Előre, 1954. szeptember (8. évfolyam, 2138-2163. szám)

1954-09-01 / 2138. szám

Néptanácsaink tapasztalataiból A bejelentéseket intéző irodák tevékenysége Új típusú államhatalmi szerveink, a néptanácsok ereje jó­részt abban rejlik, hogy állandó kapcsolatban vannak a töme­gekkel, meghallgatják javaslataikat, észrevételeiket s tanúinak az alulról jövő bírálatokból. Néptanácsaink tömegkapcsolata különösen azóta erősödik érezhetően, amióta a Minisztertanács határozatot hozott az in­tézmények, vállalatok és a néptanácsok mellett működő irodák létesítéséről, amelyek a dolgozók panaszait, észrevételeit, ügyeit intézik. Ilyenformán még gyorsabban, még szervezettebben nyernek elintézést a dolgozók ügyes-bajos problémái, kérései, javaslatai. Egyes irodák azonban még csak hézagosan, formálisan töl­tik be a rájuk bízott munkakört. Ez főleg abból fakad, hogy szervezetlenül, ötletszerűen intézik a dolgozók bejelentéseit és nem minden esetben ellenőrzik alaposan az ügyek elintézését Az alábbiakban vizsgáljuk meg három néptanácsnál a be­­jelentéseket és panaszokat intéző irodák tevékenységét: GONDOSAN KEZELI A DOLGOZÓK KÉRÉSEIT A MARGITTARAJONI NÉPTANÁCS Alig­ pár hónapja annak, hogy a margitta­­rajomi néptanács mellett is megalakult a dolgozók panaszait, észrevételeit, ügyeit in­téző iroda. Simai Gabriella, az iroda vezetője ma már büszkén mutatja a gondosan kezelt iktató­könyv­ét, a válaszleveleket. Büszkesége imdo­­t volt, mert az aktakezelésekben mutatkozó példás rend, a válaszlevelekből érződő ügy­szeretet arról beszél: a margittalajoni nép­­tanács szívén viseli a dolgozóikat foglalkoz­tató kérdéseket. Még inkább kitűnik ez ab­ból, hogy az 1954 július közepéig beérkezett 1339 kérvényből, levélből egyetlen egy nem maradt megválaszolatlanul. Az utóbbi idő­ben minden kérvényező az előírt tíz nap alatt kapta meg válaszát A jó szervező mun­ka eredménye, hogy az iroda naponta husz­­huszonöt dolgozó ügyét is megválaszolja, el­intézi. Nézzük meg, hogyan sikerült Simai Gabrie­­llának úgy megszerveznie munkáját, hogy min­den dolgozó idejében kielégítő választ kapjon arra a kérdésre, amellyel az irodához fordul. A jó munka titka főleg a különböző osz­tályokkal való közvetlen együttműködésben rejlik. Amint Simai Gabriella átveszi a kér­vényeket és a leveleket,­­ nyomban áttanul­mányozza őket, iktatja és a problémák sze­rint szét is osztja az illetékes osztályok kö­zött. Minden osztályban nyilvántartást vezet­nek a kapott kérvényről, amelyben feltünte­tik a beérkezés és az elintézés idejét, vala­mint azt, hogy ki foglalkozik az üggyel. Ilyenformán az iroda vezetője mindenkor el­lenőrizheti a kérvények útját. Naponként el­látogat minden osztályra, végignézi a ki­mutatásokat és ahol szükség van rá, maga is segít az ügyek elintézésében, Így például, ha az illető beadvány nem a rajoni népta­nács körébe tartozik, hanem a terménybe­­gyűjtő központihoz, a szövetkezethez, vagy más intézményhez. Simai Gabriella szemé­lyesen jár közben, míg csak kielégítő választ nem kap a kérvényre. A bejelentéseket és panaszokat tetéző iro­da jó munkája attól is függ, hogy milyen tá­mogatást kap az illető néptanács végrehajtó bizottságától. Margittén ezen a téren sincs hiba. Costrut Gavril elnök és a végrehajtó bizottság többi tagja — azonkívül, hogy se­gít a különböző kérvények elintézésében — hetenként elle­nőrzi az iroda tevékenységét. A rajon dolgozói, mivel látják, hogy a néptanács odaadóan, lelkiismeretesen kezeli beadványaikat, szívesen keresik fel ügyes-ba­jos dolgaikkal az irodát. Az utóbbi időben a legtöbb kérvényt a he­lyi gazdálkodási osztály kapta. Dani Zoltán az osztály mérnöke elmondta, hogy a kérvé­nyek túlnyomó többsége házépítési engedély­ről szól. Ilyen termés­zetű kérvényt adott be nemrégen Kovács Gyula tóti dolgozó panaszt, a cseteleki Hovian­b­an és még tizenhárman. Valamennyien négy nap alatt kapták meg az­­Engedélyt. Az eredmények mellett van az irodának ko­­­moly fogyatékossága is. Nem szervezték meg a fogadóórákat. Igaz, hogy a végrehajtó bi­­zottság szívesen fogadja a feleket. De ez szer­vezetlenül, „kinek hogy sikerül“ módra tör­ténik, mert különösen most a nyári kampány idején, amikor sok a terepmunka, bizony a dolgozók sokszor hiába keresik az elnököt, meg a végrehajtó bizottság többi tagját. A szóbeli fogadóóra megszervezése nem köve­tel különösebb erőfeszítést a végrehajtó bi­zottságtól. Éppen ezért sürgősen oldja meg ezt a kérdést is, hogy a dolgozók személye­sen és rendszeresen tarthassanak