Előre, 1953. szeptember (7. évfolyam, 1833-1858. szám)

1953-09-01 / 1833. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! // A ROMÁN NEPKÖZTARSASAG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA Néptanácsaink nagy feladatai ! Kilenc szabad, alkotásokkal teljes esztendő eredményeire tekint vissza dolgozó népünk !"Jogos büszkeség töltheti el szívünket: pár­tunk vezetésével erőteljes léptekkel haladunk előre kitűzött céljaink felé, szemünk előtt bontakoznak ki a szocializmus építésének nagyszerű vívmányai. A dolgozók millióinak alkotó lendülete nyomán testet öltenek a ter­vek s az épülő gyárak, iskolák, kulturális és egészségügyi intézmények, a szorgos mun­káskezek alól kikerülő közszükségleti­ cikkek, a barázdák gazdag termése, mind dolgozó népünk felemelkedését szolgálja. Ma­­hazánk­ban pártunk politikája érvényesül, amelynek középpontja az ember a maga szükségletei­­t­el. E nagyszerű cél érdekét szolgálja a népi hatalom éveiben megteremtett szocialista iparunk és virágzó mezőgazdaságunk. Ma,­­amikor számba vesszük, hogy ipari termelé­­s­eünk volumene jelentősen túlhaladta a kap­­­­­ttalizmus idején elért legmagasabb termelési színvonalat, 1953-ban körülbelül két és fél­szerese az 1938. évinek — azzal is tisztában vagyunk, hogy ez a megnövekedett termelés immár nem egy maroknyi kizsákmányoló dőzsölését szolgálja, hanem egész dolgozó népünk jóléte megteremtésének az alapja. Ma, amikor tudjuk, hogy 218 gép- és trak­­torállomásunk 9680 traktora, 2850 vetőgépe, 1440 ikerekötő-aratógépe, 2970 kultivátora a kollektív gazdaságok, a társulások és egyes vidékeken az egyénileg dolgozó parasztok rendelkezésére áll — ez azt is jelenti, hogy a kollektivisták, a társult és egyénileg gaz­dálkodó dolgoz.A parasztok tízezreinek a munkáját könnyítettük meg, tíz és tízezer hektár terméshozamát emeltük fel, a dolgozó parasztság jólétét segítettük elő és több me­zőgazdasági nyersanyagot juttattunk köny­­nyű­ iparunknak, több élelmet dolgozóinknak. S lehet sorolni a tényeket. Társadalmi és kulturális téren 1949—1953 közötti időszak­iban több mint 1.730.000 négyzetméter lakó­területen építettünk lakásokat. Számos kul­turális intézményt , iskolát, tanintézetet, várost é­s falusi kultúrotthont, színházat és mozit építettünk, felépítettük az állami ope­rát, egy nyomdaipari­ kombinát épült, stb. Évente jelentős összegeket fordítunk a dol­gozók pihentetésére a társadalombiztosításra és a munkavédelemre. Olyan sikerek ezek, amelyek híven visszatükrözik pártunk és kormányunk politikáját, a dolgozókról való gondoskodást, a dolgozó nép jólétének és boldogságának megteremtéséért vivőit harcát. Olyan sikerek ezek, amelyeknek létrehozásá­val méltán büszkélkedhetik népünk, am­elyek­nek alapja a dolgozó parasztsággal szövet­kezett munkásosztály odaadó, hazafias len­dülettől áthatott munkája és a Szovjetunió állandó, önzetlen segítsége. Az RMP KV augusztus 19-én és 20-án tar­tott bővített plenáris ülése elemezte a párt és a kormány gazdasági, társadalmi és kul­turális téren kifejtett munkájának eredmé­nyeit és megállapította, hogy az eredmények mellett gazdaság­­politikánkban komoly fo­gyatékosságaink is voltak. A plenáris ülés leszögezte, hogy a jelenlegi szakaszban pár­tunk és kormányunk legfőbb gondja e hiá­nyosságok felszámolása kell hogy legyen Ez a felhívás államhatalmunk helyi szer­veinek , néptanácsainknak is felelősségtel­jes feladatokat jelöl ki. Néptanácsainknak, amelyek eddigi sikereink kivívásában meg­mutatták szervezőképességüket, felkarolva a dolgozók millióinak alkotó kezdeményezését, következetesen harcoltak pártunk és kormá­nyunk politikájának megvalósításáért, most még fokozottabban kell latbavetniök erejüket a Párt Központi