Előre, 1953. június (7. évfolyam, 1755-1779. szám)

1953-06-02 / 1755. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA SZÉLESÍTSÜK ki még jobban A BÉKEHARCOT A Román Népköztársaság külpolitikája — amint új Alkotmányunk azt törvénybe is ik­tatta — a béke megvédésének és az összes békeszerető népekkel való barátságnak a po­litikája. Ez a politika országunk népének forró békeóhajából fakad. Bizonyítja ezt az a levél is, amelyet Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs, a minisztertanács elnöke, az RNK kormányá­nak nevében küldött a Népek Békevédelmi Kongresszusa Bizottságának. A levél a többi között leszögezi: „A román nép, amely nagyszabású építő­­munkát végez anyagi és kulturális színvona­lának állandó emelésére, közelről érdekelve van a béke nemes ügyének győzelmében s annak szenteli minden teremtő erejét." A béke megőrzése ma minden becsületes ember leghőbb óhaja; olyan ügy, amelynek mozgósító ereje áthatol hegyláncokon és óceánokon, országhatárokon és világrészeken. Északon és Délen, Keleten és Nyugaton, if­­jakban és öregekben egyre feltartóztathatatla­­nabb erőre kap az elhatározás, hogy meg­védjék a békét. I­fj a Ehrenburg, a Nemzetközi Sztálin Bé­­kedíjjal kitüntetett szovjet h­ó folyóhoz ha­sonlítja a népek­­békemozgalmát: „A kis fo­lyók észrevétlenül duzzadnak nagy folyókká. Nőnek, szélesednek, mindjobban megduzzad­­na­k és száz meg száz más folyót, patakot vonnak magukhoz. A nagy folyók pedig be­járják a világrészeket, országokat egyesíte­nek, megváltoztatják az emberek millióinak életét. A békemozgalom a háborgó szívek mélyéből ered. Gyorsan terebélyesedett. Át­hatotta századunkat, kapcsolatot teremtett a népek között.“ A békemozgalom néhány év alatt új, örökre elszakíthatatlan kapcsolatokat teremtett a világ népei között. Létrehozta a becsületes emberek összefogását, akik egyesítették ere­jüket az új háború megakadályozására, tekin­tet nélkül faji, politikai, vallási vagy társa­dalmi hovatartozandóságukra. Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban“ című zseniális művében írta: „A jelenkori békemozgalomnak az a célja, hogy harcra mozgósítsa a nép­tömegeket a béke megőrzéséért, az új világ­háború elhárításáért. Következésképpen ez a mozgalom nem azt a célt követi, hogy meg­­döntse a kapitalizmust és megteremtse a szocializmust, hanem csak a béke megőrzé­séért folytatott harc demokratikus céljaira korlátozódik.“ Az országok békeszerelő népeinek küldöt­tei múlt év decemberében már ezzel a sztá­lini tanítással felvértezve mentek el Bécsbe, a Népek Békevédelmi Kongresszusára. Majd­nem kétezer, kü­lönböző nemzetiségű és kü­lönböző társadalmi réteghez tartozó ember gyűlt össze, hogy együttes erővel, közösen lépjen fel az emberiség legszentebb ügye , a béke megvédése érdekében, az ártatlan, békeszerető koreai nép ellen folyó , pusz­ta háború megszüntetéséért. A Népek Békevédelmi Kongresszusának munkálatai nyomán, a kapitalista országok­ban élő békeharcosok is világosan megejtet­ték: a világbéke leghatalmasabb őre a Szov­jetunió ,mert a szovjet nép elsősorban a bé­kés építő munkára, a kommunizmus építésére összpontosítja erejét és nem érdeke a hábo­rú. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány azt a sztálini elvet követi, hogy a két rendszer — a szocialista és a kapitalista redszer — békésen megférhet egymás mellett. A Szovjetunió kormánya nem a háborúra, hanem a néptömegek szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítésére törekszik. Egyre világosabbá válik ma már a kapitalista or­szágokban élő békeharcosok előtt, hogy az új háború főszervezői az imperialisták, akik a maximális profit utáni hajszájukban ki­fosztanak és igába hajtanak más népeket, vagy legalábbis azok kifosztására és igába­­hajtására törekednek. Mindezt nem lehet eltitkolni a békére vá­gyó százmilliók elől, akik nem nézik, nem nézhetik ölhetett kezekkel az emberiséget fenyegető háborús készülődéseket. Nyugat- Németországban az év első hónapjaiban tiz­es tízezer békegyűlést tartottak. A gyűlések részvevői leleplezték a népellenes Adenauer­­klikk háborús politikáját, követelték orszá­guk egységesítését, a német békeszerződés mielőbbi megkötését. Kijelentették, hogy nem hajlandók ágyútölteléknek feláldozni fiaikat, nem hajlandók harcolni a Szovjetunió ellen! A Népek Békevédelmi Kongresszusának fel­hívása a világ népeihez a békeszerető embe­riség egységes óhaját és elhatározását fejezi ki, amikor azt mondja: „A népek — bármi­lyen rendszerben éljenek és bármilyen esz­mének hódoljanak is — békében akarnak élni. A háborút valamennyi nép gyűlöli, a há­ború árnyékot vet valamennyi bölcsőre. A népeknek módjukban áll megváltoztatni az események menetét és visszaadni az emberek bizalmát a nyugodt holnapban.“ Hazánk dolgozó népe mélységesen gyűlöli a háborús uszítókat, az agresszor imperia­listákat, a békeszerető koreai nép támadóit, akik álszentül békeszólamokat hangoztatnak, ugyanakkor azonban bombákat dobnak Ko­rea és Kína békés falvaira és városaira. Né­pünk — amint azt az Állandó Békevédelmi Bizottság egyik határozata is kifejezésre juttatja — elszántan követeli, hogy vessenek véget a koreai háborúnak és akadályozzák­­meg az új háború kirobbantását. Fényes bi­zonyítékai ennek a március 23-án országszer­te tartott tiltakozó gyűlések ezrei. Hazánk dolgozói e gyűléseken felemelték tiltakozó szavukat az imperialisták koreai agresz­­sziója ellen és erélyesen követelték a fegy­verszünet haladéktalan megkötését. Száz- és százezer ember ajkáról hangzott el e na­pon: „Követeljük, vessenek véget a háborús uszításnak! Követeljük a békét! Azt akarjuk, hogy békében építsük fel szabad életünket!“ A Szovjetunió vezette többszázmilliós béke­tábor soraiban harcol, az új háború kirob­bantásának megakadályozásáért, országunk minden becsületes embere. Ahogy népünk szeretett vezetője, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs írja: „A román nép a többi szabad néppel vállvetve küzd azért, hogy szüntele­nül erősödjék a békének és a szocializmusnak a nagy Szovjetunió vezette tábora.“ Békeharcbizottságaink előtt az a feladat áll, hogy minden becsületes emberben még jobban elmélyítsék ezt a tudatot. Minden gyűlést, minden összejövetelt használjanak fel arra, hogy megismertessék az emberekkel a békeharcban elért eredményeinket. Tájékoz­tassák a néptömegeket, a kapitalista orszá­gokban folyó háborúellenes akciókról. Minden becsületes emberben egyre növekszik a vágy, hogy az eddiginél is sokkal többet tegyen a háború elhárí­tásáért. Hazánkban a dolgozók a termelés fokozásával, a hektáronkénti terméshozam növelésével, ötéves tervünk négy év alatti teljesítésével járulnak hozzá a béketábor ere­jének növeléséhez. Ezért alakultak a béke­brigádok is, amelyeknek tagjai a szocialista és hazafias versenyek fokozásával kiváló ter­melési eredményeket érnek el. A feladat most az, hogy alakítsunk békebrigádokat minden üzemben, minden faluban, minden állami és kollektív gazdaságban, minden mezőgazda­­sági társulásban, a termelő munka minden szakaszán. Békeharcbizottságaink feladata, hogy min­denütt megszervezzék az újságolvasást, hogy felvilágosító munkával rászoktassanak min­den dolgozót a rendszeres újságollvasásra. Használják fel a legélesebb fegyvert — a sajtót — a békeharc még további kiszélesí­tésére. Ugyanakkor gondoskodjanak