kapcsola­tot a rajoni nép­tanáccsal. MIÉRT KÉSIK A NAGYKÁROLYI NÉP­TANÁCSNÁL A BEJELENTÉSEKET ÉS PANASZOKAT INTÉZŐ IRODA MEGALAKÍTÁSA? A margittarajoni példától eltérően Nagy­károlyban a városi néptanácsnál hiába keres­sük a dolgozók bejelentéseit és panaszait in­téző irodát. Gimán Károly, a végrehajtó bi­zottság titkára arra hivatkozik: nincs embe­rük, aki ezzel külön foglalkozzék. A kora ta­vaszon tárgyalta­k ugyan erről a kérdésről, de­­mivel a tartományi néptanács a létszám­­keretben nem irányzott elő erre külön sze­mélyt, elvetették az irod­a megalakítását. A na­gykárolyi népta­nács végrehajtó bizott­sága ismeri a minisztertanács törvényrende­letét, amely a többi között előírja, hogy a vá­rosi néptanácsok is kötelesek létesíteni ilyen irodát. Nagykároly városának többezer lakosa van. Számtalan olyan probléma akad, amelynek elintézése kimondottan erre az irodára hárul. Bizonyítja ezt az a 725 levél is, amely az elmúlt három hónap folyamán a néptanács­hoz érkezett. A levelek a város lakóinak kü­lönböző személyi és közérdekű panaszait, kéréseit és javaslatait ölelik fel. Felmerült a kérdés: ha nincs megfelelő iroda, hogyan intézi el­­a néptanács ezeket a leveleket? Legmegfelelőbb válasz erre az, hogy szerve­zetlenül, ötletszerűen. Nincs egy meghatáro­zott személy, aki kimondottan ezeknek a leveleknek elintézéséért, megválaszolásáért fe­lelne. Nem lehet ezt mondani, hogy Nagyká­rolyban egyáltalán nem foglalkoznak a dol­gozók bejelentéseivel. Maga Gimán Károly a végrehajtó bizottság titkára kezeli ezt az ügyet. Ahhoz azonban nem kell sok bizonyí­ték, hogy az ő munkaköre nem biztosít ele­gendő időt a havonta beérkezett kétszáz-két­százötven levél elintézésére, nem is beszél­ve arról, hogy neki is megvan a saját fel­adatköre. Ezzel magyarázható az is, hogy minden hónapban 30—40 kérés teljesen el­intézetlenül marad. EGY FÉLÉV TAPASZTALATAI A TORDAI NÉPTANÁCSNÁL Torda városi néptanácsánál bárki könnyen megtalálja a dolgozók bejelentéseit és pa­naszait intéző irodát. A végrehajtó bizottság jól választotta meg a helyiséget, a lépcső­lejárattal szemben az első iroda. Az ablak felett tábla hirdeti, hogy itt, ebben az irodá­ban minden nap reggel 7-től délután 3 óráig a dolgozók bejelentéseivel foglalkoz­nak. Berar­u Susana­­az iroda vezetője és Muresan Alexandru szívesen adnak felvilá­gosítást munkájukról. Az iroda ebben az évben közel tízezer le­velet kapott. A sokezer írás sokezer segítő kéz- a múltat vádló hibák felszámolásához, a lélektelen, bürokratikus ügykezelés kiir­tásához. A tordai néptanács végrehajtó bizottsága igénybe vette ezt a segítséget. Igyekezett a dolgozók által napfényre hozott hibákat ki­javítani, panaszaikat orvosolni, javaslatai­kat valóra váltani. Ragadjunk ki néhányat a sok közül. Itt van például az építőanyag igénylésekre beadott kérvények összesítése. Ezertizenhét dolgozó kért cementet, téglát, cserepet, deszkát házépítéshez, vagy régi la­kás megjavításához.­ Rövid időn belül az igénylők már meg is kapták a kért anyago­kat. Strázsa Máriának, a sörgyár élmunkásá­nak és Bricu Ioannak a vegyi gyár élmunká­sának házhelyeket is juttattak. Az iroda 21 dolgozónak intézte el jogos kérését a csa­ládi segéllyel kapcsolatban. Több mint 100 régóta vajúdó nyugdíjügyet rendeztek. Hunyadi György képviselő, a vegyi gyár munkása, választóinak­ kérésére a cement­gyár szomszédságában levő lakótelepen egy régi szemetesgödör betömését és az ottani utak megjavítását intézte el. Popa Lucretia képviselő a tordaoprisáni dolgozók javasla­tával fordult az irodához. Kérték az utcai világítás megjavítását. Többszöri sürgetésé­re két hónap múltán magjavult az utcai világítás. Felezin Petru képviselő június végén ta­lálkozott választóival. Több mint 100 dolgo­zó javasolta egy utcai hangszóró felszerelé­sét, a kerti padok és a park kerítésének megjavítását. A végrehajtó bizottság a dol­gozók kérésére rendbetette a parkot. Adonyi Zelma képviselő az iroda segítségével — vá­lasztóinak kérésére — egy lefolyó csatorna kitakarítását és egy közkút megjavítását in­tézte el. Még sok ilyen példát lehetne felsorolni annak bizonyítására, hogy ezen irodák meg­alakítása erős támasz a néptanács tömeg­­kapcsolatainak megerősítésében és hatékony fegyver a bürokrácia elleni harcban. A tordai bejelentéseket és panaszokat in­téző iroda iktatókönyvéből azonban az is kiderült, hogy 1454 dolgozó hetek-hónapok óta hiába várja kérésének elintézését, pana­szainak orvoslását, vagy közérdekű kér­désekre vonatkozó javaslataik