Előre, 1953. október (7. évfolyam, 1859-1885. szám)

1953-10-01 / 1859. szám

Világ proletárjai egyesül­­eteiei. A R O M­Á N N­É­P­KÖZ TÁ­R­S­A­SÁG NÉ­PTA N­ÁC­S­A­INA­K LAPJA VIL évf.—1859 s 7. 4 oldal, ára 20 báni 1953 október 1. csütörtök A kínai nép nagy ünnepe Ünnepet ül ma a közel ötszázmilliós kí­nai nép és vele együtt a béke, demokrá­cia és szocializmus hatalmas tábora. Ma négy éve, 1949 október elsején kiál­tották ki Kína ősi fővárosában, Peking­­ben a Kínai Népköztársaságot. A kínai nép, a munkásosztállyal az élen, a kommunista párt vezetésével, egy negyedszázad véres, áldozatos küzdelmeiben végső, győzelmet aratott a burzson-földesúri kuomintangista reakció és a külföldi imperializmus egye­sült erői felett. A kínai felszabadító nép­hadsereg hős katonái győzelemre vitték az öt aranycsillagos vörös lobogót, a kínai nép szabadságának és egységének dicső­séges jelképét. A kínai népi felszabadító mozgalom dia­dala, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom és a szovjet népnek a Nagy Hon­védő Háborúban a német fasizmuson és a japán militarizmuson aratott győzelme után a legfontosabb esemény. A kínai for­radalom újabb súlyos csapást mért a nem­zetközi imperializmusra. A Kínai Nép­­köztársaság megalakulása újabb hatalmas rést ütött az imperializmus gyarmati rendszerén, megmutatta az utat, amelyen gyarmati és félgyarmati sorban élő népek kivívhatják szabadságukat és függetlensé­güket. Ennek következtében Kelet gyar­mati és függő országaiban a nemzeti sza­badságharc új, magasabb fokra emelke­dett. A kínai forradalom győzelme és a Kí­nai Népköztársaság megalakulása megerő­sítette a demokrácia, a szocializmus és a béke hadállásait. A világon megjelent egy új nagyhatalom, amely a többi békeszere­tő erővel együtt síkraszáll a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának érdekei mellett. A felszabadult kínai nép nagy barátsága a békeszerető Szovjet­unióval, a történelem legnagyobb szövet­sége. Az együttesen 700 millió népessé­gű Kína és a Szovjetunió népeinek össze­fogása olyan erő, amelyet nem lehet le­győzni. A szovjet-kínai barátság meg­erősödése és megszilárdulása a béke vi­lágtáborának megerősödését jelenti. A népi forradalom tüzében született nép­­köztársaság véget vetett az idegen hódítók évszázados uralmának Kínában, szétzúzta a nemzetközi imperializmus kuomintan­gista ügynökségének kegyetlen rabbilin­cseit. A kínai nép vette kezébe sorsának irányítását és hatalomra juttatta a népi demokratikus rendszert. A kínai nép, testvéri barátságban a Szovjetunió vezette béketábor valamennyi népével, szorosan tömörülve a Kommu­nista Párt köré, sikerrel építi új, függet­len, békeszerető, szabad hazáját. Szomorú örökséget vett át 1949-ben Kína fiatal népi kormányzata. Lerombolt gyárak, vízzel elárasztott bányák, felper­zselt falvak jelezték a kuomintangista ban­diták garázdálkodásait. A kínai nép nyo­morban, nincstelenségben tengődött. Ma, mindez csupán a múlt emléke. So­kat, nagyon sokat fejlődött az új Kína tör­ténelmének e rövid négy éve alatt. E rö­vid idő alatt Kína a fejlődés olyan útját járta meg, amelyet a hűbéri Kína évszázad alatt sem érhetett volna el. A népi de­mokrácia diktatúrája­­ jelentősen meg­szilárdult és állandóan erősödik. Kína tör­ténelmében először megvalósították az or­szág területeinek egyesítését. Kína 60 nemzeti kisebbsége egységes és össze­tartó testvéri családban egyesült a nagy kínai néppel. Békésen felszabadult Tibet. A most folyó általános választások, ame­lyeken az államhatalom szerveit , az össz­­kínai népi gyűlést és a helyi népképviseleti gyűléseket választják meg, a néphatalom megszilárdulását bizonyítják, a kínai nép a Kommunista Párt és a népi kormány megbonthatatlan egységét igazolják. A kínai nép az új élet építésében, a nagy társadalmi és gazdasági átalakulások megvalósításában, hazája iparosításában és mezőgazdasága felemelésében önzetlen testvéri segítséget kapott és kap továbbra is a szovjet néptől. E megbonthatatlan barátság és szövet­ség ékesszóló megnyilvánulásai a nemré­giben Moszkvában lefolyt tárgyalások eredményei. A Szovjetunió rendsze­res gazdasági és technikai segélyt nyújt Kínának 91 új és 50 építésben levő gyár felépítésére, illetve újjáépítésére. A szovjet kormány biztosítja Kína számá­ra, hogy az újonnan épült gyárak munká­sait és műszaki személyzetét elküldhesse a Szovjetunió hasonló vállalataiba, megfe­lelő szakmai képzettség elsajátítása céljá­ból és különféle szovjet szakértőket küld Kínába. E 141 alapvető fontosságú ipar­­vállalat felépítése rendkívül jelentős Kína iparosítása, Kínának a szocializmusra való fokozatos áttérése szempontjából. „A szov­jet kormány a nagyszerű szocialista építés több mint 30 évi gazdag tapasztalataira támaszkodva — írta Mao Ce-dun elvtárs, a szovjet kormányhoz intézett táviratában — egész sor elvi és konkrét tanácsot adott nekünk országunk ötéves tervének irány­vonalait illetően. Ezek a tanácsok hozzá­segítenek bennünket ahhoz, hogy Kina gazdaságának felépítése művében kikerül­jünk sok hibát és sok tekervényes utat”. A fiatal Kínai Népköztársaság állami, gazdasági és kulturális építőmunkájának sikerei, eredményei a marxi-lenini eszme diadalát hirdetik. A népi Kina forradalmi átalakulásai kö­zött jelentős helyet foglal el a történelem­ben páratlan méretű földreform. A dol­gozó parasztok között szétosztottak a föl­desuraktól elkobozott 47 millió hektár ter­mőföldet, nagymennyiségű szarvasmarhát, mezőgazdasági felszerelést, lakóházat. A földreform teljesen megszüntette a földes­úri osztályt, örökre felszámolta a paraszt­ság hűbéri kizsákmányolását. A Kommu­nista Párt megvalósította a kínai parasz­tok évszázados álmát: a föld azoké lett, akik megművelik. A népi kormány hatal­mas segítséget nyújt a parasztságnak: kölcsönökkel, vetőmaggal látja el, ha­talmas öntöző berendezéseket létesít. Az új kínai faluban a párt kezdeményezésére gyors ütemben fejlődnek a kölcsönös se­gítség alapján működő földműves csopor­tok és már a parasztok több mint 40 szá­zalékát foglalják magukban. Négyezer mezőgazdasági termelőszövetkezet, 52 nagy állami gazdaság létesült, megkezdő­dött a kollektív gazdaságok alakítása. A földreform megteremtette a termelőerők fejlesztésének, a mezőgazdaság felvirágoz­tatásának feltételeit. Az elmúlt évi gabo­natermés 17 százalékkal, a gyapot 52 szá­zalékkal haladta túl a háborúelőtti színvo­nalat. A háború lerombolta ipart már az év elején nagyrészt helyreállították a termelés majdnem minden ágában túlszárnyalta a háborúelőtti színvonalat. A kínai dolgo­zók hazafias lendülete, szabadságszeretete nem ismer határt. A helyreállított kínai gazdaság az idén rálépett a tervgazdálkodás útjára, az első ötéves tervének megvalósítására. Új gyá­rak, üzemek, vízierőművek épülnek. A vas-, acél- és gépgyártás a háború előttinek kilenc­szeresére emelkedett. A szén termelése kétszeresére, a kőolaj kitermelése több mint háromszorosára növekedett. Az 1953. év végén az ipar termelékenysége 23 szá­zalékkal növekszik. Lendületesen fejlődött a gépgyártó ipar. Az