Előre, 1954. február (8. évfolyam, 1962-1982. szám)

1954-02-02 / 1962. szám

2 A Román Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a zöldségfélékre, a zöldségvetőmagvakra, a gyümölcsre és a csemegeszőlőre vonatkozó szerződéskötési rendszer megjavításáról­ ­ szöveg A Minisztertanács 1954 január 25-i ülésén határozatot hozott a zöldségfélékre, a zöld­ségvető magvakra, a gyümölcsre és a csemege­­szőlőre vonatkozó szerződéskötési rendszer megjavít­ásáról. A határozatnak az a célja, hogy a városi dolgozók ellátásának és az élelmiszeripar mezőgazdasági­­nyersanyagokkal való­ ellá­tásának biztosítása érdekében a hektárho­zam növelésére ösztönözze a zöldség-, zöld­ségvetőmag-, gyümölcs- és csemegeszőlő termelőket A határozatban előirányzott könnyítések és előnyök arra irányulnak, hogy fokozzák a termelők személyes érdekeltségét e növé­nyek termelésének és hektárhozamának nö­velésében, a városi és falusi dolgozók élet­színvonalának szüntelen emelése érdekében A miinisztertanácsi határozat kimondja, hogy a minisztériumok és a központi szövet­kezeti szervek gazdasági­­egységeik után szerződéseket köthetnek az egyéni gazdasá­gokkal, kollektív gazdaságokkal és­ mező­­gazdasági társulásokkal zöldségfélék, zöld­ségvetőmagvak, gyümölcs és csemegeszőlő termesztésére. Az állami és szövetkezeti egységekkel zöldségfélék, zöldségvetőmagvak, gyümölcs és csemegeszőlő termesztésére szerződő ter­­melők a következő előnyöket «élvezik: — Mentesülnek a kötelező kvóta beszol­gáltatása alól azokra a területekre, amelyek­ben szerződésben lekötött zöldségfélét és zöldségvetőmagot termesztenek. , — Az állam támogatja őket a műtrágya beszerzésében; a műtrágya ellenértékének 50 százalékát az állam, 50 százalékát pedig a termelő fedezi.­­ Ha a vetést kártevő rovarok támadják meg, a földművelésügyi és erdészeti mi­nisztérium ingyenes rovar- és gombairtót utal ki szerződéskötő egységei útján. A ter­melők megkapják használatra a szükséges rovarirtó felszereléseket is. Az állami tech­nikusok műszaki útbaigazításokkal szolgál­nak a kártevők leküzdésére . A zöldségtermesztéshez és a zöldség­mag termesztéséhez szükséges magvakat hi­telbe és 75 százalékkal olcsóbban kapják, a zöldbab, zöldborsó, korai vagy nyári burgo­nya és dughagyma kivételével.­­ A szerződő termelőknek csökkentik a mezőgazdasági adó alapjául szolgáló átlag­­jövedelem normáit azokra a területekre, amelyeknek termését a szerződéskötő szer­vezeteknek adják át. A csökkentés az aláb­biak szerint történik: a) 65 százalékkal, az első évben a zöld­ségtermesztésre használt új öntözéses terü­leteknél, amennyiben a szerződésben lekötött termést teljes egészében átadják; b) 50 százalékkal a zöldséggel bevetett területeknél, amennyiben a szerződésben le­kötött termést teljes egészében átadják; c) 30 százalékkal a gyümölcsfákkal be­ültetett területeknél, amennyiben a szerző­désben lekötött termést teljes egészében át­adják. A szerződő termelők a szerződésben lekö­tött termés értékének 40 százalékáig terje­dő kamatmentes készpénzelőleget kap­nak, az alábbiak szerint: — A termelőknek a zöldségekért és zöld­­ségmagvakért nyújtott készpénzelőlegek átla­ga a szerződésben lekötött termés értékének 30 százalékáig terjed. Az előleg összegét az Állami Mezőgazdasági Termékbegyűjtő Bizottság és a szerződéskötéssel megbízott minisztériumok közösen állapítják meg, ter­mékfajták szerint. — A melegágyi növényeknél négyzetmé­terenként 8 lej készpénzelőleget adnak s ezt a termelők a szerződés megkötésekor kapják készhez. — A termelőknek juttatott anyagokat és vetőmagot az előleg keretében adják. — A melegágyi és korai zöldségfélék termesztésének biztosítása érdekében a ter­melőknek minden korai zöldségfélével be­vetett, hektár után két köbméterig terjedő fűrészárut, szeget és táblaüveget utalnak ki melegágyak készítésére és egy köbméter fű­részárut minden 100 négyzetméternyi me­­legágyi növény után Ví­z-merítőkerék és csatorna készítéséhez szükséges anyagot kapnak azok a termelők, akik legalább 0,50 hektár öntözött terültten termesztendő termésüket teljes egészében szerződésileg lekötik, ha nincsen öntöz­őbe­rendezésük, vagy a meglévő berendezésük javításra szorul.