Előre, 1953. december (7. évfolyam, 1910-1936. szám)
1953-12-01 / 1910. szám
2 A kolozsvártartományi néptanácsok vívmányairól Vasile Deac elvtárs nyilatkozata Az Agerpres Román Távirati Iroda egyik munkatársa beszélgetést folytatott Vasile Deac elvtárssal, a kolozsvártartományi néptanács végrehajtó bizottságának elnökével a tartomány néptanácsainak az utóbbi években megvalósított vívmányairól. — Három év alatt, mióta tartományunkban néptanácsok működnek — mondotta Vasile Deac elvtárs —, a néptömegek alkotó kezdeményezése minden téren komoly eredményekben nyilvánult meg. A tartományban számottevő helyiipar fejlődött ki, amelynek már 471 termelő egysége van és 1400 féle cikket gyárt. Helyi iparunk az építőanyag kivételével már teljesítette ez évi globális termelésének értéktervét. Az augusztusi párthatározat után, a vállalatok termelőképességének részletes megvizsgálása alapján elhatároztuk, hogy a jövő évre a tavalyihoz viszonyítva 72 százalékkal növeljük a helyi ipar és a kisipari termelőszövetkezetek globális tervét, s újabb cikkek gyártását kezdjük meg. Parasztbútort, irodaszereket, tintát, torotvakészüléket, gyermekszánkót és gyermekkocsikat fogunk gyártani. A termelés már ebben az évben lényegesen növekedett. A zilahi konzervgyár szeptember óta háromszor több aszaltgyümölcsöt, paradicsompasztát, és főzelékkonzervet gyártott. Új keksz-, halva- és száraztésztaárugyárat építünk. A lakosság által összegyűjtött vadgesztenyéből megkezdjük az ipari szesz, keményítő és dextrin gyártását. A néptanács nagy figyelmet fordít a földgázvezeték kibővítésére is. Az idén csaknem 1.500 lakást kapcsoltak be a földgázvezetékbe, tavaly mindöszsze 562-őt. Kolozsváron 840, Tordán,Aranyosgyéresen és Marosújváron pedig 651 lakást kapcsoltak be a földgázhálózatiba. Számos lakóház is épül a dolgozók számára. Több munkástömbházat már átadtak rendeltetésének. Az írisz-telepen gíz ház épült. Mindegyikben négy modern lakás van, villannyal, vízvezetékkel, földgázzal. A városban két tömbház épült negyven lakással, a harmadik most épül a Pavlov-utcában, a magyar színházzal szemben. Sok iparvállalat, például az aranyosgyéresi Sodronyipar, az egeresi szénbánya, a „Beszterce” helyiipari vállalat, a tordai cementgyár, stb. többszáz munkáslakást épített, vagy épít. Ezenkívül többszáz dolgozó épített saját házat állami segéllyel, a néptanácstól kapott házhelyen. Ilyen építkezések folynak Kolozsvárt a Tordai-úton, az Albina utcában, a Kerekdombon, stb. A lakosság önkéntes munkájával is sok minden készült el. A falvak fejlesztésének egyik jelentős eszköze az önmegadóztatás. Kolozsvár tartományban számos új épületet emeltek önmegadóztatás útján. Az ily módon felépült új iskoláknak és a régiek kitatarozásának, kultúrotthonoknak, hidaknak stb. mintegy 80 százalékát önkéntes munkával végezte el a lakosság. A falvak dolgozóit a néptanácsi képviselők, a honpolgári és női bizottságok mozgósították ezekre a munkákra. 1951-ben négy iskolát építtettünk a tartományban a központosított alapból és 14-et önmegadóztatásból. 1952-ben két iskolát a központi alapból és 20-at önmegadóztatásból, 1953-ban 12 iskola épült a központi alapból és 28 önmegadóztatásból. Augustin Voda románsályi képviselő, akit az idén is jelöltek, a községi vízvezeték elkészítésére, a községi intézmények villamosítására, a kultúrotthon és két híd kijavítására mozgósította a lakosságot s ő maga is részt vett e munkákban. Mindezt az önmegadóztatási alapból készítették el, illetve javították ki. Bálint Ludovika nagyfalusi képviselő három nap alatt egymaga gyűjtötte be az önmegadóztatási alapra felajánlott összegnek több mint 25 százalékát. Ebből az összegből a többi között szép kultúrotthont is építettek. A tartomány többi vívmányáról a következőket mondotta Vasile Deac elvtárs: — Tordán, ahol a vízvezeték meglehetősen kezdetleges állapotban volt, új vízműveket építettek, újabb vízforrásokat tártak fel; a város lakosságát és iparvállalatait nemsokára bőségesen el tudják látni ipari- és ivóvízzel. Marosújváron az idén kezdték meg a folyóvíz bevezetését és a