Előre, 1953. augusztus (7. évfolyam, 1807-1832. szám)
1953-08-01 / 1807. szám
Világ proletárjai egyesüljetek, A ROMAN NEPKÖZTARSASAG NEPTANÁCSAINAK LAPJA Néptanácsaink a dolgozók igényeinek kielégítéséért " Hazánk dolgozó népe, a párt vezetésével, naagy lelkesedéssel építi az új élet, a szocialista élet alapjait. Dolgozóink egyre nagyobb eredményeket érnek el a termelésben, mert tudják, hogy a szocialista termelés célja az ember szakadatlanul növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése; tudják, hogy országunk gazdasági erejének megszilárdulása a dolgozók növekvő jólétének az alapja. Országunk gazdasága — nap-nap után,szüntelenül fejlődő békegazdaság. Tervszerű gazdálkodásunknak békés építő céljai vannak, ötéves tervünk és nagyszabású villamosítási tervünk olyan vívmányok megvalósítását tűzte ki célul, amelyek országunk függetlenségét és nemzeti szuverenitását, a békét védelmezik. Terveink nyomában új életre kelnek az ország valamikor elmaradt vidékei. A dolgozók szolgálatába állítjuk hazánk természeti kincseit, a föld felszínén és méhében rejlő gazdagságot. Dolgozó népünk eddigi győzelmeinek forrása és az előtte álló nagy feladatok sikeres megvalósításának biztosítéka a párt vezetése. A párt a munkásosztály és az egész dolgozó nép vezetőereje. A párt és a kormány megmutatja azt az utat, amelyen dolgozó népünk győzelmesen haladhat előre, a szocializmus építésének útján. A párt politikájának középpontja, az ember a maga szükségleteivel. A dolgozókról való szüntelen gondoskodás, jólétének, anyagi és kulturális színvonalának állandó emelése, a dolgozók vidám, boldog életének megteremtése — pártunk számára a legfőbb törvény, e cél szolgálatába állítja minden erőfeszítését. Jogos büszkeséggel nézünk ma szét szeretett hazánk tájain. Miénk az ország, a dolgozók javára épül, szépül. Felbecsülhetetlen értékű vívmányai a mi életünket teszik szebbé, jobbá, könnyebbé. Évről évre gyarapodik, gazdagodik hazánk, ereje mindinkább megszilárdul, biztos léptekkel haladunk a szocializmus felé vezető nagyszerű utóin. Felemelő az a tudat, hogy a gyárak és üzemek az egész dolgozó nép tulajdonában vannak. Hatalmas vívmány, hogy a dolgozó parasztság egy része véglegesen szakított a szegénységgel és a párt iránymutatását követve, a kollektív gazdálkodás útjára lépett. Kérdezzük meg bármelyiküktől, mit jelent nekik az új élet. Azt jelenti, amit Ungvári Mihály bonchidai kollektivista így foglalt össze: „Ha valaki azt mondaná, hogy legyen minden újra a régi, széjjelszabdalná a földeket, elvenné a házamat, az istállómat, tehenemet, mindent, amit a kollektívában szereztem és azt mondaná, hogy éljek úgy, mint régen — hát... nagyon megjárná. Mi már lakatot tettünk arra az ajtóra, amely mögé bezártuk a nyomorúságot.“ Minden, ami történik, minden, ami épül ebben az országban, a dolgozó emberért van. A szocialista ipar, a nehézipar — az ipar alapjának az alapja — azt a célt szolgálja, hogy egyre jobban megkönnyítsük az ember munkáját, hogy egyre több géppel lássuk el a könnyűipart, hogy egyre több közszükségleti cikket juttassunk a dolgozóknak. A szocialista ipar össztermelése 1953 második negyedében 19,1 százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év ugyanazon időszakában. Beszédes számadatok tanúskodnak könynyűiparunk fejlődéséről. Idei tervünk előirányozza, hogy az 1950. évi színvonalhoz viszonyítva 11 százalékkal fokozzák a selyemszőttesek, 37,6 százalékkal a pamutszövetek és 25 százalékkal a gyapjúszövetek termelését. Kenyér- és tésztagyártó iparunk 1953 első felében 126,6 százalékkal több kenyérfélét és száraztésztát készített, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az év végéig pedig 124 százalékkal több egységes lisztből készült kenyeret, 124,1 