Romániai Magyar Szó, 1953. március (7. évfolyam, 1677-1703. szám)
1953-03-01 / 1677. szám
A Magyar Népi Szövetség Központi Bizottságának napilapja VII. ÉVFOLYAM, 1677. SZÁM, 4 OLDAL ARA 20 BÁNI 1953. március 1. vasárnap. Népköztársaságunkban felvirágzik a dolgozó parasztság élete Még négy esztendő sem telt el a Román Munkáspárt Központi Vezetősége 1949 március 35-i plenáris ülésének határozata óta. De ha ellátogatunk az ország bármely községébe, falujába, mindenütt tapasztalhatjuk, miként válik élő valósággá ennek a határozatnak minden egyes szava Látjuk, hogy a föld egykori rabjai ma már urai saját sorsuknak, urai annak a földnek, amely néhány évvel ezelőtt csak szenvedést, gyötrelmet hozott nekik. Számos faluban új épületek csoportja tűnik szemünkbe: hosszú istálló, szekérszín, hatalmas gabonaraktár, sertésternyésztőtelep. Az új élet csirái lépten-nyomon megmutatkoznak a falvakban. Todorán János, szászszentlászlói kollektivista néhány héttel ezelőtt levelet irt szerkesztőségünknek. A levél így hangzik: „Ötvenhat esztendős létemre ma fogok először hozzá az íráshoz, amit sokezer embernek szánok. Azt akarom, hogy sokan tudják meg, milyen végtelenül boldog vagyok és milyen halálosan gyűlölöm ellenségeimet. Boldog vagyok, mert három éve azon az uton járok, amelyet pártunk mutat minden dolgozó parasztnak, amely a bőség, a szebb élet felé visz. Kollektivista vagyok. Ez a két szó jelenti életemnek azt a határkövét, ahol számomra megszűnt az évtizedek óta elszenvedett nélkülözés, megszűnt a kizsákmányolok uralma. Keresetemből három év alatt házat építettem, amire a múltban még csak gondolni sem mertem. Szobámat új bútor, rádió teszi kellemessé. Padlásom, pincém teli terménnyel, amit a zárszámadáskor kaptam...“ Pártunk útmutatásának eredményét tükrözi ez az egyszerű levél. Melyik szegényparaszt nem emlékszik vissza örömmel 1945 tavaszára, amikor pártunk gondoskodása nyomán több mint egymillió hektár föld került kiosztásra ? Azt, hogy ma a dolgozó paraszt emberi életet él, magának vet és arat, elsősorban a felszabadító Szovjet Hadseregnek köszönheti — és annak, hogy mind szorosabbra fűződik hazánkban a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Ez a szövetség minden nehézséget, minden akadályt el tud hárítani a fejlődés útjából. Ezt bizonyítják eddigi nagyszerű vívmányaink is. „Ezek a vívmányok kedvező feltételeket teremtenek ahhoz, hogy felszámolhassuk a mezőgazdasági termelés növekedésének elmaradását, az ipari termelés növekedésével szemben. A traktorok, kombájnok és más mezőgazdasági gépek számának növekedése, a GTA-k számának gyarapodása azt mutatja, hogy biztos léptekkel haladunk az RMP KV 1949 március 3—5-i plenáris ülésén hozott határozatok vonalán a mezőgazdaság gépesítése és a mezőgazdaság fokozatos szocialista átszervezéséhez szükséges anyagi alap megteremtése tekintetében“ — mondotta Gh. Gheorghiu-Dej eltárs, a „Vörös Grivica“ választókerületben elhangzott beszédében. Ez azt jelenti, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, amely népi demokratikus rendszerünk alapja, mindinkább megszilárdul. Ezt igazolják azok a számadatok is, amelyeket az Állami Tervbizottság és a Központi Statisztikai Igazgatóság nemrég közzétett. Dolgozó parasztságunk a népi demokratikus rendszernek köszönheti felemelkedését. Azonkívül, hogy földhöz jutott és a föld megműveléséhez egyre több gépet kap, a kollektív gazdaságok létrehozásával pártunk megteremtette annak lehetőségét, hogy a falvak dolgozói végkép felszabaduljanak a kulák kizsákmányolás alól. Ma már 1795 kollektív gazdaságban építi új életének alapjait hazánk dolgozó parasztsága. A dolgozó parasztság felemelkedését segítette elő pártunk akkor is, amikor lehetőséget adott neki, hogy mezőgazdasági társulásokat alakítson. Ezáltal nemcsak a munka terhétől szabadult meg a dolgozó paraszt, hanem a rendelkezésére álló gépek segítségével mind több termést takaríthat be. A kollektív gazdaságok és társulások múlt évi