Előre, 1954. szeptember (8. évfolyam, 2138-2163. szám)

1954-09-01 / 2138. szám

Világ proletárjai egyesüljetek I Vili. évi., 2138 sz. 4 oldal, ára 20 báni 1954 szeptember 1. szerda LAPUNK TARTALMÁBÓL: Deme János: A termelékenység kérdése a szamosujvári állami gazdaságban (2. oldal) Kiss József—Nagy V. István: Néptaná­csaink tapasztalataiból: A bejelentése­ket intéző irodák tevékenysége (2. oldal) Meszner József: A révi kerámia gyárban (3. oldal) Történelmi lecke háborús uszitóknak (3. oldal) Tanuljunk a Szovjetunió tapasztalatai­ból N. Scsukin: Hogyan tárjuk fel és hogyan hasznosítsuk üzemünkben a termelési tartalékokat (3. oldal) Szovjet sebészek nagyfontosságu kísérle­tei (3. oldal) Dános Miklós: A francia visszautasítás (4. oldal) A német hazafiak elleni terror az Aden* auer-kormány gyengeségének jele — Max Reimann nyilatkozata (4._ oldal) Egyiptom nem vesz részt a középkeleti agresszív tömbben (4. oldal) Amerika légierőket összpontosít Tajván- ban (4. oldal) Új tanév—új feladatok A nyári hónapok alatt csendessé lett iskolafalak ma újra az ifjú­ság életvidám, egészséges zsibongásától visszhangzanak. Ifjúságunk életében ünnep a mai «nap, mert uj tanév kezdetét jelzi, a szorgal­mas munka, rendszeres tanulás, az élet nagy és szép feladataira való előkészülés megkezdését jelenti. Legyen az kisdiák vagy főiskolás, mikor átlépi a nép gyerme­kei előtt szélesre tárt iskolakapukat, érzi, hogy mától fogva része­sévé vált annak a harcnak, melyet tanár és tanuló közösen foly­tatnak a szocializmust öntudatosan épitő kommunista jellemű em­ber kialakításáért. _ Ifjúságunkat az első iskolanaptól kezdve az a tudat kell munká­jában ösztönözze, hogy az oktatás folyamán az életet szolgáló gyakorlati tudományok alapjait sajátítják el és ezek az ismere­tek legyőzhetetlen fegyverként szolgálják majd építő munkájukat. Szeretettel és megbecsüléssel kell tekinteniük nevelőikre és szorgalommal, helyes magatartással segíteniük őket abban, hogy az iskola valóban a jellemfejlesztés gyönyörű munkájának műhe­lyévé váljék. A haza és dolgozó népének forró szeretetét, pártunk iránti oda­adást, hálát és szeretetet a Szovjetunió és népei iránt, érdekkö­zösséget a világ összes dolgozóival, a tudás és az alkotó munka mély és őszint© tiszteletét, az emberiség harcos hagyományainak lelkes megbecsülését és ápolását — a szocialista öntudat ezen magasztos vonásait ismerjék meg ifjaink és igyekezzenek töretlen akaraterővel magukévá tenni. Nevelőink pedig minden tudásukkal és tehetségükkel segítsék az ifjúságot ebben a törekvésében. Szép és nehéz feladatok ezek, sikeres teljesítésük pedig a legfelemelőbb érzést váltják ki a pedagógusból: uj életünk számára uj embereket nevelt Az idei tanév megkezdését a muR év tapasztalatain alapuló gon­dos előkészületek előzték meg. Csak Így érhettük el, hogy szep­tember 1-re a legtöbb iskolaépület kijavítva, kifestve, a szükséges felszerelések birtokában várja a tanulóifjúságot. A nyári szünidő alatt a tanárok az ország legszebb üdülőhelyein pihenték ki fáradalmaikat és gyűjtöttek erőt az uj tanév felelős­ségteljes feladataihoz, üdülés után pedig rendszeres tanulással szélesítették szakmai tudásukat. Mert nevelőnek lenni a néphata­lom államának iskoláiban felemelő hivatás, teljesítése erőfeszítést, áldozatos munkát és rendíthetetlenül szilárd tudományos felké­szültséget kivan. A nevelőmunka alkotó munka, melynek célja meg­szerettetni a gyermekkel az iskolát, a tanulást, felébreszteni tu­dásvágyukat, jövőbeni fejlődésük e legbiztosabb alapját. Ezeknek a feladatoknak az átérzése avatja igazi nevelővé a tanítót és ta­nárt, akiknek munkáját hazánk dolgozóinak szeretete és megbe­csülése veszi körül. Az ő eredményeik hazánk és rendszerünk eredményeinek számítanak. A megvalósítások hosszú sora tárul elénk, ha szemügyre vesz­niük oktatásunk fejlődését az 1948-as tanügyi