Előre, 1954. augusztus (8. évfolyam, 2113-2137. szám)

1954-08-01 / 2113. szám

2 Az IMSZ országos konferenciájának munkálatai A Július 30-i, pénteki ülésen még a követ­kezők szóltak hozzá az IMSZ KB beszámo­lójához: Ion Iacomi elvtárs, a pitesti tartományi IMSZ-bizottsá­g első titkára ,az 1953 augusz­tusi párthatározatokban kijelölt feladatok teljesítése során elért sikerekről beszélt. Szép eredményeket értek a Câmpulung Muscel-i IMSZ-nél és a kőolajtelepeken dol­gozó ifjak. A felszólaló rámutatott a pitesti­­tartományi IMSZ-bizottság fogyatékossá­gaira is, amelyek a politikai munkában, a szocialista versenyekben a termelési brigá­dok és az IMSZ-őrhelyek szervezésében nyil­vánulnak meg. Florea Sfir­ala mérnök felszólalása után G­­avrus elvtárs, a constanta tartományi IMSZ-bizottság első titkára megállapította, hogy a tartományban a falusi IMSZ-szer­­vezetek nem fordítottak kellő figyelmet a mezőgazdaság szocialista szektorának meg­erősítésére s egyes IMSZ-szervezetek nem léptek fel kellő eréllyel az osztályellenség mesterkedéseivel szemben. Gh. Pop elvtárs, az IMSZ KB aktivistája, az ifjúságnak a testnevelési és sportmozga­lomban való részvételéről beszélt. Kiemelte, hogy az IMSZ-szervezetek általában jelentős mértékben hozzájárultak a sport fejlesztésé­hez, de egyes tartományi és rajoni bizottsá­gok nem váltották valóra az IMSZ KB és a TSB határozatait és nem fordítottak kellő figyelmet a falusi sportmozgalom fejleszté­sére és az MVK-jelvény­­megszervezésével kapcsolatos mozgósító munkára. Boda Géza é’elvtárs, a Magyar Autonóm Tartomány IMSZ-bizottságának aktivistája, hangsúlyozta, hogy a tartomány ifjúsága szép sikereket ért el az 1953 augusztusi párt­­határozat megvalósítása terén. Az utóbbi időben 22 új IMSZ termelési brigád, három IMSZ-őrhely, három mintabrigád és két tö­megfogyasztási cikkeket termelő ifjúsági osz­tály alakult. A mezőgazdaságban dolgozó if­jak teljes mértékben kiveszik részüket az agrotechnikai módszerek alkalmazásából. Mindezek a sikerek a tartományi pártbizott­ság állandó támogatásának köszönhetők. A felszólaló kérte az IMSZ Központi Bi­zottságát, hogy adjon rendszeresebb támoga­tást a tartományi bizottságnak az ifjúság szocialista nevelése terén. Eugen Frunza elvtárs, az RNK Írószövet­ségének titkára, az RNK íróinak üdvözletét tolmácsolta a konferenciának. Rámutatott az irodalmi alkotások szerepére az ifjúság kom­munista nevelésében és hangsúlyozta, hogy íróink hazafias kötelességüknek tekintik, hogy írásaik hőseiben követendő példákat ál­lítsanak ifjúságunk elé, és ugyanakkor le­rántsák a leplet a belső és a külső ellenségről. Ion Coman őrnagy a hadsereg keretében működő IMSZ-szervezetek sikereiről beszélt. Victoria Doroftei elvtársnő, a bukaresti „Flora“-gyár és munkásnője, a vállalatában működő IMSZ-őrhely eredményes tevékenysé­gét ismertette Chitu Florea elvtárs, az IMSZ KB titkára bíráló szellemben elemezte az IMSZ KB bu­rájának tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy főleg az IMSZ-brigádok és őrhelyek megerő­­sítése és a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság mozgósítása terén észlelhetők komoly hiá­nyosságok. Pavel Tugui elvtárs, művelődésügyi minisz­terhelyettes rámutatott az ifjúság szerepére ,a művészeti és kulturális életben, ugyanakkor azonban rámutatott az ifjúság ideológiai ne­velésében és a falusi kulturmunka terén ész­lelhető hiányosságokra. 1. Mihon­eanu elvtárs, a Scinteia Tineretu­­lui főszerkesztője, az IMSZ központi sajtó­szervének a tevékenységét elemezte Maria Dumitrescu elvtársnő, az IMSZ KB aktivistája rámutatott, hogy a fiatal lányok nem vették ki részüket kellő mértékben az IMSZ szervezetek munkájában. Manólé Bodnaras elvtárs, a TSB nevében üdvözölte a konferenciát. Rámutatott az RNK sportmozgalmána­k hatalmas fejlődésére a né­pi demokratikus rendszerben és hangsúlyozta, hogy ez a fejlődés főleg az ifjúság hozzájá­rulásának köszönhető. Komoly fogyatékossá­gok mutatkoznak azonban a falusi sportmun­­kában, nem vonják be kellően a nőket a sport­­tevékenységbe és az MVK jelvényviselők