Előre, 1953. június (7. évfolyam, 1755-1779. szám)

1953-06-02 / 1755. szám

2 A Demokrata Nők Országos Chivu Stoica elvtárs beszéde Kedves elvtársak! A Román Munkáspárt Központi Vezetősé­ge és a Román Népköztársaság kormánya nevében melegen üdvözlöm a Román Nép­köztársaság demokrata nőinek országos kon­gresszusát. Országunk sokmillió nője békea­karatának erőteljes megnyilvánulása ez a kongresszus. Ugyanakkor tanuságtétel amellett az új, sza­bad, napfényes élet mellett, amelyben a nők­nek­­részük van népi demokratikus államunk­ban. Országunk női nem felejtették el, hogyan alj­ásította le s hogyan alázta meg őket lép­­ten-nyomon a burzsoa­földesuri rendszer úgyis ,mint munkásokat, úgyis mint honpol­gárokat, sőt családi életükben is. A burzsoa­­földesuri rendszerben a nő volt az utolsó, akit alkalmaztak s az első, akit elbocsátottak a munkából. Abban az időben ,a nő csak nagy nehézségek árán nyerhetett szakképesí­­tést. A férfivel egyenlő munkájáért 40—50 százalékkal kisebb munkabért kapott. A Román Népköztársaság Alkotmánya a törvény erejével biztosítja országunkban a nő és a férfi egyenlő jogát állami, gazdasági, kulturális és társadalmi-politikai téren egy­aránt. Országunkban minden útt nyitva áll a nők előtt, szabadon választhatnak bármilyen szak­mát és elfoglalhatják a legmagasabb vezető állásokat is. - - Egyre emelkedik azoknak a nőiknek száma, akik' 'a. .legkülönbözőbb termelési ágakban dol­goznak. Sok olyan sztahanovista és élmunkás emelkedett ki közülük, akit ma már az egész ország ismer és szeret. Dolgozó népünk büsz­keségei ők. A tanügy, a tudomány, a művészet és az irodalom terén is nagy odaadással tevékeny­kednek a nők s ezzel jelentős szerepet töl­tenek be népköztársaságunnk kulturális éle­tében. A nők egyre szélesebb tömegei vesznek ak­tív részt, az ország társadalmi-politikai életé­ben, több tízezer nő tevékenykedik, mint tar­tományi, rajoni, városi és községi néptanácsi képviselő. Számos nő tagja a Nagy Nemzetgyű­lésnek vagy a kormánynak, felelős állást tölt be a tömegszervezetekben és az állam­­­ 'gépezetben,­ a tanügyi és a tudományos ku-­­-ta-tó intézetekben. Sok nő mint vállalati igaz­­­­gató, kollektív gazdasági elnök vagy mint­­intézmények vezetője dolgozik és el kell is­mernünk, hogy legnagyobb részük jól végzi munkáját, megfelel hivatásának. A Román Népköztársaság asszonyai a Szovjetunió asz­­szonyainak ragyogó példáját követve, a népi demokratikus országok nőivel együtt tevé­keny részt vesznek az új élet építésében. Népi demokratikus rendszerünk szüntelenül gondoskodik az anya- és gyermekvédelemről, fizetett szabadságot biztosít az állapotos asszonyoknak, számos szülőotthont, csecse­mőgondozót és gyermekotthont létesít. Több mint 11.000 nő nyerte el a megtisztelő „Hős Anya“ címet, az „Anyai Dicsőség“ érdemren­det, az „Anyasági Érmet.“ A minisztertanács most vizsgálja meg a dolgozó terhes nők és anyák számára jutta­tott előnyök kibővítése, az anya- és gyermek­­védelmi intézmények hálózatának fejlesztése s a bölcsődék és gyermekotthonok számának növelésére teendő intézkedéseket. Az ország lakosságának felét képviselő nők óriási jelentőségű szerepet töltenek be a szo­cializmus építésében. A leghatározottabban le kell küzdeni és fel kell számolni it min­den olyan megnyilvánulást, amely lebecsüli a nők szerepét a népgazdaságban és az ál­omgépe­­zetben. A Román Munkáspárt Központ­ Ve­zetősége úgy véli, hogy a városi és falusi nők millióit be lehet és mind nagyobb mértékben be kell vonni a termelés különféle ágaiba, a társadalmi, politikai és kulturális tevékeny­ségbe. Bátrabban és határozottabban kell őket felelős munkákkal megbízni. Nagy sze­rep hárul a nőkre a közérdekű helyi akciók­ban, az állami és szövetkezeti kereskedelmi szervek tevékenységének ellenőrzésében, min­denütt, ahol a nők jó gazdálkodási érzéke hasznosnak bizonyulhat és hozzájárulhat a munka­­megjavításához, a hiányosságok kikü­szöböléséhez. Ezért még jobban ki kell fejleszteni a nők tömegmozgalmát. A néptanácsok olyan szer­vezetek, amelyek az állandó bizottságok út­ján, a honpolgári bizottságok, az iskolák mellett mű­ködő szülői bizottságok, a kór­házakat támogató bizottságok útján bevon­hatják és be kell, hogy vonják a nők széles tömegeit a közérdekű feladatok megoldásába, az...