok A választási törvénnyel kapcsolatos prob­lémák kellő megvilágítására a lupényi agitá­torok széleskörű politikai munkát fejtenek ki a lakosság soraiban. Sokan látogatják mindennap a bányász­középiskola klubjában működő 1. számú agi­tációs pontot, ahol kérdéseikre pontos felvilá­gosítást kapnak. Az agitátorok kollektívája gyakran szervez csoportos megbeszéléseket román és magyar nyelven, és ezeken a meg­beszéléseken is sokan vesznek részt. Az agi­tátorok a város különböző negyedeiben utcá­­ról-utcára járnak, felkeresik a vállalatokat, az intézményeket és részletesen megmagya­rázzák a választási törvény rendelkezéseit. A lupényi fonógyárban, az IPEIL-nél, a szövet­kezeti egységek helyiségeiben és másutt sok­ezer dolgozó előtt népszerűsítették az agitá­torok a választási törvényt. Babits Etelka, aki a legjobb agitátorok közé tartozik, a Filimon Sárbu­ utcában fejt ki felvilágosító munkát. Az ő érdeme, hogy az utca lakói egyetlen nap alatt mindnyájan feliratkoztak a választói névjegyzékre. Tu­dor Cristea Kimpulunyág községben végzett lelkes agitációs munkájával elérte, hogy min­den szavazásra jogosult lakos már az első vagy a második napon feliratkozott a válasz­tók névjegyzékére. Különösen kitűntek Elena Mares, Marko­­vics Sarolta és Ördög Eszter agitátorok, ak­ik eredményes felvilágosító munkát végeztek az Ilie Pintilie, Petőfi és Mihai Kogalniceanu­­utcák NDF köreiben. A dolgozó nép jelöltje Szőcs Teréz sztahanovista szövőnő Az óra jelzi, hogy három perc múlva befe­jeződik a műszak. A szövőteremben azonban a munka egyetlen pillanatra sem lankad. Magastermetű szőke leány jár egyenletes léptekkel egyik géptől a másikhoz és ügyes mozdulattal köti össze az elszakadt szálakat. A műszak végeztével SZŐCS TERÉZ, a ma­gastermetű szőke leány — a sepsiszentgyör­gyi Dózsa György textilművek nyolcgépes sztahanovista szövőnője — átadja gépeit a váltásának. Mégegyszer szeretettel végigpil­lant rajtuk, majd a munkaterem kijárata felé siet. A kijárat falán nagy tábla jelzi a ter­melési eredményeket... Szőcs Teréz 111 szá­­zalék, Demeter Elvira 109 százalék, Mada­­rász­ Erzsébet 107 százalék... Itt alaposan felkészültek a november 7-i versenyekre. A sepsiszentgyörgyi sportpályákon délután lendületes sportélet folyik. Az egyik tenisz­pályán Szőcs Teréz tanul teniszezni. Egyelő­­re még gyengén megy a játék, de Teri céltu­datos kitartással tanulja az ütéseket. Mind biztosabb a labdakezelése. Játék után , ellen­felével együtt leül a padra. Csendesen be­szélgetnek. — Gondoltad-e néhány évvel ezelőtt, hogy mi még teniszezni is megtanuljunk — mond­ja Szőcs Teréz barátnőjéhez fordulva. — Nagyon megkedveltem ezt a sportot. Amióta ide járok, elhatároztam, hogy a többieket is rászoktatom. Bezzeg a múltban akart volna­ teniszezni. Akkor csak a kerítésen kívülről nézhette a teniszpályát... — Jól emlékszem — kalandoznak el gon­dolatai —, egyszer irigykedve néztem a ve­lem egykorú kis úri csemetéket, hogy milyen gondtalanul ütik a labdát. Akkor számomra elérhetetlen álomnak tűnt a sport. A mi szü­leink nehéz munkával keresték meg a ke­nyérrevalót. Amazoknak meg habfehér kalács volt az asztalukon, olyan fehér, mint a rájuk szabott teniszruha ... Mennyi keserves napot éltek át Szőcs Te­réz szülei, hogy fel tudják nevelni a gyerme­keket. Apja bányász volt, verejtékes munká­val küzdött a mindennapiért, míg őt is el nem bocsátották. Csak a felszabadulás után vál­tozott meg a Szőcs-család élete. Azóta Teri is napról-napra jobban szereti az életet. Eszébe jut, amikor a gyárba ment dolgoz­ni. A szövődébe került. Hamar megtanulta a mesterséget. Először áttért két szövőgép kezelésére, majd 1950-ben négy gép kezelését vállalta. Itt a gyárban ismerkedett meg a sporttal is. A gyár sportközösségében in­gyen tanították, vadonatúj sportfelszerelésben edzett. Olyanban, amilyet olyan vágyakozva nézett annak idején az úri csemetéken. A Munkásifjúsági Kupa versenyein kitűnt te­hetségével. Amikor Bukarestbe vitték a baj­nokság döntőjére, nem is akart hinni szemé­nek .. Nagyon tetszett neki a főváros. A versenyt sikerrel fejezte be Megnyerte a 800 m-es síkfutás bajnokságát. De még sok min­­dent észrevett ott a versenyen. Mikor haza­jött Bukarestből, akkor érezte, hogy neki még mennyi tennivalója van. Élen a sport­ban — élen a munkában! Ezt a jelszót tűzte maga elé. Sikerült is célkitűzése. A gyárban előbb hat, majd nyolc gépre tért át. Amikor ■megkapta a sztahanovista címet, akkor volt a legboldogabb... Esteledett. A két sportoló lány hazafelé in­dult. Frissen, ruganyosan lépkedtek. A sport­telepen új erőt gyűjtöttek, hogy másnap fá­radhatatlanul vegyenek részt a november 7 és a választások köszöntésére folyó szoci­alista versenyben . Szőcs Teréz azóta is a Dózsa György tex­tilgyár termelési csatájának élenjárója. Erre buzdítja munkatársait is.. Fejlődő új életün­ket tükröző Alkotmányunkat is lelkesen ma­gyarázta az érdeklődőknek. Ma már a gyár minden dolgozója tiszteli és szereti. Nemré­gen aztán, amikor a Dózsa György textilgyár dolgozói összeültek, hogy jelöltet javasoljanak a nagy nemzetgyűlési képviselőválasztásokra, ki is nyilvánították szeretetüket és bizalmu­kat. — Szőcs Teréz sztahanovista szövőnőt ja­vasolom képviselőjelöltnek — mondotta Boer Erzsébet ezen a gyűlésen — Tapsra verődtek a tenyerek. Valamennyi felszólaló munkatár­sa csatlakozott a javaslathoz.­­ S hogy megmutassák, a Dózsa György tex­­tilgyár dolgozói valóban méltók arra, hogy maguk sorából javasoljanak képviselőjelöltet, egymás után iratkoztak fel hozzászólásra. Sorra hangzottak a hazafias munkafelaján­­lások november 7 és a választások napja kö­szöntésére. Gyűlt az ígéret az ülés jegyző­könyvébe: népünk a nagy ünnepeit a gyár sokszáz méter terven felüli szőttessel köszönti. Ott van ezen a papíron Szőcs Teréz igé­­­rete is: a választások tiszteletére tíz szövő­gépen kezd dolgozni. Így hálálja meg mun­katársai bizalmát. Megsokszorozott erővel akar tovább dolgozni szabad hazánk békés építéséért. у KINCSES JÓZSEF ★ 1952. november 1., szombat

Next