­­ Azok a szerződő termelők, akik moto­ros szivattyúval öntöznek, az állami egysé­gek számára megállapított áron kapnak fű­tő- és kenőanyagot. A fűtő- és kenőanyagot az illető nép­tanács végrehajtó bizottságának igazolványa alapján adják ki. Ugyancsak a néptanács végrehajtó bizottságai számít­ják ki minden szerződéses termelő sűtő- és kenőanyag szükségletét. a Gyümölcsért a szerződésben lekö­­tt mennyiség értékének 30 százalékát adják készpénz-előlegként Ennek 40 százaléka a szerződés megkötésekor, 60 százalékát pedig a gyümölcs kötésekor fizetik ki — Csemegeszőlőért a szerződéses mennyi­ség értékének 40 százalékát­izetik ki elő­legként. Ebből 60 százalékot a szerződés megkötésekor, 40 százalékát pedig június 1—15 között. — A készpénz- és anyagelőlegeket ka­matmentesen adják és a termés átadásakor levonják a termelőnek járó összegből.­­ Ha az átvevő központ 5 kilométernél távolabb van annál a helységnél, amely­nek határában a szerződésben lekötött növényt termesztik, a szerződő termelőnek megté­rítik az érvényben lévő törvényes fuvarozási díjszabás szerint a termék beszállítását az átvevő helyre.­­ A szerződés alapján átadott cseme­te­­szőlő-mennyiséget levonják abból a borsző­lő-mennyiségből, amelyet a 2.654/1953 szá­mú­­minisztertanácsi határozat alapján az államnak kell eladni. A levonás 2:1 arányban történik, vagyis minden szerződéses alapon átadott két kiló csemegeszőlő után egy kiló borszőlővel kevesebbet kell eladni az állam­nak. A határozat előírja, hogy a szerződéses zöldségfélék, gyümölcs és csemegeszőlők árát a tartományi néptanácsok végrehajtó bizottságai időszakonként állapítják meg a belkereskedelmi minisztérium útmutatásai alapján, a 4.384/1953 számú minisztertaná­­csi határozat értelmében. A határozat azt is előírja, hogyha betart­ják a megállapított szállítási ütemet, a kol­lektív gazdaságok 30, a mezőgazdasági tár­sulások pedig 20 százalékos ártöbbletet kap­nak a­ néptanácsok végrehajtó bizottságai által megállapított áron felül.­­ A határozat értelmében a kiviteli cé­lokra alkalmas zöldségért, gyümölcsért és csemegeszőlőért 20—35 százalékos jutalmat fizetnek, ezt azonban csupán a friss állapot­ban exportált mennyiségek után; az eper­nél ez a jutalom 50 százalék.­­ A télire eltehető és a szerződésben elő­írt időben átadott szőlőfajtákért 30 száza­lékos jutalmat fizetnek a megállapított áron felül. A határozat egyik szakasza a zöldség­­magvakra­ vonatkozó szerződéskötés feltéte­leivel foglalkozik. A határozat ezzel kapcso­latban előírja: — A szerződéses árakat fajták szerint állapítják meg. — A szerződésben lekötött termést meg­haladó mennyiségért bármely fajtájú mag­nál a szerződéses ár 30 százalékának meg­felelő termelési jutalmat adnak. — Az egyéni szerződő felek a termés át­adása után minden 50 kiló korai káposzta­mag, nyári káposztamag, vöröskáposztamag és korai kalarábémag már a következő ter­mékeket vásárolhatják kedvezményes áron: — 1 köbméter fűrészárut — 2 kiló marószódát — 20 méter vásznak — Az egyéni szerződő felek a kvóta be­adása után minden 1000 kiló átadott dug­hagyma után az alább felsorolt termékeket vásárolhatják kedvezményes áron. — 1 köbméter fűrészárut — 2 kiló marószódát — 10 méter vásznat. — A kollektív gazdaságok 20 százalékkal, a mezőgazdasági társulások pedig 10 szá­zalékkal több iparcikket vásárolhatnak ked­vezményes áron, mint az egyéni gazdasá­gok.­­ Azok a szerződő felek, akik magnak­­való korai és nyári burgonyát, babot és bor­sót adnak át, a közvetlen áruellenszol­g­álta­táson alapuló kereskedelem keretében vásá­rolhatnak ipatrcikkeket és élvezik ennek a kereskedelemnek minden előnyét. A zöldségre, zöldségmagvakra, gyümölcs­re és csemegeszőlőre vonatkozó szerződés­­kötés a minisztériumok és a szerződő szer­vezetek által kibocsátott típusszerződ­é­sek alapján történik, a jelen határozat előírá­sainak megfelelően. A szerződéseket az Álla­mi Mezőgazdasági Termékbegyű­jtő Bizott­ság hagyja jóvá a földművelésügyi és erdé­­szetügyi minisztérium véleményezése alap­ján.