elfogadását. Igaz, van köztük olyan természetű kérés is, amelyet nem tud a végrehajtó bizottság máról-holnapra megoldani. De elmarasztal­hatjuk a végrehajtó bizottságot még igen so­k más elintézetlen levélért. Ez csak azért történhetett meg, mert hónapokig olyan em­berre bízták az iroda vezetését, akinek ezen kívül még­ két igen komoly beosztása volt a néptanácsnál. Megnehezíti az ügykezelést az a bürokratikus módszer, hogy a többi osz­tálynak elintézésre átadott levelek mellé egy kísérő levelet is készítenek(!). Sokkal jobb volna az eredeti levélre rávezetni az elintézés módját, a végrehajtás idejét. Ez papír- és időmegtakarítást eredményezne. Az iroda nem igényli a képviselők segít­ségét. A 119 néptanácsi képviselőből mind­össze húszan ha részt vesznek az iroda mun­kájában. Pedig a képviselők igen sok segít­séget nyújthatnának a bíráló levelek ki­vizsgálásában, vagy az iroda munkájának ellenőrzésében.­­ A három iroda munkájából világosan kitű­nik: ott, ahol a néptanács végrehajtó bizott­sága jól szervezte meg a munkát és rend­szeres ellenőrzést tart, szép eredményről számolhatnak be. Egy dolog azonban szin­te mind a három irodánál hiányzik: a kép­viselők foglalkoztatása. Komoly hiba, hogy a három néptanács a képviselőknek csak egy kis százalékát vonta be a különböző ügyek elintézésébe. A néptanácsi képviselő ismeri a legjobban körzete apró-cseprő prob­lémáit, ügyeit. Éppen ezért elsősorban tőle kell segítséget kérni a felmerült kérdés megoldásához. A margittai, nagykárolyi és tordai néptanács fordítson több gondot a dolgozók szóbeli panaszaira, bejelentéseire is, mert ezáltal méginkább erősítheti tömeg­kapcsolatait. KISS JÓZSEF NAGY V. ISTVÁN A párt irányelvtervezetének valóraváltásáért A termelékenység kérdése a szamosújvári állami gazdaságban A mezőgazdasági árutermelés növelése, a termelékenység fokozása központi feladat. Hiszen minél több gabonát, gyümölcsöt, zöld­séget termelünk, minél több állati terméket nyerünk, annál inkább növelhetjük dolgozóink élelmiszer ellátását. Állami gazdaságaink nagy kiterjedésű föld­területeken a gépesítéssel, valamint a legfej­lettebb növénytermesztési és állattenyésztési módszerek széleskörű alkalmazásával jelentő­sen növelhetik a termelékenységet és csök­kenthetik a termelési költségeket. Gh. Gheor­­ghiu-Dej elvtárs hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmával mondott beszédé­ben kiemelte, hogy az „ .. .eredmények eléré­séhez legfőbb tényezőként járul hozzá az, hogy mezőgazdaságunkat egyre több traktor­ral és mezőgazdasági géppel láttuk el." A munkafolyamatok fokozatos gépesítése kö­vetkeztében az állami gazdaságokban egyre inkább csökken az egy hektár növény ter­mesztéséhez szükséges munkanapmennyi­ség, s ezzel egyenes arányban növekszik a termelékenység. Ezzel kapcsolatban elegendő megemlíteni egy példát. Egy hektár búza ter­mesztéséhez — ha az összes munkafolyama­tokat kézi erővel végezzük — 18-22 munkanap szükséges. Ha viszont a munkálatokat gépe­sítjük, akkor ez már csak 3—4 munkanapot igényel. Az állami gazdaságok egész év­i termelési és pénzügyi tevékenysége az önálló takarékos gazdálkodás elvén alapszik. Ez azt jelenti, hogy az állam által rendelkezésükre bocsá­tott álló- és forgóalapok gazdaságos felhasz­nálásával a termeléssel kapcsolatos összes kiadásaikat saját bevételükből kell fedezniök. Éppen ezért állami gazdaságainknak arra kell törekedniük, hogy állandóan csökkentsék az önköltséget, növeljék a termelékenységet. Oly módon kell gazdálkodjanak, hogy minden üzemágban több és jobb mezőgazdasági ter­méket termeljenek. ★ Szamosújváron, vagy a szomszédos közsé­gekben (Füzesen, Noszolyon, Iklódon, Bonc­­hidán, stb.) különbözőképpen vélekednek a gazdaságról. Egyesek elismeréssel beszélnek , ott mindenféle munkát jól végeznek. De akad­nak olyanok is, akik éppen az ellenkezőjét állítják. Ezek után önként felvetődik a kér­dés : mi hát az igazság, hogyan gazdálkod­nak ténylegesen a szamosújvári állami gaz­daságban ? Valótlanság lenne, ha azt mondanánk, hogy rosszul, de merészség volna azt is állítani. Hogy nagyon jól. Az elmúlt évben az állami gazdaság egyes osztályain és termelési ágai­ban súlyos hiányosságok voltak, viszont az idén már szép eredményeket értek el. A szamosújvári állami gazdaságnak jelen­leg két fő termelési ága van, ez pedig a me­zőgazdaság két legfontosabb üzemága : az állattenyésztés és a növénytermesztés. Jelen­tős a gyümölcs és a zöldségfélék termesztése is. A 420 hektáros gyümölcsös és szőlészet