száma sem kielégítő. Cornelia Filipas elvtársnő, az IMSZ KB titkára hangsúlyozta, hogy az RMP KV Po­litbürójának az IMSZ tevékenységére vonat­kozó határozata újabb bizonyítéka a párt sze­rető gondoskodásának az ifjúság kommunis­ta szervezetéről, hazánk ifjú nemzedékeiről. Constantin Cirtina, az IMSZ KB aktivis­tájának felszólalása után Vasile Musat elv­­társ, az IMSZ KB első titkára emelkedett szólásra. Az IMSZ tevékenységével kapcso­latban, hangsúlyozta az RMP KV Politbürója mélyreható elemzésének helyességét és elfo­gadta a konferencián az IMSZ vezetőségét és őt személyesen illető bírálatokat. Elemezte az IMSZ Központi Bizottságának és a KB Bu­rájának hiányosságait és hangsúlyozta, hogy ezek a hibák abból fakadtak, hogy az IMSZ vezetésénél nem alkalmazták a kollektív ve­zetés elvét, elfojtották a bírálatot, főleg pe­dig az alulról jövő bírálatot és bürokratikus, formalista módszereket alkalmaztak. Befejezésül hangsúlyozta, hogy az IMSZ megfelelő erőkkel rendelkezik a fogyatékossá­gok kiküszöbölésére. Ezután Mihály István, petrillai élbányász, Petre Gheorghe, az IMSZ KB aktivistája és Gheorghe Radu, a ploiesti tartományi IMSZ bizottság első titkára szólalt fel. A bőséges kenyérért vívott harc e végső szakaszához érkezett. Meg­kezdődött az aratás és a cséplés. Arató-kötözőgépek és parasztok ka­szái vágják a ringó búzatengereket. Cséplőgépek öntik a kévékből a gazdag termést. Az aratás és a cséplés rendkívül nehéz feladatok elé állítja az idén dolgozó parasztságunkat Egyrészt mert a sok esőzés miatt a kapálás és a takarmánynövények begyűjté­se belenyúlt a betakarítási kam­pányba, másrészt pedig, mert ha nem aratjuk le idejében a termést, kipereg a szeme. Ezért úgy kell megszervezni a munkát, hogy sem­mi se akadályozza az aratás és a cséplés ütemét. Hogyan szervezték meg munká­jukat a nyári kampányban? Ezzel a kérdéssel fordultunk az újszentesi Petőfi Sándor kollektív gazdaság tagjaihoz. Kérdésünkre az alábbi válaszokat kaptuk: Pozsár Sándor elnök Az aratás nem talált felkészület­lenül. Jóval a kampány előtti köz­gyűlésen megtárgyaltuk az előttünk álló feladatokat, így az aratás meg­kezdésekor teljes iramban fogtunk neki a munkának. A három arató­gépet három táblába állítottuk be. A gabona nagyobb részét géppel arattuk. Nagyobb nehézség csak a borsó aratásánál merült fel, mert ezt nem lehetett géppel aratni. Ide ka­szára volt szükség. Mozgósítottunk tehát minden tagot és reggel jókor kimentünk a mezőre Harmaton vágtuk le a borsót, így elkerültük a szempergést. Az aratás után mindjárt megkezdtük a cséplését is. 13,5 mázsát csépeltünk hektáron­ként .Ez, ha tekintetbe vesszük az idei rossz időjárást, elég szép ered­mény. Dicséretremél­tó az egész nyári kampányban a tagok szorgalma Néhány kivételtől eltekintve, rende­sen megjelentek a munkában és kora reggeltől késő estig dolgoztak. Az eredmény nem maradt el. Már teljesen befejeztük az aratást. 120 hektár búzát, 27 hektár őszi árpát, 4 hektár tavaszi árpát, 14 hektár zabot és 6,5 hektár Viktória borsót arattunk le Az aratás után úgy számítottuk, hogy a föld egy ré­szét csatornádéval, más részét pe­dig 100 napos kukoricával vetjük be. Nyomban hozzá is fogtunk a a másodvetéshez szükséges szán­táshoz. Bodó József, a nagy­remetei gépállomás trak tur­is­tája azonban nem végezte becsüle­tesen e feladatát. A 8 hektár föl­det, ahol ő dolgozott, teljesen újra kellett,szántani. A sok munka ellenére sem feled­keztünk meg a városi lakosság zöld­ségellátásáról Kollektív gazdasá­gunk több temesvári étkezdét lát el zöldségfélével. Ezeknek minden héten kétszer nagymennyiségű zöldséget szállítunk. Ezzel — azon­kívül, hogy megjavítjuk az étkez­dék ellátását — szép jövedelmet biztosítunk a gazdaságnak. A zöld­ségfélék értékesítéséből eddig 16 ezer lej tiszta jövedelmünk van. Meg kell azonban­ jegyeznünk, hogy itt hibát követtünk el. Nem for­dítottunk kellő gondot a zöldsé­ges területre. Egyik részét, amelyik a sok esőzés miatt egy darabig víz­ben állott, még­ a mai napig sem gyomláltuk meg. Azt hiszem, hogy jobb szervezéssel meg tudtuk