róla, hogy a faliújságról ne hiányozzanak a bé­keharcról szóló írások. Minden becsületes ember vessen számot vele és lássa világosan: fokozni, állandóan fokozni kell a békeharcot. Jó munkával, a békemozgalom szüntelen erősítésével, a szo­cialista és hazafias mozgalom kiszélesítésé­vel, nép­­demokráciánk békepolitikájának még hatékonyabb támogatásával tegyünk meg mindent, hogy szocializmust építő nagy ter­veink megvalósításához biztosítsuk a terem­tő békét. Elutazott az RNK nőküldöttsége a Nők Világkongresszusára Hétfőn reggel országunk nőküldöttsége el­utazott a fővárosból Kopenhágába, a Nők június 5-i Világkongresszusára. A küldöttséget Liuba Chisinevschi elvtárs­am, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára, a Demokrata Nők Bizottságának tag­ja vezeti. A küldöttség tagjai: Dida Mihial­­cea, Elena Stoia, Ana Lungu, Florica Sel­maru, Maria Ciocan, Elena Chisiu és Tinca Anton elvtársnők. A baneasai repülőtéren Stelian Moraru elv­társ, a Szakszervezetek Központi Tanácsá­nak elnöke, a Demokrata Nők Bizottságának tagjai, élükön Ileana Raceanu elvtársnővel, és számos fővárosi dolgozó nő üdvözölte a távozó küldöttséget. (Agerpres.). A sztálinvárosi CFR automotor-csarnok munkaközössége elnyerte a szakma Termelési Vörös Zászlaját A sztálinvárosi CFR autómotor-csarnok munkásait a szocialista verseny nagy munka­lendületre serkentette. A csarnok dolgozói már a múlt esztendőben is szép termelési eredményeket értek el. 1952-ben feladatukat 9 hónap és 20 nap alatt teljesítették. 1952. év második felében a munka termelékenysége az első félévhez viszonyítva 36,5 százalék­kal emelkedett. S ugyanakkor 995.050 lejt takarítottak meg. Ebből az összegből 793.322 lej az újításokkal és észszerűsítésekkel elért megtakarításokból ered. A munkások szakmai oktatásának tervét 7 százalékkal túlteljesí­tették, a termelési brigádok száma pedig 16- ról 34-re emelkedett. Az új csarnokbejárathoz táblát függesztet­tek ki a dolgozók. A táblán sorakozó szám­adatok azt bizonyítják, hogy az autómotor­csarnok munkásai ez évben is helytállanak a munkában. A döntő esztendő tervfeladatai­­nak határidő előtti teljesítését újabb és újabb munkasikerekkel biztosítják. Ezt a törekvést híven kifejezi az a tény, hogy már május 19-én június 10-re termettek. Szép eredményeiért a CFR autómotor-csar­nok munkaközössége elnyerte a vasútügyi minisztériumnak és a Vasúti Munkások Szak­­szervezete KB-nak szakmai Termelési Vörös Zászlaját. A vasutasok kedden délután gyű­lés keretében ünnepelték meg a termelés frontján kivívott győzelmet. A gyűlésen Ale­­xandru Samoilenco elvtárs, vasútügyi minisz­terhelyettes üdvözölte a kiváló eredményeket elért munkaközösséget, s rámutatott a vasúti dolgozók növekvő feladataira, hogy a vasúti szállítást gyorsan fejlődő népgazdaságunk színvonalára emeljék. A bukaresti „Vörös Grivica“ CFR-mű­helyek küldöttei átnyújtották ezután az autómotor­csarnok munkásküldöttségének a Termelés Vörös Zászlaját és további munkasikereket kívántak nekik. Ion Petre, Ion Stancu, Mircea Filip, Arde­­a Florea és más sztahanovisták és élmunkások az autómotor-műhelyek mun­kaközösségének nevében megfogadták, hogy az eddiginél is nagyobb igyekezettel fognak küzdeni, hogy határidő előtt teljesítsék az 1953. évi tervfeladatokat. VII. évf.