Előre, 1954. április (8. évfolyam, 2009-2034. szám)

1954-04-01 / 2009. szám

2 A BESZERZŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETEK A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI KAMPÁNY SIKERÉÉRT Az RNK Minisztertanácsának és az RMP Központi Vezetőségének határozata a tavaszi mezőgazdasági kampány előkészítésé­vel és lefolyásával kapcsolatban, konkrét feladato­kat tartalmaz a fontosabb mezőgazdasági termékek hektárhozamának érezhető növelé­sére. A határozatban megjelölt feladatok telje­sítésében jelentős szerep hárul a beszerző és értékesítő szövetkezetekre is. Elsőrendű feladatuk idejében ellátni a dolgozó parasz­tokat a mezőgazdasági felszerelés kijavítá­sához és karbantartásához szükséges anya­gokkal és alkatrészekkel, valamint kisebb mezőgazdasági szerszámokkal. A szövetkezeti gépkölcsönző központok szintén nagy segítséget jelentenek a falu dolgozó népének a tavaszi mezőgazdasági kampányban. Jutányos áron mezőgazdasági szerszámokat és gépeket kölcsönöznek a dol­gozó parasztoknak. Ezen a téren a Magyar Autonóm Tartomány szövetkezeti egységei értek el például szép eredményeket. Már feb­ruár első napjaiban befejezték a szerszámok és gépek kijavítását és azokat a vetés meg­kezdésekor jó állapotban a dolgozó parasztok rendelkezésére bocsátották A dicsőszentmártonrajoni szövetkezetek jól felkészültek a tavaszra. Üzlethelyiségeik­ben elegendő mennyiségben található: ekevas, patkóvas, gereblye lapát és egyéb elenged­hetetlenül szükséges mezőgazdasági szer­szám. A rajoni szövetkezeti szövetség ideje­­­ben biztosított 70 tonna szuperfoszfátot, 10 tonna káliumsót és melegágyakhoz szüksé­ges nagymennyiségű fa- és üveganyagot. A tartományi és rajoni szövetkezeti szö­vetségek egy része azonban keveset vagy ép­pen semmit sem tett a mezőgazdasági szer­számok és kisgépek kijavításáért és karban­tartásáért, nem látta el a falusi szövetkeze­teket a tavaszi vetéshez szükséges gépekkel, és felszerelésekkel Caracal rajonban például teljesen, hiányza­nak a falusi szövetkezetekből a melegágyak­hoz szükséges anyagok. Súlyos hibák észlelhe­tők Nagyvárad rajonban is A rajoni szövetke­zeti szövetség szétosztotta falusi szövetkeze­teknek 10.000 kapát. Ez a mennyiség több évi szükségletet fedez, de nem gondoskodott arról, hogy a dolgozó parasztok ekevasat és ekealkatrészeket vásárolhassanak a szövet­kezetekben Hasonló a helyzet Rosiori de Vede rajonban is. Itt az történt, hogy nagy­mennyiségű 3-as és 4-es számú ekevasat osztottak szét a falusi szövetkezeteknek noha a dolgozó parasztok 5-ös számú ekeva­sat használnak, amiből viszont egy darabot sem szereztek be a szövetkezetek. Ezek az esetek azt bizonyítják, hogy egyes tartományi és rajoni szövetkezeti szövetsé­gek nem ismerik tartományuk vagy rajonuk helyi sajátosságait, így aztán olyan mező­­gazdasági szerszámokkal, felszerelésekkel látják el a falusi szövetkezeteket, amelyeket az illető vajonban nem használnak. Az ilyen bürokratikus, terepismeret hiányában törté­nő eljárások a mezőgazdasági munkák sike­rét veszélyeztetik. A szövetkezeti egységek vezetői tekintsék legsürgősebb feladatuknak e hibák meg­szüntetését. Nem szabad elfelejteniük egy pillanatra sem, hogy a vetési csata sikere függ tőlük is. A szövetkezeti egységeknek lehetőségük volna arra, hogy nagymértékben kielégítsék a mezőgazdasági felszerelések iránti keresle­tet. Hiszen a falusi szövetkezetek az idén — többek között — a következő mezőgazdasági szerszámokat és iparcikkeket hozzák forga­lomba: 7.500 tonna kovácsszenet, 1962 ton­na hengerelt vasárut (kerék és patkóvas), 1262 ekevasat, 170 tonna eke alkatrészt, 12.400 köbméter faanyagot melegágyak ké­szítéséhez, 348.000­­négyzetméter üveganya­got stb. Ezenkívül 200 tonna káliumsót, 3000 tonna szuperfoszfátot, 120 tonnányi gereb­­lyét, 582 tonnányi kapát és egyebeket. Ezzel az intézkedéssel párhuzamosan a Beszerző és Értékesítő Szövetkezetek Köz­ponti Szövetsége utasította alsóbb szerveit hogy a szövetkezetek legjobb aktivistái ve­gyenek részt a tavaszi mezőgazdasági kam­pányban. Ezen a téren ugyanis hibák vol­tak észlelhetők Előfordult, hogy az