volna oldani ezt a feladatot. Alig néhány napja, hogy befejez­tük az aratást és megkezdtük"'* cséplést Ez nagy feladat elé állí­totta gazdaságunk minden tagját. De sikerült megbirkózni vele. Ismét bebizonyosodott, hogy ha mindenki becsületesen végzi munkáját, az eredmény nem marad el. Nicola Valeriu brigádvezető Nehéz dolga volt az idén a bri­gád­vezetőnek. A rendkívül sok eső szokatlan volt nálunk felé é­s telje­sen felborította az előre meghatáro­zott tervünket. A kapálás, széna­­gyűjtés, aratás majdnem egyszerre zúdult a nyakunkba. S ráadásul nem volt elegendő­ munkaerőnk. Úgy igyekeztünk a bajon segíteni, hogy a munkák legnagyobb részét gépesítettük. A kapáláshoz e nagy­remetei gépállomástól kaptunk egy traktort, s ezután 9 lókalpát akasz­tottunk. Így sikerült a kukorica ka­pálását idejében befejezni. Brigádomban 44 tag dolgozik. Ezeket úgy osztom be, hogy min­denféle munkát szinte egyidőbenn tudjunk elvégezni. Most például hét fogat hordja a zabot a szérűre, a kollektivisták egy része a cukorré­pát kapálja, mások szénát gyűjte­nek. Megkezdtük a kukorica pót­­beporzását is. Nagy segítségünkre vannak ilyen­kor az olyan csoportfelelősök, mint Berényi Lajos, aki szeretettel fog­lalkozik a csoport tagjaival. Ennek eredménye a­z, hogy emberei rende­sen eljárnak munkába. Nem mond­hatjuk el ezt azonban a negyedik csoport felelőséről, Kanász Imréről. Könnyen megegyezik a nehézségek­kel és belenyugszik abba, hogy a tagok nem járnak el rendesen dol­gozni. A jó munkáért­ gazdagon fizet a föld. Szép termésünk van. Különö­sen arra a 12 hektár jarovizált zab­ra vagyunk büszkék, amilyen nincs több a határban. Berényi Lajos csoportfelelős Tavasz óta vagyok csoportfelelős. Igyekeztem mindig úgy megszer­vezni a munkát, hogy ne legyen pa­nasz a mi csoportunkra. Mindenki­nek kiosztottam az egyéni normá­ját, és ha nem csinálta meg, este nem írtam be neki az egész mun­kanapegységet, így sikerült csopor­tom tagjait jobb munkára serkente­ni, mert egyik sem akart elmaradni a másik mögött. Az aratás meg­kezdésekor azonban szét kellett szórjuk a csoportokat, mert a fér­fiakat nehezebb, a nőket pedig könnyebb munkára tettük, így most nem tudok közvetlen kapcsolatot fenntartani embereimmel. Este azon­ban mindig elmegyek a brigádveze­­tőmhöz és megérdeklődöm tőle, ho­gyan dolgoztak. Most sincs panasz rájuk. Mindenki becsületesen végzi a feladatát. Kovács Lidia kollektivista Kanász Imre csoportjához tar­tozom. Nem szívesen beszélek a magam és csoportom munkájáról Kullogók vagyunk a kollektív gaz­daságban. Az utóbbi gyűlésen, ami­kor a többiek előtt megbíráltak, na­gyon találva éreztem magam. Már az első kapálásnál lemaradtunk a munkában és a kertészbrigád­ tagjai kellett kisegítsenek. Csoportfelelős­­sünik, Kanász Imre nem tudja elég­gé összetartani a csoport tagjait. Nem mozgósítja őket, hogy rende­sen eljárjanak a munkába. A 9 tagból alig négyen dolgoznak állan­dóan. Most nem dolgozunk együtt, mert máskép kívánja a mezei munka. De azt hiszem, hogy nemsokára, ami­kor újra együtt leszünk, behozhat­juk lemaradásunkat. Csak a cso­portfelelősünknek kell egy kicsit ■ többet fáradoznia s minden tagot rábírnia arra, hogy ne hiányozzon a munkából, mert ez nemcsak az ő, hanem az egész csoport munkáját hátrá­ltatja. ★ Amint az elmondottakból kitűnik, az újszentesi kollektivisták szép eredményeket értek el a nyári kam­pányban. Bebizonyították, hogy jó szervezéssel a legnagyobb ne­hézséggel is meg lehet birkózni. Nem törődtek azonban eléggé a gazdaságban jelentkező hibáik felszámolásával. Nem nyújtot­tak kellő segítséget a kültagok­nak, hogy felzárkózzanak a többiek­hez. Kanász Imrét sem támogatták úgy, ahogy kellett volna, s ezért ma­radt le csoportja. A tanulság ké­zenfekvő. A jövőben nagyobb gon­dot kell fordítani a hibák felszámo­lására. Többet kell foglalkozni az emberekkel, hamarabb kell észre­venni hibáikat, helyes útra irányí­tani tevékenységüket. A kollektív gazdaság vezetőtanácsa ne csak nagy általánosságban vezesse a dol­gokat, hanem foglalkozzék részlete­sen minden apró kis kérdéssel. Ek­kor