Romániai Magyar Szó, 1953. február (7. évfolyam, 1653-1676. szám)

1953-02-01 / 1653. szám

A Magyar Népi Szövetség Központi Bizottságának napilapja VII. ÉVFOLYAM, 1653. SZÁM 4 OLDAL ARA 20 BÁNI I 1953. február 1., vasárnap LAPUNK TARTALMÁBÓL: Az önköltség csökkentése a szocialista felhalmozás növelésének forrása (2. oldal) A dolgozók érdekeit szolgálja az ál­lami biztositó (2. oldal) A nagy győzelem (3. oldal) Nemzetközi szemle (4. oldal) A japán lakájkormány kiszolgáltatott az amerikaiaknak a kocsedói halál­táborból elmenekült öt hadifoglyot (4. oldal) A francia reakció Duclos elvtárs men­telmi jogára tör (4. oldal) A Német Kommunista Párt a bonni klikk fasiszta választási törvényter­vezete ellen (4. oldal) Növekszik az élelmiszerhiány Angliá­ban (4. oldal) Sztálingrád figyelmeztet MEGALAKULT A SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI TANÁCSA Tíz esztendővel ezelőtt, 1943. februárjának második napján, délután négy órakor elhang. zott a nagy csata, a sztálingrádi csata utolsó ágyulövése. Paulus tábornok hadseregének s'rrlmas maradványai letették a fegyvert. Hét hónapos kemény, önfeláldozó harc után, a város védelméért vívott harc után, Sztá­lingrád rombadőlt utcáira beköszöntött a Sztálin elvtárs által beígért ünnep. A sztá­lingrádi katlanban fogságbaejtett vagy el­pusztított 22 német hadosztállyal együtt dőlt meg végkép a Wehrmacht erejéről és verhe- tetlenségéről koholt legenda. „Sztálingrád volt a német fasiszta hadsereg alkonya, A sztálingrádi véres mérkőzés után, mint isme­retes, a németek nem tudtak többé magukhoz, térni” — mondotta Sztálin elvtárs. Tíz esztendő óta február másodika minden haladószellemü, a békéért harcoló ember ün­nepe. A győzelmet ünnepeljük ezen a napon, a győzelmet, amely a háború kíméletlen tüz- próbáján bizonyította be a szovjet rendszer és a Szovjet Hadsereg fölényét a kapitaliz­mus, a fasizmus rendszere és hadserege fe­lett. A győzelem, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta a történelem leg­jelentősebb eseménye, a Nagy Honvédő Háborúnak, a második világháborúnak győ­zelmes befejezése előtt nyitotta meg az utat. 1943. február másodikán megsemmisültek a náci hadsereg legjobb hadosztályai, lehanyat, lőtt a német fasiszta hadsereg napja, a hitleri agresszor többé nem tudott erőre kapni. S mivel a náci hadsereg a nemzetközi imperia­lizmus rohamgárdája volt, s mivel a sztálin­grádi győzelem nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a fasizmus elleni harcban maga. sabb öntudatra ébredjenek és megacélozódja- nak az egész világ népei, — ezért ez a nap a vllágimperializmus egyik legnagyobb vere­ségének a napja is. Minek volt köszönhető ez a győzelem az imperializmus első számú rohamcsapata, a náci Wehrmacht felett? Köszönhető volt első­sorban a szovjet nép hősiességének, annak, hogy a szovjet nép igazságos háborút vivott, hogy hazáját, otthonát, boldog életét védte a barbár betolakodók ellen. Köszönhető volt annak, hogy ezt a harcot olyan párt vezette, mint a Szovjetunió Kommunista Pártja, a- melynek olyan férfiú áll az élén, mint Sztálin elvtárs. Sztálingrád védelmét Sztálin elvtárs veze­tésével szervezték meg. Sztálin elvtárs két közvetlen munkatársa: Malenkov elvtárs, az Állami Védelmi Bizottság tagja és Vaszil- jevszkij marsall utaztak a városba, hogy útmutatásai alapján megszervezzék védelmét. Sztálingrád védői, a Csujkov tábornok vezet* te legendáshírű 62. hadsereg és Sztálingrád dolgozói óriási erőfeszítések cs áldozatok árán páratlan önfeláldozással minden talp­alatnyi földért, minden házért véres harcot folytatva, hajtották végre a szovjet nép, a párt, Sztálin elvtárs parancsát: „Egy lépést sem hátrálni!