aktivis­ták nem ismerték annak a szövetkezetnek a feladatait, amelyet ellenőriztek Ilyenformán nem hogy segítséget adtak volna, hanem megnehezítették az illető szövetkezeti egy­ség tevékenységét. Ne történjék meg ,az sem hogy az aktivisták felkészületlenül menjenek a terepre, mert így nem tudnak gyakorlati útmutatást és támogatást adni a beszerző és értékesítő szövetkezetek vezetőségének Ezekben a napokban, amikor hazánk több tartományában már j­avában folynak a tava­szi vetési munkák és más helyeken is rövid időn belül megkezdődnek, a CENTROCOOP-nak, valamint a tartományi és rajoni szövet­kezeti szövetségeknek gondoskodniuk kell arról, hogy az áruk folyamatosan kerüljenek a falvakra A tartományi és rajon­­szövetkezeti szö­vetségek ne tartsák hosszú ideig raktáron azokat a szersz­ámokat és árukat amelyek előmozdíthatják a mezőgazdasági kampány sikerét. Gondoskodni kell az ilyen áruk rögtöni szétosztásáról Semmiféle formali­tást ne tűrjünk meg, amely késlelteti az áruk gyors szétosztását. A falusi szövetkezetek vezetői pedig késlekedés nélkül értesítsék a dolgozó parasztokat a hiányzó szerszámok érkeztéről, hogy idejében kiegészíthessék mezőgazdasági felszereléseiket, így biztosít­ható a dolgozó parasztok zavartalan munká­ja és az, hogy ne veszítsenek értékes munka­napokat a városba menéssel. Különös figyelmet szenteljenek arra, hogy a vidék sajátosságainak megfelelő iparcikkek­kel és mezőgazdasági szerszámokkal lássák el a falusi szövetkezeteket. Ne forduljon elő, hogy némely szövetkezetnél olyan árukat halmozzanak fel, amelyeket ott nem keresnek meg más tartományban vagy vajonban nagy hiányát érzik ennek az árunak. A tav­a­szi mezőgazdasági kampány sikere érdekében a szövetkezeteknek meg kell gyor­­sítaniuk a zöldség és ipari növények ter­mesztésére irányuló szerződések megkötését. Ugyanakkor mindent el kell követniök, hogy a szerződést kötő dolgozó parasztok idejében és hiánytalanul megkapják a nekik járó ipar­cikkeket, előleget, a szükséges fa- és üveg­anyagot és egyebeket. A vasúti dolgozókra is nagy felelősség hárul. Biztosítaniuk kell a tavaszi mezőgaz­dasági munkához szükséges szerszámok, al­katrészek és, gépek gyors szállítását. A­ néptanácsok végrehajtó bizottságai fe­­lelnek azért, hogy a hozzájuk tartozó szövet­kezeti egységek, kifogástalanul végezzék munkájukat. Éppen ezért szüntelenül ellen­őrizniük kell a szövetkezetek tevékenységét felelősségre kell vonniok azokat a szövetkeze­ti vezetőket, akik nemtörődöm magatartásuk­kal hátráltatják a vetési kampányt A jelenlegi időszakban a szövetkezeti egy­ségeknek lényegesen fokozniuk kell tevékeny­ségüket és meg kell tenniük mindent hogy előmozdítsák a tavaszi mezőgazdasági kam­pány teljes sikerét. Fellendülőben az ipari növények termesztése a Magyar Autonóm Tartományban A Magyar Autonóm Tartomány cukor­répatermesztői tavaly gondosan alkalmaz­ták az agrotechnikai szabályokat. Ennek eredményeként nagy hektárhozamot ér­tek el A kollektív gazdaságok tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok mindjobban elsajátítják a fejlett munkamódszereket, gyarapítják szakmai tudásukat, tapaszta­latokra tesznek szert. Ezek alkalmazásá­val szüntelenül növelik a cukorrépa ter­méshozamát 195­1ben 190 mázsás ter­mést takarítottak be hektáronként, 1952- ben már 247 mázsát, 1953-ban elérték a 350 mázsát hektáronként Szabados Pál beresztelki egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt, az élenjáró kukorica-, cukorrépa­és burgonyatermesztők országos értekezle­tének egyik részvevője 350 mázsás cukor­répa termést takarított be hektáronként Nagy hektárhozamot, ért el cukorrépá­ból a többi kollektív gazdaság, vé mező­­gazdasági társulás és­ igen sok egyéni­leg gazdálkodó dolgozó paraszt is, tavaly 25 százalékkal haladta túl a takarmány­termesztés számára megállapított hektár­hozamot. Minthogy az ipari növényeknél nagy ter­méshozamot sikerült elérni és ugyanakkor az állam is jelentős előnyöket biztosít az ipari növények, gyógynövények és aroma­­tikus növények termesztőinek, mind több kollektív gazdaság, mezőgazdasági társu­lás