Előre, 1954. június (8. évfolyam, 2060-2085. szám)

1954-06-01 / 2060. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! Vili. évf., 2060 sz. 4 oldal, ára 20 báni 1964 junius 1., kedd LAPUNK TARTALMÁBÓL: Javult az áruelosztás és a kiszolgálás Marosvásárhelyen (2. oldal) Tudományos munka a Bolyai-egyete- men az 1953—54-es tanévben (2. oldal) Ukrajna és Oroszország újraegyesülé­sének 300. évfordulója (3. oldal) Testnevelés és sport (3. oldal) Befejeződött a Magyar Dolgozók Párt­jának III. kongresszusa. — A május ’ 28-i, 29-i és 30-i ülés (4. oldal) Az összindiai szakszervezeti kongresz- szus a békéért (4. oldal) A genfi értekezlet május 31-i zárt ülése (4. oldal) A Szovjetunió genfi küldöttségének sajtóértekezlete (4. oldal) Francia lap Ely tábornok bizalmas je­lentéséről (4. oldal) Svájci lapok Molotov látogatásáról a svájci szövetségi állam elnökénél (4. oldal) A falu soronlévő feladatai Szinte be sem fejeződött a nagy tavaszi munka — a szántás- ívetés — s máris újabb feladat került előtérbe falun: a növényápolás. S most már országszerte teljes gőzzel folyik a gyomlálás, kapá­lás. De ugyanakkor feltartóztathatatlanul közeleg az aratás-cséplés ideje. S az aratás-csépléssel majdnem egyidőben kell elkezdeni a jövő évi jó termés megalapozását: a tarlóhántást, meg aztán az őszi szántás-vetést. Mindemellett persze nem szabad megfeledkezni s begyűjtési terv teljesítéséről, a kvótabeadásról. Ezek a legfon­tosabb teendők. Sorolni lehetne ezenkívül a „kicsiknek“ tűnő, de cseppet sem elhanyagolható feladatok sorozatát, mint például: _szé- nakészités, a folyamatban levő mezőgazdasági épitkezésak befeje­zése és még sok egyéb. Nem könnyű dolog eligazodni e sok és egytől-egyig halasztha­tatlan tennivaló között. Mindent el kell végezni, mégpedig úgy, hogy egyik se menjen a másik rovására. Jól meg kell fontolni, me­lyik munka a legsürgősebb, hova milyen erőket kell összpontosítani, mennyi idő jut egy-egy feladat teljesítésére. Ebben nyújt felbecsül­hetetlen segítséget a minisztertanácsnak és a párt Központi Vezető, sógének a napokban megjelent határozata. A határozat a növény­ápolásról, a betakarításról, a tarlóhántásról, a cséplésről, az őszi vetésekről és mélyszántásról, valamint az 1954. évi begyűjtési terv végrehajtásáról szól, megjelöli a falvak dolgozóinak soronlévő fela- ' datait. „Ä Román Népköztársaság Minisztertanácsa és a Román Mun­káspárt Központi Vezetősége — hangzik a határozat —- az állami cs pártszervek, a mezőgazdaságban dolgozó munkások, technikusok és szakemberek, valamint a dolgozó parasztok legfontosabb felada­tának tekinti most azt, hogy idejében és jól végezzék el a növény- ápolást, a betakarítást, a tarlóhántást, a cséplést, az őszi vetéseket és mélyszántást s maradéktalanul teljesítsék a begyűjtési tervet." Az idei bőséges termés elérésének legfontosabb feltétele most . tehát a növények idejében történő, jóminősógü ápolása, az aratás- hordás-cséplés gondos megszervezése és elvégzése. Rövid idő alatt a szokottnál jóval több munka vár ránk a betakarításban és a ka­pásnövények ápolásában, mert sok tartományban az őszi vetések lassan fejlődtek s a tavasszal vetett gabonafélék fejlődése utolérte az őszieket. A kedvező időjárás folytán nemcsak a kultúrnövények, hanem a gyomok is rohamosan fejlődnek s ha nem gyomlálunk, kapálunk idejében — elfojtják vetéseinket. Igaza van annak a köz­mondásnak, hogy a gyomok egy tálból esznek a paraszttal. Éppen ezért a határozat kötelezi a földművelésügyi és erdészeti miniszté­riumot, a néptanácsok végrehajtó bizottságait és a pártszerveket s felhívja a falvak dolgozóit: azonnal szervezzék meg mindenütt a növényápolást és a növényvédelmet, az agrotechnikai szabályok pontos betartásával végezzék el a gyomlálást, kapálást. Mint