Vezetőségének plenáris ülé­sén jóváhagyott gazdasági intézkedések pro­grammjának valóra váltásáért. Gh. Gheor­­g­hiu-Dej elvtárs, a Minisztertanács elnöke és az RMP KV főtitkára hazánk felszabadítá­sának 9. évfordulóján leszögezte, hogy jelen pillanatban arra van szükség, hogy a párt­szervezetek, a szakszervezetek, az ifjúsági szervezetek és a néptanácsok komolyan meg­javítsák gazdasági téren kifejtett munkáju­kat és hogy jobb munkával mozgósítsák a városi és falusi néptömegeket, az állami terv feladatainak teljesítésére. A gazdasági intézkedések programmjainak megvalósításában pártunk és kormányunk in­tézkedései a dolgozók életszínvonala további emelésének nagyszerű távlatai felé nyitják meg az utat. Pártunk Központi Vezetőségének ple­náris ülése megállapította, hogy a fogyaté­kosságok határozott megszüntetése és a vá­rosi és falusi dolgozó lakosság életkörülmé­nyeinek haladéktalan megjavítása érdekében megfelelő helyreigazító intézkedéseket kell tennünk, munkánk központjába pedig a me­zőgazdaság, az élelmiszeripari és könnyű­ipari termelés, a háztartási cikkek és más fogyasztási cikkek termelése terén fennálló elmaradás felszámolását kell helyeznünk, hogy kellő termékbőséget érjünk el. Ezen a téren államhatalmunk helyi szer­veire is hatalmas feladatok hárulnak. Vegyük csak a legfontosabbakat. A nyári mezőgaz­dasági kampány megszervezése és levezetése körüli hiányosságok is arra figyelmeztetnek, hogy egyes néptanácsok végrehajtó bizottsá­gai nem érezték át azt a hatalmas felelőssé­get, ami rájuk hárul a rendkívül bőséges ter­més betakarításának biztosításában. Ezért történt meg az, hogy egyes vidékeken a szer­vezetlenség folytán és a kellő ellenőrzés hiá­nyában rendkívül vontatottan halad a csép­­lés, ami komoly veszélyt rejt magában. Bár­melyik pillanatban kedvezőtlenre fordulhat az időjárás s dolgozó népünk kenyerének je­lentős része mehet kárba. Ilyen hanyag nem­törődömség észlelhető Temesvár tartomány­ban, ahol még mindig csppeletlen a learatott gabona egyharmadrésze és még mindig ren­geteg kalangja van kinn a határban. Az ilyen esetekből néptanácsainknak le kell von­­niok a tanulságokat. A dolgozók jólétének megteremtéséért vívott harcban számít min­den szem gabona. Minden néptanács, funk­­cionárus és képviselő felelősséggel­ tartozik, azért, hogy a rendkívüli bőséges termés teljes egészében hozzájárulhasson a gazda­sági intézkedések programmjainak megvaló­sításához. Pártunk és kormányunk fokozott figyelmet szentel a könnyűipar fellendítésére. A köny­­nyűiparban eszközlendő­ beruházásokra az 1953—1955. években körülbelül 1,8 milliárd lejt fordítunk, az ötéves tervben előirányzott 980 millió lejjel szemben s ez­által növeljük az élelmiszeripar — hús, hal, étolaj, cukor — termelését, amely 1954-ben 40—60­ száza­lékkal fog emelkedni 1953-hoz viszonyítva. Ezek mellett az intézkedések mellett azon­ban szükséges az is, hogy néptanácsaink mindjobban kihasználják a hatáskörükbe tar­tozó terület sajátosságának megfelelő lehe­tőségeket. A helyi erőforrások felkutatásával és hasznosításával minél magasabb, fokra kell emelniök a helyiipari vállalatok termelékeny­ségét, hogy olcsó és bőséges közszükségleti cikkekkel láthassák el a lakosságot. A párt és a kormány a helyiipar termelésének ösztönzésére intézkedni fog a helyiipar egyes ágazatainak újjra­­felszerelése érdekében; a helyiipar "bi­zonyos mennyiségű anyagkiutalást kap a központosított alapból. Ezek­­az intéz­kedések előrelendítik a helyi ipar felvirágoz­tatását. A rajoni vagy tartományi néptaná­csok végrehajtó bizottságainak és helyiipari­­községi gazdálkodási osztályainak azonban nem szabad csak erre a segítségre támasz­­kodniuk, hanem minden belső tartalékot fel kell használni. Egyes