csatornahálózat kiépítését. Désen a lakosság eddig a város szélén lévő piacról szerezte be szükségleteit. Ma nemcsak Désen, hanem Tordán, Besztercén, és Zsibón is aszfaltozott, vízvezetékkel ellátott, tiszta piacok vannak, mégpedig közel a város központjához. A kolozsvári utcákat több mint 25 kilométer hosszúságban kiköveztük, különösen a kerekdombi, kisztelepi és a vasúti műhelyek környékén lévő munkásnegyedekben. Ugyanitt sok gyalogjárót is készítettünk. A város központjában újjáépítettük a háború alatt felrobbantott két Szamos-hidat. A központi piacon elárusító helyeket létesítettünk a kollektivisták számára. Négynapos nagyvárért rendeztünk, hogy a dolgozók beszerezhessék téli szükségleteiket. Ez alkalommal a környékbeli dolgozó parasztság nagymennyiségű élelmiszert hozott fel a piacra. A vásáron a parasztság is bőségesen beszerezhette textil-, ruha- és lábbeli-szükségletét. Vasile Deac elvtárs, a kolozsvári 7-es számú tartományi választókerület NDF- jelöltje, befejezésül ezeket mondotta: — Kolozsváron és általában az egész tartományban, a dolgozók lelkesen vesznek részt a választási előkészületekben. Jól tudják, mit jelentenek a december 20-i választások pártvezette dolgozó népünk eddigi vívmányainak megszilárdítása és továbbfejlesztése szempontjából. A gyárakban és üzemekben is egyre nagyobb sikereket érnek el a termelésben a választások tiszteletére. A falvakon ütemesen folyik az őszi mélyszántás és az önmegadóztatási alapból is egyre több új épület készül el. Mi, akik tudjuk, milyenek voltak régen a választások, mi, akik tudjuk, hogy a burzsoázia és a földesurak a választásokat is arra használták fel, hogy szítsák a soviniszta gyűlölködés tüzét a románok és magyarok között, ma örömmel látjuk, milyen hazafias lendülettel folynak a választási előkészületek. A képviselőjelöltek és a választók között lezajlott első találkozók alapján meg vagyunk győződve róla, hogy Kolozsvár tartomány dolgozói december 20-án a legteljesebb bizalommal adják le szavazataikat az NDF-jelöltjeire. A szatmárzajoni néptanácsok munkájára! Államhatalmunk helyi szervei — a néptanácsok — gyökeresen, alapvetően különböznek a burzsoá földesúri rendszer bürokratikus helyi szerveitől. A régi községi és megyei képviselőtestületeknek szűkre szabott közigazgatási hatáskörük volt. Valóban a földesurak és gyárosok köréből titokban kinevezett időközi bizottságok működtek a községi képviselőtestületek helyett. Az utak hosszú sorát járta a dolgozó, olykor még a fővárosban is kilincselnie kellett, hogy elintézzék nyugdíja folyósítását, '’’'érméke tandíjának leszállítását, egy hidavitását és hasonló ügyeket. ''Tégtanácsainknak kemény harcot kellett , volt a múlt egyik legkárosabb csökevénye, a bürokrácia ellen. Ez a harc számottevő eredményekkel járt; államhatalmunk helyi szerveinek nagy része egyre inkább leküzdi azt a káros irányzatot, hogy mindent „felülről“ várjon. Szatmár rajonban példa erre Krasznabéltek, Halmi, Szatmárzsadány, ahol a néptanácsok valóságos intézkedő szervekké fejlesztették az állandó bizottságokat és segítségükkel sok fontos problémát sikerül megoldaniok. Szatmárzsadányban új székházat és kulturotthont épít a néptanács ; a szükséges 50.000 téglát helyi erőforrásokból szerezte be. Lázári, Középhomoród, Szakasz községek néptanácsai a dolgozók aktív segítségével építettek kulturotthont, iskolát. A szatmárhegyi és a szamoskrassói néptanácsok a lakosság lelkes közreműködésével villanyvilágítást vezettek be községükbe. Hazafias buzgalommal támogatják a néptanács munkáját a hazai és nagykolesi kollektivisták. De vannak még Szatmár rajonban olyan néptanácsok is, amelyeknél bürokratikus módszerek észlelhetők. Gyorsítani kell a dolgozók kéréseinek elintézését Aranyosmedgyesen, Lajosmajorban, Szárazberken, Udvariban és másutt, sőt magánál a rajoni néptanácsnál is. A választási kampány jó alkalom arra hogy valamennyi néptanács levonja a tanulságokat munkája eredményeiből és hiányosságaiból. A bírálat és önbírálat szellemének kibontakoztatása, a tömegkapcsolatok szorosabbra fűzése mindegyik néptanácsnak