a határozat is hangsúlyozza, ebben a munkában különös gondot kell ‘ordítani a kapálás gépesítésére. Az elmúlt évek tapasztalata bizonyítja, hogy a gyakori gyom­lálás és kapálás jelentős tényezője a jó termésnek. Detta, Kőrös, Torda és több más rajonban legfőképpen a növények gondos ápolá­sával érték el, hogy kukoricából a rajoni átlagtermés 20 mázsa volt; Székelyhid rajonban hektáronként több mint 160 mázsás burgonya­termést takarítottak be. Nagy szerepe volt a jó növényápolásnak abban is, hogy Marosvásárhely, Marosludas és Nagyenyed rajonban a 200 mázsát is meghaladta a cukorrépa átlaga. Nem kell ennél nyomosabb tényekkel érvelni ahhoz, hogy az idén egyetlen falu határában sem szabad egy jottányit sem engedni a növényápolásra vonatkozó agrotechnikai előírások végrehajtásából. Ebben a tekin­tetben pedig a főfeladat a néptanácsok végrehajtó bizottsáigaira, mezőgazdasági szakembereinkre hárul. Az aratásra és a csáplésre vonatkozólag a határozat feladatul tűzi ki, hogy az állami gazdaságokban, a gép- és traktorállomáso­kon és a mellékgazdaságokban junius 20-ig tegyék üzemképessé a szükséges gépeket, biztosítsák a cserealkatrészeket, az üzemanyagot, körültekintően tervszerüsitsék a feladatok elvégzését, készítsék elő a szerüket stb. A néptanácsok tekintsek kötelességüknek hathatós segítséget nyújtani a betakaritás-cséplés megszervezésében a kol­lektiv gazdaságoknak, társulásoknak és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Mezőgazdasági szakember-gárdánk becsület­beli feladata pontosan megállapítani, hogy melyik vidéken, melyik falu határában mikor érkezett el az aratás ideje. Jórészt ennek a feladatnak a lelkiismeretes teljesítésétől függ a magpergéssel járó veszteségek elkerülése. A falu dolgozó népe pedig — a pártszervek és a néptanácsok segítségével — úgy kell dolgozzon a nyár folya­mán, hogy a lehető legrövidebb idő alatt befejezzük az aratást- csáplést és ezzei párhuzamosan e tarlóhántást is. A határozat pontosan körvonalazott feladatokat, részletes uta­sításokat tartalmaz a begyűjtési terv végrehajtásával megbízott szervek számára. A mezőgazdasági termelők százezreinek hazafias kötelessége gyors és pontos kvótabeadással elősegíteni a begyűjtési terv teljesítését. A kimondottan nyári teendők körülhatárolása után a határozat annak szükségességét hangsúlyozza, hogy az ország minden tarto­mányában idejében elvégezzék az őszi szántás-vetést, meg az őszi mélyszántást. Ez már a jövőévi termés biztosításáért folyó harc­hoz tartozik és annál is inkább fontos a lehető legjobban elvégezni, mert mi évről évre többet akarunk kicsikarni a földből. Nagy tévedés lenne azt hinni, hogy a gazdagabb termésért folyó harcot csak a falu népének kell megvívnia. A határozat rámutat a fémipari és gépgyártási, a könnyűipari, a kőolajipari, a szénipari és egész sor más minisztérium, valamint számos állami intézmény, gazdasági és szövetkezeti vállalat feladataira. A mezőgazdasági termelés növelése az egész dolgozó nép érdeke s éppen ezért a több termésért vivott harc is az egész nép feladata. Mint eddig mindig, a dolgozó parasztság ezután is nagy segítséget kap a gazdag ter­mésért folyó harcban a munkásosztálytól, amelynek szintén létérdeke, hogy több kenyér, hús, zsir, tej, tojás legyen. Mivel kedvezőbb feltételeik és nagyobb lehetőségeik vannak, mint az egyénileg gazdálkodóknak, természetes, hogy a soronlévő mezőgazdasági munkákban is a szocialista szektor dolgozói kell élenjárjanak, jó példát mutassanak. Az aratás-cséplés, a tarlóhántás, a begyűjtés és az őszi mező- gazdasági munka néptanácsaink újabb nagy erőpróbája lesz. Egyet­len tartományi, rajoni vagy községi néptanács sem dolgozhat ered­ményesen, ha nem tervezi és szervezi meg idejében a munkát és nem biztosítja a