az újszentesi kollektiv gazda­,­ságban nem lesz sose kullogó és minden csoport büszkén, megelége­déssel beszél majd kiváló eredmé­nyéről. Az újszentesi kollektivistáké a szó Elvtársaik! Az Ifjúmunkás Szövetség Központi Bizott­sága nevében köszönetet mondunk az összes küldötteknek a bizalomért, amelyet irányunk­ban tanúsítottak, amikor beválasztottak az Ifjúmunkás Szövetség Központi vezető szer­vébe. Biztosítjuk az értekezletet, hogy tovább­fejlesztjük az Ifjúmunkás Szövetség eddigi eredményeit és küzdeni fogunk a meglévő hibák felszámolásáért. Figyelembe vesszük a konferencia keretében megvitatott kérdése­ket és az elhangzott javaslatokat. Azon le­szünk, hogy egész munkánkat a pártosság szelleme hassa át, a kollektív munka elvének szelleme vezérelje. Kifejlesztjük a szervezet életében a belső demokráciát, szüntelenül erősíteni fogjuk kapcsolatainkat­ az ifjúság tömegeivel. Az IMSZ egész munkájának arra k­ell irá­nyulnia, hogy sikeresen teljesítse azokat a feladatokat, amelyeket az RMP KV Politbü­rójának az Ifjúmunkás Szövetség munkájá­ra vonatkozó határozata jelölt ki számunkra. Megfogadjuk pártunk előtt, hogy erőnket nem kimélve, teljes odaadással fogunk dol­gozni, s minden energiánkat és szeretettün­ket latba vetjük, hogy az IMSZ-munka szín­vonalát a Román Munkáspárt által kijelölt feladatok színvonalára emeljük. Az IMSZ minden központi bizottsági tag­jának, az IMSZ vezető szerveiben dolgozó minden egyes aktivistának és minden egyes IMSZ-tagnak kötelessége megsokszorozni erőfeszítéseit és tettekkel, munkával bebizo­nyítani: teljes mértékben kiérdemeljük azt a megtiszteltetést, hogy a párt kádertartaléka vagyunk s azt a segítséget, amelyet a párt nyújt az ifjúság kommunista neveléséhez. Elvtársak! Konferenciánk munkálatai teljes mértékben bebizonyították a Román Munkáspárt Köz­ponti Vezetősége Politbürójának az Ifjúmun­kás Szövetség tevékenységével kapcsolatos határozatában leszögezett megállapításokat. A viták során felszínre kerültek azok az eredmények, amelyeket az IMSZ-szervezetek a Román Munkáspárt vezetésével elértek. Az értekezlet munkálatai lehetőséget nyúj­tottak arra, hogy elterjesszük az IMSZ egyes szerveinek és szervezeteinek pozitív tapasz­talatait és helyes munkamódszereit. A konferencia munkálatai a bírálat és az önbírálat szellemében folytak le s bátran fel­tárták az IMSZ munkáját gátló hiányosságo­kat. A felszólaló küldöttek igen fontos ja­vaslatokat terjesztettek elő az Ifjúmunkás Szövetség munkájának megjavítására. Küldött elvtársak! A mi feladatunk nem fejeződik be a kon­ferencia munkálatainak berekesztésével. Tu­domására kell hozzuk az összes IMSZ-ta­­gokn­ak a Román Munkáspárt Központi Ve­zetősége Politbürójának kiértékelését, to­vábbá egyes IMSZ-szervezetek munkájának pozitív részeit, fejlett tapasztalatait, az If­júmunkás Szövetség tevékenységében észlelt hiányosságokat, amelyeket a konferencia fel­tárt, valamint a párt által elénk tűzött fe­ladatokat. A mi feladatunk az, hogy megtárgyaljuk a tartományi ,rajoni bizottságok, az alapszer­vezetek keretében, ahol dolgozunk, a konfe­rencia keretében megvitatott kérdéseket ösz­­szekapcsolva ezeket az illető vállalat, intéz­mény, falu vagy iskola alapszervezetének sajátos helyzetével. Elő kell segítenünk olyan konkrét intézkedések meghozatalát, amelyek az Ifjúmunkás Szövetség munkájának továb­bi megerősödéséhez vezetnek. A mi legfőbb feladatunk az ifjúság leg­szélesebb tömegeit arra mozgósítani, hogy tevékenyen, hozzáértéssel és lelkesedéssel vegyék ki részüket a párt és a kormány által kidolgozott gazdasági intézkedések pro­­grammjának megv­alósításából, a népgazda­ság fejlesztéséből s elősegítsék a mezőgazda­­sági termelés és a közfogyasztási cikkek ter­melésének szüntelen gyarapítását, a dolgo­zók anyagi és kulturális színvonalának eme­lését. C. Fulger elvtárs záróbeszéde Az IMSZ Központi Bizottságának tagjai Alecu Costica, Apostol Maria, Ambrus Gheorghe, Amariei Constantin, Alexovici Anto­­neta, Ardeleanu Constantin, Albert Ferenc, Borduz Lazár, Baciu Maximilian, Bucur V. Ioan, Circei