újonnan épült gyá­rak és üzemek esztergákat, villamos beren­dezéseket, több mint 400 új géptípust és gépezetet állítanak elő. Elkészültek az első hazai mozdonyok, traktorok, gépkocsik és motorbiciklik. A Kínai Népköztársaság si­kerrel halad az iparosítás útján, amely biztosítja a szocializmusra való fokozatos áttérést. Kína iparosítása a népért, a nép érde­kében történik. A nehézipar megteremtése biztosítja az ország gazdasága gyors fej­lődését, a dolgozó nép anyagi és kulturá­lis színvonalának növekedését. A kínai forradalom győzelme nemcsak szabadságot és demokratikus jogokat biz­tosított Kína többszázmilliós népének, hanem jelentős mértékben megjavította a kínai munkásosztály és parasztság anyagi színvonalát. A munka termelékenységének növekedése, a valuta megszilárdulása, a közszükségleti cikkek árának csökkentése következtében állandóan növekedik a kí­nai dolgozók reálbére. A múlt évben az állami vállalatok dolgozóinak reálbére az 1949-ik évihez viszonyítva 75 százalékkal növekedett. A dolgozók részére számos szanatóriumot, pihenőotthont létesítettek. A népi kormány csupán az elmúlt évben egymillió ember részére épített lakóházat s a lakóházak építését sokkal nagyobb arányokban folytatja tovább. A Kínai Népköztársaság sikerei a világ elé tárják azt a hatalmas erőt, amelyet a felszabadult Kína jelent. A hatalmas kí­nai nép szilárd elhatározását, hogy meg­védi szabadságának vívmányait minden belső, vagy külső ellenséggel szemben. Az új Kína következetesen harcol a Tá­vol-Kelet és az egész világ békéjének vé­delméért. A testvéri koreai nép szabadság­­harcában a kínai önkéntesek tízezrei vet­tek részt és segítettek kivívni a nagy győ­zelmet. A Kínai Népköztársaság ugyanak­kor diplomáciai síkon is teljes erejével harcol a távolkeleti béke biztosításáért. Ragyogó megnyilatkozása ennek az a távirat, amelyet Csu En-láj külügyminisz­ter intézett az elmúlt napokban az ENSZ- hez a koreai békeértekezlet kérdésében. Az új, népi Kína léte és sikerei hitet és reménységet öntenek a Kelet valamennyi elnyomott népének szívébe és megacéloz­zák erőiket az imperializmus gyarmati láncának újabb elszakítására. A kínai nép győzelme óta fokozott erővel lángolt fel a gyarmati népek nemzeti felszabadító harca s az imperialisták nem tudják már a régi módon rabságban tartani Ázsia el­nyomott népeit. A Kínai Népköztársaság Ázsiában és a csendesóceáni övezetben a stabilitás hatalmas tényezőjévé vált. Az agresszió mestereit dühíti, hogy Kína már nem mint báb szerepel a nemzetközi po­rondon, hanem saját, független, önálló po­litikáját folytatja. Az amerikai imperialis­ták mindent megpróbáltak, hogy újból rabigájukba hajtsák a felszabadult kínai népet. Gazdasági blokádot szerveztek el­lene, a legszemérmetlenebb eszközökhöz folyamodnak, hogy elgáncsolják a Kínai Népköztársaság felvételét az ENSZ-be, mint az öt nagyhatalom egyikét. Mind­ezek még jobban kiélezték a kapita­lista táboron belüli ellentéteket. A kínai nép igazsága és ereje tudatában bátran harcol elvitathatatlan jogainak érvénye­sítéséért. Az egész világ becsületes embe­rei együtt éreznek a nagy kínai nép har­cával. Hazánk dolgozó népe szeretettel és fi­gyelemmel kíséri a nagy kínai nép hősi küzdelmét szabad országa felépítéséért. Mind megbonthatatlanabbá, mind elmé­lyültebbé válik a népeink közötti barátság. Kulturális és gazdasági kapcsolataink erő­södnek. Egybekapcsol bennünket forró sze­retetünk és hálánk a győzelmes Szocializ­mus Országa iránt, valamint az a közös harc, amelyet a béke megvédéséért