írástudatlanság felszámolására és a töme­gek kultúrszínvonalának emelésére irányuló munkába. A párt Központi Vezetősége feladatul tűzte ki a pártszervezeteknek, hogy fordítsanak mi­nél nagyobb figyelmet a nők soraiban vég­zendő politikai nevelőmunkára, a nők bevo­nására a termelésbe, valamint felelős mun­kákra való beosztásukra az állami, gazdasá­gi és társadalmi tevékenység terén. A Köz­ponti Vezetőség azt tanácsolta a Román Nép­­köztársaság női szervezeteinek, hogy fejlesz­­szék a nők tömegmozgalmát és biztosítsák ennek bekapcsolódását a néptanácsok sokol­dalú tevékenységének keretébe. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége kifejezésre juttatja azt a meggyőződését, hogy a Román Népköztársaság Demokrata Nőinek Kongresszusa erőteljesen ösztönözni fogja városainkban és falvainkban a nőmozgalom még nagyobb arányú fejlődését és hogy ez a kongresszus elő fogja mozdítani a nők eddiginél is szélesebb körű bevonását az or­szág gazdasági és kulturális életének fejlesz­tésébe. A nők óriási erőt képviselnek dolgozó né­pünknek az összes békeszerető népekkel váll­vetve vívott békeharcában. A nők — jobban mint bárki — gyűlölik a háború borzalmait. Az anyák forró szeretete a gyermekek iránt, akiknek ők adtak életet, sokszoros erőforrás a béke megvédéséért és fenntartásáért vívott harcban. A világ minden táján a nők egyre szélesebb tömegeit hatja át a tudat, hogy a jobb életért és a gyermekek boldog jövőjéért vívott harc legfőbb feltétele a tartós és hosszú időre biztosított béke. Éppen ezért a nők minden országban azzal köszöntik a Nők III. Világ­kongresszusát, hogy határozottan követelik: vessenek véget a Korea, Vietnám, Malájföld népei ellen folyó háborúnak; azért küzdenek, hogy csökkentsék a fegyverkezést és kössenek békepaktumot az öt nagyhatalom között, hogy oldják meg az érdekelt államok kölcsö­nös megegyezése alapján a vitát, Vagy elin­tézetlen nemzetközi problémákat. Minden békeszerető embert ma a nemzet­közi problémák békés úton való megoldása­, a békeszerető népek közötti együttműködésre alapozott, tartós béke biztosítása foglalkoz­tat. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ez a kongresszus újra­ erőteljesen kifejezésre jut­tatja országunk sokmillió nőjének elhatározá­sát, hogy minden erejüket latba vetik a béke megvédéséért, az új, boldog élet megterem­téséért, gyermekeink napsugaras jövőjéért, drága hazánk, a Román Népköztársaság fel­virágoztatásáért. Sikeres munkát kívánok a Román Népköz­társaság Demokrata Női Kongresszusának. ELŐRE „A Román Népköztársaság nőinek harca a békéért és a népek közti Ileana Ráceanu elvtársnő jelentést . A román nép és a világ min­den népének legforróbb vágya a béke­­— mondotta Ileana Ráceanu elvtársnő. — A dolgozóknak, orszá­gunk sokmillió asszonyának számára a béke új, boldog életük felépítését, otthonuk nyu­galmát, gyermekeik boldog jövőjét jelenti. A Román Népköztársaság női — gyermekeik élete és jövője iránti felelősségük tudatában — szilárd eltökéltségüket fejezik ki, hogy megvédik a békét, és minden erejüket, tehet­ségüket alkotó kezdeményezésüket a szocia­lizmus nagyszerű ügyének, szabad, független hazánk felvirágoztatásának szolgálatába ál­lítják. A román nép létérdeke a világbéke fenntar­tása és megszilárdítása. Ezért szent köteles­ségünk, hogy erőfeszítéseinket a világ min­den béke- és szabadságszerető népének erő­feszítésével egyesítve hozzájáruljunk a béke ügyének megvédéséhez. A népek gyűlölik és átkozzák a háborút. A román nép, minden nő és anya örömmel és reménykedéssel fogad minden olyan akciót, amely elősegíti a béke megvédését, és kímé­letlenül elítéli a reakciós köröket, amelyek nyíltan vagy burkoltan megakadályozzák a nemzetközi kérdések békés elintézését és egy újabb háború előkészítésének politikáját foly­tatják. A Román Népköztársaság kormánya né­pünknek a békéhez való ragaszkodását fejezi ki, amikor teljes erejéből támogatja a Népek Békevédelmi Kongresszusának arra irányuló javaslatait, hogy békés egyezmények útján rendezzék­ az érdekelt országok közötti vitás kérdéseket. A Román Népköztársaság kormánya a Né­pek Békevédelmi Kongresszusának Bizottsá­gához intézett válaszában örömmel üdvözli a Népek Békevédelmi Kongresszusának egy békepaktum megkötésére vonatkozó javasla­tát, mert szilárd meggyőződése, hogy az öt nagyhatalom közötti egyezmény véget fog vetni a jelenlegi nemzetközi feszültségnek és elhárítja az újabb világmészárlás veszélyét. Országunkban minden becsületes ember for­ró vágya, hogy véget vessenek a koreai vér­ontásnak. Népünk mindkét világháborúban sokat szenvedett, s most komolyan aggasztja a­ német militarizmus újjáélesztésének veszé­lye. A Román Népköztársaság népének köz­vetlen érdeke, hogy megvalósuljon a német nép törekvése, az egységes, békés és demo­kratikus Németország megteremtése. Népünk szilárd meggyőződése, hogy a vi­lágbéke kérdésének megoldására vonatkozó tárgyalásokat nem lehet megtartani egy olyan hatalmas erőt képviselő ország részvétele nélkül, mint amilyen a Kínai Népköztársaság. Ez minden nép meggyőződése és óhaja. A népek sürgető béketörekvéseinek megva­lósításáért folyó harcban a Szovjetunió kö­vetkezetes békepolitikája viszi a vezető sze­repet.