Ioan, Cir­ina Constantin, Chiriles­­cu Niculae, Chiciu Niculita, Cotiga Ioan, Colba Emília, Katóka Antal, Cimpeanu Valen­tin, Dudás Traian, Duca P. Dumitrie, Draghici A. Constantin, Dobrescu Min, Dan Desliu, Emilian Petria, Fulger Cornel, Fazekas Lajos, Florea Vasile, Florea Aurel,­­ Gavrea Iosif, Goldi Agneta, Goldstein Iosif, Harogsin Ma­ria, Iliescu loan, Iacomi loan, Józsa Gizella, Iordache Gheorghe, Mateescu Cornelia, Munt­e Dinu, Motiu Aurel, Matache Gabriela, Mezei Anna, Man T. loan, Micuta Gheorghe, Petre Gheorghe, Pârvan Vasile, Pop Gheorghe, Petre C. loan, Radu Constantin, Radu P. Gheorghe, Ristache Florea, Spiridon Ana, Sirbu Drago­­mir, Smarandeanu Simion, Stoiculescu Marin, Sucioara I. Constantin, Sandru Maria, Simion Dumitru, Trofin Virgil, Trifan Rodica, Tincu Anton, Vlad Cornel, Vasile Marin, Veres Mik­lós, Veres Olga, Zambila N. Constantin. ELŐRE Az IMSZ Központi Bizottságának póttagjai A központi ellenőrző bizottság tagjai Bobocea Gheorghe, Crivei Gheorghe, Flores­­vin Stelian, Tóth István, Teodoreanu Ion, Tu­­cu Emanoil, Lungu Iordana, Rosu Maria, Sa­­dose I. Dumitru. Az IMSZ Központi Bizottságának plenáris ülése Az Ifjúmunkás Szövetség Központi Bizott­ 12. Virgil Trofin sága szombaton este plenáris ülést tartott és 13. Cornel Vlad megválasztotta az Ifjúmunkás Szövetség Köz­ponti Bizottságának büróját és titkárságát. Póttagok: Bogdan Ataria, Copil Maria, Coste­a Gavril, Doroftei Victoria, Fodor Sándor, Farczádi Er­zsébet, Fagaraseanu Mioara, Gavrus Gheor­ghe, Iures Stefan, Leica Adam, Lodovici Iosif, Marinescu Toma, Moldoveanu Zenovie, Nichi­­ta Iosif, Olteanu Miron, Pitica Petre, Petrovici Alexandru, Soare Gh. Vasile, Tiron Ecaterina, Voicu Andrei. Az IMSZ KB bi­rója: 1. Maria Apostol 2. Ioan Circei 3. Constantin Cirtina 4. Dimitrie Duca 5. Traian Dudas B. Fazekas Lajos 7. Vasile Florea S. Cornel Fulger 9. Cornelia Mateescu 10. Gheorghe Petre 11. Vasile Pârvan 1. Constantin Draghici 2. Ioan Iliescu 3. Ana Spiridon 4. Marin Vasile Az­ IMSZ KB titkársága 1. Cornel Fulger — első titkár 2. Virgil Trofin — titkár 3. Gheorghe Petre — titkár 4. Ioan Circei — titkár 5. Fazekas Lajos — titkár 11. Cornelia Mateescu — titkár Bíráló leveleink nyomán „KIKÜLDÖTT KÜLDÖTTSÉG" címmel július 2-án szatíra jelent meg lapunk hasábjain, melyben az ab­adtartományi és ra­­joni szerveket bíráltuk az előadóik terv­szerűtlen terepmunkája miatt. A Gyorok köz­ségi néptanácshoz és a kultúrott­honba pél­dául számos esetben tíznél is több küldött érkezett egy napon. A bírálatra a tartományi néptanács válaszolt. Teljes egészében egyet­ért a cikkel és intézkedett a hiba megszün­tetése érdekében. A­­néptanács végrehajtó bi­zottsága és kulturosztálya a jövőben terv­szerűe­n küldi az előadókat a tartomány köz­ségeibe. „NYELVFICAMITÁS MAROSVÁSÁR­HELYEN“ című cikkünkben, mely a július 14-i lapszám­ban jelent meg, a marosvásárhelyi plakátszö­­veg-szerkesztők hibáit tettük szóvá. Ezzel kapcsolatosan levelet kaptunk a ma­­rosvásárhelyi városi ,néptanács kultur- és mű­vészeti osztályától, melyben közlü­k velünk a cikk nyomán hozott intézkedéseket. A levél a többi között a következőiket tartalmazza: „Már az „Utánik" május 28-án megjelent szá­mában is megbíráltak bennünket a plakátok helytelen szövegéért. A bírálat után a városi néptanács felszólította a tartományi film­színházak igazgatóságát, hogy a pla­kátok szövegeit ellenőriztessék kulturosztályunkkal. A filmszínházak igazgatósága azonban nem tett eleget kérésünknek. Csupán egy ízben ellenőriztették a plakátokat. A mi hibánk, hogy ebbe belenyugodtunk és így alkalmat adtunk arra, hogy újabb hibás szövegű plaká­tokat jelentessenek meg. Az „Előré“-ben megjelent cikk után azon­nal felvettük a kapcsolatot a tartományi film­színházak igazgatóságával és végérvényesen leszögeztük, hogy ellenőrzésünk nélkül a jö­vőben nem nyomtathatnak ki plakátot. Intézkedtünk továbbá a könyvesbolt és a szóbanforgó utca nevének a kiigazítása ér­dekében is.