Romániai Magyar Szó, 1953. március (7. évfolyam, 1677-1703. szám)

1953-03-01 / 1677. szám

Ä Magyar Népi Szövetség Központi Bizottságának napilapja VII. ÉVFOLYAM, 1677. SZÁM. 4 OLDAL ARA 20 BÁNI 1953, március 1, vasárnap. LAPUNK TARTALMÁBÓL: A' vidéki dolgozók tízezrei látogatják „Az RNK tervgazdaságának lendü­letes fejlődése” kiállítást (2. oldal) Román és magyar kollektivisták test­véri barátsága (3. oldal) 230.000 példányban jelent meg ha­zánkban a Kommunista Párt Kiált­ványa (3. oldal) A szovjet nép életszínvonalának szün. télén emelkedése (3. oldal) Megkezdődtek a bukaresti földalatti gyorsvasut előkészítő munkálatai ■ (3. oldal) A Pravda vezércikke az amerikai mi- litarizmus vadállatiságát leleplező okmányokról (4. oldal) Nemzetközi szemle '(4. oldal)' A Szakszervezeti Világszövetség Vég­rehajtó Bizottságának ülésszaka (4. oldal)] A bolgár külügyminisztérium jegyzé­ke Jugoszláviához (4. oldal)' A demokratikus német sajtó a Reich­stag felgyujtásának évfordulójáról (4. oldal)’ Népköztársaságunkban felvírágzik a dolgozó parasztság élete Még négy esztendő sem telt el a Román Munkáspárt Központi Vezetősége 1949 már­cius 3—5-i plenáris ülésének határozata óta. De ha ellátogatunk az ország bármely köz­ségébe, falujába, mindenütt tapasztalhatjuk, miként válik élő valósággá ennek a határo zatnak minden egyes szava Látjuk, hogy a föld egykori rabjai ma már urai saját sor­suknak, urai annak a földnek, amely néhány évvel ezelőtt csak szenvedést, gyötrelmet ho zott nekik. Számos faluban uj épületek cső portja tűnik szemünkbe: hosszú istálló, sze- kérszin, hatalmas gabonaraktár, sertéste- riyésztőtelep. Az uj élet csirái lépten-nyomon megmutatkoznak a falvakban. Todorán János, szászszentlászlói kollekti visia néhány héttel ezelőtt levelet irl szer­kesztőségünknek. A levél igy hangzik: „Ötvenhat esztendős létemre ma fogok elő­ször hozzá az Íráshoz, amit sokezer ember­nek szánok. Azt akarom, hogy sokan tudják meg, milyen végtelenül boldog vagyok és mi­lyen halálosan gyűlölöm ellenségeimet. Bol­dog vagyok, mert három éve azon az utón járok, amelyet pártunk mutat minden dolgo­zó parasztnak, amely a bőség, a szebb élet felé visz. Kollektivista vagyok. Ez a két szó jelenti életemnek azt a határkövét, ahol szá­momra megszűnt az évtizedek óta elszenve­dett nélkülözés, megszűnt a kizsákmányolok uralma. Keresetemből három év alatt házat építettem, amire a múltban még csak gon­dolni sem mertem. Szobámat uj bútor, rádió teszi kellemessé. Padlásom, pincém teli ter­ménnyel, amit a zárszámadáskor kaptam...“ Pártunk útmutatásának eredményét tűk rózi ez az egyszerű levél. Melyik szegénypa­raszt nem emlékszik vissza örömmel 1945 ta­vaszára, amikor pártunk gondoskodása nyo­mán több mint egymillió hektár töld került kiosztásra ? Azt, hogy ma a dolgozó paraszt emberi életet él, magának vet és arat, elsősorban a felszabadító Szovjet Hadseregnek köszönheti —- és annak, hogy mind szorosabbra fűződik hazánkban a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetsége. Ez a szövetség minden nehézséget, minden akadályt el tud hárítani a fejlődés uljából. Ezt bizonyítják eddigi nagyszerű vívmányaink is. „Ezek a vívmá­nyok kedvező feltételeket teremtenek ahhoz. Iiogv felszámolhassuk a mezőgazdasági ter­melés növekedésének elmaradását, az ipari termelés növekedésével szemben. A traktorok, kombájnok és más mezőgazdasági gépek szá­mának növekedése, a GTA-k számának gya­rapodása azt mutatja, hogy biztos léptekkel haladunk az RMP KV 1949 március 3—5-i plenáris ülésén hozott határozatok vonalán a mezőgazdaság gépesítése és a mezőgazdaság fokozatos szocialista átszervezéséhez szüksé­ges anyagi alap megteremtése tekintetében“ — mondotta Gh. Gheorghiu-Dej eH'tár-s-, a „Vörös Grivica“ választókerüleíben elhang­zott beszédében. Ez azt jelenti, hogy a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság szövetsé­ge, amely népi demokratikus rendszerünk alapja, mindinkább megszilárdul. Ezt igazol­ják azok a számadatok is, amelyeket az Álla­mi Tervbizottság