Előre, 1953. november (7. évfolyam, 1886-1909. szám)

1953-11-01 / 1886. szám

Világ trroletárjai egyesüljetek ! A ROMAN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA Növekszik a sztrájkmozgalom a tőkés országokban Ebben az esztendőben, de különösképpen fez elmúlt két-három hónap folyamán a föld ínéhéből feltörő vulkán erejével rázták meg te mindinkább öntudatosodó, osztályharcos proletariátus sztrájkharcai a tőkés világ in­gadozó épületét. A nyomorgó, elnyomott mun­kások milliói és milliói a sztrájk éles fegyve­rével indulnak harcba demokratikus szabad­ságjogaikért, a nagyob darab kenyérért, a biz­tosabb holnapért. A munkásosztály sztrájk- harca végigszáguld valamennyi tőkésorszá­gon, hatalmas méreteket ölt és mind erőtelje­sebb csapásokat mér a kapitalista rendszerre. Az Egyesült Államokban, az 1952-es eszten­dőben, a „nagy sztrájkok“ évében valamivel több mint 1.000.000 munkás sztrájkolt. Az Idén, csupán az év első három hónapjában 550.000 munkás szüntette be a munkát, július­ban pedig az USA munkaügyi minisztériu­mának csökkentett adatai szerint is 260.000 dolgozó lépett sztrájkba. A kikötőmunkások nemrégen lefolyt, részleges sikerekkel vég­ződő nagy sztrájkja dicsőséges fejezete volt az amerikai munkásosztály harcának. Mtg az elmúlt év első tizenegy hónapjában körülbelül ■360.000 munkás tette le hosszabb-rövidebb Időre a szerszámot, Angliában az angol mun. kásosztály ebben az esztendőben még na­gyobb számban küzd az óceánon-tu'.i „barát“ parancsuralmi rendszere következtében létre­jött siralmas gazdasági viszonyok ellen. Csupán ebben a hónapban számos fémipari vállalat, hajógyár és repülőtér dolgozói szün­tették be a munkát. Tovább terjedt a sztrájk­harc Nyugat-Németországban és Japánban is. A japán vasúti munkások csaknem százezres tömege együtt harcol a japán fémipari dolgo­zókkal, az USA japáni támaszpontjain dol­gozók kétszázezres tömege együtt küzd a na­pokban .sztrájkba lépett 250.000 bányásszal. A japán szakszervezeti mozgalom legragyo­góbb megnyilvánulásának és Japán munkás­mozgalma történetében példátlan tettnek te­kinthetjük a japán munkásosztály nagy júliusi politikai sztrájkját, amelyen 3 millió dolgozó kü-dött a sztrájk betiltásával kapcsolatos tör­vénytervezet beiktatása ellen. S felsorakozik mind nagyobb mértékben a tőkésországok dolgozói mellé a gyarmati és függő országok munkásosztálya is. Növekszenek és izmosod- - nak a dolgozók harcos szakszervezetei Mada­gaszkárban épugy, mint Francia-Guyanában. Nyasszaföldön és Belga-Kongóban épugy mint Indiában és a Fülöp-szigeteken. A világ összes népeinek tiszteletét váltotta ki a francia és az olasz munkásosztály hő­siessége azokban a méreteiben páratlan sztrájkküzdeJmekben, amelyeket különöskép­P en augusztusban és szeptemberben vívtak. ranciaországot a Wall Street urai előszere­tettel nevezik „gyengének“ és „betegnek“. Va­lóban, Laniel és á francia kormány többi ve­zetője, valamint az áruló szakszervezeti bon­cok' „Franciaországa“ gyenge és beteg, de erős és hatalmas harcok győzelmes kivivásá­ra képes a milliós dolgozó tömegeket magá­ban foglaló Franciaország. Nincs példa a francia munkásmozgalom történetében olyan, méreteiben és egységében egyaránt lenyűgöző küzdelemre, mint a franciaországi ipari és mezőgazdasági munkások széles tömegeinek augusztusi sztrájkja, mikor is csaknem négy és félmillió francia dolgozó szállt szem­be az USA vezetőköreinek uszályába szegő dött reakciós francia kormány nyomorpoliti­kájával. „Lépjetek fel egységesen a munka- beszüntetésben, s az egység és testvériség szellemében vegyetek részt a szakszervezeti szövetségek nagygyűlésein, a dolgozó nép jobb jövőjéért, országunk sorsának jobbrafor- dulásáért 