reform óta, de ugyanakkor egy-re pontosabban körvonalazódnak azok a feladatok, amelyeket csak részben vagy egyáltalán nem teljesitettünk még. Az oktatásügyi minisztérium félreérthetetlen és világos rendel­kezéseinek alapján az iskolák vezetőségére hárul az a feladat, hogy megoldja a tanórák arányos méretezésének kérdését. A tananyag fölösleges zsúfoltságának kiküszöbölésével el kell érnünk, hogy tanerőinknek kellő szabad idő álljon rendelkezésére az önképzés­hez, mert ez elengedhetetlen feltétele az oktatási színvonal emelé­sének. Most, hogy a tanárok és tanitók áthelyezésének kérdését rende­let szabályozza, melynek értelmében a tartományi néptanácsok tanügyi osztályainak ilyenirányú határozatát a minisztérium hagyja jóvá, javulásnak kell beállnia a kádenmozgás terép is. Az eddig nem mindig észszerű és néha egyéni célokat szolgáló áthe­lyezések akadályozták a nevelés és oktatás munkájához oly szük­séges pedagógiai közösségek kialakulását és gátolták a gyermek­közösségek kifejlődését is. Az idei tanév megjavított munkafeltételei között pedagógusaink több időt fordíthatnak majd a hazafias nevelés színvonalasabbá tételére, mert ezen a téren még igen számos feladat vár teljesí­tésre. Hazánk földrajzának, történelmének, a nép harcos múltjának és dicsőségteljes jelenének eseményei ne 'v áljanak a tanításig órák során élettelen adathalmazokká, hanem szines, világosmenetü elő­adásokkal, helyszíni kirándulásokkal fejlesszék ki a tanulókban a természeti kincsek és szépséges tájak gazdáinak jogos büszkeségét. Oktatásunk egyik hibája, hogy még mindig nem ad elég alapos, szilárd és tartós tárgyi tudást. Tanáraink ebben a tekintetben nö­veljék követelményeiket, legyenek igényesek a tanulók teleletei Iránt; Szoktassák meg őket, hogy elvi állításaikat mindig^ gazdag tényanyaggal támasszák alá. A leghatározottabban vegyék fel a küzdelmet a feleletekben még mindig oly gyakran előforduló „ál­talános' jellemzések vulgarizáló frázisai ellen. A követelmények növelését azonban csak a jó oktatómunka teszi Jogossá. Ennek egyik alapvető feltétele pedig az oktatási órák he­lyes módszertani megszervezése. Éppen ezért, a tartományi és ra­jon! pedagógiai kabinetek segítsék a tanárok munkáját,^ fokozzák a szovjet pedagógusok tapasztalatainak népszerűsítését és járulja­nak hozzá ahhoz, hogy éltanilóink és kiváló tanáraink munkamód­szerei a legapróbb részletekig ismertté váljanak a nevelők körében. Számoljuk fel végérvényesen a gyakorlati élettől elvonatkoztatott Ismeretközlést. Az ismeretek gyakorlati alkalmazását illesszük be szervesen a tanóra menetébe és vértezzük fel a tanulókat széles mezőgazdasági ismeretekkel, tanítsuk meg szeretni és tisztelni a földet és annak munkásait, mert ezáltal tanulóink meggyőződnek az igazi tudomány és a mindennapi élet feloldhatatlan kapcsolatáról és jövőbeni munkájukban alkotó módon tudják majd felhasználni mindazt, amit az iskoláiban tanultak. Az oktatási színvonal emelése, a követelmények fokozása, nagy mértékben hozzá fog járulni az ifjúság fegyelmezése kérdésének a megjavításához, mert ezen a téren sok még a tennivaló. Az elnéző liberalizmust, a gyermek érzékenységére való hangzatos hivatko­zásokat — melyek nem egyebek, mint a káros pedologizmus egyik válfajának utóhatásai — haladéktalanul fel kell számolni. Érdekes, ügyeimet lekötő előadásmóddal, buzdítással, dicsérettel és példa- mutatással, a tanulók egyre növekvő öntudatára való támaszkodás­sal igyekezzünk biztosítani a tanórák és az egész iskolai munka fegyelmét. Tanulóinkkal szembeni magatartásunkat jellemezze az igényes szigorúság, amelynek azonban mindig szeretettel, megér­téssel és igazságossággal kell párosulnia. Az IMSZ-s'er vezetek segítsék hatékonyan * tanárok munkáját és vessék fe! a tantestülettel közösen folytatott megbeszéléseken az ifjúságot foglalkoztató kérdéseket. Az IMSZ-szervezetek