Előre, 1953. április (7. évfolyam, 1704-1729. szám)

1953-04-01 / 1704. szám

A ROMAN NEPK0ZTARSA5AGNEPTANACSAINAK LAPJA VII. évf. - 1704 sz. 4 oldal Ára 20 báni Szerda, 1953. április 1. LAPUNK TARTALMÁBÓL: Kölcsönös árucsere ás fizetési egyez­ményt Írtak alá az RNK és a Német Demokratikus Köztársaság között (2. oldal) A népi demokráciák sportolóinak ha­talmas sikere (2. oldal) Lenin és Sztálin az ujtipusu pártról. I. Chisinevschi elvtárs cikke a „Tar­tós békéért, népi demokráciáért” cimü lapból (3. oldal) Csu En-láj nyilatkozata a koreai fegy­verszüneti tárgyalásokról (4. oldal) Meghalt Yves Farge, a Béke Világta'-' nács alelnöke (4. oldal) A Szakszervezeti Világszövetség kö­zösséget vállal a francia dolgozók harcával (4. oldal) Általános tiltakozó sztrájk Olaszor­szágban (4. oldal), Vasúti dolgozóink harci feladata Vasúti dolgozóink, a vasúti üzem ezerféle ’ágában mindenütt örömmel, lelkesedéssel és uj munkavállalásokkal köszöntötték a Román Népköztársaság Minisztertanácsának és a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének határozatát a vasutak munkájának megjaví­tásáról, a vasutak színvonalának az RNK népgazdasága gyors fejlődése színvonalára emeléséről és a vasúti dolgozók életszínvona Iának emeléséről. A határozat azokon a nagyjelentőségű Útmutatásokon alapszik. amelyeket né­pünk szeretett vezetője, Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs adott a vasúti dolgozók február közepén tartott országos értekezletén. Ugyan­akkor testet öltenek benne a vasúti munká­sok javaslatai is. A vasutak élenjáró mun­kásai és technikusai 1020 értékes, épitő, gya­korlati javaslatot tettek a februári értekezle­ten. A vasútnak óriási fontossága van nép­gazdaságunk fejlesztésében, szocialista jö­vőnk építésében. Sztálin elvtárs 1935-ben igy jellemezte a vasút szerepét: „Egy állam népgazdaságának fejlesztése lehetetlen jól megszervezett vasúti szállítás nélkül, amely­nek egységes gazdasági egészbe kell fognia és forrasztania az ipari .gócpontokat és köz­pontokat a számukra nyersanyagot és élel­miszert nyújtó mezőgazdasági tartományok­kal és rajonokkal." A halhatatlan sztálini tanítások és a dicső, feéges szovjet példa nyomán, pártunk a fel­szabadulás első perceitől kezdve nagy fi­gyelmet fordított a vasúti hálózat és gör­dülőanyag helyreállítására és fejlesztésére. A párt által vezetett és nevelt vasúti mun­kások forró hazaszeretettől áthatva jelentős győzelmeket, vívtak ki az RKP 1945 októberi Országos Konferenciáján lefektetett, az or­szág - vasutainak fejlesztésére és helyreállí­tására vonatkozó programra valóraváltásáért folytatott harcban. Vasúti dolgozóink mél­tóknak bizonyultak az. 1933-as hős vasúti munkásokhoz. Népgazdaságunk fejlesztésének éveiben, a Szocializmus alapjai lerakásának éveiben a párt és a kormány nagy figyelmet fordit a vagutakra. Evről-évre növekszik a vasúti be­fektetések volumene. 1952 végén az ország vasúti hálózatának hossza lényegesen na­gyobb volt, mint 1944-ben. A Szovjetunió testvéri segítségével és népünk nagy alko­tásvágyával uj vonalakat építettünk. A Bumbesti—Livezeni, Rosiori—Craiova, Teles —Visövölgy és más vonalak vasútépítőink becsületére válnak. Párhuzamosan ezzel nö­vekedett a vasúti műhelyek teljesítőképessé­ge. Üj mozdonyok és vasúti kocsik indultak el gyárainkból az ország ipari központjai és a szocializmus nagy épitőtelcpei felé. 1952- ben a teherforgalomban az árutonna-kilomé- tereftkénti volumene az 1944. évinek több mint kétszeresére növekedett. E nagyszerű sikerek mellett, a vasúti tevé­kenységében még sok komoly hiányosság ta­pasztalható. A vasúti dolgozók februári érte­kezletén kitűnt, hogy jóllehet, az utóbbi nyolc évben a vasút nagyot fejlődött, mégis, ha azo­kat a feladatokat tekintjük, amelyeket nép- g- ’Ha>!