1“ — szólt szeptember utolsó har­madában Di Vittorio, a CGIL főtitkára az olasz dolgozókhoz. És Olaszországban meg­szűntek dohogni a nagy olvasztókohók, meg­szűntek kattogni a szerszámgépek és a szö­vőgépek orsói, nem vágott az érces falba a fcányász szerszáma, letette az ásót a nagy­birtokokon dolgozó zsellér és nem búgtak fel h hajókürtök a tengerparti kikötőkben. Egyet­len nap alatt nyolcmillióra emelkedett a sztrájkoló olaszok száma, a dolgozók részvé­teli aránya a sztrájkban csaknem valamennyi helyen 90—100 százalékra emelkedett. A Róma melletti hegyek között élnek' a kleriká­lis reakció szellemi fogságában tartott Su- biaco község lakosai. A CGIL nem számított rá, hogv e kcizség lakosai is részt vennének a sztrájkban, úgy, hogy a szakszervezeti nagygyűlésre nem is küldtek megbízottat. Az ’általános sztrájk napján telefonértesítés ér­kezett a községből a római szakszervezeti központba, hogy a piactéren türelmetlenül Várja a nép a szakszervezeti központ megbí­zottját. Hiábavalónak bizonyultak Subiaco község plébánosának fenyegetőzései, a kleri­kális reakcióval egybefonódott olasz nagyipa­rosok, földbirtokosok dühkitörései és a mind­ezek érdekeinek kifejezőjeként fellépő olasz kormány terrorintézkedései — létrejött az olasz nép alulról kibontakozó egységfrontja a tlép ellenségeivel folytatott harcban. A munkásosztály szüntelenül erősödő harca fegyik kifejezője, egyszersmind fontos ténye­zője a kapitalista rendszer egyre mélyülő ál­talános válságának. Napjaink kapitalizmusa, ínely saját megoldhatatlan ellentmondásai £101 szédült fegyverkezési hajszában és a gaz­daság militarizálásában keres menekvést, Í " gyre mélyebb nyomorba taszítja az uralma latt élő néptömegeket. A fegyverkezési haj- za nem menti meg a kapitalizmust a közelgő gazdasági válságtól, de egyre elviselhetetle­nebb terheket ró a dolgozókra, miközben a Wlitarlzáláson és a háború előkészítéséin mű­ködő kormányok a dolgozók további jogfosz­tását, fasiszta bilincsbeverését készitik elő. Ennek következménye a harc kiéleződése a munkásosztály és a tőkések között. Rohamo­san éleződnek az osztályellentétek, egyfelől az Imperialista burzsoázia, másfelől a munkás- osztály és valamennyi dolgozó között. A Bztrájkmozgalom hulláma mindinkább terjed az egész kapitalista világban. A tőkésországok munkásai, amikor újból és újból sztrájkba lépnek, a fokozódó kizsák­mányolás, a növekvő árak, az emelkedő adók és a csökkenő, vagy legjobb esetben befa­gyasztott bérskála kapitalista'valósága ellen harcolnak. Az egymást váltogató kormányok urai csak az utolsó három esztendőben a tej háromnegyedét öntötték ki a francia gyerme­kek tejesbögréjéből, a hús egynegyedét mar­kolták el a francia dolgozók tányérjáról. Min- 'den egyes franciát ruházatának egyötödétől fosztottak meg, mert egyötöddel csökkent a textilfogyasztás. Még a hivátálosan bevallott adatok szerint is égy olasz család átlagos ke­resete létminimumának mindössze 35—51 százalékát fedezi, Amerikában pedig ma egy munkás 55—60 százalékkal kevesebb élelmet vehet, mint 1945 előtt. A nyugati országok sztrájkoló tömegei a munkanélküliség ellen harcolnak. Olaszországban á teljes és: részle­ges munkanélküliek száma több, mint négy és félmillió, Nyugat-Németországban három­millió. Japánban több mint tízmillió, az Egyesült Allamqkban pedig több mint 13 mil­lió teljes és részleges munkanélkülit számol­nak. A kapitalista országok dolgozói sztrájk­jaikkal demokratikus jogaikért, tűrhetetlen szociális helyzetük megjavításáért, jobb élet- feltételekért harcolnák. Ez á tény különöskép­pen akkor válik szemléletessé, ha megrtézzük, melyek voltak a közelmúltban lefolyt. nagy franciaországi és olasZorsZá^l