módot nyújt arra, hogy az élenjárók színvonalára emelje munkáját és új sikerekkel köszöntse a választások napját. SCHWARZKOPF MIHÁLY a szatmárrajoni néptanács végrehajtó bizottságának elnöke. Újabb közélelmezési egységek a fővárosban Ebben az évben számos új közélelmezési egység létesült a fővárosban. Az év elejétől október 31-ig 70 éttermet, falatozót, cukrászdát és más hasonló helyiséget rendeztek be. Felépültek például a „Stadion”, „Viilor” és „Terasa Macul Rosu” elnevezésű nagy éttermek, berendezték a „Pescarul” és az „Universitatii” vendéglőket, továbbá 12 új cukrászdát és nagyszámú hűsítő italokat árusító helyiséget. Az utóbbiakat a téli idényre teázó helyiségekké, illetve cukorkaboltokká alakították át. A fővárosban jelenleg 538 közélelmezési egység működik. A közélelmezési tröszt igazgatósága gondoskodott arról, hogy az új helyiségek felépítésével egyidejűleg korszerű bútorzatot és felszerelést szerezzen be. Sok éttermet és cukrászdát típusbútorral rendeztek be. A szükségnek megfelelően ellátták őket hűtőberendezésekkel, teljesítőképes húsdaráló gépekkel, kompresszorokkal, sörcsapoló készülékekkel, villanyerővel működő tejszínhabverő gépekkel, sonka- és felvágottszeletelő gépekkel és így tovább. A fenti intézkedések folytán a fővárosi közélelmezési egységek az első három negyedévben 28,80 százalékkal több árut adtak el, mint tavaly. A közélelmezési tröszt dolgozóinak most az a legfőbb gondjuk, hogy télire ellássák a különböző egységeket. Eddig elegendő mennyiségű paradicsomot, káposztát, savanyúságot és zöldségfélét szereztek be. Most burgonyát és hagymát vásárolnak. A szükséges bor és pálinka jelentős részét szerződéskötési alapon közvetlenül a termelőktől vásárolják. A fővárosi közélelmezési tröszt vezetősége tervbe vette, hogy a munkáslakta negyedekben kibővíti a közélelmezési egységek hálózatát, továbbá, hogy cukrászatta és hűsítő italokkal foglalkozó rajonközi trösztöt létesít. Úgyszintén elhatározta hogy minden rajonban több szakácsműhelyt rendez be a falatozóknak szükséges készítmények előállítására. (Agerpres) A romániai helyi néptanácsválasztások küszöbén írta: D- Coltu a Román Munkáspárt KV Politbürójának póttagja A Román Népköztársaság dolgozói december 20-án választják meg képviselőiket a néptanácsokba, az államhatalom helyi szerveibe. A néptanácsok a legdemokratikusabb hatalmi szervek országunk történetében. A néptanácsok a Román Népköztársaság politikai alapja. A városok és a falvak dolgozói e legszélesebb tömegszervezeteik révén gyakorolják hatalmukat s vesznek tevékenyen részt az állam igazgatásában. A néptanácsokra óriási feladat hárul a tömegek alkotó kezdeményezésének fejlesztésében, az ország életének szocialista átalakításában, a tartományok, rajonok, városok és falvak gazdasági és kulturális átalakításában. A néptanácsok irányítják területükön a helyi ipart, a mezőgazdaságot, a kereskedelmet, a közellátást, a népművelést, az egészségügyi intézmények hálózatát, stb. A néptanácsok gyökeresen különböznek a burzsoá földesúri román állam egykori helyi szerveitől, amelyeket a tömegek gyűlöltek és megvetettek. A királyt Romániában a helyi hatalmat a főispánok, a polgármesterek és a főszolgabírák gyakorolták; ezeket a kormány válogatta ki a legkönyörtelenebb és legmohóbb kizsákmányolók közül. A román dolgozók jogfosztottságának és elnyomásának ez az ideje örökre lejárt. A helyi néptanácsok választása ma elsőrendű fontosságú esemény az ország politikai és gazdasági életében, újabb ragyogó tanúbizonysága a népi demokratikus rendszer mélységesen demokratikus jellegének. A népi demokratikus rendszer az egész dolgozó népnek biztosítja a Román Népköztársaság Alkotmányában szentesített állampolgári és szabadságjogokat. A választási kampány során a dolgozók kifejezik szeretetüket és bizalmukat a Románn Munkáspárt Iránt, amely egész tevékenységével bebizonyította, hogy mindennél fontosabbnak tekinti a nép érdekeit. A néptömegek mindinkább megértik a párt politikáját, amely a dolgozók jólétének fokozására, a szocialista társadalom fölépítésére irányul s saját