Előre, 1953. december (7. évfolyam, 1910-1936. szám)

1953-12-01 / 1910. szám

2 ELŐRE 1953. december 1., kedd A kolozsvártartományi néptanácsok vívmányairól Vasile Deac elotárs nyilatkozata Az Agerpres Román Távirati Iroda egyik munkatársa beszélgetést folytatott Vasile Deac elvtárssal, a kolozsvártarto­mányi néptanács végrehajtó bizottságénak elnökével a tartomány néptanácsainak az utóbbi években megvalósított vívmányai­ról. — Három év alatt, mióta tartományunk­ban néptanácsok működnek — mondotta Vasile Deac elvtárs —, a néptömegek al­kotó kezdeményezése minden téren ko­moly eredményekben nyilvánult meg. A tartományban számottevő helyiipar fej­lődött ki, amelynek már 471 termelő egy­sége van és 1400 féle cikket gyárt. Helyi'parunk az építőanyag kivételével már teljesítette ez évi globális termelésé­nek értéktervét. Az augusztusi párthatározat után, a vállalatok termelőképességének részletes megvizsgálása alapján elhatároztuk, hogy a jövő évre a tavalyihoz viszonyítva 72 százalékkal növeljük a helyiipar és a kisipari termelőszövetkezetek globális ter­vét, s újabb cikkek gyártását kezdjük meg. Parasztbutort, irodaszereket, tintát, !>orotvakészüléket, gyermekszánkót és gyermekkocsikat fogunk gyártani. A ter­melés már ebben az évben lényegesen nö­vekedett. A zilahi konzervgyár szeptember óta há­romszor több aszaltgyümölcsöt, paradi­csompasztát, és főzelékkonzervet gyártott. Uj keksz-, halva- és száraztésztaáru- gyárat épitünk. A lakosság által össze­gyűjtött vadgesztenyéből megkezdjük az ipari szesz, keményítő és dextrin gyártá­sát. A néptanács nagy figyelmet fordit a földgázvezeték kibővítésére is. Az idén csaknem 1.500 lakást kapcsol­tak be a földgázvezetékbe, tavaly mindösz- sze 562-őt. Kolozsváron 840, Tordán, (Ara- nyosgyéresen és Marosujváron pedigi 651 lakást kapcsoltak be a földgázhálózatiba. Számos lakóház is épül a dolgozók szá­mára. Több munkástömbházat már átad­tak rendeltetésének. Az írisz-telepen yiiz ház épült. Mindegyikben négy modern ^a- kás van, villannyal, vízvezetékkel, föld­gázzal. A városban két tömbház épüjt negyven lakással, a harmadik most épül a Pavlov-utcában, a magyar színházzal szemben. Sok iparvállalat, például az aranyosgyéresi Sodronyipar, az egeresi szénbánya, a „Beszterce” helyiipari válla­lat, a tordai cementgyár, stb. többszáz munkáslakást épített, vagy épit. Ezenkívül többszáz dolgozó épített saját házat álla­mi segéllyel, a néptanácstól kapott ház­helyen. Ilyen építkezések folynak Kolozs­várt a Tordai-uton, az Albina utcában, a Kerekdombon, stb. A lakosság önkén­tes munkájával is sok minden készült el. A falvak fejlesztésének egyik jelentős eszköze az önmegadóztatás. Kolozsvár tartományban számos uj épületet emeltek önmegadóztatás utján. Az ilymódon fel­épült uj iskoláknak és a régiek kitatarozá­sának, kulturotthonoknak, hidaknák stb. mintegy 80 százalékát önkéntes munká­val végezte el a lakosság. A falvak dol­gozóit a néptanácsi képviselők, a honpol­gári és női bizottságok mozgósították ezekre a munkákra. 1951-ben négy iskolát építtettünk a tartományban a központosí­tott alapból és 14-et önmegadóztatásból. 1952-ben két iskolát a központi alapból és 20-at önmegadóztatásból, 1953-ban 12 iskola épült a központi alapból és 28 ön­megadóztatásból. Augustin Voda románsályi képviselő, akit az idén is jelöltek, a községi vízveze­ték elkészítésére, a községi intézmények villamosítására, a kultúrotthon és két hid kijavítására mozgósította a lakosságot s ő maga is részt vett e munkákban. Mind­ezt az önmegadóztatási alapból készítet­ték el, illetve javították ki. Bálint Ludovi- ka nagyfalusi képviselő három nap alatt egymaga gyűjtötte be az önmegadóztatá­si alapra felajánlott összegnek több mint 25 százalékát. Ebből az összegből a többi között szép kulturotthont is építettek. A tartomány többi vívmányáról a követ­kezőket mondotta Vasile Deac elvtárs: — Tordán, ahol a vízvezeték meglehető­sen kezdetleges állapotban volt, uj vizmü. veket építettek, újabb vizforrásokat tártak fel; a város lakosságát és iparvállalatait nemsokára bőségesen el tudják látni ipari- és ivóvízzel. Marosujváron az idén kezd­ték meg