sztrájkok ki­robbanásának közvetlen Okai. E sztrájk ki­robbanásának Franciaországban .Az volt az alapvető oka,,hogy a Laniel-kormány háborús költségvetési kiadások fedezése céljából újabb erőteljes támadást indított a dolgozó franciák életkörülményei ellen: .népellénes törvényter­vezetek elfogadását akarta-a parlamentben ke­resztülhajszolni. Olaszországban a nagy sztrájk kirobbanásának alapvető oka az vóit, hogy az olasz nagyiparosok, miközben maxi­málisan kizsákmányolják a dőlgózókát és pro­fitjaikat még a közszükségleti cikkek árainak állandó növelésével is tetézik, a növekvő árak mellett befagyasztják a fizetéseket E harcok füzében mind nagyobb tömegek előtt válik világossá az az igazság, hogy nyomorúságos helyzetük különösképpen a há­borús politika kövétkézménye. A sztrájkok ilymódon mindinkább'összefogódnak a hábo­rús politika elleni harccal, s inpak közvetlen részei lesznek. Azok tnéliett a helyi munkabe­szüntetések mellett, melyekkel..^ dolgozók egy- egy üZembén, bányában, vagy kikötőben a konkrét háborús intézkedéseknek ellenállnak, egyre gyakoribbá válnak áz égésZ országra kiterjedő háboruellenéS sztrájkmegmozdulá­sok és a konkrét gazdasági követeléseket is mind sűrűbben egészítik ki békeköv.eíelések- kel. így tettek a francia dolgozók milliói ak­kor, amikor nagy augusztysi általános sztrájkjuk alkalmával netttfckak gazdásági kö­vetelésekért- szálltak álkra, liánem egyúttal a börtönbevetett -békeharíósok és bebörtönzött szakszervezeti vezetőik' szábádlábráhetyezé- séért is. így teltek áz atígol tengerészek, ami­kor megtagadták a-közelmúltban az amerikai tankok Koreába Szállítását, és Így tettek az olasz dolgozók, amikör követeléseikbe felvet­ték Olaszország tevékérty bekapcsolását a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a népek közötti gazdasági és kulturális iegyütttnükö- désért folyó harcba. , Amellett, hogy a tőkésországokbeli sztrájk­harcok jelenlegi szakaszának alapvétő jellem­vonása a gazdasági és pólitikai követelések egybefonóaása, van még egy rendkívül fontos jellemvonásuk, jellegzetességük is. Ez a jel­lemvonásuk abban áll, hogy először sikerült megvalósítani több helyén, Így Franciaország­ban és Olaszországban a munkásosztály tei- jes egységfrontját a SZakSzervézéti harcban. A munkásáruló francia és olasz Szocialista, valamint katolikus szakszervezeti vezérek mindig a munkásosztály ereje, megosztásá­nak, szétforgácsoiásának a. politikáját foly­tatták és azt igyekeznék folytatni majd a jövőben is. A kommunistáknak, a társa­dalmi igazság egyedüli képviselőinek fel­világosító munkája nyomán azonban ezek a szakszervezeti boncok mindinkább elvesz­tik maguk mögül a tömegeket, a széles népi tömegek áruló vezetőik akarata ellenére alulról jövő egységfrontba tömö­rülnek. A tökésországok kommunista pártjai és forradalmi munkáspártjai állhatatosan le­leplezik, a nép elé tárják a szakszervezeti boncok árulását, megtévesztő, leszerelő manő­vereiket, a munkásegység, az osztályharcos szakszervezeti egység ellen törő aknamunká­jukat. A tőkésországok dolgozói közül egyre többen ismerik fel, hogy a jobboldali szociál­demokraták az amerikai imperializmus leg- szennyesebb megbízásait teljesitik, ténykedé­sük a háború előkészitését, a néptömegek le­igázását szolgálja. Csupán egyetlen ténnyel alátámasztva a fentieket, ez az alapja an­nak, hogy — miután a két reakciós francia szakszervezet vezérei az általános sztrájk győ­zelmének előestéjén orvul hátbatámadva a munkásokat megegyeztek a Laniel-kormány- nyal, — a sztrájkot mindhárom szakszervezet egyszerű tagjai egységesen továbbfolytatták, még néhány napon át. Mindezek a sztrájkok Sok sikert és részlet­sikert hoznak a munkásosztály