Előre, 1954. szeptember (8. évfolyam, 2138-2163. szám)
1954-09-01 / 2138. szám
Néptanácsaink tapasztalataiból A bejelentéseket intéző irodák tevékenysége Új típusú államhatalmi szerveink, a néptanácsok ereje jórészt abban rejlik, hogy állandó kapcsolatban vannak a tömegekkel, meghallgatják javaslataikat, észrevételeiket s tanúinak az alulról jövő bírálatokból. Néptanácsaink tömegkapcsolata különösen azóta erősödik érezhetően, amióta a Minisztertanács határozatot hozott az intézmények, vállalatok és a néptanácsok mellett működő irodák létesítéséről, amelyek a dolgozók panaszait, észrevételeit, ügyeit intézik. Ilyenformán még gyorsabban, még szervezettebben nyernek elintézést a dolgozók ügyes-bajos problémái, kérései, javaslatai. Egyes irodák azonban még csak hézagosan, formálisan töltik be a rájuk bízott munkakört. Ez főleg abból fakad, hogy szervezetlenül, ötletszerűen intézik a dolgozók bejelentéseit és nem minden esetben ellenőrzik alaposan az ügyek elintézését Az alábbiakban vizsgáljuk meg három néptanácsnál a bejelentéseket és panaszokat intéző irodák tevékenységét: GONDOSAN KEZELI A DOLGOZÓK KÉRÉSEIT A MARGITTARAJONI NÉPTANÁCS Alig pár hónapja annak, hogy a margittarajomi néptanács mellett is megalakult a dolgozók panaszait, észrevételeit, ügyeit intéző iroda. Simai Gabriella, az iroda vezetője ma már büszkén mutatja a gondosan kezelt iktatókönyvét, a válaszleveleket. Büszkesége imdot volt, mert az aktakezelésekben mutatkozó példás rend, a válaszlevelekből érződő ügyszeretet arról beszél: a margittalajoni néptanács szívén viseli a dolgozóikat foglalkoztató kérdéseket. Még inkább kitűnik ez abból, hogy az 1954 július közepéig beérkezett 1339 kérvényből, levélből egyetlen egy nem maradt megválaszolatlanul. Az utóbbi időben minden kérvényező az előírt tíz nap alatt kapta meg válaszát A jó szervező munka eredménye, hogy az iroda naponta huszhuszonöt dolgozó ügyét is megválaszolja, elintézi. Nézzük meg, hogyan sikerült Simai Gabriellának úgy megszerveznie munkáját, hogy minden dolgozó idejében kielégítő választ kapjon arra a kérdésre, amellyel az irodához fordul. A jó munka titka főleg a különböző osztályokkal való közvetlen együttműködésben rejlik. Amint Simai Gabriella átveszi a kérvényeket és a leveleket, nyomban áttanulmányozza őket, iktatja és a problémák szerint szét is osztja az illetékes osztályok között. Minden osztályban nyilvántartást vezetnek a kapott kérvényről, amelyben feltüntetik a beérkezés és az elintézés idejét, valamint azt, hogy ki foglalkozik az üggyel. Ilyenformán az iroda vezetője mindenkor ellenőrizheti a kérvények útját. Naponként ellátogat minden osztályra, végignézi a kimutatásokat és ahol szükség van rá, maga is segít az ügyek elintézésében, Így például, ha az illető beadvány nem a rajoni néptanács körébe tartozik, hanem a terménybegyűjtő központihoz, a szövetkezethez, vagy más intézményhez. Simai Gabriella személyesen jár közben, míg csak kielégítő választ nem kap a kérvényre. A bejelentéseket és panaszokat tetéző iroda jó munkája attól is függ, hogy milyen támogatást kap az illető néptanács végrehajtó bizottságától. Margittén ezen a téren sincs hiba. Costrut Gavril elnök és a végrehajtó bizottság többi tagja — azonkívül, hogy segít a különböző kérvények elintézésében — hetenként ellenőrzi az iroda tevékenységét. A rajon dolgozói, mivel látják, hogy a néptanács odaadóan, lelkiismeretesen kezeli beadványaikat, szívesen keresik fel ügyes-bajos dolgaikkal az irodát. Az utóbbi időben a legtöbb kérvényt a helyi gazdálkodási osztály kapta. Dani Zoltán az osztály mérnöke elmondta, hogy a kérvények túlnyomó többsége házépítési engedélyről szól. Ilyen természetű kérvényt adott be nemrégen Kovács Gyula tóti dolgozó panaszt, a cseteleki