felada­tai közé tartozik az is, hogy gondoskodjanak a tanulók politikai színvonalának emeléséről, hogy az oktatás által kapott ismeretek alapján helyesen tudjanak tájékozódni a napi politikai események terén és ezeket a társadalom törvényszerűségeinek szempontjából tudják értékelni. A tanári karral együttesen az IMSZ-szervek igyekezzenek meg­ismerni a tanulók családi körülményeit, vonják be a szülőket a szervezett nevelőmunkáha, hogy a fegyelmezetlenségeket, vagy ta­nulmányi lemaradásokat a szülők tevékeny segítségével küszöböl­jék ki. Az oktatás feladatainak teljesítésére pártunk és kormányunk gondoskodása számos intézkedésével megteremtette a lehetőségeket. A néptanácsok végrehajtó bizottságaira hárul most az a feladat, hogy az elmúlt éveknél sokkal nagyobb gonddal igyekezzenek tel­jesíteni a tanügyi dolgozók életszínvonalának és munkakörülmé­nyeinek megjavítására vonatkozó 1951-es határozat előírásait, hogy nevelőink tetteken keresztül győződhessenek meg nap mint nap népi demokratikus rendszerünk meleg gondoskodásáról. Járuljon hozzá az uj tanév ahhoz, hogy az iskolák műveltebb, sokkal fegyelmezettebb fiatalokat adjanak a hazának, akik majd tudásuk révén a szocializmus építésének élenjárói közé emelked­nek. Jó munkát ifjainknak, az első elemistáknak a betűk birodalmá­nak meghódításához, utoisóéves egyetemistáinknak az államvizs­gára való komoly készüléshez, tanárainknak sok sikert ahhoz, hogy munkájuk révén ez az év erősítse meg uj nemzedékünk sorait, egyre több fiatal fiú és leány szemében csillanjon fel az élet sze­retete, feladatainak öntudatos ismerete és harcolntakarás ezeknek teljesítéséért. Mezögazdaságunk fejlődésének nagyszerű távlatai Újabb nagyjelentőségű segítséget kaptunk Kollektiv gazdaságúink valamennyi tagjá­val együtt én is erőmmel és nagy érdeklő­déssel fogadtam pártunknak a mezőgazdas'g fejlesztésére irányuló kongresszusi irányel­veit. E tervezet kidolgozásában pártunk újabb nagyjelentőségű segítséget nyújtott a dol­gozó parasztnak a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, a jobb életért folyó harcban. Mi kollektivisták és dolgozó parasztok eddig is számtalanszor kaptunk segítséget és út­mutatást a párttól. Ennek a gondoskodásnak és segítségnek köszönhetjük, hogy ma sok­kal jobban élhetünk és összehasonlíthatatla­nul jobb feltételek között dolgozhatunk, mint a múltban. A kollektiv gazdaságunk megala­kulása óta eltelt öt év alatt szép eredménye­ket értünk el a -közös vagyon -gyarapítása te­rén. Az oszthatatlan alap például nem keve­sebb mint 585 százalékkal, az állatállomány pedig 560 százalékkal növekedett. Sikerült jelentősen növelni földjeink hektárhozamát is. Régen, amikor még egyénileg, kezdetleges eszközökkel dolgoztuk meg a földet, alig ter­mett 10.000 kiló cukorrépánk és 9000 kiló burgonyánk hektáronként. Tavalv viszont a fejlett munkamódszerekkel és gépekkel meg­művelt föld már 42.000 kiló cukorrépával és 16.000 kiló burgonyával fizetett. Búzából és napraforgóból hektáronként m-égagyszer arny- nyit termeltünk, mint megalakulásunk ide­jén. Ez meglátszik a munkanapegys-ég érté­kén is, amely 1949-hez -képest 50 százalék­kal emelkedett. Ha azonban kollektiv gazda­ságunk fejlődési tehetőségeit a II. pártkon­gresszus most megjelent irányelvtervezete alapján vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy még mindig -nem tettünk meg mindent a többtar- mol-és érdekében. Van például öt hektárnyi bozótos területünk, amelynek szinte semmi hasznát sem vettü-k. Ide minél előbb gyümölcsfákat kell ültessünk. Még nem vezettük be a ve­tésforgót sem, enélkül pedig észszerű gaz­dálkodást el sem lehet képzelni. A négyzetes vetés terén vannak némi eredményeink (a huszonnégy hektár négyzetesen vetett bur­gonya és a negyven hektár kukorica jó ter­mést iigér), de a géppel való kapálást a jö­vőben már jobban meg kell szervezni. Na­gyobb