“ A sztálingrádi front parancs­noka, a 62. hadsereg feladatává tette: „bármi erő megfeszítése árán is megvédeni Sztálin­grádot, kimenteni és megsemmisíteni az el­lenséget/’ Sztálingrád védői határtalan hő­siességgel és becsülettel hajtották végre ezt a parancsot. A védelmi harcokban feltartóz­tatták és elvéreztették az ellenséget, megte­remtették az előfeltételét a november 19-i nagy ellentámadásnak, s az annak folyamán bekerített német csapatok végleges megsem­misítésének. Nyugat imperialistái, akik felnevelték, táp­lálták és éveken át a Szovjetunió ellen tüzel­ték a fasizmust, természetesen máskép kép­zelték el ennek a csatának a kimenetelét. Az angol, francia, amerikai üzletemberek, akik a második világháború kitöréséért^nemkevésbbé felelősek, mint a ruhrvidéki ágyugyárosok, valahogyan úgy számították, hogy miután a hitleri fasizmus majd végzett a Szovjetunió­val. eléggé le lesz gyengülve ahhoz, hogy vé- gülis rákényszeritsék saját akaratukat. Nem rajtuk múlt, hanem egyedül a szovjet nép hő­sies küzdelmén, hogy ebből a tervből semmi sem lett. A sztálingrádi csata kemény lecke volt az agresszoroknak, a hitlerista agresszoroknak és tengerentúli felbujtóiknak egyaránt. Hit­ler müvének folytatói azonban nem tanultak belőle, bár a sztálingrádi lecke, s általában a második világháború leckéi napjainkban igen időszerűek. Az a politika, amelyet ma az amerikai imperialisták — csatlósaik tá­mogatásával — Nyugat-Németországban kö­vetnek, kísértetiesen hasonlít arra a másik­ra, amelyből a hitleri állam és a fasiszta tá­madás született: a nyugati hatalmak két vi­lágháború közti német politikájára. Truman és Acheson, Eisenhower és Dulles, segítőtár­saikkal ma ugyanazt az erőt próbálják fel­támasztani, amely már az elmúlt félévszázad­ban is annyi szenvedést zúdított az emberi­ségre, s amelyből csak a Szovjet Hadsereg Sztálingrádnál mért halálos 7csapása men­tette meg a népeket. Igaz, hogy az uj német militarizmust kozmopolita mázzal igyekeznek bevonni, — de ez senkit sem téveszt meg. Adenauer külügyminisztere — Ribbentrop méltó utóda — az „európai védelmi közös­ség" nevében ma már nyíltan beszél „Euró­pa egyesítéséről egészen az Uraiig”. A hadi­célok ugyanazok. A tábornokok is nagyrészt ugyanazok. Sőt, még a dollárok is ugyan­azok, — csak ép~en azóta még több szenny és még sokkalta több vér tapad hozzájuk. A felfuvalkodott amerikai—német pénz- és acélmágnások nem képesek saját kárukból okulni. Nem képesek okulni abból a tényből, hogy bármily nagyra növelték is az imperia­lizmus náci fenevadát, az mégis a szakadék­ba zuha-t. Az uj háború gyujtogatói nem akr-ják meghallani Sztálingrád intő szavát. De ha ők nem Is, — a népek annál jobban levonták a történelem tanulságait. Ezért so­rakoznak fel oly impozáns egységben a né­met militarizmus feltámasztásának kisérleté- vcl szemben. Ezért támogatják minden ere­jükkel a Szovjetunió békepolitikáját és akció­ját a német egységért. Ezért kisérik forró szolidaritással a német demokratikus erők harcát az egységes, demokratikus és béke- szerető Németországért. Ez a küzdelem az uj háború előkészítésének útját, egyik legfonto­sabb gócpontján: Nyugat-Németországban torlaszolja el. Amerika urai azonban nemcsak németor­szági politikájukban ragaszkodnak a katasz­trófa felé vezető úthoz. Miután fejükbe vették, hogy Hitler szerepét ezúttal maguknak tart­ják fenn, átmásolják programmjukba a hitle­ri világuralmi terv alapvető elgondolásait és módszereit. Az elmúlt években a népek az amerikai imperializmusban még a hitlerinél is elszántabb és veszedelmesebb ellenséget ismertek fel. Ez az imperializmus nemke- vésbbé kalandor módon, nem kevésbbé eszte­len célokra tör, mint a náci fasizmus, mód­szereinek gyalázatosságában pedig, — mint a pestissel támadott Korea példája mutatja — már túl is haladta dicstelenül kimúlt elődjét. Igaz, hogy az amerikai behatolást dollár­szerződésekkel