feladatok végrehajtásának gyors és alapos ellen­őrzését. Néptanácsi apparátusunk úgy kell hogy dolgozzon, mint egy jó, olajozott gépezet. Ez a bürokratikus munkamódszerek sutbadobását, a patópáloskodás megszüntetését, céltudatos, higgadt és éber vezetést követel minden végrehajtó bizottság részéről. Ha valamikor, hát az aratás-cséplés idején szükség van a szoros tömeg, kapcsolatokra, az aktiv állandó bizottságokra, a terep alapos isme­retére. Nem könnyű, de igenis sikeresen megoldható feladatok állanak most néptanácsaink előtt. S feladataik megoldásában legyen vezér­fonal a kormány- és párthatározat, a pártszervek irányítása. Lankadatlan figyelmet kell szentelni a jó politikai tömegmun- kára is, mert a szervezeti intézkedések csak akkor lehetnek teljes értékűek, ha széleskörű politikai munkával párosulnak. A legeré- lyesebben le kell küzdeni azt a hibás felfogást, hogy a néptanácsok­nak semmi közük a politikai tömegnevelő munkához. A néptanácsok vezetői és aktivistái is felelősek azért, ha valamelyik községben a gyenge népnevelő munka miatt lemaradnak az aratással vagy a begyűjtéssel. A nyári hónapok folyamán nagy szükség van a kultur- otthonok élénk, mozgósító hatású tevékenységére. Az eddigi kampányok során igen szép'eredményekhez vezetett a falvakon mindinkább meghonosodó hazafias és szocialista verseny, a jobbnál-jobb eredményekért folyó nemes versengésnek újabb len­dületet kell adni a növényápolás és az aratás-cséplés napjaiban. A versenyben járjanak élen a képviselők, a kiváló termelők, a nő­bizottságok s az IMSZ-szervezetek tagjai. Az idő sürget. Minden percet ki kell használni a növényápolás ^yors és jó elvégzésére, az aratás, hordás és cséplés alapos előké­szítésére, hogy veszteség nélkül takarítsuk be egész évi munkánk gyümölcsét! | HAZÁNK MINDEN TÁJÁRÓL Géppel kapálják a kukoricát A besztercei munkásklub Mint országunk számos városában és köz­ségében, 1950-ben Besztercén is munkás- klubot létesítettek. Szép, tágas villát kapott a klub, de zavar­talan működéséhez és fejlődéséhez elsősorban arra volt szükség, hogy magukra vonják a dolgozók érdeklődését. Mercea Iosif, kultur- felelős, fáradságot nem kímélve látott hozzá a munka megszervezéséhez. Már az első na­pokban megalakította a különböző kulturbri gádokat és bizottságokat, amelyek múmiáját mindvégig jól irányította és rendszeresen el­lenőrizte. Minden tagnak pontosan meghatá­rozott, konkrét feladatot adott. A klubnak román és magyar kulturegyütte- se van, amelyek minden alkalommal együtt szerepelnek a szintén vegyes' nemzetiségű nézőközönség előtt, Besztercén 8 előadást tartottak, mind nagyobb és nagyobb sikert aratva nyitányaikkal, szavalataikkal, Induló­ikkal és énekkari Számaikkal. Esztrád műso­rukat népdalokból, néptáncokból, szavalatok­ból és kisebb színdarabokból állították ösz- sze. A színjátszó együttes olyan jólsikerült előadásokat tartott Besztercén, hogy utána a rajon számos helységébe hívták meg vendég- szereplésre. A kulturegyüttesek a különböző üzemekben, a falusi szövetkezetek közgyűlé­sein és a rajoni értekezletek alkalmával ed­dig összesen 14 alkalommal szerepeltek. Jól sikerült előadást tartottak Dorna-Vatrán is s nem egyszer a helyi rádiósitási állomás műsorán is szerepeltek. A klub könyvtár-kollektívája rendszeresen foglalkozik a pionírok iskolán kívüli nevelé­sével. A könyvtárban gyakran közös olvasási és könyvismertetést órákat tartanak a pioní­rok számára. A sportbizottság sakkversenyeket rendez, női röplabda és teniszmérkőzéseket szervez. Batos Cornel a tánccsoportok felelőse, nagy türelemmel és hozzáértéssel tanítja be a szebbnél szebb néptáncokat. Bedean Iosif, a műkedvelő színjátszó-csoportok bizottságának felelőse és Mocan Alexandra, igen nagy gon­dot fordítanak a fiatal műkedvelők