águnk gyors fejlődése vet fel, elmara­dást észlelhetünk a vasúti szállítások növeke­désének ütemében. A párt és a kormány határozata harcra szólítja a vasúti dolgozókat a szállítás dk üte­me lemaradásának felszámolásáért s a vas­utak fejlesztésének nagytávlatú, széles, át­fogó programmját bontja ki. A vasúti szállítás fejlesztésének alapvető feltétele a mozdonyok számának és a kocsiállo Hiánynak a növelése. A határozat előirja uj, a nehezebb szerelvények vontatására alkalmas mozdonytipusok és a Román Népköztársa­ság ipari termékeinek szállítására alkalmas uj vagontipusok megalkotását. Uj mozdony­gyárat és vagongyárat létesítünk, felépítjük és még a jövő évben üzembe helyezzük a galati „Gh. Apostol“ cserealkatrész gyárat. A határozat konkrét feladatokat ró a vasúti főműhelyekre. Ezekben az egész népgazda­ságunk számára oly fontos üzemegységekben emelni kell a műszaki színvonalat, fokozni kell a káderek szakképesítését, meg kell szüntetni a hajrákat és csökkenteni kell a javításban lévő gördülőanyag veszteglési idejét. Vasúti dolgozóink hazafias kötelessége har­colni a gördülőanyag minél jobb kihaszná­lásáért. A javítások jobb minősége és a mozdonyok fütőházi veszteglésének csök­kentése érdekében a vasutügyi minisztérium­nak intézkednie kell a fütőházi technológiai folyamatok megjavításáról és szigorít betar­tásáról Ezzel párhuzamosan növeljük a fü- tőházak számát 1953-ban és 1954-ben befe­jezik és átadják rendeltetésének á Dés-ren- dezőpályaudvari, cernavodai, Tömös-rendező- pályaudvari, karánsebesi és craiovai fűtő- házakat. Hogy a vasúti szállítások terén eleget te­hessünk a népgazdaság növekvő szükségle­teinek, különleges figyelmet kell fordítanunk a vasúti pályák állapotára, valamint a táv­közlési és jelzőberendezések, a hálózat kulcspontjain lévő műszaki állomások, a va­gonok ki- és berakásának gépesítését szol­gáló eszközök állapotára. Á legkorszerűbb szervezési módszereket kell alkalmazni az áruszállításoknál és a vasúti üzem egész munkájának megszervezésénél, szigorúan tiszteletben tartva az egyszemélyi vezetés elvét, a kaincellarista-bürokratikus módsze­rek kiküszöbölését. A párt és a kormány ha­tározata egész sor konkrét intézkedést ir elő ezen a téren. A vasutak munkájában az egyik igen fon­tos kérdés a forgalom teljes biztonsága. En­nek érdekében minden munkaszektorban erő­síteni kell a munkafegyelmet, sürgősen fel kell számolni az engedékenységet, a szájtá­ti ságot a békülékenységet és a familiariz- must, amely eoyes vezető- és ellenőrzőszer- vekben uralkodik. „A forgalmi biztonság prob­lémáját a végrehajtó szolgálatoknál és a vezető és ellenőrző szervekben dolgozó ösz- szes vasutasoknak az állami terv teljesítése egyik alapfeltételének, becsületbeli kérdés­nek és a haza iránti nagy felelősség kérdé­sének kell tekinteniöh“ — hangsúlyozta Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs a vasúti munkások or­szágos értekezletén. A vasút biztonsága természetesen nem szilárdítható meg a biztonság műszaki be­rendezések korszerűsítése nélkül. A határozat értelmében a vonalakat uj jelzőkészülékekkel szerelik fel, korszerűsítik a távközlési háló­zatot, rádióösszeköttetést teremtenek a moz­donyokkal s olyan uj állomásberendezéseket helyeznek üzembe, amelyekkel a forgalmista irányítani tudja az állomás egész személy­zetének munkáját. Az uj biztonsági berende­zéseket hazai villamossági iparunk állitja elő. Ehhez kapcsolódik a pályafenntartási mun­kák fokozása. A határozat azonnali feladat­ként irja elő a pályafenntartási munkák gé­pesítését, a