és a Központi Statisztikai igazgatóság nemrég közzétett. Dolgozó parasztságunk a népi demokra­tikus rendszernek köszönheti felemelkedését. Azonkívül, hogy földhöz jutott és a föld meg­műveléséhez egyre több gépet kap, a kol­lektiv gazdaságok létrehozásával pártunk megteremtette annak lehetőségét, hogy a fal­vak dolgozói végkép felszabaduljanak a ku- lák kizsákmányolás alól. Ma már 1795 kol­lektiv gazdaságban építi uj életének alapjait hazánk dolgozó parasztsága. A dolgozó parasztság felemelkedését segí­tette elő pártunk akkor is, amikor lehetőséget adott neki, hogy mezőgazdasági társulásokat alakítson. Ezáltal nemcsak a munka terhétől szabadult meg a dolgozó paraszt, hanem a rendelkezésére álló gépek segítségével mind több termést takaríthat be. A kollektiv gazdaságok és társulások múlt évi terméseredményei is fényes bizonyitékát ad­ták annak, hogy a géppel megművelt föld sokkal jobban fizet. A tasnádi kollektivisták 20 mázsa átlagot értek el a gabonanemüek- nél az egyéni gazdálkodók 12—13 mázsájá­val szemben. A nagykolcsi (Szatmár rajon) társulásban 6 mázsa búzával több termett hektáronként, mint a környék egyéni gazda­ságaiban. Még világosabbá válik előttünk a gépi munka felsőbbrendűsége, ha tanulmányozzuk az Állami Tervbizottság és a Központi Sta­tisztikai Igazgatóság közleményét, amely ki­mondja, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorában a hektáronkénti átlagtermés 1952-ben a búzánál 20 százalékkal, a rozs­nál 9 százalékkal, az árpánál 22 százalékkal, a zabnál 16 százalékkal és a kukoricánál 17 százalékkal haladta meg az egyéni paraszt- gazdaságok termését A jövőben még inkább kielégíthető lesz a dolgozó parasztság gépigénylése, hiszen csak az elmúlt évben 30 uj GTA létesült. 1952. év folyamán a mezőgazdaság újabb 3530 trak­tort, 1440 gabonavetőgépet, 2300 kultivátort, 1200 cséplőgépet, 100 burgonyaszedőgépet, 300 magánjáró kombájnt és egyéb mezőgaz­dasági felszerelést kapott. Hazánk dolgozó parasztsága egyre na­gyobb méretekben veszi igénybe pártunknak azt a segítségét, amit a gép- és traktorállo- mások utján nyújt a föld megműveléséhez. Ma már az ország egész szántóterületéből több mint 19 százalékot képviselnek az álla­mi és kollektiv gazdaságok; a föld közös megművelésére és a gépek közös használatá­ra alapított mezőgazdasági társulásokkal együtt pedig 21.2 százalékot. Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs mondotta : „A párt és a kormány amellett, hogy megkü­lönböztetett figyelmet fordít a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésére, állan­dóan támogatja a kis- és középgazdákat, a kulákok korlátozásával védi a dolgozó pa­rasztságot a tőkés kizsákmányolástól, hozzá­segíti a dolgozó parasztokat termelésük foko­zásához és jólétük növeléséhez". A párt és a Kormány gondoskodik a falusi dolgozók anyagi helyzetének javításáról és kulturszinvonalának emeléséről. Erről tanús­kodik, hogy mind nagyobb mennyiségű ipari termékhez jut a dolgozó parasztság; erről tanúskodik a falvaknak fával és petróleum­mal való jobb ellátása érdekében hozott szá­mos intézkedés, egyes illetékek eltörlése az adókötelezettségek és begyűjtési kvóták meg­állapításánál elkövetett hibák vagy vissza­élések helyrehozása. Ezt a gondoskodást bi­zonyltja az is, hogy csökkentették az elemi csapások sújtotta rajonok parasztgazdaságai­nak adó- és kvótabeszolgáltatási kötelezett­ségeit, erről tanúskodik a sok iskola, kultúr­otthon, kórház és ingyenes orvosi rendelő a falvakon. A polgári-földesúri Romániában sötétség borult a falvakra. A népi hatalom gondosko­dása nyomán egyre több helyen ragyog fel a villanyfény falusi dolgozóink otthonában. Csupán ötéves tervünk folyamán 2.000 falut villamosítunk. Népi demokratikus rendszerünk lehetőséget ad a dolgozó parasztoknak, hogy gyermekei­ket díjtalanul vagy kevés költséggel taníttas­sák. Falusi ifjaink is megvalósíthatják ma legmerészebb álmaikat : hajlamuknak, tehet­ségüknek megfelelő pályát választhatnak. Hyenformán tömegével emelkednek ki a dol­gozó parasztság