Előre, 1953. december (7. évfolyam, 1910-1936. szám)

1953-12-01 / 1910. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAmAK LAPJA VII. évf. —1910 sz. 4 oldal, ára 20 báni 1953 december 1, , kedd LAPUNK TARTALMÁBÓL: Á kolozsvártartományi néptanácsok eredményeiről (2. oldal) A romániai helyi néptanácsválasztá- sok küszöbén (2. oldal) Testnevelés és sport (3. oldal) A Béke Világtanács ülésszakának zá­róülése (4. oldal) A Béke Világtanács ülésszakán részt vevő tudósok felhivása (4. oldal) A népek kulturális kapcsolatainak ki- fejlesztéséről (4. oldal) A szovjet kormány november 26-i jegyzékének külföldi visszhangja (4. oldal)' A koreai politikai értekezletet élőké* szitő panmunzsoni tárgyalások (4. oldal)! Laburista képviselők határozatterve­zete az öthatalmi értekezlet összehí­vása érdekében (4. oldal)] Tárgyalások utján — a békéért A Béke Vílágtanács üzenete azokhoz a szervezetekhez és személyiségekhez, akik a nemzetközi feszültség enyhülését kívánják BECS. (Agerpres.) — A TASZSZ közli a Béke Világtanács következő üzenetét: A koreai fegyverszünet az évek óta aggódó világnak meghozta a reményt, hogy végül csökken a feszültség a nagyhatalmak között. Mégis a megkezdett tárgyalások újabb aka­dályokba ütköznek. A világbéke szempontjából életbevágóan fontos más kérdésekben is nehéznek bizonyul a megegyezés. De a népek a nemzetközi feszültség enyhülését kívánják. A nemzetközi feszültséget kisérő gazdasági nehézségek és politikai nyomás a népek számára mind elviselhetetle­nebbé válnak. Az a véleményünk, hogy ki lehet emelni a világot ebből az állapotból. Immár minden országban különböző politikai és társadalmi erők küzdenek a nemzet­közi feszültség enyhítése érdekében. Mind több tudós, egyházi és politikai személyiség Ítéli el a tömegpusztító fegyverek használatát. A közvéleményt mind jobban nyugtalanítja a különböző fegyverzetek növekvő felhalmozása. Minden józan ember megállapítja, hogy nem lehet rendezni a fontos világpolitikai kérdéseket, nem lehet biztosítani a megkötött egyezmények teljes érvényességét a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül. A nyugateurópai országok többségében mértékadó személyiségek szállnak sikra — minden politikai pártból — a nagy nyilvánosság előtt a német militarizmus feltámasztása ellen, bármilyen formában történjék is az. Ilyen körülmények között úgy véljük, hogy össze kell hangolni mindazoknak a szer­vezeteknek és személyiségeknek az erőfeszítéseit, akik a nemzetközi feszültség enyhülését akarják. A Béke Világtanács 1953 november 28-án elfogadott határozata kifejti álláspon­tunkat ezzel kapcsolatban. Szükségessé válik egy olyan találkozó tervszerű előkészítése, amely lehetővé teszi majd minden szempont szabad feltárását és a lehetséges megoldások megvizsgálását. Egy ilyen jellegű világtalálkozó rövid időn belül való megtartása a nemzetközi feszültség enyhítésé­nek fontos tényezője lenne. A Béke Vílágtanács általános határozata BECS (Agerpres). — A TASZSZ közli: A Béke Világtanács politikai bizottságának általános határozati javaslata, amelyet a Béke Vílágtanács teljes ülése szombaton elfoga­dott, a következő: A Béke Világtanács budapesti ülésszakának felhivása, amely tárgyalásokra szólított fel, mély visszhangra és a legszélesebbkörü támogatásra talált. E kampány következtében napról napra tért nyer és meghozza gyümölcseit az a gondolat, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket mindenki számára elfogadható megegyezések utján