politikájuknak tekintik ezt a politikát. Ez a körülmény erősíti, legyőzhetetlenné teszi a népi demokratikus rendszert. A népi demokratikus állam alapjának, a munkásosztály és a dolgozó parasztság munkásosztály vezette szövetségének erősítése jegyében folyó választási hadjárat még inekább aktivizálja a milliós tömegeket a népgazdaság fejlesztésére és a dolgozók életszínvonalának emelésére irányuló párt- és kormányhatározatok teljesítéséért indított harcban. A Román Népköztársaság néptanácsai a népi demokratikus rendszer ellenségeivel vívott elkeseredett osztályharcban fejlődtek ki és erősödtek meg. A volt gyárosok, földbirtokosok és lakásaik serege, valamint a kuláikság — a legnagyobb számú kizsákmányoló osztálya, mindent megpróbált és megpróbál, hogy megtörje a népi demokratikus államnak és hatalmi szerveinek erejét. A néptanácsok megmutatták, hogy a pártszervezetek vezetésével és a dolgozók tömegeinek támogatásával leleplezhetik és meghiúsíthatják a dolgozó nép ellenségeinek minden mesterkedését. A pártunkbeli jobboldali elhajlás leleplezése és szétzúzása jelentősen fokozta az államhatalom helyi szerveinek harcképességét és forradalmi éberségét a kizsákmányoló és ellenséges elemek ármánykodásai ellen viselt harcukban. Országunk néptanácsai, felhasználva a Szovjetunió államapparátusa munkájának tapasztalatait, a tömegek aktív részvételével oldják meg az összes kérdéseket. A néptanácsok állandó kapcsolatokat tartanak fenn a tömegekkel, szüntelenül erősítik ezeket a kapcsolatokat s erélyesen elhárítanak minden akadályt, amely éket verhetne ez államapparátus és a dolgozó tömegek közé. A néptanácsok a demokratikus centralizmus elvéből, szervezeti felépítésük és tevékenységük alapelvéből kiindulva, széleskörűen felhasználják a tömegkapcsolatok erősítésének különféle szervezeti formáit. Ezek közé tartoznak például a képviselők beszámolói a választók előtt, a néptanácsok aktíváit magukba foglaló állandó bizottságok munkája, a honpolgári bizottságok, a nőküldöttek gyűlései, stb. A néptanácsok — a városi és falusi dolgozók legnagyobb tömegeket átfogó szervezetei, — tovább erősítik a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. A néptanácsokba beválasztják a hazánkban élő összes nemzetiségek képviselőit. A néptanácsok ezzel is ősítik a nemzetiségek barátságát, a román nép és a nemzeti kisebbségek testvéri kapcsolatait. A néptanácsok néhány éves működésük során nagy munkát végeztek az ország politikai, gazdasági és kulturális életének minden területén. Szemléletesen és meggyőzően bizonyították be, hogy gyökeresen különböznek a burzsoá-föildesuri Románia helyi közigazgatási szerveitől, s mérhetetlenül különbek náluk. A néptanácsok képviselőinek hatalmas többsége a népi demokratikus rendszerhez, a néphez és a szocializmus ügyéhez hű aktív funkcionáriusnak bizonyult. A néptanácsok a dolgozók százezreit vonták be az állami fontosságú kérdések megoldásába. A néptanácsok mellett 6600 honpolgári bizottság alakult. A nőbizottságokban 350.000 nő tevékenykedik. A tanácsok gyakorlati munkájában kiváló állami-, párt- és gazdasági funkcionáriusok emelkedtek ki. A néptanácsok működése szemléletesen mutatja, hogy az emberek milyen nagyszerűen fejlődhetnek a népi demokratikus államban, hogy mennyire fejlődött népünk, amióta igazi gazdája lett országának. A néptanácsok ragyogó eredményekre hivatkozhatnak a helyi ipar fejlesztésében, azoknak a gazdag helyi erőforrásoknak a kiaknázásában, amelyekkel a burzsoá földesúri hatalmi szervek egyáltalán nem törődtek. A helyinéptanácsok kezdeményezésére például Bukarestben, Iasiban, Aradon, Marosvásárhelyen igen sok közszükségleti cikkeket és élelmiszereket termelő vállalat létesült. A helyiipar termelése az utóbbi három évben számos tartományban 2,6-szorosára emelkedett. Bukarest, Ploesti, Gralova és más tartományok néptanácsai úgy gondoskodtak a dolgozó lakosság élelmiszerellátásának megjavításáról, hogy a városok és a munkásközpontok mellett állattenyésztő gazdaságokat, nagy zöldségtermelő telepeket, stb. létesítettek. Nagy figyelmet fordítottak az