­­ Zöldségre, gyümölcsre és csemegesző­lőre több szerződéskötő vásárlótér is köthet szerződést ugyanabban a közigazgatási ra­jonban.­­ A szerződéskötő vásárlófelek működ­ési területét községenként a tartományi és rajoni néptanácsok végrehajtó bizottságai határolják el az Állami Mezőgazdasági Termékbegyűjtő Bizottság tartományi és rajoni meghatalma­­zottaival együtt. A Minisztertanács határozatának egy má­sik szakasza az alábbi kötelezettségeket je­löli ki a szerződő termelők részére: — A szerződő termelők kötelesek teljes egészében bevetni, vagy beültetni a szerző­désben lekötött területet és teljes mértékben felhasználni a szerződő szervezettől kapott vetőmagmennyiséget.­­ Kötelesek biztosítani a szerződésben le­kötött területhez szükséges palántamennyi­séget külön-külön minden zöldségfajtánál. Ebből a célból előkészítik a szükséges me­legágyakat, a mezőgazdasági és a szerződő szervek útbaigazításainak megfelelően. — Kötelesek biztosítani a zöldségfélék termesztéséhez szükséges magtermesztő nö­vényeket. — Kötelesek megfelelő­­ módon felhasznál­ni a természetes és műtrágyát, hogy minél nagyobb és minél jobb minőségű termés­­eredményt érjenek el. — Abban az esetben, ha kártevők támad­nák meg a termést, erre idejében fel kell hívniok a mezőgazdasági és a szerződő szervek figyelmét, rovar, illetve gombairtó szereket kell kérniök és ezeket az illetékes szervek utasításai szerint kötelesek felhasz­nálni a kártevők kiirtására. — A készpénzben és az anyagban kapott előlegeket kizárólag a termelés céljaira és növelésére használhatják fel. — Kötelesek betakarítani és a szerződés­ben megállapított határidőre minőség sze­rint osztályozva az­­átvevő helyre leszállítani a szerződésben lekötött egész termést. A minisztériumok és a szerződő szerveze­tek a szerződő termelők számára biztosít­ják. — A határozatban előirányzott válogatott vetőmagot legalább 15 nappal a vetés ideje előtt. — A szerződésekben megállapított előle­gek kiutalását. — Műtrágyát, beszerzési tervük kereten belül — Az előleg keretében a zöldségterm­esz­­tők ellátását faanyaggal, üveggel, bádog­lemezzel, szeggel, vassal, a csemeges kőtő­­termesztők ellátását pedig a permetezésh­ez szükséges kékkővel és mésszel. — A termés átvételét teljes egészében, a szerződésben előírt mennyiség és termékfaj­ták szerint. Az átvételre szállítási ütemet állapítanak meg. — A termésnek az átadásikor történő kifi­zetését. — A minőségi és mennyiségi túlteljesíté­sért járó termelési jutalmak kifizetését a zöldségmagteryesztők számára. A néptanácsok végrehajtó bizottságainak kötelességei.­­ Támogatják a szerződő szervezeteket a szerződési terv teljesítésében és biztosítják számukra a vetőmag- és műtrágyaellátás­­hoz, a vetőmag és a műtrágya kifogástalan elraktározásához, valamint a termés tárolá­sához és szállításához szükséges szállító eszközöket. — Mezőgazdasági szerveik útján irányít­ják a termelőket az agrominimumban elő­írt mezőgazdasági munkáknak idejében tör­ténő és kifogástalan elvégzésére. — Intézkednek, hogy az állami, szövetke­zeti és magánműhelyek kijavítsák és üzembe helyezzék a szocialista szektor, valamint a magánszektor felszerelését. — Mezőgazdasági osztályaik útján gon­doskodnak arról, hogy a különféle termelős szektorokban (állami gazdaságok, kollektív gazdaságok, társulások és a magánszektor) palámiatermesztő központokat létesítsenek.