terméseredményei is fényes bizonyítékát adták annak, hogy a géppel megművelt föld sokkal jobban fizet. A tasnádi kollektivisták 20 mázsa átlagot értek el a gabonaneműeknél az egyéni gazdálkodók 12—13 mázsájával szemben. A nagykolosi (Szatmár rajon) társulásban 6 mázsa búzával több termett hektáronként, mint a környék egyéni gazdaságaiban. Még világosabbá válik előttünk a gépi munka felsőbbrendűsége, ha tanulmányozzuk az Állami Tervbizottság és a Központi Statisztikai Igazgatóság közleményét, amely kimondja, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorában a hektáronkénti átlagtermés 1952-ben a búzánál 20 százalékkal, a rozsnál 9 százalékkal, az árpánál 22 százalékkal, a zabnál 16 százalékkal és a kukoricánál 17 százalékkal haladta meg az egyéni parasztgazdaságok termését A jövőben még inkább kielégíthető lesz a dolgozó parasztság gépigénylése, hiszen csak az elmúlt évben 30 új GTA létesült. 1952. év folyamán a mezőgazdaság újabb 3530 traktort, 1440 gabonavetőgépet, 2300 kultivátort, 1200 cséplőgépet, 100 burgonyaszedőgépet, 300 magánjáró kombájnt és egyéb mezőgazdasági felszerelést kapott. Hazánk dolgozó parasztsága egyre nagyobb méretekben veszi igénybe pártunknak azt a segítségét, amit a gép- és traktorállomások útján nyújt a föld megműveléséhez. Ma már az ország egész szántóterületéből több mint 19 százalékot képviselnek az állami és kollektív gazdaságok, a föld közös megművelésére és a gépek közös használatára alapított mezőgazdasági társulásokkal együtt pedig 21,2 százalékot. Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs mondotta : „A párt és a kormány amellett, hogy megkülönböztetett figyelmet fordít a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésére, állandóan támogatja a kis- és középgazdákat, a kulákok korlátozásával védi a dolgozó parasztságot a tőkés kizsákmányolástól, hozzásegíti a dolgozó parasztokat termelésük fokozásához és jólétük növeléséhez". A párt és a Kormány gondoskodik a falusi dolgozók anyagi helyzetének javításáról és kultúrszínvonalának emeléséről. Erről tanúskodik, hogy mind nagyobb mennyiségű ipari termékhez jut a dolgozó parasztság; erről tanúskodik a falvaknak fával és petróleummal való jobb ellátása érdekében hozott számos intézkedés, egyes illetékek eltörlése az adókötelezettségek és begyűjtési kvóták megállapításánál elkövetett hibák vagy visszaélések helyrehozása. Ezt a gondoskodást bizonyítja az is, hogy csökkentették az elemi csapások sújtotta rajonok parasztgazdaságainak adó- és kvótabeszolgáltatási kötelezettségeit, erről tanúskodik a sok iskola, kultúrotthon, kórház és ingyenes orvosi rendelő a falvakon. A polgári földesúri Romániában sötétség borult a falvakra. A népi hatalom gondoskodása nyomán egyre több helyen ragyog fel a villanyfény falusi dolgozóink otthonában. Csupán ötéves tervünk folyamán 2.000 falut villamosítunk. Népi demokratikus rendszerünk lehetőséget ad a dolgozó parasztoknak, hogy gyermekeiket díjtalanul vagy kevés költséggel taníttassák. Falusi ifjaink is megvalósíthatják ma legmerészebb álmaikat : hajlamuknak, tehetségüknek megfelelő pályát választhatnak. Iyenformán tömegével emelkednek ki a dolgozó parasztság soraiból az újtípusú értelmiségek. A dolgozó parasztság ,részt vesz sorsa irányításában. Az ország legfelső vezetőségi szervében — a Nagy Nemzetgyűlésben — ott találjuk Zidary Máriát, Schuller Istvánt, Gáli Ignácot és más dolgozó paraszt képviselőt, a néptanácsokban pedig a dolgozó parasztok ezrei tevékenykednek. Egyike ez népi demokratikus rendszerünk legnagyszerűbb vívmányainak; ékesszóló megnyilvánulása annak, hogy a munkásosztály szövetségben a dolgozó parasztsággal, megteremti a dolgozók boldog életét. A Román Munkáspárt könyörtelenül lesújt a dolgozó nép ellenségeire. Pártunk Központi Vezetősége leleplezte és szétzúzta V. Luca ellenforradalmi tevékenységét, amelyet A. Pauker és T. Georgescu támogatott, akik megpróbáltak gátat emelni a munkásosztály és