és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­raszt kötött szerződést az utóbbi időben cukorrépa és más ipari növények termesz­tésére. A cukorrépa szerződéskötési tervet már eddig 78 százalékra teljesítették a tartományban Ezen a téren az erdőszent­­györgyi rajon jár az élen, ahol a szerző­déskötési tervet 99 százalékra teljesítették Mezőbándon 235 hektárra kötöttek szerző­dést. Nagyon sokan kötnek szerződést rostlén termesztésére is. A makkfalvi lenfeldol­gozó már eddig 80 százalékra teljesítette szerződéskötési tervét. Makkfalván, Farcá­­don, Eteden, Hármasfaluban, Firtosmarto­noson és több más községben a szerződés­­kötési tervet teljesítették. A dohányter­mesztésre kötött szerződési tervet Maros­­vásárhely és Régen rajonokban 63,3 szá­zalékra teljesítették. Sokan kötnek szerződést zöldségter­mesztésre a falusi szövetkezetekkel és az Aprózárral. A legtöbb zöldségtermesztési szerződést eddig Sepsiszentgyörgy, Ma­rosvásárhely, Székelyudvarhely és Kéz­­divásárhely rajonban kötötték A szerződéskötések jó lebonyolítása ér­dekében szükséges, hogy a Magyar Auto­nóm Tartomány szerződéskötő vállalatai és intézményei alaposan megszervezzék a terepmunkát, jó együttműködést teremtse­nek egymással és fordítsanak nagy gon­dot arra, hogy rrenden kollektív gazda­ságban és mezőgazdasági társulásban nö­vekedjék a hektárhozam. (Agerpres) KIVIRRADT. A hegyek gerince fölött feltűnnek az első rózsaszínű sugarak, az­tán felbukkan a nap izzó korongja is. A hermányi kollektív gazdaság udvara olyan tőle, mintha valami nagy ünnep tiszteleté­­re pirosba öltöztették volna. Vörösen veri vissza a fényt a székház fehér fala, az itatóvályu vize Az udvaron nagy a lárma A vetéshez készülődnek a brigádok. Szekerek, vetőgé­pek zörögnek, traktorok zakatolnak s mindebbe belevegyül az állatok reggelt üdvözlő hangja. Még egy félóra sem te­­­­lt bele s az első, vetőmaggal megrakott szekerek már el is indultak a mező felé A traktorok hangját is valahonnan mész szívöl hozza a szél. Mire felébred az egész falu, a kollektív gazdaság portája megint üres Az udvar szépen felseperve, a székház ablakai tár­va-nyitva, hadd ömöljön be rajta a tavasz éltető melege Az irodákban csak két ember van Karcsú, feketeszemű 15 év körüli lány port törölget, rendet csinál, a köny­velő meg a kimutatásokat rakja el. Utána gyorsan bezárja a fiókot, veszi a kalapját és máris megy. Mert elvégre, ha az em­ber könyvelő, ez még nem jelenti azt, hogy az asztalhoz van kötve — filozofálgat út­közben. Senki sem kötelezte őt arra, hogy akkor is az irodában üljön mikor nincs semmi munkám, a mezőn meg szükség van minden munkáskézre , még ha nem is jut már neki munka, akkor is kimegy Mert annál nagyszerűbb érzést, mint mi­kor az ember a, végeláthatatlan szántóföl­deken dolgozó traktorokat, fogatos vető gépeket nézi — el sem lehet képzelni. S ettől a gyönyörűségtől a könyvelőt sem foszthatja meg senki. NYOLCSZÁZÖTVEN HEKTÁR FÖLDJE van a kollektív gazdaságnak, ebből 730 szántó. Hatalmas darab föld­et nézni is, hát még megművelni. De a hermányi kol­lektivisták győzik Ha széttekintesz a me­zőn, mindenütt gépeket és embereket játsz Dolgoznak, s nyomukban egyre na­gyobb lesz a bevetett földdarab Brenndorfer Ede, az I brigád­ vezetője, az egyik traktor mellett megy. Figyeli a gép munkáját. Tekintetében megelégedés sugárzik — Szó ami szó — morfondírozik magá­­ban — jól dolgoznak ezek a traktoristák. Dehát nem csoda, közülünk kerültek ki, meg kell, becsüljék magukat. A veb­gép mögé kisebbszerű magtakarót (s­rmdót) kapcsoltak Brenndorfer lehajol. Egy magot sem lát takaratlanul. Traktor halad el mellette — Ma befejezzük az árpavetést — ki­áltja a traktorista Brenndorfer árján megint átsuhan a megelégedés. Mert nem kicsi dolog ám az, hogy ilyen hamar befejezték az első sürgősségi szakasz növényeinek vetését. Március 16-án kezdtek neki s alig 10 nap alatt el is végezték Hogy hogyan? — Szervezés dolga az egész... — szokta mondani Brenndorfer. Igen. Jó szervezéssel sok mindent el lehet érni ék bebizonyították. S hogy a brigádta­gok — néhány kivételével — minden nap rendesen bejárnak dolgozni, az már öntu­dat dolga is