komolyan jövedelmező üzemága e gazdaság­nak. Hasonlóképpen a 120 hektáros zöldsé­gesként is, amelyből 60 hektárt öntözéses rendszerrel művelnek meg. Megjegyzendő, hogy alig van olyan növény, amit a sza­­mosujvári állami gazdaságban ne termeszte­nének. Mint látjuk, a gazdaság sokoldalú áruter­melésre, sokrétű gazdálkodásra rendezkedett be. Ez viszont a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése szempontjából hely­telen. Miért ? Azért, mert az állami gazda­ság termelése csak akkor válik igazán kifize­tődővé, ha szakosított gazdálkodást folytat. Hiszen ha termelését szétaprózza és sok-sok különféle növényt termeszt, akkor egy egy­ségnyi területen (egy hektáron) kisebb meny­­nyiségű terményt nyer. Ugyanakkor megnö­­vekednek a termelési költségek is. Ezenkívül sokféle növény termesztése (a többi üzem­ágról nem beszélve) nagyon sok munka­erőt igényel. Az állami gazdaság pedig pilla­natnyilag még nem áll túlságosan jól a mun­kaerő biztosításával. A munkaerőhiány leküzdése és a termelé­kenység növelése érdekében helyes volna, ha a szamosujvári állami gazdaságban szakosíta­nák a termelést. Az állami gazdaság noszolyi részlegén például az állattenyésztést fejleszthetnék ki. A szamosujvári részleget pedig kimondottan zöldség- és főzelékfélék termesztésére állíthatnák be, mert a termé­szeti feltételek (a közelben folyó Szamos vizével állandóan öntözni tudnák a zöldsége­ket) és a sajátságos gazdasági tényezők igen kedvezőek itten e termelési ág számára. En­nek a részlegnek zöldségtermesztésre való berendezését meghatározza az a fontos szem­pont is, hogy beleesik Kolozsvár zöldségellátó övezetébe. A termelékenység növelése több tényezőtől függ, egész sor gazdasági és természeti fel­tétellel van összefüggésben. A gépesítés foka, a szocialista verseny, a tudományos gazdál­kodás, a munkaerő biztosítása, a munka he­lyes megszervezése, a szigorú takarékosko­dás,­­ mind-mind olyan tényezők, amelyek döntően kihatnak a termelékenységre. A szamosújvári állami gazdaság sok mező­­gazdasági géppel rendelkezik, így 22 trak­tora, 21 ötbarázdás traktorekéje, négy tarló­­hántó-ekéje, négy KUT-Mpusu kultivátorja, három boronálógépe, hat burgony­aültető és két burgonya szedőgépe, négy kévekötő-anató­­gépe, egy kombájnja, nyolc cséplőgépe, 12 ge­­reblyélő és 11 kaszálóg­épe, tíz kultivátorja 2 tehergépkocsija, stb. van. Csupán az a baj, hogy a gépek teljesítőképességét nem használják jól ki. Igaz, hogy ezen a téren 1® az idén már valamivel jobb a helyzet, mint a ta­valy. Az idei tavaszi kampányban a munkák 80 százalékát géppel végezték el, a tavaly viszont csak 60 százalékban alkalmazták a gépi munkát ebben az időszakban. De nagy hiba az, hogy a növényápolás idején tétlenül hevertek az állami gazdaság traktorai, kulti­­vátorai és kapálógépei. Pedig a sorközi ka­pálást, a talaj porhanyósítását és az egyelést a legtöbb helyen géppel kellett volna elvé­gezni. A noszolyi részlegen például azért nem kapáltak géppel, mert a növényeket nem vetették egyenes sorokban. Pedig ha az álla­mi gazdaságban a növényápolásnál kiterjed­ten alkalmazzák a gépi munkát, akkor a ka­pálást gyorsan és többször (nemcsak kétszer, hanem háromszor-négyszer is) elvégezhették volna. A gazdaság vezetőségének nem sza­bad lebecsülnie a gépi munkát, és sokkal na­gyobb gondot kell fordítania a gépek teljesítő­képességének kihasználására. Az 1954-es ter­melési terv elkészítésénél is helytelenül jártak el akkor, amikor a 22 traktor egész évi tel­jesítményét mindössze 5065 normálhektárban irányozták elő. Hiszen egy-egy traktor leg­alább 140 napot dolgozhat évente. S ha egy traktor minden nap csak három kántrnt dol­gozik, akkor is a 140 nap alatt már 420 nor­­málhektár a teljesítménye. A 22 traktornak pedig az évi teljesítménye minimálisan is (420 x 22 , 9240) 9240 normálhektár. Viszont 11 kaszáló- és 12 gereblyélőgépük segítségével sikerült könnyen és gyorsan elvé­gezniük valamennyi takarmánynövény beta­karítását. Minden kaszálógép 7­ 8 embert he­lyettesített a munkában, örvendetes dolog az is, hogy a noszolyi részlegen mintegy 20 hek­tár burgonyát motoros permetezőgéppel per­meteztek meg a burgonyavész leküzdése ellen. A 60 hektáros gyümölcsös háromszori permetezését ugyancsak így végezték. Kézi erővel ez a munka 17-szer hosszabb időt vett volna igénybe. Azáltal pedig, hogy a juhokat villanygéppel nyitták meg, ötszörösen növel­ték a munka termelékenységét Mennyire, megkönnyül a munka és milyen arányban növekszik a termelékenység a gé­pesítés segítségével ! Az állami gazdaságnak éppen ezért a gépesítés széleskörű alkalma­zására, gépállományának jó kihasználására kell törekednie. A többtermelésnek, a termelékenység foko­zásának egyik alapvető mozgató ereje a szo­cialista verseny. A gazdaság dolgozói az idén az összes mezőgazdasági munkák elvég­zésénél versenyben álltak egymással. Külö­nösen fellendült a verseny a nyári betakiari­­tási kampányban, mert a gazdaság munkásai felszabadulásunk tizedik évfordulója, augusz­tus 23 tiszteletére ,számos munkavállalást tettek. 