­1755 sz. 4 oldal Ára 20 báni Kedd, 1953. június 2. LAPUNK TARTALMÁBÓL: A Demokrata Nők Országos Kongresz­­szusának munkálatai (2. oldal) Az enyedrajoni néptanács szervezet­ten irányítja a mezőgazdasági mun­kákat, de elhanyagolja a begyűjtést (3. oldal) Jobb műszaki vezetést a temesvári Electromotorban (3. oldal) Megújuló élet (3. oldal) A Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának nyilatkozata (4. oldal) Palmiro Togliatti választási beszéde Alessandriában (4. oldal) Nyugat-Németország parasztsága Adenauer háborús előkészületei el­­len (4. oldal) Bolívia ifjúsága imperialistaellenes frontba tömörült (4. oldal) Véget ért a Demokrata Nők Országos Kongresszusa A Demokrata Nők Országos Kongresszusa vasárnap folytatta munkálatait. A reggeli ülést Tinca Anton elvtársnő, az I. C. Frimu községbeli (Bukarest tartomány) kollektív gazdaság elnöke vezette. Az ülésen folytatták a beszámolóban felvetett kérdések megvitatását a Román Népköztársaság asszo­nyainak harcáról a békéért és a népek közötti barátságért. Felszólaltak: Ecaterina Vizureanu, a bâr­­ladi városi néptanács mellett működő nőbi­zottság tagja; Maria Ionescu, a caracali pe­dagógiai leányiskola igazgatója; Kremer Éva, az arad tartományi Ajpanát községbeli kollektivista; Sanda Gherghel, a garactarto­­mányi békeharcbizottság titkára; Pachita Hutu, a Iasi városi Pacurari körzet küldött­­gyűlésének elnöke; Elena Chisiu, a bukaresti Industria Bumbacului A­sztahanovistája; Tu­dora Pârlog, a galactartom­ányi Tanca köz­ségbeli kollektív gazdaság elnöke; Maria Ioanitiu, a tordarajoni Nagyoklós községlyeli tanítónő; Nina Cassian, Állami-díjas költő; Ioana Popa, Craiova rajon néptanácsi elnö­ke; Gabriela Balosan, katonafeleség; Smaran­­da Babälan, a suceavarajoni Frätäutii Vechi községben­i kollektív gazdaság tagja; Emília Rucci, a sztálintartományi nagyszőlősi szö­vetkezet elnöke­; Aurelia Trandafir, bacáu­­rajoni esztergályos; Elena Bägälut, a rom­­nicul-válcearajoni fogyasztási szövetkezetek szövetsége alelnöke; Winkler Mária, a ma­rosvásárhelyi városi néptanács titkára — aki magyar nyelven beszélt­­—; Anica Letter, a bukaresttartományi néptanács alelnöke. Mihail Sadoveanu akadémikus, a Román Népköztársaság Állandó Békevédelmi Bizott­sága nevében melegen üdvözölte a kongresz­­szust, majd a többi között a következőket mondotta: Kilenc év alatt országunk rendkí­vül jelentős sikereket ért el a társadalmi és gazdasági élet minden terén. A nők mindeze­ken a tevékenységi területeken egyre jelen­tősebb szerepet biztosítottak maguknak és a Román Népköztársaság nőinek szorgalma oly mértékben fokozódik, amilyen mértékben dolgozó népünk anyagi és kulturális szem­pontból fejlődik. Békevédelmi bizottságaink tagjainak 48 százaléka nő. A világbéke és az emberek közti egyetértés megteremtésének elsőrendű fontosságú művében a nők sikeresen teljesítik feladataikat. A koreai nép harcát támogató akcióban ezer meg ezer nő vett részt; pénzt, ruhane­műt és élelmiszert gyűjtöttek. Szívből jövő üdvözletemhez hozzájárul sze­retetem és csodálatom dolgozó népünk női, az anyák, feleségek, nővéreink iránt, akik nagy felelősséget éreznek hazájuk és az egész emberiség sorsáért — mondotta befejezésül Mihail Sadoveanu akadémikus. Szünet után Andok Erzsébet, az RDNSZ Magyar Autonóm Tartományi bizottságának titkára elnökölt. A fővárosi néptanács végrehajtó bizottsága nevében Craciun Blidaru elvtársnő, a fővá­rosi néptanács végrehajtó bizottságának el­nöke üdvözölte a kongresszust. A főváros dolgozói élénk érdeklődéssel kö­vetik a kongresszus munkálatait, mert érté­kelik azt a szeretetet és lendületet, amellyel a nők beilleszkedtek a békéért, életük megvé­déséért, otthonaik és gyermekeik boldogságá­ért vívott harcba "— mondotta a felszólaló. Kiemelte a nők részvételét a főváros szé­­pítési akciójában és tevékenységüket a köz­élet terén, majd így folytatta: Ennek az óriási erőnek, az eddiginél hathatósabb bevonásával és a tömegek által végzett alaposabb ellen­őrzéssel, a néptanácsok nagyszerű eredmé­nyeket fognak elérni