“ „6:0 A SAJTÓTERJESZTŐ JAVÁRA“ Ezzel a címmel közöltük Büte Gyula leve­lezőnk írását, melyben bírálta a „Sportul Po­pular“ terjesztését. Az arad tartományi posta­igazgatóság sajtóterjesztő szolgálata közölte velünk, hogy a levelezőnek igaza van. Már­is tettek bizonyos intézkedéseket a „Sportul Popular“ szabad elárusításra kerülő példány­­számainak jobb elosztása érdekében. Ugyan­akkor azonban, azt javasolják a sportkedve­lőknek, hogy fizessenek elő a „Sportul Popu­­lar“-ra, mert így rendszeresen hozzájuthatnak a laphoz ÁTVETTÉK AZ ÓCSKAVASAT Lapunk július 8-i számában közöltük Gáli Etelka köpeci pionír levelét, amelyben arról panaszkodott, hogy a vashulladékot senki sem akarja átvenni a pioníroktól. Szerkesztőségünk levelet kapott a sepsi­­szentgyörgyrajoni néptanács tanügyi osztá­lyától, amelyben kéztik, hogy a bíráló levél megjelenése után a DAC sepsiszentgyörgyi kirendeltsége a Köpecen összegyűjtött ócska­vasat átvette a pioníroktól. MEGKAPTÁK A RÉZGÁLICOT Asztalos Ferenc bonyhai levelezőnk tollá­ból július 17-i számunkban bíráló írás jelent meg „Ígéretekkel nem tudunk permetezni“ címmel. Levelezőnktől kapott értesítés szerint a szövetkezet vezetősége elfogadta a bírálatot. A héderfáji szőlőtermelők részére kiutalt és át is adott 700 kiló rézgálicot, ami bőségesen fedezte a permetezéshez szükséges mennyi­séget. KÖZLEMÉNY A bukaresti magyar tannyelvű vegyes lí­ceum igazgatósága felhívja az érdekelt szü­lők figyelmét, hogy a nyolcadik osztály fel­vételi vizsgájára a beiratkozások folyamat­ban vannak. A hetedik osztályt végzett nö­vendékek legkésőbb augusztus 4-ig jelent­kezzenek az iskolában, naponta 8—14 óra között, str. Sf. Voivozi 52. sz. alatt (Raio­­nul Stalin). ■ -C‘ ■■ " -..... IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet közli: Változékony, hűvösödő, jobbára felhős idő várható. Az egész országban helyi záporok és zivatarok, elvétve jégeső. Az ország délnyu­gati részén szemerkélő eső. Mérsékelt, időnként élénkülő légáramlat, he­lyenként szélrohamok. Némileg csökkenő hőmérséklet, nappal 22 és 30, éjjel 12 és 20 fok között. 1954., augusztus 1. vasárnap. ( A szovjet vasutasok napja A szovjet vasutasok napját az idén a dol­gozók határtalan lel­kesedése, a legutóbbi, nagyfontosságú párt­határozatok valóra­­váltásáért folyó harca közepette ünnepli­k meg. A Szovjetunió életében a vasúti szállítás döntő szere­pet játszik. Egyetlen összefüggő egészbe kapcsolja a hatalmas ország tartományai­nak, rajonjainak gaz­dasági életét. A Szov­jetunióban az utas­­szállítás 80 százalékát és a teherszállítás 90 százalékát vasúton bonyolítják le. Min­den évben új vasútvo­nalak, hidak, korsze­rű, művészien kivite­lezett vasútállomá­sok épülnek. Csupán tavaly 130 új állo­mással bővült az or­szág vasúthálózata. A vasúti áruforgalom gyorsütemű növeke­dése következtében a szovjet vasutasok leg­jobb feladata jelen­leg az, hogy fokozzák a vasútvonalak telje­sítőképességét. Az ö­­tödik ötéves terv fo­lyamán 60 százalékkal bővítik a kettős vágá­nyú vasútvonalakat a negyedik ötéves terv­hez viszonyítva. A va­súti szállítás kiszéle­sítésében elsőrendű szerepe van a nehéz­iparnak, amely az el­múlt évek során szá­mos korszerű, nehéz­mozdonyt, sokezer au­tomatikus kapcsoló be­rendezésű nagy tonna­tartalmú teherszállítóvagont gyártott. Ebben az időben a szovjet vasúti, dolgozók kezdeményezéséből számos új kiváló munkamódszer született. Ezek a módszerek nagy mértékben hozzájárultak a vasúti forgalom megjavításához. A nagy szovjet haza minden sarkában ismerik és alkalmazzák a Sztálin-díjas T. Scseblikin, Korotkov és Lobanov kitűnő munkamódszereit. A szovjet­ vasutasok napja az idén al­kalmat ad a szovjet dolgozóknak, hogy felmérjék az egy év alatt elért eredményeiket és számot vessenek az előttük álló legsürgősebb feladatokkal. Képünkön: N. N. Nazarjev, az az Északi Vasút Loszinoosztrovszkaja állomása fütőházának főgépésze. Köszöntsük kimagasló sikerekkel a szövetkezeti kongresszust A gyergyószentmiklósi szövetkezeti szövetség munkájáról Évről évre növekszik az­ állami és a szö­vetkezeti kereskedelmi hálózat útján szét­osztott iparcikkek mennyisége. 