tartományi és rajon­ helyiipari vállalatunk már eddig is szép eredményeket ért el. A resicai Progresul vál­lalat például értékesen hozzájárul a dolgo­zók igényeinek kielégítéséhez. Az első félévi tervet 30 százalékkal teljesítette túl és meg­kétszerezte az élelmiszercikkek gyártását. Nagybánya, Kolozsvár tartományokban és a Magyar Autonóm Tartományban jól szerve­zett helyiipari vállalatok működnek. A temes­­vártartományi Lippa rajonban gyümölcsaszaló és gyümölcsízgyártó üzemet szerveznek. Néptanácsainknak egyik legfontosabb fela­datát kell képezze a már meglévő vállalatok tökéletesítése és újak létesítése. Ezen a téren a legszélesebb tömegek alkotó kezdeményezé­­sét kell igénybe venniök. Különös gondot kell fordítani a helyi ipari­ és községi gazdál­kodási osztályok állandó bizottságainak az aktivizálására. Ezeknek az állandó bizottsá­goknak a segítségével óriási értékek felku­tatását és kitermelését oldhatják meg népta­nácsaink. Minden­­képviselő szívén kell visel­je a dolgozók jobb ellátásának, életszínvo­nala emelésének kérdését. Minden néptanácsi képviselőnek latba kell vetnie erejét, hogy az állandó bizottságok keretében minél széle­sebb aktívák létesüljenek ,az illető vajon vagy tartomány természeti kincseinek­­hasznosítá­sára, tanulmányozzák a lehetőségeket, hogy a­­mezőgazdasági termelés észszerűsítésével és az állattenyésztés fellendítésével élelmiszer­bázisokat létesítsenek. Néptanácsaink végrehajtó bizottságainak a legmesszebbmenő támogatást kell nyújtaniuk a szövetkezeti egységek élelmiszergyártó üzemeinek, hogy terveiket teljesíthessék. A sepsiszentgyörgyrajoni Agevacoop értékes akciót kezdett az erdei gyümölcsök feldolgo­zására. Öt konzerváló központot szervezett be a rajon területén, korszerű felszereléssel. Bár a rajonban gazdag erdei gyümölcstermés van, a vállalat mégsem tud eleget tenni fela­datának, mert a rajon­ és a községi néptaná­csok nem segítik elő a begyűjtés megszerve­zését, nem ösztönzik a lakosságot, hogy részt vegyen ebben az akcióban. A kisipari termelőszövetkezetek és a kis­iparosok is nagymértékben hozzájárulhatnak a dolgozók igényeinek kielégítéséhez a tö­megfogyasztási javak növelésével. Pártunk és kormányunk beruházási kölcsönökkel fogja támogatni a kisipari termelőszövetkezeteket, biztosítani fogja számukra a beruházá­sok végrehajtásához szükséges anyagokat, felsze­relést utal ki számukra a­­központi alapból. A kisiparosokat hosszúlejáratú és kis kamat­tal folyósított hitelekkel fogja ellátni és biztosítja a nyersanyag- és segédanyag­­ellátást. A néptanácsok kötelessége, hogy a helyi erőforrásokból és helyi eszközökkel minden erejükkel támogassák mind a kis­ipari termelőszövetkezeteket, mind a kisipa­rosokat. A dolgozók ellátásának egyik legfontosabb alapját a begyűjtés jelenti. Minden népt­anács felelősséggel tartozik pártunk és kormányunk, s egész dolgozó népünk előtt, azért, hogy a ha­táskörébe tartozó területen hogyan teljesítik a mezőgazdasági termékek begyűjtési tervét. Politikai felvilágosító munkával minden néptan­ács teljesítheti e feladatát. A dolgozó parasztok hazafias példamutatása azt bizo­nyítja, hogy ahol nem mutatkozik szervezési gyengeség, ott a tervteljesítésben sincsen le­maradás, mert dolgozó parasztságunk tisztá­ban van ,azokkal az előnyökkel, amelyeket pártunk és kormányunk nyújt számára élet­színvonala emeléseihez. Országunk népi demokratikus rendszerének hatalmas lehetőségei vannak arra, hogy új lendületet adjon a népgazdaságnak, hogy felvirágoztassa a kultúrát, hogy szüntelenül növelje a nép jólétét. Néptanácsainknak e dolgozók millióinak bevonásával kell támo­­gatniuk ezt a programmot, a nép jóléte szün­telen emelésének ügyét. A Román Népköztársaság Vörös