441 munkás vett részt a nemes ver­sengésben , a több termésért folyó harcban. Eleven szocialista verseny folyt a szántó­földeken is. A gazdaság munkásai kimagasló sikerekkel, jelentőségéhez méltóan köszöntöt­ték szabadságunk születésének tizedik évfor­dulóját. A zöldségeskert munkásai már au­gusztus elején 36 tonna zöldség- és főzelék­félét adtak át terven felül a városi dolgozók­nak. A bethleni részlegen Bob Casian trak­toros aratási tervét naponta 101 százalékkal, Biarra Gavril traktoros tanlóhántási tervét pe­dig 115 százalékkal szárnyalta túl. Miről tanúskodnak, mit mutatnak ezek a számadatok ? Azt, hogy a szocialista ver­seny olyan ösztönző erő, amely a mezőgazda­ságban is kiváló teljesítmények elérésére, a termelékenység erőteljes fokozására serkenti a dolgozókat. Beszélnünk kell a termelékenység vizsgá­latánál a tudományos munkamódszerek alkal­mazásáról is. Előre kell bocsátanunk, hogy a fejlett agro- és zootechnikai módszerek mindinkább meghonosodnak a szamosújvári állami gazdaságban. Az idén keresztsorosan és négyzetesen vetették a kalászosok és a kapánnövények legnagyobb részét. A talaj megtermékenyítése céljából pedig — az istálló­trágyázás mellett — nagy területeken műtrá­gyázást is végeztek. A nagyobb hektárhozam elérése érdekében a zöldségeskertben eredmé­nyesen alkalmazzák a kettős termesztést, így a többi között a hagyma kiszedése után vöröskáposztát és paprikát ültettek. Ezáltal ugyanarról a területről két termést takarí­tanak be egy évben. Nem mulasztották el a szamosújvári állami gazdaságban a nö­vények mesterséges beporzását sem. Egész rozsvetésükön a kukorica és a napraforgó­táblák több mint felén pótbeporzást végeztek. Eredményesebben alkalmazhatták volna azonban a fejlett termelési módszereket ha az egyes földtáblák nagyobbak lennének. A for­gók szétaprózottak, átlagosan csak 15—20 hektár nagyságúak, ami akadályozza a gépek teljesítőképességének jó kihasználását, a tu­dományos gazdálkodás meghonosodását, vég­ső fokon pedig kedvezőtlenül befolyásolja a termelékenységet. Helyes és célszerű volna, ha a szamosújvári állami gazdaságban a 70—100 hektáros táblarendszerre térnének át. Talán az összes termelési ágak közül az állattenyésztésben a legszámottevőbbek az eredmények. Különösen az utóbbi hónapok­ban szembetűnően megnövekedett az állatok szaporulata, súlygyarapodása és tejhozama. A szarvasmarhatenyésztésben július 26-ig terven felül hét borjú született. Ugyaneddig az időpontig a házinyulak szaporodási tervét 12 százalékkal túlteljesítették. A sertésgondo­zók pedig arra büszkék, hogy a gondozásuk alatt álló kocák julius 26-ig 526 malacot riasztak az egész hónapra tervszerüsített 339 malac helyett. A noszolyi részleg szarvasmarhatenyésztő osztályán az utolsó évnegyedben egyetlen állat sem hullt el s a szopósborjak napi át­lagos súlygyarapodása elérte a 0,90—1 kilo­grammot. A fejőstehenek tejhozamát nyilván­tartó grafikon pedig mind magasabbra szök­ken. íme hogyan növekedett az utóbbi hóna­pokban a noszolyi részlegen a tejtermelés: Láthatjuk, hogy júliusban kétszeresénél is több tejet fejtek, mint áprilisban. A juhok átlagos napi tejhozama (0,3 liter) is kiváló teljesítménynek számít. Nem lesz érdektelen megvizsgálni, hogyan érnek el ilyen ered­ményeket az állami gazdaság noszályi rész­legén. A titok kulcsa mindenekelőtt az, hogy az állatokat szakszerűen gondozzák és kor­szerűen takarmányozzák. A szarvasmarhák a legváltozatosabb (zöld-, szálas-, gyökér-, silózott- és abrak-) takarmányt fogyasztják s igy minden állat megkapja a súlygyara­podásához és a tejtermeléshez szükséges táp­anyagokat. Minden fejőstehenet külön terme­lési kategóriába (10, 15, 20 literes tejhozam szerint) osztottak, mindegyiket külön megfi­gyelés alatt tartják és más takarmány fej­adaggal etetik. Az állatokat a forró , nyári időszak alatt többnyire éjszaka, a kora reg­geli és az esti órákban legeltették. A tehenek­nél tőgymasszázst végeznek, a 15 liter tejnél nagyobb