s a szocializmus felépítéséért folytatunk. Népünk, a világ békeszerető népeivel együtt üdvözletét küldi a nagy kínai testvérnépnek nemzeti ünnepe alkalmából. Újabb győzelmeket kívánunk ahhoz a harchoz, amelyet a Kínai Kommunista Párt folytat a szocializmus felépítéséért, a dolgozók jólétéért és a világbéke megőr­zéséért. TÁVIRATOK MAO CE-DUN elvtársitok, a Kínai Népköztársaság Központi Népkormánya elnökének, PEKING A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 4. évfordulója alkalmából a Román Népköz­­társaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége és a magam nevében is a legő­szintébb üdvözletemet tolmácsolom Önnek, Elnök elvtárs. Teljes szívbő­l újabb sikereket kívánok a hős kínai népnek szabad hazája felvirág­zásáért, az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdításáért. Dr. PETRU GROZA a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyű­lése Elnökségének elnöke CSU EN-LA] elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Központi Népkormánya Állami Közigazgatási Tanácsa elnökének és külügyminiszterének, PEKING A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 4. évfordulója alkalmából, kérem fogadja a román nép és a Román Népköztársaság kormányának legforróbb üdvözletét. A román nép egyre nagyobb sikereket kíván a nagy és hős kínai népnek az új népi Kína fejlesztésében és abban a nagyszerű harcban, amelyet a Távol-Kelet és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdításáért folytat. GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke CSU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Központi Népkormánya Állami Közigazgatási Tanácsa elnökének és külügyminiszterének. PEKING A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 4. évfordulója alkalmával kérem, fogadja legőszintébb üdvözletemet. Újabb sikereket kívánunk az új népi Kína fejlesztésében s a béke ügyének fenntartásáért és megszilárdításáért folyó harcban. SIMION BUGHICI a Román Népköztársaság külügyminisztere LAPUNK TARTALMÁBÓL: A szovjet mesterlövészek nyomdokain (2. oldal) Fejlődő kultúrotthonok Sztálin tartomány­ban (2. oldal) Biztosítsuk állataink legeltetését és takar­mányozását (2. oldal) Négyéves a Kínai Népköztársaság (3. oldal)­ A szovjet kormány jegyzéke Franciaor­szág, Anglia és az Egyesült Államok kormányához a külügyminiszterek ta­nácsának összehívásával kapcsolatban (4. oldal) Louis Saillant-nak, az SZVSZ főtitkárá­nak rádióbeszéde (4. oldal) Menon indiai küldött felszólalása az ENSZ-ben (4. oldal) Az ausztráliai békekongresszus (4. oldal) A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének tervénsyerejű rendelete a néptanácsi képviselőválasztások napjának megállapításáról A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége elren­deli: 1. — A néptanácsi képviselőválasztásokat 1953 december 20-án tart­ják meg. DR. PETRU GROZA a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke GH. MARUSSI a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének titkára Diszgyűlés a fővárosban a Kínai Népköztársaság kikiáltásának IV. évfordulója alkalmából A Kínai Népköztársaság kikiáltásának IV. évfordulója alkalmából a Külföldi Kulturkap­­csolatok Román Intézete szerdán este disz­­gyülést rendezett a Szakszervezetek Központi Tanácsának színházában A gyűlésen számos dolgozó, sztahanovista, a tudományos, kul­turális és művészi élet, valamint a sajtó, szá­mos képviselője vett részt. A gyűlést a Román Népköztársaság, a Kí­nai Népköztársaság és a Szovjetunió állami himnuszaival nyitották meg. Ezután Ilie Murgulescu akadémikus, fel­sőoktatási miniszter, méltatta a Kínai Nép­­köztársaság kikiáltása IV. évfordulójának jelentőségét. Utána Van Ju-pin, a Kínai Népköztársa­ság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete mondott beszédet. Hangsúlyozta a népi Kínának a népi forradalom győzelme után az államépítésben és a gazdasági építőmunkában elért jelentős sikereit.