vonalak melletti védőültetvények és hófogók létesítését. A szovjet mintára ki­épített berendezésekkel és. vasúti dolgozóink, éberségével megteremtjük a vasúti szállítás tökéletes biztonságát. A vasútnál, akárcsak tevékenységűnk többi területén, a káderkérdés döntő probléma. A határozat nagy súlyt helyez az uj vasutaská- derek toborzására, szakmai képesítésük szín­vonalának emelésére, az ifjaR és nők bevo­nására a termelésbe s felelős munkakörökbe való helyezésükre. Meg kell javítani a szak­mai iskolák tanrendjét és két vaisutügyi fa­kultást kell felállítani. A káderképzés mellett ugyanakkor fontos probléma a vasútnál a munkaerők hullámzásának megszüntetése. A határozat pártunk és kormányunk s sze­mélyesen Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs szerető atyai gondoskodását tükrözi a vasúti dolgo­zók iránt. Feladatul tűzi a vasutasok egész­ségvédelmének és munkavédelmének fokozá­sát, uj munkáslakások építését s a vasutasok lakásügyeinek kedvező elintézését. A vasúti kórházakban meg kell javítani a beteggon­dozást, növelni kell a kórházi ágyak számát, fokozni kell a járványellenes küzdelmet s uj poliklinikákat kell létesíteni. A vasúti dolgozók életkörülményeinek meg­javítását szolgálja uj kantinok szervezése a végállomásokon és más állomásokon, ahol éjjel-nappal, bármely órában meleg ételt szolgálnak fel. A vasúti alkalmazottak életszínvonala eme­lésének fontos tényezője a rövidesen életbelé­pő uj, munkahelyek alapján megkülönbözte­tett funkciók szerinti javadalmazási rend­szer. Az uj fizetési rendszer korpótlékokat, szakképesítés szerinti fizetési osztálypótléko­kat, havi és évi prémiumokat it elő a vasúti dolgozók különböző csoportjai számára. Az uj jav'da’.mazási rendszer felszámolja az eddigi egészségtelen egyenlősítést, amelynek egyik oka az volt, hogy főként az alapvető munkakörökné, nem voltaik meg a fizetési kü­lönbségek a munka nehézségének és a mun­kahely fontosságának megfelelően. Az uj bé­rezési rendszer érezhetően emeli a vasúti dolgozók életszínvonalát a hatalmas ösztön zője lesz a szakképzettség tökéletesítésének és a munkatermelékenység emelésének. A vasút előtt álló nagy feladatok teljesíté­se érdekében élénk és állandó politikai tö­megmunkát kell végezni a vasúti alkalmazót tak körében. A határozat részletesen elemzi a CFR Politikai Igazgatósáénak, pártszer­vezeteinek, szakszervezeteinek és IMSZ szer­vezeteinek feladatait. Ezeknek a szerveknek harcra kell mozgósitaniok a forgalomnál, a vontatásnál, a műhelyekben és a vasút töb­bi ágaiban a munkások, mérnökök és tech­nikusok tömegeit az ötéves tervből reájuk háruló feladatok négy év alatti teljesítéséért és a mostani határozatban felvázolt feladatok valóraváltásáért. Tevékenységük központi fel­adatául kell tekinteniük, harcolni a vasúti szállítás jó működéséért és teljes biztonsá­gáért, a szállítások ütemes végrehajtásáért, a gördülőanyag sebességének növeléséért, a forgalmi ür és a csúcsforgalom felszámolá­sáért. A politikai szervek és szakszervezetek fon­tos feladata a szocialista versenyek kiszélesí­tése. A versenyek keretében tömegméretekben kell alkalmazni a nagyszerű szovjet munka- módszereket: a vonatok marsrutizá’ását, a mozdonyok nénzügyi tervét, a^ ötszázas moz­galmat, a dinamikus megterhelés miatti pá­lyarongálódás gépesített felfedezését, a fuj- tatási módszert a pályajavitásoknál. a szer­számok Kuznyecov módszerü felújítását és az egész éven át folyó talpfa jaivitás Udalov- féle módszerét. A vasútnál dolgozó ifjúság vesse latba egész fiatalos lendületét és lelkesedését a versenyekben Terjesszék ki az IMSZ ellenőrző őrhelyét és ifjúsági brigádok szervezését. Érezzék