­­ A béke és a népek közti barátság politiká­ját, a Szovjetuniónak, a népi demokratikus Kínának és a többi népi demokratikus ország­nak a vitás kérdések békés megoldására irá­nyuló konkrét intézkedéseit világszerte lel­kesen támogatják a béke és szabadság hívei. A nők méltó helyet foglalnak el a világbé­ke harcosainak sorában. 65 ország 135 mil­lió, asszonya a Demokrata Nők Világszövet­ségébe tömörülve nap-nap után fáradhatatla­nul" harcol"a békéért, a népek közti együtt­működésért. Az­ előadó ezután beszélt a kapitalista ál­lamok munkásasszonyainak nehéz életkörül­ményeiről',"a szívós harcukról a béke megvédé­séért, jogaik kivívásáért, országuk militarizá­­lása ellen, majd így folytatta: A demokrata nők nemzetközi mozgalmának élén a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok asszonyai haladnak. Ezekben az országokban az ember iránti körültekintő gondoskodás, a szocialista termelés állandó fejlesztésével és tökéletesíté­­­sével elért gazdasági fellendülés, a népek közti béke és barátság politikája biztosítja a törtségek életszínvonalának és kulturális színvonalának állandó emelkedését. A nők milliói pártunk vezetésével szívvel felekkel Harcolnak szabad, független hazánk megerősítéséért, a béke megvédéséért, az újabb háború veszélye ellen. Büszkén állít­hatjuk, hogy szép eredményekkel járultak hozzá népünk minden nagy sikeréhez. A népgazdaság fejlesztésében elért jelen­ A küldöttek felszólalásai­ t és sikereink egyre nagyobb mértékben biz­tosítják a család, az anya­ és a gyermek vé­delmét. Szükséges feltétele ez annak, hogy a nők részt vehessenek az ország politikai, gazdasági és kulturális életében. Az előadó ezután ismertette népi demokra­tikus rendszerünk megvalósításait az anya- és gyermekvédelmi intézmények létesítése terén. Az RNK dolgozó női, akiket a párt és a kormány szerető gondoskodással vesz körül, odaadással dolgoznak a szocialista intézmé­nyekben, a mezőgazdaságban, a közoktatás, az egészségügy terén, a kereskedelmi szer­vezetekben és hathatósan támogatják a nép­tanácsok munkáját. A szociálistn versenyben mintegy 250.000 nő vesz részt. Több, mint 1650 nőt tüntettek ki a­­megtisztelő sztahanovista címmel és mintegy 18.000-et élmunkásnő cím­mel. Ezer meg ezer nő tanul szakmát a munkahelyén, szakmai tanfolyamokon és szakiskolákban. A Román Munkáspárt rámutatott arra, hogy a nők bevonása a termelésbe, szakmai kiképzése és felelős munkával való megbízá­sa, rendkívül fontos népi demokratikus álla­munk számára. Egyes állami szervek és tö­­m­eg­szer­vezetek — szakszervezet, KDNSZ, IMSZ — mégsem teljesítik elég következete­sen ezirányú feladataikat. Népi demokratikus rendszerünk új életet teremtett a dolgozó parasztasszonyok számá­ra. A falu életében ma jelentős szerep jut a dolgozó parasztasszonyoknak és egyre több alkalmuk van bebizonyítani tudásukat, oda­adásukat, éberségüket az ellenséggel szem­ben. Pártunk és kormányunk felhívását maguké­vá téve, a dolgozó parasztasszonyok széles tömegei odaadással harcolnak a bő termésért, a mezőgazdasági munkák jó, kifogástalan és idejében való elvégzéséért, szakértelemmel művelik meg a veteményes kerteket és sze­retettel gondozzák az állatállományt. Mind több dolgozó parasztasszony köt szerződést a szövetkezetekkel termékfeleslegei értékesí­tésére és ezzel hathatósan hozzájárul a falu és város közti árucsere élénkítéséhez; pon­tosan teljesítik kötelezettségeiket az állam iránt, mert mindinkább meggyőződnek arról, hogy ezzel falvaik felvirágzását és saját élet­­színvonaluk emelkedését segítik elő. Egyre több dolgozó parasztasszony követi pártunk és kormányunk felhívását és egyre többen látják, hogy a kollektív gazdaság útja az egyetlen út a bőség és boldogság felé. A dolgozó parasztasszonyok százai lépnek be a kollektív gazdaságokba,­­ahol jobban­­bon­takozik tehetségük,­­munkabírásuk és szerve­zőképességük, kifejlődik új szocialista öntu­datuk. A kollektív gazdaságok megerősítéséért és új gazdaságok létesítéséért folyó harcunk ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a nők fe­lelős munkába való bevonása terén még je­lentős hiányosságok állanak fenn. A­­kollektivista asszonyokat jobban be kell vonni a kollektív gazdaságok megerősítéséért, a bő termés eléréséért, az