­­ A hallgatóság mindkét beszédet élénken megtapsolta és melegen tüntetett a román és a kínai nép barátsága mellett, amelyek együtthaladnak a nagy Szovjetunió vezette béketáborban. A gyűlésen megjelentek dr. Petru Groza, Gheorghe Apostol, Miron Constantinescu, Gh. Stoica, S. Bughici, D. Coliu, Alexandru Draghici altábornagy, Sorin Toma, L. Sala­­jan altábornagy, M. Mujic, N. Cioroiu és T. Rudenco külügyminiszterhelyettesek, M Ma­cavei, a Külföldi Kulturkapcsolatok Román Intézetének elnöke, C. Bu­daru, a fővárosi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, továbbá miniszterek, miniszterhelyettesek, ál­lami főtisztviselők és a tömegszervezetek képviselői. Jelen voltak a diplomáciai testület tagjai. Az ünnepség végén bemutatták „A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 111. évforduló­ja“ című színes dokumentumfilmet, amely a kínai nép sikereit szemlélteti a felszaba­dulást követő első években. (Agerpres.) HAZÁNK MINDEN TÁJÁRÓL Fokozni kell a cséplést és a kapásnövények betakarításának ütemét Kolozsvár tartományban Kolozsvár tartományban a nyári me­zőgazdasági kampányra elkészített mun­katerv szerint szeptember 20-ra be kellett volna fejezni a cséplést, azonban szep­tember 23-án még csak 83 százalékban végezték el tartományi viszonylatban. Szamosújvár, Enyed, Ludas, Kolozsvár és Torda rajonokban 98—99 százalékban fejezték be a cséplést. Itt a rajoni népta­nácsok mezőgazdasági osztályai megfele­lő intézkedéseket tettek ennek érdekében, mozgósították és beosztották megfelelően a rajonok rendelkezésére álló gépeket. Sármás, Zilah, Hunyad, Dés és Topán­falva rajonokban azonban alig 70—80, míg Naszód rajonban mindössze 40 szá­zalékban végezték el a cséplést. A tartomány egyik legjobban működő gép- és traktorállomása éppen Désen van. A traktoristák naponta túlteljesítik nor­májukat, mégis Dés rajonban a néptanács rossz szervező munkája miatt a cséplés nagyon gyengén áll. A tartományi népta­nács több cséplőgépet — számszerint 120-at — adott Sármás rajonnak is segít­ségül, hogy késésüket behozzák. Ennek ellenére a rajonban igen lassan, vontatot­tan halad a cséplés. Ezekben a rajonokban a cséplés nagy szemveszteség mellett történik, de még ennél is nagyobb hiba, hogy az őszi me­zőgazdasági munkákat ezért későn kezd­hetik meg. A tartományban szeptember 23-ig még alig 4 százalékban teljesítették a kukorica betakarítását. Gyengén halad a többi kapásnövények betakarítása is. A rajoni néptanácsoknak a tartományi néptanács irányításával, azonnal intéz­kedniük kell annak érdekében, hogy eze­ket a súlyos mulasztásokat behozzák. Géppel takarítják be a cukorrépát az állami gazdaságokban Az állami gazdaságokban javában folyik a cukorrépa betakarítása. Ebben az évben az állami gazdaságok a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb területen termesztet­tek cukorrépát, így például a cocargeauai állami gazdaság 480, a pietroiui állami gazdaság 550, a fetesti állami gazdaság pedig 461 hektáron termesztett cukorré­pát. Az állami gazdaságokban a cukorrépa betakarításához az idén 130 darab „SKEM 3” gépet használnak. Ezek a gé­pek a Szovjetunióból