százalékkal több fehér kenyeret, 140,9 százalékkal több száraztésztát fog gyártani, mint 1951-ben. Mindezek — és egyéb intézkedések — jelentősen hozzájárulnak a dolgozók ellátásának megjavításához. Szocialista iparunk felvirágzásával párhuzamosan növekszik a munkásság száma. S véglegesen megszüntettük a burzsoá földesúri rendszer átkos örökségét, a munkanélküliséget. Államunk biztosítja a munkához való jogot. Népi demokratikus rendszerünk — a munka törvényadta joga mellett — megteremti a könnyebb és jobb munka feltételeit is. Mind több gép kíméli a dolgozók erejét, mind több munkavédelmi intézkedés óvja egészségüket. Alkotmányunk szentesítette a pihenéshez való jogot is. Csupán 1953. második negyedében több mint 32.000 dolgozó töltötte szabadságát a Szakszervezetek Központi Tanácsának üdülőotthonaiban és szanatóriumaiban. Az ország legszebb vidékein pihennek a dolgozók, felfrissítik fizikai és szellemi erejüket s aztán új lendülettel kezdenek munkához. „Felejthetetlenek maradnak számomra azok a napok, amelyeket szabadságom ideje alatt a tengerparton töltöttem — írja szerkesztőségünknek Horváth Gyula, a kolozsvári Február 16 vasúti műhelyek dolgozója. — Ezúton mondok köszönetet pártunknak és kormányunknak, amiért lehetővé tették, hogy ilyen kellemesen tölthessem szabadságomat." Számtalan levélben mondanak köszönetet a dolgozók a társadalombiztosítás útján kapott segítségért, munkaképtelenek és öregek a nekik juttatott nyugdíjért, apák és anyák a községben felépített új iskoláért, kultúrotthonért, bölcsődéért, szülőotthonért, napköziotthonért, az új klubért, az új kórházért, az új lakásért. A dolgozók jólétéért vívott harcban elért sikereinkből újabb győzelmek fakadnak. Lépten-nyomon érezzük, hogy a párt és kormány mindennapi, legfőbb gondja: a városi és falusi dolgozók anyagi és kulturális színvonalának szüntelen emelése. Hathatós intézkedések történtek a városok élelmiszerellátásának megjavítására, a mezőgazdasági termékek mennyiségének növelésére. Dolgozó népünk élet- és kulturszintvonalának további emelésében jelentős feladataik vannak az állami és a gazdasági szerveknek. Gondoskodnak kell arról, hogy működésük területén minél nagyobb arányban kielégítsék a dolgozók igényeit. Vonatkozik ez elsősorban a néptanácsokra, amelyek szoros kapcsolatban állnak a széles néptömegekkel. Feltétlenül szükséges, hogy a néptanácsok figyelmesen hallgassák meg a tömegek szavát, vegyék tekintetbe a dolgozók véleményét és javaslatait. Ismerjék a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteit, gondoskodjanak azok kielégítéséről, ösztönözzék a dolgozók alkotó kezdeményezését, vonják be őket a különböző kérdések megoldásába. Dolgozó népünkben kiapadhatatlan erőforrások rejlenek. A nép alkotóképességét kibontakoztatni, újabb győzelmek kivívására összpontosítani — Íme a néptanácsok nagyszerű, megtisztelő feladata. Megjelent brosúrában: „Ötvenéves a Szovjetunió Kommunista Pártja“ A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Propaganda- és Agitációs Osztálya és az SZKP KB mellett működő Marx- Engels-Lenin-Sztálin Intézet tézisei „Ötven éves a Szovjetunió Kommunista Pártja (1903—1953), román nyelven megjelent brosúra formájában a Politikai Kiadó kiadásában. A brosúrát 100 ezer példányban adták ki. L. G. Melnyikov, a Szovjetunió új nagykövete megérkezett Bukarestbe 1953 július 31-én megérkezett fővárosunkba Leonid Georgievics Melnyikov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Román Népköztársaságban. A baneasai repülőtéren L. G. Melnyikov elvtársat a következő elvtársak üdvözölték: Iosif Chisinevschi, a Minisztertanács alelnöke, Simion Bughici külügyminiszter, Nicollae Coroiu külügyminiszterhelyettes, Teodor Rudenco külügyminiszterh°lyettes, Gheorghe