rendezzék. Koreában az ellenségeskedések beszüntetése a béke ügyének győzelmét jelentette. Ami Németországot illeti, a nagyhatalmak között váltott legutóbbi jegyzékek bizo- ny'tják, hogy egy négyhatalmi tanácskozás hamarosan lehetséges. Anr Indokinát illeti, Franciaországban és Vietnamban egyaránt utat tőr magának az a gondolat, hogy az ellenségeskedéseket szüntessék meg és békésen rendezzék a kérdést. De a nemzetközi feszültség enyhítésével szembenálló erők a „tárgyalások“ szót arra használják fel, hogy leplezzék a hidegháború folytatására törő akciókat. Nem a tárgyalá­sokra tülekszenek azok, akik a tárgyaló partnert befejezett tények elé akarják állítani; nem a tárgyalást akarják azok, akik olyan feltételeket próbálnak szabni, amelyek meghiú­sítanák a tárgyalásokat. Bizonyos körülmények és bizonyos konfliktusok — Ázsiában és Európában egyaránt — különösen veszélyeztetik a világ békéjét. A koreai tárgyalásokat a meghiúsulás veszélye fenyegeti. Az a törekvés, hogy kizárják a semleges nemzeteket és különösen Indiát egy olyan konferencián való részvételből, amely lényegében ázsiai érdekeket érint, meghiúsíthatja a tárgyalásokat. A népek azonban nem engedik meg, hogy Koreában kiújuljanak az ellenségeskedések. Az európai biztonság érdekei a német kérdés mielőbbi rendezését követelik. Ez a ren­dezés csak a négy nagyhatalom — az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország megegyezése alapján lehetséges. Ennek a megegyezésnek jelenleg az a fő akadálya, hogy az egyik fél fel akarja támasztani a német militarizmust és be akarja vonni Németországot egy háborús koalícióba, amely a másik fél ellen irányül. A Béke Világtanács felhívja az európai népeket, akadályozzák meg az „európai had­seregéről szóló egyezmény ratifikálását és a német militarizmus bármilyen forpnában való feltámasztását. Ha ez megtörténik, akkor megnyílik az ut a négy hatalom megegyezésére a német kérdésben; olyan megegyezésre, amely békés jövő távlatait nyitja meg a német nép előtt és minden európai nép számára biztosítékot teremt azzal szemben, hogy Német­országban feltámadnak az agresszió erői. Hét év óta háború folyik Franciaország és Vietnam között. Ennek a háborúnak csak a hadviselő felek közötti közvetlen tárgyalás vethet véget. A Béke Világfanács üdvözli azt a javaslatot, amelyet ebben a vonatkozásban a Viet­nami Demokratikus Köztársaság küldöttsége tett a kínai küldöttség támogatásával. Ez a javaslat — amelyre a francia küldöttség kedvező választ adott — a rendezés alapja lehet. A Béke Világtanács mindig azon az állásponton volt, hogy az idegen beavatkozás idegen csapatok által való megszállás és katonai támaszpontok létesitése idegen területen egyaránt fenyegeti a népek függetlenségét és a békét Ilyenirányú politika kibontakozása nyilvánul meg a közel- és középkeleti, a latinamerikai és az afrikai országokban egyaránt. Európában ez a politika különösen az „európai védelmi közösség“ tervében és abban jut kifejezésre, hogy atomtámaszpontokat létesítenek Spanyolországban, Ázsiában pedig Japán külföldi megszállásában és'ujrafelfegyverzésének fokozásában, valamint abban nyilvánul meg, hogy az Egyesült Államok Pakisztánban katonai támaszpontokat akar kierőszakolni a maga számára. Ez az utóbbi törekvés azzal a kockázattal jár, hogy a világ egy újabb területén keltenek háborús pszichózist az emberekiszázmilliói között. A fegyverkezési hajsza, a mind nagyobb hatócrejü pusztító fegyverek gyártása elvisel­hetetlen teherként és