számára. Olaszországban például a kormány árrá kény­szerült, hogy a parlament elé ’ terjessze a dézsmások helyzetének megjavítására vonat­kozó törvénytervezetet. Az USA kikötő- munkásainak sztrájkja kénysZerltette áz Egye­sült Államok Légfelső Bíróságát arra, hogy szabadlábra helyezze Harry Bridges-t, a hyü- gáti partvidék dokkmunkpsái szakszervezeté­nek elnökét. Győzelemmel Végződött a japán fémipari munkások sztrájkja Is és nagyje­lentőségű részleges eredményt ért el a frartda dolgozók általános sztrájkja: azt,' hogy bár a munkásellenes törvértyeréfü ,rendeleteket a jobboldali szakszervézeji vezétők árulása után megszavazták, • azok jelenlegi formájukban nem sújtják olyan erősen a^dolgozőkei, mint ahogyan azt a francia kormány tagja) tervez­ték. Ugyanakkor a jharcban részt vett francia dolgozók miltjói döntőén !'!, hozzájárultak Alain Le Léap, André íjtil és több munkásve­zér, valamint 'békeharcos .kiszabadításához a börtönből. E harcok, révéh mhejen egyes or­szágban tovább edződik ■ a munkásosztály. Megerősödik a dolgozók kitartása, öntudata és önbizalma, s uj' hard tapasztalatokká! gaz­dagodik a muhicásmoígalonv Az a lény, hogy a szakszervezeték„a napokban Becsben tartott világkongrésszüsán félvetették \ a jelenkori munkásmozgalom fejlődésének a- lapvető kérdéseit,1 ujahb fegyvert ad a tő­kés országok dolgozóinak kezébe á jogaikért folytatott harcbán, és - ujább biztosítéka e harc továbbfokozodásáhák. Komoly figyel­meztetés ez a burzsoázia és kormányéi szá­mára. Arra figyelmeztet, hogy, a háborús po­litika, a nyomor politikája a'munkásosztály és valamennyi, dolgozó mind ná^yobb, mind elsiántibb sllenillásába-jjtkőzik, Á LAPUNK TARTALMÁBÓL: Egy nagy sáövjét művésszel a kolozsvári és ntárosvásárhelyi színészek között (2. oldali A faleszállitás eredményei és hiányosságai Gyergyószentmiklós rájónban (2. 'óldal) Végezzük el az Öszvégi munkákat a gyü­mölcsösökben (2. oldal) Nemzetközi szemle (3. oldal)' A budapesti Gh. Ghéorghiu-Dej Hajó­gyár november 7-re készül (3. oldal) A Szovjetunió Minisztertanácsának és az SZKP Központi Bizottságának határo­zata h . ' ' (4. oldal) Maurice Thorez elvtárs sajtónyilatkozaté az „Observateur” cimü lapnak (4. oldal)' Lothar Bolznak, az NDK külügyminiszte­rének nyilatkozata Adenauer kormány- programmjáról (4. oldal) Bökény község beszolgáltatás élén Temesvár tartományban az állami kvó­ták gyors és hiánytalan beadásáért Bö­kény község nyerte el a tartományi Vö­rös Zászlót. A község dolgozó parasztjai teljes egészében teljesítették d búza-, ár­pa- és rozsbeszólgáltatáSi terv előirányza­tait. Ezenkívül beadták már az évi tejkvó­ta 90 százalékát és a gyapjukvóta 99,5 százalékát. A kukoricakvóta beadásánál a bökényiek kapták a rajon 1. számú nyug­táját. Az állami kvóták beadásában Bimion Dragos képviselő, valamint Metode Ola- ru és Pantelimon Parvu dolgozó parasz­tok jártak az élen. A szép eredmény jórészt Ana Manea községi begyűjtő érdeme, aki kitartó felvilágosító munkává! és egyéni példamutatással győzte meg a községbéli dolgozó parasztokat, hogy idejében tel­jesítsék az állam iránti kötelezettségeikét. A begyűjtő jó munkájáért jutalmat kapott. Az őszi termények betakarítása A Magyar Autonóm Tartományban már végefelé közeledik az őszi termények be­takarítása. A tartomány dolgozó parászt- jai a betakarítással egyidejűleg leróják az állam iránti kötelezettségeiket is. Október 26-ig a következőképpen telje­sítették a tartomány őszi begyűjtési ter­vét: burgonya 42,2, bab és hagyma 21,9, kukorica 17,4 és napraforgó 15,2 száza­lék. Az állami kvóta beadásában Gyefgyó* szentmiklós, Sepsiszentgyőrgy, Csik és Kézdivásárhely rajonok járnak az élen. Ezek a rajonok már 44—60 százalékra tel­jesítették a burgonyakvóta beadását. Szászrégen, ErdőSzentgyörgy, Marosvá­sárhely és Maroshéviz rajonok lemarad­tak. A kísérleti állomás segítségével Buzriea község (Iasi tartomány) kol­lektivistái ez évi bőséges termésüket a tg.