iskolák, a kórházak, a lakóházak, a sportpályák építésére, új parkok és terek alakítására, a közművek szolgáltatásainak megjavítására. A néptanácsoknak komoly szerepük volt abban, hogy ma már országszerte csaknem 4000 kollektív gazdaság és mezőgazdasági társulás működik. A falusi néptanácsok mozgósítják a dolgozó parasztság tömegeit a mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésére, a földművelés élenjáró agrotechnikai módszereinek széleskörű alkalmazására. Sok néptanács szép eredményeket ért el az állami felvásárlási és begyűjtési tervek teljesítésében, a fogyasztási szövetkezetek erősítésében, ez idegen elemeknek a szövetkezetekből való eltávolításában, a város és a falu közötti árucsereforgalom megjavításában. A néptanácsok, a dolgozó parasztok aktív támogatásával nagy munkát végeznek, hogy emeljék a falu — a burzsoá földesúri rendszer idején koldusszegény és tudatlan falu — anyagi és kulturális színvonalát. A néptanácsok vezetésével az idén építettek vagy helyreállítottak 724 iskolát, 387 falusi kulturházat, 860 hidat, 57 faluba bevezették a villanyt, stb. Az 1952/53-as tanévben 750.000 írástudatlan tanulta meg a betűvetést. A néptanácsok pozitív eredményei azonban nem feledtethetik el, hogy tevékenységükben komoly fogyatékosságok is voltak. Egyik legnagyobb fogyatékosságuk, hogy a néptanácsokmindeddig keveset foglalkoztak a helyi ipar fejlesztésével, nem használták ki teljesen a meglévő helyi erőforrásokat, nem gondoskodtak eléggé a dolgozók életszínvonalának állandó emeléséről. A néptanácsok nem támogatták eléggé sem az ipar nyersanyagellátását, sem a munkások élelmiszerellátását. A néptanácsok túlságosan kevés figyelmet fordítottak a kollektív gazdaságok gazdasági-szervezett megszilárdítására. A néptanácsok végrehajtó bizottságai nem ösztönözték a kis- és középparaszti gazdaságokat a termelés fejlesztésére; megfeledkeztek róla, hogy hazánkban az egyéni parasztgazdaságok termelik az árugabona 75 százalékát Ellentétben a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének Útmutatásaival, egyes néptanácsok olyan intézkedéseket tettek, amelyek a magánkereskedelem felszámolásához vezettek, ez pedig káros hatással volt a város és a falu közötti árucserére és a lakosság élelmiszerellátására. Egyes végrehajtó bizottsági elnökök és titkárok még nem értették meg, hogy a kollektív vezetés a néptanács helyes és gyümölcsöző munkájának legfontosabb feltétele. Több végrehajtó bizottság nem vonja be a képviselőket a néptanács munkájába, nem támaszkodik a dolgozók kiterjedt aktívájára, tehát elszakad a tömegektől. Ezért az állandó bizottságok olykor tétlenek, noha a tapasztalatok szerint az állandó bizottságok révén a tömegek könnyen bevonhatók a néptanácsok mindennapi munkájába. Megtörténik, hogy a néptanácsok bürokratikus munkamódszerekhez ragaszkodó funkcionáriusai nem tanulnak a tömegektől, lebecsülik a dolgozók véleményét és javaslatait, nem hallgatják meg az alulról jövő bírálatot, elszakadnak a tömegektől, elzárkóznak a dolgozóktól, a megfeledkeznek kötelességükről, a nép érdekeinek szolgálatáról. E fogyatékosságok főként azzal magyarázhatók, hogy a pártszervezetek nem mindenütt irányítják helyesen a néptanácsok munkáját, s nem mindenütt támogatják őket a rájuk háruló feladatok megoldásában. ★ A Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének törvényerejű rendelete a néptanácsi képviselők megválasztásáról ragyogóan kifejezi azokat a szabadságjogokat, amelyeket népünk kivivőit s a Román Népköztársaság Alkotmánya szentesített. Hazánk választási rendszere minden dolgozónak biztosítja azt a jogot, hogy szavazzon, hogy javasolja a helyi néptanácsok képviselőit és a választási bizottságok tagjait. Csak az egykori kapitalistáknak, földbirtokosoknak, valamint más kizsákmányoló és ellenséges elemeknek nincs szavazati joguk. Választási rendszerünk igazi demokratizmusára vall, hogy a választók száma a burzsoá földesúri rendszer idején tartott választásokhoz képest megháromszorozódott A dolgozóknak több mint 500 ezer küldöttje működik a választási bizottságokban. Több