állami tervfelada­tok teljesítéséért folyó harcba. Mozgósítani kell őket annak a nagyszerű programoinak a megvalósítására a mezőgazdaság fejlesztése terén, amelyet Gheorghiu-Dej elvtárs ismerte­tett az élenjáró kollektivisták kongresszusán. A kollektivista nőknek napról-napra fárad­hatatlan felvilágosító munkát kell végezniük a dolgozó parasztasszonyok körében. Népi demokratikus rendszerünk évei alatt számtalan háziasszony is öntudatra ébredt. A háziasszonyok ezrei lelkesen támogatják a néptanácsok városrendezési, kulturális és szociális akcióit, s tevékeny részt vesznek a helyi erőforrások felfedésére és felhaszná­lására irányuló munkában, a helyi ipar fej­lesztésében. A Nők Világkongresszusa s a Világifjúsá­­gi Diák és Béketalálkozó tiszteletére a házi­asszonyok is követték a gyári munkásnők pél­dáját. Sok helyen maguk teremtettek zöld övezeteket, részt vettek városnegyedük és ut­cájuk rendezésében, szépítésében az egész­ségügyi és gyermekvédelmi intézmények tár­sadalmi akcióiban és hathatósan támogatják a dolgozók jobb ellátására irányuló mozgal­mat. Fontos szerepük van a háziasszonyoknak, a munkás-, mérnök- és tisztviselő-feleségeknek abban is, hogy támogassák férjeik erőfeszíté­seit az illető vállalat, vagy szocialista építő­­telep tervének teljesítésében. A háziasszonyoknak ezentúl még fokozot­tabban kell tevékenykedniük a közvagyon, elsősorban a lakások gondozásában, a keres­kedelem társadalmi ellenőrzésében, tevékeny részt kell venniük a néptanácsok városrende­zési, kulturális és társadalmi akcióiban. A jelentés a továbbiakban a nők gyermek­­nevelési feladataival foglalkozott. Ezeket a feladatokat abban jelölte meg, hogy az anyák neveljék gyermekeiket hazaszeretetre, a Szov­­jetunió iránti határtalan hála és a népek köz­ti szeretet és barátság szellemében. Ültessük bele a gyermekek lelkébe a munka szeretetét és a nép ügye iránti odaadás szellemét. Álamunikban a családi nevelés és az isko­lai és társadalmi nevelés kölcsönösen kiegé­szítik egymást. A nőknek ezért fokozniuk kell tevékenységüket az iskolák szülői bizottságai­ban. A szónok ezután beszámolt a nők kultur­­színvonalának emelkedéséről és hangsúlyoz­ta, hogy népi demokratikus rendszerünk ha­­talomrajutása óta mind a román nők, mind a nemzeti kisebbségi női, egyre tevékenyebb részt vesznek az ország politikai és kulturá­lis életében. Körükből számos irányító, kul­­túrotthonigazgató, könyvtárosnő, stb. ke­rült ki. A tanügyi, tudományos, irodalmi és művé­szeti téren dolgozó nők komolyan segítik a szocializmus építéséért és a béke megvédésé­ért vívott harcot. Az egyetemi tantestületnek ma már 2.000 nőtagja van, közülük 300-an az RNK Akadémiájának tudományos kutató­intézeteiben dolgoznak. A világ női, függetlenül politikai és vallási meggyőződésüktől, bőrük színétől és nemzeti­ségüktől, a határokon keresztül kezet nyújta­nak egymásnak, hogy gátat vessenek a há­borúnak, az elnyomatásnak és nyomornak. A világ női megerősítik harci egységüket a né­pek barátságáért vívott küzdelemben. Az RNK női szívvel-lélekkel munkálkodnak a haza erősítésén és felvirágoztatásán, részt vesznek minden nemzetközi szolidaritási ak­cióban, amelyet a Népek Kongresszusa, a Béke Világtanács és a Demokrata Nők Világ­­szövetsége kezdeményezett. Mindezzel haté­konyan segítik a világ sokmillió nőinek har­cát a békéért. Az RNK békeharcbizottságainak tagjai fe­lerészben nők. A nők sokmillió aláírást gyűj­töttek az öt nagyhatalom közötti békepaktum megkötését követelő felhívásra. Országszerte sokezer nő vett részt a koreai segélymozgalomban. Részt vettek a gyűjtő­­csoportok munkájában, a ruhák és élelmisze­rek osztályozásában, csomagolásában. Ezzel testvéri támogatást nyújtottak a hős koreai népnek. Meleg, anyai szeretettel gondozzák azt az 1.500 koreai gyermeket, akik hazánk vendégei. A Demokrata Nők Világszövetségé­nek országunkban megtartott 13. ülésszaka és a külföldi küldöttek látogatásai kitűnő al­kalom volt arra, hogy megszilárdítsa orszá­gunk asszonyainak szolidaritását a szabad­ságért, békéért és demokráciáért harcoló né­pekkel. A nők nemzetközi baráti kapcsolatainak megszilárdítására irányuló akció során 1952—53-ban Anglia, Franciaország, Bel­gium, Németország, Dánia, Svédország, Olaszország, Norvégia, Finnország, Hollan­dia, Ausztria 12 nőküldöttsége kereste fel ha­zánkat.