soraiból az ujtipusu értelmi­ségek. A dolgozó parasztság ,résztvesz sorsa irányításában. Az ország legfelső vezetőségi szervében — a Nagy Nemzetgyűlésben — ott találjuk Zidaru Máriát, Schuller Istvánt, Gáli Ignácot és más dolgozó paraszt képviselőt, a nép*anácsokban pedig a dolgozó parasztok ezrei tevékenykednek. Egyike ez népi demo­kratikus rendszerünk legnagyszerűbb vívmá­nyainak; ékesszóló megnyilvánulása annak, hogy a munkásosztály szövetségben a dolgo­zó parasztsággal, megteremti a dolgozók bol­dog életét. A Román Munkáspárt könyörtelenül lesújt a dolgozó nép ellenségeire. Pártunk Köz­ponti Vezetősége leleplezte és szétzúzta V. Luca ellenforradalmi tevékenységét, amelyet A. Pauker és T. Georgescu támogatott, akik megpróbáltak gátat emelni a munkásosztály és a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetsége elé, el akarták gáncsolni fejlődő uj életünk útját. Miközben pártunk és kormányunk megkü­lönböztetett figyelemmel védi dolgozó pa­rasztságunk érdekeit és a legmesszebbmenő támogatással könnyíti munkáját, a kapitalis­ta országokban napról napra elviselhetetle­nebb a dolgozó földművesek helyzete. Tito Jugoszláviájában, a zadrugákban kényük-ked- vük szerint szipolyozzák ki a dolgozó pa­rasztokat a falu piócái. Ezekben a kulákok vezette „kollektívákban" ugyanis nem a ledol­gozott munkanapok, hanem a bevitt föld és a gazdasági felszerelés arányában osztják el a terményeket. Titóék hivatalos adatai szerint a mai Ju­goszláviában a parasztok 69 százaléka, az összes megművelhető földnek csupán 34,9 százalékát birja, mig a 9,4 százaléknyi ku- lák a termőföld 32,2 százalékának tulajdo­nosa. Az amerikai kisfarmereknek is szomorú a sorsuk; szerény birtokukból ravasz cselve­tésekkel kiforgatják őket a nagyfarmerek. Hasonló a sorsuk a francia, török, osztrák törpe gazdáknak és a többi kapitalista orszá­gokban a kizsákmányolás igája alatt sínylő­dő dolgozó parasztoknak is. A tőkések és földbirtokosok jármát nyögő dolgozó parasztok, munkástestvéreik irány­mutató szavát követve, harcba lendülnek a földért, szabadságért, az emberhez méltó életért. Milyen gyökeresen más a dolgozó paraszt­ság helyzete a mi felszabadult hazánkban I Az uj Alkotmány kimondja : „A Román Népköztársaságban a néphatalom alapja a munkásosztály és a dolgozó parasztság szö­vetsége, amelyben a vezető szerep a munkás- osztályé“. (2-ik^szakasz ) Dolgozó parasztságunk értékeli és megbe­csüli ezt a szövetséget. Tudatában van azok­nak a feladatoknak, amelyek e szövetség szüntelen erősítése terén reá hárulnak. Bizo­nyítja ezt — a többi között — az idei kvóta­beadási kampány sikere is. A szövetség további megerősödését nagy­mértékben szolgálja a városi és falusi áru­csereforgalom kiszélesítése. Dolgozó paraszt­ságunk öntudatosan kell viszonozza azt a nagyarányú segítséget, amit az ipari mun­kásságtól kap. Ha falusi dolgozóink több élel­miszert, zöldségfélét, húst, tejet, tejterméket és ipari nyersanyagot küldenek városba, a szövetkezetek és az állami kereskedelem ut­ján, még több és olcsóbb ipari termékhez juthatnak. Még gyorsabb ütemben haladha­tunk a közös nagy cél: a szocializmus felé. Éppen ezért, dolgozó parasztságunknak úgy kell valóraváltania az idei tavaszi vetési kampány célkitűzéseit, hogy ezeket a nagy­szerű feladatokat teljesíthesse. Dolgozó parasztságunknak teljes lendülettel, még nagvobb mértékben kell bekapcsolódnia a szocialista épitőmunkába! Hü szövetsége­séhez méltó segítséget kell nyújtson a mun­kásosztálynak, hogy sikeresen valóravált- hassuk pártunk célitüzéseit — ötéves állami tervünk négy év alatti teljesítését. Aláírták az RNK és a Csehszlovák Köztársaság 1953. évi kereskedelmi egyezményét Prágában február 21-én aláirták a Cseh­szlovák Köztársaság és a Román Népköztár­saság között, 1953. évre megkötött kereskedel­mi egyezményt. Az egyezmény a két ország gazdasága számára fontos áruk cseréjét irá­nyozza elő. A kereskedelmi egyezmény érezhetően nö­veli az árucsere mennyiségét az elmúlt évek­hez képest. Az egyezményt a Román