Hovianban és még tizenhárman. Valamennyien négy nap alatt kapták meg azEngedélyt. Az eredmények mellett van az irodának komoly fogyatékossága is. Nem szervezték meg a fogadóórákat. Igaz, hogy a végrehajtó bizottság szívesen fogadja a feleket. De ez szervezetlenül, „kinek hogy sikerül“ módra történik, mert különösen most a nyári kampány idején, amikor sok a terepmunka, bizony a dolgozók sokszor hiába keresik az elnököt, meg a végrehajtó bizottság többi tagját. A szóbeli fogadóóra megszervezése nem követel különösebb erőfeszítést a végrehajtó bizottságtól. Éppen ezért sürgősen oldja meg ezt a kérdést is, hogy a dolgozók személyesen és rendszeresen tarthassanak kapcsolatot a rajoni néptanáccsal. MIÉRT KÉSIK A NAGYKÁROLYI NÉPTANÁCSNÁL A BEJELENTÉSEKET ÉS PANASZOKAT INTÉZŐ IRODA MEGALAKÍTÁSA? A margittarajoni példától eltérően Nagykárolyban a városi néptanácsnál hiába keressük a dolgozók bejelentéseit és panaszait intéző irodát. Gimán Károly, a végrehajtó bizottság titkára arra hivatkozik: nincs emberük, aki ezzel külön foglalkozzék. A kora tavaszon tárgyaltak ugyan erről a kérdésről, demivel a tartományi néptanács a létszámkeretben nem irányzott elő erre külön személyt, elvetették az iroda megalakítását. A nagykárolyi néptanács végrehajtó bizottsága ismeri a minisztertanács törvényrendeletét, amely a többi között előírja, hogy a városi néptanácsok is kötelesek létesíteni ilyen irodát. Nagykároly városának többezer lakosa van. Számtalan olyan probléma akad, amelynek elintézése kimondottan erre az irodára hárul. Bizonyítja ezt az a 725 levél is, amely az elmúlt három hónap folyamán a néptanácshoz érkezett. A levelek a város lakóinak különböző személyi és közérdekű panaszait, kéréseit és javaslatait ölelik fel. Felmerült a kérdés: ha nincs megfelelő iroda, hogyan intézi ela néptanács ezeket a leveleket? Legmegfelelőbb válasz erre az, hogy szervezetlenül, ötletszerűen. Nincs egy meghatározott személy, aki kimondottan ezeknek a leveleknek elintézéséért, megválaszolásáért felelne. Nem lehet ezt mondani, hogy Nagykárolyban egyáltalán nem foglalkoznak a dolgozók bejelentéseivel. Maga Gimán Károly a végrehajtó bizottság titkára kezeli ezt az ügyet. Ahhoz azonban nem kell sok bizonyíték, hogy az ő munkaköre nem biztosít elegendő időt a havonta beérkezett kétszáz-kétszázötven levél elintézésére, nem is beszélve arról, hogy neki is megvan a saját feladatköre. Ezzel magyarázható az is, hogy minden hónapban 30—40 kérés teljesen elintézetlenül marad. EGY FÉLÉV TAPASZTALATAI A TORDAI NÉPTANÁCSNÁL Torda városi néptanácsánál bárki könnyen megtalálja a dolgozók bejelentéseit és panaszait intéző irodát. A végrehajtó bizottság jól választotta meg a helyiséget, a lépcsőlejárattal szemben az első iroda. Az ablak felett tábla hirdeti, hogy itt, ebben az irodában minden nap reggel 7-től délután 3 óráig a dolgozók bejelentéseivel foglalkoznak. Beraru Susanaaz iroda vezetője és Muresan Alexandru szívesen adnak felvilágosítást munkájukról. Az iroda ebben az évben közel tízezer levelet kapott. A sokezer írás sokezer segítő kéz- a múltat vádló hibák felszámolásához, a lélektelen, bürokratikus ügykezelés kiirtásához. A tordai néptanács végrehajtó bizottsága igénybe vette ezt a segítséget. Igyekezett a dolgozók által napfényre hozott hibákat kijavítani, panaszaikat orvosolni, javaslataikat valóra váltani. Ragadjunk ki néhányat a sok közül. Itt van például az építőanyag igénylésekre beadott kérvények összesítése. Ezertizenhét dolgozó kért cementet, téglát, cserepet, deszkát házépítéshez, vagy régi lakás megjavításához. Rövid időn belül az igénylők már meg is kapták a kért anyagokat. Strázsa Máriának, a sörgyár élmunkásának és Bricu Ioannak a vegyi gyár élmunkásának házhelyeket is