Stoica, az RMP városi bizottságának első titkára, Blidaru Craciun, a fővárosi néptanács elnöke, Serghei Nicolau vezérőrnagy, Duma Aurel, az ARLUS titkára, Sanda Ranghet, az ARLUS titkára, Dionisie Ionescu, a külügyminisztérium protokoll-igazgatója, Radu Comsa, a külügyminisztérium igazgatóhelyettese. Megjelentek a Szovjetunió nagykövetségének tagjai, élükön N. P. Szulicki elvtárssal, a Szovjetunió ideiglenes ügyvivőjével és több bukaresti diplomáciai misszió vezetője. (Agerpres.). KÖZLEMÉNY Simion Bughici, a Román Népköztársaság GIEVICS MELNYIKOV-ot, a Szovjetunió új külügyminisztere, megbízólevelének közeli bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagyátnyújtásával kapcsolatban július 31-én, pén .teken kihallgatáson fogadta LEONID GEOR- Kovelet- Fogadás a fővárosban a III. Világifjúsági Kongresszus részvevői tiszteletére A III. Világifjúsági Kongresszus részvevőinek tiszteletére csütörtök este fogadás volt a Sztálin-parkban levő Pescarus-étteremben. Megjelentek a DIVSZ tanácsának tagjai, a III. Világifjúsági Kongresszus számos küldötte, meghívottja és megfigyelője. A fogadáson jelen volt a Sztálini-békedíjas Ikuo Ojama, Eliza Branco, Jurij Saporin szovjet zeneszerző, André Wurmser francia ,író és a Fesztivál több más vendége is. . Részt vettek a fogadáson dr. Petru Groza, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke, Gh. Apostol és Gh. Vidrascu, a minisztertanács'.elnökei, I. Murgulescu akadémikus, felsőoktatásügy'' miniszter, M. Rosianu, a Rádióbizottság elnöke, St. Moraru, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, C. Blidaru, a főváros néptanácsa végrehajtó bizottságának elnöke, a Fesztivál Országos Előkészítő Bizottságának képviselői,, a Román Népköztársaság Állandó Békevédelmi Bizottságának küldöttei, tudósok, művészek, kimagasló kulturszemélyiségek, újságírók, stb. A fogadás meleg baráti légkörben zajlott le. VII. évf.1807 S2 4 oldal Ára 20 báni Szombat, 1953 augusztus 1. Mindjobban gépesítik a Feleacul cukorkagyárat (Tudósítóinktól). A kolozsvári Feleacul cukorkagyár fejlődése ékesszóló példa arra, hogy szocialista vállalataink alegmodernebb technikával ellátott nagyüzemekké növekednek. A Feleacul cukorkagyár a legutóbbi két évben gyökeresen megváltozott. Ahogy mondani szokás, mintha kicserélték volna. 1951 óta Cseh Piroska a gyár igazgatója. Amikor átvette a vezetést, hiányos volt a szervezés, kezdetleges a berendezés. Azóta új épületeket emeltek a gyár udvarán. A gyár majdnem minden osztályán gépesítették a termelést. A régen kézierővel és lábpedállal hajtott gépeket most már villany hajtja, ami óriási könnyebbséget jelent a dolgozóknak és sokszorosan növeli a munka termelékenységét. A kifőző osztályt kibővítették és bevezették a földgázt. A raktárból önműködő felvonó hozza a nyersanyagot. A karamella-osztályon négysoros automata szalag szállítja a cukorkát az öntőgépből a rostába, majd a szintén villannyal működő porhintőbe. Új cukorkatöltő gépet is felszereltek. A termelés korszerűsítése fellendítette a munkát. A dolgozók érzik az irántuk megnyilvánuló gondoskodást és azt munkájukkal igyekeznek meghálálni. A karamella-osztályon dolgozó öttagú ifjúsági brigád hiánytalanul teljesítette munkafelajánlását és így elnyerte az üzem élbrigádja címet. Zavodni Kálmán élmunkás szerelő a Fesztivál tiszteletére megvalósított újításaival jelentős öszszeget takarított meg a gyárnak. Az utóbbi három év folyamán nagyobb területet erdősítettünk, mint a burzsoá földesúri rendszerben 25 év alatt. Erdészeink a legújabb munkamódszereket alkalmazzák és arra törekednek, hogy az évi erdősítési tervet a kitűzött határidő előtt teljesítsék. Az első félévi tervfeladatokat 114 százalékra teljesítették, ami egyúttal az egész évi terv 98 százalékos