Népköz, társaság részéről Ana Torna külkereskedelmi miniszterhelyettes, a Csehszlovák Köztársa­ság részéről pedig Otto Kocour külkereskedel­mi miniszterhelyettes irta alá. Az egyezmény megkötését megelőző tárgyalások a két népi 'demokratikus ország közötti baráti együttmű­ködés szeilejnaében folytak le. (Agerpres.), Üzemeink harcban az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért AZ UJITÓMOZGALOM KISZÉLESÍTÉSÉÉRT Sokezer javaslat az ipar minden ágából Dolgozó népünk napról-napra újabb és újabb tehetségeket vet a felszínre, akik képes­ségeiket a szocializmus ípitésének szolgála­tába állítják. A szovjet dolgozók gazdag ta­pasztalatait követve sokezer munkás, mérnök és technikus dolgozik azon, hogy a termelési folyamatot tökéletesítse, a technikát magasabb színvonalra emelje. Az ujitók és feltalálók sokrétű és változatos feladatokat tűznek maguk elé a technológiai folyamat megjavításával és a meglévő fel­szerelés tökéletesítésével kapcsolatban. Erről tanúskodott az az értekezlet is, ame­lyet a minisztertanács mellett működő Újítá­sok és Találmányok Igazgatóságánál tartot­tak az elmúlt napokban. Gerendi Gyula elvtárs, az Ujitások és Ta­lálmányok Igazgatóságának vezetője az 1952. évről szóló jelentésében beszámolt arról, hogy népi demokratikus államunk állandóan ser­kenti, pártszervezeteink és szakszervezeteink pedig hathatósan támogatják a dolgozók kez­deményező készségét, ami az ujitások és talál­mányok számának szakadatlan emelkedésére vezetett. 1952-ben 22.994 javaslatot nyújtottak be az igazgatósághoz — az 1951. évi 13.485-el szemben. Népgazdaságunk különböző ágaiban az 1952. évben 10.329 ujitást és találmányt al­kalmaztak — az 1951. évi 5878-al szemben — s ezek segítségével 186.340.432 lejt takarí­tottak meg. Áz ujitások és találmányok hozzá­járultak a munka termelékenységének fokozá­sához. A munkát is megkönnyitették, mert a fizikai munkát sok esetben gépmunkával he­lyettesítették. Az értekezlet részvevői, a vállalatok és mi­nisztériumok újító kollektíváinak felelősei, ujitók, szakszervezeti aktivisták, a vita során felszínre hoztak egyes hiányosságokat, ame­lyek az ujitók és feltalálók munkájának egy­behangolásánál mutatkoznak. Vannak még olyan vállalati vezetőségek, A temesvári nyomdaipari vállalat munka- közössége az elmúlt napokban másodszor kapta meg a Termelés Vörös Zászlaját. A vállalatvezetőség beszámolójából kitű­nik, hogy az 1952. évi termelési tervet 112,12 százalékarányban teljesítették. 9,4 százalék­kal növelték a murika termelékenységét, az önköltséget pedig a tervelőirányzathoz viszo. nyitva 16,37 százalékkal csökkentették. A nyomdaipari vállalat munkaközösségének szép sikerei jórészt a 13 sztahanovista, a 61 élmunkás és a minőségi, takarékossági, kom­plex, stb., brigádok 'elkes munkájának kö­szönhetők. A Termelési Vörös Zászló átadá­sának ünnepsége alkalmával Sandu Grigore sztahanovista megfogadta, hogy átlag 24 százalékkal teljesíti túl a tervet, Anghel N>- colae sztahanovista nyomdagépész pedig vál­lalta, hogy Kotleár módszer szerint egy munkást a munkahelyén szakképesit A nyomdaipari vállalat munkásai, mérnö­kei és technikusai továbbra is lendülettel dol­goznak, hogy az idén jóval túlszárnyalhassák múlt évi eredményeiket. ★ A sztálinvárosi „Vörös Partizán" gyár munkaközössége 1952 második felében kiváló sikereket ért el a terv teljesítéséért és túltel­jesítéséért folytatott harcban. A lelkes mun­ka nyomán a gyár munkaközössége elnyerte a Termelés Vörös Zászlaját. A sikerek kiví­vásához nagymértékben hozzájárult a szov­jet munkamódszerek széleskörű alkalmazása és a szocialista verseny lendületes kibonta­kozása. Ezeknek köszönhető, hogy a gyár már 1952 november 6-án teljesítette egész évi tervét. A második Félévben a szocialista verseny­ben 38 uj sztahanovista és számos élmun­kás tűnt ki jelentős munkasikereivel. Több munkásnő, mint Kiss Amália. Ana Márgi- neanu, Elena Danciu, Ana Dumitru és má­sok 3 és 4 szövőszéken dolgozva, már 1956- ra, 1957-re, sőt 1959-re termel. KöveTk a bol. desti