­­ Támogatják a szerződő szervezeteket a szerződéses termények átvételében. A mellékgazdasággal rendelkező miniszté­riumok és gazdasági szervezetek beruházási és munkaerőelosztási terveikben gondoskod­ni tartoznak az étkezdék folyamatos ellátá­sára szolgáló zöldségtermesztés jó megszer­vezéséhez szükséges felszerelésről és sze­mélyzetről. A határozat előírja, hogy a minisztériu­mok és a szerződő­­ szervezetek kötelesek intézkedni a szerződéses, feltételek népszerű­sítéséről. E cél érdekében brosúrákat és fal­ragaszokat jelentetnek meg. A néptanácsok végrehajtó bizottságainak támogatásáv­a­l a sajtóban, a népgyűléseken és a kultúrott­­honokban­ népszerűsítik, milyen előnyöket biztosít a határozat a szerződéskötő terme­lőknek. A határozat hangsúlyozza, hogy a szerző­déses feltételek betartása mindkét félre kö­telező. — A szerződés feltételeinek megszegését az érvényben lévő törvények szerint bünte­tik. — A szerződő feleknek jogukban áll a szerződésbe olyan záradékokat beiktatni, amelyek a szerződéses kötelezettségek elmu­lasztása esetére kártalanítást, vagy bizonyos előnyök elvesztését kötik ki. A jelen határozat rendelkezései az 1954-es mezőgazdasági évre szóló szerződések meg­kötésével lépnek életbe. Jele­n határozat elő­írásai érvényesek azokra a kétéves növé­nyekre is, amelyekre 1953-ban kötöttek szer­ződéseket. A zöldségre és zöldségmargvakra, gyü­mölcsre és csemegeszőlőre vonatkozó szer­ződéses rendszert szabályozó összes előző határozatok és rendelkezések érvényüket vesztik. A sztálingrádi győzelem 11. évfordulóig Az újjászületett hős város írta: JURIJ HARIN A műszak véget ért. Nyikolaj Szigyelynyikov kilépett a gyárudvarra s elégedetten szívta magába a hideg levegőt. Az üzem kapujá­nál a grafikontábla előtt megállt egy pilla­natra. Vaszilij Ivanov mester állt a tábla előtt. — Nos, hogyan dolgoztak ma a hengeré­szek? — kérdezte tőle Szigyelynyikov. — 104 százalék. Az olvasztárok természe­tesen ma is elhagyták Szigyelynyikov elégedetten nevetett. — Igen És képzeld — minden csapolást gyorsított eljárással végeztek. Ivanov mondani akar­ még valamit, de Szigyelynyikov közbevágott: — Ne haragudj, holnap majd beszélge­tünk. Sietek. Ebéd után sizni megyek a fiuk­kal A „Krasznij Oktjabr“-üzem fémmunkásai­nak lakótelepén, az egyik új ház előtt gyűltek össze a sizők. Elindultak. A Sztálin sugárúton haladtak, majd jobbra tértek, a sztyeppe felé. A Mamajev Kurgan felé tartottak. Erről a magaslatról az egész várost be lehet látni déli szélétől északi határáig. Itt folytak a legádázabb harcok Sztálingrádért Itt nyug­szanak a volgai erőd hős védői, akik testük­kel emeltek áthatolhatatlan falat a fasiszták elé. Sir­hantjuk felett, emlékkő helyett egy tank áll — a doni front hadseregének a tankja, amely 1943 január 26-án elsőnek ju­tott el a legendás hírű 62-es hadsereghez. A sizők ünnepi csendben, sapkájukat le­véve helyezik el koszorúikat. Az egyik olvasz­tár óvatosan leveri a havat a virágokról Mellettük feketeszalagos koszorú. Rajta aranybetűs felirás: „Sztálingrád hősi har­cosainak — a német anyáktól“ Szigyelynyikov elvtársai gyorsan leeresz­kednek a domboldalon a vasúthoz. Nyikolaj a csúcson marad és széttekint. A Volga partjain hatalmas­ patkóalakban terül el a szovjet nép dicsőségének városa, a hős város. Mindössze tizenegy év telt el az­óta, hogy eldördült itt az utolsó lövés, amely hírül adta, hogy a világtörténelem legna­gyobb harca a szovjet fegyverek diadalával, a szovjet nép győzelmével ért véget. Mind­össze tizenegy év. És milyen felismerhetet­­lenül megváltozott a város ezalatt a tizen­egy év alatt. Formátlan kő- és téglatömegek, a gyárépü­letek eltorzult vázai, kormos háztetők, — Így nézett ki 1943 februárjában Sztálingrád. 42 ezer ház, 110 iskola, 4 színház, 75 munkásklub, 2 múzeum, 16 kórház, számos intézet és könyv­tár pusztult el. A csípős téli szél szabadon száguldott a romok között, befújta hóval az utcákon tátongó gránáttölcséreket, elárasz­totta a lövészárkokat és az óvóhelyeket... Roppant nehéz volt a sztálingrádiak élete, fennakadások voltak a közellátásban, nem mű­ködött a vízvezeték. De a sztálingrád­iak szüntelenül­ család család után, ember em­ber után jöttek vissza. Szilárdan bíztak ab­ban, hogy Sztálingrád újjászületik. Február 13-án már dolgozott néhány ke­­nyérsütőde, a posta, a városkörnyéki