gondot -kell fordítani az árpa. -kukori­ca és napraforgó mesterséges pótbepojzásá- ra. A mezőgazdaság fejlesztésére irányuló pártprogramul keretében a mi gazdaságunk tagjaira is nagy feladatok hárulnak Szük­séges, hogy minél na-gyo-bb terméseredménye­ket érjünk el, mert csak i-gy járulunk hozzá a dolgozó nép é láts z in von a lá-n-ak emeléséhez. Meg va.gyo-k győződve arról, hogy a párt és az ália-mi szervek részéről a jövőben még több támogatást -kapunk munkánkban, főleg, ami a szakmai útmutatást és az építőanyag kérdését illeti. En a magam és a kollektiv gazdaságunk valamennyi tagja nevében fo­gadom szeretett pártunknak, hogy teljes erőnkből harcolni fogunk az irányelvek gya­korlatban való megvalósítása, ezen -keresztül a mezőgazdaság magasabb fokra való eme­lése érdekében. ÁRON SÁNDOR a szászszen-tlászlói (Segesvár rajon) „Vörös Ugar" kollektiv gazdaság elnöke, az elsőosztályu Munkaérdem- ren-d kitüntetettje „Becsülettel teljesítjük a párt által kitűzött feladatokat“ A második -pártkongresszus irányelveinek tervezete nagy és megtisztelő feladatokat juttat a gépállomásoknak. Ugyanakkor biz­tosítja ezen feladatok teljesítésének tehetősé­gét. Nem nehéz elképzelni, milyen nagy mér­tékben -növekszik majd tartományunk gé-p- és traktorállomásai-nak teljesítőképessége, ha tudjuk, hogy minden egyes GTA elői-rás sze­rint javítóműhelyhez jut megfelelő gépi fel­szereléssel, hiszen nálunk is sok nehézséget okozott például a rógeni GTA tulikicsi műhe­lye és me-g-nemfelelő gépi felszerelése. De ezen felül a -tervezet gondoskodik a motor főjavításáról, a szerszámgépek és sta-bitmo- torok javításáról, valamint a javi'tószerszá- mok és más felszerelések elkészítéséről is Mindehhez hozzájárul még, hogy 50 kw-os itipu-sára-m fejlesz-tőtelepek készülnek a GTA-k részére, ami nagy mértékben megkönnyíti a mezőgazdasági gépek karbantartását. A gépek jó kihasználása az emberekre, a GTÁ-k dolgozóira hárul. Ezt tartja szem előtt a tervezet, amikor gondoskodik munka- és életkörülményeik megjavításáról, szakkép­zettségük állandó emeléséről és a legmeg­felelőbb uj káderek biztosításáról. Hatalmas ösztönző erő az is, hogy a GTA-k és trakto- rosbrigádok termelési -terveit csak akkor sza­bad megvalósitottn-ak tekinteni, ha a GTA-k a megmunkált földeken elérték a tervezett hektárhozamot és ha a GTA teljesítette ter­mészetbeni járandóságainak beszedési tervét. Ezzel kapcsolatosan igen nagy jelentősége van a GTA által végzett munkáért járó ter­mészetbeni díjazási rendszer megváltoztatá­sának olyképpen, hogy az uj díjazási rend­szer elősegítse a gépesítés még szélesebbkörü elterjedését és a hektárhozam növelését. A tervezetben foglalt intézkedések megkönnyí­tik a munka irányitásá-t is. A diszpécser- szolgálat megszervezése és a rádió utján való menetirányitás bevezetése nagymérték­ben növeli az operativitást, a munka terve­zésének és irányításának minőségét. A mezőgazdaság fellendítésének e nagy­szerű terve újabb erőfeszítésekre serkent mteda-ranyiunik-at. Megfogadjuk, hogy -becsü­lettel teljesítjük a párt által kitűzött felada­tokat, a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­nek megszervezésében és a dolgozó paraszt­ságnak a mezőgazdaság szocialista átalakí­tására való irányításába,n. KEDVES DOMOKOS a Magyar Autonóm Tartomány nép- tanácsa GTA szolgálatának vezetője Fokozottabb munka, nagyobb feladatok A sepsiszentgyörgyi traktoros szakiskola mérnökei, technikusai és tan-árai örömmel és lelkesedéssel olvasták és tanulmányozták a második pártkongresszus irányelveinek tervezetét. Ez a pártprogramra rendkívül nagy jelentőségű lépés-t jelent a mezőgazda­ság fejlesztése szempontjából. Irányt mutat nekünk, mezőgazdasági technikusoknak és tanároknak is, hogy olyan mezőgazdasági szakkódereket neveljünk, akik -méltóan meg­állják helyűiket a mezőgazdaság minden ágá­ban és megfelelnek