kőolajipari munkások kezdeményezését s pontos terv szerint alkalmazzák a szovjet módszereket. A szövődé brigádjai az óragra­minisztériumok, MTTE-körök, amelyek nem támogatják az ujitómozgalmat. Sok ujitási és találmányi előterjesztést nem intéznek el ide­jében, sőt jónéhány az Íróasztalokban marad elzárva. Egyes vállalatoknál az ujitók és fel­találók jutalmazása nagy késedelemmel és néha igazságtalanul történik. A komplex uji- tó brigádokat nem mindig támogatták a vál­lalatok vezetőségei és az MTTE-körök. A tanácskozás keretében több konkrét in­dítványt is tettek. Javasolták például egy fo­lyóirat kiadását, az ujitók munkájának nép­szerűsítésére, az ujitások és találmányok al­kalmazási köre kiszélesítését, a vállalati MTTE-körök uj káderekkel való kibővítését, stb. Ezek az intézkedések elősegítik, hogy az ujitók és feltalálók mozgalma tömegmozga­lommá váljék és még erőteljesebben hozzájá­rulhasson ötéves tervünk négy év alatti telje­sítéséhez. ★ Az 1952. évben a könnyűiparban 4149 újí­tási és 1479 észszerüsitési javaslatot nyújtot­tak be. A könnyűiparban működő MTTE körökhöz beérkezett javaslatokból 2171-et alkalmaztak' a termelési folyamatban. Ezek az ujitások és észszerüsitések 23 mil­lió 869.479 lej megtakarítást eredményeztek. Különösen élénk lendületet vett az ujitók és észszerüsitők mozgalma a kolozsvári „Herbák János”, a bukaresti „Ana Ipätescu”. „Textüa-Grivita" és „Tudor Vladimirescu" gyárakban, a temesvári „Steaua Rosie” gyár­ban, stb. Az ujitások és észszerüsitések nyo­mán jelentékeny megtakarításokat értek el és a munkafeltételek is sokat javultak. A temesvári „Steaua Rosie“ gyárban pél­dául, Baráth Ernő esztergályos mester újí­tása évi 3879 lej megtakarítást eredménye­zett. Dumitru Aidimireanu elvtárs észszerü­sitési javaslata nyomán gépesítették a mé­terellenőrzést és 6000 lej évi megtakarítást értek el. tikon alkalmazásával átlag 30—50 százalék­kal teljesítették túl a normát. Paraschiva Bá- ditoiu, Eufrosina Mesota és Ana Bunea a Melnyikov módszer nyomán 50—100 száza­lékkal haladták túl tervfeladataikat. ★ Az elmúlt napokban a fa-, papir- és cellu- lózeipari minisztérium és az erdőipari szak- szervezet központi tanácsa a Termelés Vörös Zászlajával tüntette ki a szászsebesrajonbeli péterfaIvi „Május 1“ papírgyár kollektíváját 1952 második felében elért munkasikereik el­ismeréséül. Az ünnepélyen részt vettek Mircea Ocheaná elvtárs, helyettes miniszter, Vasile Várvoreanu, az erdőipari szakszervezet köz­ponti tanácsának képviselője, továbbá az or­szág papir- és cellulózeipari vállalatainak számos sztahanovistája, élmunkása és igaz­gatója. Amint a beszámolóból kitűnt, 1952 második felében a papirtermelési tervet 111,83 száza­lékra teljesítették. 1951 második feléhez vi­szonyítva a papirtermelés 5,64 százalékkal emelkedett, a globális termelés értéke 13,34 százalékkal, az árutermelés értéke pedig 23,26 százalékkal növekedett. A gépek ki­használási fokát 1,02 százalékkal haladták túl. A munkások, mérnökök és technikusok erőfeszítései folytán a gyár kollektívája érte el a legmagasabb minőségi mutatószámot eb­ben az iparágban. Másik kiváló teljesítménye, hogy 670.000 lej értékű nyersanyagot, anya­gokat, energiát, stb. takarított meg. Az 1952. évi tervet minden vonatkozásában 10 hónap és 28 nap alatt teljesítették. Az ünnepség keretében különleges munka­eredményeikért a „sztahanovista jelvénnyel“ tüntették ki az ország papir- és cellulózé ipa­rának legjobb sztahanovistáit, köztük Ion Zaplanict, Tompos Józsefet és másokat a pé- terfalvi „Május 1“ gyárból, Räutä Nistort és Ana Olteanut a zernesti gyárból, Constantin Päiusf és Elena Radut a bacaui „Steaua Ro­sie” gyárból, Ion Cahitát, Vasile Ciontut és Marcel Weiss mérnököt a Piatra-Neamti „Co- muna din Paris" gyárból. A kolozsvári gépkocsiközpont munkásait, technikusait és mérnökeit az a vágy füti, hogy tervfeladataikat a kitűzött határidő előtt tel­jesítve, hozzájáruljanak ötéves tervünk négy ev alatti teljesítéséhez. Egyre szélesedik a százezres mozgalom, amely