a folyóvíz bevezetését és a csa­tornahálózat kiépítését. Désen a lakosság eddig a város szélén lévő piacról szerezte be szükségleteit. Ma nemcsak Désen, ha­nem Tordán, Besztercén, és Zsibón is asz­faltozott, vízvezetékkel ellátott, tiszta piacok vannak, mégpedig közel a város központjához. A kolozsvári utcákat több mint 25 kilo­méter hosszúságban kiköveztük, különö­sen a kerekdombi, irisztelepi és a vasúti műhelyek környékén lévő munkásnegye­dekben. Ugyanitt sok gyalogjárót is ké­szítettünk. A város központjában újjáépí­tettük a háború alatt felrobbantott két Sza- mos-hidat. A központi piacon elárusító he. lyeket létesítettünk a kollektivisták számá­ra. Négynapos nagyvárért rendeztünk, hogy a dolgozók beszerezhessék téli szük­ségleteiket. Ez alkalommal a környékbeli dolgozó parasztság nagymennyiségű élel­miszert hozott fel a piacra. A vásáron a parasztság is bőségesen beszerezhette textil-, ruha- és lábbeli-szükségletét. Vasile Deac elvtárs, a kolozsvári 7-es számú tartományi választókerület NDF- jelöltje, befejezésül ezeket mondotta; — Kolozsváron és általában az egész tartományban, a dolgozók lelkesen vesz­nek részt a választási előkészületekben. Jól tudják, mit jelentenek a december 20-i választások pártvezette dolgozó népünk eddigi vívmányainak megszilárdítása . és továbbfejlesztése szempontjából. A gyá­rakban és üzemekben is egyre nagyobb sikereket érnek el a termelésben a válasz­tások tiszteletére. A falvakon ütemesen fo­lyik az őszi mélyszántás és az önmegadóz­tatási alapból is egyre több uj épület ké­szül el. Mi, akik tudjuk, milyenek voltak régen a választások, mi, akik tudjuk, hogy a burzsoázia és a földesurak a választá­sokat is arra használták fel, hogy szítsák a soviniszta gyűlölködés tüzét a románok és magyarok között, ma örömmel látjuk, milyen hazafias lendülettel folynak a vá­lasztási előkészületek. A képviselőjelöltek és a választók között lezajlott első talál­kozók alapján meg vagyunk győződve róla, hogy Kolozsvár tartomány dolgozói de­cember 20-án a legteljesebb bizalommal adják le szavazataikat az NDF-jelöltjeire. A szaímárraíoni néptanácsok munká|áró! Államhatalmunk helyi szervei — a népta­nácsok — gyökeresen, alapvetően különböz­nek a burzsoá-földesuri rendszer bürokrati­kus helyi szerveitől. A régi községi és megyei képviselőtestüle­teknek szűkre szabott közigazgatási hatáskö­rük volt. Valóban a földesurak és gyárosok köréből titokban kinevezett időközi bizottsá­gok működtek a községi képviselőtestületek helyett. Az utak hosszú sorát járta a dolgo­zó. olykor mév a fővárosban is kilincselnie kellett, hogy elintézzék nyugdija folyósítását, '’’'érméké tandíjának leszállítását, egy hid . avitását és hasonló ügyeket. ''TéDtanácsainknak kemény-harcot kellett w v .ok a mulhegyik icgkárosabb csokevénye, a bürokrácia ellen. Ez a harc számottevő eredményekkel járt; államhatalmunk helyi szerveinek nagy része egyre inkább leküzdi azt a káros irányzatot, hogy mindent „felül­ről“ várjon. Szatmár rajonban példa erre Krasznabéltek, Halmi, Szatmárzsadány, ahol a néptanácsok valóságos intézkedő szervek­ké fejlesztették az állandó bizottságokat és segítségükkel sok fontos problémát sikerül megoldaniok. Szatmárzsadányban uj székhazat és kultur­otthont épit a néptanács ; a szükséges 50.000 téglát helyi erőforrásokból szerezte be. Lá­zári, Középhomoród, Szakasz községek népta­nácsai a dolgozók aktiv segítségével építet­tek kulturotthont, iskolát. A szatmárhegyi és a szamoskrassói néptanácsok a lakosság lel­kes közreműködésével villanyvilágítást vezet­tek be községükbe. Hazafias buzgalommal támogatják a néptanács munkáját a darai és nagykolcsi kollektivisták. De vannak még Szatmár rajonban olyan néptanácsok is, amelyeknél bürokratikus módszerek észlelhetők. Gyorsítani kell a dolgozók kéréseinek elintézését Aranyos- medgyesen, Lajósmajorhan, Szárazberken, Udvariban és másutt, sőt magánál a rajoni néptanácsnál is. A választási kampány jó alkalom arra hogy valamennyi néptanács levonja a tanul­ságokat munkája eredményeiből és hiányos­ságaiból. A bírálat és önbirálat szellemének kibontakoztatása, a tömegkapcsolatok szoro­sabbra fűzése