próbálták álcázni, de a legkü­lönbözőbb amerikai „segélyek” spanyolfala mögül mindenütt hamarosan előbukkantak az amerikai tábornokok és a szálláscsináló gaz­dasági egyezményeket rövidesen amerikai megszálló erők követték. De éppen, mert a népek leigázásának és kifosztásának csúfosan megbukott hitleri programmját követik, az amerikai imperialis. tákra ugyanolyan elkerülhetetlen bukás vár, mint náci elődeikre. Sztálin elvtárs mondása a náci-fasizmusról az októberi forradalom 24. évfordulóján, ráillik az uj agresszorokra, az amerikai imperialistákra is: „A német hódí­tók rabságba vetették az európai kontinens népeit..., megfosztották őket a legelemibb demokratikus szabadságjogoktól, megfosztot­ták őket attól a joguktól, hogy sorsukat ma­guk intézzék, elvették tőlük a kenyeret, a húst, a nyersanyagot, rabjaikká tették őket... és elhatározták, hogy miután Európában ura­lomra jutottak, ezen az alapon most felépít­hetik Németország világuralmát. Ezt ők úgy nevezik, hogy — „Európa uj rendje." De mi­féle „alap“ ez? Miféle „uj rend“ ez? Csak a hitleri öntelt fajankók nem látják, hogy az európai „uj rend“ és e rend hírhedt „alap­ja" tűzhányó, amely minden percben kitörhet és eltemetheti a német imperialista kártya­várat." A hitleri „uj rend" jelszavát azóta a „nyu­gati életforma", az „amerikai életforma" jel­szava váltotta fel. Ez azonban nem változtat a lényegen. A világ uj, amerikai gyarmatosí­tásának a tervére is biztos vereség vár. An­nál is inkább, mert az amerikai rablók „élet­formájával“, „uj rendjével“ szemben, már őrült tervük első lépéseinél is nagyobb erők szállnak síkra, mint a hitlerivel szemben va­laha is. A nemzeti függetlenség és a béke védelmében világszerte folyó harc — amely a szocializmus zászlaja alatt menetelő or­szágok oly hatalmas táborára támaszkodik, amilyen eddig még nem volt a történelemben — még !l)kkal ingatagabbá teszi az amerikai „rend“ alapjait, mint a hitleri „uj Európáé" voltak. Az imperialisták háborús hisztériájával a hős szovjet nép nyugodt, önerejébe vetett hi­tét állítja szembe, akaratát, hogy felépiti a kommunizmust. Sztálingrádot, amelyet tiz évvel ezelőtt méterről méterre, faltól-falig védtek, a szovjet nép ma újjáépítette. Újjá­építették a gyárakat és az üzemeket, s a ré­giek mellett újakat építettek. Újjáépítették a lakóházakat, a színházakat, a városi kerteket. A nagy csata ágyudörejének helyét a békés épitőmunka zaja foglalta el. A régi frontvo­nalon, ahol Sztálin katonái életre-halálra har­coltak a betolakodók ellen, ma a kommuniz­mus építésének csatája folyik. De békés al­kotómunkája közben a szovjet nép nem feled­kezik meg egy pillanatra sem az imperialis­ták agresszív terveiről. Az uj agressziós ka­landok kedvelőinek világos választ adott Bul- ganyin elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán: „A háborús gyújtogatok gonosz fenyegetéseket és a leg­otrombább ijesztgetéseket ordítják világgá a Szovjetunió ellen. Mi erre csak ezt mondhat­juk: Hiába erőlködnek, imperialista urak! A nagy szovjet nép nem ijedős, s fenyegetések­kel nem lehet megfélemlíteni. Ha pedig ko­molyra fordul a dolog, népünk meg tudja majd védeni magát és hazája érdekeit. Szük­ség esetén a szovjet fegyveres erők vissza tudnak verni bármilyen agresszort úgy, ahogy azt a szovjet hadművészet szabályai előírják." Ma, a sztálingrádi csata győzelmes befeje­zésének tizedik évfordulóján e hős küzdelem tanulságainak félelmetes intő szóként kell figyelmeztetniök az uj háború imperialista gyujtogatóit a történelem kikerülhetetlen tör­vényszerűségeire: Egy uj szovjetellenes hábo- ru kirobbantása elkerülhetetlenül az imperia­lizmus rendszerének világméretű összeomlá­sához vezet. Félelmetes időszerűséggel kell visszhangozniok ma is az imperialisták fülei­ben Molotov elvtársnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harmincadik évfordu­lóján mondott szavai: „A mi időnkben a de­mokrácia és a szocializmus egyesült erői európai és európántuli méretekben véve ösz- szehasonlithatatlanul hatalmasabbak, mint az imperializmus velük szembenálló demokrácia­ellenes tábora... Az imperialisták Iába alatt inog a talaj, görcsös erőfeszítéseik nem men­tik meg a kapitalizmust a közeledő pusztu­lástól. Mi olyan században élünk, amelyben minden ut a kommunizmushoz vezet.” Az RNK Szakszervezetei III. Országos Kon. gresszusának péntek délutáni ülésén a Szak- Szervezetek Központi Tanácsába a követke­ző tagokat választották be: Moraru Stelian, Liuba ChiDnevschi, Muzsik Mihály, Abälasei Eugenia, Acatrinei Vasile, Adalbert Marcel, Andrei loan, Ardelean Ana, Ardeleanu Constantin, Argeseanu Hie, Arján Dumitru, Banu Ileana, Barabás Sándor, Bár- ligea Elena, Belici Dusán, Benetato Grigore, Beriogea Octavian, Bivoiu Nicolae. Bodea Eleonora, Bagoly Ferenc, Boriiá Ecaterina, Brezan Alexandru, Butaru Constantin, Chir- tic Marcel, Chitu Florea, Clätinici Ion, Codo- ban Gheorghe, Constantinescu Andrei, Co- mänescu Gheorghe, Cotoarä Ion, Covaci Francisc, Covaci Martin, Cräciun Nicolae, Cristea Stefan, Grisan Viorica, David Vasile, Dobre Constantin, Dobre Ion, Dräghicescu Paul, Eremia Ioana, Farkas Alexe, Filip Ma­ria, Fleseriu Cornelia, Georgescu Vasile, Gherman Mircea, Grecu Andrei, Hajdú Gyula, Hodisan Gheorghe, Ip Fichiret, Istrate Nico­lae, Ivanov Constantin, Kaláth Ferenc, Ko­vács Julia, Lado Juliana, Lodvina Magdalena, Leitgheb Iosif, Lungu Stefan, Märäsescu Ion, Mészáros István, Mesteacänu Constan­tin, Mihai F. Marin, Miziliceanu Elena, Moi-, sin Dragomir, Moraru Maria, Munteanu Mircea, Mutulescu Iulian, Nichita Elena, Pa- locsay Rudolf, Petrescu Maria, Platon Stefan, Popa Nicolae, Popescu Nicolae, Préda Marin, Preoteasa Ion, Priadcenco Alexandru, Purdel Maria, Rábu Maria, Radu Petre, Rädulescu Maria, Räsinaru Lucretia, Resu Ion, Romas Gheorghe, Sandru Leghin, Scacodul Ion, Stan Julieta, Szabó József, Szabó József, Teodores- cu Elena, Jipan Maria, Totka Lajos, Vasile Paula, Várváreanu Marin, Vernescu Alexan­dru, Vizitiu Eugen, Voicu Dumitru, Zastulca Géza. A SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI TANACSANAK PÓTTAGJAI Bácanu Gheorghe, Costache Alexandrina, Dohai Emilia, Gavrilä Olga, Ionitä C. Atena, Istrate Vasile, Manea Petre, Neagu Lucia, Pantea Gheorghe, Prodan Gheorghe, Tirea Gheorghe, Toader Persida, Udrea Elena, Voi- neagu Nicolae. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG TAGJAI Balló László, Dincä Constanta, Iditoiu Gheorghe, Moisescu Viorica, Postu Dumitru, Ungureanu Elena, Virág Augustin. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG PÓTTAGJAI Läzäroiu Eugenia, Märäsescu Constantin, Stefan Constantin. és N. Huscaru egyetemi tanársegéd „Nicolae Bálcescu, a történész“ című értekezését. Előadásában kifejtette, hogy Báicescunak, a történésznek müveiben országunk történelem- kutatói értékes támogatást találnak abban a törekvésükben, hogy a burzsoá idealista és objektivista történelemirást a nép szolgála­tába állított, igazi történelemtudománnyá alakítsák. N. Bálcescu, nem egészen tiz év alatt gaz­dag történelmi kutatómunkát fejtett ki. „A románok története Mihai Vodá Vi-tea- zul alatt“ egyike a legértékesebb történelmi müveknek, amelyet román nyelven Írtak. C. Ionesou—Gulian professzor „N. Bálces­cu filozófiai és társadalmi-politikai felfogá­sa” cimü értekezésében kiemelte, hogy csak ma, a népi demokratikus rendszer feltételei között juthattunk el Bálcescu haladó szemlé­letének feltárásához. Bálcescunái a széles tömegek jogaiért folytatott kemény harc egv- t-v'-vindik bizonyos haladó eszmék kifejlő­désével. Haladó gondolkodásmódja