­­Országunk nőmozgalma a Román Munkás­­párt irányításával a nők kitűnő politikai és gyakorlati iskolájává fejlődött. A munkában nyert tapasztalatok folytán ezer meg ezer egy­szerű háziasszony és dolgozó parasztasszony került felelős állásba a pártszervezetekben, az államgépezetben, a gazdasági és közigaz­gatási hálózatban. Mintegy 27.000 nőt vá­lasztottak néptanácsi képviselőnek, 66 nőt pedig nagy nemzetgyű­lési képviselőnek. Va­lamennyien tevékenyen kiveszik részüket a közügyek igazgatásában. A nők milliói a dolgozó tömegekkel együtt ugyanilyen te­vékeny részt vesznek az állami és közügyek vezetésében és megoldásában. Az RDNSZ Központi Bizottságának 1953 április 10— 11-i plenáris ülése megfogadta a párt tanácsát és a nők tömegmozgalmát az RDNSZ egész aktívájával együtt a néptaná­csok felé irányítja. A nők tömegmozgalmának átfogására és a Maria Spineanu, a kaláni „Victoria“-üzemek sztahanovistája, életéről és munkájáról be­szélt. A népi demokratikus rendszer —­ mon­dotta — megnyitotta a lehetőséget, hogy munkámmal jobb életet teremtsek magamnak. A múltban hosszú évekig dolgoztam a föl­desurak és kulákok földjein. Ma a „Victoria“­­üzemek munkása lettem. A párt irány­mutatása nyomán hozzákezdtem a szovjet munkamódszerek tanulmányozásához és alkal­mazásához. Ezek hozzásegítettek, hogy rend­szeresen túlteljesítsem normámat. Jelenleg 1954 májusára dolgozom s boldog vagyok, hogy minden erőmet és tehetségemet az öt­éves terv négy év alatti teljesítése és a béke védelme nagy ügyének szentelhetem. Silvia Costea Bontesci községbeli dolgozó parasztasszony­ arról beszélt, hogy a népi hatalom éveiben felvirágzott a móc falvak élete. Belényes rajonban egymásután emel­kednek az új­­iskolák, kultúrházak, könyvtá­rak és egészségügyi intézmények. „Életünk napról-napra szebbé válik. Egyre több móc faluban gyűl fel a villanyfény. Fel­ragyogott felettünk a boldog jövő hajnala, s ez megsokszorozza erőinket. A mi falvaink­­ban már alig van írástudatlan s azok is szorgalmasan tanulják a betűvetést. A móc falvakban nem hangzanak fel többé pana­szok, hogy nincs munkalehetőség s hogy nincs, amiből eltartsuk családunkat“. Felszólalása végén Silvia Costea megfo­gadta, hogy mint a nőküldöttek gyűlésének elnöke, minden erejét latba veti hazánk to­vábbi erősítéséért és felvirágoztatásáért. Irina Rachiteanu — Sirianu az RNK Ér­demes Művésze rámutatott, hogy országunk­ban a művésznők előtt az a feladat áll, hogy művészetükkel a dolgozó nők hatalmas tö­megeit mozgósítsák­­a szocializmus építésére és a béke megvédésére. Az egyik legszebb hivatás — mondotta —, hogy a színpadon hűen életrekeltsük a megjátszott alakot, hogy az a nők nagy tömegeit mozgósítsa eredmé­nyes munkára. A kongresszus újabb lendületet ad mun­kánkban, hogy még nagyobb odaadással har­coljunk a legnemesebb törekvések valóravál­­tásáért. Maria Purdel sztahanovista az iparban dolgozó nők sikereiről beszélt. „A Dinamo villamosgépgyárban dolgozom. Azon iparko­dom, hogy munkáimmal segítsem megvalósí­tani hazánk nagyszerű villamosítási tervét. 1950-ben végeztem el a szakmai iskolát. Azóta egy ifjúsági brigádban dolgozom. A brigád a szovjet munkamódszerek alkalma­zásával, már 1957-re termett. Szép eredmé­nyeiért brigádunk elnyerte a megtisztelő sztahanovista brigád címet. Mai boldog éle­temet pártunknak köszönhetem, amely meg­mutatta nekem és az ország sok más mil­lió és millió asszonyának és leányának a boldog élet felé vezető utat. Maria Buciuceanu kollektivista, a Con­stantin tartományi Corbul de Sus községbeli „16 Februárie“ kollektív gazdaság elnöke, ar­ról beszélt, hogy a falujabeli kollektivisták milyen eredményes munkát végeznek a gaz­daság fejlesztéséért, gazdasági és szervezeti megerősítéséért.. „A mi gazdaságunkban — mondotta — a nők jelentős mértékben hoz­zájárulnak a közös vagyon gyarapításához. Olyan élenjáró kollektivistákkal büszkélked­hetünk, mint Georgeta Voicu, a konyhaker­tészeti csoport felelőse, aki termelési tervét 120 százalékkal haladta túl, min­t Irina Ar­­m­enean élfeje, vagy Maria Pletea csoport­­vezető­. A karánsebesmajoni nők nevében Elena Viorel, a zagujeni GTA igazgatónője beszélt. Hangsúlyozta, hogy a nők a legkülönbözőbb munkaterületeken, a férfiakkal vállvetve, nagy odaadással veszik ki részüket a szabad, alkotó munkából. Elmondotta, hogy miként dolgozik ő, mint GTA igazgató és Hogy a gépállomás milyen segítséget nyújt a rajon kollektív gazdaságainak. — Én szeretem azt a munkát, amit pár­tunk rámbízott, — mondotta. — Szeretettel és odaadással dolgozom. Munkaközösségünk nevében vállalom, hogy a nyári kampányban 50 százalékkal túlszárnyaljuk a begyűjtés és a cséplés tervét. Maria Crisan küldött, a kolozsvári vasúti sűtőház mozdonyvezetőnője rámutatott, hogy népi demokratikus rendszerünk tág lehetősé­get nyitott a nők szakmai képesítése