a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetsége elé, el akarták gáncsolni fejlődő új életünk útját. Miközben pártunk és kormányunk megkülönböztetett figyelemmel védi dolgozó parasztságunk érdekeit és a legmesszebbmenő támogatással könnyíti munkáját, a kapitalista országokban napról napra elviselhetetlenebb a dolgozó földművesek helyzete. Tito Jugoszláviájában, a zadrugákban kényük-kedvük szerint szipolyozzák ki a dolgozó parasztokat a falu piócai. Ezekben a kulákok vezette „kollektívákban" ugyanis nem a ledolgozott munkanapok, hanem a bevitt föld és a gazdasági felszerelés arányában osztják el a terményeket. Titóék hivatalos adatai szerint a mai Jugoszláviában a parasztok 69 százaléka, az összes megművelhető földnek csupán 34,9 százalékát bírja, míg a 9,4 százaléknyi kulák a termőföld 32,2 százalékának tulajdonosa. Az amerikai kisfarmereknek is szomorú a sorsuk, szerény birtokukból ravasz cselvetésekkel kiforgatják őket a nagyfarmerek. Hasonló a sorsuk a francia, török, osztrák törpe gazdáknak és a többi kapitalista országokban a kizsákmányolás igája alatt sínylődő dolgozó parasztoknak is. A tőkések és földbirtokosok jármát nyögő dolgozó parasztok, munkástestvéreik iránymutató szavát követve, harcba lendülnek a földért, szabadságért, az emberhez méltó életért. Milyen gyökeresen más a dolgozó parasztság helyzete a mi felszabadult hazánkban ? Az új Alkotmány kimondja : „A Román Népköztársaságban a néphatalom alapja a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, amelyben a vezető szerep a munkásosztályé“. (2-ik szakasz ) Dolgozó parasztságunk értékeli és megbecsüli ezt a szövetséget. Tudatában van azoknak a feladatoknak, amelyek e szövetség szüntelen erősítése terén reá hárulnak. Bizonyítja ezt — a többi között — az idei kvótabeadási kampány sikere is. A szövetség további megerősödését nagymértékben szolgálja a városi és falusi árucsereforgalom kiszélesítése. Dolgozó parasztságunk öntudatosan kell viszonozza azt a nagyarányú segítséget, amit az ipari munkásságtól kap. Ha falusi dolgozóink több élelmiszert, zöldségfélét, húst, tejet, tejterméket és ipari nyersanyagot küldenek városba, a szövetkezetek és az állami kereskedelem útján, még több és olcsóbb ipari termékhez juthatnak. Még gyorsabb ütemben haladhatunk a közös nagy cél: a szocializmus felé. Éppen ezért, dolgozó parasztságunknak úgy kell valóra váltania az idei tavaszi vetési kampány célkitűzéseit, hogy ezeket a nagyszerű feladatokat teljesíthesse. Dolgozó parasztságunknak teljes lendülettel, még nagyobb mértékben kell bekapcsolódnia a szocialista építőmunkába! Ha szövetségeséhez méltó segítséget kell nyújtson a munkásosztálynak, hogy sikeresen valóra válthassuk pártunk célitűzéseit , ötéves állami tervünk négy év alatti teljesítését. Aláírták az RNK és a Csehszlovák Köztársaság 1953. évi kereskedelmi egyezményét Prágában február 21-én aláírták a Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság között, 1953. évre megkötött kereskedelmi egyezményt. Az egyezmény a két ország gazdasága számára fontos áruk cseréjét irányozza elő. A kereskedelmi egyezmény érezhetően növeli az árucsere mennyiségét az elmúlt évekhez képest. Az egyezményt a Román Népköztársaság részéről Ana Toma külkereskedelmi miniszterhelyettes, a Csehszlovák Köztársaság részéről pedig Otto Kocour külkereskedelmi miniszterhelyettes írta alá. Az egyezmény megkötését megelőző tárgyalások a két népidemokratikus ország közötti baráti együttműködés szellemében folytak le. (Agerpres.). LAPUNK TARTALMÁBÓL: A vidéki dolgozók tízezrei látogatják „Az RNK tervgazdaságának lendületes fejlődése” kiállítást (2. oldal) Román és magyar kollektivisták testvéri barátsága (3. oldal) 230.000 példányban jelent meg hazánkban a Kommunista Párt Kiáltványa (3. oldal) A szovjet nép életszínvonalának szüntelen emelkedése (3. oldal) Megkezdődtek a bukaresti földalatti gyorsvasút előkészítő munkálatai ■ (3. oldal) A Pravda vezércikke az amerikai militarizmus