értékes materi­alista tételeket tartalmaz a tömegek törté­nelmi szerepéről, a gazdasági jelenségek fon­tosságáról. T. Bugnaru professzor „Nicolae Bálcescu Vállalatunk kollektívája számára a termel- vénvek minőségének megjavítása, valamint a választék növelése már az 1952. évben is egyik legfontosabb célkitűzés volt. Ma e kér­dés sikeres megoldása, vállalatunk minden egyes dolgozója számára központi feladat. Kétségen kivül áll, hogy az 1952. termelési tervév folyamán a jobb minőségért vivott harc komoly eredményekkel zárult. Munká­saink, mérnökeink és technikusaink komoly erőfeszítéseket tettek annak a célnak az érde­kében, hogy a dolgozók számára ne csak több terméket bocsásson rendelkezésre, hanem az áru minőségének fokozott javításával is hoz­zájáruljon hazánk munkásainak életszínvona­la emeléséhez. Valóban, ha megvizsgáljuk üzemünk technikai osztályán lévő mintadara­bokat, amelyek 2—3 évvel ezelőtt készültek, nagy különbség mutatkozik. A mai termelvé- nyeink minőségileg sokkal jobbak és a vá­laszték 's lényegesen nagyobb. Ezt az eredményt pártszervezetünk és üze­mi bizottságunk irányitó és mozgósító tevé­kenysége nélkül nem érhettük volna el. Nagy segítségünkre volt eddigi eredményeinkben a technikai irodalom, amely az élenjáró techni­kával rendelkező ország, a Szovjetunió test­véri gondoskodása és segítsége folytán áll ma rendelkezésünkre. Érdeklődésünk előterében, az uj esztendő­ben is a minőség megjavításának kérdése áll. Ezen fontos kérdés megoldását, most jelen­tősen előrelenditette Elena Chisiu, az „In- dustria Bumbacului A” sztahanovistájának kezdeményezése. A kezdeményezés feldolgozása alkalmival értékes rejtett tartalék került felszínre, és is­mét bebizonyult, hogy a szocialista üzemszer­vezés belső tartalékai kiapadhatatlanok. Ha az üzem szervezési intézkedéseit meg­vizsgáljuk, világosan látjuk azt a körülményt, amely irányadóul szolgált a minőségi fázisok felülvizsgálásánál. nu, Zaharia Oprisan, Nicolae Márzan, Ion Mihalache és más ifjúmunkások példamuta­tóan dolgoztak mind a kotrógép alá helyezen­dő gerendák szállításánál, mind a sár eltisz- titásánál és eltávolításánál. A csatorna építői hasonló győzniakarással küzdötték le a szél és a hó okozta akadályo­kat. A Il-'es Stánca-részleg kivájt medrében egy kotrógép a part szikláit. morzsolta. A kotrógépet Prodanciuc Ludovic, a C. énitöte- lep dolgozója vezette. A kotrógépet kiszolgáló vonatszerelvények a hótorlaszok miatt nem tudtak behatolni a mederbe. A midiai kikötő építőinek azonban a gátak építéséhez követ kellett küldeni. A kotrógépkezelők nekiláttak hogy eltakarítsák a vonalról a havat. Rövid idő telt el és Prodanciuc Ludovic kotrógépé­A KÖZPONTI TANACS ELNÖKSÉGE Szombaton, január 31-én, a Szakszerveze­tek Központi Tanácsának székházában tartot­ták meg a III. Szakszervezeti Kongresszuson megválasztott Központi Tanács plenáris ala­kuló ülését. A plenáris ülés a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökségébe egyhangúlag a kö­vetkezőket választotta be: 1. Stelian Moraru 2. Liuba Chisinevschl 3. Muzsik Mihály 4. Ecaterina Boriiá 5. Mircea Gherman 6. Constantin Butaru 7. Ion Dobre 8. Martin Covaci 9. Loghin Sandru 10. Maria Moraru 11. Francisc Covaci 12. Totka Lajos 13. Vasile Acatrinei 14. Szabó József 15. Mihai F. Marin 16. Andrei Constantinescu 17. Vasile David és a nemzeti kérdés" cimü értekezésében rámutatott” arra, hogy Bálcescu eljutott a haladó felfogáshoz a nemzeti kérdésben is — éppen úgy, mint minden más társadalmi politikai probléma terén, amely behatóan foglalkoztatta és amelyért harcolt. Ez a fel fogása szöges ellentétben áll a liberális bur­zsoáziának a nemzetről és nemzeti mozga­lomról alkotott misztikus és sovén felfogá sával. Bálcescu magatartása a nemzeti kérdés ben értékes hagyományt