mindegyik néptanácsnak mó­dot nyújt arra, hogy az élenjárók színvona­lára emelje munkáját és uj sikerekkel kö- szöntse a választások napját. SCHWARZKOPF MIHÁLY a szatmárrajoni néptanács végre­hajtó bizottságának elnöke. Újabb közélelmezési egységek a fővárosban Ebben az évben számos uj közélelmezési egység létesült a fővárosban. Az év elejé­től október 31-ig 70 éttermet, falatozót, cukrászdát és más hasonló helyiséget ren­deztek be. Felépültek például a „Stadion”, „Viilor” és „TerasaMacul Rosu” elnevezé­sű nagy éttermek, berendezték a „Pesca- rul” és az „Universitatii” vendéglőket, to­vábbá 12 uj cukrászdát és nagyszámú hű­sítő italokat árusitó helyiséget. Az utób­biakat a téli idényre teázó helyiségekké, illetve cukorkaboltokká alakították át. A fővárosban jelenleg 538 közélelmezési egység működik. A közélelmezési tröszt igazgatósága gon­doskodott arról, hogy az uj helyiségek fel­építésével egyidejűleg korszerű bútorzatot és felszerelési szerezzen be. Sok éttermet és cukrászdát típusbútorral rendeztek be. A szükségnek megfelelően ellátták őket hűtőberendezésekkel, teljesitőképes húsda­ráló gépekkel, kompresszorokkal, sörcsa­poló készülékekkel, villanyerővel működő tejszinhabverő gépekkel, sonka- és felvá­gottszeletelő gépekkel és igy tovább. A fenti intézkedések folytán a fővárosi közélelmezési egységek az első három ne­gyedévben 28,80 százalékkal több árut ad­tak el, mint tavaly. A közélelmezési tröszt dolgozóinak most az a legfőbb gondjuk, hogy télire ellássák a különböző egységeket. Eddig elegendő mennyiségű paradicsomot, káposztát, sa­vanyúságot és zöldségfélét szereztek be. Most burgonyát és hagymát vásárolnak. A szükséges bor és pálinka jelentős részét szerződéskötési alapon közvetlenül a ter­melőktől vásárolják. A fővárosi közélelmezési tröszt vezető­sége tervbevette, hogy a munkáslakta ne­gyedekben kibővíti a közélelmezési egysé­gek hálózatát, továbbá, hogy cukrászattá' és hűsítő italokkal foglalkozó rajqnközi trösztöt létesit. Úgyszintén elhatárQZta hogy minden rajonban több szakácsmü helyt rendez be a falatozóknak szükséges készítmények előállítására. (Agerpres) Egy fővárosi üzem faliújságja a választás előtt A fővárosi Boleszlaw Bierut-üzem faliújság­ja az c.szágos versenyen első dijat nyert, megérdemelten. A faliújság az üzem konkrét kérdéseivel foglalkozik, a munkahely életének hü tükörképe. A kilenctagú szerkesztőkollek- tiva a 183 levelezővel karöltve öntudatos, eredményes munkát végez. Elérték azt, hogy a faliújság valóban az üzem hangja, a tö­megnevelés és mozgósítás kitűnő eszközévé vált. A faliújság szerkesztökollektivája nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az üzem munkásai, technikusai, mérnökei minél nagyobb szám­ban bekapcsolódjanak a szocialista munka- versenybe. A ezerkesztőkollektiva figye­lemmel kiséri a versenyt és időnként beszá­mol annak eredményeiről, tanulságairól. A faliújság legfrissebb száma arról ad szines, mozgósító képet, hogyan köszöntik az üzem dolgozói a választásokat, milyen ered­ményeket értek el a választások tiszteletére. A faliújságon, középen nagy piros betűk hirdetik: „A dolgozó nép jólétének és hazánk megeró'sitésének érdekében, szavazzunk a dolgozók jelöltjeire". Alatta az egyik cikk azoknak a munkásoknak a neveit közli, akiket képviselőjelöltnek vá­lasztottak az üzemből. Elsőként Silaghi Gheorghe Munka Érdemrenddel kitüntetett sztahanovista és újító nevét olvassuk. Sila­ghi elvtárs Vorosin és Zsandarova módszeré­nek alkalmazásával naponta túlteljesíti a tervét. Példamutató munkájáért választották meg őt a dolgozók a 390. számú városi vá­lasztókerület NDF-jelöltjének. Hosszú sorban következnek utána a nevek: Perevezov Sof- ronie, aki szintén sztahanovista és újításai­val nagyban hozzájárult a selejt csökkentésé­hez, értékes megtaknritást érve el — Badea Gheorghe élmunkás és újító. Istrate Elena éjmwMs, Niculescu Adam él-munkás és népi ülnök és még mások nevel. Néhány cikk Igen érdekesen és változatosan mutatja be az üzem életét a választások előtt. „Üzemünk dolgozói újabb munkasikerekkel köszöntik a választásokat“. A faliújság szer- kesztőkollektivája közölte