vadállatiságát leleplező okmányokról (4. oldal) Nemzetközi szemle '(4. oldal) A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottságának ülésszaka (4. oldal)] A bolgár külügyminisztérium jegyzéke Jugoszláviához (4. oldal)' A demokratikus német sajtó a Reichstag felgyújtásának évfordulójáról (4. oldal)’ Üzemeink harcban az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért AZ ÚJÍTÓMOZGALOM KISZÉLESÍTÉSÉÉRT Sokezer javaslat az ipar minden ágából Dolgozó népünk napról-napra újabb és újabb tehetségeket vet a felszínre, akik képességeiket a szocializmus építésének szolgálatába állítják. A szovjet dolgozók gazdag tapasztalatait követve sokezer munkás, mérnök és technikus dolgozik azon, hogy a termelési folyamatot tökéletesítse, a technikát magasabb színvonalra emelje. Az njítók és feltalálók sokrétű és változatos feladatokat tűznek maguk elé a technológiai folyamat megjavításával és a meglévő felszerelés tökéletesítésével kapcsolatban. Erről tanúskodott az az értekezlet is, amelyet a minisztertanács mellett működő Újítások és Találmányok Igazgatóságánál tartottak az elmúlt napokban. Gerendi Gyula elvtárs, az Újítások és Találmányok Igazgatóságának vezetője az 1952. évről szóló jelentésében beszámolt arról, hogy népi demokratikus államunk állandóan serkenti, pártszervezeteink és szakszervezeteink pedig hathatósan támogatják a dolgozók kezdeményező készségét, ami az újítások és találmányok számának szakadatlan emelkedésére vezetett. 1952-ben 22.994 javaslatot nyújtottak be az igazgatósághoz — az 1951. évi 13.485-el szemben. Népgazdaságunk különböző ágaiban az 1952. évben 10.329 ujitást és találmányt alkalmaztak — az 1951. évi 5878-al szemben — s ezek segítségével 186.340.432 lejt takarítottak meg. Az ujítások és találmányok hozzájárultak a munka termelékenységének fokozásához. A munkát is megkönnyítették, mert a fizikai munkát sok esetben gépmunkával helyettesítették. Az értekezlet részvevői, a vállalatok és minisztériumok újító kollektíváinak felelősei, újitók, szakszervezeti aktivisták, a vita során felszínre hoztak egyes hiányosságokat, amelyek az ujitók és feltalálók munkájának egybehangolásánál mutatkoznak. Vannak még olyan vállalati vezetőségek, minisztériumok, MTTE-körök, amelyek nem támogatják az ujitómozgalmat. Sok ujitási és találmányi előterjesztést nem intéznek el idejében, sőt jónéhány az íróasztalokban marad elzárva. Egyes vállalatoknál az ujitók és feltalálók jutalmazása nagy késedelemmel és néha igazságtalanul történik. A komplex njitó brigádokat nem mindig támogatták a vállalatok vezetőségei és az MTTE-körök. A tanácskozás keretében több konkrét indítványt is tettek. Javasolták például egy folyóirat kiadását, az ujitók munkájának népszerűsítésére, az ujitások és találmányok alkalmazási köre kiszélesítését, a vállalati MTTE-körök új káderekkel való kibővítését, stb. Ezek az intézkedések elősegítik, hogy az újítók és feltalálók mozgalma tömegmozgalommá váljék és még erőteljesebben hozzájárulhasson ötéves tervünk négy év alatti teljesítéséhez. Az 1952. évben a könnyűiparban 4149 újítási és 1479 észszerűsítési javaslatot nyújtottak be. A könnyűiparban működő MTTE körökhöz beérkezett javaslatokból 2171-et alkalmaztak a termelési folyamatban. Ezek az ujitások és észszerűsítések 23 millió 869.479 lej megtakarítást eredményeztek. Különösen élénk lendületet vett az ujitók és észszerűsitők mozgalma a kolozsvári „Herbák János”, a bukaresti „Ana Ipatescu”, „Textita-Grivita" és „Tudor Vladimirescu" gyárakban, a temesvári „Steaua Rosie” gyárban, stb. Az ujitások és észszerűsítések nyomán jelentékeny megtakarításokat értek el és a munkafeltételek is sokat javultak. A temesvári „Steaua Rosie“ gyárban például, Baráth Ernő esztergályos mester újítása évi 3879 lej megtakarítást eredményezett. Dumitru Aidimireanu elvtárs észszerűsítési javaslata nyomán gépesítették a méterellenőrzést és 6000 lej évi megtakarítást értek el. Nemrég igen fontos ülésre gyűltek össze az