képvisel a népek közötti testvériség szilárd megalapozásának szempontjából, egyben pedig hatalmas fegy­ver is a sovinizmus és a kozmopolitizmus ellen vivott harcban. B. Prodan és Bányai László professzorok „N. Bálcescu felfogása a népi tömegek sze­repéről a történelemben“ cimü értekezésük­ben hangsúlyozták, hogy Bálcescu számára a történelem a népi tömegek történelme — a nép történelme — semmiesetre sem pedig a? uralkodók és vezetők történelme. Bálcescu látja, hogy a társadalom osztályokra oszlik, kizsákmányolókra és kizsákmányoltakra, akik örökös harcban állanak egymással. Számára a történelmi fejlődés folyamata — forradalmi folyamat. J. Livescu professzor és N. Popa profesz­Szövődéink előkészítő osztályain a csévélő­gépeinket felszereltük száltisztitó és fékező berendezésekkel. Ugyancsak ezen az osztá­lyon bevezették a Baskirov-féle csomózó­horgok alkalmazását. Az irezö osztályon a száritókamra átalakításával, valamint e gép mérőórával történő felszerelésével fogjuk megoldani az irelt fonalak minőségi javulá­sát, valamint a fonalak nyúlásának szabályo­zását. Felvető-gépeinket szálellenőrző készü­lékkel, valamint automatikus leállító készü­lékkel látjuk el, amely a lánchengerek minő­ségét fogja megjavítani. Régi tipusu szövő­gépeinken, az uj technikának megfelelő áta­lakítások lehetővé teszik majd a gép optimá­lis beállítását és egyszersmind a szálszaka­dások lényeges csökkentését, amely döntő té­nyező a szőttesek minőségére. A kikészítő osz­tályon uj rendszerű mosógép, valamint egy száritó kalander megszerkesztésével lehetővé válik a munka minőségének megjavítása. Vi- gony-fonódánkban a minőség megjavítása a keverés egyöntetűségét fogja eredményezni. Mindezen kivül, már január egytől, vállala­tunk valamennyi osztályán bevezettük a mi­nőségi mutatószámok ellenőrzését és a mi­nőségi prémiumok alkalmazását. Ezen a technikai-szervezési intézkedésen kivül, a technikai osztály feladatának tekinti az árucikkek minél Ízlésesebb változatban történő összeállítását, hogy dolgozóink egyre fokozódó igényeit maradéktalanul kielégít­hessük. Vállalatunk munkakollektivája az 1953. tervévet a minőségi harc fokozásának jegyé­ben kívánja folytatni. Hazánk dolgozói jog­gal kívánják tőlünk és mi a könnyűipar ter­melőegységeként semmi áldozatot nem kímé­lünk, hogy bebizonyítsuk képességeinket és akarásunkat a minőségi áruk gyártására. SPITZER GYÖRGY, mérnök a nagyváradi „Vasile Roaita“ textilgyár technikai osztályának vezetője. 18. Eleonora Bodea 19. Nicolae Popescu 20. Ion Clätinici 21. Constantin Dobre 22. Niculae Istrate 23. Iulian Mutulescu A Szakszervezetek Központi Tanácsa El­nökségének elnökévé egyhangúlag Stelian Moraru elvtársat választották meg. A plenáris ülés egyhangúlag a következő elvtársakat választotta be a Szakszervezetek Központi Tanácsa Elnökségének titkárságába: 1. Liuba Chisinevschi 2. Muzsik Mihály 3. Ecaterina Borila 4. Mircea Gherman 5. Constantin Butaru 6. Ion Dobre Az ülés befejezésekor Stelian Moraru elv­társ, a Szakszervezetek Központi Tanácsa El­nökségének elnöke, hangsúlyozta, milyen fon­tos és felelősségteljes feladatok várnak a Szakszervezetek Központi Tanácsának tag­jaira; a Szakszervezetek III. Kongresszusán hozott határozatok valóraváltásával kell har- colniok ötéves tervünk négy_ év alatti teljesí­téséért, a szocializmus építéséért országunk­ban, a béke megvédéséért. (Agerpres) Tudományos ülés az Akadémián N. Bálcescu emlékezetére Nicolae Bálcescu, a román nép nagy for­radalmár harcosának centenáriuma alkalmá­ból, az RNK Akadémiája péntek délután tu­dományos ülést tartott. Az ülésen jelen voltak: Dr. C. I. Parhon akadémikus professzor, az RNK Akadémiájá­nak tiszteldtbeli elnöke, számos akadémikus, az RNK Akadémiájának levelező tagjai, va­lamint a tudomány és kultúra