ezt a cikket, amely­ben a huzó-, drót- és préselőosztályok mun­kájáról számolnak be a választások tisztele­tére elírt eredményeikről. A huzóosztály dolgozói Vorosin és Kotleár munkamódszerei alkalmazásával október hónapban szép ered­ményeket értek el: Samson Mircea 117 száza­lékkal, Crisan Moise 72 százalékkal, Cioata Grigore 82 százalékkal és Tacho Vasile 73 százalékkal teljesítették túl a tervüket. A drót­osztályon Paul Stoian 128 százalékkal, ALatei Vasile pedig 90 százalékkal teljesítették túl tervüket. Préda Mihály elvtárs arról Ír cikkében, ho­gyan járultak hozzá Csáki József és Dumitru A4. Dumitru elvtársak újításaikkal a munka nagyfokú megkönnyítéséhez. A cinkosztály munkájáról, megvalósításai­ról Perevezov Sofronie elvtárs irt. A cinkosz­tály dolgozói a selejt csökkentésével köszön­tik a választásokat. Az utóbbi időben külö­nösképpen kitűntek Fleseru Gheorghe és Pi­tim Iacob élmunkások, továbbá Rusu Sever és Mihaiescu Constantin mérnökök. Moise Crisan elvtárs agitátor. Cikkében a választási kampányban kifejtett munkájáról ir. Miután gondosan áttanulmányozta a hatá­rozat minden egyes fejezetét, terepre ment a dolgozók közé. A hátározatról és népi demo­kratikus rendszerünk eredményeiről beszélt. A Boleszlaw Bierut-üzem az N. Balcescu- parkban levő 130 számú agitációs pontot pat­ronálja. Vlad Gheorghe, az agitációs pont fe­lelőse, a parki könyvtár kollektívája és az elemi iskola segítségével eredményes munkát végez. Tervibe vették, hogy a közel jövőben a környék összes dolgozóit mozgósítják a külön­böző előadásokra, könyvismertetőkre. Azt is elhatározták, hogy jól megszervezik a válasz­tók és a képviselőjelöltek közötti találkozáso­kat. Az, hogy a faliújságnak sikerült hűen be­mutatni az üzem életét, ez természetesen a szerkesztőkollektiva munkájának az eredmé­nye, de különösen Popa Ilié elvtárs érdeme. Popa elvtárs már hét éve a faliújság felelőse és gazdag tapasztalattal rendelkezik, öntuda­tos, komoly munkájáért a 176. számú városi választókerület NDF-jelöltjének javasolták. R. V. A KÉPVISELŐJELÖLT KÖLTŐ Több mint károm évtizeddel ezelőtt, est! M esztendős parasztfiucska indult el a Nyugati Hegység aljából a város, az iskola felé. Ap­jának három hektár földje volt s ez bizony alig tartotta el a népes családot, Valahogy könnyíteni kellett a dolgon s igy születelt meg a terv: az egyik gyermek menjen iskolá­ba, hátha kiverekszi a helyét az életben. S a kis Mihai ment s ha a tarisznyája elég lapos is volt, de a szivében hozta a szebbnél-szebb, fájdalmas-bus dojnákat, igába görnyedt népé­nek szabadságvágyó énekeit. Hosszú sor volna elbeszélni azt, hogyan vált az elhagyatott kis fiúcskából népi demo­kratikus országunk egyik legnagyobb, legfor­róbb szavú költője. Az iskolán valóban ke­resztül kellett verekednie magát: naphosszat kínlódott a vékonyabb felfogóképességű, de duzzadóbb erszényéi urigyermekekkel, hogy összekuporgassa kenyerét, tandiját. De szívás akaraterővel győzött le minden nehézséget s felküzdötte magát a kolozsvári egyetem-n. Ott ismerkedik meg 1936-ban a demokratikus, antifasiszta értelmiségi körökkel s ettől kezd­ve költészete is uj, merész szárnyakat bont. Pályája során mindig a nép, a boldogabb jö­vendő volt legfőbb eszményképe. Ahogyan azt később maga is megénekli: Se kövér kant, se kigyócskát Nem tudtam én dalba fonni: Se nagyháiu pópa-fajtát Se bojárlányt megdalolni. Kedvesebbek tavasszal a Zendülő erdőn a fák, Meg a villámfényü balta, Hogyha korhadásba vágt Ma az olvasók tíz- és százezreinek szeretele övezi Mihai Beniucol, a költőt, az egye­temi tanárt, az írószövetség egyik tevé­keny vezetőjét. S őt, aki annyit küzdött a ro­mán és magyar dolgozók egymásratalálásá- ért, ma már a magyar dolgozók széles töme­gei is anyanyelvükön olvashatják: nemrég jelentek meg válogatott versei magyar nyel­ven. S népi demokratikus rendszerünkben a dolgozók konkrét kifejezést adnak szeretetük- nek, megbecsülésüknek. Mihai Beniuc elvtár­sat 1950-ben megválasztották néptanácsi kép­viselőnek, idén pedig újra jelölték a Lenin-ra­jón 41. számú választókerületben. Amikor képviselői tevékenységével kapcsolatban intéz­tünk kérdést