érkeztek. Egy „SKM 3” gép kezelését csak 2 munkás végzi s naponta 3,5—4 hektárról gyűjtik be vele a cukorrépát. Ehhez a munkához azelőtt 50—60 emberre volt szükség. A gép egy­szerre három sorból szedi ki a répát s ugyanakkor a levelektől is megtisztítja. A nagyszerű gépek teljesítőképességé­nek hozzáértő kihasználása mellett, az állami gazdaságok munkásai már eddig nagy területekről takarították be a cukor­répát. A fetesti állami gazdaságban 6 gép segítségével néhány nap alatt 40 hek­tár cukorrépaföld termését takarították be. A pietroiui állami gazdaságban a jól meg­szervezett munka szintén nagy eredmé­nyeket hozott. A többi állami gazdaság is jelentős munkasikereket ért el a cukorrépatermés betakarításában. A lakosság és az étkezdék, munkatele­pek, közélelmezési egységek, stb. téli ellá­tása végett külön e célra létesített elosztó­helyek útján nagymennyiségű burgonyát és hagymát osztanak ki. A fővárosban 300 ilyen elosztó helyet lé­tesítettek, mégpedig a piacokon, az Apro­­zar- és szövetkezeti boltokban és még sok más helyen. A burgonya ára kilónként 30 báni. A főbb ipari központokban és vá­rosokban 25 kiló burgonyát osztanak ki első részletként. A vállalatok és intézmé­nyek étkezdéi 30 kiló burgonyát kapnak minden alkalmazottuk után, ha egyszer naponta étkeznek a vállalatnál. Azok az étkezdék,­amelyek ebédet és vacsorát is A Magyar Autonóm Tartományi fogyasz­tási szövetkezetek szövetkezetének kereté­ben több termelési osztály működik. Az osztályokon különböző építő­anyagokat és közszükségleti cikkeket állítanak elő: fa­árucikkeket, fonott tárgyakat, textil- és bőrárut, élelmiszercikkeket, vegyszereket, stb. Az osztályokon nagy mértékben hasz­nálják fel a helyi erőforrásokat és rend­szeresen növelik a termelést. Az építőanyagok előállításával 27 osz­tály foglalkozik. Ezeknek dolgozói újabb nyersanyaglelőhelyek és kőbányák üzem­­behelyezésével, a tervelőirányzatnál 10 százalékkal több téglát, fedélcserepet és felszolgálnak, 70 kiló burgonyát kapnak alkalmazottanként. A csecsemőgondozókat és napközi otthonokat minden gyermek után 60 kiló burgonyával látják el. Ellátják a lakosságot hagymával is. A burgonya- és hagymaosztás minél si­keresebb lebonyolításának biztosítására a néptanácsok végrehajtó bizottságai köte­lesek idejében intézkedni megfelelő tároló helyiségek berendezéséről és az elosztó­helyek előkészítéséről. Gondoskodni kell elegendő munkaerőről is a burgonya, hagyma és zöldségfélék kezeléséhez, ide­jében be kell szerezni a szükséges felsze­relést — mérlegeket, gömbhegyű villákat, kosarakat, gyékényeket, meszet állítottak elő az utóbbi két hónap­ban. A textil- és bőráru előállításával fog­lalkozó 33 osztály felhasználja a „Dózsa György”-gyár hulladékait és ezekből kö­tényeket, hátizsákokat, ócska autógumik­ból pedig bocskorokat állít elő. A sepsiszentgyörgyi kombinát és a ma­rosvásárhelyi rajoni szövetség osztályai már egész évi tervüket teljesítették. A közszükségleti cikkek termelésének fokozása céljából jövőre két újabb, egyen­ként 15 tonna teljesítőképességű mészége­tő kemencét, téglagyárat, vasöntödét és ecetgyárat helyeznek üzembe. Fontos intézkedések a lakosság téli burgonya- és hagymaellátásáról Bővül a közszükségleti cikkek választéka Egyre több vezetékes rádióállomást létesítenek az országban Országunkban napról napra gyarapszik a vezetékes rádióállomások és a hangszórók száma. Az utóbbi három hónap alatt 11 rá­dióállomást rendeztek be az ország külön­böző központjaiban, több mint 5000 