Tohonean Emílián Tonisch Herman, Zerbes Otillia, a brigád lelke. Még soha nem fordult elő, hogy igazolat­lanul hiányoztak volna. S ilyenek mint ők, r­ég sokan vannak a brigádban. A legtöbben. Brenndorfer hosszú léptekkel rója a szántóföldet, ellenőrzi a munkát és köz­­ben egyre újabb arcok villannak fel emlé­kezetében , hogy kikre gondol, meglát­szik rajta. Mikor Tohoneanu Emiliánt idé­zi, megelégedés s a megbecsülés mosolya bújik meg ajka szögletében. — Corus a lánca... — a brigádjelölés arcán haragos ránc jelenik meg. — Meny­nyit vesződött vele, hány estét áldozott arra, hogy megmagyarázza neki: a gaz­daságnak is, saját magának is kárt okoz azzal, hogy nem jár dolgozni. Hát nem szégyen az, hogy fiatal ember létére eb­ben az évben csak három munkanapegy­sége van? Szégyen bizony De Comsa erre csak azt mondta, tudja ő mit csinál De ez közel sem úgy van. Comsa csak majd a zárszámadásnál fog rájönni eza hogy mit csinált Amikor a többiek meg­rakott szekereket hajtanak haza, ő meg a vállán egy zsákban hazaviheti a járandó­­ságát. S ugyanígy fog járni Tom­a Vasile is, ha nem rosszabbul, mert ő még ki se szagolt a mezőre ebben az évben. Hangos adj'isten zökkenti ki gondola­taiból Alexe Bularca magángazdálkodó köszönti — Hogy álltok a vetéssel testvér — kérdezi Mert Bularca éppen úgy mint még számos dolgozó paraszt a községből, élénk összeköttetést tart a kollektiv gaz­dasággal. A vetőmagját a kollektiv gaz­daság jóminőségű gabonájára cserélte be, tanácsokat kér s egyáltalán igyekszik úgy rendezni a dolgot, hogy minden munkát a kollektivistákkal egyidőben végezzen, mert már megszokta, hogy akkor jó ter­­mésre számíthat. Most is élénken bólogat, mikor hallgatja, hogy a gazdaság amel­lett, hogy az első sürgősségi növényeket elvetette, még 85 hektáron tárcsázást is végzett, meg 180 hektár őszi vetésen hen­­gerezést — mert ő is jól halad ezekkel a munkákkal. — Hát most már majd nekikezdünk a krumpli meg a cukorrépa vetésének. Ha­nem figyelj csak ide, Bularca — inti kö­­zelebb az embert — te hogy veted ezeket a növényeket? Bularca értetlenül néz rá. — Miket nem kérdezel... Ahogy már szokás. Sorjában. — Mert mi négyzetesen vetjük az egé­szet — így Brenndorfer. Néhány perc múlva már mély tárgyalás­­ban vannak. Bularca úgy figyel, ahogy csak bir Egy szól sem akar elmulasztani A brigádfelelős meg­szakadatlanul ma­gyaráz Türelemmel, ha kell kétszer is. Mert azt tartja, hogy nemcsak a kollektív gazdaságnak kell jó termést elérnie, ha­­nem az ország minden dolgozójának. A MELEGÁGYAKNÁL is élénk munka folyik. Itt inkább öregek dolgoznak, a fia­talokat nehezebb munkára osztották be Mirzea Teodor a zöldelő palántákat lo­csolja Fejét lehajtja, úgy nézi, nehogy a kelleténél több víz menjen egy helyre. Hófehér haján fényesen akad meg a nap­sugár. Guci Róza Thir Ágnessel az új melegágyakhoz szitálja a portrágyát, Craciun Ion, meg a többiek vetnek, gyomlálnak, mert a gaz máris felütötte a fejét Popa Avrám — a brigád felelőse — embertől emberhez megy, figyeli a mun­kájukat. Ahol kell, ő maga is nekilát dol­gozni Mert van ám munka rengeteg egy ilyen nagy kertészetben Csak a melegágy több mint ezer négyzetméter vétőterület meg negyven hektár De a Popa Avram emberei nem sokalják a dolgot. Mert hasz­not hajt a kertészet a kollektív gazdaság­nak. A múlt évben pénzre átszámítva 40 lej volt egy munkanapegység értéke s eb­ben jócskán volt érdeme a kertészetnek A terv szerint nyolcvanezer lejt kellett volna áruljanak zöldségfélékből s ők kö­zel háromszázezret árultak. Ezenkívül még természetben is oszlottak a kollekti­vistáknak a munkanapegységek arányá­ban. S Popa Avram még így sincs meg­elégedve Azt mondja, hogy négyszázezret is ki tudott volna hozni ebből a kertészet­ből, ha öntözték volna. — Dehát a maga kárán is tanul az em­ber — szűri le a tanulságot. Az idén már öntözéses a kertészetünk Bízom abban, hogy összehasonlíthatatlanul jobb ered­ményeket érünk el mint tavaly Mert a kapálással nincs nehézségünk Van néhány Schmotzerünk s ahányszor csak kell, an­­­nyiszor tudjuk elvégezni a kapálást ve­lük. Nagyszerű kis gépek ezek. A jó termés