hozzá, sokáig keresgélt a válasz után s végül is annak az elmondásába kez­dett, hogy mennyi mindent meg kellett volna még tenni a bukaresti városi néptanács kul- turbizottságában. Elégedetlen az eddig vég­zett munkájával és többet szeretne tenni mostani választóiért, akik közvetlen közelé­ben laknak a Lenin-rajonban s akiket igy szinte naponta láthat. Arra a kérdésre, hogy milyen kapcsola'ot lát a költő és a képviselő munkája között. Be­niuc elvtárs a következőket válaszolja: — Mint jelölt, nem vagyok költő, hanem honpolgár, akinek neki kell vetnie a vállát a nehézségeknek. Szeretném. ha a választóim azt az embert látnák bennem, akihez nyílt szívvel fordulhatnak, akin keresztül eleven kapcsolatot teremthetnek az államhatalommal. Más kérdés az, hogy személyileg, mint költőt, hogyan érint ez a kérdés engem Értékes al­kalomnak tekintem az emberek örömei és ne­hézségei megismerésére. Nyilvánvaló dolog, hogy a költőnek állandó kapcsolatban kett lennie népével — a képviselőség pedig az emberek szivéhez vezető nyílegyenes ut A képviselő mindennapi életükben ismeri meg az embereket — s a költő nem is álmodhat ennél életerösebb dokumentációs lehetőségről. Ennyit mondott Beniuc elvtárs a képviselő- jelöli és a költő feladatairól. De mi kiegészít­hetjük ezt a kötetéből vett alábbi gyönyörű részlettel: „Halántékomon kiserkent a dér, S a bányamélynyi sónál is fehérebb, De ifjú vagyok — az vagyok, mi rég. Nem, nem öregszem: nem hagyja az élet. Haj, élet, élet, ifjuságos élet, Virágfakasztó, zászlós, viharosI Hogy is ne zárnák sziveinkbe fényed Es ne szeretnők festő tavaszod?! Szeretjük háti Határtalan szeretjük Az uj időknek szilaj viharát. — A békéért is, lásd, ezért verekszünk: Hogy boldog legyen széles e világi" Ezzel a pártos, hazafias „programmal“ lép Beniuc elvtárs a választói elé. MAJTENYI ERIK-e­A dolgozó nép jelöltjei POPOVICI SIMION a sztálinvárost néptanács mezőgazdasági osztályának vezetője. Mint néptanácsi képviselő eddig Is szoros kapcsolatot tar­tott a dolgozó parasztokkal. A 30-as szá­mú városi választókerület NDF-jelöltje. MOLDOVAN ROZALIA a Marosvásárhely városi néptanács nő­bizottságának felelőse. Nagy része van abban, hogy a dolgozó nők mind tevéke­nyebben kapcsolódnak be a városszépítést akcióba és más közérdekű kérdések meg­oldásába. Ezért javasolták a 152-es szá­mú várost választókerület NDF jelöltjéül. Ä romániai helyi néptanácsválasztások küszöbén Irta: D- Coltu a Román Munkáspárt KV Politbüröjánalk póttagja A Román Népköztársaság dolgozói decem­ber 20-án választják meg képviselőiket a nép- tanácsokba, az államhatalom helyi szerveibe. A néptanácsok a legdemokratikusabb hatal­mi szervek országunk történetében. A népta- nácsók a Román Népköztársaság politikai alapja. A városok és a falvak dolgozói e leg­szélesebb tömegszervezeteik révén gyakorolják hatalmukat s vesznek tevékenyen részt az ál­lam Igazgatásában. A nép tanácsokra óriást feladat hárul a tömegek alkotó kezdeményezé­sének fejlesztésében, az ország életének szocia­lista átalakításában, a tartományok, rajonok, városok és falvak gazdasági és kulturális át­alakításában. A néptanácsok Irányítják terü­letükön a helyiipart, a mezőgazdaságot, a kereskedelmet, a közellátást, a népművelést, az egészségügyi Intézmények hálózatát, 6tb. A néptanácsok gyökeresen különböznek a burzsoá-földesuri román állam egykori helyi szerveitől, amelyeket a tömegek gyűlöltek és megvetettek. A királyt Romániában a helyi hatalmat a főispánok, a polgármesterek és a főszolgablrák gyakorolták; ezeket a kormány válogatta ki a legkönyörtelenebb és legmo­hóbb kizsákmányolok közül. A román dolgozók jogfosztottságának és elnyomásának ez az Ideje örökre lejárt. A helyi néptanácsok választása ma elsőrendű fontosságú esemény az ország politikai és gazdasági életében, újabb ragyogó tanúbi­zonysága a népi demokratikus rendszer mély­ségesen demokratikus jellegének. A népi de­mokratikus rendszer az egész dolgozó nép­nek biztosítja a Román Népköztársaság Al­kotmányában szentesített állampolgári és szaba dságjogoka t. A választási kampány során a dolgozók ki­fejezik szeretetükét és bizalmukat a Romáin