vasút­vonalakon megindult a közlekedés. Egymás­után futottak be Sztálingrádba a vasúti sze­relvények , élelmiszert, építőanyagot, gyár­berendezést hoztak. Az egész ország a sztá­lingrádiak segítségére sietett. .Március 10-én szólalt meg újból a gyári sziréna Sztálingrádban: a városi villanyte­­lep öthónapos megszakítás után ismét meg­kezdte az áramszolgáltatást. Azon a nyáron A. M. Cserkaszov frontharcos felesége egy asszonycsoporttal megkezdte a híres Pavlov­­ház helyreállítását. A Sztálingrádjaik ezrei követték Cserkaszova példáját. Amint mun­kájukat bevégezték, lapátokkal, feszítőrudak­­kal, csákányokkal kezükben megtisztították az utcákat és tereket a romoktól, helyreállí­tották a megrongált épületeket. Így született Sztálingrádban a Cserkaszova-mozgalom, amely célul tűzte ki a háború okozta sebek gyors begyógyítását. Február végén alig 12 ezer ember tartózko­dott Sztálingrádban. Szeptember végére a la­kosság száma már mintegy 200 ezerre növe­kedett. Egymásután helyezték üzembe­­a vá­ros legnagyobb vállalatait — a traktorgyá­rat, a „Vörös Október“ fémipari üzemet és másokat. A­ hajógyár teljes kapacitással dol­gozott. Őszre megnyíltak az iskolák és a fő­iskolák, visszatért a városba a „Gorkij“ drá­mai színház. Még egy év sem telt el s már helyreállítot­tak és felépítettek 11 ezer házat, 10 kórházat, 11 poliklinikát, körülbelül 200 áruházat és boltot, 125 étkezőt s 33 kilométer vízveze­téket. Azok az amerikaiak, akik 1943-ban Sztálin­grádban jártak, azt írták, hogy a várost lehetetlen újjáépíteni. Az amerikai sajtóban azt hangoztatták, hogy Sztálingrádot új he­lyen kell felépíteni, a romokat pedig hagyják meg történelmi emléknek. A szovjet népnek azonban szent volt az a hely, amelyet utolsó leheletükig védtek Sztálingrád hős védői. Azokra a falakra, ahová Sztálingrád gárdis­tái felírták: „Megvédünk, drága Sztálingrá­­dunk”s a város építői hozzáírták az ő jel­szavukat: „Felépítünk, drága Sztálingrá­dunk!“ A szovjet ifjak a Komszom­ol irányítól a­p­­jával a zsebükben jöttek a hős város újjáépí­tésénél segédkezni. A kom­szomoliok között volt Nyikolaj Szigyelynyikov is, elvtársaival, Pjotr Tuskamov és Nyikolaj Szkripnyikovval együtt. Mennyire megváltozott azóta a város. A szovjet emberek önfeláldozó munkájával újjá­éledt poraiból. A téli nap vakító fényében ra­gyognak új, arányos épületei, füstölnek a gyárak és az üzemek kéményei, amelyek ma kétszer annyit termelnek, mint a háború előtt Nyikolaj Szigyelynyikov dél felé tekint és visszaemlékszik a felejthetetlen 1952-es jú­liusi napokra. Július 27-én a sztálingrádiak tízezrei, a szocialista haza más helyeiről és a­­külföldről érkezett vendégekkel együtt ün­nepélyes nagygyűlést tartottak a „V. I. Le­nin“ Volga-Don hajózható csatorna meg­nyitásakor. A csatorna bejárata mellett van a híres sztálingrádi hajógyár. Országszerte ismertek a kollektívája által gyártott szivókotrógépek. A város déli és északi részeit széles, asz­falttal burkolt müút köti össze­­ a Sztálin sugárút. Aki évek óta nem járt arrafelé, alig győz csodálkozni a végbement változásokon. A Beketovka mögött a kertészeti-szőlészeti kísérleti állomáson túl, ahol a Sztálin-díjas Cehmisztrenko vezetésével növénynemesítő tudományos kollektíva dolgozik, gépkocsink behajt a „Petrov“ kőolajipari­ felszereléseket gyártó üzem dolgozóinak lakótelepére. Bár­milyen hihetetlennek tűnik, alig nyolc éve lakatlan hely volt itt, ahol csak dinnye ter­mett. Kényelmes családi házaival, hatalmas háromemeletes épületeivel, iskoláival, áruhá­zaival és klubjaival ez a város egyik legfia­talabb kerülete. Sztálingrád „Vorosik”-kerülete — főis­kolai negyed. A város hét intézete közül négy itt van. A Sztálin sugárút e részén csak több­­emeletes házakat építettek. Innen tovább visz az út a város központi terére — az El­esett Hősök terére. Ezen a téren kiáltotta ki 1917 novemberé­ben Caricin proletariátusa a szovjet uralmat. A polgárháború idején a fiatal szovjet had­sereg ezredei innen indultak a