mellett van még valami, amire büszke lehet Popa Avram. A múlt évben többféle kísérletet végzett. A többi között megpróbálta a paradicsom és a ká­poszta szabad földbe való vetését. Olyan jól sikerült, hogy ebben az évben már na­gyobb területet vetnek így Azonkívül a tartományban elsőknek póréhagyma ter­mesztésével is kísérletezett. Sokan kine­vették. Azt mondták, hogy ilyen éghajla­ton s ilyen földben nem terem meg, hiába is próbálkozik vele. De ő bebizonyította hogy megterem méghozzá jól terem Két­száz mázsát takarított be egy hektárról A kertészeti brigád ebben az évben is jól indult A borsót, hagymát, spenótot, zöldséget, salátát már régen elvetették. Úgy számítják, hogy április közepe táján már beülhetik az első szekér friss zöldsé­get a sztálinvárosi piacra — Majd elfelejtettem — it a homlokára Popá Avram —, van még itt valami, ami sokat hoz majd a konyhára Táphengerek­be neveljük a palántákat s ezzel korábban is beérnek és több termést is hoznak Ha számításba vesszük ezt, meg hogy beren­dezkedtünk öntözésre is hát nyugodtan mondhatom meg lesz az a százezer, ami a múlt évben hibádzott ★ ESTELEDIK ,4 földekről jönnek be az emberek, a fogatok, gépek, traktorok. Üt­ött ének csendül. .4 fiatalok énekelnek A tisztára meszelt házak ablakai kivi­­lágosodnak Étvágygerjesztő illatokat hoz a langyos szellő az utcára ló vacsorával várják haza a szorgalmas magvetőket. Béke, nyugalom borítja be a kis közsé­get A jól végzett munka s a jövőbe vetett hit biztonságos nyugalma, BÚZA ROZÁLIA Árpát vetnek a hermányi kollektív gazdaság telejein ELŐRE Szántanak, vetnek a bordosi dolgozó parasztok A bordosi dolgozó parasztok egy része már mezőgazdasági társulásba tömörült. A tagok hagy szeretettel gondozzák földjü­ket idejében megtisztították a tavaszi ve­tésre szánt magvakat és a szerszámokat is rendre kijavították. Most aztán zavarta­lanul halad a mezei munka Kihasználják a nap minden óráját, minden percét, hogy idejében a földbe kerüljön a vetőmag. Aki mostanában az erdőszentgyörgyrajoni Bordos határában jár, szántó-vető embe­­­rek tucatjait látja mindenfelé. Nemcsak Bordoson, hanem a hozzá tar­tozó falvakban is jól halad a mezei munka. Csebfaluban is már többen elve­tették a tavasziak egy részét. Orbán And­rás 42 új területet vetett be árpával Fü­­löp Árpád rávai középparaszt szintén az elsők között látott hozzá a szántáshoz, ve­téshez. BARABÁS JÓZSEF levelező Minél több cserealkatrészt a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeréért Az ipari üzemek dolgozói hazafias köteles­ségüknek tekintik a tavaszi mezőgazdasági munkák meggyorsítását A mezőgazdasági gépeket és pótalkatrésze­ket gyártó vállalatok dolgozói szakszerveze­ti csoportonként, műhelyenként vagy osztá­lyonként megtartott termelési értekezleteken vitatták meg, hogyan segíthetnék minél ha­tékonyabban a mezőgazdaságot. Az IOR ter­melési értekezletein különösen a pótalkatré­szek gyártási ideje megrövidítésének és a mi­nőség megjavításának fontosságát hangsú­lyozták. A mezőgazdaság számára pótalkat­részeket készítő részleg március 6-án befejez­te havi tervét. Két hét alatt háromszor annyi pótalkatrészt gyártottak, mint amennyit a terv előírt. A gyár dolgozói a szakszervezeti választások tiszteletére megfogadták, hogy március végéig a különféle mezőgazdasági gépekhez szükséges cserealkatrészek évi gyár­­tási tervének 62 százalékát elvégzik. Az „Augusztus 23" üzemi bizottsága több íz­ben feldolgozta a mezőgazdasági gépek és pót­­alkatrészek idejében történő átadásának fon­tosságát. Vándorzászlót létesítettek, amelyet négyóránként adnak át az élenjáró osztály­nak. A gyár faliújságja és rádiója állandóan népszerűsíti az élmunkásokat, különösen a k ko­­vácsosztály dolgozóit, akik már terven felül gyártanak főtengelyeket. A traktor- és mezőgazdasági gépalkatré­szek szállítási tervének teljesítése terén élen­jár a sinaiai I. C Frimu vállalat. Dolgozói március első napjaiban már 115 százalékra teljesítették az IAR traktor alkatrészeinek gyártási tervét. A nagyszebeni Independents és a bukaresti gépkocsijavító központ is teljesítette gyár­tási tervét. A vajdahunyadi