szörnyű fenyegetésként nehezedik a világra. A Béke Világtanács a stockholmi felhívással, kapcsolatos kampányban és varsói hatá­rozataiban már felhívta a világ figyelmét erre a problémára. A Béke Világtanács sajnálja, hogy az ENSZ eddig nem jutott megegyezésre -ebben a kérdésben és kívánja, hogy foly­tassák az erőfeszítéseket az atom- és a biológiai 'fegyverek teljes eltiltásáért és mindennemű fegyverzet lényeges csökkentéséért, hathatós ellenőrzés mellett. A Béke Világtanács végül emlékeztet arra, hogy — ha egyes problémákkal kapcsolat­ban meg is kezdődnek a tárgyalások — mindig azon a véleményen volt és továbbra is úgy véli, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésének leghathatósabb eszköze •* továbbra is az öthatalmi értekezlet. Ez az értekezlet bármelyik fél kezdeményezésére minden olyan kérdéssel foglalkozhat, amelyet a feszültség okának tartanak és általános, mindenki számára elfogadható meg­egyezésekre juthat. Az öthatalmi értekezletet annak a makacs visszautasítása akadályozza, hogy elismerjék a Kinai Népköztársaság jogos helyét a világ ügyeinek rendezésére hivatott nemzetközi testületekben. A világ közvéleménye mind élesebben elitéli ezt az elutasító magatartást, amely ellenkezik minden állam érdekeivel. Az ENSZ alapokmánya olyan okmányt bocsát a népek rendelkezésére, amely lehetővé teszi a tartós béke elérését, a népeknek tehát tiszteletben kell tartaniok az ENSZ alapok­mányát. Az alapokmány elleni merényletek nehéz helyzetbe sodorták a világot. Az alap­okmány betűihez és szelleméhez való visszatérés segítséget nyújtana a népeknek bizton­ságuk és függetlenségük biztosítására és lehetővé tenné a nemzetek igazi együttműködését annak érdekében, hogy kifejlesszék gazdasági erőforrásaikat, emeljék jólétüket és kultú­rájukat. A béke végső fokon a népektől függ, s a népek fellépése megszüntetheti és meg is kell hogy szüntesse azt a félelmet és aggodalmat, azt a nyomorúságot és nélkülözést, amelyet a hidegháború és a fegyverkezési verseny zúdított az emberiségre. Bővül a közszükségleti cikkek választéka A békeszerető emberiség nagy örömmel Üdvözölte a Szovjetunió külügyminiszté­riumának november 26-i jegyzékét, amely­ben azt javasolja az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormá­nyának,hogy hívják össze a külügyminisz­terek négyhatalmi tanácskozását és Ber­lint javasolja az értekezlet színhelyéül. Rendkívül nagy jelentőségű tény ez. A szovjet kormány ismét keresztülhúzta egyes imperialista körök számításait, akik Hosszú hónapokon át azon mesterkedtek, hogy megakadályozzák a tárgyalások lét­rejöttét, hogy lejárassák a tárgyalások gondolatát, elködösitsék a megegyezés igazi értelmét és olyan bonyolult helyzetet igyekeztek teremteni a tárgyalások körül, amelyben a közvélemény még a legjobb akarattal se tudja kiismerni magát. Érthető, hogy az imperialista politikai körökben nagy zavart keltett a szovjet jegyzék. Nyilvánvalóan lelepleződött e kö­rök mesterkedése. Ha a többszöri jegyzék­váltást eddig az jellemezte, hogy a nyu­gati hatalmak — természetesen „békülé- keny” szólamok kíséretében — de lénye­gében újból és újból kisiklottak a tárgyalások elől, ezúttal — úgy tűnik — épp a kisiklási kísérlet jutott zsákutcába. A szovjet jegyzék a három kormány ja­vaslatának elfogadásával szavukon fogja a nyugatig hatalmakat, ugyanakkor uj erő­vel tömöríti a békaszerető közvéleményt a nagyhatalmi tárgyalások ügye körül. A köz vélemény a szovjet jegyzék nyomán olyan erős nyomást