Keresztjének segítsége a görögországi földrengés károsultjainak Kephallania, Ithaka és Zakynthos görög szigetek lakossága sokat szenvedett a szi­geteken legutóbb lezajlott földrengések miatt. A Román Népköztársaság Vörös Keresztjé­nek központi bizottsága táviratot intézett a Görög Vörös Kereszt végrehajtó bizottságá­hoz, amelyben részvétét fejezte ki az augusz­tus 10—11-i földrengés következtében hajlék­talanná vált lakosságnak. A Román Népköz­­társaság Vörös Keresztjének központi bizott­sága 100.000 lejt bocsátott a Görög Vörös Kereszt végrehajtó bizottságának rendelkezé­sére, a földrengés sújtotta lakosság megsegí­tése céljából. (Agerpres.). VII. évf.­1833 sz. 1953 szeptember 1, kedd 4 oldal, ára 20 báni HULLADÉKANYAGBÓL JÓ MINŐ­­SÉGŰ KÖZSZÜKSÉGLETI TERMÉKEK Ploesti tartományban az „Augusztus 23“ rajon­ helyiipari kombinát munkaközössége a helyi erőforrásokat nagymértékben értéke­síti. Az idén 37,9 százalékkal több közhasz­nálati cikket gyártottak,­­mint a múlt év meg­felelő időszakában. A kombinát fafeldolgozó üzemei a tavalyihoz viszonyítva több mint háromszor annyi bútort és csaknem kétszer annyi épületfát hoztak forgalomba ebben az évben. A campinai asztalosműhelyekben például megsérült és kidőlt fákból, — ezek azelőtt az erdőben korhadtak el — most székeket, asztalokat és más bútordarabokat készítenek. A helyiipar­ kombinát nagymennyiségű meszet és téglát éget és cserépkályhát is­­gyárt. Az állami kölcsönnel családi házat építő munkások közül sokan szerzik be a szükséges építőanyagot a rajoni kombinát­nál. Constantin Pandele és­ munkás, a Sov­­rompetrol campinal 1. számú trösztjének gé­pésze, Alexandra Macelaru sztahanovista és Cristea Ionescu a Sovrompetrol campinal 4. számú finomítójának asztalosa is a kom­binátnál vásárol építőanyagot. A kombinát eddig Campii­an húsz családi házhoz szállí­tott építőanyagot. Gura-Belle kombinát asztalosműhelyében a bútorgyártásnál megmaradt deszkahulladé­k­­ból játékot készítenek. Eddig harminc fajta játéktárgyból gyártottak többezer darabot. A helyiipari kombinát vezetősége nagy fi­gyelmet fordít a vegyiipari egységek fejlesz­tésére is. Campinán például petróleum-szon­dáknál és finomítóknál megmaradó üledék­ből és más anyagokból gyertyát, kocsikenő­csöt, fűtőanyagot, cipőkrémet, lakkot, festé­ket, parafint és sok más cikket gyártanak. A kombinát egy másik vegyiipari egysé­gében az olajpréseknél megmaradó üledék­ből szappan készül. Ez az üzem ez év első felében 458 százalékkal több szappant gyár­tott, mint a múlt év ugyanezen időszakában. Az utóbbi hónapokban 2500 kiló szappant, 90 kiló sarokvédővasat, 35 darab harcsafű­­részt, 2480 vedret stb. készítettek tervelő­irányzatukon felül. A ploesti Republica vállalat munkaközös­sége gumihulladákból, maradékokból gumíro­zott vászonkötényeket, öveket, kerékpár­nyer­­geket, stb. készít. Az üzem egyik osztályán ugyancsak hul­ladékból gumitalpakat és sarkokat gyárta­nak. Az osztály munkásainak többsége részt vesz a szocialista versenyben. Ennek tudható be, hogy az osztály nemcsak teljesítette ez évi tervfeladatát, de ezen felül 12.230 pár­­jó­­minőségű gumitalpat szállított. FONTOS, ÚJ CIKKEKET GYÁRT A TERMELÉS VÖRÖS ZÁSZLAJÁVAL KITÜNTETETT VÁLLALAT A fővárosi néptanács képviselő szobájában ünnepélyesen átadták a Termelési Vörös Zászlót a bukaresti helyiipari szektor élen­járó üzemének. Ez alkalommal D­in Pavelescu mérnök, a fővárosi néptanács helyiipari osztályának igazgatója ismertette a helyiipari üzemek kollektíváinak eredményeit. Hangsúlyozta, hogy milyen fontos szerepük van ezeknek az üzemeknek Bukarest bőséges áruellátásában. A főváros helyiiparának termelése 1950-hez viszonyítva 337,7 százalékkal emelkedett. Ez év első felében 51,2 