hozamú álla­tokat négyszer fejik na­ponta. A teheneket a nyári szállásukon fejik. Megkímélik őket a feleslegesen sok járkálás­­tól, hogy tejhozamuk ne csökkenjen. Az álla­tokat tisztán tartják és megfelelő állategész­ségügyi kezelésben részesítik. A juhokat pél­dául rendszeresen fürösztik, hogy bőrbeteg­ség ne támadhassa meg őket. Állandóan növekszik a termelékenység a sertéstenyésztésben is — ami a szamosújvári részlegen van — a tudományos tenyésztési és takarmányozási eljárások következtében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az anyakocák júniusban a terv sze­rinti 374 malac helyett 418-at, míg júliusban terven felül 229 malacot fiadztak. Tavaly a yorkshirei anyakocák átlagos fiadzása hat, a mangalicáké pedig mindössze négy volt. Az idén viszont az előbbiek átlagos fiadzása nyolcra, az utóbbiaké pedig halna növekedett. Az elmúlt évben még csak 12 kiló volt a két­hónapos malacok átlagos súlya, az idén már 14-15 kiló. Jobb eredményeket érhetnének el azonban a sertéstenyésztésben ha nagyobb körültekin­téssel jártak volna el az öt sertésistáció épí­tésekor. Nagy hiba az, hogy vízvezetékeket még nem vezettek be az istállókig. A víz­hiány nagyon megnehezíti a sertésgondozók munkáját, mert a 200—300 méter távolságra eső Szamosból kell hordani a vizet. Komoly fogyatékosság az is, hogy hiányoznak az istál­lókban a fűtőberendezések, kazánok, vízmele­gítő medencék. Az állami gazdaság vezető­ségének sürgősen intézkednie kell, hogy az istállókat korszerűen berendezzék. A termelékenység növelését — mint minden állami gazdaságban úgy a szamosújváriban is — nagyban elősegíti az 1953 márciusi 644 számú minisztertanácsi határozat gyakorlati alkalmazása, amely érdekeltté teszi a mun­kásokat a többtermelésben. A terv túltelje­sítése arányában a munkások az alapfizeté­sük mellett prémiumokat is kapnak. A szo­cialista javadalmazás e formája serkentően, hat a tervteljesítésre és túlteljesítésre, a ter­melékenység növelésére. Jórészt ennek tulaj­donítható az is, hogy az idén az állami gaz­daságban a munka iránti felelősségérzet foko­zatosan megjavult. •­­ A termelékenység növelését befolyásoló té­nyezők közül hármat, a gépesítést, a szocia­lista versenyt és a tudományos mezőgazda­­sági módszerek alkalmazását vizsgáltuk meg részletesebben a szamosújvári állami gazda­ságban. Ha az eredményeket és hiányossá­gokat összegezzük és mérlegszerűen szembe­állítjuk egymással az állami gazdaság terme­lési tevékenységét — a még fennálló hibák és egyes észszerűtlen intézkedések ellenére is — inkább pozitívként könyvelhetjük el. De meg kell mondanunk, hogy az állami gazdaság­ban a munkaerő biztosítása és a munka megszervezése terén még sok a hiányosság. A Román Munkáspárt II. kongresszusának a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó irány­elvtervezetében kijelölt feladatok hathatós se­gítséget jelentenek a szamosújvári állami gazdaságnak is, hogy minél jobban megja­vítsa termelési tevékenységét. A gazdaságnak a jövőben — fogyatékosságai leküzdése mellett — amint azt a Központi Vezetőség tervezete is előírja—arra kell töre­kednie, hogy a mezőgazdasági termelés min­den ágában tudományos, a szomszédos falvak és községek dolgozó parasztjai számára pél­damutató, a szocialista nagyüzemi gazdálko­dásra illő és jellemző munkát végezzen. DEME JÁNOS Növekedés Hónapok tejmennyiség " ,k­a literben Április 5,635 100 Május 6,873 122 Juntus 9,099 161 Július 12,216 217 ELŐRE Gyengén működik a binyisi tejbegyűjtő központ A mezőgazdasági termékek begyűjtése a begyűj­tőszervek és a néptanácsok feladata. De sok függ az átvevő egységek munkájától is. A begyűjtéssel foglalkozó szerveknek most van a legtöbb dolguk, mert a betaka­rítással egyidejűleg ütemesen kell teljesíteni a begyűjtési tervet is. A legnagyobb figyel­met kétségtelenül a gabonafélék begyűjtésére kell fordítaniuk, de ez nem jelenti azt, hogy az állati termékek begyűjtését elhanyagol­hatják. Resica rajomban azonban elmaradtak mind a kalászosok, mind a tej begyűjtésével. A cséplés eredménye több mint 20 százalékkal meghaladja a begyűjtés eredményét, ami fő­leg a néptanács és a termékbegyűjtő bizott­ság hibájából adódik. Ez a százalék azonban csökkenőben van. Megtették a szükséges in­tézkedéseket a hibák kiküszöbölésére. A tej­­begyűjtést augusztus 20-án még csak 40,3 százalékra teljesítették. Ez a lemaradás tel­jesen indokolatlan, súlyos mulasztások adnak rá magyarázatot. A binyisi (Doksin község) szövetkezeti átvevő központban például száz liter