gyakorol az imperialista po­litikai körökre a tárgyalások gondolata mellett, hogy ezt még a polgári sajtó jó része sem képes figyelmen kívül hagyni. „Az igazság az — Írja a THE NEW STA­TESMAN AND NATION cimü angol heti­lap —, hogy a nyugati hatalmak fektettek le előre olyan előzetes feltételeket, ame­lyekről tudták, hogy elfogadhatatlanok.Te- hát a nyugat! hatalmak gáncsolták el a konferenciát és ők utánozzák a hitleri propaganda cselfogását: ellenségemet vá­dolják olyan kétes tisztaságú taktika köve­tésével, aminőt ők maguk követnek/’ A FRANCE SOIRE cimü francia lap meg­jegyzi hogy „...Moszkva javaslatai alkotóak és sokat Ígérnek”, mig a reakciós olasz MESSAGERO azt Írja, hogy a szovjet kül­ügyminisztérium jegyzéke „megváltoztat­hatja a Bermuda-szigeteken tartandó érte­kezlet terveit és programmját.” A november 26-i jegyzék egyenes folyta­tása azoknak a nagyvonalú békekezdemé­nyezéseknek, amelyeket a szovjet kormány a nemzetközi feszültség csökkentésére és a nagyhatalmak közötti megegyezés kö- zelebbirozatalára tett. A Szovjetunió nem elsőizben javasolta külügyminiszteri érte­kezlet összehívását a nemzetközi feszült­ség enyhítését szolgáló intézkedések meg­vizsgálására. A jelenlegi jegyzék immár sokadik azoknak a sorában, amelyek ja­vasolják a béke megszilárdításával kap­csolatos kérdések tárgyalások utján való megvitatását. A szovjet kormány ezzel kapcsolatban jegyzékeiben mindig hangsu. lyozta, hogy az összehívandó külügymi­niszteri értekezletnek meg kell tárgyalnia mindazokat a kérdéseket, amelyek hozzá­járulhatnak a nemzetközi kapcsolatokban fennálló feszültség enyhüléséhez, közöttük a német kérdést, amely a legszorosabban kapcsolódik az európai biztonság kérdé­séhez. A nyugati hatalmakhoz intézett je­lenlegi jegyzékében a Szovjetunió kormá­nya ismét leszögezte, hogy „most is szűk ségesnek tartja egy ilyen értekezlet össze hívását” és „véleménye szerint ezt az ér tekezletet nem kell eleve valamely kérdés megvizsgálására korlátozni, hanem való­ban lehetőséget kell nyújtani arra, hogy vizsgálat tárgyává tegyek a legsürgősebb nemzetközi problémákat.” A szovjet kormány már előzetesen ja­vasolta, hogy hívjanak össze a nemzet­közi kapcsolatokban fennálló feszültség enyhítését szolgáló intézkedések .megvizs­gálása céljából öthatalmi, a német kérdés­sel kapcsolatosan pedig négyhatalmi érte­kezletet. Ezeket a javaslatokat mélyen át­hatja a szovjet kormánynak az az óhaja, hogy hozzájáruljon a nemzetközi feszült­ség enyhüléséhez és elsősorban ahhoz, hogy tartós biztonságot hozzon létre Eu­rópában, amelynek a legfontosabb felté­tele a német kérdés megoldása. A szovjet jegyzék hangsúlyozza, hogy a német militarizmus újjászületése és Nyugat-Németország felfegyverzése előtt utat nyitó „európai hadsereg” megterem­tése, valamint haditámaszpontok létesíté­se számos európai ország területén gyö­keresen ellentétes Európa népeinek bizton­ságával. Az „európai hadsereg” létrehozá­sának igazi célja nem az, hogy védelmet nyújtson azoknak az országoknak, ame­lyek részt vesznek ennek a hadseregnek a November 29-én, Albániának a fasiszta iga alóli felszabadulása 9. évfordulója alkalmá­ból. Miha Lakó, az Albán Népköztársaság bukaresti követe fogadást rendezett a Hadse­reg Központi Házának termeiben. A fogadáson részt vettek a következő elv­társak: dr. Petru Groza, a Nagy Nemzetgyű­lés Elnökségének elnöke; Chivu Stoica, a minisztertanács alelnöke, Emil Bodnáras had­seregtábornok, az RNK Fegyveres Erőinek minisztere; Dumitru