előtt. Elena Jeanrenaud egyetemi tanár, a iasi természettudományi fakultás dékánja, a fel­sőoktatási intézetekben tevékenykedő nők munkájáról beszélt. Az intézet tanárnői jó munkával járulnak hozzá a tartomány újjá­építési tervének megvalósításához. Mindennapi munkánk igen kedves szá­munkra — mondotta —, mert ezáltal napfé­nyes jövőt biztosítunk gyermekeinknek. Azt akarjuk, hogy a mi gyermekeink virágzó or­szág büszke honpolgárai lehessenek. Antonia Bohoret küldött a valea-caluga­­reascai állami gazdaságban dolgozó nők üdvözletét tolmácsolta. Rámutatott, hogy az állami gazdaság női dolgozói egyre jobban kiveszik részüket a munkából és a társadalmi akciókból. Maria Munteanu érdemes tanárnő, a te­­mesvár tartományi tantestület üdvözletét tol­mácsolta. Rámutatott, hogy a lenini-sztálini tanítások szellemében nevelik az ifjú nemze­déket, amely előtt népi demokratikus rend­szerünk megnyitotta a lehetőséget a tudo­mány várának meghódítására. Reghina Danciu küldött, zsilvölgyi bá­­nyászfele­ség, kifejezte a nők elhatározását, hogy minden erejükkel kiveszik részüket a néptanácsok helyi terveinek megvalósításából, a városok­­és bányászközpontok megszépíté­séből. Rámutatott, hogy a bányászfeleségek különféle társadalmi akciókban eddig is szép eredményeket értek­ el. Silvia Dan küldött a sireti (Suceava tar­tomány) koreai gyermekkolónia igazgatónője arról a szeretetről beszélt, amellyel a román nép és különösen a nők a koreai gyermekeket övezik, akiknek szülei a vérző Korea föld­jén hősi halált haltak a megszállók elleni küzdelemben. A koreai gyermekek anyai szeretetben ré­szesülnek hazánkban. Dolgozó nőink szilárd eltökéltséggel harcolnak együtt a világ asz­­szonyaival a béke megerősítéséért, a népek közötti barátságért, a gyermekek életéért és boldogságáért. Ecaterina Vizureanu, a Bârlad városi nép­­tanács mellett működő női bizottság tagja rámutatott, hogy az új szervezési forma al­kalmazása nyomán Bârlad városában a nők széles tömegei vesznek részt a néptanács akcióiban. Városuk asszonyai ezután még tevékenyebben hozzájárulnak Bârlad újjáépí­téséhez és megszépítéséhez. Ataila Ionescu, a caracali pedagógiai le­ányiskola igazgatónője a tanerők egyre jobb élet- és munkakörülményeiről beszélt. Hang­súlyozta, hogy a dolgozók gyermekeinek ne­velésében nagy szerep hárul a tanítónőkre és tanárnőkre. A hazaszeretet és a népek közötti barátság szeretetét kell beoltanunk a tanulók szívébe. Kremer Éva, az ujpanáti (Arad tartomány) nők küldöttje rámutatott, hogy a nőmozgalom új szervezési formáját nagy örömmel fogad­ták. Ujpanát községben 58 megbeszélést szer­veztek a nőcsoportokkal. Az új szervezési forma felöleli a község valamennyi dolgozó nőjét, románokat és németeket egyaránt. A kongresszus tiszteletére 50 ujpanáti nő se­gédkezett a községi kultúrotthon ki­tatarozá­­sánál. Sanda Gherghel, a galati tartományi bé­­keharcbizottság titkára dolgozó nőink béke­harcát méltatta. Pachita Hutu iasi háziasszony rá­mutatott, hogy egy vasutasfeleségek­­ből álló női bizottság, a CFR tartományi igazgatósága segítségével a kongresszus tisz­teletére a iasi állomáson berendezte az anyák és gyermekek szobáját. Elena Chisiu, az Industria bumbacului A. üzemeik sztahanovistája a termelésben elért eredményeiről beszélt. Rámutatott, hogy a szovjet sztahanovisták munkamódszereinek alkalmazásával termelési tervét naponta 10 százalékkal túlhaladja és csak kiváló minő­ségű szálakat gyárt. Országunkban a nők egyre jobb körülmények között élnek és dol­goznak. Dolgozó nőink soraiból a szocialista építés és a békeharc bátor harcosai emelked­nek ki. Tudora Parlog a lancai (Galati tartomány) „Dóimul lui Lenin“ kollektív gazdaság el­nöke rámutatott, hogy a gazdaságban egyre több nőt igyekezett felelős állásokba emelni. Maria Pastrama kollektivista elvégezte a brigádos iskolát és ma élenjáró kollektivista. Tudorita Parpalá számvevő élenjár az egész rajonban. Mara Tache, Pauna Viorescu és más élenjáró kollektivista parasztasszony nevével egyre gyakrabban találkozhatunk a gazdaság dicsőségtábláján. Maria Ioanitiu nagyoklósi tanítónő (Torda rajon, Kolozsvár tartomány) a Nyugati Érc­­hegységbeli falvak és lakótelepek dolgozó nőinek új életéről beszélt. Nagyoklós község­ben a felszabadulás előtt a nők 61 százaléka nem tudott irni-olvasmi. Ma már csak két analfabéta van a faluban. A Nők Világkon­gresszus tiszteletére vállalta, hogy ezt a két asszonyt is megtanítja irni-olvasmi. Nina Cassian költő rámutatott, hogy a népi demokratikus rendszer minden téren megte­remtette a lehetőséget a nők alkotóképessé­gének