számra romlik meg a tej. Indokolatlan Popa Sofia átvevőközpont vezető gyerekes magyarázata. Azt állítja, nincs mit kezdjen a begyűjtött tejjel, azért romlik meg. A való helyzet a következő : a szövetkezetnek szer­ződéses kötelezettsége van a resicai SRUP vállalattal arra, hogy Bingisről 120 liter te­jet adjon át naponta a gyár munkásai ré­szére. A vállalat naponta átvesz 120 liter tejet. Az átvevőközpontnál viszont rendsze­rint több tejet vesznek át, amit eltesznek a következő napra. Ilyenformán néha összegyűl 100 liter felesleges t°j is, ami a legtöbb eset­ben megromlik. Pedig a Resica rajoni szö­vetkezeti szövetségnek tejfeldolgozó köz­pontja is van, de úgy látszik részére közöm­bös az, hogy hasznosítják-e a tejet vagy sem. Az, hogy ritkán látogatják meg a rajoni szövetkezeti szövetség ellenőrző szervei a binyisi szövetkezetet, más hiányosságokat is szül. Megtörténik az is, hogy a begyűjtött tejet 1 lej 10 banis áron a faluban elárusít­ják. De az ellenértéke a tejnek nem mindig jut el rendeltetési helyére. Augusztus 15-én 103 liter tejet értékesítettek, de nyomában semmiféle irat vagy pénzösszeg nem maradt. Nyilvánvaló, hogy visszaélés történt. A binyisi dolgozó parasztok igyekeznek idejében eleget tenni az állam iránti kötele­zettségeiknek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a szövetkezet 120 literes napi begyűjtési tervénél jóval nagyobb mennyi­ségű tejet adnak át. És ez a mennyiség még nagyobb is lehetne, ha a szövetkezet nem tagadná meg a többlet átvételét. Elítélendő magatartás mind a szövetkezet, mind a nép­­tanács részéről tűrni a binyisi tejbegyűjtő központnál burjánzó hibákat. F. Gy. ---------­Megjelent cikkeink nyomán Gáli József levelezőnknek lapunk augusz­tus 7-i szám­ában megjelent „Régészeti kincs Szatmárikörtvélyesen“ című bíráló cikkével kapcsolatban, a szatmári néptanács a követ­kezőket írta szerkesztőségünknek: Az említett cikk állításai teljes mértékben megfelelnek a valóságnak. Hogy a jövőben hasonló eset elő ne forduljon s a szatmár­­körtvélyesi iskola tanulói megfelelő nevelés­ben részesülhessenek, az 1954 aug. 14. 2/122 határozat alapján, Süri Laura tanítónőt el­távolították a tanügyiből. ★ Ez év augusztus 6-i lapszámunkban „Több gondot a dolgozók kenyerére“ című cikkünk­ben megbíráltuk az enyedrajoni néptanácsot, mert szervezetlenségek mutatkoztak a cséplés és gabonabeszolgáltatás körül. A bírálatra válasz érkezett. Az enyedrajoni néptanács mezőgazdasági osztálya értesítette szerkesztőségünket, hogy a cikk megjelenése után a rajoni pártbizottság irányításával­­ azonnali intézkedéseket tettek a munka meg-­­ javítására. Jelenleg Enyed rajon tartományi­­ viszonylatban a második helyen áll. 1954. szeptember 1., szerda HOTEL BULE­VARD Az ismert közmondást a minap így korrigálták szebeni ismerőseim: mindenütt jó, de legjobb a szebeni Bulevard Hotelben! Tudván azonban, hogy jó bornak nem kell cégér, óvatos ember lévén, gyanakodva léptem át a hangzatos szálloda küszöbét. De csalódtam. Az előcsarnok jóakaróimat igazolta: tisztaság, rend, csinos, izie­€Szoba? — természetesen van... csak meg kell osztani egy másik vendéggel. És máris kapaszkodtunk fel a lépcsőkön. Harmadik emelet. A szobaajtó­n­ ott rájöttem, hogy nemcsak gyanakvó, de feledékeny is vagyok. Hiszen a kulcs, a kul­csot ott felejtettem. . . ,, . , „ — Tessék a kulcs! — mondta előzékenyen a portás, s máris nyúlt a hármas szoba kulcstartója felé, — ahol kulcs híján csak a szeget markolhatta meg. — Ja persze — mondta mély értelműen — nem baj, tessek ezzel kinyitni aaui a 27-es szobakulcsot. __ Ezzel* — Na igen, a szobakulcsok zöme elveszett, tetszik tudni ez olyan univerzális kulcs.A kulcs valóban megnyitotta az ajtót,é­s egyúttal éjszakai kálváriánkat is. — Nem látják, hogy a szoba foglalt? Nem lehet már aludni sem nyugodtan hangzott a koromsötét szobából egy mély férfihang. . .. — Úgy látszik már ki van adva a szoba — fogadott a portás — (valóban ki volt adva) - no de itt van a 44 számú szoba. A többi esemény már megszokott szálloda-jelenségnek számított (úgy értem, no itt a szebeni szállodákban), mert nem volt ágynemű, nem volt villanyegő, nem folyt a csapból a viz és igy tovább ... Törődött testem egy nyári heverőn, szobatársamé egy vetetten agyon tért nyugod­vára. Próbáltam elaludni... De ekkor a folyosóról kiabálás hangzott. — De kérem, se villanykörte, se ágynemű, se víz? A portás mentegetőzött. — Bocsánatot kérek, de több mint huszonöt körte hiányzik a szállodában, ah­d­­nemű kiutalást nem kapunk feletteseinktől, a vízszolgáltatást a városi közüzemek akar­dályozzák (!), mi nem tehetünk... ..... A többit már nem hallottam, olyan álmos, fáradt voltam, hogy ennyiből is megér­tettem: ez így van rendjén, ők nem tehet­nek... ők nem tesznek semmit.