azoknak a követelmé­nyeknek, amelyeket a párt határozott meg. A második pártkongresszus irányelveinek tervezete részletesen foglalkozik a mezőgaz­dasági káderek oktatásának problémáival is. Iskolánk ma is ezt a magasztos feladatot teljesiti és munkánkkal -mindig arra töreked­tünk, hogy a legjobb traktori-stáikat, mező- gazdasági szakembereket adjuk a kollektiv gaz-da-ságok és a dolgozó parasztok segítsé­gére. Csak az 1951. és 1954-es iskola« évek­ben 414 traktort stát, 101 könyvelőt, 36 mező­gazdasági technikust, valamint 362 hrigádost és elnököt képeztünk ki. Az iskoláinkban vég-zett mezőgazdasági káderek valamennyien becsülettel teljesítik azokat a nagy feladatokat, amelyeket pár­tunk és kormányunk -bízott rájuk. Sokain kö­zülük kimagasló eredményeiket értek el. A sepsiszentgyörgyi GTA trnktofistája, Dávid Dénes nyári mezőgazdasági tervfela-datát több minit 200 százatokra teljesítette, Antal Károly egy hét alatt 45, Böjthe Géza pedig 57 mormálhektá-rt teljesített. Iskolánkra a második pártkongresszus irányelveinek tervezete alapján a jövőben fo­kozottabb munka, nagyobb feladat hárul. Eh­hez megvan minden lehetőségünk, hogy hí­ven teljesítsük azokat a feladatokat, amelye­ket a második pártkongresszus irányelvei tőlünk megkövetelnek. Iskolánk technikai fel­szerelését ebben az esztendőben kibővítettük, az idei beruházási tervben szereplő összeg­ből egy korszerűen felszerelt műhelyt építet­tünk. Ahhoz, hogy iskoláztatási tervünket teljesíteni tudjuk, szükséges, hogy a népta­nácsok, a gépállomások és a közoktatásban dolgozó káderek a legjobb, legtehetségesebb szakmai tanulókat küldjék az iskolába. A Román Munkáspárt II. kongresszusának irányelv-tervezete a mezőgazdaság fejleszté­séről oly-ain tervezet, amely hazánk minden becsületes dolgozójának közös ügy-e. Az ed­diginél nagyobb erőfeszítést kell tegyünk, hogy sikerrel teljes itsük a következő 2—3 évben azokat a feladatokat, amelyek a mező- gazdaság fejlesztése terén reánk hárulnak. TÓTH LÁSZLÓ a sepsiszentgyörgyi Traktoros Szak­iskola igazgatója több nemesitett vetőmagot Minél örömmel olvastam a II. pártkongresszus Irányelvtervezetét, mert a munkámban ko­moly iránymutatást jelent. Az irányelvtervezet a többi között -nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a jövőben minél szélesebb körben alkalmazzuk a nemesitett magvak vetés-ét. A tervezet ezért előírja, hogy a mezőgazdasági kísérleti állomások, a rajoni mag-termesztő gazdaságok kísérleti munkáját meg -kell javítani, hogy ezek 1955— 56-ra í.100.000 hektár gabonavetéshez bizto­sítsák a rajonált tájfajták vetőmagjait. A nemesitő munka sikere és a rajoni faij- vetőmagtermesztő gazdaságok tevékenységé­nek fellendítése érdekében megfelelő vezeltő- ká-derek,. gépek és traktorok biztosítását Írja elő az irányelvtervezet. E káderek, gépek és traktorok segítségével biztosítani fogjuk a tervezetben előirt magmennyiségekat. Az állami gazdaságokban — a -tervezet alapján — meg kell szerveznünk a rajonált fajma-gvak termesztését olymódon, hogy 1956-ban a gabona és a-z ipari növények egész vetésterületén kizárólag csak nemesi­tett magvakat vessenek. Ezáltal lehetővé válik, hogy mind széle­sebb mértékben biztosítsuk dolgozó paraszt­jaink számára a jó, magasterméshozamu nö­vényfajták nemesített vetőmagvait. PERDE TITUS a földművelésügyi és erdészeti -minisz­térium mérnöke NÉPI ALKOTÁSOK KIÁLLÍTÁSA Ki tudja immár hányadizben nyitotta meg kapuit a fővárosi dolgozók előtt a Magheru körúti állandó kiállítási csar­nok. Ez alkalommal érdekes, nem min­dennapi látnivalót tartogat a látogató számára ez a nemrégen megnyílt, nagy nemzeti ünnepünk tiszteletére rendezett kiállítás. Hazánk különböző tájainak vál­tozatos és gazdag népművészeti remekei­ből ad Ízelítőt. Az itt kiállított tárgyak gazdag tárhá­zából valami különös, lebilincselő hatású erő árad. A sok cifra, tarka