megtiszteltetésnek, hogy« CFR mun­kásai lehetnek Az RMP KV ajánlja az IMSZ nek: vállalja el, hogy aiz ifjúságot az uj moz­donygyár önkéntes munkára való felépítésére mozgósítja. Hazaszeretettől fütött ifjaink az ország minden részében lelkesedéssel és örömmel fognak válaszolni erre a felhívásra. A határozat hangsúlyozza, hogy a politikai munkában erősen kell érvényesülnie a töme­gek alkotó kezdeményezéseinek, a bírálatnak és önbirálatnak. Minden uton-módon harcolni kell a fejlődésünk ütemét fékező bürokrácia kíméletlen szétzúzásáért. Nagy harci feladatok várnak vasúti dolgo- zóinkra. A párt és a kormány határozata fon­tos határkő a vasút fejlődésében, a vasúti dolgozók életszínvonalának javításában. Va- lóraváltása gyorsan fejlődő népgazdaságunk színvonalára emeli a vasúti szállítást és a vasúti üzem ezerféle más ágának tevékenysé­gét. Vasúti dolgozóink vessék latba minden alkotó erejüket és forradalmi energiájukat a határozat megvalósításáért, mert ezzel ötéves tervünk négy év alatti teljesítését, a szocia­lizmus építését és a világbéke nagy ügyét segitik diadalra. A szocializmus építésének müve egyre nagyobb feladatok elé állitja a sajtót. La­punk. m:nt a Román Népköztársaság Nép tanácsainak lapja végzi el ezeket a nagy­szerű feladatokat. A Néptanácsok, mint a dolgozók legátfogóbb szervezetei, nemzeti­ségre va'ó tekintet nélkül bevonják a közügyek igazgatásába a városi és falusi dol­gozók millióit. A Néptanácsok a szocialista hazafiság szellemében, a román nép és a nemzeti kisebbségek testvéri együttmüködé sének szellemében nevelik és mozgósítják a dolgozókat A román dolgozó nép oldalán a magyar dolgozók Is kiveszik részüket közös ha­zánk. a Román Népköztársaság felvirágoztatásáért vívott nagyszerű harcból. Sajtónk­nak az a feladata, hogy további eredményekbe ösztönözze a dolgozókat; haladjanak szüntelenül előre a szocializmus építésének utján. Ezt a nemes célt fejezi ki lapunk uj címe: ELŐRE. A „Romániai Magyar Szó" mától kezdve ELŐRE címmel jelenik meg. Ez a Cim pontosabban kifejezi lapunk tartalmát és olvasóink törekvéseit, 1 A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának Az élelmiszer- és iparcikkek kiskereskedelmi állami árának újabb leszállításáról MOSZKVA (Agerpres). — A TASZSZ közli: A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elhatározta: L — 1953 április 1-től csökkenteni, kell az élelmiszer- és iparcikkek kiskereskedelmi állami árait az alábbiak szerint: KENYÉR, LISZT ÉS CSŐTÉSZTA A rozskenyér, buzakenyér, zsemlye, perec és más péktermékek árát 10 százalékkal; a rozsliszt, búzaliszt, kukoricaliszt és más liszt árát 10 százalékkal; a csőtészta, vékony és vastag metélttészta és más száraztésztafélék árát 10 százalékkal. KASA, RIZS, HÜVELYESEK ÉS ÉLELMI SZERKI VON ÁTOK A köles, hajdinakása, rizs, borsó, más kása félék és hüvelyesek árát 10 százalékkal; az élelmiszerkivonatok árát 10 százalékkal; a gyümölcslé és gyümölcssajt árát 15,százalék­kal. GABONA ÉS TAKARMÁNY A rozs, búza, zab, árpa és más gabonafélék, korpa, olajpogácsa, olajostakaimányok, erőta. karmány, széna és szalma árát 10 százalék­kal. HÚS ÉS HÚSTERMÉKEK A marhahús, birkahús, sertéshús, szárnyas, felvágottak, virstli, kolbász, karaj, húskon­zerv, húskonzerv főzelékkel, zsíros hüvelyes- konzervek és más hústermékek árát 15 szá­zalékkal. HAL ÉS HALTERMÉKEK A mélyhűtött, fagyasztott, sózott, füstölt hal, hering és halkonzerv árát átlag 10 szá­zalékkal. ZSIRADÉK, TOJÁS ÉS FAGYLALT A vaj, zsir, margarin és növényi olaj árát 10 százalékkal; a majonéz és más mártások árát 10 százalékkal; a tojás árát 10 százalék­kal; a fagylalt árát 10 százalékkal. BURGONYA, FŐZELÉKFÉLÉK