1954-ben a városi és falusi dolgozók rendelkezésére bocsátott iparcikkek és élelmiszerek össz­értéke eléri a 22,1 milliárd lejt. A múlt év­ben szétosztott iparcikkek és élelmiszerek összértékéhez viszonyítva, ez 20 százalékos többletet jelent Az áruk mennyiségének ilyen arányú nőver­kedése megköveteli, hogy megszűnjenek azok a komoly, szervezési hiányosságok, a­­melyek felnnállanak az állami és szövetke­zeti kereskedelemben és az áruk gyorsab­ban jussanak a fogyasztókhoz. E tekintet­­ben különös fontossága van a forgalmi költ­ségek csökkentésének, vagyis annak a fela­datnak, hogy a kereskedelmi szervezetek minél kevesebb költséggel juttassák el az árut a gyártási helytől a fogyasztóhoz. Azt, hogy milyen nagy jelentőséggel bír a forgalmi költségek csökkentése, jól szemlél­teti a következő: a forgalmi költségek el­ső negyedévi előirányzatának csupán egy százalékkal való csökkentésével a gyergyó­­szentmiklósrajoni beszerző és értékesítő szövetkezeti szövetség közel 600 mázsa bur­gonya felvásárlási árával egyenlő értékű megtakarítást valósíthatott volna meg. A gyergyószentmiklósrajoni szövetkezeti szövetség annak ellenére, hogy 1953. évi globális tervét nem teljesítette, a forgalmi költségek előirányzatát jóval túlhaladta. Az idén a rajoni szövetség vezetősége fog­lalkozott a forgalmi költségek csökkentésé­nek lehetőségeivel. Elemezte a múlt évi hiá­nyosságok okait és a múlt évi hibák tanul­ságait leszűrve, intézkedéseket tett a forgal­mi költségek csökkentésére. Az eredmény, amelyet a rajoni szövetkezeti szövetség fel­mutathat, jobb a tavalyinál, de még mindig nagyon sok hiba mutatkozik. Annak ellenére, hogy a szállítás körül még mindig hibák vannak, a rajoni szövetség ezen a téren érte el a legszámottevőbb javulást, 1953-hoz viszonyítva. Egyik példája ennek, hogy a rajoni szövetkezeti szövetségnek az idén egyetlen esetben sem kellett fekbért fi­zetnie a CFR-nek — a tehervagonok késedel­mes ki- vagy berakása miatt. Ezenkívül a szállítóeszközök észszerű kihasználásának eredményeként a gépkocsik szállítási tervét a második negyedévben 100 százalékban sike­rült teljesíteni. A gépkocsivezetők jó munkája elősegítette a száll­ítási terv teljesítését. Jó munkát vég­zett Molnár Gusztáv, aki a rábízott gépko­csit április és május hónapokban 93 száza­lékban használta ki, tervelőirányzatának 200 százalékban tett eleget. Rizoli Antal május­ban másféltonnás Ford-Gaz gépkocsival is előírt napi 120 kilométer helyett 139 kilomé­teres átlageredményt ért el. Nyolcvanhét szá­zalékra használta ki a kocsit az előirányzott 78 százalékkal szemben. Ez azt jelenti, hogy 100 kilométeren a gépkocsi 87 kilométert járt me­gterhelve. Példájuk ösztönzőleg kell hogy hasson a gépkocsivezetőkre, akik jelen­tősen hozzá tudnak járulni a szállító esz­közök észszerű kihasználásához és így köz­vetve a forgalmi költségek csökkentéséhez. A szállító eszközök jó kihasználásának kérdéséhez természetszerűen kapcsolódik a gépkocsik karbantartásának kérdése is. A rajoni szövetkezeti szövetség nem ren­delkezik a javításokhoz szükséges pótalkat­részekkel. A javításra szorult gépkocsikat be kell vontatniuk Marosvásárhelyre a tartomá­nyi Gastranscoop műhelyébe (technikai fele­lős: Imre András). Itt azonban — sok eset­ben — felelősségérzet nélküli munkát vé­geznek. Június 13-án a gyergyószentmiklós­­rajomi szövetség Marosvásárhelyre küldte a 25.650-es számú, másféltonnás gépkocsiját, mivel az egyik tengelye eltörött. A gépkocsi 17 napig nem volt forgalomban és miután július 1-én visszakerült, a próbaútán újból elromlott. Július 13-án még mindig­ haszna­vehetetlen volt a gépkocsi. Az előirányzott forgalmi költségek túlha­­ladásához hozzájárult például olyasmi is, hogy a Cen­trocooptól eredő hibák miatt a gyergyószentmiklósi szövetség távoli terme­lőegységektől kapott árut. Így például a rajoni szövetségnek, kályhát és horganyzott lemezt a „Ciocanul Nadrag“­­üzemtől (Temesvár tartomány), lisztet az aradi „7 Noembrie“ és a gyulafehérvári „Ni­­colae Balce­scu“-malomtól utaltak ki, noha az elsőként említett árut a szövetséghez tar­­tozó Comraiprod is nagy