aradi „December 30“ textilgyár pártalapszervezetének, üzemi bizottságának, igazgatóságaik képviselői, az üzem sztahanovistái, élnie, íásai és nyitói. Valamennyiünket egyetlen cél, egyetlen gondolat foglalkoztatott : minden erőnkkel, minden eszközzel harcolni ötéves tervünk négy év alatti teljesítéséért ! Az ülésen az ujitó mozgalom tömegmozgalommá való kiszélesítését beszéltük meg részletesen. Az elmúlt év tapasztalatai igazolták, hogy az ujitó mozgalom kiszélesítése tervünk határidő előtti teljesítésének egyik legfontosabb eszköze. Az nyító mozgalom tömegmozgalommá való kiszélesítése érdekében a következő intézkedéseket határoztuk el : 1. Minden üzemrészlegben és osztályon élmunkásokból, sztahanovistákból és a legjobb technikusokból munkaközösséget létesítünk. Ennek a kollektívának az a feladata, hogy megvizsgálja és megoldja az illető üzemosztály dolgozóinak a munkafolyamatok meggyorsítására és megkönnyítésére vonatkozó javaslatait, így 1953-ban az nyító mozgalomba 600 dolgozót vonunk be. 2. 1953-ban legkevesebb 120 javaslatot oldunk meg és alkalmazunk. Ezzel körülbelül 500.000 lej értékű megtakarítást biztosítunk. 3. Az újítások alkalmazása folytán a termékek minőségét több mint 1,5 százalékkal megjavítjuk. 4. A munkástömegek részéről jövő javaslatok tematikai tervét, valamint az összes javaslatokat az üzem belső erőtartalékainak felhasználásával valósítjuk meg. 5. Egy technikusokból álló munkaközösséget alakítunk, amelynek tagjai megvizsgálják a külföldről jövő anyagok belföldiekkel való helyettesítésének lehetőségét. 6. A feladatok megvalósítására a következő módszereket használjuk : a) az év folyamán 6 alkalommal helyben megvitatjuk a beadott nyítási javaslatokat és a sikerüiteket azonnal megjutalmazzuk; b) május 1. és augusztus 23. tiszteletére szakmai versenyt rendezünk munkásaink és technikusaink részvételével; c) a munkások javaslatait üzemosztályonként foglaljuk jegyzőkönyvbe. Minden hónapban üzemosztályonként vitatjuk meg a javaslatokat és azok alkalmazásának lehetőségét; d) faliújságon, a szemléltető agitáció felhasználásával és a hangszóró útján népszerűsítjük a javaslatokat, valamint azok alkalmazásának eredményeit. 7. Ebbe a munkába bevonjuk a technikai irodát, az MTTE üzemi köreinek tagjait, valamint az üzemünk belső erőforrásait felkutató munkaközösséget. Bízunk benne, hogy az említett feladatok teljesítésével megjavítjuk a termelési folyamatot, hozzájárulunk ötéves tervünk négy év alatti teljesítéséhez és drága hazánk népgazdaságának további fejlesztéséhez. JORDANOV SVETKO a „December 30“ textilgyár igazgatója SOLD PETRU az üzemi bizottság elnöke KOSIK JOLÁN az üzemi pártalapszervezet titkára BENCSIK SÁNDOR az üzemi IMSZ-szervezet titkára ★ A „December 30“ textilgyár intézkedései a mozgalom fejlesztéséért A Termelés Vörös Zászlajával kitüntetett munkaközösségek A temesvári nyomdaipari vállalat munkaközössége az elmúlt napokban másodszor kapta meg a Termelés Vörös Zászlaját. A vállalatvezetőség beszámolójából kitűnik, hogy az 1952. évi termelési tervet 112,12 százalékarányban teljesítették. 9,4 százalékkal növelték a munka termelékenységét, az önköltséget pedig a tervelőirányzathoz viszonyítva 16,37 százalékkal csökkentették. A nyomdaipari vállalat munkaközösségének szép sikerei jórészt a 13 sztahanovista, a 61 élmunkás és a minőségi, takarékossági, komplex, stb., brigádok lelkes munkájának köszönhetők. A Termelési Vörös Zászló átadásának ünnepsége alkalmával Sandu Grigore sztahanovista megfogadta, hogy átlag 24 százalékkal teljesíti túl a tervet, Anghel Nicolae sztahanovista nyomdagépész pedig vállalta, hogy Kotlár módszer szerint egy munkást a munkahelyén szakképesít A nyomdaipari vállalat munkásai, mérnökei és technikusai továbbra is lendülettel dolgoznak, hogy az idén jóval túlszárnyalhassák múlt évi eredményeiket. ★ A sztálinvárosi „Vörös Partizán" gyár munkaközössége 1952 második felében kiváló sikereket ért el a terv teljesítéséért és