ÉS GYÜMÖLCS A burgonya árát 50 százalékkal: a cékla árát 50 százalékkal' a sárgarép,: i:-,it 33 .szá­zalékkal; a friss káposzta és más főzelékek árát 50 százalékkal; a savanyított káposzta árát 50 százalékkal; az alma árát 50 száza­lékkal ; a körte árát 50 százalékkal, a szőlő árát 50 százalékkal; a mandarin árát 50 százalékkal; a narancs árát 50 százalékkal; a citrom árát 50 százalékkal; a gyümölcskon- zerv árát 25 százalékkal; a szárított főzelék árát 25 százalékkal; a szárított gyümölcs és dió árát 20 százalékkal. CUKOR, ÉDESIPARI TERMÉKEK ÉS FŰSZEREK A kristály- és finomított cukor árát 10 szá­zalékkal; a karamellák, cukorkák, csokoládé, teasütemény, nápolyi szelet, biszkvitt, tor­ta, sütemény, mézespogácsa, keksz és más cukrásztermékek árát 10 százalékkal; a be­főtt, gyümölcsíz és gyümölcslekvár árát 10 százalékkal; a valódi tea árát átlag 20 százalékkal; a babkávé és kakaó árát 20 százalékkal; a vitamin árát 10 százalékkal; a kősó árát 30 százalékkal; az ömlesztett őrölt só árát 20 százalékkal; a csomagolt só árát 10 százalékkal. VODKA, LIKŐR, BOR ÉS SÖR A vodka árát 11 százalékkal; a likőrök, gyümölcslikörök, gyülmölcspárlatok, gyü­mölcsborok, konyak és szovjet pezsgő árát 15 százalékkal; a sör árát 15 százalékkal; a bor árát 5 százalékkal. SZÖVÖTTARU A karton, szatén, vászon é.s más gyapot­ból készült szövöttáru árát 15 százalékkal; * valódi selyemkelme árát 15 százalékkal; a fé­sült gyapjúból készült szövetek, a finom szö­vetek és más tiszta gyapjúból készült szö­vetek, valamint az 50 százalék gyapjút tar­talmazó szövetek árát 5 százalékkal; a len­kelme árát 8 százalékkal. KÉSZRUHA, KÖTÖTT-SZÖVÖTT ÁRU ÉS KALAP A gyapotkelméből készült női ruha, blúz, fehérnemű és. más készruhák árát átlag 14 százalékkal; a lenvászonból készült női ruha. blúz, fehérnemű és más készruhák árát átlag 7 százalékkal; a. valódi selyemkelméből ké­szült női ruha, blúz és más készruha árát 12 százalékkal; a kötött-szövött áruk árát átlag 5 százalékkal; a harisnya és zokni árát átlag 20 százalékkal; a gyapot- és selyemszövetből, valamint az 50 százalék gyapjút tartalmazó és a gyengébb minőségű szövetből készült ka lapok árát 10 százalékkal; a gyapjunemezből készült kalap, berett és tomp árát 15 száza­lékkal; a szalmakalap árát 10 százalékkal; a bőrből és szőrméből készült áruk árát 7 szá- .é'ikhalv a-lóka es sárkiróka szőrméből ké­szült prémáruk árát 15 százalékkal. LÁBBELI A bőrlábbeli árát 8 százalékkal, a gumital­pú bőrlábbeli árát 10 százalékkal; a bőrpótló anyagból vagy vászon és kombinált anyagból készült bőrtalpú lábbeli árát 12 százalékkal; a bőrpótló anyagból vagy vászon és kombi­nált anyagból készült gumitalpú lábbeli árát 20 százalékkal; a hócipő és gumicsizma árát 10 százalékkal; a sárcipő és más, gumiból készült lábbeli árát 15 százalékkal; a nemez­csizma árát 5 százalékkal. RÖVIDÁRU A textilanyagból, fémből, bőrből és bőr­pótló anyagból készült rövidáru árát átlag 10 százalékkal; a csipke- és tüllfüggöny árát 10 százalékkal; a varrótű, varrógéptü kötő­tű és más tűk árát 20 százalékkal; a cérna és cérnaáruk árát 10 százalékkal; a plasztikus anyagokból készült cikkek árát 10 százalék­kal; a fogkefe, ruhakefe és sertésszőrből ké­szült más kefék árát átlag 15 százalékkal. SZAPPAN, ILLATSZER, KOZMETIKAI- ÉS DOHÁNYÁRU A mosószappan árát 15 százalékkal, a mosdószappan árát 20 százalékkal; a par­füm, kölnivíz és más illatszerek és kozmetikai cikkek árát 10 százalékkal; a finom cigaretta árát 10 százalékkal; a többi szopókás vagy szopóka nélküli cigaretták árát, valamint a dohány árát 5 százalékkal; a mahorka árát 10 százalékkal. KULTURSZÜKSÉGLETI CIKKEK ÉS JÁTÉKSZEREK A