százalékkal több köz­szükségleti cikket gyártottak,­­mint az elmúlt év hasonló időszakában s ugyanakkor száz­féle­­árucikkel bővítették a választékot. Az év első hat hónapjában a termelési ter­vet 23 százalékkal túlteljesítették. Az élel­miszeriparban dolgozó munkások és tech­nikusok 20,5 százalékkal, a fémipari dolgo­zók 22,2 százalékkal, a vegyi- és üvegipar­ban 15,8 százalékkal, a textil- és bőriparban 4,4 százalékkal teljesítették túl a félévi tervet A helyiipari szektor Termelési Vörös Zász­laját a mérőkészülékeiket gyártó IAT-üzem munkaközössége nyerte el kiváló teljesítmé­nyéért. Az üzem munkaközössége a kiváló szovjet módszereket és hazai sztahanovistá­ink kezdeményezéseit alkalmazta. S ennek köszönhető, hogy 25,2 százalékkal túlteljesí­tette első félévi tervfeladatait s jelenleg már szeptember 21-re dolgozik. A­­helyi ipari vállalatok ebben az évben a választékot is bővítették. Az TAI-üzemben a többi között most villanyfőzőket, petróleum­lámpákat, órákat, borotvapengéket, borotva­­készüléket, logarlécet, sőt gépkocsialkatré­szeket is gyártanak. Az ünnepség végén a fővárosi helyiipari üzemek több munkása, mérnöke, technikusa szólalt fel. Hangsúlyozták, hogy a jövőben még nagyobb buzgalommal teljesítik azokat a feladatokat, amelyeket pártunk és kormá­nyunk bízott rájuk s fokozottan­­harcolnak dolgozó népünk életszínvonalának emelé­séért. JAVUL A HELYI ERŐFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSA UDVARHELY RAJONBAN A helyi erőforrások minél jobb kihasz­nálására az udvarhelyrajoni néptanács mel­lett nemrégen megalakították a „József Attila“ helyi ipari vállalatot. A vállalatnak már 63 alegysége van. Asztalosműhelyei, lá­dagyára, fazakasműhelyei, olajprései, gyap­­júfésülő- és fonómű­helye és a többi műhely ie elősegíti a helyi erőforrások kiaknázását. Rövidesen gyümölcsaszalót és korszerű tég­lagyárat helyeznek üzembe. A vállalat terv­­bevette egy bognárüzem, továbbá egy ma­lommal, olajpréssel és aszalóval ellátott élelmiszeripari alegység, valamint egy újabb gyümölcsfeldolgozó-osztály létesíté­sét. A „József Attila“ vállalat munkája hozzá­járul a tömegfogyasztási cikkek termeléseinek fokozásához és a rajon dolgozói ellátásának megjavításához. ORSZÁGOS ÉLVÁLLALAT CÍMMEL JUTALMAZTÁK A NAGYBÁNYATAR­­TOMÁNYI VÁLLALATOK NAGY­SZERŰ EREDMÉNYEIT (Tudósítónktól.)­­ A huszonkét nagybá­­nyatartományi helyiipari vállalat munkakö­zösségei nagyszerű munkateljesítményekkel köszöntötték hazánk felszabadulásának kilen­cedik évfordulóját. A pártszervezet irányítá­sával az üzemi bizottságok jó szervező mun­kája révén, kiszélesedett a szocialista ver­seny. Sok munkás alkalmazza az élenjáró szovjet munkamódszereket. A szocialista ver­seny sikerét jellemzi, hogy a tartomány he­­lyi ipari vállalatai­­már a negyedik évnegyed­re, sőt egyesek 1954-re termelnek. A szigeti Ilie Pintilie fafeldolgozó üzem 1954-re dolgozik, a nagybányai Closca — élelmiszer-, fa-, fém- és egyéb cikkeket gyár­tó — vállalat 1953 .novemberére, a szatmári Május 1 kombinát és a láposzajoni Lipusana vállalat 1953 októberi tervfeladatait végzi, összegezve, a helyiipari vállalatok fafeldol­gozó részlegei 1954-re, a fémfeldolgozó rész-­­legek 1953 decemberére termelnek. Az üzemi újítók és észszerűsítők hatékony hozzájárulásával 2.063.000 lej megtakarítást értek el. A nagybányatartományi helyiipari vállalatokban újabban 54 sztahanovistát és 795 élmunkást tartanak nyilván. A kiváló eredmények jutalmazásául a he­lyiipari minisztérium Nagybánya­­tartomány helyiipari vállalatait országos élvállalat cím­mel tüntette ki. Eredményes munkájuk elis­merése újabb munkalendületet váltott ki a dolgozók körében. Az RMP KV plenáris ülé­sen megszabott gazdasági Programm szelle­mében