túlteljesítéséért folytatott harcban. A lelkes munka nyomán a gyár munkaközössége elnyerte a Termelés Vörös Zászlaját. A sikerek kivívásához nagymértékben hozzájárult a szovjet munkamódszerek széleskörű alkalmazása és a szocialista verseny lendületes kibontakozása. Ezeknek köszönhető, hogy a gyár már 1952 november 6-án teljesítette egész évi tervét. A második félévben a szocialista versenyben 38 új sztahanovista és számos élmunkás tűnt ki jelentős munkasikereivel. Több munkásnő, mint Kiss Amália, Ana Margineanu, Elena Danciu, Ana Dumitru és mások 3 és 4 szövőszéken dolgozva, már 1956- ra, 1957-re, sőt 1959-re termel. Követli a boldesti kőolajipari munkások kezdeményezését s pontos terv szerint alkalmazzák a szovjet módszereket. A szövődé brigádjai az óragrafikon alkalmazásával átlag 30—50 százalékkal teljesítették túl a normát. Paraschiva Baditoiu, Eufrosina Mesota és Ana Bunea a Melnyikov módszer nyomán 50—100 százalékkal haladták túl tervfeladataikat. ★ Az elmúlt napokban a fa-, papír- és cellulózeipari minisztérium és az erdőipari szakszervezet központi tanácsa a Termelés Vörös Zászlajával tüntette ki a szászsebesrajoabeli péterfalvi „Május 1“ papírgyár kollektíváját 1952 második felében elért munkasikereik elismeréséül. Az ünnepélyen részt vettek Mircea Ocheanu elvtárs, helyettes miniszter, Vasile Vârvoreanu, az erdőipari szakszervezet központi tanácsának képviselője, továbbá az ország papír- és cellulózeipari vállalatainak számos sztahanovistája, élmunkása és igazgatója. Amint a beszámolóból kitűnt, 1952 második felében a papírtermelési tervet 111,83 százalékra teljesítették. 1951 második feléhez viszonyítva a papírtermelés 5,64 százalékkal emelkedett, a globális termelés értéke 13,34 százalékkal, az árutermelés értéke pedig 23,26 százalékkal növekedett. A gépek kihasználási fokát 1,02 százalékkal haladták túl. A munkások, mérnökök és technikusok erőfeszítései folytán a gyár kollektívája érte el a legmagasabb minőségi mutatószámot ebben az iparágban. Másik kiváló teljesítménye, hogy 670.000 lej értékű nyersanyagot, anyagokat, energiát, stb. takarított meg. Az 1952. évi tervet minden vonatkozásában 10 hónap és 28 nap alatt teljesítették. Az ünnepség keretében különleges munkaeredményeikért a „sztahanovista jelvénnyel“ tüntették ki az ország papír- és cellulózé iparának legjobb sztahanovistáit, köztük Ion Zaplanict, Tompos Józsefet és másokat a péterfalvi „Május 1“ gyárból, Rauta Nistort és Ana Olteanut a zernesti gyárból, Constantin Paiust és Elena Radut a bacaui „Steaua Rosie” gyárból, Ion Cahitát, Vasile Ciontut és Marcel Weiss mérnököt a Piatra-Neamti „Comuna din Paris" gyárból. 150.000 kilométer javítás nélkül A kolozsvári gépkocsiközpont munkásait, technikusait és mérnökeit az a vágy fűti, hogy tervfeladataikat a kitűzött határidő előtt teljesítve, hozzájáruljanak ötéves tervünk négy év alatti teljesítéséhez. Egyre szélesedik a százezres mozgalom, amely országunkban Kolozsvárról indult ki. Ennek a mozgalomnak, valamint a javítások közötti időszakban a legjobb munkafeltételek megteremtésének köszönhetők az elért eredmények. Legutóbb Albert József sztahanovista gépkocsivezető brigádjának gépkocsija 150.000 kilométert tett meg általános javítás nélkül s a brigád egyúttal jelentős mennyiségű üzemanyagot is megtakarított. Szép eredményeket értek el Sanpetreanu Alexandru sztahanovista brigádjának tagjai is. Eddig 137 százalékra teljesítették havi tervfeladataikat és 3.000 lej értékű gépkocsiabroncsot takarítottak me&- Miron Petrus ■síishanavif*? brigád*,í, *’ .. -Z'j márkájú tehergépkocsin drsázik, több mint 50 százalékkal haladta túl tervfeladatait, és eddig 75.000 kilométert tett meg javítás nélkül. Hunyad tartomány dolgozói a terv határidő előtti teljesítéséért A hunyadtartományi dolgozók fokozott munkalendülettel igyekeznek határidő előtt teljesíteni a tervet. Alkotó módon alkalmazzák a szovjet munkamódszereket s ezzel szép sikereket érnek el mindennapos munkájukban. A