hang­szóróval. Dornavatra, Visó, Náruja, Gaes­­ti, stb. rádiósítása után, a közeli hetekben kezdik meg működésüket a barladi és romani rádió állomások. Az utóbbi időben jelentékenyen gyarapo­dott az előfizetők száma. A már régebben működő vezetékes állomások előfizetőinek száma csaknem 10.000-rel emelkedett. Jelenleg széleskörű munka folyik Buka­rest rádiósítására. Eddig Chitili Triaj-t, Damaroaiat és Steaua CFR-t rádiósították. A fővárosban felszerelt hangszórók száma az év végére eléri a 40.000-et. Áruházaink jóelőre felkészültek a télre. Kabát, meleg ruhanemű bőséges választék­ban áll a vásárlók rendelkezésére. A fővárosi „Victoria“ áruház szőrme osztályán keresett cikk az irhabunda. Szeptemberi eredmények az aradi Tebában Az aradi „Teba”-gyárban a szeptemberi szocialista versenyek során a gyár vala­mennyi osztályán túlhaladták a terveiő­ irányzatot. A hónap 19. napjáig a szövő­dében 104,26, a befejező osztályon 103,06, a készruhaosztályon pedig 102,09 száza­lékban teljesítették a napi­­tervfeladato­kat. A mennyiségi eredmények mellett je­lentősen javult a minőség is. A szeptem­berben gyártott anyagok 76,77 százaléka első osztályú minőségű. Ezenkívül a vál­lalt 9 százalék helyett 19,94 százalékra fokozták a különleges minőségű anyagok gyártását. A „Gh. Gheorghiu-Dej" üzem kezdeményezése nyomán A bukaresti „Gh. Gheorghiu-Dej” kész­ruhagyár munkaközösségének kezdemé­nyezése, az üzemek belső erőtartalékainak feltárására, nagy visszhangot keltett a craiovai „I. C .Frimu” készruhagyár mun­kásai között. . Marin Firescu technikus nemrég ta­pasztalatcserén volt a „Gheorghiu-Dej” készruhagyárban. Most­­értékes útmutatá­sokat ad a gyár munkásainak és techniku­sainak. A gyár munkaközössége egyre na­gyobb figyelmet fordít újabb belső erő­tartalékok felfedezésére. Két munkabrigád például új szabásmódszert alkalmaz. A szabásminták jobb elhelyezésével a posz­tó-osztály 1. számú brigádjának tagjai szeptember eleje óta 20.703 lej értékű anyagot takarítottak meg. A „hozzávaló”­­osztályon alig 15 nap alatt 3698 lej meg­takarítást értek el az új módszerrel. (Agerpres) Építőmunkásaink a tervteljesítésért A marosvásárhelyi 8-as számú építkezé­si tröszthöz tartozó 802-es építkezési vál­lalat dolgozói az elmúlt hónapban jelentős sikereket értek el a termelés fokozása te­rén, így a munka jó megszervezésével, a felszerelés maximális kihasználásával, va­lamint az előrehaladott munkamódszerek alkalmazásával 242 százalékkal emelték a termelést az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Különösen kitűntek odaadó munkáikkal Lázár Vasile, és Lovász An­­ghel sztahanovisták, akik 129, illetve 87 százalékkal szárnyalták túl előirányzatu­kat. A 803-as építkezési vállalat dolgozói, kiszélesítve a szocialista versenyt, újabb és újabb termelési győzelmeket arattak. Az elmúlt hónapban a holtidő és a lemaradás ellen folytatott küzdelem eredményeként, 38 százalékkal emelték a munkatermelé­kenységet július hónaphoz viszonyítva. Hasonló szép eredményeket értek el a megtakarítások terén is. Így a vállalat munkásai egy hónap alatt közel 2000 lej értékű anyagot takarítottak meg. Különö­sen jól dolgoztak Finta Márton sztahano­vista ács, aki 32 százalékkal szárnyalta túl előirányzatát és Kolozsvári József kő­műves, aki a szovjet módszerek alkalma­zásával 144 százalékban teljesítette terv­feladatát. A 804-es szerelési vállalat m­­unkaközös­­sége megértve a terv teljesítésének fontos­ságát, augusztusban 22 százalékkal emel­te a termelés mennyiségét, 1952 augusz­tusához viszonyítva.

Next