­­ PALOCSAY RUDOLF álla­m­­díjas bioló­gus vezetésével a kolozsvári gyümölcster­­mesztési kísérleti állomás munkaközössége nagyszabású kísérleti munkást vállalt a II. pártkongresszus tiszteletére. A kísérleti állo­máson új virág- és gyümölcsfajtáik tömegter­mesztési módjait tanulmányozzák és kísérle­­tezik ki. MEGKÉTSZEREZIK ZÖLDSÉGTERME­LÉSÜKET a Szentanna község (Marosvásár­hely rajon) „Vörös Partizán“ kollektív gaz­daság növénytermesztői a Maros folyó mel­­lett új öntözőcsatornák építésével. Ezt a munkát a szentannai kollektivisták a II. pártkongresszus tiszteletére indították el. A NAGYBÁNYATARTOMÁNYI VADÁSZ­­KOLLEKTIVA igen szép eredményt ért el eb­ben az évben. 144 közös nagy vadhajtást szerveztek. Lelőttek 5800 erdei állatot és más kisebb kártékony állatot. Az állatok hú­sának egy részét értékesítik. 1000 kilogramm vaddisznóhúst adtak át az állami hatóságok­nak, ezen kívül sok értékes szőrmet állat­­bőrt. A FŐVÁROSI „NOVEMBER 7“ TEXTIL­ÜZEM augusztus 19 és 23 között 11.100 kiló fonalat és 65.400 négyzetméter kelmét készí­tett terven felül-MEGLÁTOGATTA KOLOZSVÁR VÁRO­SÁT a jelenleg hazánkban tartózkodó fran­cia, német és indiai nőküldöttség. A repülő­téren a küldöttséget a tartományi néptanács, a városi társadalmi szervezetek képviselői és nagyszámú kolozsvári dolgozó nő fogad­ta. A vendégek meglátogatták a Victor Ba­bes és Bolyai Tudományegyetemeket és a kolozsvári Gyermekek Házát A „FÁKLYALANG“ CÍMŰ SZÍNDARA­BOT, Illyés Gyula Kossuth-díjas színművét az 1954—1955-ös színiévad keretében az idén ősszel bemutatja a marosvásárhelyi Állami Székely Színház munkaközössége. A „Fáklya­láng“ próbái október elején kezdődnek. 40 SZÁZALÉKKAL NAGYOBB területen termesztenek az idén gyógynövényeket Iasi tartományban, mint az elmúlt évben. A tar­tományban több mint 4500 dolgozó paraszt, 35 kollektív gazdaság és 7 állami gazdaság kötött szerződést a Piafar állami kereskedel­mi vállalattal. HÉT ISKOLÁT ÉS TIZENEGY KULTÚR­­OTTHONT építettek önmegadóztatásból az utóbbi három évben Temesvár tartományban. Ezzel egyidőben 18 községet teljesen vagy részben villamosítottak.­­ OLASZORSZÁGBA UTAZOTT a Román Népköztársaság vízilabda együttese, hogy részt vegyen a torinói Európa úszó- és vízi­labda bajnokságon. AZ ÚJ TANÉV megkezdése alkalmából az Oktatásügyi Minisztérium könyvkiadója 244 új középiskolai könyvet adott ki összesen 9.970.000 példányban. TRAIAN DEMETRESCU ÉS ELENA FA­RAGÓ emlékmúzeumot avattak fel az elmúlt napokban Craiován. A múzeumot Traian De­­metrescu költő egykori lakásában rendez­ték be. A LUDASBAJONI Kerelőszentpál község­ben a napokban új áruház nyílt. A község dolgozói nagy érdeklődéssel látogatták már a megnyitás napján az áruházát. Az első két nap bevétele közel 20.000 lej volt. TÖBB MINT SZÁZEZER RÉGI OKMÁNYT őriznek a iasi állami levéltárban. A legrégibb okmány 1399-ből való. A levéltár birtokában van mintegy kétmillió irat, kódex, 2000 régi kézirat. A levéltár anyagát állandóan gya­rapítják a kutatók. 1952 óta 30.000 régi ok­mányt gyűjtöttek össze, köztük Stefan cel Mare korabeli eredeti pergamenteket, köny­veket. SZŐCS F. MAGDA nyerte a sepsiszent­györgyi „Dózsa György“ textilgyárban az augusztus 23 tiszteletére indított versenyt így elnyerte a „legjobb szakmunkás“ címet. 242.400 LEJ ÉRTÉKŰ TÜZELŐANYAGOT takarítottak meg az utóbbi hónapban a ma­rosvásárhelyi CFR sűtőház munkásai. Külön jutalomban részesült Mészáros Béla mecha­nikus brigádja. A BÉKÁSI „V. I. LENIN“ VÍZERŐMŰ munkásai és technikusai az idén Vasile Roas­tan, Mamaian és Staaten nyaraltak. 800-nál több munkás tért már eddig vissza felfrissülten a különböző nyara­ló telepekről, köztük Bilcu Dragos állami díjas mérnök, Barbarasa Enache brigádvezető és Stefan Ivanovischi almun­kás. ORRSÖVÉNY MEGBETEGEDÉSEK ÉS SÉRÜLÉSEK műtéti kezelésére Sever Pas­­cut, az aradi kórház sebészeti osztályának vezetője, új módszert alkalmazott. Már eddig is közel 3000 műtétet végzett el új módsze­rével igen nagy sikerrel. A NAGYKÁROLYI gépjavító központ dol­gozói a traktorok és alkatrészek javítását Bugacsev munkamódszere szerint végzik. Az alkatrész osztályon már eddig előállítottak több kipuffogó csövet, kis motorokhoz szük­séges kartert, vízpompa testeket, vascsava­­ro­kat

Next