hangszerek árát átlag 10 százalékkal; az irópapir, füzet és más papír és kéregpapir árát 10 százalékkal; a ceruza, tollhegy és toll szár, valamint más Író- és rajzszerek árát 15 százalékkal; a töltőtoll és betétes Írón árát átlag 20 százalékkal; a gumiból, cellu­loidból, fémből és más anyagokból készült játékszerek, valamint a télifára való játék­szerek árát 10 százalékkal. PORCELÁN, FAJANSZ ÉS ÜVEGÁRU A porcellán- és fajanszcikkek árát átlag 15 százalékkal; a jóminőségü préselt üvegből készült lámpaernyő és edény árát 20 száza­lékkal; a jóminőségü fuvottüvegedény, a ház­tartási edények és a tükör árát 10 százalék­kal. HÁZTARTÁSI CIKKEK ~ A villanylámpák árát 25 százalékkal; a háztartási célokat szolgáló villatnoskészülé- kek, villamos felszerelés és más elekrtotech- ni.kei cikkek árát '5 százalékká!', a porszívók árát 25 százalékkal; a „ZIS-Moszkva“ gyárt­mányú hűtőszekrény és mosógépek árát 20 szá­zalékkal; a fejsze, fűrész, fúró és más kovács-, lakatos- és asztalosszerszámok, valamint más szerszámok árát 20 százalékkal; a vas­villa, kasza, sarló és más kisebb mezőgazda- sági szerszámok árát 20 százalékkal; a sze­kér, szekérkerék és más kerekes áru árát 10 százalékkal; a vasból öntött kályhaalkatrészek árát 10 százalékkal; az ötvözött alumínium­ból, a zománcozott és horganyzott vasból, a zománcozott ércből, sárgarézből, rozsdamen­tes és krómozott acélból készült edények árát 10 százalékkal; az ónozott vasedény árát 30 százalékkal; a kések árát 10 százalékkal; a vas rövidáruk, husörlőgépek petróleum főző­lámpák, lámpások és más, fémből készült ház­tartási cikkek árát 10 százalékkal; a varrógép árát 10 százalékkal; a bútor árát 5 százalék, kai; a szőnyeg és kárpitoscikkek árát 5 szá. zalékkal; a toll- és pehelyáru árát lOszázalélc kai; a vlaszkosvászon, a lakkozott vászon és keményvászon árát 10 százalékkal; a vatta és vatelin árát 8 százalékkal; a szövöttáruk házi festésére szolgáló festékanyagok árát 20 százalékkal. ÉPÍTŐANYAGOK Ä palakő és kátránypapir árát 20 százai lékka!; az ablaküveg árát 10 százalékkal; a profiléit vas és tetőbádog árát 10 százalék­kal; az épületszeg árát 25 százalékkal; a pat­kószeg, cipészszeg és más szegek árát 20 százalékkal; a csavarok, szegecsek, facsava­rok, a kerámiai anyagból készült lapok, a dróthálók, drót és fémcsövek árát 20 száza­lékkal; a cement árát 25 százalékkal; lakkok, festékek és háztartási vegyszerek árát 10 szá­zalékkal; az egészségügyi műszaki felszereié sek árát 10 százalékkal; a linóleum árát 15 százalékkal; a tapéta árát 20 százalékkal. GYÓGYSZEREK, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS HIGIÉNIAI CIKKEK A gumiból készült egészségügyi és hlgié^ niai cikkek árát 20 százalékkal; a gyógysze­rek és más egészségügyi és higiéniai cikkek árát átlag 15 százalékkal. GYUFA, PETRÖLTUM ÉS BENZIN A gyufa árát 17 százalékkal; a petróleum árát 25 százalékkal; a benzin és kenőolajok árát 25 százalékkal. KERÉKPÁR, ÖRA ÉS MAS IPARCIKKEK A kerékpárok és kerékpár alkatrészek árát 10 százalékkal; a személvgépkocs’k és -motor-kerékpár ok gumi köpenyének és tömlőjének árát 10 százalékkal: a kerékpár és sportlabda köpenyének és tömlőjének árát 20 százalékkal; a korcsolya árát 10 száza­lékkal; a silécek árát 15 százalékkal; a va­dászfegyver, az alkatrészek és a lőszer árát 15 százalékkal; a vadász- és halászkellékek árát 10 százalékkal; a karóra árát 5 száza­lékkal; a zsebóra, ingaóra és másfajta órák árát 10 százalékkal. 