brádi kombinátban a bányászok valóraváltják az év elején tett fogadalmaikat. A „Joliot Curie” békebrigád, Nicolae Lazar sztahanovista vezetésével, már 1953 szeptember utolsó napjaira termel. Ion Groza, Nicolae Crisan, Visalon Botic és más sztahanovista bányászok brigádjai pedig már 1953 augusztusára dolgoznak. Ion Guga, Visalon Botic bányászok napi normájukat átlag 48—85 százalékkal teljesítik túl és ugyanakkor jelentős mennyiségű anyagot takarítanak meg. Hasonló eredményeket értek el a kaláni „Victoria“ üzemek dolgozói is. Az öntőosztály IMSZ brigádja, a kommunisták példáját követve, sikerrel alkalmazza a szovjet sztahanovisták munkamódszereit. A „Filimon Sârbu“ IMSZ brigád például február első 20. napjában 34 százalékkal, az „Olga Bancic” brigád pedig 66 százalékkal haladta túl a termelési tervet. Lídia Potap, Elena Craciunescu, Emma Anderca és még sok ifjú munkás járult hozzá lelkes munkájával ezekhez a munkasikerekhez. A kollektív szerződésben A marosvásárhelyi „Minszki Lajos“ üzem dolgozói nemrég kötötték meg új kollektív szerződésüket. A szerződés komoly vállalásokat tartalmaz : az üzem vezetőségének és az üzem dolgozóinak a munka állandó javítására, a termelékenység növelésére, a minőség megjavítására, stb. vonatkozó vállalásait. A kollektív szerződés legfőbb pontjainak egyike az üzem dolgozóinak egyhangú, lelkes fogadalma : 11 hónap alatt teljesítik 1953. évi tervelőirányzatukat. A kollektív szerződés megkötése után egymást követték az üzem dolgozóinak felaján foglaltak valóraváltásáért másai. A megmunkálóüzem és az öntöde dolgozói vállalták, hogy évi tervüket 10 hónap és 20 nap alatt teljesítik. Ugyanakkor versenyre hívták a fémáru- és vegyiüzem dolgozóit az évi terv határidő előtti teljesítéséért. A fémáruüzem dolgozói elfogadták a felhívást. A kollektív szerződésben foglaltak valóraváltásának érdekében, számos dolgozó egyénileg is vállalta, hogy lelkesen, minden erejét latba vetve harcol a termelékenység növeléséért, a minőség megjavításáért, az évi tervi határidő előtti teljesítéséért . A „Sopromtractor“-gyár dolgozói tanfolyamokon sajátítják el a szovjet gépek kezelését A hazai traktorgyártás története szorosan összefügg a Szovjetunió, Sztálin elvtárs népének segítségével. Ezt a segítséget üzemünk létezésének első pillanatától a mai napig is élvezi. Az üzem állandóan fejlődik. Új, korszerű, folytatólagos rendszerű gyártási folyamatot vezetünk be a szovjet üzemek példájára, ugyanakkor szinte naponta kapunk a Szovjetunióból új típusú automata, félautomata és más nagyteljesítményű gépeket, amelyek valósággal forradalmasítják a termelést. Ma már számos szovjet gyártmányú gépünk van, de egy-egy szovjet gép beállítása mindig eseményszámba megy. A munkások körülállják a cirilbetűs gépeket s újból és újból megcsodálják bonyolult szerkezetüket, amelyek a legkomplikáltabb műveletek hajszálpontos elvégzésére képesek. Versengés folyik, ki kerüljön az új gép mellé. Ezek a nagyteljesítményű gépek a munkástól a lehető legkisebb fizikai erőt igénylik, ezzel szemben nagyobb felkészültséget és magasabb technikai ismereteket kívonnak. Rövid idővel ezelőtt még az volt az általános szokás, hogy a mesterek és technikusok kioktattak egy munkást az új gép kezelésére, aki aztán ezen specializálta magát. Ennek a módszernek azonban volt egy nagy hibája, mégpedig az, hogy ha a gép mellett dolgozó munkás valamilyen oknál fogva hiányzott a munkából, a termelésben fennakadás állott be. Le kellett állítani a gépet vagy mást beosztani mellé, aki csak nagy üggyel-bajjal tudta elvégezni a szokatlan munkát. Elsőnek Kocsis József sztahanovista mester, akinek munkakörébe tartozik a szovjet gépek beállítása, tette szóvá a hibát a termelési értekezleten s felhívta a figyelmet arra, hogy szükségessé vált a szakértők nagyobb számban való nevelése ,a szakmunkások ismereteinek általánosítása, hogy szükség esetén bárki megállja a helyét az új gépek mellett. Hrenkovszki mesterrel együtt