-frumosi mezőgazdasági kísérleti állo­más technikusaitól kapott irányítás segít­ségével érték el. Kukoricából 25 mázsát takarítottak be hektáronként, majdnem két­szer annyit, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A buzneai kollektivisták az idén ősz­szel is mélyszántást végeztek, csak tisz­tított és kezelt magot vétették, hogy jövő­re még bőségesebb termést arassanak. Az őszi vetési tervet túlteljesítették. A baltati (Tg.-Frumos rajon), comar- nai (lasi rajon) és sagnai (Roman ra­jon) kollektivisták, a trifésti és bozieni társult parasztok szintén teljesítették a vetési tervet. Iasi tartományban október 26-ig 37 kollektiv gazdaság és mezőgazdasági tár­sulás fejezte be az őszi vetést. Az őszi vetési tervet hiánytalanul teljesítették a harsovai, delesti, probotai, bozieni és bo­testi dolgozó parasztok is. A helyiipari vállalatokban ís alkalmazzák a szovjet módszereket ■ (Tudósítónktól.), — Csíkszereda ra­jón számói váliálatánál megbeszéléseket tártottak a szovjet piódszérék Alkalmazá­sáról. így a Csíkszeredái November 7 he­lyiipari vállalat gyümölcsfeldolgozó egy­ségénél számos munkái vett részt azon a megbeszélésen, ahol a szovjet konzervipar eredményei! ismertették. Sztaroizta Meny­hért, áz üzém technikai, vezetője a gyü­mölcsfeldolgozó réázlegbén alkalmazott szovjet módsiérekröl bésís^lt. A hozzászó­lók beszámoltak áz e módszerek révén ed­dig elért éfedpiényekfői. ' ,; Az IFET Csíkszeredái vállalátánál ok­tóber 20-án „A izovjét technika hatása faiparunkra” címmel tartottak előadást. Az ezt követő megbeszélés során Császár Jenő, a vállalat főtechnikusa kiemelte azokat, az eredményeket, amelyeket a ra­jon területén a szovjet módszerek alkal­mazásával az érdőkitermelésnél elértek. A csicsói fütőház dolgozóinak megbe­szélésén Csulák Károly sztahanovista mozdonyvezető technikai útmutatásokat adott iáját tapasztalatai nyomán arra- nézve, hogy áz öSSzei mozdonyvezetők hogyan kapcsolódhatnak be az ötszázas mozgalomba. Egyúttal beszámolt ered­ményeiről, amelyeket á szovjet „ötszáza­sok” példamutatásának köszönhet. Gyorsabb áruszállítás a marsrut módszerrel A CFR dolgozói a szovjet marsrut-rend- szer alkalmazásával meggyorsítják a vas­úti tehetáruforgalmat. Ezzel elősegítik a dolgozók ellátását is. Szép eredményeket értek el az adjpdl üzérnvéiétöség körzeté­ben a vasutasok a november 7 és a népta­nácsi képviselőválasztások tiszteletére in­dított Szocialista versenyben: á szerelvé­nyek marsrutizálásávai 615 vagont szaba­dítottak fel más áruiíállitások céljaira. A szebeni üzemvezetőség keretéibe tar­tozó vasutasok a marSrut-módszer alkal­mazásával 1.189 vagont takarítottak meg. A craióvai üzemvezetőség vasutasai a múlt hónapban térven felül 12 marsruti* zált szerelvényt indítottak s ezzel több mint 400 vasúti kocsit szabadítottak fel más szállítások báljaira. A piatra-olti fü­tőház dolgozói fokózott tonnasúlyú szerel­vények szovjet módszerének alkalmazásá­val 6.651 tonna áruval túlhaladták az elő­irt műszaki normát. (Agérpres) Bővítik a választékot a fővárosi November 7 textilüzem dolgozói A fővárosi November 7 textilüzem dol­gozói uj munkagyőzelmekkel köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóját és a néptanácsi képviselő- választásokat. Az üfcem termékeinek vá­lasztékát az utóbbi hetekben 25 uj gyárt­mánnyal bővítették. A háziasszonyoknak sok örömei szereznek majd az itt készült tarkamlntás, szép abroszok és paplanhu­zatok. Gyártásukat