fokozzák erőfeszítéseiket, hogy minél ■több, jó minőségű, változatos közszükségleti cikkel láthassák el Nagybánya tartomány városi és falusi dolgozóit. .1» K­B—— A helyiipar a közfogyasztási cikkek bőségéért LAPUNK TARTALMÁBÓL: Szebb', Jobb' készruhát gyártanak a kolozsvári Flacaraban (2. oldal); A fővárosi mezőgazdasági kutatóinté­zet munkájáról (2. oldal) A pártmunka megjavításáért. — (A Scânteia 2754. számának vezér­cikke) (3. oldal); A temesvártartományi néptanács tan­ügyi osztályának munkája az új tanév előkészítéséért (3. oldal) Befejeződött az ENSZ közgyűlésének VII. ülésszaka (3. oldal) A III. Diák-Világkongresszus munká­latai (4. oldal)­ A Szovjetunió külügyminisztériumától (4. oldal)­ A szovjet kormány jegyzéke a francia, amerikai és angol kormányhoz az osztrák államszerződés kérdésében (4. oldal). Osztják a terméselőleget a kollektív gazdaságokban ünnepség Érendréden Az érendrédi kollektív gazdaságban az el­múlt napokban osztották ki a 40 százalékos előleget. Az ünnepségen részt vett számos egyénileg dolgozó paraszt is a szomszédos községből és falvakból. A technikusok tanácsainak betartásával és a mezőgazdasági gépek hozzáértő kihasználá­sával, az érendrédi kollektivisták ebben az évben hektáronként átlagosan 1zül­ kitós bú­zatermést értek el, míg a vetőmagtermesztő területen hektáronként több mint 3.200 kiló búzát arattak. Vasváry Pál élmunkás kollektivista, aki családjával együtt 664 munkanapegységet teljesített, 3072 kiló búzát kapott előlegként. Ion Tandil, a családjával közösen teljesített, 531 munka­napegységért 2595 kiló búza elő­leget kapott. Bókay Sándor ifjúmunkás, noha csak két hónapja lett a kollektív gazdaság tagja, eddigi teljesítményéért 945 kiló búzát kapott. Jelentékeny mennyiségű terméselőleget vittek haza mindazok a kollektivisták, akik szorgalmas munkájukkal vették ki részüket a gazdaság fejlesztés­éből. Bőségesen Kiszető községben (Temesvár tartomány) az „Új idők“ kollektív gazdaságban az el­múlt napokban osztották szét a 40 százalékos terményelőleget. A kiszetői kollektivisták ebben az évben búzából 22 mázsás, árpából pedig 28 má­zsás termést értek el hekáronként. A zöld­ség- és főzeléktermesztés is szép eredmény­nyel járt: egyetlen hektárról 65 mázsa pa­radicsomot szedtek. A főzelékfélék eladása 130.000 lej jövedelmet eredményezett a gaz­daságnak. Ioan Hateg kollektivista a családjával vég­zett munkanapokért 39 mázsa búzát és 2.665 lejt, Constantin Suman pedig majdnem 30 mázsa búzát és 2.353 lejt kapott előlegként. Elena Strambu kollektivista a terményelosz­­táskor 731 kiló búzát és 577 lejt vett át. részesedtek A kiszetót kollektivisták terményelőlegosztá­­yi ünnepségén több mint 200 dolgozó paraszt vett részt. Ioan Hateg kollektivista az előleg átvétele után a következőket mondotta: — Amikor egyedül műveltem a földemet, egy egész év­­alatt sem jutottam ennyi ter­ményhez és pénzhez, mint amennyit most a kollektív gazdaságban csupán előlegként kap­tam. 1951-ben 16 mázsa búzát, 1952-ben pe­dig mindössze 11 mázsát arattam. Ezentúl még jobban fogok dolgozni a gazdaságban, ho­gy még az ideinél is nagyobb termést ér­jünk el. A szép eredmény láttán sok kiszetói és szomszéd községbeli dolgozó paraszt azt a kívánságát fejezte ki, hogy beiratkozhasson a kollektív gazdaságba. A bogárosi kollektív gazdaságban A bogárosi (Nagyszentmikl­ós rajon) kol­lektív gazdaságba az elmúlt napok egyikén sok vendég érkezett Grabác, Lovrin, Kiskom­­lós és más szomszédos községekből. Az elő­legosztás alkalmából rendezett ünnepségre jöttek. Teodor Baturan elvtárs, a kollektív gazdaság elnöke elmondta, hogyan dolgoz­tak a kollektivisták a nyári mezőgazdasági kampányban, hogy minden munkát idejében és jól végezzenek