ECS fémvázépítő vállalat a szakszervezeti választások tiszteletére önkén­­tes munkával sok mezőgazdasági szerszámot készített a szentandrási kollektív gazdaság­nak. A fővárosi Tudor Vladimirescu gyárban dolgozó Nedelcu Filip festőmunkás a szak­­szervezeti választások tiszteletére megfogad­ta, hogy két cséplőgép helyett naponta hár­mat fest le. Ugyanebben a gyárban Vasile Oprea és Florea Fistic esztergályosok 10 szá­zalékkal csökkentették a csavarmenetvágók gyártási idejét. Magyar költő könyve a román olvasók kezében Hazánk irodalmi életének örömteli esemé­nye volt néhány héttel ezelőtt. Horváth Imre állami díjas költő válogatott verseinek meg­jelenése román nyelven A magyar olvasók által jól ismert és szeretett költő pályája iro­dalmunk felemelkedését jelképezi a népi de­mokratikus rendszer éveiben. A halkszarú dalnok, aki a felszabadulás előtt inkább vál­lalta a kietlen nyomort, a magányt és kive­­tettséget, semminthogy énekét beszennyezze a fasizmus, a háború s a gyűlölet dicséreté­vel,­­ a felszabadulás óta virágzásnak in­dult. Magára talált, mert rátalált ihletőjére és közönségére, a felszabadult dolgozó népre. A humanizmus és békevágy hangja, amely egy­kor a fasizmus hadi harsonáinak ricsajában alig hallhatóan, egy-egy magányos húron pendült Horváth Imre egyre csendesebb lant­ján, — ma ércesen és messzehangzón zeng az összes húrokon, mert hangerőt és szárnyalást adott neki a tömegek s a párt teremtő ere­jébe vetett bizalom. Az egykori elhagyatott, visszhan­gtalan költő a tömegek, az uj sza­bad történelem énekese lett, akit méltán tün­tetett ki többizben a r­épi hatalom és akit méltán zárt szívébe a nép. A Ioanichie Or­­teanu és Petre Solomon válogatásában és for­dításában megjelent románnyelvű Horváth Imre-kötet most közvetlenül megismerteti a román dolgozókat is a költővel, akit eddig csak magyar dolgozó társaik szeretetén ke­resztül ismertek és becsültek. A két fiatal költő szerkesztői és műfordítói munkája mél­tó színvonalon szolgálja azt a célt, hogy Hor­váth Imre költészete valóban közel férkőzzön a román olvasók szívéhez. A fővárosi román sajtó nagy szeretettel és megbecsüléssel köszönti Horváth Imre románnyelvű kötetének megjelenését. A Scinteia tájékoztató cikkén kívül, a Contemporanulban Aurel Martin háromhasá­bos cikke, a Viata Capitaleibam Ion Horea, a Rominia Liberaban pedig Dumitru Micu tár­cája méltatta Horváth Imre művét, fejlődését és bő idézetekkel alátámasztva ismerteti meg az olvasót a kötet tartalmával. Mindkét kri­tikus melegen méltatja Horváth Imre béke­harcos költészetének forró szenvedélyét, mű­vészi erejét s azt a hatalmas, felfelé ívelő utat, amit a költő megtett a magányos bánat halk sóhajaitól a milliók örömének és harci akaratának eldalolásáig Hadd idézzük vége­zetül a Viata Capitalei és a Rominia Libera cikkírójának egy-egy mondatát: „E versek román fordítá­s alkalmat nyújt nekünk arra, hogy még közelebbről megis­merjünk egy jóbarátot, népünk életének és törekvéseinek mesteri énekesét." (Viata Ca­­pitalei) „Azoknak az idősebb és fiatalabb költőknek a számára, akik bizonyos félénksé­get tanúsítanak napjaink legégetőbb kérdé­seinek megéneklése iránt, Horváth Imre versei példát mutatnak, megmutatják, hogyan kell igazi művészettel szolgálni ezeket a nagy eszméket". (Rominia Liberal A Magyar Zene Hete a rádióban Magyarország felszabadulásának kilencedik évfordulóját, április negyedikét megelőzően a bukaresti rádió egy héten keresztül estéről­­estére közvetíti a magyar zene hetének mű­­sorszámait. A magyar zene hetének kereté­ben magyar népzenét és szimfonikus, illetve operazenét, közvetítenek Többek között sok Erkel-muzsikát, Bartókot, valamint a mai magyar zeneművészet vezéralak­jának, a Kossuth-díjas Kodály Zoltánnak a műveit. A magyar zenei hét kiemel­kedő műsorszáma volt hétfőn este Kodály „Psalmus Hungaricus“ című művének köz­vetítése Nemzetközi filmverseny Cannesban A francia Riviérán, Cannesban néhány napja megkezdődött a nemzetközi filmfeszti­vál, amely az idén a barátság jegyében zaj­lik. A nemzetközi versenyen harminchat or­szág vesz részt, összesen negyvenöt teljes