2. Megfelelő arányban csökkenteni- kell az árakat a vendéglőkben, étkezdékben és más közélelmezési vállalatokban. AZ IDEI BŐ TERMÉSÉRT Lendületesen folyik a vetés Marosvásárhely rajonban A Magyar Autonóm Tartományban több helyen megkezdték a tavaszi szántást és ve­tést Felbugtak a traktorok Marosvásárhely, Erdőszentgyörgy, Udvarhely és Szászrégen rajon termőföldjein. A tavaszi kampány élén a kollektiv gaz­daságok haladnak. A köztük indult szocia­lista versenyben a káposztásszentmiklósi kol­lektivisták foglalták el az első helyet. Ök kezdték meg legelőbb a tavaszi mezőgazda- sági munkákat és mostanig már 65 százalék­ban teljesítették az első sürgősségi szakasz­ra előirányzott vetést A melegágyakat 90 százalékban bevetették. Karácsonyfalva községben a „Szikra“ kol­lektiv gazdaság tagjai csupán két nap alatt 5 hektár napraforgót és 8 hektár zabot ve­tettek el. Ezenkívül felszántottak 10 hektár földet és 31 hektáron elvégezték a boroná- lást. Nem maradnak le a tavaszi munkákkal a Dózsa György községbeli kollektiv gazda­ság tagjai sem. Ök is teljes lendülettel szá'n- tanak-vetnek, hogy mielőbb befejezhessék a tavaszi vetési kampányt. Március 16 és 21-e között 6 hektár árpát, 8 hektár cukorrépát, 10.hektár lóherét és lucernát, valamint 3 hek­tár napraforgót vetettek el. A brigádok ,kö: zött folyó szocialista versenyben a második brigád jár az élen, amelynek tagjai minden nap pontosan jelennek meg a munkahelyen. A brigád tagjai közül különösen szép telje­sítményt ért el Soós Sámuel, Takács Márton és ifjú Görgényi József. Az egyes számú bri­gád tagjai közül kitűntek Soós Ferenc, Me­zei Lajos, Simon József és Jánosi Zsigmond kollektivisták, akik pemcsak arra törekednek, hogy maguk érjenek el kimagasló munkatel­jesítményt, hanem segítséget adnak mások­nak is és jó munkára ösztönzik őket. A kollektivisták példájára, az egyénileg dolgozó parasztok is sok helyen megkezdték a tavaszi vetést. Nyárádtő községben egyet­len nap alatt 8 hektár területet vetettek be és 10 hektár földet készítettek el a vetésre. Eb­ben a községben elsőnek kezdték meg a ve­tést Botosán Dumitru és Szatmári József, míg Nyárádszeredán Dávid József és Szász Albert dolgozó parasztok. A CFR munkásai lelkesen fogadták pártunk és kormányunk határozatát Vasút] dolgozóink országszerte határtalan örömmel fogadták az RNK Minisztertanácsá­nak és az RMP Központi Vezetőségének ha­tározatát a vasutak munkájának megjavítá­sáról, a vasutak színvonalának az RNK nép­gazdasága gyors fejlődése színvonalára eme­léséről és a vasúti dolgozók életszínvonalá­nak emeléséről. Craiova tartomány valamennyi állomásán, fütőházában és műhelyében a munkások, tech­nikusok és mérnökök körében villámgyorsan terjedt el a határozat megjelenésének hire. A határozat újabb bizonyítéka annak, hogy pártunk és kormányunk atyai szeretettel gon­doskodik a vasúti dolgozók munka- és élet- feltételeinek szüntelen javításáról. A tarto­mány vasúti dolgozói rendkívül nagy érdek­lődéssel vitatták meg a határozatot. A gyűlé­sek részvevői megfogadták, hogy fokozott erővel igyekeznek eleget tenni azoknak a megtisztelő feladatoknak, amelyeket Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs tűzött eléjük a vasúti dolgozók országos értekezletén. A februári értekezlet után erőteljesen fel­lendült a craiovai fütőház mozdonyvezetőinek és fűtőinek szocialista versenye. Öt mozdonyt pakuraíütésre állítottak át. Ezzel jelentős mennyiségű fűtőanyagot takarítanak meg, megkönnyitik a mozdonyfütők munkáját és fokozzák a mozdonyok teljesítőképességét. A craiovaj állomás dolgozói a határozat megvitatása után vállalták, hogy az eddigi­nél is fokozottabban harcolnak a vasúti for­galom megjavításáért, a kereszteződések meg­szüntetéséért és a vagonok fölösleges vesz- teglésének kiküszöböléséért. Constantin Cos- tache sztahanovista váltófelügyelő, aki öt vál­tófelügyelőt és 15 váltókezelőt szakképesített, hangsúlyozta a határozat jelzőkészülékekre és a vasúti üzemre vonatkozó műszaki intéz­kedéseinek jelentőségét. „Ha elsajátítjuk a szovjet vasút: dolgozók gazdag tapasztalatait — mondotta a sztahanovista — sikerrel biz­tosíthatjuk a Bukarest—Turnu-Severin kö­zötti fővonal szerelvényeinek kifogástalan köz. lekedésát.