országunkban Kolozsvárról indult ki. Ennek a mozgalom­nak, valamint a javítások közötti időszakban a legjobb munkafeltételek megteremtésé lék köszönhetők az elért eredmények. Legutóbb Albert József sztahanovista gépkocsivezető brigádjának gépkocsija 150.000 kilométert A hunyadtartományf dolgozók fokozott munkalendülettel igyekeznek határidő előtt teljesíteni a tervet. Alkotó módon alkalmaz­zák a szovjet munkamódszereket s ezzel szép sikereket érnek el mindennapos munkájukban. A brádi kombinátban a bányászok valóra- váltják az év elején tett fogadalmaikat. A „Joliót Curie” békebrigád, Nicolae Lazár sztahanovista vezetésével, már 1953 szeptem­ber utolsó napjaira termel. Ion Groza, Nico­lae Crisan, Visalon Botic és más sztahano­vista bányászok brigádjai pedig már 1953 au­gusztusára dolgoznak. Ion Guga, Visalon Bo­tic bányászok napi normájukat átlag 48—85 A kollektiv szerződésben A marosvásárhely! „Minszki Lajos“ üzem dolgozói nemrég kötötték meg uj kollektiv szerződésüket. A szerződés komoly vállaláso­kat tartalmaz : az üzem vezetőségének és az üzem dolgozóinak a munka állandó javításá­ra, a termelékenység növelésére, a minőség megjavítására, stb. vonatkozó vállalásait. A kollektiv s'zerződés legfőbb pontjainak egyi­ke az üzem dolgozóinak egyhangú, lelkes fo­gadalma : 11 hónap alatt teljesítik 1953. évi tervelőirányzatukat. A kollektiv szerződés megkötése után egy­mást követték az üzem dolgozóinak felaján­tett meg általános javítás nélkül s a brigád egyúttal jelentős mennyiségű üzemanyagot is megtakarított. Szép eredményeket értek el Sanpetreanu Alexandru sztahanovista brigádjának tagjai is. Eddig 137 százalékra teljesítették havi terv'eladataikat és 3.000 lej értékű gépkocsi- abroncsot takarítottak m<-&- Miron Petrus ■síishanavif*? brigád*,í, *’ .. -Z'j márkájú tehergépkocsin dr £>zik, több mint 50 százalékkal haladta túl lervfeladatait, és eddig 75.000 kilométert tett meg javitás nél­kül. százalékkal teljesitik túl és ugyanakkor jelen­tős mennyiségű anyagot takarítanak meg. Hasonló eredményeket értek el a kalánl „Victoria“ üzemek dolgozói is. Az öntőosz- tály IMSZ brigádja, a kommunisták példáját követve, sikerrel alkalmazza a szovjet szta­hanovisták munkamódszereit. A „Filimon Särbu“ IMSZ brigád például február első 20. napjában 34 százalékkal, az „Olga Bancir” brigád pedig 66 százalékkal haladta túl á termelési tervet. Lídia Pätap, Elena Cráciunescu, Emma Anderca és még sok ifjú munkás járult hozzá lelkes munkájával ezekhez a munkasikerek­hez. foglaltak valóraváltásáért lásai. A megmunkálóüzem és az öntöde dol­gozói vállalták, hogy évi tervüket 10 hónap és 20 nap alatt teljesítik. Ugyanakkor ver­senyre hívták a fémáru- és vegyiüzem dolgo­zóit az évi terv határidőelőtti teljesítéséért. A fémáruüzem dolgozói elfogadták a felhívást. A kollektiv szerződésben foglaltak valóra- váltásának érdekében, számos dolgozó egyé­nileg is vállalta, hogy lelkesen, minden erejél latbavetve harcol a termelékenység növelé­séért, a minőség megjavításáért, az évi tervi határidőelötti teljesítéséért 1 A „December 30“ textilgyár intézkedései a mozgalom fejlesztéséért Nemrég igen fontos ülésre gyűltek össze az aradi „December 30“ textilgyár pártalapszer- vezetének, üzemi bizottságának, igazgatósá­ga' ik képviselői, az üzem sztahanovistái, él­nie. 1;ásai és ujitói. Valamennyiünket egyetlen cél, egyetlen gondolat foglalkoztatott : min­den erőnkkel, minden eszközzel harcolni öt­éves tervünk négy év alatti teljesítéséért 1 Az ülésen az ujitó mozgalom tömegmozga­lommá való kiszélesítését beszéltük meg részletesen. Az elmúlt év tapasztalatai iga­zolták, hogy az ujitó mozgalom kiszélesítése tervünk határidő előtti teljesítésének egyik legfontosabb eszköze. Az ujitó mozgalom tö­megmozgalommá való kiszélesítése érdekében a következő intézkedéseket határoztuk el : 1. Minden üzemrészlegben és osztályon él­munkásokból, sztahanovistákból és a legjobb technikusokból munkaközösséget létesítünk. Ennek a kollektívának az a feladata, hogy megvizsgálja és megoldja az illető üzemosz­tály dolgozóinak a munkafolyamatok meg­gyorsítására és megkönnyítésére vonatkozó javaslatait. így 1953-ban az ujitó mozgalom­ba 600 dolgozót vonunk be. 2. 