nevelésé­re, mert tudják, hogy csak jól felkészült ifjak nyújthatnak igazán művészi színvonalú elő­adásokat a dolgozóknak. Munkájukat a ro­mán és magyar kulturesoportok egymásután aratott sikerei dicsérik. A magyar kultureso- port tagjai közül különösen Gheltzer András, Moravec Edit, Kolhrus Éva, Kolozs Erzsébet és Szabó Jenő tűnnek ki jó alakításaikkal. Sefler Ervin a vizuális agitáció felelőse is szorgalmasan végzi munkáját. Falragaszok­kal, fotómontázsokkal, karikatúra-plakátokkal serkenti a tagakat jó munkára és egyre több ifjút von be a klub életébe, munkájába. A besztercei munkásklubnak rendszeres tá­mogatást nyújt a rajoni pártbizottság, a ra­joni szakszervezeti bizottság és a szövetke­zeti vállalat számos dolgozója Nem mond ható el; ez a szövetkezeti munkások szakszer­vezetének Központi Bizottságáról. A klub vezetősége többszöri kérésére sem nyújtott segítséget a szükséges hangszerek és szín­padi díszletek beszerzésére s igy mindmáig számos felszerelésük hiányzik. MEDGYESI ELEONORA levelező (Tudósítónktól.) — Még nem dőlt el a ver­seny, de az ujaradi gép- és trjktorállomáson úgy beszélnek a győzelemről, mintha már ki is vívták volna. Igaz, van is mivel dicseked­niük. A tavaszi kampányban Arad rajonban az elsők között voltak. A növényápolással is az élen járnak. Május 26-ig 40 százalékát végezték el az előirányzott gépi kapálásnak. Az ujtiszai földeken már befejezték a kukorl. cá első kapálását. A többi községben mint Ujaradon, Kisszcntmiklóson, Szépfalun, Fi- regyházán, Temesfüzkuton már másodjára ka­pálják géppel a cukorrépát, először a kuko. ricát és napraforgót. A traktorosbrigádok versenyében Sípos András munkaérdemrendes traktoros brigád­vezető 9-es számú brigádja halad az élen. A gépállomáson a Titinger Miklós agronó­Uj házak épülnek (Tudósítónktól.). — Medgyesen mind több dolgozó épit magá­nak családi házat az állam segítségével. El­sőnek a Vasia Vasilescu"' textilgyár és a „Május 8" bőr- és cipőgyár 41 dolgozója, köztük Coman Teodor, a szocialista verseny élenjáró gépésze, Fazekas József és Simon József élmunkások, illetve Varga Tibor szíj­gyártó mester. Rusu Parfirte, a szocialista- verseny élenjárója, Keszler Gusztáv felső- részkészitő és Veres János vette igény­be az áliami kölcsönt Többen közülük már be is költöztek a két szobából, konyná- ból, fürdőszobából, kamarából, előszobából, pincéből és verandából álló uj lakásaikba. Gómbamódra nőnek az uj családi házak. A „Vitrometan" üveggyár mögött elterülő ma­gaslaton a „Vitrometan", „Parllianii Padi", ,.T"ba’‘, „Uj Ut", „Salconzerv” gyárak és a Rajoni Ipari Vállalat dolgozói építkeznek. Ezen a lejtős réten tavaly ilyenkor meg gyermekeik hancuroztak. Az eltelt év alatt azonban közel harminc tipusház épült. A há­zak nagy részébe már be Is költöztek a tu­lajdonosok, köztük Gábor Lőrinc, Pepelea loan és a ..Partizanii Pacii" több élenjáró dolgozója. A családi házak építéséhez a legtöbb üzem igazgatósága értékes segi'séget nyújtott a dolgozóknak A „Május 8" bőr- és cipőgyár vezetősége ^például teljes egészében besze­rezte az építkezésekhez szükséges épitőanyago kát. Az üzem asztalosmühelyében készítet­ték el az épületekhez szükséges állatokat és ajtókat. Helyi erőforrásokból téglaprést állí­tottak üzembe, s igy a dolgozók 35 százalék­kal olcsóbban jutottak a szükséges téglához. A „Vitrometan", „Partizanii Padi’ és a mus részlegéhez tartozó traktorosokról be­szélnek a legtöbbet. Wolf Miklós, Bomantz János traktorosok az agronómus javaslatára 7 gépi kapát kötöttek egy traktor után, igy dolgozzák meg a kapásokat. Ezzel az uj kez­deményezéssel 15 hektáron kapálják meg a kukoricát, cukorrépát. A növényápolás mellett az aratási előké­születekről sem feledkeztek meg. Míg a föl­deken 6 traktoros-brigád