számos más képviselője. Az ülésen Traian Sávulescu, az RNK Aka­démiájának elnöke elnökölt. Az elhangzott hat tudományos értekezés behatóan ismertette Nicolae Báicescunak, a nép felszabadításáért küzdő demokrata har­cosnak, Írónak és történésznek személyisé­gét. P. Constantinescu-Iasi akadémikus pro­fesszor a „Nicolae Bálcescu, a forradalmár demokrata eszméi“ cimü értekezésében ki­emelte N. Bálcescu lángoló hazafiságát,. a nép iránti forró szeretetét és a reakciós bo- járság elleni ádáz gyűlöletét. Bálcescu .'1 szántan harcolt a jobbágyság megszünteté­séért, amelyet az ország társadalmi-gazda­sági fejlődése alapvető problémájának tekin­tett. V. Maciu előadó tanár ismertette ezután V. Rata professzor, V. Maciu előadó tanár A vajdahunyadi kohászok egyre több és jobb minőségű acélt termelnek A vajdahunyadi „Gh. Gheopghiu-Dej" kohá­szati kombinát dolgozói az RNK Szakszerve­zeteinek III. Kongresszusa tiszteletére szocia­lista versenyt szerveztek, az 1953. évi terv ha­táridőelőtti teljesítéséért, és mind szélesebb körben alkalmazzák Vasile Costache sztahano­vista kezdeményezését a felszerelések kihasz­nálási mutatószámainak megjavítására. A kohászati szektorban odaadó munkát vé­geztek a felszerelések teljesítőképességének maximális kihasználása érdekében. A 4. szá­mú kohó munkásai a műszaki-szervezési in­tézkedések alkalmazásával feljavították a fel­szerelés kihasználási mutatószámait, s igy ja­nuár 5-től január 25-ig 29,15 százalékkal több elsőrendű minőségű öntöttvasat termeltek. A kohónál dolgozó három brigád közül Simion Dojescu főolvasztár brigádja érte el a legje­lentősebb normatullépést: a kohó kihasználá­si mutatószámainak megjavításával normán felül 30,14 százalékkal több öntöttvasat adott. A másik két brigád, Teofil Bránzei és Lepádus Munteanu főolvasztárok brigádja is túlszár­nyalta normáját 28 százalékkal. A 2. számú kohó dolgozói ebben az időszakban, ugyancsak Vasile Costache kezdeményezése alapján értek el 25.26 százalékos tervtulteljesitést. A 4-es számú Siemens-Martin kohó acélöntői most alkalmazták először Vasile Costache kezdeményezését s ennek eredményeképpen nap-nap után mind több jóminőségü acélt gyártanak. Ion Miculic főolvasztár csoportja január 23-ig 16,60 százalékkal több jóminősé­gü acélt adott terven felül. Alexandru Drángá főolvasztár csoportja a kohó jobb töltésével 2,24 százalékkal növelte a gyorscsapolások kapacitását. Nagyszerű sikert értek el a kombinát acél- öntödéjének munkásai is. Vasile Costache kez­deményezését alkalmazva teljesen kihasznál­ták a felszerelés teljesítőképességét és a ja­nuár havi tervüket már január 27-ig teljesítet­ték. (Agerpres) A Duna—Fekete-tenger, csatorna határidő előtt akarják befejezni a béke és a szocializmus e nagyszerű építkezését. Télviz idején is odaadással és hősiesen dolgoznak. Az esőzések, a metsző szél, a hó nem akadá­lyozza az épitők munkáját. A 7—8-as szektor D. épitötelepén a 012 kotrógép, amelynek brigádosa Nicolae Mül­ler sztahanovista, egy nap nem tudott dol­gozni mert megrekedt a nagy sárban Az épi- tőtelepi ifjúmunkások csak este. szereztek er­ről tudomást, amikor már lefeküdni készül­tek. Nem volt vesztegetni való idő. A mun. kát másnap reggel folytatni kellett És 36 ifjú késedelem néikül az épitőtelepre sietett. Bri­gádokat alakítottak és fáradhatatlanul dol­goztak éjfélutánig, — míg csak ki nem emel­ték a sárból a kotrógépet. Nicolae Muresea. Leküzdik az időjárás viszontagságait a Duna-Fekete-tenger csatorna építői építői szór „N. Bálcescu hozzájárulása a _román nyelv és irodalom fejlődéséhez" cimü érte­kezésében, J. Livescu professzor rámutatott arra, hogy Bálcescu irodalmi munkássága nagyban hozzájárult a román kulturális és forradalmi hagyományok fejlődéséhez. Bál­cescu irodalmi "munkásságára jellemző az