el, hogyan alkalmazták az agrotechnikai előírásokat. Mindez hozzájá­rult ahhoz, hogy a búzánál hektáronként 3000 kilós, az árpánál pedig 3200 kilós átlagter­mést érjenek el. Bredjuk módszerrel három nap alatt 115.000 kiló gabonát csépeltek ki. A cséplés után a kollektivisták első gondja volt átadni az államnak járó kvótát, kiegyen­líteni a GTA munkáját és félretenni a vető­magalaphoz szükséges gabonát. Ion Seceleanu kollektivista családtagjaival együtt 500 munkanapegységet teljesített és ezért csak előlegként 3,250 kiló búzát és 500 kiló árpát, láncú Constantin pedig 3057 kiló búzát és 478 kiló árpát kapott. Ioan Predeanu kollektivista, aki szintén je­lentős mennyiségű búzát és rozsot kapott elő­legbe, arról beszélt, hogy a kollektivistáknak támogatniuk kell a városi dolgozókat. Éppen ezért — mondotta — nagyon fontos, hogy a kollektivisták gabonafeleslegüket a szövetke­zetben értékesítsék. Kollektív gazdaságaink zöme már betakarította az idei bőséges termést és ugyanak­kor beadta az államnak járó gabonakvótát, eleget tett hazafias kötelezettségének. Amint a kollektív gazdaság minta-alapszab­ályzata is előírja: ezek után szétoszthatják a tagok között a ledolgozott munkanapegységeikre eső gabonamennyiség 40 százalékát. Az előlegosztás­i ünnepnap valamennyi kollektív gazdaságban. Hű tükörképe a gazdaság évi munkájának, az eredményeknek és hiányosságoknak egyaránt és rávilá­gít a további feladatokra, irányt mutat újabb sikerek felé. A jövedelemből több jutott azoknak a tagoknak, akik jobban dolgoztak, nagyobb mértékben járultak hozzá a közös vagyon gyarapításához. A kollektív gazdaságban már megvalósul és fokozott helytállás­ra ösztönöz a szocializmus alapvető elve, mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint. Árubőség Új élelmiszeripari üzemek A kuz­nyec­ki szénmedence városaiban több új élelmiszeripari vállalatot létesítenek. Az üzemeket a legkorszerűbb szovjet gépekkel rendezik be. Kiszelevszk, Osztnik, Leninszk- Kuznyeck bányavárosokban kenyérgyárakat építenek. A korszerű sütödéket magas termelé­­kenységű futószalagos kemencékkel és da­gasztógépekkel­ látják el .Az új berendezés lehetővé teszi, hogy javítsák a kenyér és a pék­sütemény minőségét. Helyreállítják és meg­nagyobbítják a táj­ga városi ma­karó­ni gyárat is és még az év végéig üzembehelyezik a Kamerovóban épülő új cukorgyár első részle­gét , az önműködő karamella-vonalat. Ukrajna élelmiszerüzemei szüntelenül nö­velik a közellátási cikkek gyártását, egyre jobb minőségű árut hoznak forgalomba. Bő­vítik a hús- és tejtermékeket előállító üzeme­ket, a cukorgyárakat és malmokat, az édes­ipari és élelmezésipari vállalatokat, sőt úja­kat is építenek. A köztársaság egyik legnagyobb konzerv­gyárát, a herzoni „Lenin“ üzemeket első­rangú gépekkel, korszerű felszereléssel ren­dezték be. Futószalagrendszert, mosó- és tisz­títógépeket, önműködő töltőkészülékeket és sok más ma­gastermelékenységű gépezetet he­lyeztek üzembe. Ez év eleje óta a cserkasszki gyár negy­venmillió doboz különféle konzervet készített. Ukrajnában A vtankcai üzem körülbelül 300 ezer üveg kitűnő minőségű földieper­, szeder, és ribisz­ke befőttet és gyümölcsízt gyártott. Lelkesen készülnek a termelési idényre az ukrajnai cukorgyárak is. Befejezés előtt áll a mizocsi cukorgyár (Rovno tartomány) épí­tése. Az új gyár naponta tízezer mázsa cu­korrépát fog feldolgozni. A lakosság jobb kiszolgálását szem előtt tartva, a köztársaság különböző városaiban és falvaiban állandóan növelik a közélelme­zési cikkeket árusító boltok számát. Még eb­ben az évben ötszáznál több áruház, étterem és kávéház lép üzembe. A falvakon legalább nyolcszáz új üzletet és tea­házat nyitnak. Növekszik a szovjet cipőipar termelékenysége, bővül