végzi a gépi kapá­lást, addig a többi 7 brigád a cséplőgépeket, arató-kévekötő-gépeket javítja. Május 26-ig a gépek 56,3 százalékát javították ki. Har­minc cséplőgépük közül 6-ot már teljesen ki­javítottak, mig másik hét munkában van, rövidesen ezzel is végeznek. Tizenhat arató­kévekötő gépük közül 12 általános javításra szorult; 26-án ezek már kijavítva vi-rták az aratást. áliami kölcsönből többi gyár vezetősége a tégla előállításán kiviil szállítási eszközökkel is segítette a munkásokat, Több üzemben a dolgozók saját kezdemé­nyezésük alapján oldották meg az anyagbe­szerzést. A „Vitrometan" dolgozói pél­dául az állami kölcsönben részesült dolgo­zókból építkezési bizottságot alakítottak s ez a bizottság mindenkinek beszerezte a szükséges anyagokat. Gabber Friedrich és Lasu Petru a téglabeszerzést intézte. Ionos­ra loan a gázcsövekről. Havelka Victor pe­dig az alaphoz szükséges kőanyagról gon­doskodott. Ezzel a beosztással sok felesleges járkálást és költséget sikerült megtakar! a- niok. A ,.Vasia Vasilescu" textilgyár dolgozói közül eddig 51 -en kaptak családi ház építé­sére állami kölcsönt. Az épületek egy része már a mul-t évben teljesen elkészült. Több családiház befejezése azonban már hónapok óta teljesen elakadt. Ennek oka elsősorban az, hogy az üzem vezetősége csak részben telte magáé­vá a segitségadást. Csak igy fordulhatott elő, hogy mivel több dolgozó a maga erejé­ből nem tudja beszerezni a szükséges cserép­mennyiséget, kénytelen tehetetlenül nézni, hogy az tfőjárás kárt okoz a befedetlen épü­letben. Az- állami kölcsönből épülő családi házak anyagellátása érdekében nagyon keveset tett a városi néptanács is, a többi között elmulasz­totta a kiutalt házhelyek nagy részének vég­leges lemérését, illetve átadását. Ennek kö­vetkeztében több dolgozó annak ellenére, hogy már régen saját házában lakik, nem tudta bekerit.tetni azt. GYERMEKEINK GONDTALAN ÉLETE A kisvasút vidám utasai Kész! Mehet! — kiáltja oda Anghelie Gheorghe ellenőr a mozdonyvezetőnek és felugrik a második kocsiba, amely egyben az utolsó is. Mert csupán két vagonból áll ez a kisvonat, amely most lassan, igazi nagyvonat módjára pöfögve kidöcög a bukaresti 17-es villamos végállomásától. A Tei-tó partján alacsony buxusbokrok, karcsú hársfák között vezet a kisvasul 1.800 méteres keskeny sínpárja. Ahogy az állomásról kifut, előbb szelidhajlásu dombról ereszkedik alá, majd egyenes pá­lyán, a tó mentén fut célja, a Tei-strand felé. Áthalad egy halastó fölé épített kis- hidon és végül éles kanyart véve megáll a strand bejáratánál. A kisvonat vidám utasai, — apróbb, nagyobb gyermekek, sőt felnőttek is — itt vagy kiszállnak és sétálnak egyet a tóparti fák, bokrok kö­zött, leheverészr\ek a zöld fűbe, nyáron fürödnek, napoznak — vagy kiszállás nél­kül visszautaznak a néhány percnyi pihe­nés után induló kisvonatlat. — Csupán 50 baniba kerül egy jegy, — mondja Tecaciuc Florica, aki május elseje óta a kisvasút pénztárosa. — Az 50 banis jegy akkor is érvényes, ha az utas megszakítja néhány órára az utat a strandnál. Mire a kisvonat visszatér útjáról, — ez körülbelül 15—20percbe telik, — az állo­másnál újabb utazóközönség várja és alig­hogy felveszi utasait, újra elindul a ka­nyargó tóparton Délután 4 órától este ki­lencig jópárszor megteszi ezt az utat Va­sárnap más a menetrend. Reggel 9-kor in­dul és 1 óráig közlekedik, majd délalán 4 órától ismét este 9 óráig. ★ Ez a fővárosi kisvasút közel négyéves múltra tekint vissza A fővárosi gyermek- sereg, a kisvasút gondtalan utazóközön­sége a Villamosmüvek központi műhelyei munkásainak köszönheti ezt a gondos, szép kivitelezésű jármüvet. 