1953-ban legkevesebb 120 javaslatot ol­dunk meg és alkalmazunk. Ezzel körülbelül 500.000 lej értékű megtakaritást biztosítunk. 3. Az ujitások alkalmazása folytán a ter­mékek minőségét több mint 1,5 százalékkal megjavítjuk. 4. A munkástömegek részéről jövő javas­latok tematikai tervét, valamint az összes javaslatokat az üzem belső erőtartalékainak felhasználásával valósítjuk meg. 5. Egy technikusokból álló munkaközössé­get alakítunk, amelynek tagjai megvizsgálják a külföldről jövő anyagok belföldiekkel való helyettesítésének lehetőségét. 6. A feladatok megvalósítására a következő módszereket használjuk : a) az év folyamán 6 alkalommal helyben megvitatjuk a beadott ujitási javaslatokat és a sikerűiteket azon­nal megjutalmazzuk; b) május 1. és augusztus 23. tiszteletére szakmai versenyt rendezünk munkásaink és technikusaink részvételével; c) a munkások javaslatait üzemosztályon­ként foglaljuk jegyzőkönyvbe. Minden hónap­ban üzemosztályonként vitatjuk meg a javas­latokat és azok alkalmazásának lehetőségét;' d) faliújságon, a szemléltető agitáció felhasz­nálásával és a hangszóró utján népszerűsít­jük a javaslatokat, valamint azok alkalmazá­sának eredményeit. 7. Ebbe a munkába bevonjuk a technikát irodát, az MTTE üzemi köreinek tagjait, va­lamint az üzemünk belső erőforrásait felku­tató munkaközösséget. Bizunk benne, hogy az említett feladatok teljesítésével megjavítjuk a termelési folya­matot, hozzájárulunk ötéves tervünk négy év alatti teljesítéséhez és drága hazánk népgaz­daságának további fejlesztéséhez. JORDANOV SVETKO a „December 30“ textilgyár igazgatója- SOLD PETRU az üzemi bizottság elnöke KOSIK JOLÁN az üzemi pártalapszervezef titkára BENCSIK SÁNDOR az üzemi lMSZ-szervezet titkára A Termelés Vörös Zászlajával kitüntetett munkaközösségek 150.000 kilométer javitás nélkül Hunyad tartomány dolgozói a terv határidő előtti teljesitéséért Ä „SoYromtractor“-gyár dolgozói tanfolyamokon sajátítják el a szovjet gépek kezelését A hazai traktorgyártás története szorosan összefügg a Szovjetunió, Sztálin elvtárs né­pének segítségével. Ezt a segítséget üzemünk létezésének első pillanatától a mai napig is élvezi. Az üzem állandóan fejlődik. Uj, kor­szerű, folytatólagos rendszerű gyártási fo­lyamatot vezetünk be a szovjet üzemek pél­dájára, ugyanakkor szinte naponta kapunk a Szovjetunióból ujtipusu automata, félautoma­ta és más nagyteljesítményű gépeket, ame­lyek valósággal forradalmasítják a termelést. Ma már számos szovjet gyártmányú gé­pünk v'an, de egy-egy szovjet gép beállítása mindig eseményszámba megy. A munkások körülállják a cirilbetüs gépeket s újból és újból megcsodálják bonyolult szerkezetüket, amelyek a legkomplikáltabb műveletek haj­szálpontos elvégzésére képesek. Versengés folyik, ki kerüljön az uj gép mellé. Ezek a nagyteljesítményű gépek a munkástól a le­hető legkisebb fizikai erőt igénylik, ezzel szemben nagyobb felkészültséget és maga­sabb technikai ismereteket kivannak. Rövid idővel ezelőtt még az volt az álta­lános szokás, hogy a mesterek és technikusok kioktattak egy munkást az uj gép kezelésére, aki aztán ezen specializálta magát. Ennek a módszernek azonban volt egy nagy hibája, mégpedig az, hogy ha a gép mellett dolgo­zó munkás valamilyen oknál fogva hiányzott a munkából, a termelésben fennakadás állott be. Le kellett állítani a gépet vagy mást be­osztani mellé, aki csak nagy üggyel-bajja! tudta elvégezni a szokatlan munkát. Elsőnek Kocsis József sztahanovista mester, akinek munkakörébe tartozik a szovjet gépek beállí­tása, tette szóvá a hibát a termelési értekez­leten s felhívta a figyelmet arra, hogy szük­ségessé vált a szakértők nagyobb számban való nevelése ,a szakmunkások ismereteinek általánosítása, hogy szükség esetén bárki megállja a helyét az uj gépek mellett. Hren- kovszki mesterrel együtt nyomban meg is kezdték a