Coliu, az RMP KV Po­ll tbürójónak póttagja; Slmion Bughici, kül­ügyminiszter; Al. Draghici altábornagy, bel­ügyminiszter; Constanta Craciun. művelődés­ügyi miniszter, továbbá a kormány és az RMP KV más ta-gjai, állami főtisztviselők, a tömegszervezetek, a központi intézmények és felállításában, hanem az, hogy megteremt­se a reguláris nyugatnémet hadsereg lét­rehozásának lehetőségét. Egy olyan hadse­reg létrehozásának lehetőségét, amelyet a tegnapi hitleristák és mindazok a revans- eszméket hirdető németek támogatnak, akik agresszív céljaiknak megfelelően uj háborút készítenek elő. Ezzel háborúba akarják taszítani nemcsak a német népet, hanem Európa népeit is. A francia mun­kás vagy paraszt jól tudja, hogy a múlt század hetvenes éveitől háromszor gázolt át hazája testén a német militarizmus. A szovjet emberek ugyancsak megismerték a német militarizmus igazi arcát. De meg­ismerték a német hódítókat más európai népek is, és nem kevésbbé hazánk dolgo­zói, akiket a német kardcsörtető politika kényszeritett bele a háborúba. A népek tudják, hogy az „európai hadsereg” ag­resszív katonai tömb létrehozását jelenti, amely semmiképpen nem járulhat hozzá az európai béke megszilárdulásához, ha­nem ellenkezőleg, méginkább elmélyíti a nemzetközi feszültséget. Semmi köze nincs az „európai hadsereg” létrehozásá­nak Anglia, Franciaország és az Egyesült Államoknak ahhoz az állandóan hangozta­tott óhajához, hogy biztosítsák „védelmü­ket”, annál is inkább, mert senki , sem fe­nyegeti ezeknek az országoknak biztonsá­gát. A szovjet kormány ismételten rámuta­tott arra, hogy az európai országok biz­tonságát nem úgy lehet létrehozni, ha több nyugateurópai ország agresszív katonai szövetséget köt egyes keleteurópai orszá­gok ellen, hanem úgy, ha valamennyi eu­rópai ország tömöríti erőfeszítéseit az ál­talános európai biztonság érdekében. Ezek az erőfeszítések az illető országok által előzetesen vállalt kötelezettségeken kell hogy alapuljanak. Olyan kölcsönös kötele­zettségvállalásokon, amelyek bármely eu­rópai agresszió meghiúsítására irányul­nak. Az a tény, hogy a Szovjetunió kormá­nya ismét állást foglalt az „európai had­sereg” létrehozása ellen, azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió mindent elkövet egy világháború veszélyének elhárítása érde­kében, következésképpen, Európa igaz' biztonságának megvalósítása érdekében Ismét bebizonyosodott, hogy a Szovjet­unió a többi európai állammal együtt kész olyan egyezmények megkötésére, amelyek az európai béke biztosítékai lehet­nek. Valamennyi európai ország biztonsá ga csak úgy jöhet létre, ha Franciaor­szág, a Szovjetunió és s többi európai or­szág együttesen harcolnak minden olyan agresszió megelőzéséért, amely uj háborút szülhet. Ez természetesen feltételezi az európai biztonság megerősítése szempont­jából döntő jelentőségű német kérdés meg­oldását, még pedig úgy, hogy Németor­szágnak, mint békeszerető és demokra­tikus országnak helyreállítják az egységét és visszaadják a függetlenségét. A Szovjetunió uj'javaslata, amely szá­mol azzal a ténnyel, hogy a nyugati hatal­makkal történt jegyzékváltás mindeddig nem vezetett eredményre és ezért közvetlen tárgyalásokat javasol, teljes összhangban van a békeszerető népeknek azzal a közös óhajával, hogy mielőbb tárgyalások utján rendezzék a nemzetközi politikai élet vitás kérdéseit, s kölcsönös jóindulattal, a meg­egyezés őszinte óhajának szellemében old­ják meg a nemzetközi feszültség nyugtala­nító problémáit. Népünk