kibontakozására. A gyermekirodalom­ról beszélve hangsúlyozta, hogy íróinknak sokkal behatóbban kell foglalkozniok ezzel a műfajjal. Az írónő — mondotta Nina Cassian — ne csak saját gyermeke édesanyja legyen, hanem váljon az ország minden gyermekének anyjává és tanítójává. Nina Cassian a nők segítségét kérte, hogy megteremthessék a gazdag nevelőtartalmú gyermekirodalmat. Ioana Popa küldött, a craiovai néptanács elnöke hangsúlyozta, hogy a nők lelkes ön­kéntes munkával segítik elő a város és a falvak szépítését. Az egészségügyi intézmé­nyek mellett működő támogató bizottságok keretében részt vesznek az anya- és gyermek­­védelmi akciókban. Gabriela Balosin küldött a katonafelesé­gekről beszélt. Elmondta, hogy szeretettel vesznek részt a szocializmus építésében. Be­kapcsolódnak a termelő munkába, részt vesz­nek a különböző kulturakciókban és támogat­ják a néptanácsok helyi terveinek teljesíté­sét. Smaranda Bäbälan, Frätäutii Vechi (Su­­ceava tartomány) községbeli kollektivista hangsúlyozta, hogy a kollektív gazdaságban részvevő családok szorgalmasan dolgoznak a közösségi vagyon gyarapításáért és harcol­nak a kulákmesterkedések ellen. Eleinte a munka gyengén haladt a gazdaságban — mondotta a felszólaló. — Közénk tolakodott Constantin Buzn­a kulák, aki titokban arra buzdította a kollektivistákat, hogy ne jöjje­nek dolgozni. Amikor azt megtudtam, köz­gyűlésen lelepleztem a kulákot és elkerget­tük a kollektív gazdaságból. Azóta megjavult a munka. Gazdaságunk ebben az évben a tar­tományban elsőként fejezte be a vetést. Az asszonyok, akik azelőtt csak otthon foglala­toskodtak, ma eljönnek dolgozni. Búzatermé­sünk összehasonlíthatatlanul­­szebb, mint az egyénileg dolgozó parasztoké. Munkánkban nagy ösztönzést nyújtott Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak az élenjáró kollektivisták kongres­­­szusán elhangzott beszéde. A beszéd új, vi­lágos programmot nyújt további békés mun­kánkban. Emilia Rucci az általa vezetett nagysző­­lősi (Sztálin tartomány) szövetkezet sikerei­ről beszélt. Elmondotta, hogyan vonták be a nőket a szövetkezet munkájába és miként értékesítettek mind több terméket a szövet­kezeten keresztül. Aurelia Trandafir, bakót­artom­ányi eszter­gályos a termelőmunkában elért sikereiről beszélt és kidomborította népi demokratikus rendszerünknek a nők szakképesítése iránti gondoskodását. Elena Bagalut, a râmnicui-válcearajoni (Pitesti tartomány) Fogyasztási Szövetke­zeti Szövetség alelnöke arról beszélt, hogy a szövetkezeti tagok és a dolgozó parasztok soraiban hogyan fejtenek ki kitartó felvilá­gosító munkát abban az irányban, hogy mező­­gazdasági termékfeleslegeiket a falusi szö­vetkezetek útján értékesítsék. Sok nőt vontak be a szövetkezet munkájába. Ezek eredmé­nyesen hozzájárultak az egyes rajoni szö­vetkezetek feladatainak teljesítéséhez. Winkler Mária, a marosvásárhelyi népta­nács végrehajtó bizottságának titkára a testvéri egyetértésben élő magyar és román nemzetiségű nőknek a gazdasági, társadal­mi és kulturális téren kifejtett tevékenységé­ről számolt be. Arda Leiter, a bukarest tartományi népta­nács alelnöke hangsúlyozta, hogy mind Bu­karest tartományban, mind az egész­­ország­ban a nők számára fontos esemény az új szervezési fom­ák alkalmazása. Majd példa­képpen­­megemlítette, hogy az utóbbi időben a tartomány 14 rajonjában 168 nőt állítottak kultúrotthonok élére. Miután hangsúlyozta az új szervezeti for­ma jelentőségét a néptanács szempontjából, a felszólaló ezeket mondta: A néptanácsok szorosabbra vonják kapcsolataikat a nőkkel, akik mind nagyobb mértékben vehetnek részt a sokoldalú gazdasági és társadalmi-kultu­rális feladatok teljesítésében. Paula Eftimescu küldött, vegyészmérnök (Ploesti tartomány) részletesen beszámolt a kőolajipari tudományos kutatóintézetek la­boratóriumaiban dolgozó nők munkájáról, amely arra irányul, hogy növeljék a kőolaj­­termelést, minőségi termékeket állítsanak elő és elhárítsák a petróleumipari felszerelések műszaki rongálódását. Mitulschi Frida, sztálinvárosi háziasszony arról beszélt, hogy a nők nagy lelkesedéssel illeszkedtek be­­az új szervezeti formákba. El­mondotta, hogy a nők már a küldöttek gyű­lésében való részvételük első napjaitól kezd­ve szép sikereket értek el a társadalmi mun­kákban. Florica Oprea, a kolozsvári néptanács tit­kára az asszonyoknak az új szervezési forma keretében kifejtett munkáját ismertette, majd így folytatta: A küldöttek megválasztása al­kalmával kitűnt, hogy a nők őszintén részt akarnak venni minden akcióban, elő akarják segíteni a szocializmus építését és a