sok fejtörés előzte meg. Az üzemben hosszú évek óta hever jónéhány Jacquard Szövőszék, melyeket teljesen használhatatlannak tartottak. De az elmúlt hetekben, amikör az üzem mér­nökei, mesterei, munkásai mindannyian azon gondolkoztak, hogyan lehetne a bel­ső tartalékok kihasználásával uj, tetszetős, kére1- '! árucikkek gyártását megkezdeni, — egyszeriben megszületett az ötlet: ja­vítsuk meg az ócska Szövőszékeket. Azóta három gépet már ütembe is helyeztek. A kijavított szövőszékek egyikén Rizea Florica dolgozik. A fővárosi Industria Bumbacului B üzembén tartott tapaszta­latcserén gyárapitotta ismereteit. Tudását, munkamódszereit másoknak is átadja. Arra törekszik, hogy minél többen megtanulják a Jacquard szövőszékek kezelését“és Így biztosítsák a termelés nö­velését, a választékok bővítését. A gépek üzémbéheiyezésénél Glössel Manfred tech­nikus és Iliescu Iosif mesterek tűntek ki a munkában. Az aradi vállalati étkezdék téli élelmiszerellátása Az arádi. városi néptanies nagy figyelmét fordít a vállalatok és intézményék étkezdéi­nek téli élelmiszerellátására. Az aradvároái néptanáes kereskedelmi osztálya idejében gondoskodott iz étkezdék téli ellátásáról, Összehívták az irádi étkez­dék gondnokait'és ügyvezetőit s megállapí­tották a téli ellátásukhoz szükséges éielnti- szermenrtyiségét, majd konkrét • intézkedése­ket tettek a bészerzésré. Ugyanakkor útmu­tatást adlak az -ellátás módjára, az élelmi­szerek tárolására és egyebekre. Az Arad tartományban hiányzó élelmiszer termékékr beszerzése céljából a. városi népta- nácS kereskedelmi oíztálvá megkezdte az árucserét más tartományokkal. A burgonyát péld.ául Sztálin tartományból hoizák és cse­rébe kukoricát adnák. Az intézkedések folytán az arádi vállala­tok és ihtézmériyek étkezdéi eddig 224.000 kg burgonyát, 34.000 kg káposztát, 18.000 kg hagymát 4 31.000 kg egyéb főzelék- és zöldségfélét kaptak AZ étkézdéket ellátták télire 80.000 kg pa- radicsompasztávál, 26.000 kg. gyümölcsíz­zel és 65.000 kg savanyúsággal az állami és a Szövetkezeti kereskedelem utján, vala­mint saját termelésükből. E.szép eredmények mellett azonban bösé- gésen akadnak hiányosságok is. Az étkezdék részére, kiutált élelmiszerek minőségileg nem mindig megfelelőek. Egyes étkézdék vezető­sége ném földit elegendő gondot a jó gazdál­kodásra. Az- „Augusztus 23“ és a „Retace- reá" étkezdéjében, ahol 1500 ember étkezik, eddig még csak nagyon kis mértékben gon­doskodtak a télire szükséges élélmiszermeny- nyiSégről. A „Refacerea” étkezdéje, noha nagymennyiségű paradicsommal rendelke­zett, nem készített télire parádicsompasz- tát. A városi néptanács kereskedelmi osztálya és az étkezdék vezetősége számolják fel minél előbb hiányosságaikat és gondoskodja­nak idejekorán az étkezdék élelmiszei ellátá­sáról. Kétnapos vásár Kolozsváron A kolozsvári városi és tartományi nép'* tanács kereskedelmi ügyosztályai novem-’ bér elsején és másodikén vásárt szervez­nek Kolozsváron, a város és a falu közötti árucsere-forgalom kiszélesítése céljából. A néptanács illetékes ügyosztályai moz­gósító és népszerűsítő tevékenységet fej­tettek ki annak érdekében, hogy a vásárra mind a falusi termelők, mind a városi keres kedelmi és kisipari vállalatok minél na­gyobb mennyiségben hozzák fel áruikat. Kollektívákat szerveztek, amelyek bejár­ták a falvakat és mozgósították a kollektiv gazdaságokat és a magántermelőket a vá­sáron való részvételre. Ugyanakkor intéz­kedések történtek annak érdekében, hogy a városi kereskedelmi és ipari vállalatók, mint a „Fierui”, „ÖCL Industrial”, „Victo­ria”, „Alimentara”, „Vitadulci”, a helyi­ipari vállalatok, a cipész, szabó stb. kis­ipari termelőszövetkezetek minél több jól ellátott