mint 135 ezer dolgozót jelöltek a tartományi, rajoni, városi és községi néptanácsválasztásokra — 25.000-rel többet, mint az 1950-ben megválasztott néptanácsi képviselők száma. A néptanácsok képviselői kötelesek beszámolni munkájukról választóiknak. A dolgozóknak joguk van ellenőrizni a helyi hatalmi szervekbe beválasztott képviselők tevékenységét s visszahívni őket, ha nem teljesítik megtisztelő kötelességüket, a nép szolgálatát. Mint az előző néptanácsi választásokon, a Román Munkáspárt képviselői a mostani választásokon is közös listán indulnak a városi és a falusi dolgozók tömegszervezeteinek és társadalmi szervezeteinek képviselőivel, a Népi Demokrácia Frontja keretében. A dolgozók hazánk minden városában és falujában nagy lelkesedéssel vitattak meg minden jelölést, s döntötték el, hogy kit vegyenek föl a képviselőjelöltek listájára A dolgozók határozott öntudata és a népi demokratikus állam állandó erősítésére irányuló törekvésük bizonysága annak, hogy a nép legjobb fiait és lányait jelölték néptanácsi képviselőknek: a párt és a kormány vezetőit, sztahanovistákat, élmunkásokat, dolgozó parasztokat és a néppel összeforrott értelmiségieket. A jelöltek közt vannak párttagok és pártonkivüliek, továbbá sok nő és ifjú. A választási gyűléseken és megbeszéléseken, a jelöltek és a választók találkozóin a dolgozók bírálják a néptanácsok munkájának fogyatékosságait s sok értékes javaslatot terjesztenek elő a néptanácsok munkájának megjavítására. A választási kampány során a párt- és tömegszervezetek széleskörű felvilágosító munkát végeznek. Az agitátorok tízezrei népszerűsítik a népi demokratikus rendszer vívmányait, megmagyarázzák a dolgozóknak a választási törvényt, megvilágítják a nemzetközi eseményeket, megmutatják konkrét példákon a népi demokratikus rendszer vitathatatlan felsőbbrendűségét a rothadt burzsoá demokrácia fölött. A tömegek aktivizálódása, a tömegek alkotó kezdeményezésének fejlődése abban is megnyilvánul a választási hadjárat során, hogy a dolgozók sikeresen valósítják meg a Román Munkáspárt Központi Vezetősége augusztusi plenáris ülésének határozatait, amelyek a népgazdaság további fejlesztésére, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésére, a párt és a tömegek kapcsolatának erősítésére vonatkoznak. A bukaresti textilipari üzemek munkásai például a választási versenyben körülbelül 100 ezer méter különféle szövetet gyártottak terven felül, hozzáfogtak 38 új szövetfajta és 43 új szövetminta gyártásához s jelentős megtakarítást értek el. Ott azonban, ahol a pártszervezetek nem foglalkoztak kellőképpen a néptanácsok megválasztásának előkészítésével, ott több fogyatékosság mutatkozik. Nem mindegyik pártszervezet használta föl a választási hadjáratot a néptanácsok munkájának megjavítására, a tömegek mozgósítására, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének augusztusi ülésén hozott határozatok megvalósítására. Egyes pártszervezetek főleg a választások technikai és szervezeti előkészítésére összpontosították figyelmüket, nem végeztek politikai tömegmunkát, nem képezték ki kellőképpen az agitátorokat, nem ügyeltek a választási törvény pontos betartására A pártszervezetek kötelesek gyorsan, menet közben kijavítani ezeket a fogyatékosságokat. A választási hadjárat ragyogó megnyilvánulása politikai életünk új szellemének. Egyaránt mutatja a tömegek öntudatának további fokozódását, a párt, a kormány és a nép megbonthatatlan egységét. Mutatja, hogy a nép szorosan tömörül a Román Munkáspárt köré. A román nép minden akadály leküzdésével győzni fog a szocializmus felépítéséért vivőit nemes harcban s ezzel is hozzájárul a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának megszilárdításához, a népeik békeharcának erősítéséhez. ELŐRE Egy fővárosi üzem faliújságja a választás előtt A fővárosi Boleszlaw Bierut-üzem faliújságja az országos versenyen első díjat nyert, megérdemelten. A faliújság az üzem konkrét kérdéseivel foglalkozik, a munkahely életének hű tükörképe. A kilenctagú szerkesztőkollektíva a 183 levelezővel karöltve öntudatos, eredményes