teljesítését is jelenti. A constanta tartományi erdészeti hivatal 200 százalékra, a iasi 182 százalékra, a bukaresti pedig 148 százalékra teljesítette félévi erdősítési tervét. A suceava tartományi erdészeti hivatal május 26-án már egész évi erdősítési tervét befejezte. A plenitai (Craiova tartomány) erdészeti hivatal területén dolgozó munkások szovjet módszerrel széles sávban vetették a magvakat és ezzel kitűnő eredményeket értek el. Az elvetett akácmagvak mind kikeltek és a csemeték szépen fejlődnek. Az első félév folyamán a brosteni erdészeti hivatal munkásai 2065, a tulnici hivatal munkásai pedig 1727 hektárnyi területet erdősítettek, s ezzel 18 százalékkal haladtak túl évi Készül a sztálinvárosi A sztálinvárosi traktorgyár közelében lévő nagy, beépítetlen telken nemrégen még gödrök és pocsolyák éktelenkedtek. Ma ezen a több mint 20 hektárnyi területen a sztálinvárosi néptanács — a szakszervezetek és a lakosság segítségével — kultúr, és pihenőparkot épít. A gondosan rendezett nagy parkban szép tó, vendéglő, szabadtéri színház nyújt majd változatos szórakozási lehetőséget a dolgozóknak, tervfeladatukat. Talmácson, Dornavatrán és Borszéken egyenként több mint 1000 hektárnyi területet erdősítettek. Ebből a munkából ifjúságunk is derekasan kiveszi részét. A temesvári erdészeti hivatal területén az ifjúság 324.000 facsemetét ültetett el és 102 hektárnyi területet vetett be, ugyanakkor 330 kiló magot gyűjtött. Dorna Cândreniben 6000, Dornavatra rajonban pedig 16.000 facsemetét ültetett az ifjúság. Erdészeink az újrafásított területeket nagy szakértelemmel gondozzák és mindent megtesznek, hogy a facsemeték a legjobban fejlődjenek. A facsemeték sorközeit a legkorszerűbb HTZ-7 traktorvontatású, KON-2,3 és KLT-4,5 B. kultivátorokkal munkálják meg. A gépekkel gondozott területen a facsemeték rendkívül szépen fejlődnek. A facsemeték gondozásának tervét országos viszonylatban eddig 103 százalékra teljesítették. Ezen a téren Constanta tartományban 139, Bukarest tartományban 129 és Craiova tartományban 119 százalékos eredményt értek el. (Agerpres) kultur- és pihenőpark A park rendezésének munkálatait már 60 százalékban elvégezték. Nagy részük van ebben a Traktorüzem, a Vörös Partizán posztógyár, a CFR, az ICOS és más üzemek és vállalatok dolgozóinak is, akik július 17-ig 33.000 óra önkéntes munkát végeztek. Különösen kitűnt az 501. számú Építkezési Vállalat kollektívája, amely komoly segítséget adott a kőműves munkákban. Bővül a besztercei múzeum A besztercerajoni múzeum az utóbbi Mebed a környező falvakra is kiterjesztette tevékeny*ségét és mind több környékbeli kollektív gaz* daság keretében szervezi meg a „múzeumba* rátok körét.“ A múzeum természettudományi és történeti osztálya új kiállítási tárgyakkal gazdagodott. A környékbeli ásatásokból kelta időkből származó edényeket hoztak be a muzeumba. A múzeum vezetősége állandó kiállításokat is rendez. A petrozsényi Állami Színház eredményes munkája A petrozsényi Állami Színházat népi demokratikus rendszerünk létesítette. Azóta , a színház együttese komoly munkát végzett a nagy szénipari központ kulturális életének fellendítéséért. A színház együttese évről évre emelte művészi színvonalát. A szorgalmas együttes lelkes munkáját a bányászok és a zsilvölgyi s hunyadtartományi dolgozók szeretete és megbecsülése jutalmazta. A színészek közül igen sokan állandó irányítói a szakszervezeti műkedvelő együtteseknek. Ezáltal még jobban megerősödtek a kapcsolatok a színház munkaközössége és a Zsil- völgyi dolgozók között. A petrozsényi színház legszorgalmasabb látogatói a petrillai, lupényi, vulkáni éti aninószai bányászok. Az utolsó színháji évadban a következő darabokat mutatták be nagy sikerrel: Radu Boureanu : „Farkasok“, Mdlivani : „Jószándékú emberek", Howard Fast: „Harminc ezüstpénz“, Moliere: „Tat* tuffe". Az elmúlt három évben több erdőt ültettünk, mint ezelőtt 25 év alatt Ünnepélyes keretek között avatták fel az Augusztus 23 Kultur- és Sportparkot Az Augusztus 23 Kultur- és Sportpark építését befejezték. A munkások, technikusok és mérnökök, a fiatal brigádtagok és az önkéntes munkát végző fővárosi dolgozók lelkes munkája újabb békealkotással gyarapította Bukarestet. Az Augusztus 23 Kultur- és Sportparkot a IV. Világifjúsági és Diák- Béketalálkozó tiszteletére átadták rendeltetésének. A park óriási méretű stadionjában, szabadtéri színházában, bábszínházában és a parkban zajlik le a Fesztivál ideje alatt a békéért, és a népek közötti barátságért harcoló világifjúság ünnepsége és számos rendezvénye. A park felavatási ünnepélye péntek reggel zajlott le a park szabadtéri színházában. Részt vettek a felavató ünnepségen a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének s a Román Munkáspárt városi bizottságának tagjai, az építésügyi és építőanyagipari minisztérium s az építészeti bizottság képviselői, az ifjúság, vezetői, a fővárosi néptanács küldöttei, számos építőmunkás és brigádtag. A gyűlést Gheorghe Stoca elvtárs nyitotta meg, majd hazánk fővárosának szépítése szempontjából méltatta ezt a nagy alkotást. Ezután Tudósé Vasíliu elvtárs, az Augusztus 23 Kultur- és Sportpark építőtelepének igazgatója ismertette az építők lendületes munkáját, akik mindössze 137 nap alatt készítették el ezt a gyönyörű parkot. Utána Willy Juster építész, a tervezők munkaközösségének vezetője szólalt fel. Elmondotta, hogy a fiatal építészek, mérnökök és technikusok büszkék arra, hogy hozzájárulhattak az ifjúság e hatalmas építkezésének megvalósításához. — Az itt nyert bőséges tapasztalatokat felhasználjuk a jövőben végzendő még szebb, még nagyobb építkezéseknél. Az építőtelep munkásai nevében Vasile Neagu szólalt fel, aki csoportjával együtt jelentős sikereket ért el a stadion szerelésénél. Kitűnő munkájáért elnyerte a sztahanovista címet, csoportja pedig az élmunkás címet. A telepen önkéntes munkát végző brigádtagok közül a fiatal Maria Cocanirleanu mondott beszédet. Az ország minden tájáról egybesereglett brigádtagokat nagy büszkeség tölti el ebben az órában, amidőn ezt a nagyszerű alkotást átadják a főváros lakosságásnak — mondotta. C. Blidaru elvtárs, a fővárosi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, jókivánságait fejezte ki az építőknek győzelmükért, majd felolvasta a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének törvényerejű rendeletét, amellyel a Munka Érdemrendjével és Munkaéremmel tüntettek ki sok olyan munkást, mérnököt, technikust és tervezőt, akik munkájukkal küllonosképpen elősegítették az Augusztus 23 Kultur- és Sportpark elkészítését. A felavató ünnepség részvevői ezután megtekintették a parkot. (Agerpres.). Pénteken este a baneasai állomáson a fővárosi ifjak ezrei fogadták a Fesztiválon részvevő szovjet ifjúsági küldöttséget. A pénteken este megérkezett szovjet ifjúsági küldöttség 571 személyből áll. Megérkezett a moszkvai diákok 74 tagú „Csajkovszkij“ szimfonikus zenekara N. P. Aneszov professzor vezetésével, a moszkvai diákok Vladiszlav Szokolov professzor vezette 70 tagú énekkara, a Kalugina vezetése alatt álló omszki szibériai népi énekkar, 1 grúz népi táncegyüttes, amelynek vezetői Nato Suhisvili és Nino Romisvili, a Georgiai SZSZK népművészei, a Sztálin-díjasok, a Moldvai SZSZK ének- és táncegyüttese, a kievi Opera tagjai, valamint szovjet képzőművészek. A megérkezéskor a szovjet ifjúság küldötteit Jacques Denis a DÍVSZ főtitkára fogadta. A szovjet küldöttség köszöntésére megjelentek Selepi, a DÍVSZ alelnöke, V. I. Kocsemaszov, a szovjet ifjúság