elárusító bódét létesítsenek s bizto­sítsák főként a falusi dolgozóknak szüksé­ges árucikkek bőségét. A vásár kulturális megnyilvánulásokra is alkalmul szolgál. A vásár területén 3 színpadot állítanak fel, ahol a városi kul- turotthonok művészi csoportjai, üzemi kulturegyüttesek, ének- és zenekarok, vala­mint a legjobb falusi kuiturcsoportok szerepelnék. önmegadózlalásból járdát építettek (Levelezőnktől.). — Hidvég község mintegy 2 és fél kilométerre van a vasút­állomástól. Esős időben szinte járhatatlan volt ez az ut. Mivel a község dolgozóinak jelentős része Sztálinvárosba jár dolgoz­ni, naponta kétszer kell megtegye ezt a távolságot. A község lakói elhatározták, hogy járdát készítenek és villanyt vezetnek az ut men­tére. Ezt a határozatot tett' követte. Nem sok idő múlva elkészült a járda, október 17-én pedig kigyult az útszakaszon a villany. Az anyagot önmegadóztatásból befolyt összegből fedezték, a munkálatok nagy részét önkéntes munkával vcj gezték el. Lelkes munkájukkal kitűntek: János István néptanácsi titkár, Mózes Sándor IMSZ titkár, idős Halász Márton és még sokan mások. Teljesült Hidvég lakosságának kívánsá­ga. Ma már villanyfénnyel világított, jő ut vezet a falutól az állomásig. AHami kö'csönből uj mu ikáslakások épülnek Tordán A tordai városi néptanács 41 házhelyet adott a munkában élenjáró dolgozóknak. A cementgyár 22, az üveggyár 4, a Szilika-gyár 4 és a Chimica-üzem dolgo­zói 7 házhelyet kaptak családi ház építé­sére. A Chimica gyár dolgozói a kapott álla­mi kölcsönből már tető alá húztak négy kétlakrészes házat, melyekbe nemsokára beköltöznek boldog lakóik: Vesá Viorel, láncú loan és mások. A gyár vezetősége sok segítséget adott a dolgozóknak családi házuk felépítéséhez. Az üzem többi dolgozója pedig szabadide­jében segített a munkában. KOVÁCS FERENC levelező Falunkban felgyűl a villany Hűvös, borús őszi napok Urnák Gyala­kulón. Mindenki igyekszik minit előbb el­végezni a mezei munkát, mért az a hir járja, hogy nemsokára lehull az első hó is. . A hegyvidéki kis falu szélén, fehérre meszelt szép házacskájában Biríalan Ba­lázsáé már hajnal óla szorgoskodik. Elő­ször az állatokat látja el, majd reggelit készít a családnak-. A nagyobbik fia siet a munkába. Férje a szövetkezeti üzletbe indul, a kisfia — aki még iskolás — ép­pen a könyveit rakosgatja össze Ekkor köszönt be az ajtón Birtalanné édesanyja. Fekete kis poszlőkabátját ko­mótosan kigombolja . $ oda telepedik a tűzhely mellé Elmennek a fiatalok, elcsen­desedik a kis konyha Kelten maradnak. — Kár, hogy nem volt az este gyűlésen édesanyám, — kezdi a beszélgetést Bírta- lanné és enyhe szemrehányás tsendül ki á hangjából — Nagyon szép volt a Román- Szovjet Barátság Hónapjának megnyi­tója. — Igyekeztünk mi. iányom édesapád­dal. hogy elérkezzünk. Hiába csak nem tudtuk befejezni az este a pityókaszedést idejére. Annyi volt a pityóka, hogy alig győztük hazahordani. Amíg elraktuk, az­tán a disznónak enni adni, fejni — azt se tudtam mit csináljak elébb. De hallot­tam a szomszédoktól, hogy nagy dolgok­ról volt szó a gyűlésen. Mondd csak, igaz-e, hogy lesz villanyunk, meg a föld­gázt is bevezetik minden házba? — Igaz bizony — csillárt fel a szeme Birtalannénak a villany hallatára. Eliga­zítja a tarkakendöje alól 'kibújó fekete hajtincseít és odahuz egy székel édes­anyja mellé. — Tudja anyám,, ilyen szép gyűlésünk még nem volt. A néptanács elnöke Rozs­dás Márton elmondta, hogy mi mindent köszönhétünk nti a Szovjetuniónak Mert a Román-Szovjet Barátság, Hónapját ün­nepli most az egész ország. Olyan ügye­sen beszélt Roesdás Márton, mintha csak a szivünkbe látóit volna Elmondta. hogy szereljük a szovjet embereket, mi mindent tanultunk