szeretett fővárosunk szocialista várossá alakításában. A néptaná­csok számára értékes támasz a nők széles tömegeinek a segítsége, a dolgozók jobb el­látásért, a tömegek kulturszínvonalának eme­léséért, a bürokratizmus kiirtásáért és a helyi erőforrások kihasználásáért folyó harcban. Nina Olteanu elvtárssnő az IMSZ KB tag­ja, az IMSZ Központi Bizottságának üdvöz­letét tolmácsolta. A felszólaló rámutatott arra, hogy az Ifjúmunkás Szövetség által mozgósított fiatal leányok nagy lelkesedéssel vesznek részt a párt vezetése alatt a szocia­lizmus építéséért folyó nagy műben. Az Ifjúmunkás Szövetség elsőrendű fon­tosságú feladatának tartja a fiatal leányok nevelését, valamint azt, hogy bel­evésse az ifjúság öntudatába az elvtársaik iránti he­lyes, elvszerű magatartást — mondotta Nina Olteanu elvtársnő. Dr. Natalia Scurtu, az egészségügyi mi­nisztérium anya- és gyermekvédelmi igazga­tója arról a nagy figyelemről és gondosko­dásról beszélt, amelyet népi demokratikus rendszerünk tanúsít az anya- és gyermekvé­delmi kérdések iránt. Ma egész országunk minden részében a szülőotthonok, csecsemő­gondozók, idényóvodák, stb., széleskörű háló­zata épült ki. A helyi lehetőségek megfelelő felhasználásával, a termelőegységek mellett -csi­olandó támogató­ bizottságok révén a nők jelentősen hozzájárulhatnak a dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez. A fővárosi pionírok küldöttsége melegen üdvözölte az RNK Demokrata Női Kongresz­­szusának részvevőit. A délelőtti ülés végén a kongresszus egy­öntetűen elfogadta az igazoló­bizottság je­lentését. A délutáni ülésen folytatódtak a jelentés­sel kapcsolatos felszólalások. Felszólaltak: Paula Eftimescu, p­.pesti tartományi vegyész­­mérnök, Mitulschi Frida, sztálinvárosi házi­asszony, Florica Oprea, a kolozsvári népta­nács titkára, Stela Achimov, a fővárosi N. Balcescu rajoni néptanács melletti női bizott­ság tagja, Szőcs Teréz, a sepsiszentgyörgyi (Magyar Autonóm Tartomány) „Dózsa György“ textilgyár sztahanovistája, Aspazia Vrable, az RMP botosani rajoni bizottságá­nak első titkára, Szabó Florika, felsőbányai (Nagybánya tartomány) bányászfeleség. Maria Moraru, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa Elnökségének tagja, az RNK Szakszervezetek Központi Tanácsának üd­vözletét tolmácsolta a kongresszusnak. Hang­súlyozta, hogy a szakszervezeteknek támoga­tást kell nyújtaniuk abban, hogy minél több nőt vonjanak be a termelésbe, az állami, gaz­dasági és más szervezetek munkájába. A né­­gyüléseken részvevő szakszervezeti tagok fel­­világosító munkát kell kifejtsenek, hogy mi­nél nagyobb számú nőt vonjanak be a termelő munkába. Meggyőződésem — fejezte be szavait az előadó —, hogy a szakszervezeti tagok azzal, hogy támogatják a kongresszus határozatai­nak alkalmazását, hozzájárulnak nőmozgal­munk eredményes tevékenységéhez. A kongresszusi vita befejezése után egy­öntetűen elfogadták a jelentést, majd az RDNSZ Központi Bizottságának megadták a felmentvén­yt. A szünet után az ülésen Ileana Raceanu elvtársnő elnökölt. Rátértek a napirend má­sodik pontjára. A kongresszus egyöntetűen megválasztotta az RNK Demokrata Női Bizottságának 151 tagját. Ezután megválasztották a küldötteket, akik országunk nőit képviselik a Nők Világkon­gresszusán. A kongresszus részvevői egyöntetűen elfo­gadták az RNK Demokrata Női Kongresz­­szusának határozatát. A kongresszus részvevői meghatódottság­­gal fogadták a hazánkban vendégül látott koreai gyermekek küldöttségének üdvözletét. A kongresszus lelkes hangulatban elhatá­rozta, hogy üzenetet küld a Nők Világkon­gresszusának és táviratot intéz az RNK mi­nisztertanácsához. . A kongresszusi záróbeszédet Stela