juttattak. Az iroda 21 dolgozónak intézte el jogos kérését a családi segéllyel kapcsolatban. Több mint 100 régóta vajúdó nyugdíjügyet rendeztek. Hunyadi György képviselő, a vegyi gyár munkása, választóinak kérésére a cementgyár szomszédságában levő lakótelepen egy régi szemetesgödör betömését és az ottani utak megjavítását intézte el. Popa Lucretia képviselő a tordaoprisáni dolgozók javaslatával fordult az irodához. Kérték az utcai világítás megjavítását. Többszöri sürgetésére két hónap múltán magjavult az utcai világítás. Felezin Petru képviselő június végén találkozott választóival. Több mint 100 dolgozó javasolta egy utcai hangszóró felszerelését, a kerti padok és a park kerítésének megjavítását. A végrehajtó bizottság a dolgozók kérésére rendbetette a parkot. Adonyi Zelma képviselő az iroda segítségével — választóinak kérésére — egy lefolyó csatorna kitakarítását és egy közkút megjavítását intézte el. Még sok ilyen példát lehetne felsorolni annak bizonyítására, hogy ezen irodák megalakítása erős támasz a néptanács tömegkapcsolatainak megerősítésében és hatékony fegyver a bürokrácia elleni harcban. A tordai bejelentéseket és panaszokat intéző iroda iktatókönyvéből azonban az is kiderült, hogy 1454 dolgozó hetek-hónapok óta hiába várja kérésének elintézését, panaszainak orvoslását, vagy közérdekű kérdésekre vonatkozó javaslataik elfogadását. Igaz, van köztük olyan természetű kérés is, amelyet nem tud a végrehajtó bizottság máról-holnapra megoldani. De elmarasztalhatjuk a végrehajtó bizottságot még igen sok más elintézetlen levélért. Ez csak azért történhetett meg, mert hónapokig olyan emberre bízták az iroda vezetését, akinek ezen kívül még két igen komoly beosztása volt a néptanácsnál. Megnehezíti az ügykezelést az a bürokratikus módszer, hogy a többi osztálynak elintézésre átadott levelek mellé egy kísérő levelet is készítenek(!). Sokkal jobb volna az eredeti levélre rávezetni az elintézés módját, a végrehajtás idejét. Ez papír- és időmegtakarítást eredményezne. Az iroda nem igényli a képviselők segítségét. A 119 néptanácsi képviselőből mindössze húszan ha részt vesznek az iroda munkájában. Pedig a képviselők igen sok segítséget nyújthatnának a bíráló levelek kivizsgálásában, vagy az iroda munkájának ellenőrzésében. A három iroda munkájából világosan kitűnik: ott, ahol a néptanács végrehajtó bizottsága jól szervezte meg a munkát és rendszeres ellenőrzést tart, szép eredményről számolhatnak be. Egy dolog azonban szinte mind a három irodánál hiányzik: a képviselők foglalkoztatása. Komoly hiba, hogy a három néptanács a képviselőknek csak egy kis százalékát vonta be a különböző ügyek elintézésébe. A néptanácsi képviselő ismeri a legjobban körzete apró-cseprő problémáit, ügyeit. Éppen ezért elsősorban tőle kell segítséget kérni a felmerült kérdés megoldásához. A margittai, nagykárolyi és tordai néptanács fordítson több gondot a dolgozók szóbeli panaszaira, bejelentéseire is, mert ezáltal méginkább erősítheti tömegkapcsolatait. KISS JÓZSEF NAGY V. ISTVÁN A párt irányelvtervezetének valóraváltásáért A termelékenység kérdése a szamosújvári állami gazdaságban A mezőgazdasági árutermelés növelése, a termelékenység fokozása központi feladat. Hiszen minél több gabonát, gyümölcsöt, zöldséget termelünk, minél több állati terméket nyerünk, annál inkább növelhetjük dolgozóink élelmiszer ellátását. Állami gazdaságaink nagy kiterjedésű földterületeken a gépesítéssel, valamint a legfejlettebb növénytermesztési és állattenyésztési módszerek széleskörű alkalmazásával jelentősen növelhetik a termelékenységet és csökkenthetik a termelési költségeket. Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmával mondott beszédében kiemelte, hogy az „ .. .eredmények eléréséhez legfőbb tényezőként járul hozzá az, hogy mezőgazdaságunkat egyre több traktorral és mezőgazdasági géppel láttuk el." A munkafolyamatok fokozatos gépesítése következtében az állami gazdaságokban egyre inkább csökken az egy hektár növény termesztéséhez szükséges munkanapmennyiség, s ezzel egyenes arányban növekszik a termelékenység. Ezzel kapcsolatban elegendő megemlíteni egy példát. Egy hektár búza termesztéséhez — ha az összes munkafolyamatokat kézi erővel végezzük — 18-22 munkanap szükséges. Ha viszont a munkálatokat gépesítjük, akkor ez már csak 3—4 munkanapot igényel. Az állami gazdaságok egész évi termelési és pénzügyi tevékenysége az önálló takarékos gazdálkodás elvén alapszik. Ez azt jelenti, hogy az állam által rendelkezésükre bocsátott álló- és forgóalapok gazdaságos felhasználásával a termeléssel kapcsolatos összes kiadásaikat saját bevételükből kell fedezniök. Éppen ezért állami gazdaságainknak arra kell törekedniük, hogy állandóan csökkentsék az önköltséget, növeljék a termelékenységet. Oly módon kell gazdálkodjanak, hogy minden üzemágban több és jobb mezőgazdasági terméket termeljenek. ★ Szamosújváron, vagy a szomszédos községekben (Füzesen, Noszolyon, Iklódon, Bonchidán, stb.) különbözőképpen vélekednek a gazdaságról. Egyesek elismeréssel beszélnek , ott mindenféle munkát jól végeznek. De akadnak olyanok is, akik éppen az ellenkezőjét állítják. Ezek után önként felvetődik a kérdés : mi hát az igazság, hogyan gazdálkodnak ténylegesen a szamosújvári állami gazdaságban ? Valótlanság lenne, ha azt mondanánk, hogy rosszul, de merészség volna azt is állítani. Hogy nagyon jól. Az elmúlt évben az állami gazdaság egyes osztályain és termelési ágaiban súlyos hiányosságok voltak, viszont az idén már szép eredményeket értek el. A szamosújvári állami gazdaságnak jelenleg két fő termelési ága van, ez pedig a mezőgazdaság két legfontosabb üzemága : az állattenyésztés és a növénytermesztés. Jelentős a gyümölcs és a zöldségfélék termesztése is. A 420 hektáros gyümölcsös és szőlészet komolyan jövedelmező üzemága e gazdaságnak. Hasonlóképpen a 120 hektáros zöldségesként is, amelyből 60 hektárt öntözéses rendszerrel művelnek meg. Megjegyzendő, hogy alig van olyan növény, amit a szamosujvári állami gazdaságban ne termesztenének. Mint látjuk, a gazdaság sokoldalú árutermelésre, sokrétű gazdálkodásra rendezkedett be. Ez viszont a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése szempontjából helytelen. Miért ? Azért, mert az állami gazdaság termelése csak akkor válik igazán kifizetődővé, ha szakosított gazdálkodást folytat. Hiszen ha termelését szétaprózza és sok-sok különféle növényt termeszt, akkor egy egységnyi területen (egy hektáron) kisebb menynyiségű terményt nyer. Ugyanakkor megnövekednek a termelési költségek is. Ezenkívül sokféle növény termesztése (a többi üzemágról nem beszélve) nagyon sok munkaerőt igényel. Az állami gazdaság pedig pillanatnyilag még nem áll túlságosan jól a munkaerő biztosításával. A munkaerőhiány leküzdése és a termelékenység növelése érdekében helyes volna, ha a szamosujvári állami gazdaságban szakosítanák a termelést. Az állami gazdaság noszolyi részlegén például az állattenyésztést fejleszthetnék ki. A szamosujvári részleget pedig kimondottan zöldség- és főzelékfélék termesztésére állíthatnák be, mert a természeti feltételek (a közelben folyó Szamos vizével állandóan öntözni tudnák a zöldségeket) és a sajátságos gazdasági tényezők igen kedvezőek itten e termelési ág számára. Ennek a részlegnek zöldségtermesztésre való berendezését meghatározza az a fontos szempont is, hogy beleesik Kolozsvár zöldségellátó övezetébe. A termelékenység növelése több tényezőtől függ, egész sor gazdasági és természeti feltétellel van összefüggésben. A