egyszerű és erőteljes népi kifejezések hasz­nálata, amelyeket még szállóigékkel és köz­mondásokkal is fűszerez. Traian Sávulescu akadémikus professzor zárószavaiban rámutatott arra, hogy a Bálcescu gazdag hagyatéka hazánk dolgozó népének féltve őrzött kincse, Az RNK Akadémiájának elnöke kiemelte a Bálcescu centenáriumi ünnepségek rendkí­vüli méreteit. Az évfordulóról nemcsak ha­zánkban emlékeztek meg, de túl a határain­kon, Moszkvában és Budapesten is. Ez is azt igazolja, hogy a nagy román hazafi ki­emelkedő személyiség, akit a többi népek is ismernek és szeretnek. A román dolgozó nép — mondotta befeje­zésül a szónok — nemcsak hogy megvalósí­totta a nagy forradalmi harcos álmát, de most az uj és boldog élet napsugaras útjára tért — szocialista hazája felépítésének útjára. A resicai acélolvasztárok újabb sikerei A resicai „Sovrommetal“ dolgozói Vasile Costache kezdeményezésének bevezetésével egyre szebb eredményeket érnek el. A Siemens-Martin kemencék olvasztárai lényegesen megrövidítik az acélolvasztások csapolási idejét. Cornea Petru csoportja a 6. számú kemencénél január 24-én a lerövi­dített gyorscsapolással 21,27 százalékos túl­teljesítést ért el- Hasonló szép teljesítményt ért el a 7. számú kemencénél dolgozó Barbu Gheorghe olvasztár csoportja is. Rekordidő alatt végezték el a gyorscsapol ást, igy 42,22 százalékkal haladták túl tervüket. Igen je­lentős eredményt értek el Robicsek Imre, Iovanovici Ilié és Iacob Nicolae olvasztárok csoportjai is. Az acélolvasztárok eredményei során a Siemens—Martin-üzem 6,2 százalék­kal termelt januárban terven felül. A resicai kombinát dolgozói komoly gon­dot fordítanak a dolgozók szakképesítésére is. A Siemens—Martin-üzemben 1951-ben mindössze csak 43 munkást szakképesítettek a munkahelyen. 1952-ben már 152-re emelke­dett a szakképesítettek száma, valamint két sztahanovista ifjúsági brigádot szerveztek. Ez évben az acélöntődé vezetősége na-* gyobb gonddal foglalkozik a szakképesítés-* sei. Eddig már több mint 60 munkás jelent-* kezeit a II. fokú szakképesítő tanfolyamra,; ezenkívül nagyszámban iratkoztak fel kőmű­vesek, lakatosok, gáztartálykezelök is a tan-* folyam elvégzésére. A február 1-én kezdődő I. fokú tanfolyam mokon 40 ifjú sajátítja majd el az acélolt vasztás különféle szakmáit. Elena Chi§iu kezdeményezését követve harcolunk a minőség megjavításáért lekedést. A kőkitermelésnél dolgozó munka sok ezúttal is érezhették, hogy egy nagy csa Iád — a Duna—Fekete-tenger csatornaépítői nek családja körében élnek. A tengerészek i segítségükre siettek. Este a rakodó előtt meg jelent a „Mistral“ vontató, Octavian Iordai kapitány vezetésével. A tengerészek, élükéi a kapitánnyal, szembeszálltak a jégtömbök kel, hóval és' hatalmas széllel, hogy idejébe! elvigyék elvtársaiknak a szükséges élelmi szert. így aztán nem akadt meg a munka kőkitermelésnél. Az ilyen példák mind gyakoribbak a Duna Fekete-tenger csatorna épitötelepén. Az épi tők, akik a Duna vizét a tenger felé vezeti!* valóban a becsület és a hősiesség kérdésév- teszik a munkát nek munkahelyére újra érkezni kezdtek a ra­kodásra váró vagonok. Prodanciuc mellett Gh. Nenciu, Paraschiva Doica, Constantin Pras- cin és Vladimir Bolboteanu kotrógépkezelők is munkába fogtak. Erőfeszítésüket siker ko­ronázta. Aznap 29 rakomány követ küldtek a gátépítéshez. A vizi közlekedés is sok nehézséggel járt a jégtömbök és hótömegek miatt. Ä Dunán megbénult minden forgalom. Az első számú kikötő részlegéhez beosztott hajók behúzód­tak a csernavodai kikötőbe. Ez viszont arra vezetett, hogy messze, a Duna alsó folyásá­nál, Hársova közelében fekvő kőkitermelésnél dolgozó munkások nem juthattak élelemhez. Az élelmiszertartalék fogytán volt. Minden­áron szabaddá kellett tenni hozzájuk a köz-

Next

/
Thumbnails
Contents