Vörös Cáricin védelmére! A tér közepén emlékművet emel­tek a fehérgárdisták által 1919-ben megölt 54 harcos emlékére. Ugyanott vannak az 1942—1943 telén hősi halált halt sztálingrá­di védők sírjai. A tér most nagyobb, rendezettebb és szebb, mint a háború előtt volt. Monumentáiis épít­mények díszítik: a tartományi padiskola épülete, a tartományi drámai színház és a központi áruház, a vízierőműtelep építőinek lakóházai, amelyekbe újév előtt költöztek be az első lakók. Óriási méretű építkezések folynak Sztálin­grád központi részeiben. Hatemeletes szállo­da, csillagvizsgáló, vasúti pályaudvar, posta, távírda és telefonpalota, számtalan lakóház az Oktyábrszkaja, Szovjetszkája, Kraszno­­pijerszkája és más utcákban — egyszeribe nem sorolhatunk fel mindent, ami most épül a város központjában! Az új épületek közül sokat még ebben az évben átadnak rendelte­tésének. Rengeteg ezekhez hasonló építkezés folyik Sztálingrádban. Az utóbbi tizenegy évben legalább 2.100.000 négyzetméter lakterületet építettek, továbbá 100 iskolát, 5 mozit, 2 szín­házat, 11 technikumot, 9­ könyvtárt, 19 kór­házat létesítettek. Az ötödik ötéves tervben Sztálingrádban egymillió négyzetméter lak­­területen 36 új iskola, mintegy száz óvoda és bölcsőde, 3 mozi, 20 gyógyintézet épül fel. A Sztálin sugárút északi része még nincs teljesen kiépítve. Még sok a tennivaló itt. De az eddig elkészült épületeket, a Védelem­teret, a Vörös Október rajon munkástelepét, stb. látva, könnyű elképzelni, hogyan fest majd ez a főutca a legközelebbi jövőben. A Sugárút a Dzerzsinszkij-téren át ér véget, a Sztálingrádi traktorgyár bejáratánál. Az üzemhez tartozó telepnél még nincs vége a városnak. A lakóházak hosszú sora húzódik észak felé, a Sztálingrád hidrosztroj építőte­­lepéig. A­ város szívverése itt a legerősebb A vizierőmű építői több éve dolgoznak az építkezés előkészítésén, a vizierőműközpont alapozási munkálatain. Többmillió tonna föl­det emeltek ki és szállítottak el Néhány töl­tést és zárógátat építettek, hogy így elkerítsék azt a részt, ahol földmunkát kell végezni. 1954 az előkészítő munkálatok utolsó eszten­deje lesz. A vízierőmű építői sok tapaszta­latra tettek szert. Sok köztük a kitűnő szer­vező, a kiváló technikus, nyitó és olyan, aki élen jár a­ termelésben. Messze túl­jutott a város határain az 1005-ös szivókotrógép ve­zetőjének, A. Bovsnak,­­ a talajegyengetőgép vezetőinek, V. Eliszejev, A. Vengeljev, N. Szicskov kotrógépvezetők, valamint A. Nau­mov gépkocsivezető­­ire Sztálingrádban sok kiváló embert találunk az üzemek építkezésénél és a kolhozokban. Szigorúan tiszteletben tartják Sztálingrád védőinek hagyományait és békés munkájuk­ban továbbfejlesztik azokat. A legkiválóbbak nevét a sztálingrádiak az elesett hősök te­rén lévő gránittribün mellett felállított tisz­telettáblára írták. Nyikoláj Szigyelynyikov, amikor a városba jön ügyeit intézni, feltét­lenül elmegy a tribün mellett: hadd lássa, kik kerültek fel a város híres embereinek névsorába. És öröm tölti el, mert a város­sal együtt nőnek az emberek. A tisztelettáblán látható a gyorsolvasztás mesterének, Nyikoláj Szigyelynyikovnak az arcképe is, akit Pjotr Tuskanovval és Nyikoláj Szkripnyikovval együtt Sztálin-díjjal tüntet­tek ki. Az acélöntő képe mellett más Sztálin­­dijasoknak, Belouszovnak, a traktorgyár ko­vácsának, Szlnyicin, Akimov, Torkacsevszkij, Maskov színészeknek és Sisigin színházren­­dezőnek a fényképeit függesztették ki. Itt vannak elhelyezve a Volga-Don csatorna híres építőinek, a szocialista munka hőseinek, Uszkovnak, Szlepuhának, Eliszejevnek és másoknak a képei. Sztálingrádban napról napra nő a termelő- és politikai tevékenység. Szélesedik a verseny a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XIX. Kongresszusa, a Szovjet­unió Legfelső Szovjetjének az V. ülésszaka, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának szeptemberi plenáris ülése által megszabott feladatok méltó tel­jesítésére. A nép jólétéről való gond­ iskolás