gépesítés foka, a szocialista verseny, a tudományos gazdálkodás, a munkaerő biztosítása, a munka helyes megszervezése, a szigorú takarékoskodás, mind-mind olyan tényezők, amelyek döntően kihatnak a termelékenységre. A szamosújvári állami gazdaság sok mezőgazdasági géppel rendelkezik, így 22 traktora, 21 ötbarázdás traktorekéje, négy tarlóhántó-ekéje, négy KUT-Mpusu kultivátorja, három boronálógépe, hat burgonyaültető és két burgonya szedőgépe, négy kévekötő-anatógépe, egy kombájnja, nyolc cséplőgépe, 12 gereblyélő és 11 kaszálógépe, tíz kultivátorja 2 tehergépkocsija, stb. van. Csupán az a baj, hogy a gépek teljesítőképességét nem használják jól ki. Igaz, hogy ezen a téren 1® az idén már valamivel jobb a helyzet, mint a tavaly. Az idei tavaszi kampányban a munkák 80 százalékát géppel végezték el, a tavaly viszont csak 60 százalékban alkalmazták a gépi munkát ebben az időszakban. De nagy hiba az, hogy a növényápolás idején tétlenül hevertek az állami gazdaság traktorai, kultivátorai és kapálógépei. Pedig a sorközi kapálást, a talaj porhanyósítását és az egyelést a legtöbb helyen géppel kellett volna elvégezni. A noszolyi részlegen például azért nem kapáltak géppel, mert a növényeket nem vetették egyenes sorokban. Pedig ha az állami gazdaságban a növényápolásnál kiterjedten alkalmazzák a gépi munkát, akkor a kapálást gyorsan és többször (nemcsak kétszer, hanem háromszor-négyszer is) elvégezhették volna. A gazdaság vezetőségének nem szabad lebecsülnie a gépi munkát, és sokkal nagyobb gondot kell fordítania a gépek teljesítőképességének kihasználására. Az 1954-es termelési terv elkészítésénél is helytelenül jártak el akkor, amikor a 22 traktor egész évi teljesítményét mindössze 5065 normálhektárban irányozták elő. Hiszen egy-egy traktor legalább 140 napot dolgozhat évente. S ha egy traktor minden nap csak három kántrnt dolgozik, akkor is a 140 nap alatt már 420 normálhektár a teljesítménye. A 22 traktornak pedig az évi teljesítménye minimálisan is (420 x 22 , 9240) 9240 normálhektár. Viszont 11 kaszáló- és 12 gereblyélőgépük segítségével sikerült könnyen és gyorsan elvégezniük valamennyi takarmánynövény betakarítását. Minden kaszálógép 7 8 embert helyettesített a munkában, örvendetes dolog az is, hogy a noszolyi részlegen mintegy 20 hektár burgonyát motoros permetezőgéppel permeteztek meg a burgonyavész leküzdése ellen. A 60 hektáros gyümölcsös háromszori permetezését ugyancsak így végezték. Kézi erővel ez a munka 17-szer hosszabb időt vett volna igénybe. Azáltal pedig, hogy a juhokat villanygéppel nyitták meg, ötszörösen növelték a munka termelékenységét Mennyire, megkönnyül a munka és milyen arányban növekszik a termelékenység a gépesítés segítségével ! Az állami gazdaságnak éppen ezért a gépesítés széleskörű alkalmazására, gépállományának jó kihasználására kell törekednie. A többtermelésnek, a termelékenység fokozásának egyik alapvető mozgató ereje a szocialista verseny. A gazdaság dolgozói az idén az összes mezőgazdasági munkák elvégzésénél versenyben álltak egymással. Különösen fellendült a verseny a nyári betakiaritási kampányban, mert a gazdaság munkásai felszabadulásunk tizedik évfordulója, augusztus 23 tiszteletére ,számos munkavállalást tettek. 