népviselet, suba. hímzett bekecs, faragott kulacs és furulya között valahogy nem is a főváros, ban, hane'm egyszer a Kárpátok havasi legelőin, majd Moldva völgyeiben, vagy Temesvár kalásztermő vidékén képzeli magát az ember. Mert abba a szines szá­lakkal hímzett, finom fehér báránybörbe- kecsbe nehezen lehet nem odaképzelni a régenkörnyéki szálas, székely legény alak­ját, vagy Bodiu Anita csikós, háziszőttes katrincájába a karcsudereku, naszódi ro­mán parasztlányt. Ősrégi, nemzedékről nemzedékre szálló szövő-himzömüvészet gazdag változatait őrzik ezek a népi alkotások. A faragolt kazetták, falányérok és fes. tett vázák nagyrésze a falu népe életének egy-egy mozzanatát, jellemző tulajdonsá­gát örökítik meg. Az egyik lapos fatányér közepére népviseletbe öltözőit, furulyázó juhászlegényeket, egy díszes faragásu fa­kazetta fedelére pedig hórázó fiatalokat festett az ügyeskezü népi művész. Szinte minden darabban van valami uj. valami olyan motívum, amely 10 évvei ezelőtt még hiányzott ezekből a népi re­mekekből. Ilyen a bukaresti Coman Maria hosszú munkával és nagy gonddal elké­szített bolyhos szőnyege, amelynek köze­pébe népköztársaságunk címerét szőtte be. Vagy Mitrica Viscol fekete kerámiá­ból formált traktora vájjon nem uj éle­tünkből meritette-e léiét? Felszabadítóinknak, a vörös katonáknak tankon bevonuló csoportját festették az aradi „December 30“ szövőgyár munká­sai egy csodaszép asztalterítő közepére. A festett vörös pipaccsal, búzavirággal és kalásszal szegélyezett asztalterítő a kiállítás egyik legértékesebb és legszebb darabja. A falusi élet különböző képeit őrző alkotások mellett helyet kaptak ezen a ki­állításon az ipari és szövetkezeti munká­sok remekei is. Az ember nem győzi elég­gé csodálni azt a finom kivitelezésű, fémből-vasból készült hamutartót, amely a vajdahunyadi „Gh. Gheorghiu-Dej“ ko­hászati kombinát munkásainak kezéből került ki, vagy Hajdú Istvánnak, a ma­rosvásárhelyi „Simó Géza“ bútorgyár munkásának festett favázáját. Méreteiben nem nagy ez a kiállítás, de tartalmánál, gazdagságánál fogva óriási kinccsel felér. Olyan örökértékü, örökbe­csű tárgyak díszelegnek itt, amelyek az egyszerű nép kezében láttak napvilágot s éppen ezért soha megnemszünő, örök élet vár rájuk. Szakszervezeteink szabad működésének 10. évfordulója Az idei szeptember elseje fontos évfordulót _ jelez szakszerve­zeteink életében. Most van a tizedik esztendeje annak, _ hogy hazánk szakszervezeti mozgalma a munkásosztály egysége jegyé­ben megkezdhette szabad működését. Nagyjelentőségű határkő volt ez szakszervezeteink, egész mun­kásmozgalmunk történetében. Előremutató esemény, amely nem­csak uj fejlődési szakaszt nyitott meg, hanem megviRántottá_ a munkásosztály előtt történelmi elhivatottságát dolgozó népünk további sorsának kialakításában s a szakszervezeti mozgalom uj célkitűzéseinek kibontakoztatásában. Évtizedeken át tartó, súlyos áldozatokkal járó forradalmi harc után újra megnyílt a lehetősége annak, hogy a munkásosztály elseperje az útból a munkásmozga­lom egysége elé gördített akadá'yokat és újjászervezze szakszer­vezeteit A Szovjet Hadsereg történelmi győzelmei és a pártvezette ha­zafias erők akciója nyomán végrehajtott augusztus 23-i törté­nelmi fordulat megdöntötte a fasiszta parancsuralmat s felszaba­dította hazánkat a hitleri elnyomatás alól. Ezzel újra megnyílt a lehetőség, hogy országunk dolgozói a helyreál ütött szabadság- jogokat felhasználva újjászervezzék szakszervezeteiket- A Romáin Kommunista Párt irányítottal dolgozó tömegek határtalan lelkese­déssel láttak hozzá, hogy az 1944 szeptember 1-én megalakult szakszervezeti szervező bizottság irányitás-a- alapján, újra megte­remtsék szakszervezeti szerveiket, a proletáriátus átfogó és egysé­ges tőmegszervezeteivé alakítsák az újra életre hivott szakszer­vezeteket. E feladat elvégzésében a kommunisták