a párt tevékenységének legfőbb törvénye. A sztálingrádiak, az összes szovjet emberekkel együtt, készek arra, hogy minden erejüket latba vessék a kitűzött feladatok sikeres tel­jesítéséért. ... Alkonyodik Messze ellátszik az agitá­­ciós,pontok ablakaiból kiáradó fény A szov­jet nép a Szovjetunió Legfelső Szovjetje kép­­viselőinek megválasztására készül. Valahol nem messze kigyul egy vörös csillag. Sztálingrád, Béke­ utca ELŐRE 1954. február 2., kedd Az írástudatlanság felszámolásáért Az írástudatlanság felszámolása a szocia­lista társadalom felépítésének egyik előfelté­tele. Pártunk, a felszabadulás első napjaiban kiadta a jelszót a múlt sötét maradványának felszámolására. Különösen nagyfontosságú feladat volt ez falun, ahol a múlt rendszer készakarva egész vidékeket tartott tudatlan­ságban Az Írástudatlanság elleni küzdelem azon­ban egyes helyeken az utóbbi időben ella­ny­­hult, amolyan formális, külsőségeiben létező, éppen a leglényegesebb követelményt, az eredményességet nélkülöző folyamattá lett. E kérdést megvilágítja az a helyszíni ellen­őrző vizsgálat, amelyet Kolozsvár tartomány területén ejtettek meg és amelynek eredmé­nyeit tartományi értekezleten ismertették. A jelentésekből mindenekelőtt megállapítható, hogy az írástudatlanság elleni harc feltételei városon és falun igen különbözők. Kolozs­vár város területén, mint azt az intézmé­nyeknél és üzemeknél járt csoportok megálla­pították, elsősorban szervezési hiányosságok késleltetik­ az írástudatlanság teljes felszá­­molását. A vállalatvezetők, s nem egy helyen az üzemi bizottságok, még mindig nem is­merték fel eléggé az írástudatlanság elleni küzdelem sarkalatos jelentőségét, Így például Kolozsvár legnagyobb üzeme, a Herbák-gyár vezető szervei másodrendű kérdésként kezelik ezt a problémát, ami annál kevésbbé érthető, mivelhogy a Herbák-gyári dolgozók fejlett, sokoldalú kulturéletet élnek. Hiszen csak a közelmúltban mutatkozott be a nagy nyilvá­nosság előtt a Herbák-gyár szimfonikus zene­kara. Az analfabetizmus elleni harc elhanya­golása azonban a dolgozók egy részét kire­keszti a kulturális fejlődés egyetemes ütemé­ből. A mozgószó és felvilágosító munka hiá­nya következtében a kurzusok egyikén-mási­­kán több a tanár, mint a tanítvány. Másutt vi­szont a tanfolyamok vezetésével megbízott tanerők közönye nehezíti a munkát, így pél­dául Kovács Mihály, a fém és villamossági iskola tanára összesen kétszer jelent meg a kitűzött tanfolyam óráin. Az ellenőrzés legnagyobb nehézségét az okozza, hogy az írástudatlanság elleni köz­pontok nem készítettek pontos nyilvántartást. Ezt azzal magyarázzák, hogy a legtöbb írás­­tudatlan éppen a vidékről jött, alkalmi, mun­kahelyét sűrűn változtató munkások között van. Már­pedig éppen az lenne e központok legfőbb feladata, hogy ezeknek a fejlődését munkahelytől munkahelyig figyelemmel kí­sérjék. Másrészt az otthon tanulók nyilván­tartását sem szervezték meg elég alaposan. A jelentés megállapítása szerint a vállala­toknál folyó írástudatlanság elleni harc ne­hézségeiért elsősorban a műszaki középisko­lák­ a felelősek, valójában azonban, ha kö­zelebbről megnézzük a kérdést, arra a meg­állapításra jutunk, hogy az analfabetizmus elleni küzdelmet irányító tartományi bizott­ság nem ellenőrizte eléggé az alsóbb szervek munkáját. Az értekezleten feltett kérdésekre adott válaszból ugyanis kiderült, hogy nem tartottak kiértékelő megbeszéléseket és az írástudatlanság elleni központokkal igen laza volt a kapcsolat. A falusi tanfolyamok helyzetét a Sármás rajonról adott jelentés sokoldalúan vázolja. Megállapítható, hogy a rajon tanerői nehéz munkát végeznek, különböző akadályokat kell áthidalnioik és nagy általánosságban igyekez­nek becsülettel eleget tenni a feladatnak. A mozgalom konkrét munkafeladatai úgyszól­ván teljesen a tanerőkre hárulnak és a rajo­ni tanügyi osztály ismeri egyedül az elért eredményeket, míg a rajoni írástudatlan­ság elleni bizottság mindössze egyet­len esetben ült össze, hogy