műsort betöltő játékfilmmel és hetven rövid­filmmel. A cannesi filmfesztiválnak az idén nagy jelentőséget ad az a tény, hogy a kü­lönböző tőkés országokon — a cannesi fesz­tiválok eddigi részvevőin — kívül részt vesz a Szovjetunió és három népi demokratikus ország: Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország filmművészete is. De ezen kí­­vül, az egyes nyugateurópai országok film­művészeinek sorain belül is különböző mű­vészi és világnézeti irányok képviselői ver­senyeznek, a maguk filmjeivel. A fejlett, ko­moly filmiparral rendelkező országok mel­lett az idén versenyre kel Cannesban India fiatal nemzeti filmipara is. A verseny zsűrijé­nek elnöke Jean Cocteau, az ismert francia író, aki a megnyitáskor kijelentette, hogy „a fesztiválnak egyszerűen baráti találkozónak kell lennie“. Ezt a meggyőződését fejezte ki Alekszandrov szovjet filmrendező is, a szov­jet küldöttség vezetője, aki a l‘Humaniténak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy a fesztivál alkalmat teremt a személyes ba­ráti kapcsolatok kifejlődéséhez és a külön­böző országok művészeinek együttműködé­­séhez. „Minél jobban megismerik egymást a* emberek, minél jobban megerősödik a ba* rátságuk — mondotta Alekszandrov —, an* nál kevésbbé fognak hadakozni egymással“. A fesztivál első nagy sikerét a „Szkanderl bég“ című nagy, színes szovjet történelmi film aratta. A film hőse Szkander bég, az albán nép nagy nemzeti hőse, aki a XV. szá­­zadnak Hunyadi János mellett a legnagyobb törökverő hadvezére volt. Ha figyelembe­ vesszük, hogy a cannesi filmfesztiválon a jegyek megfizethetetlenül magas ára miatt nem munkásközönség ül a nézőtéren, (mint ahogyan az a Csehszlovák Köztársaságban, a karlovy-varyi nemzetközi filmversenyeken történni szokott) akkor tudjuk csak felmérni, hogy az előítéleteknek és rideg, bizalmatlan­ fenntartásnak micsoda bástyáját töri át egy ilyen bemutatón a vitathatatlan magas mű­­vészi színvonalú szovjet film sikere. Egy íróról, aki már életében halott volt Kilencvenegy éves korában meghalt Buda­­­pesten Herczeg Ferenc, Ferenc József és Horthy Magyarországának írófejedelme. A közismert próza- és drámaíró halála al­kal­­mával a budapesti Irodalmi Újság közli Raj­tsai Mihály András cikkét Herczeg Ferenc tevékenységéről. „Herczeg Ferenc megérti saját utókorát" — írja a cikk, s ennek az utó­­kornak az ítéletét boncolgatva megállapítja:­ „ha e sorok most kegyeletesen és lovagiasan hallgatnának mindarról, ami e hosszú élet számadásában nem mellőzhető, a „lovagias­ság", mely mindezt megkerülné, századunk magyar halhatatlanjaival szemben volna ke­­gyelettelen és lovagiatlén, — azokkal szem­ben, akik helyett s akik felé provokáció gya­­nánt ő kapott és viselt félévszázadon át min­­den hivatalos magyar koszorút.“ A cikk, mielőtt rátérne­k Herczeg Ferenc írói képessé* geinek és magatartásának elemzésére, leszö* gezi, hogy a Herczeg írófejedelemségéne­­ „eredendő hibája volt az, hogy az irodalom igazi fejedelmeivel, a Homéroszokkal, a Petőfik­kel ellentétben, „rangját Herczeg nem az egye­dül illetékes jogforrástól, nem a néptől, közön­ségtől kapta“, hanem „attól a magyar úri rend­től, amelynek ő bámuló igricévé szegődött”. S ez az „illetéktelenül adományozott irófeje­­delemség még a Herczeg valódi írói értékelé­sének is megártott". Akkor tanították kated­ráról és hirdették hivatalosan, hogy Herczeg a legnagyobb magyar író, amikor még élt Móricz Zsigmond, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Móra Ferenc, Ambrus Zoltán s még annyi más... „Belső igazolásnak is mily kevés lehetett az a hivatalos koszorú ! — állapítja meg a cikk­­író. Ezután pedig részletekbe menően foglal­­kozik Herczeg írói és emberi pályájával vala­­mint életművével és elmondja, hogy Herczeg olyan „nem is mindennapi tehetség" volt, akiben megvolt a képesség, hogy igazán nagy íróvá váljék, Herczeg azonban üzleti ér­­zékkel gyümölcsöztette tehetségét, személyes társadalmi érvényesülésének eszközévé süly­­lyesztette, a társadalmi és politikai reakció szolgálatába állította azt. Ezért nem válha­­tott igazán nagy alkotóvá. Magyarországon „ egy egész