által vezetett forradalmi szakszervezetek dicsőséges hagyományai álltak hazánk mun­kássága, dolgozó tömegei előtt. Munkásosztályunk emlékezetében még elevenen éltek a burzsoá-földesuri kizsákmányolás ellen foly­tatott hősies harcok eseményei, amelyekben kimagasló szerepüli volt a forradali 'i szakszervezeteknek. A burzsoá-földesuri kormá­nyok annakidejr vad gyűlölettel vették üldözőbe a szakszerve­zeti mozgalmat, a terror és a megfélemlítés minden eszközét fel­használták ellene, mert tudták, hogy a forradalmi szakszerveze­tek bátran védelmezték a munkásosztály érdekeit, elszántam küz­döttek a fasizmus és az országnak az idegen imperialistáknak való kiszolgáltatása ellen. A kíméletlen terrorral egyidejűleg a hatal­mon lévő kizsákmányoló osztályok minden áron arra törekedtek, hogy szociáldemokrata lakájaik segítségével éket verjenek a mun­kásosztály sorai közé s igy bontsák meg egységét. Ezt a céljukat azonban nem érhették el. mert a szakszervezetek keményen szem- besz-álltak az osztátyetlenség mesterkedéseivel és a legnehezebb körülmények között is, szervezkedésre buzdították, harcra mozgó­sították a dolgozókat. Szakszervezeti mozgalmunk újjászületése súlyos csapást mért a munkásosztály árulóira, a reformistákra is, mert véget vetett egységbontó törekvéseiknek s megnyitotta aiz utat a munkásosztály akarategységének megteremtése felé. A párt nevelte dolgozók fel­ismerték, hogy csak az egység létrehozásával vívhatják meg győ­zedelmesen a nagy csatát a kizsákmányolok hatalmának végle­ges felszámolásáért, csak szoros egységben kezdhetnek hozzá a szocializmus építéséhez. Szakszervezeti mozgalmunk a felszabadulás után rendkívül fontos szerepet töltött be dolgozó népünknek a párt vezetésével megvívott forradalmi harcaiban. Nincs dolgozó népünknek egyet­len olyan vívmánya — a monarchia megdöntésétől, a legfőbb termelőeszközök államosítása, a népi demokrácia létrehozásáig —, amelyből ne vették volna ki méltókép a részüket. Szakszer­vezeteink hűségesen szolgálták a dolgozók érdekeit s híven követ­ve a párt útmutatásait megmutatták, hogyan kell küzdeniök a jó­lét megteremtéséért, az erős és virágzó szocialista haza megvalósí­tásáért. A szakszervezetek hatalmas mozgósító erőnek bizonyul­tak az ország gazdasági elmaradottságának megszüntetéséért, az ipar fejlesztéséért és a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folyó harcban, a tömegkultúra elterjesztésében. Népi demokratikus rendszerünknek a felszabadulás tizedik évfordulóján szambavett nagy eredményei, amelyekkel büszkén dicsekedhetünk, mind elképzelhetetlenek- a szakszervezetek alkotó közreműködése nélkül. E sikereit szakszervezeti mozgalmunk annak köszönheti, hogy szüntelenül tanult a dicsőséges szovjet szakszervezetek gazdag tapasztalataiból és munkájában következetesen alkalmazta a párt irányvonalát, útmutatásait. így válhatott igazi mozgósító erővé, amelynek nagy szerepe van a dolgozó tömegek alkotó kezdemé­nyezéseinek kibontakoztatásában, a szocialista verseny megszer­vezésében, a dolgozóknak a szocialista Raza-íiság és a proletár­nemzetköziség szellemében való nevelésében. Szakszervezeteink legfőbb célkitűzéseiknek a dolgozók érdekel­nek előmozdítását tekintik. Ezért buzdítanak szakadatlanul a ter­melés és a munka termelékenységének fokozására, ezért küzdenek a dolgozók munka- és életkörülményeinek szüntelen megjavításá­ért. Mindent átfogó, széleskörű tevékenységük eredményeit lépten- nyomon tapasztalhatjuk. Ezt hirdetik az üzemi és vállalati étkez­dék ezrei, a csecsemőotthonok, napközi otthonok, az üzemi klubok. Évről évre növekszik azoknak a dolgozóknak a száma, akik a szakszervezetek utján pihenőszabadságukat fürdő- és üdülő­helyeken tölthetik. A szakszervezetek gondoskodnak a társadalom­biztosítás megszervezéséről. A szakszervezetek fontos eszközeivé váltak a tömegmüveiődés- nek, a kulturforradalom