megvitassa a felmerült kérdéseket. A rajon területen 4381 Írástudatlan jár különböző­­ tanfolya­mokra, még­pedig 2421 az első és 1960 a második ciklusra. Vannak még helyek, ahol a néptanács­­ szervei nem támogatják eléggé művelődési harcunk e fontos szakaszát. Ez át a községben például, ahol­ közel 400 az Írástudatlanok száma, a néptanács még lámpaolajat sem akart adni a tanfolyam céljaira. Az­­ ilyen magatartás természetesen annál is inkább hátráltatja a munkát, mert a falusi Írástu­datlan meggyőzése, felvilágosítása szorosan összefügg a tanfolyamról ny­ert első benyo­másaival. A felsőbb szervek támogatásának hiánya rányomja bélyegét a tanfolyam egész menetére. Fontos probléma a felvilágosító munka kér­­dése is. Ezzel nem foglalkoztak eléggé és, főleg, nem foglalkoztak elég módszeresen A tanerők hozzáértésére bízták a megoldást, megfeledkezve arról, hogy különleges peda­gógiai feladatról van szó, olyanról, amilyen­nel" a tanár, vagy tanító gyakorlatában rend­szerint nem találkozott Ez esetben felnőttek, gyakran idős emberek tanulási kedvét kell felkelteni, többnyire olyanokét, akik fizikai munkát végeznek. Több megértésre, baráti szóra van szükség irántuk, mint általánosan. Tanerőink — mint a jelentésekből is kitűnik — nem egyszer türelmetlenül, helytelen hangnemet használva végezték ezt a felada­tukat. Másik probléma a tankönyvek és írószerek kérdése, amelyet az" Írástudatlanság elleni központok mozgékonyságuk, operatív szelle­mük arányában oldottak meg. Ahol ez a szel­lem nem érvényesült, ott gyakran hónapokkal eltolódott a tanfolyam, míg másutt a helyi lehetőségek felismerésével és ügyes felhasz­nálásával napok alatt megoldották a kérdést. A művelődésügyi minisztérium az oktatás­ügyi minisztériummal karöltve most új, kon­krét feladatokat tűzött az Írástudatlanság el­leni országos küzdelem elé E feladatok ab­ban csúcsosodnak ki, hogy hazánk felszaba­dulásának tizedik évében, lényegében, minden írástudatlan tegye meg az első, döntő lépést a betűvetés megtanulására.­­ A most megtartott tartományi értekezleteken alaposan megvizsgálták e fontos kultúrfel­­adat gyakorlati teendőit Megállapították, hogy az Írástudatlanság elleni tartományi és rajoni bizottságok­­munkáját fokozni kell, mert a különböző tényezők, városon a tanerők és üzemi bizottságok, falun a tanerők és néptanácsi szervek, valamint a különböző tömegszervezetek közötti együttműködést e kérdésben csak a bizottságok irányító és el­lenőrző munkája teheti szorosabbá és ered­ményesebbé. Sok, szép mozzanatot tükröz már eddig is irodalmunk az Írás-olvasás elsajátításának nagyszerű élményéről. Alkotó művészetünk­nek a jövőben sem szabad erről megfeledkez­nie, s most, amikor ez a harc új, döntő sza­kaszába lépett, felszabadulásunk egyik hatal­mas megnyilatkozását és eredményét kell látnia ebben az országot átfogó kulturális célkitűzésben. Új lendületet kapott az­ írás-olvasás elta­­nulásáért folyó harc. A betű elindult hódító útjára, hogy a sötét és elmaradott múlt utolsó hadállásait is birtokába vegye. KORDA ISTVÁN Magyarországi képzőművészek látogatása Vasárnap délben a fővárosba érkezett Bé­res Jenő festőművész és Vára­di Sándor szob­rász, akik a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti kulturális egyezmény keretében meglátogatják orszá­gunkat. A vendégeket érkezésükkor a Külföldi Kul­turka­pcsolatok Román Intézetének képviselői fogadták. A magyarországi képzőművészek orszá­gunkban kiállításokat és múzeumokat láto­gatnak, s részt vesznek az RNK képzőművé­­­szeivel szervezett találkozókon és tapasztal­­atcseréken. (Agerpres) IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: Éjjel mínusz 12 és mínusz 24 fok­­között, nap­ Továbbra is fagyos idő várható, borult ég­­par mínusz 5 és mínusz 15 fok között, boltozattal. Az ország keleti és déli részén , helyenkint havazás. Északkeleti szél, a Duna A következő két napra fagyos, havazásra lapályán hóviharok. A hőmérséklet csökken, hajló idő várható.

Next