a választék 1953 első felében a Szovjetunió könnyűipari minisztériumának cipőgyári vállalatai igen nagymennyiségű lábbelit adtak a dolgozók­nak és egyben növelték választékukat is. Az ország legnagyobb gyárai: a moszkvai Párisi Kommün és Burevesztnyik, a lenin­­grádi Szkorohod és Proletárgyőzelem, a rosz­­tovi Mikoján és a kazátli Spartak az év eleje óta 600 ezer pár cipőt gyártott terven felül. A gyárak most szorgalmasan készülnek az őszi-téli idényre. MOSZKVA. (Agerpres.) - A TASZSZ közli: A Szovjetunió minisztertanácsa meg­vizsgálta a moszkvai „M. V. Lomonoszov“ egyetem új épülete építőinek jelentését, a kormánybizottság véleményezését, a Szov­jetunió művelődésügyi minisztériumának jelentését s megállapította, hogy a kor­mány által kijelölt feladat — az egyetem felépítése, a főbb épületek berendezése megvalósult. 1949—1953 között a moszkvai Lenin-he­­gyen a következő épületeket­ént fették fel. A moszkvai­­ egyetem épületének köz­ponti tömbjét, amely 31 emeletes, térfoga­ta összesen 1.370.000 köbméter. Itt helyez­ték el a föl­dtani és földrajzi tanszéket, a mechanikai és matematikai kar előadóter­mét, az általános egyetemi tanszéket, a tudományos könyvtárat, az 1500 férőhelyes dísztermet, valamint az egyetem más di­daktikai és tudományos intézményeit. Az egyetem fizikai fakultásának 264.600 köb­méter térfogatú épületét és a vegytani fakultás 267.700 köbméter térfogatú épü­letét; lakásokat az egyetemi hallgatók és­­a kandidátusok részére — össze­sen 5754 szobát és 184 lakrészt az egyetemi tanárok és előadók ré­szére; egy 42 hektárnyi területre kiter­jedő botanikus kertet a hozzátartozó be­rendezésekkel, egy kulturális-társadalmi és sportberendezésekkel ellátott építményt. Az egyetem területén összesen 27 fő és tíz melléképületet emeltek, összesen 2.611.000 köbméter térfogattal. Az új egyetemnek 148 előadóterme, több mint ezer tudomá­nyos és tanulmányi laboratóriuma van, azonkívül könyvtárépülete, amely 1.200.000 kötet befogadására alkalmas. Az egyetem laboratóriumai és kabinetjei a legújabb tudományos és tanulmányi felszerelések­kel, villamos berendezéseket, különleges fénytani készülékekkel és rönt­gén­gépekkel, a feltételes relexek, az anyagcserefolyamat tanulmányozására alkalmas szobákkal és más különböző felszereléssel vannak ellát­va, a legújabb tudományos követelmények­nek megfelelően, a mechanika, fizika, vegytan, biológia, geológia, csillagászat és más tudományos ágak tanulmányozá­sára és tudományos kutatására. Az egyetem épülete körül zöld­övezetet létesítettek. Az egyetemhez aszfaltozott utak vezetnek és új hidakat építettek. A minisztérium üzemei, tervezőintézetei, tu­dományos kutatóintézetei és szerelőműhe­lyei fokozott munkát fejtettek ki, hogy különleges újtípusú tanszereket és a tu­dományos kutatómunkához szükséges be­rendezéseket készítsenek, a fémalkatré­szek, a szerkezetek és berendezések épí­tésében és szerelésében, valamint az egyetem munkatelepének a szükséges épí­tőanyagokkal való ellátására. A Szovjetunió minisztertanácsa hang­súlyozta, hogy a moszkvai egyetem új­épületének átadásával széles lehetőség nyílik a Szovjetunió népgazdasága számá­ra képzett szakemberek tudományos felké­szültségének továbbfejlesztésére. A Szovjetunió minisztertanácsa elhatá­rozta: 1. A moszkvai „M. V. Lomonoszov“ ál­lami egyetem új épületét 1953 szeptember elsején "felavatják. 2. A Szovjetunió művelődésügyi mi­nisztériuma és a moszkvai „M. V. Lomo­­noszov“­egyetem rektorátusa köteles gon­doskodni arról, hogy 1953 szeptember el­sejétől biztosítsa a fizikai, vegytani, me­chanikai, matematikai és geológiai fakul­tás működését az egyetem új épületeiben. Ma avatják fel a moszkvai M. V. Lomonoszov egyetem új épületét

Next