is azok közé tar­tozik, akik lelkesen üdvözlik a legújabb szovjet jegyzéket és a nemzetközi feszült­ség enyhülését várják tőle. Mindez azonban még korántsem jelenti azt, hogy a tárgyalásokhoz már egyenes ut vezet. Miközben a francia külügymi­niszter a nemzetgyűlési vitában kijelen­tette, hogy „örömmel fogadta az orosz választ” és ugyanakkor az angol kormány szóvivője isrjgy nyilatkozott, hogy „Nagy- Britannia örömmel fogadta a nyugati meghívásnak az oroszok részéről történt elfogadását”, — az Egyesült Államok külügyminisztériuma a szovjet jegyzékről kiadott első hivatalos nyilatkozatában an nak a megdöbbentő véleménynek ad kife­jezést, hogy „a szovjet jegyzék igazi tar­talma kiábrándító”, ugyanakkor pedig to­vább folynak az előkészületek a három nyugati nagyhatalom külügyminiszterei­nek bermudai tanácskozására. Mindennek arra kell késztetnie a népeket, hogy most — miután a szovjet jegyzék kedvezőbb fel­tételeket teremtett a nemzetközi feszültség békés tárgyalások utján való megoldására — még fokozottabban harcoljanak a nagy­hatalmak közötti tárgyalások létrejöttéért. Felszabadult hazánk dolgozói is egysége­sen követelik a nagyhatalmak tanácskozá­sait, mert jól tudják, hogy nagyszerű építő terveink megvalósitásának legfőbb kezes­sége a béke. szervezetek vezetői, valamint tudományos, kulturális és művészeti életünk képviselői. Megjelentek L. G. Melnyikov, a Szovjetunió bukaresti nagykövete; Van Ju-pin, a Kinai Népköztársaság nagykövete; W. Wrzosek, a Lengyel Népköztársaság nagykövete; D. K. Grekov, a Bolgár Népköztársaság nagykövete; Pataki László, a Magyar Népköztársaság kö­vete; J. Vochomurka, a Csehszlovák Köztársa­ság ideiglenes ügyvivője; K. Streich, a Né­met Demokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvivője; Pák Csen Szék, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvi­vője; Moshe Avidan, Izrael ideiglenes ügy­vivője, továbbá a diplomáciai testület más tagjai. A fogadás baráti légkörben zajlott le. (Agerpres) Élénk agltációs munka Nagybánya tartományban November 20-án Nagybánya tartományban Is befejeződött a tartományi, rajonl, városi és községi néptanácsok képviselőjelöltjeinek javaslása. A tartományban összesen 5.622 NDF-jeiöltet javasoltak A választási kampányban fontos feladat hárul az agitátorokra, ők mozgósítják a dolgozókat az RMP KV augusztus 19—20-1 bővített plenáris ülésén hozott határozatok teljesítésére, ők népszerűsítik a néptanácsok eredményeit és a képviselőjelölteket, ők hív­ják fel a dolgozókat a választási névjegyzé­kek ellenőrzésére. Az eredményes agitációs munka érdekében eddig 9.100 agitátor része­sült a szükséges oktatásban. Az agitátorok választókerületenként, lakónegyedenként, ház­csoportonként és utcánként fejtik ki tevé­kenységüket. Hetenként több mint 500 agitátor megy ki a falvakba. Felvilágosítják a dolgozó parasz­tokat arról, hogy a mezőgazdasági termelés növelése, az állatok és szárnyasok hizlalá­sára és szállítására kötött szerződések hoz­zájárulnak jövedelmük gyarapításához és ugyanakkor a városok ellátásának megjaví­tásához. A választási névjegyzék előtt Sepsiszentgyörgy város néptanácsának egyik szépen diszitett, jólfütött helyiségében rendkívül élénk a forgalom. Üzemi munká­sok, kollektivisták, egyénileg dolgozó parasz­tok, tisztviselők, kisiparosok, értelmiségiek és más dolgozók figyelmesen keresik saját és hozzátartozóik neveit, a kifüggesztett válasz­tói névjegyzéken. Több mint 7000 személy tekintette meg ed­dig i