Munkáspárt Iránt, amely egész tevékenységé­vel bebizonyította, hogy mindennél fontosabb­nak' tekinti a nép érdekeit. A néptömegek mindinkább megértik a párt politikáját, a- mely a dolgozók jólétének fokozására, a szo­cialista társadalom fölépítésére irányul s sa­ját politikájuknak tekintik ezt á politikát. Ez a körülmény erősiti, legyőzhetetlenné te­szi a népi demokratikus rendszert. A népi demokratikus állam alapjának, a munkásosztály és a dolgozó parasztság mun­kásosztály vezette szövetségének erősítése legyében folyó választási hadjárat még In- e kább aktivizálja a milliós tömegeket a nép­gazdaság fejlesztésére és a dolgozók életszín­vonalának emelésére irányuló párt- és kor­mányhatározatok teljesítéséért indított harc­ban. A Román Népköztársaság néptanácsai a népi demokratikus rendszer ellenségeivel ví­vott elkeseredett osztályharcban fejlődtek ki és erősödtek meg. A volt gyárosok, földbir­tokosok és lakájaik serege, valamint a ku- láikság — a legnagyobb számú kizsákmányoló osztály —, mindent megpróbált és megpróbál, hogy megtörje a népi demokratikus államnak és hatalmi szerveinek erejét. A néptanácsok megmutatták, hogy a pártszervezetek vezeté­sével és a dolgozók tömegeinek támogatásá­val leleplezhetik és meghiúsíthatják a dol­gozó nép ellenségeinek minden mesterkedé­sét. A pártunkbeli jobboldali elhajlás leleple­zése és szétzúzása jelentősen fokozta az ál­lamhatalom helyi szerveinek haroképességét és forradalmi éberségét a kizsákmányoló és ellenséges elemek ármánykodásai ellen viselt harcukban. Országunk néptanácsai, felhasználva a Szovjetunió államapparátusa munkájának ta­pasztalatait, a tömegek aktiv részvételével oldják meg az összes kérdéseket. A nép taná­csok állandó kapcsolatokat tartanak fenn a tömegekkel, szüntelenül erősítik ezeket a kapcsolatokat s erélyesen elhárítanak min­den akadályt, amely éket verhetne ez állam- apparátus és a dolgozó tömegek közé. A néptanácsok a demokratikus-centralizmus elvéből, szervezeti felépítésük és tevékenysé­gük alapelvéből kiindulva, széleskörűen fel­használják a tömegkapcsolatok erősítésének különféle szervezeti formált. Ezek közé tar­toznak például a képviselők beszámolói a vá­lasztók előtt, a néptanácsok aktíváit magukba foglaló állandó bizottságok munkája, a hon­polgárt bizottságok, a nőküldöttek gyűlései, stb. A néptanácsok — a városi és falusi dolgo­zók legnagyobb tömegeket átfogó szervezetei, — tovább erősítik a munkásosztály és a dol­gozó parasztság szövetségét. A r.éptanácsok- ba beválasztják a hazánkban élő összes nem­zetiségek képviselőit. A néptanácsok ezzel Is ősi tik a nemzetiségek barátságát, a román nép és a nemzett kisebbségek testvéri kap­csolatait. A néptanácsok néhányéves működésük so­rán nagy munkát végeztek az ország politi­kai, gazdasági és kulturális életének minden területén. Szemléletesen és meggyőzően bi­zonyították be, hogy gyökeresen különböznek a burzsoá-fcildesuri Románia helyi közigazga­tási szerveitől, s mérhetetlenül különbek ná­luk. A néptanácsok képviselőinek hatalmas többsége a népi demokratikus rendszerhez, a néphez és a szocializmus ügyéhez hü aktiv funkcionáriusnak bizonyult. A néptanácsok a dolgozók százezreit vonták be az állami fon­tosságú kérdések megoldásába. A néptaná­csok mellett 6600 honpolgári bizottság ala­kult. A nöbizottságokban 350.000 nő tevékeny­kedik. A tanácsok gyakorlati munkájában ki­váló állami-, párt- és gazdasági funkcionáriu­sok emelkedtek ki. A néptanácsok működése szemléletesen mutatja, hogy az emberek mi­lyen nagyszerűen fejlődhetnek a népi demo­kratikus államban, hogy mennyire fejlődött népünk, amióta igazi gazdája lett országá­nak. A néptanácsok ragyogó eredményekre hi­vatkozhatnak a helyiipar fejlesztésében, azok­nak a gazdag helyi erőforrásoknak a kiakná­zásában, amelyekkel a burzsoá-földesurl ha­talmi szervek egyáltalán nem törődtek. A helyt -néptanácsok kezdeményezésére például Bukarestben, hasiban, Aradon. Marosvásár­helyen igen sok közszükségleti cikkeket és élelmiszereket termelő vállalat létesült, A helyitpar termelése az utóbbi három évben számos tartományban 2—6-szorosára eme’kedett. Bukarest. Ploestl, Gralova