szakértők nevelését s egyes munka- vonalakon — mint például a hengerhüvelyek gyártási vonalán — a dolgozók már a szük­séges szakértelemmel kezelik az összes gépe­ket s egymást bármikor helyettesítik. Tanítvá­nyuk, Brendörfer Márta esztergályos ma va­lamennyi gépen kiismeri magát és a legbo­nyolultabb beállítást is maga végzi el. NAGYSZÁMÚ JÓL KÉPZETT SZAK­EMBERRE VAN SZÜKSÉG A motorosztáiy tengely és fogaskerék meg­munkáló vonalának esztergályosát, Manu Ni- colaet is foglalkoztatni kezdte a szakértők hiánya. Nem elég uj technikát, uj gépeket be­állítani az üzembe, mert mint Sztálin elvtárs tanítja: „A technika olyan emberek nélkül, akik elsajátították, — halott“. Szükség van nagyszámú, jól képzett szakmunkásra, ak'ik bánni tudnak az uj gépekkel és ki tudják hozni a nagyteljesítményű gépekből mindazt, ami belőlük kihozható. Ilyen szakemberek neveléséhez nem elég egy két mester ereje, gondoskodni kell arról, hogy a gyártás min­den vonalán megkezdődjék a szakértők neve­lése. Manu elvtárs elgondolásával az ujitó irodához fordult. Indítványozta, hogy tanfo­lyamokat indítsanak a szovjet gépek kezelé­séhez szükséges szakismeretek elsajátítására. Ujitó irodánk örömmel fogadta javaslatát, összeállítottuk a tanfolyam anyagát, kike­restük a könyvtárból azokat a szovjet mű­szaki könyveket, amelyek az előadáshoz szük­séges elméleti anyagot tartalmazzák és el­készítettük a különböző gépalkatrészek beál­lításának rajzmintáját. A tanfolyam anyaga a kővetkező pontokat ölelte fel: 1. A gépek karbantartása és kezelése, a munkában előforduló hibák. 2. A gépek alkatrészei, működési elve, me­chanikai és elektromos része. 3. Hogyan kell a gépet beállítani és a be­állítási sémához szükséges gyakorlati utasí­tások. 4. A kések fenése, utánaállitása, a készülé­kek gyakorlati alkalmazása és a munkavédel­mi utasítások. Elhatároztuk, hogy az elméleti előadásokat megfelelő gyakorlati bemutatókkal kisérjük, munkaidő után a munkahelyen. Mielőtt a tanfolyamot megkezdtük volna, a Vörös Sa­rokban összehívtuk a tengely és fogaskerék vonal dolgozóit. Ismertettük előttük a tanfo­lyam célját, rámutattunk arra, hogy tervün­ket csak úgy teljesíthetjük határidő előtt, ha tökéletesen kihasználjuk gépeinket, főként a szovjet gépeket, amelyeknek erőtartaléka óriási Az első tanfolyamra 8 mester és 18 munkás jelentkezett. A tanfolyam sikerrel zá­rult, amit a tengely és fogaskerékgyártó vo­nal gépkihasználásának mutatószámai is bi­zonyítanak. Utána megismételtük a tanfolya­mot a dugattyugyártó vonal dolgozóival, öt mester és tizenkét munkás részvételével. SZTAHANOVISTA-IS KÓLÁK A SZOVJET TECHNIKA MEGISMERÉSÉÉRT Az ujitó iroda irányítása mellett működő sztahanovista iskolák munkatervébe Is beik­tattuk a szovjet gépek kezelésének é% kar­bantartásának elsajátítását. A sztahanovista iskolákban a legjobb és legképzettebb szta­hanovisták ismertetik az öt-hét leckéből álló anyagot, kibővítve gyakorlati bemutatókkal. A tanulók általában nagy érdeklődéssel fog­ják körül az előadó sztahanovistát, aki gépe mellett bemutatja módszerét és a legjobb mun­kafogásokat. Ezek az iskolák sok munkást hozzásegítettek ahhoz, hogy tökéletesen meg­ismerjék a bonyolult szerkezetű szovjet gépe­ket s ezekbőf a gépekből a maximumot tud­ják kihozni. A sztahanovista iskolában nyert ismeretek révén lett sztahanovista Salajan Vasile esztergályos és Radulescu Nicolae, Plosnita Elena és Pentea Tudor pedig él­munkások. Ezek az elvtársak egyszerre 2—3 szovjet gépen dolgoznak a legnagyobb szak­értelemmel. Eddigi eredményeink csak kezdeti-sikerek­nek számíthatók. Fejlődő üzemünk százával vonzza a falvakból, a háztartásokból a telje­sen képzetlen „nyers” munkaerőt. Az uj erők kiképzését úgy kell megszerveznünk, hogy azok már- a legfejlettebb technikát, a szovjet technikát sajátítsák el és általános tudással rendelkezzenek. Ujitó Irodánk a döntő tervévben ezt tekinti egyik legfonto­sabb feladatának. KARÁCSONY IMRE sztahanovista S ,,Sovromtractor‘‘-gyár ujitó irodá­jának főnök*_

Next

/
Thumbnails
Contents