Előre, 1954. január (8. évfolyam, 1937-1961. szám)

1954-01-03 / 1937. szám

2 Gh. Apostol elvtárs jelentése az állattenyésztés 1954-1956. évi fejlesztését szolgáló intézkedésekre vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatban A Nagy Nemzetgyű­lés ülésszakának munkálatai Az állattenyésztés fejlesztése — mondotta Gh. Apostol elvtárs, a Minisztertanács alel­­nö­ke, földművelésügyi és erdészeti miniszter — egyike a népi hatalom megoldásra váró feladatainak. A szónok kifejtette, hogy az utóbbi évek­ben az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok, a kollektív gazdaságok és állatfűs gazdaságok jelentős sikereket értek el az ál­lattenyésztés fejlesztése terén. Megnöveke­dett a szarvasmarha-, sertés- és lóállomány. Sok kollektív gazdaságban nagyszámú ki­váló minőségű állatállománnyal rendelkező állattenyésztőtelepet létesítettek. Az állami gazdaságokban jelentősen növekedett az ál­latok és baromfik száma. Szép sikereket ér­tünk el a községi fedeztető-áll­omások háló­zatának kiszélesítése, a baromfik mestersé­ges keltetés útján való szaporításának meg­szervezése és kiterjesztése, az állategész­ségügyi ellátás megszervezése, stb. terén. Számos kiváló eredményt értünk el a tu­dományos kutatások terén­ is a hazai ál­latfajtáik megjavításában és tökéletesítésé­ben, új fajok kiternyésztésében, a szakkáde­­rek kiképzésében. Az előadó ezutá­n várkutatott, hogy azt ál­lattenyésztés terén még sok a tennivaló. A parasztgazdaságok önfogyasztásának nagyarányú növekedéséhez s az állati eredetű élelmiszereknek a városi lakosság számbeli növekedésének eredményeképpen bekövetke­zett fokozott mértékű városi fogyasztásához képest állatállományunk, az áll­a­tok húsho­­zam­a és minősége nem növekedett kielégítő mértékben. Mindez a lakosság fogyasztási szükségletei és a meglévő hús-, zsír-, tej-, vaj-, gyapjú-, stb. készletek közötti arány­talanságra vezetett. Az állatok számbeli nö­vekedése és hozamának fokozása nem elégíti ki a lakosság növekvő szükségleteit állati termékekben s könnyűiparunk nyersanyag­­szükségletét. Az állomány növelését és a globális tejtermelés fokozását komolyan hát­ráltatja a tehenek alacsony arányszáma a szarvasmarhák összállományához képest. Az állattenyésztés hiányosságai elsősorban a nem kielégítő ta­karmánytermelésnek és el­látásnak tulajdoníthatók. Az előadó ezután felsorolt egyes fogyaté­kosságokat, amelyek az állattenyésztés te­rén mutatkoznak. Így például hiányosságok vannak a kollektív gazdaságokban a közös tulajdont képező állatok takarmányalapjá­­n­ak biztosítása tekintetében. Nem támogat­ják eléggé a kollektivistákat, hogy háztáji gazdaságaik számára tehenet vásárolhassa­nak. Elhanyagolják a­ dolgozó parasztok so­raiban a felvilágosító munkát, az állatte­nyésztő és hizlaló társulások alakítá­sa érde­kében. Fogyatékosságok vannak az állatte­nyésztés terén a tudomány vívmányainak és az élenjáró tapasztalatoknak a bevezetésé­nél. Nem gondoskodnak eléggé az állatok istállózásához szükséges épületekről, az új szakkáderek képzéséről, stb. Gheorghe Apostol elvtárs hangsúlyozta, hogy minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy­ a legközelebbi években hatalmas fel­lendülést érjünk el az állattenyésztés és az állatok­­hozamának fokozása terén. Az előadó ezután részletesen ismertette a törvénytervezet főbb rendelkezéseit. A törvénytervezet intézkedéseket tartalmaz az állat- és barom­­fiállomá­­y állandó szapo­rítására, a fajták és ezek minőségének meg­javítására, az ország különböző vidékei sa­játos körülményeinek figyelembevételével. A törvénytervezet egyik legfőbb célkitűzése az állatok és baromfik hozamának fokozása a hús- és zsír, a tej-, gyapjú-, tojáshozam és más állati termékek hozama szempontjából. Igen nagy jelentőségűek azok az intézkedé­sek is, amelyek a vetésterületek növelését, a takarmánynövények hektárhozamának foko­zását, valamint a természetes legelők és