mennyiségben gyártja, az utóbbit pedig a marosvásárhelyi „Fáclia“-malomtól is be lehetett volna sze­rezni. Még világosabban bizonyítja a Cent­ro­­coop bürokratikus árukiutalási rendszerét a következő két eset: A Gyergyószentmiklóson gyártott szeszt a Cen­trocoop intézkedése alapján előbb elszállítják Csíkszeredába, hogy a szövetkezeti szövetség onnan vissza­szállítsa­­ Gyergyószentmiklós­ra. Vegyesiz­­gyár is­­van Gyergyószentmiklóson, mégis a kiutalás értelmében Marosvásárhelyről kell itt vásárolnia a szövetkezetnek. Május elején Marosvásárhelyről gépkocsival 2000 kiló vegyesizt hoztak a rajoni szövetségnek, ugyanaz a gépkocsi pedig 7000 kiló „gyer­gyószentmiklósi“ vegyesizt szállított a ma­­rosvásárhelyrajoni szövetkezeti szövetség­nek. Nagy összeg emésztődik fel így teljesen feleslegesen, egy-két bürokrata hibájából. Egy másik eset: a gyergyószentmiklós­rajoni szövetség a szükségletnél jóval na­gyobb mennyiségű loden- és szibiranyagot kapott a Magyar Autonóm Tarto­mány­i szö­vetségtől. A rajoni szövetség szerint a ra­­jonban ezeket az árukat nem nagyon kere­sik. S így hónapok óta több mint 127.000 lej értékű leden- és szikiranyag van a rajoni szövetség raktárában. Azóta nap nap után jelentik a tartományi­­szövetségnek,­­ hogy ezekből a cikkekből árutöbbletük van. Feles­leges telefon- és postaköltségek drágítják az árut, míg végülis kénytelenek lesznek elkül­deni más rajonba, ahol az illető iparcikkek iránti kereslet nagyobb. Ez meg újból csak felesleges szállítási költséggel jár. Az előirányzott költségek legnagyobb túl­­haladása az idén is — akárcsak 1953-ban — a felvásárlásra fordított kiadásoknál észlelhető. A gyergyószentmiklósrajoni szövetkezeti szövetség felvásárlási tervét az első negyed­évben mindössze 55,8 százalékban teljesí­tette. A felvásárlási kiadásokra előirányzott összeget viszont 2,50 százalékkal túlhaladták, ami közel 20.000 lej értéknek felel meg. Heim Alfréd, a szövetkezeti szövetség fő­könyvelője mindezt a terv nemteljesítésének tulajdonítja. Igaz, a terv nem­teljesítése be­folyásolja az előirányzott kiadások túlhala­­dását, de ehhez hozzájárul a termékek rossz elraktározása, a szállítások alkalmával elő­állott nagyobb veszteség, a Szövetkezeti al­kalmazottak csomagolóanyagokkal való pa­zarlása és nem utolsó sorban a szezonfelvá­­sárlók alkalmazása olyan esetekben, amikor a rendes felvásárlók egyedül is elvégezhették volna ezt a munkát. A gyergyószentmiklósi szövetkezeti szövet­ség vezető tanácsa nem értette meg annak szükségességét, hogy a költségelőirányzatot minden egyes kiadásnál be­ kell tartani. A rajoni szövetség vezetősége, élén Ba­lázs Andrással és Heim Alfréd fő­könyvelő azt a hibás nézetet vallja, hogy az egyes kiadásoknál elért megtakarítás engedélyezi, sőt jogot ad arra, hogy más kiadásoknál túlhaladhassák a költségelő­irányzatot. Ők valószínűleg így számoltak: a felvásárlási költségelőirányzatot 2,50 száza­lékkal túlhaladták, ez azonban nem jelenthet veszélyt, mert a közélelmezési költségelő­irányzatnál 4,49 százalékos megtakarítást si­került elérnünk. Azért, hogy a felsorolt hibák többé ne for­duljanak elő, a rajoni szövetkezeti szövet­ség vezető tanácsa tekintse egyik fontos fe­ladatának, rendszeresen és alaposan elemezni a forgalmi költségek csökkentésére vonatko­zó tevékenységét. Gyakorlati intézkedéseivel járuljon hozzá a forgalmi költségek rendsze­res csökkentéséhez, a nagy számban kínálko­zó takarékossági lehetőségek teljes kihasz­nálásához. Fokozza az ellenőrzést már attól a perctől kezdve, amikor az iparcikkek elhagy­ják a gyárat s egészen addig, amíg a fo­gyasztóhoz kerül. A szállításnál vagy éppen az el­árusításnál tapasztalt pazarló tevékenységet akadályozza meg Folytasson állandó felvilágosító munkát a Szövetkezeti alkalmazottak soraiban, hogy mindegyikük érezze: munkahelyén ő is hozzájárulhat a forgalmi költségek csökkentéséhez, ösztö­nözze a szövetkezetek dolgozóit arra, hogy a szövetkezeti kongresszus tiszteletére szép eredményeket érjenek el az áruforgalmi költ­ségek csökkentése terén is. LÁZÁR LÁSZLÓ :

Next