nyomban meg is kezdték a szakértők nevelését s egyes munkavonalakon — mint például a hengerhüvelyek gyártási vonalán — a dolgozók már a szükséges szakértelemmel kezelik az összes gépeket s egymást bármikor helyettesítik. Tanítványuk, Brendorfer Márta esztergályos ma valamennyi gépen kiismeri magát és a legbonyolultabb beállítást is maga végzi el. NAGYSZÁMÚ JÓL KÉPZETT SZAKEMBERRE VAN SZÜKSÉG A motorosztály tengely és fogaskerék megmunkáló vonalának esztergályosát, Manu Nicolaet is foglalkoztatni kezdte a szakértők hiánya. Nem elég új technikát, új gépeket beállítani az üzembe, mert mint Sztálin elvtárs tanítja: „A technika olyan emberek nélkül, akik elsajátították, a halott“. Szükség van nagyszámú, jól képzett szakmunkásra, akik bánni tudnak az új gépekkel és ki tudják hozni a nagyteljesítményű gépekből mindazt, ami belőlük kihozható. Ilyen szakemberek neveléséhez nem elég egy két mester ereje, gondoskodni kell arról, hogy a gyártás minden vonalán megkezdődjék a szakértők nevelése. Mann elvtárs elgondolásával az nyító irodához fordult. Indítványozta, hogy tanfolyamokat indítsanak a szovjet gépek kezeléséhez szükséges szakismeretek elsajátítására. Nyitó irodánk örömmel fogadta javaslatát, összeállítottuk a tanfolyam anyagát, kikerestük a könyvtárból azokat a szovjet műszaki könyveket, amelyek az előadáshoz szükséges elméleti anyagot tartalmazzák és elkészítettük a különböző gépalkatrészek beállításának rajzmintáját. A tanfolyam anyaga a következő pontokat ölelte fel: 1. A gépek karbantartása és kezelése, a munkában előforduló hibák. 2. A gépek alkatrészei, működési elve, mechanikai és elektromos része. 3. Hogyan kell a gépet beállítani és a beállítási sémához szükséges gyakorlati utasítások. 4. A kések fenése, utánaállítása, a készülékek gyakorlati alkalmazása és a munkavédelmi utasítások. Elhatároztuk, hogy az elméleti előadásokat megfelelő gyakorlati bemutatókkal kísérjük, munkaidő után a munkahelyen. Mielőtt a tanfolyamot megkezdtük volna, a Vörös Sarokban összehívtuk a tengely és fogaskerék vonal dolgozóit. Ismertettük előttük a tanfolyam célját, rámutattunk arra, hogy tervünket csak úgy teljesíthetjük határidő előtt, ha tökéletesen kihasználjuk gépeinket, főként a szovjet gépeket, amelyeknek erőtartaléka óriási Az első tanfolyamra 8 mester és 18 munkás jelentkezett. A tanfolyam sikerrel zárult, amit a tengely és fogaskerékgyártó vonal gépkihasználásának mutatószámai is bizonyítanak. Utána megismételtük a tanfolyamot a dugattyúgyártó vonal dolgozóival, öt mester és tizenkét munkás részvételével. SZTAHANOVISTA ISKOLÁK A SZOVJET TECHNIKA MEGISMERÉSÉÉRT Az nyító iroda irányítása mellett működő sztahanovista iskolák munkatervébe is beiktattuk a szovjet gépek kezelésének és karbantartásának elsajátítását. A sztahanovista iskolákban a legjobb és legképzettebb sztahanovisták ismertetik az öt-hét leckéből álló anyagot, kibővítve gyakorlati bemutatókkal. A tanulók általában nagy érdeklődéssel fogják körül az előadó sztahanovistát, aki gépe mellett bemutatja módszerét és a legjobb munkafogásokat. Ezek az iskolák sok munkást hozzásegítettek ahhoz, hogy tökéletesen megismerjék a bonyolult szerkezetű szovjet gépeket s ezekből a gépekből a maximumot tudják kihozni. A sztahanovista iskolában nyert ismeretek révén lett sztahanovista Salajan Vasile esztergályos és Radulescu Nicolae, Plosnita Elena és Pentea Tudor pedig élmunkások. Ezek az elvtársak egyszerre 2—3 szovjet gépen dolgoznak a legnagyobb szakértelemmel. Eddigi eredményeink csak kezdeti sikereknek számíthatók. Fejlődő üzemünk százával vonzza a falvakból, a háztartásokból a teljesen képzetlen „nyers” munkaerőt. Az új erők kiképzését úgy kell megszerveznünk, hogy azok már a legfejlettebb technikát, a szovjet technikát sajátítsák el és általános tudással rendelkezzenek. Ujitó Irodánk a döntő tervéiben ezt tekinti egyik legfontosabb feladatának. KARÁCSONY IMRE sztahanovista S ,,Sovromtractor‘‘-gyár ujitó irodájának főnöke_