kaszálók megjavítását, a gépesítés beveze­tését az állattenyésztésbe, a takarmányter­­mel­ésbe és az agrozootechnikai farmokon vég­zett nagy munkaigényes munkálatokba; to­vábbá az egész állat- és baromfiállomány észszerű­­gondozásához, megóvásához és te­nyésztéséhez szükséges épületek biztosítását írják elő. A tervezet ezenfelül intézkedése­ket irányoz elő az állatok és baromfik zoo­­technikai és állatorvosi gondozásának lénye­ges megjavítására és a tömegek mozgósítá­sára az állat- és baromfivész leküzdése ér­dekében; az állattenyésztési és állategész­ségügyi tudományos kutatómunka fokozásá­ra, az állatok és baromfik számának és mi­nőségének emelésére, új állat- és baromfi­­fajták létrehozására, a zootechnikai és ál­latorvosi káderek kiképzési módszereinek megjavítására és az állattenyésztési dolgo­zók és szakemberek munka- és életkörülmé­nyeinek megjavítására. Az előadó elmondotta, hogy e törvényter­vezet sokoldalú intézkedéseket irányoz elő az állattenyésztés serkentésére a dolgozó pa­rasztok egyéni gazdaságaiban, a kollektív gazdaságokban, a mezőgazdasági és állat­tenyésztő társulásokban és az állami állat­­tenyésztő vállalatokban. Előirányozták pél­dául, hogy a kollektív gazdaságok hitelek­ben részesülnek állatok és építőanyagok beszerzésére, segítséget kapnak a GTA-któl a takarmányalap létrehozására és az állat­tenyésztő-telepeken a munka gépesítésére. Azoknak a kollektív gazdaságoknak, ame­lyek állattenyésztő farmokat létesítenek és teljesítik az állam iránti kötelezettségeiket, leszállítják a hús-, tej- és gyapjúkvótáját. Az állattenyésztés terén élenjáró gazdasá­gok jutalomban részesüln­­k. Ugyanakkor tá­mogatásban részesítik a kollektivisták ház­táji gazdaságaiban folyó állattenyésztést is — egyebek között azzal, hogy hiteleket kap­nak fejőstehenek vásárlására, hogy fokoza­tosan minden kollektivista háztáji gazdasá­ga fejőstehénnel rendelkezzék. 1954—1956 között a kollektivisták egyéni gazdaságai mentesülnek a hús- és tejkvóta beadása alól­ A törvénytervezet, nagy fontosságot tulaj­donít annak, hogy megfelelő intézkedésekkel ösztönözze az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok állattenyésztését. Az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok hiteleket kapnak állatok beszerzésére és anyagot istállóépí­­tésre; megjavítják a dolgozó parasztok álla­tai számára az állami fedeztető állomások szolgálatát, a zootechnikat és állatorvosi se­gélynyújtást. A földművelésügyi és erdészeti minisztérium és a néptanácsok végrehajtó bi­zottságai kötelesek elegendő területet bizto­sítani az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok szarvasmarháinak és juhainak legel­tetésére, s állatszállásokat kell építeniök a községi legelőkön és a falvakon. A GTA-k tá­mogatják a dolgozó parasztokat a legelők és kaszálók helyreállításában. Nagymértékben szolgálják a dolgozó parasztok érdekét a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztési és hizlalási szerződések rendszerének kiterjesz­tését célzó intézkedések, így például minden pár szerződésileg lekötött szarvasmarha után 250 kg gabonával, kukoricával, vagy megfe­lelő egyenértékű abraktakarmánnyal, csökken­tik a begyűjtési kvótát és a szerződéses szál­lítások minőségével és mennyiségével ará­nyosan egyben csökkentik a kötelező húskvó­­tát is. A szerződő dolgozó parasztoknak to­vábbá biztosítják azt a lehetőséget is, hogy a közvetlen árucserén alapuló kereskedelem keretében leszállító­i áron vásároljanak ipari cikkeket, és más előnyökben részesülnek. Az állat- és baromfiállomány állandó nö­­velése és ezzel egyidejűleg az állomány hoza­mának fokozása, a hús-, zsír-, tej-, gyapjú-, tojás- és más állati termékek globális és árutermelésének növelése — mondotta Gh. Apostol elvtárs — a mezőgazdaság fejődésé­nek egyik legfontosabb kérdése a Román Népköztársaságban és állandó feladata a földművelésügyi és erdészeti minisztérium­nak, a néptanácsoknak, a kollektivistáknak, az állami gazdaságokban és farmokon dol­gozó munkásoknak, a mezőgazdaság terén dolgozó tudósoknak és szakembereknek. Fontos feladatok hárulnak a néptanácsokra a kollektív gazdaságokban, a mezőgazdasági társulásokban, a kis- és középparasztok egyé­ni gazdaságaiban folyó állattenyésztés irá­nyítása szempontjából. A néptanácsok és a helyi mezőgazdasági szervek feladata, hogy fejlesszék a dolgozó parasztok, a kollektivisták s az állami gaz­daságokban, ménesekben és farmokon dolgozó munkások éberségét a kulákokkal és más el­lenséges elemekkel szemben, amelyek megkí­sérlik fékezni és aláaknázni az állattenyész­tés fellendítését célzó intézkedések valóra vál­­tását. A városok és ipari központok néptan­ácsai­nak végrehajtó bizottságai ellátási övezete­ket szervezhetnek és kell hogy szervezzenek a munkások és tisztviselők hússal, zsírral, tejjel, tojással és más állati termékekkel való ellátására. Minden városnak és ipari köz­pontnak legye­n saját ellátási övezete, ahon­nan elegendő mennyiségben szerezheti be a szükséges állati terméket. Ennek érdekében kitartó felvilágosító és meggyőző munkát kell kifejteni a dolgozó parasztok, a társult parasztok és a kollekti­visták soraiban, hogy minden lehetőséget és eszközt felhasználjanak az állat- és baroínfl­­tenyésztésre. A törvénytervezetből eredő összes feladatok sikeres teljesítése érdekében ki kell küszö­bölni az állattenyésztés terén észlelhető hiá­nyosságokat és fogyatékosságokat, biztosítani kell az állatok számának oly mérvű emelkedé­sét, s hozamuk olyan arányú fokozását, hogy dolgozó népünk életszínvonalának emelése ér­dekében a következő 2—3 évben érezhetően­­megjavuljon a városi és falusi dolgozó la­kosság élelmiszerellátása és könnyűiparunk nyersanyagellátása. VASILE LIXANDRU képviselő felszóla­lása (Sztálinváros keleti választókerület, Sztálin tartomány) A Nagy Nemzetgyűlés jelenlegi ülésszakán előterjesztett törvénytervezet az állattenyész­tés fejlesztését szolgáló intézkedésekről az 1954—1956. évekre — mondotta a felszólaló —, újabb hozzájárulás a dolgozók életszínvo­nalának további javításához, a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság szövetségének erősítéséhez. Vasile Lixa­ndru képviselő a­­ többi között javasolta a tenyészcélokra alkalmas fiatal állatok nevelésének ösztönzését a dolgozó parasztok érdekeltté tételével s javasolta, hogy az állattenyésztés fejlesztése érdekében még ezen a téren profilírozzák a kollektív és az állami gazdaságokat, a sztálintarto­­má­nyi­­kollektív és állami gazdaságok mel­lett pedig létesítsenek apaállattenyésztő köz­pontokat. Ezáltal meggyorsíthatják a báznai sertések szaporítását. BULIGA ONOFREI képviselő felszólalása (Verest­ választókerület, Suceava tartomány) Buliga Onofrei képviselő kiemelte Sucea­va tartománynak az állattenyésztés terén el­ért eddigi sikereit, valamint a tartomány nagy lehetőségeit az állatállomány további gyarapításába­n. A felszólaló a továbbiakban rámutatott ar­ra, hogy még jobb eredményeket érhetünk el, ha a szovjet agrotechnikai módszerek al­kalmazásával még tartósabb takarmány­alapot biztosítunk úgy, ahogy azt a törvény­tervezet előírja. Bírálta a Suceava tartomány­ban alkalmazott hibás eljárást, ahol olyan területeket jelölnek ki erdősítési célokra, a­­melyeket eddig legelőknek használtak, ahe­lyett, hogy a terméketlen területeket erdő­sítenék. Buliga Onofrei képviselő ezután több ja­vaslatot tett az állattenyésztő társulások és gazdaságok szervezési lehetőségeinek tanul­mányozására. ELENA VODA képviselő felszólalása (Buziási választókerület, Temesvár tartomány) A felszólaló rámutatott, hogy Temesvár tar­tományban az állattenyésztési szektorban ér­tek el ugyan eredményeket, de ez a szektor mégis lemaradt. Hangsúlyozta, hogy milyen nagy jelentőségük van az állattenyésztés ösz­tönzésére hozott kormányintézkedéseknek s elmondotta, hogy Temesvár tartományban a kollektivisták és a dolgozó parasztok fe­is­­merték az előnyöket s rövid idő alatt 1455 hizlalt szarvasmarha szállítására kötöttek szerződést. Elena Voda képviselő a többi közt javasolta, hogy a maroserdődi kísérleti állo­­m­ás giládi osztályánál, — ahol az új épületek és a ta­k­armány-növénnyel bevetett jelentős nagyságú területek révén megvan a lehető­ség 1000 tehén táplálására és tartására — fejőstehén tenyésztési egységet létesítsenek, a tartomány munkásközpontjainak tej-ellátá­sára és hogy Buziás­fürdőn a fejő­iskola je­lenlegi helyiségében állattenyésztési közép­iskolát létesítsenek. GAVRILA POPA képviselő felszólalása (Adam Clisi választókerület, Constanta tartomány) Gavrila Papa képviselő arról beszélt, hogy milyen természeti adottságok kínálkozna­k Constanta tartományban az állatállomány fej­lesztésére. Rámutatott, hogy a kedvező gabo­natermesztési lehetőségek és a nagy kiterje­­désű legelők folytán ezt a­­tartományt valósá­gos állatneveldévé lehetne változtatni, amely elláthatná tenyészállatokkal az ország többi tartományát. Gavrila Po­pa képviselő a többi között ja­vasolta, hogy a kívánt eredmény eléréséhez az állattenyésztési szektorban minden köz­ségi legelőnél teljes mértékben alkalmazzák az agrofitinimum előírásait. Fel kell hasz­nálni az évelő­ füves vetés és a természetes legelős füvek vetésének lehetőségeit. A kol­lektív gazdaságoknak ki kell utalni az épít­kezésekhez szükséges anyagokat és biztosí­t­­ni kell ezek idejében való leszállítását. Gavrila Popa képviselő végül javasolta : a törvénytervezet 18. szakaszába foglalják be, hogy a dobrudzsai fajtára is nagy figyelmet kell fordítani. VASILE BÍRTA képviselő felszólalása (Pusztakamarás választókerület, Kolozsvár tartomány) Vasile Bírta képviselő felsorolta a Kolozs­vár tartományban az állattenyésztés terén el­ért fontosabb eredményeket és rámutatott az állattenyésztő telepek nagy jövedelmeire. Be­fejezésül kijelentette, hogy a tartomány min­den előfeltétellel rendelkezik az új törvény rendelkezéseinek gyakorlati valóra váltására. VASILE MATEESCU képviselő felszóla­lása (II. Balcescu választókerület, Bukarest tartomány) Vasile Mateescu képviselő kiemelte az ál­lattenyésztés fejlesztéséről szóló törvény rendkívüli fontosságát és utalt arra, hogy pártunk és kormányunk állandó támogatást nyújt népgazdaságunk e fontos ágának talp­­raállításához. A továbbiakban felemlítette­­az állattenyésztési szektor eredményeit és fogya­­tékosságait Bukarest tartományban. Kérte, tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy a főváros környékén tejtermelő övezetet szer­vezzenek, takarmány- és zöldség­vetésforgót alkalmazzanak és a főváros számára élelmi­szerellátó övezetet létesítsenek. ELŐRE Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló törvénytervezet vitája GHEORGHE STAN képviselő felszólalása (Patarlagele választókerület, Ploesti tartomány) Gheorghe Stan képviselő rámutatott arra, hogy a kormány támogatása és a helyi intéz­kedések segítségével Ploesti tartományban je­lentősen szaporodott az állatállomány. " Gheorghe Stan elvtárs ezután a néptaná­csoknak az állattenyésztés fejlesztésével kap­csolatos döntő szerepéről beszélt s rámutatott a néptanácsok munkájában észlelt több hiá­nyosságra. Nem fordítottak kellő gondot a takarmánytermesztő területek megfelelő gon­dozására s ezért a takarmánytermés megle­hetősen kicsi. Nem használták ki teljes mér­tékben a helyi erőforrásokat, az állatorvosi rendelők pedig rosszul működtek Urzicetil, Pogoanele és Buzau rajonokban. Gheorghe Stan elvtárs végül javaslatot tett a legeltetés biztosítását célzó intézkedésekre, az állat­tenyésztés fokozása érdekében alkal­mazandó agrotechnikai szabályokra, valamint arra vonatkozólag, hogy zootechnikai térkép alapján zootechnikai elitegységeket létesítse­nek tenyészállomány tenyésztésére. MARIA BRAN képviselő felszólalása (Magyarcséke választókerület, Nagyvárad tartomány) Maria Bran képviselő rámutatott arra, hogy Szalonta és Székelyhíd rajonokban, s nagyobbrészt Nagyvárad és Margitta rajo­nokban is adva vannak a Simmenthal teheneik tenyésztéséhez szükséges feltételek. Az álla­mi és kollektív gazdaságokban és kisebb mér­tékben az egyéni gazdaságokban is a Sim­­menth­al fajta van túlsúlyban. Nagyvárad tar­tomány rövid időn belül más tartományokat is elláthat­ tenyészállatokkal és válogatott nö­vendékállatokkal. Nagyvárad tartományban kedvezőek a feltételek a Merinos fajtájú ju­hok fejlődésére ie. A jövőben még nagyobb figyelmet fordítunk ennek a fajtának az el­terjesztésére. Tartományunk dolgozó paraszt­jai, mint eddig, most is nagy gondot fordíta­nak a lótenyésztésre. Egy állami ménes léter­­ítése nagyon érezhető hiányt pótolna és ugyanakkor közvetlenül hozzájárulna a lóte­nyésztés fejlesztéséhez Nagyvárad tarto­mányban. Nagyvárad tartomány falvaiban egy ős­régi közmondás járja. A közmondás szerint megszűnik a szegénység, ahol állatok van­nak a gazdaságban. Nekünk változtatnunk kell egy kicsit ezen a közmondáson, mi ezt mondjuk: „A fajállatok bőséget hoznak kol­lektív gazdaságainkba és az egyéni paraszt­­gazdaságokba“. Az új törvény célkitűzéseinek valóraváltá-­­ával növekedni fog a dolgozó parasztság jö­vedelme. Több lesz a hús,-, tej- és gyapjú. Ugyanakkor megjavul a városok ellátása, gyáraink pedig több lábbelit, több gyapjú­szövetet termelhetnek. Népünk nagy öröm­mel fogadja majd ezt­ a törvényt, amely még jobban megszilárdítja a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Képviselő elvtársak! A magam részéről megfogadom, hogy minden erőmmel dolgo­zom a törvényben kijelölt feladatok teljesí­téséért és túlszárnyalásáért — fejezte be fel­szólalását Maria Bran elvtársnő. NICOLAE CIOCAN képviselő felszólalása (Ivanesti választókerület, Iasi tartomány) Nicolae Ciocan képviselő elmondotta, hogy Iasi tartományban az állattenyésztés elsősor­ban a takarmányalap hiányos megszervezése miatt nem járt kielégítő eredménnyel. A lege­lők karbantartásánál nem alkalmazták a­z agrotechnikai szabályokat, s ezért a takar­mánynövények termesztése mind az állami, mind a kollektív és a magángazdaságokban elégtelen. A szónok a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Román Népköztársaság Akadémiája last fiókj­án­a­k támogatást kell nyújta­nia­­a mezőgazdasági és állattenyésztési szektor fejlesztéséhez. Az állatállomány szün­telen fejlesztéséhez szükséges takarmányalap biztosítására fel kell szántani a terméketlen legelőket, értékes takarmánynövényeket kell termeszteni az elhagyott földeken,­­t­alálköző véderdő sávokat kell ültetni a vízmosás el­len. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében jobban kell felhasználnunk a­ Szovjet tapasz­talatokat és országunk élenjáró állattenyész­tőinek tapasztalatait. TOADER TOMOIOAGA képviselő felszó­lalása (Visól választókerület, Nagybánya tartomány) Toader Tomoioaga képviselő arra mutatott rá, hogy a nagybányatartományi Visó rárjob­­­bam a háborút megelőző időszakhoz viszo­nyítva a szarvasmarhaállomány több mint 30, a juhállomány pedig 50 százalékkal nö­vekedett. A rajon szocialista gazdaságai az ország állami és kollektív gazdaságainak jelentős számú fajtehemet és tenyészcélra alkalmas fajbikaborjút szállítottak. A továbbiakban Tomoioaga elvtárs el­mon­­dotta, hogy a kollektivisták a kevés legelő és az építőanyagok késedelmes szállítása miatt nem tudták állataikat jól gondozni. Hiányosságok mutatkoztak az új módszerek népszerűsítése és az állattenyésztésre vo­natkozó műszaki irányítás tekintetében is. ROMULUS ZÁRONI képviselő felszólalá­sa (Marosillye választókerület, Hunyad tartomány) Romulus Zaromi képviselő az állattenyész­tés fejlesztéséről szóló törvénytervezet fon­tosságát hangsúlyozva, rámutatott arra, hogy az állatállomány növelése szempontjá­ból növelni kell a takarmánynövények hek­táronkénti terméshozamát, alkalmazni kell a zootechnika­i minimumot és gondoskodni kell a fajkiválasztásról, az állategészségügyi szolgálatról és a zootechnikai szektor mun­kálatainak gépesítéséről. A tudományos mód­szerek elterjesztése érdekében alaposan kép­zett káderekre van szükség. Javasolta, hogy a termelésben való érdekeltetés rendszerét terjesszék ki a munkásokra és technikusok­ra ,valamint a dolgozó parasztok egyéni gaz­daságaira. Végül a rosiai állami gazdaságnak az állattenyésztés terén elért eredményeit is­mertette. A gazdaság terven felül 80 ezer li­ter tejet szállított. GHEORGHE PRUTEANU képviselő fel­szólalása (Rácoasa választókerület, Bârlad tartomány) Gheorghe Prutea­nu képviselő rávilágított az állattenyésztés és állatfajtavítás terén a tartományban elért eredményekre és az e téren észlelt hiányosságokra, majd kijelen­tette, hogy a Nagy Nemzetgyűlés elé ter­jesztett törvénytervezet előírásainak alkal­mazása fordulatot eredményez az állatte­nyésztés fejlesztésében. A képviselő ezután javaslatot tett, Vran­­cea és Panciu fajom­ok legelőinek hasznosí­tására és feljavítására, valamint arra hogy utaljanak ki elegendő anyagot a megkezdett építkezések befejezésére, s újabb állatszállá­­sok építésére. PETRU DRAGOESCU képviselő felszó­lalása (Marosborsa választókerület, Arad tartomány) Petre Dragoescu képviselő beszámolt a Kelmák községbeli „Új Idők“ kollektív gaz­daság állattenyésztési részlegének fejlődésé­ről és hangsúlyozta, hogy ez a részleg nagy jövedelmet hozott a gazdaságnak. Csupán a malacok értékesítése 100.000 lejt jövedelme­zett. A kollektivisták fele a gazdaságtól szer­zett be faj­kocákat. A 250 fiadzó juh mind­egyike 11 kiló túrót, egy bárányt és 2 kiló gyapjút adott. A túró savójával 20 malacot hizlaltak, mindegyik kb. 100 kilós lett. A képviselő ezután elmondotta, hogya­n biz­tosították az állatok számára szükséges ta­karmányt. A kelm­árki kollektivistáik elhatározták — mondotta Dragoescu elvtárs —hogy ezentúl még nagyobb gondot fordíta­rnak az állatte­nyésztésre. NICOLAE POPESCU képviselő felszóla­lása (Bals választókerület, Craiova tartomány) Nicolae Popescu képviselő hangsúlyozta, hogy Craiova tartományban nagy lehetőségek vannak az állatállomány és az állati termé­kek növelésére. Ennek érdekében azonban lá kellene csapolni a mocsarakat a Duna takar­mánytermesztésre alkalmas árterületén. Po­­pescu elvtárs a továbbiakban javasolta, hogy a Duna árterületén neveljék kondában a ser­téseket és használják fel méhészeti termelő­­szövetkezetek szervezése, valamin­t a vándor­méhészet ösztönzése érdekében a dunamenti m­éhlegelőket. GÁLL IGNÁC képviselő felszólalása (Csíkszereda választókerület, Magyar Autonóm Tartomány) Gáll Ignác képviselő rámutatott arra, hogy milyen nagy jelentősége van a Magyar Au­tonóm Tartományban a takarmányalap fej­lesztésének és az erre vonatkozó intézkedé­seknek. Javasolta, hogy Marosvásárhelyen lé­tesítsenek egy állatkórházat, a gyergyószent­­miklósi állami gazdaság alosztálya keretében rendezzenek be ta­karmánytermelési kísérleti állomást. Javasolta továbbá, hogy Oltszem községben (Gyergyószentmiklós rajon) létesít­senek egy állami ménest lipicai kancákkal. A felszólaló a továbbiakban felhívta a mező­­gazdasági gépeket gyártó vállalatokat, hogy fordítsanak nagy gondot a takarmány feldol­gozásához, az állatok ellátásához és gondo­zásához szükséges gépekre. 1954. január 3., vasárnap A Nagy Nemzetgyűlés elnöksége által kibocsátott törvényerejű rendeletek ratifikálásáról szóló törvénytervezet vitája GH. VIDRASCU képviselő felszólalása (Poiaria Câmpina választókerület, Ploesti tartomány) A képviselő hangsúlyozta, hogy a nép­ta­nácsi képviselőválasztásokról szóló törvény­­erejű rendelet népi demokratikus rendsze­reink következetes demokratizmusának beszé­des bizonyítéka, majd a néptanácsok számos vívmányát sorolta fel. A helyiipar fejlesztése során például 6782 egységet létesítettek. A helyiipar globális termelése az 1950. évihez viszonyítva ebben az évben 221 százalékra emelkedett. A helyiipar termelése Sztálin, Suceava, Nagybánya, Ploesti, Bukarest és több más tartományban az utóbbi három év alatt 252—575 százalékkal növekedett és jelentős mértékben hozzájárult a dolgozók el­látásához tömegfogyasztási cikkekkel. A néptanácsok jelentős mértékben hozzá­járultak a városok gazdasági, egészségügyi és kulturális színvonalának emelkedéséhez. Az önmegadózt­atásból származó összegekből a helyi lehetőségek felhasználásával több mint 800 iskolát, 400 kulturotthont, 860 hi­dat és pallót építettek és 57 községet villa­mosítottak. Egészségügyi téren több mint 2000 orvosi közrendelőt építettek, 1300 szülő­otthont és 3700 gyógyszerészeti pork­ot léte­sítettek. Jelentősen növekedett a kulturott­­honok, a könyvtárak és a művészcsoportok száma is. A továbbiakban a szónok a néptanácsok munkájában a helyi erőforrások értékesítése terén észlelhető fogyatékosságokat taglalta. Egyes bürokratikus néptanácsok nem for­dítottak kellő gondot a helyi ipar fejlesztésé­re, nem serkentették eléggé a szerződésköté­seket és nem szervezték meg elég gondosan a piacok ellátására szolgáló szállításokat. A most lezajlott választási kampányba a dolgozók százezreit vonták be, s ezzel megte­remtették az előfeltételeket arra, hogy a nép­tanácsok kiszélesítsék és megerősítsék aktí­vájukat, amelyek jobban támogatjá­k majd a jövőben indítandó akcióikat. A fejlett szovjet tapasztalatok és az elmúlt három esztendő tapasztalatai alapján új nép­tanács­a­inkna­k táradhatatlnul kell dolgoz­­niok az augusztusi párthatározat valóravál­­tásán — mondotta befejezésül Gheorghe Vid­­rescu elvtárs. CSUPOR LAJOS képviselő felszólalása (Marosvásárhely déli választókerület, Magyar Autonóm Tartomány) A néptanácsi képviselőválasztási kampány rendkívül fontos esemény volt a Magyar Au­tonóm Tartomány dolgozói számára. Az a tény, hogy a választójoggal bíró állampolgá­rok több mint 97 százaléka részt vett a sza­vazáson, tartományunk dolgozóinak házassá­gát bizonyítja. A tartományban 6.215 képviselőt választot­tak, köztü­k 4915 magyart, 1238 románt és 62 más­­nemzetiségűt. A választók és a képvi­selőjelöltek között rendezett találkozókon a dolgozók számtalan javaslatot tettek és fel­tárták a néptanácsok több fogyatékosságát. A szónok ezután a néptanácsok néhány hiányosságát sorolta fel, majd a belkereske­delmi minisztérium szerveinek hibáiról be­szélt a különböző termékek kiutalása terén. Javasolta, hogy a faellátásra vonatkozólag készítsék el a távlati tervet legalább egy év­re előre, hogy a még fennálló hiányosságokat ki lehessen küszöbölni. Javasolta továbbá, hogy a szénipari mi­nisztérium szerelje fel újra a borszéki bá­nyát. Nagy feladat hárul a néptanácsi képvise­lőkre. Választóik elvárják tőlük, hogy tetteik­kel méltóknak bizonyuljanak a beléjük he­lyezett bizalomra. Harcolniuk kell a dolgozó nép életszínvonalának szüntelen emelésére irányuló augusztusi párthatározatok kalóra­­váltásáért. ION DOBRE képviselő felszólalása (Paulesti választókerület, Ploesti tartomány) Népi demokratikus rendszerünk igen nagy figyelmet fordít a munkavédelem kérdésére — mondotta a felszólaló. A Nagy Nemzetgyűlés 185. számú törvény­erejű rendelete egységes szervezési rendszert vezetett be, amely biztosítja az összes mun­kavédelmi és a biztonsági-technikai intézke­dések alkalmazását és pontos hatáskört jelölt ki az adminisztratív szervek és az állami munkavédelmi műszaki felügyelők részére. A szakszervezeti mozgalom a párt irányí­tásával arra mozgósította a dolgozókat, hogy konkrét javaslatokkal cselekvően járuljanak hozzá a munkahelyen felmerülő kérdések gya­korlati megoldásához. A munkavédelem megszervezéséről szóló törvényerejű rendelet előírásainak alkalmazá­sa jelentős mértékben elősegítette a munka­­feltételek megjavítását. Ezt mutatja a mun­kabalesetek és a szakmai megbetegedések szüntelen csökkenése. A törvényerejű rendelet intézkedései — mondotta befejezésül Ion Dobre elvtárs — is­­mételten bizonyítják, hogy pártünk és kor­mányunk rendkívüli gondot fordít a dolgozók munkakörülményeinek szüntelen javítására. PETRE FURDUS képviselő felszólalása (Hátszeg választókerület, Hunyad tartomány) Pártünk és­­kormányunk politikájának cél­ja — mondotta a felszólaló — hazánk gaz­dasági fejlesztése és a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának szüntelen eme­lése. A Hunyad tartományban eddig megvaló­­sított számo­s vívmány híven tükrözi népi demokratikus rendszerünk gondoskodását hazánk felvirágoztatásáról a dolgozók jó­létéről. A zsilvölgyi bányákban a legfonto­­sabb munkafolyamatok 80 százalékát gépesí­tették. Tartományunk dolgozói mind jobban, egy­re nagyobb bőségben élnek Az utóbbi évek­ben 7 új kórházat, 15 körzeti beteggondozót, 39 elsősegélynyújtási pontot és több más egészségügyi egységet létesítették. Petro­­zsényban felépítették a „Gh. Gheorghiu-Dej" Bányászati Intézetet. Csupán 1953-ban több mint 2500 kényel­­mes új lakást adtak át tartományunk dolgo­zóinak s ezekből 1338 lakást a zsilvölgyi bányászoknak. Nagyobb figyelmet kell fordí­tani lakások építésére a munkásoknak és technikusoknak. Az RMP KV augusztus 19—20-i bővített plenáris ülésén kijelölt intézkedések megva­lósításáért folyó harcban, tartományunk dol­gozói már elértek néhány eredményt. A tar­tomány töb­b vállalatának dolgozói, köztük a „Vulkán“-bá­nya munkásai is, határidő előtt teljesítették idei tervfeladataikat. A felszólaló ezután rámutatott a tartomány vállalataiban és helységeiben fennálló hiá­nyosságokra, majd a következő szavakkal fejezte be beszédét: A népta­nácsok és a nagy nemzetgyűlési képviselők kezdjenek nyomban konkrét mun­kába, tanulmányozzák és szervezzék meg alaposan a párt- és kormányhatározatok al­­kalmazását, tartsanak szoros kapcsolatot a dolgozókkal, vegyék figyelembe jogos kö­veteléseiket és harcoljanak azok megvalósí­tásáért. (Agerpres.) TÖRVÉNY a Román Népköztársaság Alkotmánya 43. és 50. szakaszának módosításáról A Román Népköztársaság Nagy Nemzet­gyűlése elhatározza: EGYETLEN SZAKASZ: — A Román Nép­­köztársaság Alkotmányának 43. és 50. sza­kasza a következőképpen módosul: 1. A 43. szakasz új szövege a következő: „43. SZAKASZ. — A Minisztertanácsot a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlé­se alakítja meg a következő összetételben: a Román Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke; a Román Népköztársaság Minisztertaná­csának aleln­ökei; az Állami Tervbizottság elnöke; az Álla­mi Ellenőrző Bizottság elnöke; a Román Népköztársaság miniszterei; az Állami Mezőgazdasági Termékbegyűj­­tő Bizottság elnöke; az Állami Műépítészeti és Építkezési Bi­zottság elnöke“. 2. Az 50. szakasz új szövege a következő: „A Román Népköztársaság minisztériumai a következők: a belkereskedelmi minisztérium; a belügyminisztérium; az egészségügyminisztérium; a­z él­elemszeripari minisztérium; az építésügyi és építőanyagipari miniszté­rium; a fa-, papír- és cellulózaipari miniszté­rium; a fegyveres erők minisztériuma; a fémipari és gépgyártóipari minisztérium; a földművelésügyi és erdészeti miniszté­rium; az igazságügyminisztérium; a könnyűipari minisztérium; a kőolajipari minisztérium; Dr. P. GROZA a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke a községi gazdálkodás és a helyiipar mi­nisztériuma; a kultuszminisztérium; a külkereskedelmi minisztérium; a külügyminisztérium; a művelődésügyi minisztérium; a népjóléti minisztérium; az oktatásügyi minisztérium; a pénzügyminisztérium; a posta- és távközlésügyi minisztérium; a szénipari minisztérium; a vasútügyi minisztérium; a vegyipari minisztérium; a villamosenergia és elektrotechnikai ipar minisztériuma; a vízi- és légiszállítási minisztérium“. GH. MARUSSI a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének titkára

Next