névjegyzékeket, azoknak a száma pe­dig, akik pótlistára kérték felvételüket, meg­haladja a 450-et. Nyílik az ajtó. Három, őszes hafu dolgozó lép a terembe. Kollektivisták. Az egyik közülük Erdélyi István, hossza­san nézegeti a névjegyzékeket, majd az ott tevékenykedő Vájná Piroskához fordul: — Jöjjön lelkem, keresse meg az én neve­met is, mert odahpza feledtem a szemüvege met, anélkül pedig nem érek én már semmit — Megkeresem én! — fordul hozzá Szabó István a másik kollektivista. Böngészni kezdi a névjegyzékeket, majd szégyenkezve fordul a mellette álló Balogh József kollektivistá­hoz. — Hiába na, telik az idő. Nekem sem megy már szemüveg nélkül. Jöjjön elvtárs- nő. keresse meg mindhármunk nevét. Öreg házaspár tipeg a névjegyzék előtt Vásárhelyi János 82 éves nyugdíjas és 80 éves felesége. Keresik neveiket Galbács Já nos néptanácsi titkár és Gyárfás Mária osz­tályvezető előzékenyen segítenek az öreg há­zaspárnak. — Lehet, hogy kifeledtek — kockáztatja meg az öreg a kérdést. — Ne türelmetlenkedjék — csititja a fele­sége —, ha kimaradtunk, pótolni fogják, — örökké tudálékoskodik — morgolik az öreg, de szeme fiatalosan csillog, mikor Gyárfás Mária megtalálja nevüket a név­jegyzékben. — Mert engem vagy ötven esztendeig, amíg gyári munkás voltam, örökké, „kifeled­tek" a névjegyzékből. Most öregségemre azt is pótolni akarom, amit akkor mulasztottam — magyarázza mosolyogva. A nagyváradi „Progresul” kisipari ter­melőszövetkezet dolgozói igyekeznek minél több közszükségleti cikket gyártani. Az utóbbi 3 héten 18.800 darab köt-szövött árucikket, 2560 pamutabroszt, 3550 női táskát és aktatáskát, 2083 pár hámot, több mint 700 kötőféket és 2500 kiló halász­zsineget szállítottak az értékesítő szövet­kezeteknek. A szövetkezet ezévi termelési értékter­vét még október 20-án teljesítette. A ta­valyi eredményekhez viszonyítva a munka termelékenysége szövetkezeti tagonként átlag 30 százalékkal emelkedett, a termé­kek minősége 2,50 százalékkal javult, az önköltsége pedig 1,30 százalékkal csök­kent. A kötszövő osztályon futószalagot szereltek fel és varrógépeket állítottak be a kötszövött áruk összeállítására és gomb­lyuk-varrásra. Ezáltal több mint 50 százalékkal emelkedett a munka termelé­kenysége. Az októberi termelési tervet 181 százalékkal túlteljesítették, november első felében pedig már több mint 120 százalé­kos tervtulteljesitést értek el. A „Progresul” sikereiben nagy része van Weiss Juliánná ifjúsági brigádjának a bőrdíszmű-osztályon. Ez a brigád több mint 90 százalékkal teljesítette túl normá­ját és Lidia Korabelnyikova módszerét követve, több mint 500 övét és óraszíjat készített megtakarított anyagokból. A vezetőségi kollektíva figyelme kiter­jed a szövetkezet termelőképességének nö­velésére is. Ebből a célból egy uj, teljesen gépesített vegytisztitó-osztályt építettek s rövidesen üzembe is helyezik. Most rende­zik be a karbantartó-osztályt. A termelő- képesség növelése, több újítás alkalmazá­sa, továbbá bizonyos technikai-szervezési intézkedések folytán a szövetkezetben most 181-féle közszükségleti cikket gyár-' tanak, mint például bőröndöt, aktatáskát, r i táskát, szatyrot, ^vet, óraszíjat, férfi nyaksálat és még sok egyebet. Szép eredményt ért el az „Augusztus 23” szövetkezet is, ahol már október 15-én teljesítették az egész évi globális terme­lési tervet. Ebben a szövetkezetben a mun­ka termelékenysége, a múlt évhez viszo­nyítva, 8 százalékkal növekedett, 5,50 szá­zalékkal javult a termékek minősége és a