irodalmi megújhodással szem* ben, — írja a cikkíró. — Herczeg Ferenc volt az egyetlen jelentős irói talentum, akit a ve* szenyő úri rendszer maga elé pajzsnak tart* hatott. Ez volt az, ami irói erejét is tönkre* tette, még maradék jelentőségét is nem­zedé* kek szemében deformálta." Ezek után a cikk Herczeg több sikeres mü* vének, s köztük a „Pogányok“-nak és „Bi* zánc"-nak a részletes elemzése alapján bizo* nyitja be, hogyan tette tőnk-e a reakció szolgálatába szegődés, az adyk és móriczok rovására csinált karrier Herczegben az, h­ói­­s végül erre a következtetésre jut: „Ami e két műből (a Pogányokból s a Bizáncból) lehetett volna, sírva néz arra, ami belőle lett. M így néz Herczeg Ferencre is, arra, aki lehetett volna Herczeg Ferencből “ Végül pedig a cikkíró mértéktartással ugyan, de kitér Her­­czeg haladásellen­es irodalmi és politikai ál­­láspontjának, reakciós voltának, soviniz­mu* sának felelősségére a magyar nép két pusztí­­tó háborúban megélt szenvedéseiért, amelybe­ Herczegék jóváhagyása és támogatása mel­lett hurcolta bele a dolgozókat a reakciós ural* kodóosztály. „Ami Herczeg Ferencre várt egy hosszú élet alkonyán, csődtömeg volt. Egyé­nileg nem kis tragikum ha valaki egy csak­­nem százados élet eszményeinek — ha hamis eszmények voltak is — másodszori s immár végleges bukását éli meg Magatartását a felszabadulás után, noha kilenc évvel élte túl, kifejezi két szó, ittmaradt és hallgatott" De a cikkíró szükségesnek tartja elmondani azt is, hogy „úgy halt meg, mint aki kimondta már végakaratát, hogy megszólal. Mikor életének kilencedik deceniumába lépett, kiadásra aján­lotta fel művéből mindazt, ami a haladást is szolgálhatja." A népköztársaság segítségét kérte ahhoz, hogy önéletírását befejezhesse, s a népi hatalom megadta a kért segítséget. Az önéletírás befejezésére azonban már nem került sor. „Csak egy ellentmondásos élet befejezését szépítette meg. — írja Rónai Mihály Andris, —­iró volt s munka közben érte a halál.“ Szmiszlov győzött a Botvinnik-Szmiszlov párosmérkőzés VII. játszmájában A Botvinnik— Szmiszlov páros mérkőzés függőben maradt, hetedik játszmáját szerdán folytatták. Szmiszlovnak sikerült előnyösebb helyzetét kihasználni és így Botvinnik az 50. lépésnél feladta a játszmát. A világbajnoki címért folyó párosmérkőzés eddigi eredménye: 4 és fél,2 és fél pont Botvinnik javára. 1954., április 1., csütörtök. Felekezetközi értekezlet Nagyváradon A nagyvárad tartományi békeharcbizottság kezdeményezésére Nagyváradon felekezetközi értekezletet tartottak. Az értekezleten a külön­­böző felekezetek több mint 200 képviselője volt jelen. Valerian Zaharia, Nagyvárad ortodox püs­pöke, beszámolt a Béke Világtartács bécsi ülésszakának határozatairól és a négy hata­lom külügyminiszterei berlini értekezletének jelentőségéről A szónok kiemelte az egyházak lelkészei­nek feladatait a nemzetközi feszültség eny­hítéséért folyó harcban. A következő felszólaló, Arday Aladár re­formátus püspök, szintén ismertette a világ népeinek bé­keh­arcát. Az értekezleten felszólaltak még: dr. Les­tyán András, a római katolikus egyház ré­széről, Pollák Wolf rabbi, Deák Ödön az evangélikus egyház részéről, Bokor Bon­­bás baptista lelkész. Czédula István adventista lelkész és mások. Valamennyien megfogad­ták hogy népszerűsítik a Béke-Világtanács bécsi ülésszakának dokumentumait és felhív­ják a hívőket, hogy vegyenek aktív részt a világbéke megvédéséért folyó harcban Valerian Zaharia püspök végül felolvasta a nagyvárad tartományi vallásfelekezetek kép­­viselőinek üzenetét az RNK Állandó Békevé­­delmi Bizottságához. A­ vallásfelekezetek lel­­készei megfogadják üzenetükben, hogy har­­colni fognak, az emberiség haladásáért, a né­pek közötti béke megvédéséért. Időjárás A Meteorológiai Intézet közli: Bizonytalan, ködös, párás idő, éjjel csil­lagos égboltozat, az ország nyugati részén általában derült idő várható. Az ország nyugati részén helyenként futó esők. Gyenge déli-délnyugati légáramlat, ,az or­­szág délkeleti részén gyenge keleti szél. Alig változó hőmérséklet, nappal plusz 8 és 18 fok, éjjel mínusz 4 és plusz 4 fok kő.

Next