és más tarto­mányok néptanácsai úgy gondoskodtak a dolgozó lakosság élelmiszerellátásának meg­javításáról. hogy a városok és a munkásköz- pontok mellett állattenyésztő gazdaságokat, nagy zöldségtermelő telepeket, stb. létesí­tettek. Nagy figyelmet fordítottak az iskolák, a kórházak, a lakóházak, a sportpályák építé­sére, uj parkok és terek alakítására, a köz­müvek szolgáltatásainak megjavítására. A néptanácsoknak komolv szerepük volt abban, hogy ma már országszelte csaknem 4000 kollektív gazdaság és mezőgazdasági társulás működik. A falusi néptanácsok moz­gósítják a dolgozó parasztság tömegeit a mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésére, a földművelés élenjáró agrotechnikai módsze­reinek széleskörű alkalmazására. Sok népta- nács^szép eredményeket ért el az állami fel­vásárlást és begyűjtési tervek teljesítésében, • fogyasztási szövetkezetek erősítésében, ez idegein elemeknek a szövetkezetekből való el­távolításában, a város és a falu közötti áru­csereforgalom megjavításában. A néptanácsok, a dolgozó parasztok aktív támogatásával nagy munkát végeznek, hogy emeljék a falu — a burzsoá-földesurl rend­szer idején kolduss-zegény és tudatlan falu — anyagi és kulturális színvonalát. A néptaná­csok vezetésével az Idén építettek vagy hely­reállítottak 724 iskolát, 387 falust kulturhá- zat, 860 hidat, 57 faluba bevezették a vil­lanyt, stb. Az 1952/53-as tanévben 750.000 Írástudatlan tanulta meg a betűvetést. A néptanácsok pozitív eredményei azonban nem feledtethetik el, hogy tevékenységűkben komoly fogyatékosságok is voltak. Egyik leg­nagyobb fogyatékosságuk, hogy a uéptaná- csok -mindeddig keveset foglalkoztak a he­lyiipar fejlesztésével, nem használták ki tel­jesen a meglévő helyi erőforrásokat, nem gondoskodtak eléggé a dolgozók életszínvo­nalának állandó emeléséről. A néptanácsok nem támogatták eléggé sem az Ipar nyers­anyagellátását, sem a munkások élelmiszer- ellátását. A néptanácsok túlságosan kevés figyelmet fordítottak a kollektiv gazdaságok gazdasági-szervezett megszilárdítására. A néptanácsok végrehajtó bizottságai nem ösz­tönözték a kis- és középparaszti gazdaságo­kat a termelés fejlesztésére; megfeledkeztek róla, hogy hazánkban az egyéni parasztgaz­daságok termelik az árugabona 75 százalé­kát Ellentétben a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének Útmutatásaival, egyes népta- n,ácsok olyan intézkedéseket tettek, amelyek a magánkereskedelem felszámolásához vezet­tek, ez pedig káros hatással volt a város és a falu közötti árucserére és a lakosság élel­miszerellátására. Egyes végrehajtó bizottsági elnökök és titkárok még nem értették meg, hogy a kol­lektív vezetés a néptanács helves és gyümöl­csöző munkájának legfontosabb feltétele. Több végrehajtó bizottság nem vonja be a képviselőket a néptanács munkájába, nem támaszkodik a dolgozók kiterjedt aktívájára, tehát elszakad a tömegektől. Ezért az á’lan- dó bizottságok olykor tétlenek, noha a tapasz­talatok szerint az állandó bizottságok révén a tömegek könnyen bevonhatók a néptaná­csok mindennapi munkájába. Megtörténik, hogy a néptanácsok bürokratikus munkamód­szerekhez ragaszkodó funkcionáriusai nem tanulnak a tömegektől, lebecsülik a dolgozók véleményét és javaslatait, nem hallgatják meg az alulról jövő bírálatot, elszakadnak a tömegektől, elzárkóznak a dolgozóktól, a megfeledkeznek kötelességükről, a nép érde­keinek szolgálatáról. E fogyatékosságok főként azzal magyaráz­hatók, hogy a pártszervezetek nem minde­nütt irányítják helyesen a néptanácsok mun­káját, s nem mindenütt támogatják őket a rájuk háruló feladatok megoldásában. ★ A Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének' tör­vényerejű rendelete a néptanácsi képviselők megválasztásáról ragyogóan kifejezi azokat a szabadságjogokat, amelyeket népünk kivi­vőit s a Román Népköztársaság Alkotmánya szentesitett. Hazánk választási rendszere minden dolgozónak biztosítja azt a jogot, hogy szavazzon, hogy javasolja a helyi nép­tanácsok képviselőit és a választási bizottsá­gok tápjait. Csak az egykori kapitalistáknak, földbirtokosoknak, valamint más kizsákmá­nyoló és ellenséges elemeknek