1949-ben kezd­tek dolgozni rajta önkéntes munkával és hamarosan át is adták a „forgalomnak". Az egész kisvasul arra enged következtetni, hogy készítői sok szeretettel és odaadás­sal dolgoztak rajta. Branica Ion mozdonyvezetőnek, (aki egyébként villamosvezető) kényelmes ve­zetői fülke áll rendelkezésére. A moz­dony hátsó részében vannak az akkumu­látorok, teherbíró képessége 30 lóerő. A kél kocsiban nyugodtan elhelyezkedhetik 50 utas, gyermek, felnőtt egyaránt, — a mozdony minden megerőltetés nélkül elbírja ezt a terhel. A mozdony és a kocsik alsó része élénk pirosra van festve, a mozdony teteje, az apró rácsos kocsioldal és a padok hófe­hérre. Az idén is, — mint minden évben, — má­jus elsején kezdett közlekedni a kisvonat. A fővárosi gyermeksereg, különösen a környékbeli apróságok alig várták ezt a napot. Napfényes, meleg napokon olyan nagy az utazóközönség száma, hogy a kisvonat szinte megállás nélkül közleke­dik az állomás és a strand között. — Csak az elmúlt vasárnap I 881 uta­sunk volt — mondja a pénztárosnő — de hétköznapokon is elkél 2—300 darab jegy Ha megnyílik a slrand, akkor jóval nagyobb lesz a forgalom. * A mozdonyvezető dudál, — ami igen hasonlít az autótülkölésre — és lassan el­indítja a vonatot. Az egyik pádon arany- szökehaju, kékszemü. rózsaszinszalagos kislány ül, Cristescu Magduska. Indulás­kor félénken anyja mellé húzódik, majd mind bátrabban hajolgat kifelé a kocsi fe­hér rácsos oldalán. Hat peri sem lelik be­lé ,és a kisvonat bekanyarodik az állomás­hoz. Az utasok kiszállnak, hogy átadják helyüket az újonnan érkezetteknek. A szőke apróságnak azonban nem na­gyon akarődzik kiszállni. Könyörögve csimpaszkodik anyja kezébe és huzza vissza: — Maradjunk még, ezen jobb utazni mint a villamoson!— H. J­Gvorsan telnek a játék, az olvasás csodás percei. Játszva, tanulva növekednek gyermekeink felnőtt emberekké, a boldog holnap erőteljes építőivé. Képünkön: 1. Elmerülten játszanak a fővárosi „Adesgo“ gyár gyermekotthonának lakói. 2. A fővárosi Gyermek Könyvesboltban. Az élet virágai Öt évvel ezelőtt, 1949-ben ünnepeltük meg először a Nemzetközi Gyermeknapot- S azóta minden junius elseje egy-egy újabb állomása a gyermekek jobb életéért, testi-szellemi megóvásáért vivott küzde. lemnek. Évről évre mind jobban tudatosodik az öt világrész dolgo­zóiban,’ hogy a gyermekek életéért folyó harc szétválaszthatatlanul egybeforrt a bókéért folyó lankadatlan küzdelemmel. Junius elseje minden szülőt, minden becsületes embert figyel­meztet: bármilyen nyelvén beszélsz, bármelyik égtáj fia vagy is, okármi a hited, meggyőződésed — felelős vagy az emberiség jövő-, léért, személyesen felelsz az utókor előtt gyermekeid sorsáért, botdo. gulásáért. Junius elseje az egész világ gyermekeinek ünnepe, de mégis más formája és tartalma van az ünnepnek nálunk, az épülő szocializmus cs kommunizmus világában, s másként ünnepelnek a tőkés országok dolgozói. A bóketábo-r országaiban az egesz nép féltő szeretete és gondoskodása veszi körül a gyermekeket. A kommunizmust építő ssovjet emberek „az élet virágaidnak nevezik őket Ez is a legtalá­lóbb jelző. Hiszen a gyermek a jövő Ígérete, terveink, álmaink to- vábbfolytatója es megvalósítója. A szovjet állam minden feltételt megteremtett arra, hogy a gyer­mekek egészségesen, testi és szellemi képességeik kifejlesztésével cs gyarapításával fejlődhessenek. Megvédi őket a leselkedő betegségek­től. A Szovjetunió ez évi költségvetésében például 141 milliárd cs 309 millió rubelt irányoztak elő társadalmi-kulturális célokra s ebből jelentős összeget fordítanak a gyermekek egészségvédelmére. Hat­ezer polikl in lka vigyáz csupán a hároméven aluli emberpalánták egészségére. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi három évben tizmil. Hóval szaporodott a Szovjetunió lakossága. A nyári hónapokban millió és millió szovjet gyermek tölti szünidejét a szebbnél-szebb helyeken létesített pionirtáborokban, a természet ezernyi szépségé­vé! megáldott üdülőhelyeken. Több mint 220.000 különböző fokú iskola áll rendelkezésükre, hogy alaposan felkészülhessenek az életre, az alkotó munkára. A szovjet nép példáját követve, a népi demokratikus országokban is mind ccömteljesebbé válik a jövő nemzedék élete. Sanghájtól Prágáig a dolgozó nép fiai és leányai előtt nincsenek többé elérhe­tetlen célok, teljesíthetetlen vágyak. Kínában, még nem is olyan légen milliószámra pusztultak a gyermekek ez orvosi segély, a táp. lálék hiányában — ma több mint 60 ezer bölcsőde és napközi otthon szolgálja a kínai gyermekek egészséges fejlődését. Az egy­kori „hárommilil') koldus Magyarországán" csak minden negye­dik gyermek léphette át az iskola küszöbét Ma minden tanköteles gyermek tanul. Az albán gyermekek osztályrésze a múl 1-ban a serdülő korban kezdett inszakzsztó munka s a korai vénség volt. Ma a népi demokratikus Albániában is szülőotthonok, bölcsődék, napközi otthonok, iskolák, pionirpalotáik hirdetik a szocializmust építő nép gondoskodását gyermekeiről. _Szomorú és reménytelen volt a dolgozók gyermekeinek sórsa a tőkés-földesúri Romániában. Hány és hány ezer gyermeket ölt meg, pusztított el a nyomasztó nélkülözés s a kilátástalan jövő. A világra hozott csöppségeket a lesben álló betegségek tize­delték meg Minden negyedik gyermek elpusztult, mielőtt ki tudta volna mondani a legdrágább szót, azt, hogy „édesanyám“. S milyen sors várt a megmaradtakra, ha sok-sok nélkülözés közepette fel js cseperedtek? Valamennyien ismerjük ezt a sorsot. Serdületlen kot ban megkezdett testet-lelket szikkasztó munka a tőkés urak gyu­laiban, vagy a kulák'stállók vackain töltött nyomorúságos esztendők. Most, szabadságunk tizedik esztendejében büszkeséggel vehetjük számba ezen a téren is eredményeinket; a dolgozó nép sorsával együtt megváltozott gyermekeink élete is. Elég, ha ennek érzékelte- tésére megemlítjük, hogy több mint 1300 szülőotthon áll ma a váiandós anyák rendelkezésére. Az 1954 évi költségvetésünkben újabb kórházi egységek és szülőotthonok építése is szerepel. A dol­gozó anyák szülés előtt és után fizetett szabadságot kapnak. Számos, felszabadulásunk előtti orvosi statisztika beszél a dolgozók és gyermekeik között pusztító tüdő-bajról és más társadal­mi betegségekről. Ha most, nyaranként végigjárjuk a tengerparti és hegyvidéki üdülőket, a dolgozók gyermekeinek ezreivel találko­zunk,. akik az állam költségén vidáman töltik szünidejüket a leg­szebb nyaralóhelyeken, pionirtáborokban. Az idén 125.000 gyermek tölti majd szünidejét a különböző táborokban, üdülőhelyeken. Szá­mos különböző intézmény biztosítja országunkban az árva vagy az arra rászoruló .gyermekek nevelését. A Gyermekek Háza, a Tankö­teles Gyermekek Háza, a beteg gyermekek számára létesített kü­lönleges nevelőházak, gyermekkolóniák, mind-mind azt a célt szol­gálják, hogy pótolják a szülői ház melegét, kacagással, játékkal, tanulással telt életet biztosítsanak azoknak a gyermekeknek, akiknek a felszabadulás előtt koldulás, nyomor, javítóintézet lett volna el­kerülhetetlen sorsa. Ezek az otthonok semmiben sem emlékeztetnek a kapitalista or­szágok sivár árvaházaira, amelyek csak fedelet — puszta fedelet — s nem otthont nyújtanak lakóiknak. A mi hazánkban, a Román- Nép- köztársaságban minden egyes gyermeket magáénak érzi dolgozó népünk nagy családja és igyekszik hozzájárulni otthonának bizto- sitásáho?. A mi gyermekeink nem a gengszter-fi Ímeken és erkölcstelen burzsoá irodalmon nevelkednek, mint a tőkés országok gyermekei. Hazánk Írói, költői arra törekednek, hogy minél értékesebb müvek­kel, gyermekirodalmi alkotásokkal járuljanak hozzá az ifjú nemze­dék neveléséhez. Könyvesboltjaink polcain gyermekkönyvek, színes, képes-folyóiratok, meséskömyvek sorakoznak. A fővárosban és más városokban a pionírok szépen berendezett Pionirpalotával és pionirházakkal büszkélkedhetnek. S mig nálunk az öröm és jókedv ünnepe junius elseje — a tőkés és gyarmati világ országaiban a dolgozó milliók reményteljes szív­vel, de mégis kínzó szorongással néznek gyermekeikre. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol milliárdokat költenek háborús célokra, több mint 3 millió gyermek dolgozik gyárakban, üzemekben, mások a farmokon és ültetvényeken. Görögországban, ahol az amerikai haditámaszpontok úgy szaporodnak, mint a gomba, a gyermekek ezrével halnak meg a nyomorúságos életviszonyok miatt. „A lányaink még virágzásuk előtt eihervadnak... kicsinyeink úgy halnak meg, mint a verebek — 1000 gyermekből közel 400 hal meg életének első hó­napjában“ — mondta a görög nőküldött a Nők Világkongresszusán. Franciaországban, Pasteur hazájában, aki oly sokat tett az emberi’ élet megmentéséért, a kormány nem „talál“ pénzt a gyermekele egészségének védelmére, iskolákra, otthonokra. Paris munkásne­gyedei nyomorúságos sorsú gyermekeinek megmentésére. És az urániumban, alanyban és kakaóban oly gazdag Afrikában, ahol a lakosság bőségben élhetne, a gyermekek szüleikkel együtt csak a feneketlen nyomorúságot ismerik. A tőkés országok költségvetésében szüntelenül nőnek a hábo­rús célokra fordított összegek, a tanügy és a társadalombiztosítás rovására. A DAILY MIRROR angol burzsoá lap is elismeri, hogy a Manchester-i diiledezq iskolák Anglia szégyenei. A gyermekeket becsületes életmód helyett szélhámosságra, az ember iránti gyűlö­letre nevelik, gengszter-filmekkel, rothadt polgári ponyvairodalom­mal mételyezik meg őket Ebben a tekintetben az Amerikai Egye­sült Államok tartja a rekordot, de ezeket a „nevelési“ módszereket igen nagy mértékben exportálják Angliába, Franciaországba, Olasz­országba és más országokba is. Junius elseje a tőkés és gyarmati országokban harci nap, amelyen a becsületes emberek milliói slkraszáilnak gyermekeik jövőjéért, könnyebb, emberibb életéért. Az ifjú nem­zedékért vivott harc különböző formákban nyilvánul meg Az iráni anvák a városnegyedekben és falvakon bizottságokat szerveznek, aláírásokat gyűjtenek, tüntetéseket szerveznek az iskolák megnyitá­sáért, a gyermekek egészségvédelméért. Az angol gyarmatokon az anyák bátran harcolnak a leverésükre vezényelt rendőrség és kato­naság ellen, Franciaországban gyűléseket szerveznek, amelyeken a gyermekek egészségének, nevelésének, szabad idejének kérdéseiről tárgyalnak. Gyermekeink és egész dolgozó népünk junius elsejét ismét fel­használja arra, hogy köszönetét mondjon a pártnak és a kormánynak s további kitartó munkával, békevédő sikerekkel viszo­nozza szerető gondoskodásukat. A mi hazánkban sok-sok szeretettel, reménységgel készültünk junius elsejére. Dolgozóink a gyárakban, üzemekben és kint a szán­tóföldeken megkétszerezett erővel dolgoztak azért, hogy minél vá­lasztékosabb és jobb minőségű gyermekárukat, játékokat bocsássa­nak gyermekeink rendelkezésére. Iskoláink tanerői az évvégi vizsgák minél alaposabb előkészítésével készültek a gyermekek ünnepére. Gyermekeink életéért, boldogságáért harcolni annyit jelent, mint a békéért harcolni. Ez a közös, nagy törekvés egyesíti ezen a mai ünnepen is az egész világ szülőit, becsületes embereit. A gyerme­kéért küzdő anya számára nincs lehetetlen, nincs akadály. S éppen ilyen szenvedélyesen állunk csatasorba ezen a napon a békevédők áttörhetetlan arcvonalán. A Nemzetközi Gyermeknapon még acélo­sabbá válik elhatározásunk: keményen, meghátrálás nélkül állunk helyt a béke védelmében, mert azt akarjuk, hogy a gyermekek arcán szerte a világon az öröm és boldogság mosolya csillogjon.

Next

/
Thumbnails
Contents