munkát végez. Elérték azt, hogy a faliújság valóban az üzem hangja, a tömegnevelés és mozgósítás kitűnő eszközévé vált. A faliújság szerkesztőkollektívája nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az üzem munkásai, technikusai, mérnökei minél nagyobb számban bekapcsolódjanak a szocialista munkaversenybe. A szerkesztőkollektíva figyelemmel kíséri a versenyt és időnként beszámol annak eredményeiről, tanulságairól. A faliújság legfrissebb száma arról ad színes, mozgósító képet, hogyan köszöntik az üzem dolgozói a választásokat, milyen eredményeket értek el a választások tiszteletére. A faliújságon, középen nagy piros betűk hirdetik: „A dolgozó nép jólétének és hazánk megerősítésének érdekében, szavazzunk a dolgozók jelöltjeire". Alatta az egyik cikk azoknak a munkásoknak a neveit közli, akiket képviselőjelöltnek választottak az üzemből. Elsőként Silaghi Gheorghe Munka Érdemrenddel kitüntetett sztahanovista és újító nevét olvassuk. Silaghi elvtárs Vorosin és Zsandarova módszerének alkalmazásával naponta túlteljesíti a tervét. Példamutató munkájáért választották meg őt a dolgozók a 390. számú városi választókerület NDF-jelöltjének. Hosszú sorban következnek utána a nevek: Perevezov Sofronie, aki szintén sztahanovista és újításaival nagyban hozzájárult a selejt csökkentéséhez, értékes megtakarítást érve el — Badea Gheorghe élmunkás és újító, Istrate Elena címv is, Niculescu Adam élmunkás és népi ülnök és még mások nevei. Néhány cikk igen érdekesen és változatosan mutatja be az üzem életét a választások előtt. „Üzemünk dolgozói újabb munkasikerekkel köszöntik a választásokat“. A faliújság szerkesztőkollektívája közölte ezt a cikket, amelyben a húzó-, drót- és préselőosztályok munkájáról számolnak be a választások tiszteletére elért eredményeikről. A húzóosztály dolgozói Vorosin és Kotlár munkamódszerei alkalmazásával október hónapban szép eredményeket értek el: Samson Mircea 117 százalékkal, Crisan Moise 72 százalékkal, Cioata Grigore 82 százalékkal és Tache Vasile 73 százalékkal teljesítették túl a tervüket. A drótosztályon Paul Stoian 128 százalékkal, Amatei Vasile pedig 90 százalékkal teljesítették túl tervüket. Préda Mihály elvtárs arról ír cikkében, hogyan járultak hozzá Csáki József és Dumitru Al. Dumitru elvtársak újításaikkal a munka nagyfokú megkönnyítéséhez. A cinkosztály munkájáról, megvalósításairól Perevezov Sofronie elvtárs írt. A cinkosztály dolgozói a selejt csökkentésével köszöntik a választásokat. Az utóbbi időben különösképpen kitűntek Fleseru Gheorghe és Pruim Iacob élmunkások, továbbá Rusu Sever és Mihaiescu Constantin mérnökök, Moise Crisan elvtárs agitátor. Cikkében a választási kampányban kifejtett munkájáról ir. Miután gondosan áttanulmányozta a határozat minden egyes fejezetét, terepre ment a dolgozók közé. A határozatról és népi demokratikus rendszerünk eredményeiről beszélt. A Boleszlaw Bierut-üzem az N. Balcescuparkban levő 130 számú agitációs pontot patronálja. Vlad Gheorghe, az agitációs pont felelőse, a parki könyvtár kollektívája és az elemi iskola segítségével eredményes munkát végez. Tervébe vették, hogy a közeljövőben a környék összes dolgozóit mozgósítják a különböző előadásokra, könyvismertetőkre. Azt is elhatározták, hogy jól megszervezik a választók és a képviselőjelöltek közötti találkozásokat. Az, hogy a faliújságnak sikerült hűen bemutatni az üzem életét, ez természetesen a szerkesztőkollektíva munkájának az eredménye, de különösen Popa Ilie elvtárs érdeme. Popa elvtárs már hét éve a faliújság felelőse és gazdag tapasztalattal rendelkezik, öntudatos, komoly munkájáért a 176. számú városi választókerület NDF-jelöltjének javasolták. R. V. 1953. december 1., kedd A KÉPVISELŐJELÖLT KÖLTŐ Több mint három évtizeddel ezelőtt, est 10 esztendős parasztfiucska indult el a Nyugati Hegység aljából a város, az iskola felé. Apjának három hektár földje volt s ez bizony alig tartotta el a népes családot. Valahogy könnyíteni kellett a dolgon s igy született meg a terv: az egyik gyermek menjen iskolába, hátha kiverekszi a helyét az életben. S