Enescu elvtársnő, népjóléti miniszter tartotta. A kongresszus végén lelkes tüntetéssel juttatták kifejezésre határtalan ragaszkodá­sukat a Román Népköztársaság kormánya iránt, a béke és a népek közötti barátság ügye iránt, a gyermekek boldog élete és jövője iránt. (Agerpres) A Romániai Demokrata Nők Kongresszusának HATÁROZATA A Romániai Demokrata Nők 1953 május 30. és 31-i kongresszusa elfogadja „Az RNK női a békéért és a népek közti ba­rátságért harcolnak“ címmel előterjesztett jelentést és felhívja az ország dolgozó nőit, dolgozó parasztasszonyait, értelmi­ségiéit és háziasszonyait, bővítsék ki és erősítsék meg a nők szervezett tömeg­mozgalmát országunk városainak és fal­vainak felvirágoztatásáért, az új, szabad és bőséges élet építéséért, a béke és a né­pek közti barátság megvédéséért, a gyer­mekek boldog jövőjéért vívott harcban. A kongresszus felhívja a házanként, ut­cánként, városnegyedenként és falvanként megválasztott küldötteket, hogy állandóan erősítsék kapcsolataikat azoknak a nők­nek a tömegeivel, akik őket megválasztot­ták, vonják be őket konkrét munkába, a néptanácsoknak — a városi és falusi dol­gozók legszélesebb tömegszervezeteinek — gazdasági, kulturális és egészségügyi te­vékenységébe. A kongresszus megbízza az általa meg­választott Romániai Demokrata Nők Bi­zottságát, hogy a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetségben képviselje országunk nőinek millióit, fűzze szorosabbra kapcso­latainkat a világ nőivel, a békéért és a népek közti barátságért vívott harcban. Az RNK női a Demokrata Nők Kon­gresszusán egybegyűlt küldöttei útján üd­­vözlik a nők Kopenhágában megnyíló Vi­lágkongresszusát és megbízzák a kongresz­­szuson részvevő román küldöttséget, kö­zölje a világ asszonyaival országunk női­nek azt a megingathatatlan elhatározását, hogy minden erejükkel részt vesznek a béke nemes ügyéért folyó harcban. Gondos növényápolással előre a bőséges­ termésért 1418 hektáron elvégezték a kapálást MEDGYES RAJON dolgozó parasztj­ai lan­kadatlan szorgalommal végzik a növényápo­lást. Május 26-ig az egész rajonban befejez­ték az őszi vetések gyomlálását és 2.808 hek­táron a tavaszi vetésekét. Elvégezték a bur­gonya, cukorrépa, napraforgó és kukorica első kapálását is 1.418 hektáron. A növénygondozásban élenjár az asszony­falvi állami gazdaság, amely befejezte az őszi és tavaszi vetések gyomlálását és a sárosi „Láng“ kollektív gazdaság, amely szintén elvégezte az őszi vetés gyomlálását s a napraforgó, cukorrépa és burgonya első kapálását. Mihályfalva község dolgozó parasztjai be­fejezték az őszi vetés gyomlálását, meg­­gyomláltak 88 hektár tavaszi vetést és elvé­gezték a napraforgó, cukorrépa, mák és bur­gonya első kapálását. A mezei munkák el­végzésére indított hazafias versenyben részt vett az egész község. Meggyomlálták az ősziek 92 százalékát ARAD TARTOMÁNYBAN nagy lendület­tel folyik a növényápolás. Az egyéni dolgozó parasztok igyekeznek követni az élen ha­ladó szocialista szektor munkaütemét. A növényápolási munkát általában min­denütt jól megszervezték. Erre vall, hogy május 25-ig meggyomlálták az őszi vetések 92 százalékát s a tavaszi kalászosok 40,52 százalékát. A kapálás tervteljesít­ési eredmé­nyei a következők : napraforgó 23,1 százalék, cukorrépa 59,2 százalék, burgonya 37 száza­lék. Csupán a kukorica kapálásnál mutatko­zik elmaradás, mert ezt a hűvös időjárás aka­dályozza. Tartományszerte javítják már az aratáshoz szükséges gépeket. A cséplőgépek 28 száza­lékát, az egyszerű aratógépek 86 százalé­kát, az arató-kötözőgépek 80 százalékát, a traktorok 71 százalékát hozták rendbe. A tarlóbantáshoz szükséges tárcsák javítását teljes egészében befejezték. A kollektív gazdaságokban minden gép és felszerelés üzemképes állapotban várja az aratás kezdetét. A tartományi néptanács végrehajtó bizottságának feladata, hogy eb­ben a tekintetben is a szocialista szektor példájának követésére­­mozgósítsa az egyéni dolgozó parasztokat. MAROSVÁSÁRHELY RAJONBAN hama­rosan befejezik a növényápolást. A rajon dol­gozó parasztjai elvégezték a gyomlálás 90 százalékát és az első kapálás 46 százalékát. A káposztásszentmikló­si „Új élet“ kollek­tív gazdaság tagjai az agrotechnikai szabá­lyok szerint gondozzák a vetéseket. Elvégez­ték 70 hektárnyi kukorica, 35 hektárnyi cu­korrépa, 6 hektárnyi takarmányrépa és több más növény kapálását. Az illencfalvi „Szabadság“ kollektív gaz­daság tagjai 7 hektárnyi burgonyát, 145 hektárnyi cukorrépát, 15 hektárnyi kukoricát, 3 hektárnyi napraforgót, 4 hektárnyi takar­mányrépát kapáltak meg. Az utóbbi időben országszerte lehullott bőséges esők folytán minden növény dú­san fejlődik. A sok esőtől azonban a gyomok is elszaporodtak, a talaj tömötté vált, megnyo­mult és felületén kéreg képződött. A kéreg megakadályozza a már kicsirázott kukorica, gyapot, burgonya és cukorrépa kikelését, s ezenkívül a kérges földből a nedvesség is hamarabb elpárolog. Ezért a föld kérgét fel kell törni. A föld kérgét fogashengerrel, vagy ha ilyen nincs, hátrafelé hajtó fogú, könnyű koronával kell feltörni. A kukorica, napraforgó, gyapot és cukorrépatáblákban hiányosan kelt ki a vetés. Az üresen maradt helyeket most kell újravetni, míg a föld eléggé nedves ahhoz, hogy az elvetett mag kicsirázzék. Amikor a kukorica 3—4, a napraforgó pedig már két levelet hajtott, gyériteni kell. Az ország délvidékén sok dolgozó parasztnak az a szokása, hogy 3—4 szál kukoricát és 2—3 szál napraforgót hagy meg egy fészekben. Ez helytelen, mert így egyik növény sem tud jól fejlődni és a termés is tönkremehet, mivel a föld nem tudja egyszerre táplálni valamennyi szálat. Egy fészekben ne hagyjunk többet mint 1—2 szál kukoricát és egyetlen szál napraforgót. A cukorrépát és a gyapotot az agrotechnikai szabályok, a mérnökök és agronó­­musok tanácsai szerint gyérítsük. A tavaszi kalászosokat annyiszor gyomláljuk, ahányszor éppen szükséges. A kapálásnak nagy szerepe van a gyomirtásban és a zöld nedvességtartalmának megőrzésében. A gyomok ellen és a nedvesség megőrzéséért vívott harcban döntő szerepe van a többszöri kapálásnak. A kapálást a növény kikelése után azonnal meg kell kezdeni és annyiszor kell megismételni, ahányszor a záporesők után a föld megkérgesedik és a gyom megjelenik. A kukoricát, napraforgót, burgonyát, szóját, babot, ricinust legalább háromszor kell megkapálni. A dohányt, cukorrépát és cikóriát legalább négyszer, a zöldségfélé­ket és gyapotot legalább ötször. Az öntözött földet minden öntözés után kapáljuk. Fordítsunk nagy gondot a zöldségesek öntözésére és gondozására. Ha a növényeket az agrominimum szabályaiban előírt módon trágyázzuk portrágyával, trágyalével vagy műtrágyával, zöldségtermésünk érezhetően nagyobb lesz. Dolgozó parasztok! Alkalmazzátok az itt felsorolt agrotechnikai szabályokat, mert ezzel bőséges és jóminőségű termést értek el! Zöldségtermesztés másodvetéssel Az állami gazdaságok vezető kollektívái újabb kezdeményezéssel segítik elő a városi dolgozók zöldség- és főzelékellátását. A ga­bona betakarítása után a learatott földeken másodvetéssel zöldség- és főzelékféléket ter­mesztenek. A ploesti tartományi Floriesti állami, gazda­ságban például a gabonaneműek aratása után 100 hektárt főzelék- és zöldségfélékkel, 25 hektárt pedig burgonyával fognak beültetni, a buzáui „Horticola“ állami gazdaság pedig a learatott