tervelőirányzathoz viszonyítva 7 száza­lékkal csökkent az önköltség. A közszükségleti cikkeket gyártó szö­vetkezetek dolgozói lendületes munkával köszöntik a néptanácsi választásokat. Udvarhely rajonban Udvarhely rajon egész területén megtör­téntek a jelölések A rajon dolgozói lelkes hangulatú nagygyűléseik során 12 tarto­mányi, 63 rajoni, 44 városi és 760 községi képviselőjelöltet javasoltak. Az agitátorok népszerűsítették a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének a néptaná­csok választásáról szóló törvényerejű rendele­tét. Különösen jó felvilágosító munkájú végez­tek : Katona József, Marosi Miklós, Lengyel Béla siméníalvi, Péter Ferenc szentkirályi agitátorok A néptanácsok végrehajtó bizottságai gaz­dasági téren is szép eredményeket valósítot­tak meg a választások tiszteletére. Á helyi­ipari vállalatoknál fokozódott a termelés üte­me. A Május 1 szabó-szövetkezet például globálisan 164 százalékra teljesítette októ­beri tervfeladatait. Közvetlenül utána a ke­resztúri vajgyár következik 145 százalékkal. A József Attila vegyesvállalat 123 százalékot ért el, a Vörös Csillag asztalos termelőszö­vetkezet októberi teliesitménye 120 százalék, a Gábor Áron fémipari termelőszövetkezeté 110 százalék. Fokozatosan javul az élelmiszerellátás. Zöldség- és főzelékfélét a kellő mennyiség­ben talál a piacon a városi lakosság A szö­vetkezetek és a helyi élelmezési vállalat nagymennyiségű cukrot, étolajat, vegyeslzet, rizst, citromot, tésztafélét, édességet és más élelmiszert osztott ki. Biztosítva van már a kórházak, kantinok és más intézmények té­li ellátása A tüzelőellátás terén is vannak eredmé­nyek. A Combustibil részére 1932 vagon tűzi­fát szállítottak le, a falvakon pedig az erdé­szeti hivatalok biztosították » szükségletek fedezését. A jól megszervezett politikai tömegmunka nyomán a rajon dolgozó parasztjai november 23-ig beadták a buzakvóta 99,9 százalékát, egyes terményekből pedig túltelítették az előirt tervet. A- szövetkezetek komoly fogyatékossága, hogy nem teljesítették felvásárlási tervfelada­tukat, de nem. is kapták meg ehhez a kellő segítséget a néptanácsok végrehajtó bizottsá­gaitól. Udvarhely rajon néptanácsainak el- sőrendü kötelessége hogy behatóan foglal­kozzanak a felvásárlás kérdésével, mer-t csak igy biztosíthatják hiánytalanul a városi dol­gozók ellátását A sztáhnvárost agitátorok eredményes tevékenysége A sz'tállnvárosi traktorgyár legjobb mun­kásai és technikusai közül kiválasztott 500 agitátor eredményes felvilágosító munkát fejt ki a néptanácsi képviselőválasztások előké­szítésében. Házról házra járva tájékoztatják a lakosságot a választási kampány meneté­ről s ugyanakkor elbeszélgetnek velük népi demokratikus rendszerünk vívmányairól. Az üzem 40—50 agitátora vasárnaponként a környező falvakat keresi fel. Az egész ország dolgozó népe lelkesen készül a néptanácsi képviselőválasztásokra. Ezekben a napokban a dolgozók százai és ezrei látogatják meg azokat a központokat, ahol kifüggesztették a választói névjegyzékek másolatait. Ellenőrzik, hogy szerepel-e 'nevük a választói névjegyzéken, vagy nem irták-e be nevüket hibásan. Ellenőrzik egy­úttal azt is, hogy nem került-e fel a név] egyzékre olyan személy, akit a törvény mél­tatlannak tart a szavazásra. Képünkön: A fővárosi Lenin rajon 1-es számú kifüggesztési központjában a dolgozók ellenőrzik a választót névjegyzékeket. Fogadás az Albán Népköztársaság felszabadulásának 9. évfordulója alkalmából

Next

/
Thumbnails
Contents