a kis Mihai ment s ha a tarisznyája elég lapos is volt, de a szivében hozta a szebbnél-szebb, fájdalmas bus domákat, igába görnyedt népének szabadságvágyó énekeit. Hosszú sor volna elbeszélni azt, hogyan vált az elhagyatott kis fiúcskából népi demokratikus országunk egyik legnagyobb, legforróbb szavú költője. Az iskolán valóban keresztül kellett verekednie magát: naphosszat kínlódott a vékonyabb felfogóképességű, de duzzadóbb erszényes úrigyermekekkel, hogy összekuporgassa kenyerét, tandiját. De szívós akaraterővel győzött le minden nehézséget s felküzdötte magát a kolozsvári egyetemen. Ott ismerkedik meg 1936-ban a demokratikus, antifasiszta értelmiségi körökkel s ettől kezdve költészete is új, merész szárnyakat bont. Pályája során mindig a nép, a boldogabb jövendő volt legfőbb eszményképe. Ahogyan azt később maga is megénekli: Se kövér kant, se kigyócskát Nem tudtam én dalba fonni: Se nagyhátú pópa-fajtát Se bojárlányt megdalolni. Kedvesebbek tavasszal a Zendülő erdőn a fák, Meg a villámfényű balta, Hogyha korhadásba vágt Ma az olvasók tíz- és százezreinek szeretete övezi Mihai Beniucot, a költőt, az egyetemi tanárt, az írószövetség egyik tevékeny vezetőjét. Sőt, aki annyit küzdött a román és magyar dolgozók egymásratalálásáért, ma már a magyar dolgozók széles tömegei is anyanyelvükön olvashatják: nemrég jelentek meg válogatott versei magyar nyelven. S népi demokratikus rendszerünkben a dolgozók konkrét kifejezést adnak szeretetüknek, megbecsülésüknek. Mihai Beniuc elvtársat 1950-ben megválasztották néptanácsi képviselőnek, idén pedig újra jelölték a Lenin-ra -e- jón 41. számú választókerületben. Amikor képviselői tevékenységével kapcsolatban intéztünk kérdést hozzá, sokáig keresgélt a válasz után s végül is annak az elmondásába kezdett, hogy mennyi mindent meg kellett volna még tenni a bukaresti városi néptanács kulturbizottságában. Elégedetlen az eddig végzett munkájával és többet szeretne tenni mostani választóiért, akik közvetlen közelében laknak a Lenin-rajonban s akiket így szinte naponta láthat. Arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolatot lát a költő és a képviselő munkája között. Beniuc elvtárs a következőket válaszolja: — Mint jelölt, nem vagyok költő, hanem honpolgár, akinek neki kell vetnie a vállát a nehézségeknek. Szeretném, ha a választóim azt az embert látnák bennem, akihez nyílt szívvel fordulhatnak, akin keresztül eleven kapcsolatot teremthetnek az államhatalommal. Más kérdés az, hogy személyileg, mint költőt, hogyan érint ez a kérdés engem Értékes alkalomnak tekintem az emberek örömei és nehézségei megismerésére. Nyilvánvaló dolog, hogy a költőnek állandó kapcsolatban kell lennie népével — a képviselőség pedig az emberek szivéhez vezető nyílegyenes ut A képviselő mindennapi életükben ismeri meg az embereket — s a költő nem is álmodhat ennél életerősebb dokumentációs lehetőségről. Ennyit mondott Beniuc elvtárs a képviselőjelölt és a költő feladatairól. De mi kiegészíthetjük ezt a kötetéből vett alábbi gyönyörű részlettel: „Halántékomon kiserkent a dér, S a bányamélynyi sónál is fehérebb, De ifjú vagyok — az vagyok, mi rég. Nem, nem öregszem: nem hagyja az élet. Haj, élet, élet, ifjuságos élet, Virágfakasztó, zászlós, viharos! Hogy is ne zárnák sziveinkbe fényed És ne szeretnék festő tavaszod?! Szeretjük háti Határtalan szeretjük Az uj időknek szilaj viharát. — A békéért is, lásd, ezért verekszünk: Hogy boldog legyen széles e világi" Ezzel a pártos, hazafias „programmal“ lép Beniuc elvtárs a választói elé. MAJTÉNYI ERIK A dolgozó nép jelöltjei a sztálinvárosi néptanács mezőgazdasági osztályának vezetője. Mint néptanácsi képviselő eddig is szoros kapcsolatot tartott a dolgozó parasztokkal. A 30-as számú városi választókerület NDF-jelöltje, a Marosvásárhely városi néptanács nőbizottságának felelőse. Nagy része van abban, hogy a dolgozó nők mind tevékenyebben kapcsolódnak be a városszépítési akcióba és más közérdekű kérdések megoldásába. Ezért javasolták a 152-es számú várost választókerület NDF jelöltjéül. POPOVICI SIMION MOLDOVAN ROZALIA