béke­harcot. Stela Achimov, bukaresti küldött arról szá­molt be, hogy az új szervezeti forma alkal­mazásával a Nicolae Balcescu rajonban a megválasztott 3.080 delegátus köré 33.000 nőt mozgósítottak. Ez is bizonyítja, mennyire ki­­szélesedett hazánk nőmozgalma. Szőcs Teréz, sztahanovista a Magyar Auto-­ nóm Tartományból, a népi demokratikus rendszer feltételei között végzett szabad munkájáról beszélt és elmondta, hogy újabb sikerekkel köszöntötte az RNK Demokrata Nőinek Kongresszusát. Aspazia Vrabie küldött, az RMP botosani­­rajoni bizottságának első titkára rámutatott, hogy a nők hozzájárultak Botosani város gazdasági és kulturális életének fellendítésé­hez. A „Republica“, „Pionerul“ és a „Tex­­tila Moldova“ üzemek dolgozóinak nagy része nő. A munkásnők között sok a sztaha­novista és az élmunkás. A botosani rajoni nők támogatják a város- és faluszépítési munkát és önkéntes munká­val járulnak hozzá iskolák, kulturotthonok és más középületek építéséhez. A Nők Világkongresszusának tiszteletére a botosani nők vállalták, hogy még odaadób­­ban dolgoznak a rajon fejlesztéséért. Segít­séget nyújtanak 20 iskolaépület és kultúrott­hon felépítéséhez, a városi színház rendbeho­zásához, a strand felszereléséhez és az üres telkek parkosításához. Szabó Florika, felsőbányai (Nagybánya tartomány) bányászfeleség rámutatott, hogy a nőmozgalom új szervezeti formájának nagy ösztönző hatása van a nagybányai bányász­­feleségek szempontjából is. Az RNK Demo­krata Nőinek Kongresszusára a bányászok feleségei örömmel vettek részt a különböző közérdekű munkákban. Például mellékgazda­ságot létesítettek a helybeli szülőotthon és napköziothon mellett és szorgalmasan segí­­tettek a város tisztogatási és szémítési akció­jában és más munkákban. 1953. június 2., kedd Kongresszusának munkálatai néptanácsok felé irányítására az RNK mi­nisztertanácsa elhatározta, hogy női bizott­ságokat létesít a néptanácsoknál. A nők tömeggyűlései­ken megválasztották küldötteiket, akik aztán küldöttgyűléseket tartottak. A jelenlegi feltételek mellett ez a szervezési forma a leghelyesebb a dolgozó nők, az értelmiségi nők, a dolgozó paraszt­asszonyok és a háziasszonyok mozgósítására annak a nagy műnek a keretében, amely a városok és falvak felvirágoztatására, a szo­cializmus építésére és a béke megvédésére irányul. A háztömbökben, utcákban, városnegyedek­ben és falvakon — mindenütt ahol nők lak­nak — alig egy hónap leforgása alatt lezaj­lottak a küldöttválasztó gyűlések, a népta­nácsok mellett működő női bizottságok és elnöknők választási közgyűlései. Ezeken a gyűléseken három és félmillió városi és falusi nő vett részt. Összesen 350.000 küldöt­tet választottak meg a küldöttek gyűlésére, s ezzel megszületett az ország nőinek legszéle­­sebb körű tömegmozgalma. Az RDNSZ Központi Bizottságát, amely eddigi tevékenységünket vezette, az RDNSZ 1950. évi kongresszusán választották meg. Javasoljuk a kongresszusnak, adja meg a felmentést az RDNSZ Központi Bizottságá­nak, , tekintse befejezettnek tevékenységét és az RNK nőmozgalmának élére válasszon „A Romániai Demokrata Nők Bizottsága“ néven képviselő szervet, s válassza be e szervbe a városi és falusi tevékenység minden­­iágának képviselőit, a szocializmus aktív építőit és a békeharc fáradhatatlan tagjait. A Romániai Demokrata Nők Bizottságának fő feladata lesz a városi és falusi nőket a béke megvédéséért vívott tevékeny harcra mozgósítani, ápolni bennük drága hazánk, az RNK iránti szeretet érzését; felszabadí­tónk és támogatónk, a nagy Szovjetunió iránti szeretet és hála érzését; ápolni bennük a nemzetközi szolidaritás és a népek közötti barátság szellemét. Hazánkat a Demokrata Nők Világszövetségében a Romániai Demo­krata Nők Bizottsága képviseli azzal a cél­lal, hogy még szorosabbra fűzze barátságun­kat a világ békeszerető asszonyaival. A szónok ismertette hazánk nőinek sza­badságjogait, szocialista fejlődésünk nagy­szerű távlatait, befejezésül pedig ezeket mon­datta: — Kopenhágában néhány nap múlva meg­nyílik a Nők Világkongresszusa. Ez a világ összes nőinek kongresszusa lesz és egyúttal a nők legnagyobb, világméretű megmozdu­lása. Seregszemlét tartunk a nők s az anyák millióinak óriási ereje felett, akik el vannak tökélve arra, hogy férjeik és fivéreik oldalán megvédik a békét és gyermekeik életét. A kongresszusunkon megválasztandó kül­döttek — akik bennünket a világkon­gresszuson képviselnek — tolmácsolják majd azt az elhatározásunkat, hogy a világ sok­­százmillió asszonyával együtt tevékenyen részt veszünk a békéért és a népek közti ba­rátságért folyó harcban.

Next