földekből 150 hektárt vet be zöld­ségfélékkel és 20 hektárt burgonyával. Jelentős területeken termesztenek így vete­­ményt a Ráfov, Bragadiru, Racari, Ropest,­­Leordeni, Pantelimon és más állami gazda­ságok is. Ezzel a módszerrel 1300 hektárral nő az állami gazdaságok zöldség- és főzelék­termesztési területe. Nem kevésbbé értékes kezdeményezéssel ta­lálkozunk több bukaresttartományi állami gazdaságban a takarmányalap növelésével kapcsolatban. A Pantelimon, Popesti-Leorde­­m és M­Ogosoaia állami gazdaságok vezetősé­gei elhatározták, hogy a gabona learatása után felszabadult területeket takarmánynövé­nyekkel — csalamádéval, takarmányrépával, tökkel, stb. — vetik le. Az említett gazdasá­gok 50 hektár másodszori bevetését vették tervbe s ezáltal 100 vagon takarmányt ter­mesztenek terven felül. Szőlőtermesztők figyelmébe Az alacsony hőmérséklet május 1—20 kö­zött az ország legnagyobb részében, valamint az ország egyes vidékein hullott kevés csa­padék meggátolta a kártevő szőlőlisztharmat elterjedését s ezért feleslegessé vált a per­metezés. Május 20-a után az ország egyes szőlőter­mesztő vidékein a szőlőlisztharmat terjedé­séhez kedvezőbb feltételek álltak be. Az első szőlőlisztharmat-foltok mutatkozását június első napjaira várhatjuk. A szőlőültetvények ugyanakkor a melegebb­ időjárás folytán rohamos fejlődésnek in­dultak. A szőlőültetvényeknél a virágzás ide­jében ajánlatos a megelőző permetezést (2. sz. permetezés) alkalmazni, bordás lével, 100 liter vízhez 500 gramm kékkő, 100 gramm timsó és annyi mész, ameddig semleges re­akciót ad. A szőlőket a virágzás beálltáig kell per­metezni. Kiegészítő felvilágosításokat a sző­­lővidékeken működő szőlők­szihalmat-megfi­­gyelő állomások és a Szőlészeti Kísérleti Ál­lomások adnak. Dolgozó parasztok, mérnökök és mezőgaz­dasági technikusok! Takarékoskodjatok a kék­kővel, gondosan hajtsátok végre a permete­zést, főleg a levelek alsó részén és a fürtö­­kön! ­ Egyelték és kétszer kapálták a répát, kukoricát TEMESVÁR TARTOMÁNYBAN a kollek­tív gazdaságok haladnak az égen a növény­­ápolásban. A csákóvai „Csápájev“ kollektív gazdaság, amely a tavaszi munkákat 10 nap­pal a határidő előtt fejezte be, a búza gyom­­lálását már május első napjaiban elvégezte. A kapásnövényeket egyeltek és kétszer meg­kapálták. Befejezték a zöldségfélék gyomlá­lását is. Az öregfalusi „Bornát Andor“ kollektív gazdaságban megboronálták és gyomtalaní­­taták az őszi és tavaszi vetéseket. A kuko­ricát és a burgonyát egyszer, a cukorrépát pedig kétszer kapálták meg. A gátaljai „Parhomenko“ kollektív gazda­ságban is jól halad a munka. A múlt évben hat hektár napraforgónál végeztek pótbepor­zást, ebben az évben pedig kétszer olyan nagy területen. A 19 hektár kertészetből 12 hektárt öntöznek mesterségesen a Berzava vizéből. Pál János kertész és Csizmadia Sán­dor, a kollektív gazdaság kovácsa ócskavas­ból alakítottak át egy szivattyút öntözés cél­jára. A bánlaki „Bábolna“ kollektív gazdaság tagjai teljes egészében elvégezték a kalászo­sok gyomlálását. Szinérszegen miután befe­jezték az őszi és tavaszi vetések gyomlálását, a cukorrépát és a napraforgót ekekapával kapálták meg. Az állami gazdaságok között a lugosi, a szentandrási és a gyarmatai halad az élen. Ezekben a gazdaságokban száz százalékban elvégezték a bab, napraforgó és takarmány­­répa első kapálását. Az eredmények mellett azonban hiányos­ságok is vannak. Míg egyes helyeken már elvégezték a gyapot első kapálását, Újpécsen az előirányzott vetésnek csak 50 százalékát teljesítették. Lemaradtak a vetéssel Zsom­bolyán, Továdián és Nagyremetén is. Gyiro­­kon a tervbevett gyapot helyett kukoricát vetettek.

Next