antifasiszta bizottságának elnöke és a Világifjúsági Kongreszszuson részvevő szovjet küldöttség más tagjai. A román ifjúság részéről a vendégeket Vasile Musat, az IMSZ KB első titkára, Manolé Bodnáros, a TSB elnöke, Fazakas János, Chifu Florea, az IMSZ KB titkárai és mások üdvözölték. Jelen volt I. A. Kocsetkov, a Szovjetunió bukaresti nagykövetségének attaséja. A román ifjúság nevében Vasile Musat beszélt és melegen üdvözölte a vendégeket hazánk fővárosába érkezésük alkalmából. Jacques Denis a DIVSZ-be tömörült sok millió ifjú nevében üdvözölte a szovjet ifjúság képviselőit. A szovjet küldöttség részéről A. Klimovt a kievi Opera Sztálin-díjas tagja válaszol az üdvözlő szavakra. Ezután V. I. Kocsemaszov, a szovjet küldöttség nevében megköszönte a román ifjúságnak a lelkes, fogadtatást. A baneasai állomáson jelenlévő ifjak hosaszasan tüntettek a szovjet nép mellett, a román nép és a szovjet nép közötti megingathatatlan barátság, a béke és a barátság múli lett. (Agerpres.) Megérkezett a szovjet ifjúság küldöttsége LAPUNK TARTALMÁBÓL: A III. Világifjúsági Kongresszus munkálatai (2. oldal) Beszélgetés William Heinesen dán íróval a Fesztivál nemzetközi irodalmi pályázatáról (2. oldal) 157 film a Fesztivál műsorán (2. oldal) Ezrével érkeznek a Fesztivál városába a világifjúság képviselői (2. oldal) Új békealkotások a Vörös Grivicán (3. oldal) A Moszkva városi pártszervezet aktívájának ülése az SZKP 50. évfordulójának tiszteldére (3. oldal) Németország Szocialista Egységpártjának új irányvonala és feladatai (4. oldal) A szovjet kormány jegyzéke Franciaország kormányához (4. oldal)] A Szovjetunió külügyminisztériumának közleménye (4. oldal)] A békeszerető népek ünnepük a koreai fegyverszünetet (4. oldal), A koreai katonai fegyverszüneti bizottság ülése (4. oldal)] n .«njjon-«iwwwin » ■' ■] A Fesztivál városa felé közeledik a nemzetközi békeváltó Sztálinvárosban már a koradélutáni órákban hatalmas embertömeg várja a VIT-stafétákat. A fellobogózott Sztálin-körút oldalán eleven falat alkotnak a felnőttek és fiatalok. Kipirult arcú pionírok, ünneplőbe öltözött fiatal munkások, diákok, lányok, karjukban hatalmas virágcsokrokkal állnak az IMSZ tartományi székháza előtt. A székház már napokkal ezelőtt díszbe öltözött. Az épület homlokzatát kék és fehér drapériák és a különböző nemzetek lobogói borítják. Fenn az ormon hatalmas felirat: Béke és barátság. Félhat körül a hangszóró bemondja, hogy a Szebenből elindult váltók már elérték Sztálinváros határát. A lelkes megületedöttséggel várakozó tömeg még mindig növekszik. Időnként fel-fel harsan a kiáltás: Éljen a Világifjúsági Találkozó! Éljen a béke, a népek közötti barátság! Pont hat órakor izgatott moraj fut végig a tömegen: Jönnek! A Vorosilov-út és a Sztálin-körút sarkán lovascsapat tűnik fel. Legelői egy szőke kisfiú pionirkürtjét fújja, utána kerékpáros sportolók következnek aztán pedig az atléták. Úgy zúg a taps, mintha véget sem akarna érni. A stafétabotot magas, sötéthajú ifjú munkáslány hozza. Román Szonda, a szebeni Libertatea sportközösségnek tagja. Valóságos virágeső repül feléje, amint megáll az emelvénnyel szemben és átadja a szebeni sportolók üzenetét. — Meg vagyunk győződve arról — mondja csengő hangon —, hogy a barátság, amely a Találkozón szövődik a világ ifjúsága között tartós lesz és a békét fogja erősíteni. A zenekar mintegy válaszul rázendít a demokratikus világifjúság himnuszára. Énekel a tömeg is. Magasan a város felett ezer meg ezer torokból száll a dal: Milliónyi szív dobogja, ifjúság, ifjúság! A nemzetközi váltót a sztálinvárosi staféták holnap reggel kilenc órakor viszik tovább a főváros felé. A béke és barátság küldöttei kart karbaeltve menetelnek A Fesztiválra érkező új küldöttek lelkes fogadtatása