tőlük és hogy az egész életük példa előliünk Elsorolta rendre a sok munkamódszert, amit mi paraszlök megta­nultunk most tőlük, az ágasbuZatermelést, a keresztsorps vetést, a truktoristák segít­ségét és még sok mindent. Kollektiv gaz­daságaink eredményeit is felhozta. hogy lássuk hová vezet a mi utunk is Ezen a gyűlésen tudtuk még azt is. hogy a Román—Szovjet Barátság Hönaó- ja tiszteletére bevezetik fálunkba a vil­lanyt és á jötdgázt is Látja, édesanyám, így teszik szebbéi boldogábbá a mi életün­ket. — Hát abizza jó is lesz — örvendezik az öregasszony. — Nem fázunk többé télen s nem bajló­dunk azzal a füstős petróleumlámpával Hosséan elnézi a tűzhelyet, arcán az öröm vonásai rajzolódnak ki, mintha már látná a jó melégel árasztó gázlángokat. — Mindenki egyszerre akart beszélni — veszi át a szót ismét Birtalanné —, hogy megmondja, mivel járul hozzá a vit- lamositáshoz. Császár Józsi megígérte, hogy 5 köbméter földet, 1000 téglát és még 200 méter gázcsövet Is fog fuvarozni Még az asszonyok is vállaltak. Az Albert felesége 5 napol fog dolgozni. Képzelte csak Béres néni a 06 éves fejével még ő is azt mondta: ,,Ha csak egy szál deszkát is fogók arrébb tenni, azzal <s segnek" — Es te lányom, ejsze nem mertél meg­szólalni? — Dehogyis nem. Megmondottam in Is, hogy megyek a közös munkára amikor csak szükséges Tiz egész napot vállal­tam de lesz az annál több is, ahogy csak futja az időmből. Aki olt volt a gyűlésen, mind sorra je­lentkezeti Akinek van tgáSállatja.a fuva­rozásra iratkozott másak meg tenyeres munkára. Üti dolgozik majd a falu ap­raja, vagina — Oszt Varga Dénes nem beszélt ? Meri az okos dolgokat szokott mondani I — Ajánlotta 6 most is. hogy a munkát osszuk be utcák szerint így mindenki ren­desen el tudja végezni a szántás-vetést meg a betakarítást és kerít magának időt a közös munkára is, — Jó beosztással sokmindenre futja az időből. — Aztán Kovács Dénes beszélt. El­mondta 6 is szépen, hogy mit gondol a falu népe. ,Az egész falu nevében köszö­nöm meg ezt a nagy ajándékot — kezdte. — A mi életünk a múltban olyan volt, hogy arról nem is jó beszélni. Ha mele­gedni akartunk, összeszedtünk a cserjésből egy néhány nyers gallyat. A vi­lágítással is mennyi bat voll mindig. Ke­vés és drága volt a petróleum A hosszú, sötét téli estéken ültünk a sötétben, nem tudtunk mihez kezdeni Sötét, bus volt a mi életünk. Most meg majd a villany világit, a földgáz ég a kályhában A kuttuftittho- nunkhoz is hozzáépítünk még egy nagy termet, mozigépei i$ kapunk és annyi szép filmet láthatunk, mint a városiak. Jó köny­veket is olvashatunk esténként A gyűlés végén még elbeszélgettünk ott egy kicsit, hogyan is lesz. mini szervezzük meg Utána siettünk hazafelé, mert már későre járt az idő S akkor úgy elgondol­koztam magamba, hogy a munkások mennyit adnak nekünk és mi semmit sem ajánlottunk jel nekik a gyűlésen De elha­tároztam, hogy ezután több oityókát, pap­rikát. paradicsomot, tojást és egyebet amit tudok, viszek a piacra, hogy megkönnytl- sem a munkások élelmezését. Éppen ezt akartam mondani én is. Az idén annyi pityóka termett, hogy nem is hittem volna Ma beadom a kvótát és még jócskán marad Elég lesz nekünk télire, de még a piacra is vihetek belőle. Aztán el­megyünk mi is az önkéntes munkára, ha már a villanyról meg a gázról Van szó Apáddal ketten mi is elvégz&nk annyit, mint egy fiatal. Az öregasszony búcsúzik. Hazafele me­net szeme végig siklik a kis falusi utcán Lám rövidesen nagy változások állnak be errefelé Falunkban felgyűl a villany. Eljut ide is a fény s a meleg, megszépül az élet. ROM ESZTER VII. óvf.—1886 sz. 4 oldal, ára 20 báni 1953 november 1, vasárnap HAZÁNK MINDEN TÁJÁRÓL

Next

/
Thumbnails
Contents