kibontakoztatásának is. Üzemi könyvtárak, klubok, vörös sarkok, műkedvelő együttesek és körök szolgálják a dolgozók egyre növekvő művelődési igényeit. Szakszervezetetek a szabadság tiz esztendeje alatt a munkásosz­tály országépitő kezdeményezéseinek fontos motorjaivá váltak. De éppen az eddigi eredmények s a mindjobban megnövekedő felada­tok arra kötelezik szakszervezeteinket, hogy még nagyobb eréllyel küzdjenek a szakszervezeti -munka fogyatékosságai ellen. Mert a látszateredmények hajszolása miatt nem egy helyen csupán formá­lisan szervezik meg a versenyeket s igy azok csak a kimutatások­ban léteznek. Nagyobb gondot kell fordítani a kollektiv szerződések pontos betartására. A jó szakszervezetet éppen arról lehet -a legha- m-arább megismerni, hogy lelkiismeretesen őrködik a kollektiv szer­ződés betartása fölött. Jócskán vannak tennivalók a szakszervezeti kulturmunkába-n is. Az üzemi kutturosoportok műsorai gyakran nem káposolódn-ak az illető munkahely konkrét problémáihoz s igy ön- céiuak-ká, hatástalanokká válnak. Más helyen a vulgarizálás, erő­szakolt „politizálás" jelei jelentkeznek a kulturmunkában. A szakszervezetek, munkájuk és eredményeik révén, a dolgozók termelő, politikai és kulturális tevékenységét átfogó tömegszerve­zetekké váltak. A dolgozók magukénak tekintik a szakszervezete­ket és a büszkeség jogos érzésével tekintenek vissza a tiz év alatt megtett _utra. Büszkeségüket és méltánylásukat fokozza az a tudat, hogy a haza megerősRéséért és felvirágoztatásáért munkálkodva, a béke erőit erősitik s internacionalista támaszt nyújtanak a tőkés és az imperializmus által leigázott országok munkástömegének a ke­nyérért és a szabadságért folytatott harcában. A tőke uralma alatt sínylődő országokban a dolgozók nehéz harcot vívnak jogaik megvédéséért, a kenyérért, a békéért. Ezekben a harcokban a kizsákmányolás igája alól telszabadult országok munkás tömegeinek eredményei lelkesítik őket. Ez ad erőt, hogy bátran szembeszálljanak minden üldözéssel s a Szakszervezeti Világszövetség zászlaja alatt küzdjenek követeléseik valóraváltá- sáért, a világbékére törő háborús gyújtogatok cselszövéseinek meg­hiúsításáért. Hazánkban, akárcsak a többi népi demokratikus országban, a szakszervezeti mozgalom szüntelenül fejlődik és egyre nagyobb sikereket mutat fel. Szakszervezeteink a pártszervezetek irányítá­sával a-rra törekszenek, hogy minél jobban elősegítsék nagy célkitűzéseink valóraváltásáf, a fokozott anyagi jólét megteremté­sét, a szocialista épitőmunka újabb és újabb sikerét. Küzdenek a szocialista verseny jobb megszervezéséért, a fejlett szovjet és a iloni munkamódszerek elterjesztéséért, mert ez szorosan összefügg a termelés és a munkatermelékenység fokozásával, az önköltség csökkentésével, az állami tervek sikeres teljesítésével és túltelje­sítésével. Szakszervezeteink figyelmének középpontjában ma az RMP Köz­ponti Vezetősége 1953 augusztusi plenáris ülésén leszögezett cél­kitűzések és a II. pártkongresszus küszöbén kiadott mezőgazdasági irányelvtervezet állanak. Feladatuknak tekintik, hogy a szervezési és gazdasági párt- és kormányintézkedések szellemében, a dolgo­zókat a könnyű- és élelmiszeripar, valamint a mezőgazdaság gyor­sabb iramú fejlesztésére mozgósítsák, hogy behozzuk az e téren mutatkozó elmaradást és fokozzuk a közszükségleti cikkek termelé­sét. Szakszervezeteink állandó feladatuknak tekintik, hogy az osz­tói volton ség mesterkedéseivel szembeni éberségre és tisztánlátásra neveljék a dolgozó tömegeket. Most, szakszervezeti mozgalmunk évfordulóján, dolgozóink a jö­vőbe vetett megingathatatlan hittel, szoros egységben halaidnak előre a Román Munkáspárt zászlaja alatt a szocializmus utján, hogy újabb győzelmekkel vigyék előbbre a felemelkedés ügyét." a béka ügyét s elősegítsék a nép boldogulását a virágzó, erős'hazában.

Next

/
Thumbnails
Contents