nincs szava­zati joguk. Választási rendszerünk igazi demokratiz­musára vall, hogy a választók száma a bur- zsoá-föidesuri rendszer idején tartott válasz­tásokhoz képest megháromszorozódott A dolgozóknak több mint 500 ezer küldöttje működik a választási bizottságokban. Több mint 135 ezer dolgozót jelöltek a tartomá­nyi, rajoni, városi és községi néptanácsvá- lasztásokra — 25.000-rel többet, mint az 1950-ben megválasztott néptanácsi képvise­lők száma. A néptanácsok képviselői kötelesek beszá­molni munkájukról választóiknak, Á dolgo­zóknak joguk van ellenőrizni a helyi ha­talmi szervekbe beválasztott képviselők tevé­kenységét s visszahívni őket, ha nem telje­sítik megtisztelő kötelességüket, a nép szolgálatát. Mint az előző néptanácsi választásokon, a Román Munkáspárt képviselői a mostani választásokon is közös listán indulnak a városi és a falusi dolgozók tömegszervezetei­nek és társadalmi szervezeteinek képviselői­vel, a Népi Demokrácia Frontja kerelében. A dolgozók hazánk minden városában és falujában nagy lelkesedéssel vitattak meg minden jelölést, s döntötték el, hogy kit ve­gyenek föl a képviselőjelöltek listájára A dolgozók határozott öntudata és a népi de­mokratikus állam állandó erősítésére irányuló törekvésük bizonysága annak, hogy a nép legjobb fiait és lányait jelölték néptaná­csi képviselőknek: a párt és a kormány veze­tőit, sztahanovistákat, élmunkásokat, dolgo­zó parasztokat és a néppel összeforrott ér­telmiségieket. A jelöltek közt vannak pártta­gok és pártonkivüliek, továbbá sok nő és ifjú. A választási gyűléseken és megbeszélése­ken, a jelöltek és a választók találkozóm a dolgozók bírálják a néptanácsok munkájának fogyatékosságait s sok értékes javes'atot terjesztenek elő a néptanácsok munkájának megjavítására. A választási kampánv során a párt- és tő- megszervezetek széleskörű felvilágosító mun­kát végeznek. Az agitátorok tízezrei nép­szerűsítik a népi demokratikus rendszer vív­mányait, megmagyarázzák a dolgozóknak a választási törvényt, megvilágítják a nemzet­közi eseményeket, megmutatják konkrét pél­dákon a népi demokratikus rendszer vitat­hatatlan felsőbbrendűségét a rothadt bur- zsoá-demokrácia fölött. A tömegek aktivizálódása, a tömegek al­kotó kezdeményezésének fejlődése abban is megnyilvánul a választási hadjárat során, hogy a dolgozók sikeresen valósítják meg a; Román Munkáspárt Központi Veze.ősége augusztusi plenáris ülésének határozatait, a- melyek a népgazdaság további fejlesztésére, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalá­nak emelésére, a párt és a tömegek kapcso­latának erősítésére vonatkoznak. A buka­resti textilipari üzemek munkásai például a választási versenyben körüibeiül 100 ezer méter különféle szövetet gyártottak terven felül, hozzáfogtak 38 uj szövetfajta és 43 uj szövetminta gyártásához s jelentős megtaka­rítást értek el. Ott azonban, ahol a pártszervezetek nem foglalkoztak kellőképpen a néptanácsok meg­választásának előkészítésével, ott több fogya­tékosság mutatkozik. Nem mindegyik párt- szervezet használta föl a választási hadjá­ratot a néptanácsok munkájának megjaví­tására, a tömegek mozgósítására, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének augusz­tusig ülésén hozott határozatok megvalósí­tására. Egyes pártszervezetek főleg a válasz­tások technikai és Szervezeti előkészítéseié összpontosították figyelmüket, nem végeztek politikai tömegmunkát, nem képezték ki kellőképpen az agitátorokat, nem ügyeltek a választási törvény pontos betartására A párt­szervezetek kötelesek gyorsan, menet közben kijavítani ezeket a fogyatékosságokat, A választási hadjárat ragyogó megnyilvá­nulása politikai életünk uj szellemének. Egyaránt mutatja a tömegek öntudatának további fokozódását, a párt, a kormány és a nép megbonthatatlan egységét. Mutatja, hogy_ a nép szorosan tömörül a Román Mun­káspárt köré. A román nép minden akadály leküzdésével győzni fog a szocializmus fel­építéséért vivőit nemes harcban s ezzel is hoz zájárul a béke, a demokrácia és a szocializ­mus táborának megszilárdításához, a népei? békeharcának erősítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents