Előre, 1954. január (8. évfolyam, 1937-1961. szám)
1954-01-03 / 1937. szám
2 Gh. Apostol elvtárs jelentése az állattenyésztés 1954-1956. évi fejlesztését szolgáló intézkedésekre vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatban A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatai Az állattenyésztés fejlesztése — mondotta Gh. Apostol elvtárs, a Minisztertanács alelnöke, földművelésügyi és erdészeti miniszter — egyike a népi hatalom megoldásra váró feladatainak. A szónok kifejtette, hogy az utóbbi években az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, a kollektív gazdaságok és állatfűs gazdaságok jelentős sikereket értek el az állattenyésztés fejlesztése terén. Megnövekedett a szarvasmarha-, sertés- és lóállomány. Sok kollektív gazdaságban nagyszámú kiváló minőségű állatállománnyal rendelkező állattenyésztőtelepet létesítettek. Az állami gazdaságokban jelentősen növekedett az állatok és baromfik száma. Szép sikereket értünk el a községi fedeztető-állomások hálózatának kiszélesítése, a baromfik mesterséges keltetés útján való szaporításának megszervezése és kiterjesztése, az állategészségügyi ellátás megszervezése, stb. terén. Számos kiváló eredményt értünk el a tudományos kutatások terén is a hazai állatfajtáik megjavításában és tökéletesítésében, új fajok kiternyésztésében, a szakkáderek kiképzésében. Az előadó ezután várkutatott, hogy azt állattenyésztés terén még sok a tennivaló. A parasztgazdaságok önfogyasztásának nagyarányú növekedéséhez s az állati eredetű élelmiszereknek a városi lakosság számbeli növekedésének eredményeképpen bekövetkezett fokozott mértékű városi fogyasztásához képest állatállományunk, az állatok húshozama és minősége nem növekedett kielégítő mértékben. Mindez a lakosság fogyasztási szükségletei és a meglévő hús-, zsír-, tej-, vaj-, gyapjú-, stb. készletek közötti aránytalanságra vezetett. Az állatok számbeli növekedése és hozamának fokozása nem elégíti ki a lakosság növekvő szükségleteit állati termékekben s könnyűiparunk nyersanyagszükségletét. Az állomány növelését és a globális tejtermelés fokozását komolyan hátráltatja a tehenek alacsony arányszáma a szarvasmarhák összállományához képest. Az állattenyésztés hiányosságai elsősorban a nem kielégítő takarmánytermelésnek és ellátásnak tulajdoníthatók. Az előadó ezután felsorolt egyes fogyatékosságokat, amelyek az állattenyésztés terén mutatkoznak. Így például hiányosságok vannak a kollektív gazdaságokban a közös tulajdont képező állatok takarmányalapjának biztosítása tekintetében. Nem támogatják eléggé a kollektivistákat, hogy háztáji gazdaságaik számára tehenet vásárolhassanak. Elhanyagolják a dolgozó parasztok soraiban a felvilágosító munkát, az állattenyésztő és hizlaló társulások alakítása érdekében. Fogyatékosságok vannak az állattenyésztés terén a tudomány vívmányainak és az élenjáró tapasztalatoknak a bevezetésénél. Nem gondoskodnak eléggé az állatok istállózásához szükséges épületekről, az új szakkáderek képzéséről, stb. Gheorghe Apostol elvtárs hangsúlyozta, hogy minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy a legközelebbi években hatalmas fellendülést érjünk el az állattenyésztés és az állatokhozamának fokozása terén. Az előadó ezután részletesen ismertette a törvénytervezet főbb rendelkezéseit. A törvénytervezet intézkedéseket tartalmaz az állat- és baromfiállomáy állandó szaporítására, a fajták és ezek minőségének megjavítására, az ország különböző vidékei sajátos körülményeinek figyelembevételével. A törvénytervezet egyik legfőbb célkitűzése az állatok és baromfik hozamának fokozása a hús- és zsír, a tej-, gyapjú-, tojáshozam és más állati termékek hozama szempontjából. Igen nagy jelentőségűek azok az intézkedések is, amelyek a vetésterületek növelését, a takarmánynövények hektárhozamának fokozását, valamint a természetes legelők és kaszálók megjavítását, a gépesítés bevezetését az állattenyésztésbe, a takarmánytermelésbe és az agrozootechnikai farmokon végzett nagy munkaigényes munkálatokba; továbbá az egész állat- és baromfiállomány észszerűgondozásához, megóvásához és tenyésztéséhez szükséges épületek biztosítását írják elő. A tervezet ezenfelül intézkedéseket irányoz elő az állatok és baromfik zootechnikai és állatorvosi gondozásának lényeges megjavítására és a tömegek mozgósítására az állat- és baromfivész leküzdése érdekében; az állattenyésztési és állategészségügyi tudományos kutatómunka fokozására, az állatok és baromfik számának és minőségének emelésére, új állat- és baromfifajták létrehozására, a zootechnikai és állatorvosi káderek kiképzési módszereinek megjavítására és az állattenyésztési dolgozók és szakemberek munka- és életkörülményeinek megjavítására. Az előadó elmondotta, hogy e törvénytervezet sokoldalú intézkedéseket irányoz elő az állattenyésztés serkentésére a dolgozó parasztok egyéni gazdaságaiban, a kollektív gazdaságokban, a mezőgazdasági és állattenyésztő társulásokban és az állami állattenyésztő vállalatokban. Előirányozták például, hogy a kollektív gazdaságok hitelekben részesülnek állatok és építőanyagok beszerzésére, segítséget kapnak a GTA-któl a takarmányalap létrehozására és az állattenyésztő-telepeken a munka gépesítésére. Azoknak a kollektív gazdaságoknak, amelyek állattenyésztő farmokat létesítenek és teljesítik az állam iránti kötelezettségeiket, leszállítják a hús-, tej- és gyapjúkvótáját. Az állattenyésztés terén élenjáró gazdaságok jutalomban részesülnk. Ugyanakkor támogatásban részesítik a kollektivisták háztáji gazdaságaiban folyó állattenyésztést is — egyebek között azzal, hogy hiteleket kapnak fejőstehenek vásárlására, hogy fokozatosan minden kollektivista háztáji gazdasága fejőstehénnel rendelkezzék. 1954—1956 között a kollektivisták egyéni gazdaságai mentesülnek a hús- és tejkvóta beadása alól A törvénytervezet, nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy megfelelő intézkedésekkel ösztönözze az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok állattenyésztését. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok hiteleket kapnak állatok beszerzésére és anyagot istállóépítésre; megjavítják a dolgozó parasztok állatai számára az állami fedeztető állomások szolgálatát, a zootechnikat és állatorvosi segélynyújtást. A földművelésügyi és erdészeti minisztérium és a néptanácsok végrehajtó bizottságai kötelesek elegendő területet biztosítani az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok szarvasmarháinak és juhainak legeltetésére, s állatszállásokat kell építeniök a községi legelőkön és a falvakon. A GTA-k támogatják a dolgozó parasztokat a legelők és kaszálók helyreállításában. Nagymértékben szolgálják a dolgozó parasztok érdekét a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztési és hizlalási szerződések rendszerének kiterjesztését célzó intézkedések, így például minden pár szerződésileg lekötött szarvasmarha után 250 kg gabonával, kukoricával, vagy megfelelő egyenértékű abraktakarmánnyal, csökkentik a begyűjtési kvótát és a szerződéses szállítások minőségével és mennyiségével arányosan egyben csökkentik a kötelező húskvótát is. A szerződő dolgozó parasztoknak továbbá biztosítják azt a lehetőséget is, hogy a közvetlen árucserén alapuló kereskedelem keretében leszállítói áron vásároljanak ipari cikkeket, és más előnyökben részesülnek. Az állat- és baromfiállomány állandó növelése és ezzel egyidejűleg az állomány hozamának fokozása, a hús-, zsír-, tej-, gyapjú-, tojás- és más állati termékek globális és árutermelésének növelése — mondotta Gh. Apostol elvtárs — a mezőgazdaság fejődésének egyik legfontosabb kérdése a Román Népköztársaságban és állandó feladata a földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak, a néptanácsoknak, a kollektivistáknak, az állami gazdaságokban és farmokon dolgozó munkásoknak, a mezőgazdaság terén dolgozó tudósoknak és szakembereknek. Fontos feladatok hárulnak a néptanácsokra a kollektív gazdaságokban, a mezőgazdasági társulásokban, a kis- és középparasztok egyéni gazdaságaiban folyó állattenyésztés irányítása szempontjából. A néptanácsok és a helyi mezőgazdasági szervek feladata, hogy fejlesszék a dolgozó parasztok, a kollektivisták s az állami gazdaságokban, ménesekben és farmokon dolgozó munkások éberségét a kulákokkal és más ellenséges elemekkel szemben, amelyek megkísérlik fékezni és aláaknázni az állattenyésztés fellendítését célzó intézkedések valóra váltását. A városok és ipari központok néptanácsainak végrehajtó bizottságai ellátási övezeteket szervezhetnek és kell hogy szervezzenek a munkások és tisztviselők hússal, zsírral, tejjel, tojással és más állati termékekkel való ellátására. Minden városnak és ipari központnak legyen saját ellátási övezete, ahonnan elegendő mennyiségben szerezheti be a szükséges állati terméket. Ennek érdekében kitartó felvilágosító és meggyőző munkát kell kifejteni a dolgozó parasztok, a társult parasztok és a kollektivisták soraiban, hogy minden lehetőséget és eszközt felhasználjanak az állat- és baroínfltenyésztésre. A törvénytervezetből eredő összes feladatok sikeres teljesítése érdekében ki kell küszöbölni az állattenyésztés terén észlelhető hiányosságokat és fogyatékosságokat, biztosítani kell az állatok számának oly mérvű emelkedését, s hozamuk olyan arányú fokozását, hogy dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében a következő 2—3 évben érezhetőenmegjavuljon a városi és falusi dolgozó lakosság élelmiszerellátása és könnyűiparunk nyersanyagellátása. VASILE LIXANDRU képviselő felszólalása (Sztálinváros keleti választókerület, Sztálin tartomány) A Nagy Nemzetgyűlés jelenlegi ülésszakán előterjesztett törvénytervezet az állattenyésztés fejlesztését szolgáló intézkedésekről az 1954—1956. évekre — mondotta a felszólaló —, újabb hozzájárulás a dolgozók életszínvonalának további javításához, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének erősítéséhez. Vasile Lixandru képviselő a többi között javasolta a tenyészcélokra alkalmas fiatal állatok nevelésének ösztönzését a dolgozó parasztok érdekeltté tételével s javasolta, hogy az állattenyésztés fejlesztése érdekében még ezen a téren profilírozzák a kollektív és az állami gazdaságokat, a sztálintartományikollektív és állami gazdaságok mellett pedig létesítsenek apaállattenyésztő központokat. Ezáltal meggyorsíthatják a báznai sertések szaporítását. BULIGA ONOFREI képviselő felszólalása (Verest választókerület, Suceava tartomány) Buliga Onofrei képviselő kiemelte Suceava tartománynak az állattenyésztés terén elért eddigi sikereit, valamint a tartomány nagy lehetőségeit az állatállomány további gyarapításában. A felszólaló a továbbiakban rámutatott arra, hogy még jobb eredményeket érhetünk el, ha a szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazásával még tartósabb takarmányalapot biztosítunk úgy, ahogy azt a törvénytervezet előírja. Bírálta a Suceava tartományban alkalmazott hibás eljárást, ahol olyan területeket jelölnek ki erdősítési célokra, amelyeket eddig legelőknek használtak, ahelyett, hogy a terméketlen területeket erdősítenék. Buliga Onofrei képviselő ezután több javaslatot tett az állattenyésztő társulások és gazdaságok szervezési lehetőségeinek tanulmányozására. ELENA VODA képviselő felszólalása (Buziási választókerület, Temesvár tartomány) A felszólaló rámutatott, hogy Temesvár tartományban az állattenyésztési szektorban értek el ugyan eredményeket, de ez a szektor mégis lemaradt. Hangsúlyozta, hogy milyen nagy jelentőségük van az állattenyésztés ösztönzésére hozott kormányintézkedéseknek s elmondotta, hogy Temesvár tartományban a kollektivisták és a dolgozó parasztok feismerték az előnyöket s rövid idő alatt 1455 hizlalt szarvasmarha szállítására kötöttek szerződést. Elena Voda képviselő a többi közt javasolta, hogy a maroserdődi kísérleti állomás giládi osztályánál, — ahol az új épületek és a takarmány-növénnyel bevetett jelentős nagyságú területek révén megvan a lehetőség 1000 tehén táplálására és tartására — fejőstehén tenyésztési egységet létesítsenek, a tartomány munkásközpontjainak tej-ellátására és hogy Buziásfürdőn a fejőiskola jelenlegi helyiségében állattenyésztési középiskolát létesítsenek. GAVRILA POPA képviselő felszólalása (Adam Clisi választókerület, Constanta tartomány) Gavrila Papa képviselő arról beszélt, hogy milyen természeti adottságok kínálkoznak Constanta tartományban az állatállomány fejlesztésére. Rámutatott, hogy a kedvező gabonatermesztési lehetőségek és a nagy kiterjedésű legelők folytán ezt atartományt valóságos állatneveldévé lehetne változtatni, amely elláthatná tenyészállatokkal az ország többi tartományát. Gavrila Popa képviselő a többi között javasolta, hogy a kívánt eredmény eléréséhez az állattenyésztési szektorban minden községi legelőnél teljes mértékben alkalmazzák az agrofitinimum előírásait. Fel kell használni az évelő füves vetés és a természetes legelős füvek vetésének lehetőségeit. A kollektív gazdaságoknak ki kell utalni az építkezésekhez szükséges anyagokat és biztosítni kell ezek idejében való leszállítását. Gavrila Popa képviselő végül javasolta : a törvénytervezet 18. szakaszába foglalják be, hogy a dobrudzsai fajtára is nagy figyelmet kell fordítani. VASILE BÍRTA képviselő felszólalása (Pusztakamarás választókerület, Kolozsvár tartomány) Vasile Bírta képviselő felsorolta a Kolozsvár tartományban az állattenyésztés terén elért fontosabb eredményeket és rámutatott az állattenyésztő telepek nagy jövedelmeire. Befejezésül kijelentette, hogy a tartomány minden előfeltétellel rendelkezik az új törvény rendelkezéseinek gyakorlati valóra váltására. VASILE MATEESCU képviselő felszólalása (II. Balcescu választókerület, Bukarest tartomány) Vasile Mateescu képviselő kiemelte az állattenyésztés fejlesztéséről szóló törvény rendkívüli fontosságát és utalt arra, hogy pártunk és kormányunk állandó támogatást nyújt népgazdaságunk e fontos ágának talpraállításához. A továbbiakban felemlítetteaz állattenyésztési szektor eredményeit és fogyatékosságait Bukarest tartományban. Kérte, tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy a főváros környékén tejtermelő övezetet szervezzenek, takarmány- és zöldségvetésforgót alkalmazzanak és a főváros számára élelmiszerellátó övezetet létesítsenek. ELŐRE Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló törvénytervezet vitája GHEORGHE STAN képviselő felszólalása (Patarlagele választókerület, Ploesti tartomány) Gheorghe Stan képviselő rámutatott arra, hogy a kormány támogatása és a helyi intézkedések segítségével Ploesti tartományban jelentősen szaporodott az állatállomány. " Gheorghe Stan elvtárs ezután a néptanácsoknak az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos döntő szerepéről beszélt s rámutatott a néptanácsok munkájában észlelt több hiányosságra. Nem fordítottak kellő gondot a takarmánytermesztő területek megfelelő gondozására s ezért a takarmánytermés meglehetősen kicsi. Nem használták ki teljes mértékben a helyi erőforrásokat, az állatorvosi rendelők pedig rosszul működtek Urzicetil, Pogoanele és Buzau rajonokban. Gheorghe Stan elvtárs végül javaslatot tett a legeltetés biztosítását célzó intézkedésekre, az állattenyésztés fokozása érdekében alkalmazandó agrotechnikai szabályokra, valamint arra vonatkozólag, hogy zootechnikai térkép alapján zootechnikai elitegységeket létesítsenek tenyészállomány tenyésztésére. MARIA BRAN képviselő felszólalása (Magyarcséke választókerület, Nagyvárad tartomány) Maria Bran képviselő rámutatott arra, hogy Szalonta és Székelyhíd rajonokban, s nagyobbrészt Nagyvárad és Margitta rajonokban is adva vannak a Simmenthal teheneik tenyésztéséhez szükséges feltételek. Az állami és kollektív gazdaságokban és kisebb mértékben az egyéni gazdaságokban is a Simmenthal fajta van túlsúlyban. Nagyvárad tartomány rövid időn belül más tartományokat is elláthat tenyészállatokkal és válogatott növendékállatokkal. Nagyvárad tartományban kedvezőek a feltételek a Merinos fajtájú juhok fejlődésére ie. A jövőben még nagyobb figyelmet fordítunk ennek a fajtának az elterjesztésére. Tartományunk dolgozó parasztjai, mint eddig, most is nagy gondot fordítanak a lótenyésztésre. Egy állami ménes léterítése nagyon érezhető hiányt pótolna és ugyanakkor közvetlenül hozzájárulna a lótenyésztés fejlesztéséhez Nagyvárad tartományban. Nagyvárad tartomány falvaiban egy ősrégi közmondás járja. A közmondás szerint megszűnik a szegénység, ahol állatok vannak a gazdaságban. Nekünk változtatnunk kell egy kicsit ezen a közmondáson, mi ezt mondjuk: „A fajállatok bőséget hoznak kollektív gazdaságainkba és az egyéni parasztgazdaságokba“. Az új törvény célkitűzéseinek valóraváltá-ával növekedni fog a dolgozó parasztság jövedelme. Több lesz a hús,-, tej- és gyapjú. Ugyanakkor megjavul a városok ellátása, gyáraink pedig több lábbelit, több gyapjúszövetet termelhetnek. Népünk nagy örömmel fogadja majd ezt a törvényt, amely még jobban megszilárdítja a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Képviselő elvtársak! A magam részéről megfogadom, hogy minden erőmmel dolgozom a törvényben kijelölt feladatok teljesítéséért és túlszárnyalásáért — fejezte be felszólalását Maria Bran elvtársnő. NICOLAE CIOCAN képviselő felszólalása (Ivanesti választókerület, Iasi tartomány) Nicolae Ciocan képviselő elmondotta, hogy Iasi tartományban az állattenyésztés elsősorban a takarmányalap hiányos megszervezése miatt nem járt kielégítő eredménnyel. A legelők karbantartásánál nem alkalmazták az agrotechnikai szabályokat, s ezért a takarmánynövények termesztése mind az állami, mind a kollektív és a magángazdaságokban elégtelen. A szónok a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Román Népköztársaság Akadémiája last fiókjának támogatást kell nyújtaniaa mezőgazdasági és állattenyésztési szektor fejlesztéséhez. Az állatállomány szüntelen fejlesztéséhez szükséges takarmányalap biztosítására fel kell szántani a terméketlen legelőket, értékes takarmánynövényeket kell termeszteni az elhagyott földeken,találköző véderdő sávokat kell ültetni a vízmosás ellen. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében jobban kell felhasználnunk a Szovjet tapasztalatokat és országunk élenjáró állattenyésztőinek tapasztalatait. TOADER TOMOIOAGA képviselő felszólalása (Visól választókerület, Nagybánya tartomány) Toader Tomoioaga képviselő arra mutatott rá, hogy a nagybányatartományi Visó rárjobbam a háborút megelőző időszakhoz viszonyítva a szarvasmarhaállomány több mint 30, a juhállomány pedig 50 százalékkal növekedett. A rajon szocialista gazdaságai az ország állami és kollektív gazdaságainak jelentős számú fajtehemet és tenyészcélra alkalmas fajbikaborjút szállítottak. A továbbiakban Tomoioaga elvtárs elmondotta, hogy a kollektivisták a kevés legelő és az építőanyagok késedelmes szállítása miatt nem tudták állataikat jól gondozni. Hiányosságok mutatkoztak az új módszerek népszerűsítése és az állattenyésztésre vonatkozó műszaki irányítás tekintetében is. ROMULUS ZÁRONI képviselő felszólalása (Marosillye választókerület, Hunyad tartomány) Romulus Zaromi képviselő az állattenyésztés fejlesztéséről szóló törvénytervezet fontosságát hangsúlyozva, rámutatott arra, hogy az állatállomány növelése szempontjából növelni kell a takarmánynövények hektáronkénti terméshozamát, alkalmazni kell a zootechnikai minimumot és gondoskodni kell a fajkiválasztásról, az állategészségügyi szolgálatról és a zootechnikai szektor munkálatainak gépesítéséről. A tudományos módszerek elterjesztése érdekében alaposan képzett káderekre van szükség. Javasolta, hogy a termelésben való érdekeltetés rendszerét terjesszék ki a munkásokra és technikusokra ,valamint a dolgozó parasztok egyéni gazdaságaira. Végül a rosiai állami gazdaságnak az állattenyésztés terén elért eredményeit ismertette. A gazdaság terven felül 80 ezer liter tejet szállított. GHEORGHE PRUTEANU képviselő felszólalása (Rácoasa választókerület, Bârlad tartomány) Gheorghe Pruteanu képviselő rávilágított az állattenyésztés és állatfajtavítás terén a tartományban elért eredményekre és az e téren észlelt hiányosságokra, majd kijelentette, hogy a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztett törvénytervezet előírásainak alkalmazása fordulatot eredményez az állattenyésztés fejlesztésében. A képviselő ezután javaslatot tett, Vrancea és Panciu fajomok legelőinek hasznosítására és feljavítására, valamint arra hogy utaljanak ki elegendő anyagot a megkezdett építkezések befejezésére, s újabb állatszállások építésére. PETRU DRAGOESCU képviselő felszólalása (Marosborsa választókerület, Arad tartomány) Petre Dragoescu képviselő beszámolt a Kelmák községbeli „Új Idők“ kollektív gazdaság állattenyésztési részlegének fejlődéséről és hangsúlyozta, hogy ez a részleg nagy jövedelmet hozott a gazdaságnak. Csupán a malacok értékesítése 100.000 lejt jövedelmezett. A kollektivisták fele a gazdaságtól szerzett be fajkocákat. A 250 fiadzó juh mindegyike 11 kiló túrót, egy bárányt és 2 kiló gyapjút adott. A túró savójával 20 malacot hizlaltak, mindegyik kb. 100 kilós lett. A képviselő ezután elmondotta, hogyan biztosították az állatok számára szükséges takarmányt. A kelmárki kollektivistáik elhatározták — mondotta Dragoescu elvtárs —hogy ezentúl még nagyobb gondot fordítarnak az állattenyésztésre. NICOLAE POPESCU képviselő felszólalása (Bals választókerület, Craiova tartomány) Nicolae Popescu képviselő hangsúlyozta, hogy Craiova tartományban nagy lehetőségek vannak az állatállomány és az állati termékek növelésére. Ennek érdekében azonban lá kellene csapolni a mocsarakat a Duna takarmánytermesztésre alkalmas árterületén. Popescu elvtárs a továbbiakban javasolta, hogy a Duna árterületén neveljék kondában a sertéseket és használják fel méhészeti termelőszövetkezetek szervezése, valamint a vándorméhészet ösztönzése érdekében a dunamenti méhlegelőket. GÁLL IGNÁC képviselő felszólalása (Csíkszereda választókerület, Magyar Autonóm Tartomány) Gáll Ignác képviselő rámutatott arra, hogy milyen nagy jelentősége van a Magyar Autonóm Tartományban a takarmányalap fejlesztésének és az erre vonatkozó intézkedéseknek. Javasolta, hogy Marosvásárhelyen létesítsenek egy állatkórházat, a gyergyószentmiklósi állami gazdaság alosztálya keretében rendezzenek be takarmánytermelési kísérleti állomást. Javasolta továbbá, hogy Oltszem községben (Gyergyószentmiklós rajon) létesítsenek egy állami ménest lipicai kancákkal. A felszólaló a továbbiakban felhívta a mezőgazdasági gépeket gyártó vállalatokat, hogy fordítsanak nagy gondot a takarmány feldolgozásához, az állatok ellátásához és gondozásához szükséges gépekre. 1954. január 3., vasárnap A Nagy Nemzetgyűlés elnöksége által kibocsátott törvényerejű rendeletek ratifikálásáról szóló törvénytervezet vitája GH. VIDRASCU képviselő felszólalása (Poiaria Câmpina választókerület, Ploesti tartomány) A képviselő hangsúlyozta, hogy a néptanácsi képviselőválasztásokról szóló törvényerejű rendelet népi demokratikus rendszereink következetes demokratizmusának beszédes bizonyítéka, majd a néptanácsok számos vívmányát sorolta fel. A helyiipar fejlesztése során például 6782 egységet létesítettek. A helyiipar globális termelése az 1950. évihez viszonyítva ebben az évben 221 százalékra emelkedett. A helyiipar termelése Sztálin, Suceava, Nagybánya, Ploesti, Bukarest és több más tartományban az utóbbi három év alatt 252—575 százalékkal növekedett és jelentős mértékben hozzájárult a dolgozók ellátásához tömegfogyasztási cikkekkel. A néptanácsok jelentős mértékben hozzájárultak a városok gazdasági, egészségügyi és kulturális színvonalának emelkedéséhez. Az önmegadóztatásból származó összegekből a helyi lehetőségek felhasználásával több mint 800 iskolát, 400 kulturotthont, 860 hidat és pallót építettek és 57 községet villamosítottak. Egészségügyi téren több mint 2000 orvosi közrendelőt építettek, 1300 szülőotthont és 3700 gyógyszerészeti porkot létesítettek. Jelentősen növekedett a kulturotthonok, a könyvtárak és a művészcsoportok száma is. A továbbiakban a szónok a néptanácsok munkájában a helyi erőforrások értékesítése terén észlelhető fogyatékosságokat taglalta. Egyes bürokratikus néptanácsok nem fordítottak kellő gondot a helyi ipar fejlesztésére, nem serkentették eléggé a szerződéskötéseket és nem szervezték meg elég gondosan a piacok ellátására szolgáló szállításokat. A most lezajlott választási kampányba a dolgozók százezreit vonták be, s ezzel megteremtették az előfeltételeket arra, hogy a néptanácsok kiszélesítsék és megerősítsék aktívájukat, amelyek jobban támogatják majd a jövőben indítandó akcióikat. A fejlett szovjet tapasztalatok és az elmúlt három esztendő tapasztalatai alapján új néptanácsainknak táradhatatlnul kell dolgozniok az augusztusi párthatározat valóraváltásán — mondotta befejezésül Gheorghe Vidrescu elvtárs. CSUPOR LAJOS képviselő felszólalása (Marosvásárhely déli választókerület, Magyar Autonóm Tartomány) A néptanácsi képviselőválasztási kampány rendkívül fontos esemény volt a Magyar Autonóm Tartomány dolgozói számára. Az a tény, hogy a választójoggal bíró állampolgárok több mint 97 százaléka részt vett a szavazáson, tartományunk dolgozóinak házasságát bizonyítja. A tartományban 6.215 képviselőt választottak, köztük 4915 magyart, 1238 románt és 62 másnemzetiségűt. A választók és a képviselőjelöltek között rendezett találkozókon a dolgozók számtalan javaslatot tettek és feltárták a néptanácsok több fogyatékosságát. A szónok ezután a néptanácsok néhány hiányosságát sorolta fel, majd a belkereskedelmi minisztérium szerveinek hibáiról beszélt a különböző termékek kiutalása terén. Javasolta, hogy a faellátásra vonatkozólag készítsék el a távlati tervet legalább egy évre előre, hogy a még fennálló hiányosságokat ki lehessen küszöbölni. Javasolta továbbá, hogy a szénipari minisztérium szerelje fel újra a borszéki bányát. Nagy feladat hárul a néptanácsi képviselőkre. Választóik elvárják tőlük, hogy tetteikkel méltóknak bizonyuljanak a beléjük helyezett bizalomra. Harcolniuk kell a dolgozó nép életszínvonalának szüntelen emelésére irányuló augusztusi párthatározatok kalóraváltásáért. ION DOBRE képviselő felszólalása (Paulesti választókerület, Ploesti tartomány) Népi demokratikus rendszerünk igen nagy figyelmet fordít a munkavédelem kérdésére — mondotta a felszólaló. A Nagy Nemzetgyűlés 185. számú törvényerejű rendelete egységes szervezési rendszert vezetett be, amely biztosítja az összes munkavédelmi és a biztonsági-technikai intézkedések alkalmazását és pontos hatáskört jelölt ki az adminisztratív szervek és az állami munkavédelmi műszaki felügyelők részére. A szakszervezeti mozgalom a párt irányításával arra mozgósította a dolgozókat, hogy konkrét javaslatokkal cselekvően járuljanak hozzá a munkahelyen felmerülő kérdések gyakorlati megoldásához. A munkavédelem megszervezéséről szóló törvényerejű rendelet előírásainak alkalmazása jelentős mértékben elősegítette a munkafeltételek megjavítását. Ezt mutatja a munkabalesetek és a szakmai megbetegedések szüntelen csökkenése. A törvényerejű rendelet intézkedései — mondotta befejezésül Ion Dobre elvtárs — ismételten bizonyítják, hogy pártünk és kormányunk rendkívüli gondot fordít a dolgozók munkakörülményeinek szüntelen javítására. PETRE FURDUS képviselő felszólalása (Hátszeg választókerület, Hunyad tartomány) Pártünk éskormányunk politikájának célja — mondotta a felszólaló — hazánk gazdasági fejlesztése és a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának szüntelen emelése. A Hunyad tartományban eddig megvalósított számos vívmány híven tükrözi népi demokratikus rendszerünk gondoskodását hazánk felvirágoztatásáról a dolgozók jólétéről. A zsilvölgyi bányákban a legfontosabb munkafolyamatok 80 százalékát gépesítették. Tartományunk dolgozói mind jobban, egyre nagyobb bőségben élnek Az utóbbi években 7 új kórházat, 15 körzeti beteggondozót, 39 elsősegélynyújtási pontot és több más egészségügyi egységet létesítették. Petrozsényban felépítették a „Gh. Gheorghiu-Dej" Bányászati Intézetet. Csupán 1953-ban több mint 2500 kényelmes új lakást adtak át tartományunk dolgozóinak s ezekből 1338 lakást a zsilvölgyi bányászoknak. Nagyobb figyelmet kell fordítani lakások építésére a munkásoknak és technikusoknak. Az RMP KV augusztus 19—20-i bővített plenáris ülésén kijelölt intézkedések megvalósításáért folyó harcban, tartományunk dolgozói már elértek néhány eredményt. A tartomány több vállalatának dolgozói, köztük a „Vulkán“-bánya munkásai is, határidő előtt teljesítették idei tervfeladataikat. A felszólaló ezután rámutatott a tartomány vállalataiban és helységeiben fennálló hiányosságokra, majd a következő szavakkal fejezte be beszédét: A néptanácsok és a nagy nemzetgyűlési képviselők kezdjenek nyomban konkrét munkába, tanulmányozzák és szervezzék meg alaposan a párt- és kormányhatározatok alkalmazását, tartsanak szoros kapcsolatot a dolgozókkal, vegyék figyelembe jogos követeléseiket és harcoljanak azok megvalósításáért. (Agerpres.) TÖRVÉNY a Román Népköztársaság Alkotmánya 43. és 50. szakaszának módosításáról A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése elhatározza: EGYETLEN SZAKASZ: — A Román Népköztársaság Alkotmányának 43. és 50. szakasza a következőképpen módosul: 1. A 43. szakasz új szövege a következő: „43. SZAKASZ. — A Minisztertanácsot a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése alakítja meg a következő összetételben: a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; a Román Népköztársaság Minisztertanácsának alelnökei; az Állami Tervbizottság elnöke; az Állami Ellenőrző Bizottság elnöke; a Román Népköztársaság miniszterei; az Állami Mezőgazdasági Termékbegyűjtő Bizottság elnöke; az Állami Műépítészeti és Építkezési Bizottság elnöke“. 2. Az 50. szakasz új szövege a következő: „A Román Népköztársaság minisztériumai a következők: a belkereskedelmi minisztérium; a belügyminisztérium; az egészségügyminisztérium; az élelemszeripari minisztérium; az építésügyi és építőanyagipari minisztérium; a fa-, papír- és cellulózaipari minisztérium; a fegyveres erők minisztériuma; a fémipari és gépgyártóipari minisztérium; a földművelésügyi és erdészeti minisztérium; az igazságügyminisztérium; a könnyűipari minisztérium; a kőolajipari minisztérium; Dr. P. GROZA a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke a községi gazdálkodás és a helyiipar minisztériuma; a kultuszminisztérium; a külkereskedelmi minisztérium; a külügyminisztérium; a művelődésügyi minisztérium; a népjóléti minisztérium; az oktatásügyi minisztérium; a pénzügyminisztérium; a posta- és távközlésügyi minisztérium; a szénipari minisztérium; a vasútügyi minisztérium; a vegyipari minisztérium; a villamosenergia és elektrotechnikai ipar minisztériuma; a vízi- és légiszállítási minisztérium“. GH. MARUSSI a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének titkára