“ Consjantin Costache sztahanovista megfo­gadta, hogy az eddiginél is nagyobb lendület­tel dolgozik az 1953. évi terv 10 hónap alatti teljesítéséért s munkahelyén 5 váltókezelőt és 5 váltófelügyelőt szakképesit. Egyúttal szo­cialista versenyre hívta ki a craiovai állomás 4. számú váitófülkéjének váltófelügyelőit és váltókezelőit a következő versenypontok alap­ján: a pontosság szigorú betartása, a forga­lom százszázalékos rendszeressége és a vál­tók jókarbantartása. Marosvásárhely CFR dolgozói is örömmel üdvözölték a határozat megjelenését. A ma­rosvásárhelyi vasutasok lelkesen dolgoznak vasúti szállításunk színvonalának állandó fej­lesztéséért. Kiavdia Baranovsz'kája szovjet sztahanovista „a mozdony pénzügyi terve“ módszerének alkalmazása folytán két moz­donyvezető- és mozdonyíütő-csoport március­ban több mint 8.000 lej értékű fűtőanyagot takarított meg. A csoport tagjai: Vajnár Ist­ván, Mikul a Jenő, Berecki Miklós, Kelemen Lajos, Csíki József, Nagy Lajos, Asztalos József és Baciu Petre. Jelentős mennyiségű fűtőanyagot takarítottak meg meg Suc'u Ale­xandra és Csavar Béla mozdonyvezetők, Si- mion Moldovan és Tordai Viktor mozdony- fűtők, akik szintén sikerrel alkalmazzák „a mozdony pénzügyi terve“ szovjet módszert. (Agerpres) Újabb munkasikerekkel járulunk hozzá a vasutak színvonalának emeléséhez Kitörő örömmel olvastam a Scánteia-ban az RNK Minisztertanácsának és az RMP Központi Vezetőségének határozatát a vas­utak munkájának megjavításáról, a vasutak színvonalának az RNK népgazdasága gyors fejlődése színvonalára emeléséről és a vasúti dolgozók életszínvonalának emeléséről. A vasúti dolgozók országos értekezletén magam is ott voltam, ahol Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs ezeket mondotta: „Munkaértekezletünk cél­jául tűzte ki, hogy megvizsgálja munkánk fogyatékosságait, hogy feltárjuk a vasutak valamennyi tevékenységi szektorának hiányos­ságait és nehézségeit, hogy együttesen kon­krét eszközöket találjunk ezek kiküszöbölésé­re s igy a román vasutakat a népgazdaság általános fejlődése által eléje átütött növekvő feladatok színvonalára emeljük, hogy megta­láljuk az eszközöket a vasúti munkások, mun­kásosztályunk harckész, serény és reménytel­jes osztaga munka- és életfeltételeinek szün­telen javítására." , Ez a határozat ismételten bizonyltja, hogy pártunk, egész dolgozó népünk vezetőjének szavai valóra válnak. A nagyváradi fütőház dolgozói nevében biztosítom a pártot, szeretett Gheorghe Gheor- ghiu-Dej elvtársunkat, hogy munkánkkal já­rulunk hozzá a határozat előírásainak telje­sítéséhez. Vállalom, hogy a határozat tiszte­letére találmánnyal és két újítással járulok hozzá a fütőház munkájának megjavításához. Találmányom egy acélcsőből készült kigyó- izom, amely a mozdonytüzszekreny samotí- bélését a hűtéskor helyettesíti. Ezzel 15—20 százalék tüzelőanyagot takarítunk meg. Ez egy mozdonynál havonként 35—40 tonna szén és nagymennyiségű samott-tég'.a megtakarí­tását eredményezi. A határozat arra ösztönöz bennünket, hogy újabb rr unkasikerekke! járuljunk hozzá az ötéves t^rv négy év alatti teljesítéséhez. AVRAM GAVR1L a nagyváradi fütőház Állami Dijas sztaha. novistája, a Munkaérdemrend kitüntetettje Szántanak a kendilónai „Vörös Traktorkollektiv gazdaság földjein

Next

/
Thumbnails
Contents