441 munkás vett részt a nemes versengésben , a több termésért folyó harcban. Eleven szocialista verseny folyt a szántóföldeken is. A gazdaság munkásai kimagasló sikerekkel, jelentőségéhez méltóan köszöntötték szabadságunk születésének tizedik évfordulóját. A zöldségeskert munkásai már augusztus elején 36 tonna zöldség- és főzelékfélét adtak át terven felül a városi dolgozóknak. A bethleni részlegen Bob Casian traktoros aratási tervét naponta 101 százalékkal, Biarra Gavril traktoros tanlóhántási tervét pedig 115 százalékkal szárnyalta túl. Miről tanúskodnak, mit mutatnak ezek a számadatok ? Azt, hogy a szocialista verseny olyan ösztönző erő, amely a mezőgazdaságban is kiváló teljesítmények elérésére, a termelékenység erőteljes fokozására serkenti a dolgozókat. Beszélnünk kell a termelékenység vizsgálatánál a tudományos munkamódszerek alkalmazásáról is. Előre kell bocsátanunk, hogy a fejlett agro- és zootechnikai módszerek mindinkább meghonosodnak a szamosújvári állami gazdaságban. Az idén keresztsorosan és négyzetesen vetették a kalászosok és a kapánnövények legnagyobb részét. A talaj megtermékenyítése céljából pedig — az istállótrágyázás mellett — nagy területeken műtrágyázást is végeztek. A nagyobb hektárhozam elérése érdekében a zöldségeskertben eredményesen alkalmazzák a kettős termesztést, így a többi között a hagyma kiszedése után vöröskáposztát és paprikát ültettek. Ezáltal ugyanarról a területről két termést takarítanak be egy évben. Nem mulasztották el a szamosújvári állami gazdaságban a növények mesterséges beporzását sem. Egész rozsvetésükön a kukorica és a napraforgótáblák több mint felén pótbeporzást végeztek. Eredményesebben alkalmazhatták volna azonban a fejlett termelési módszereket ha az egyes földtáblák nagyobbak lennének. A forgók szétaprózottak, átlagosan csak 15—20 hektár nagyságúak, ami akadályozza a gépek teljesítőképességének jó kihasználását, a tudományos gazdálkodás meghonosodását, végső fokon pedig kedvezőtlenül befolyásolja a termelékenységet. Helyes és célszerű volna, ha a szamosújvári állami gazdaságban a 70—100 hektáros táblarendszerre térnének át. Talán az összes termelési ágak közül az állattenyésztésben a legszámottevőbbek az eredmények. Különösen az utóbbi hónapokban szembetűnően megnövekedett az állatok szaporulata, súlygyarapodása és tejhozama. A szarvasmarhatenyésztésben július 26-ig terven felül hét borjú született. Ugyaneddig az időpontig a házinyulak szaporodási tervét 12 százalékkal túlteljesítették. A sertésgondozók pedig arra büszkék, hogy a gondozásuk alatt álló kocák julius 26-ig 526 malacot riasztak az egész hónapra tervszerüsített 339 malac helyett. A noszolyi részleg szarvasmarhatenyésztő osztályán az utolsó évnegyedben egyetlen állat sem hullt el s a szopósborjak napi átlagos súlygyarapodása elérte a 0,90—1 kilogrammot. A fejőstehenek tejhozamát nyilvántartó grafikon pedig mind magasabbra szökken. íme hogyan növekedett az utóbbi hónapokban a noszolyi részlegen a tejtermelés: Láthatjuk, hogy júliusban kétszeresénél is több tejet fejtek, mint áprilisban. A juhok átlagos napi tejhozama (0,3 liter) is kiváló teljesítménynek számít. Nem lesz érdektelen megvizsgálni, hogyan érnek el ilyen eredményeket az állami gazdaság noszályi részlegén. A titok kulcsa mindenekelőtt az, hogy az állatokat szakszerűen gondozzák és korszerűen takarmányozzák. A szarvasmarhák a legváltozatosabb (zöld-, szálas-, gyökér-, silózott- és abrak-) takarmányt fogyasztják s igy minden állat megkapja a súlygyarapodásához és a tejtermeléshez szükséges tápanyagokat. Minden fejőstehenet külön termelési kategóriába (10, 15, 20 literes tejhozam szerint) osztottak, mindegyiket külön megfigyelés alatt tartják és más takarmány fejadaggal etetik. Az állatokat a forró , nyári időszak alatt többnyire éjszaka, a kora reggeli és az esti órákban legeltették. A teheneknél tőgymasszázst végeznek, a 15 liter tejnél nagyobb hozamú állatokat négyszer fejik naponta. A teheneket a nyári szállásukon fejik. Megkímélik őket a feleslegesen sok járkálástól, hogy tejhozamuk ne csökkenjen. Az állatokat tisztán tartják és megfelelő állategészségügyi kezelésben részesítik. A juhokat például rendszeresen fürösztik, hogy bőrbetegség ne támadhassa meg őket. Állandóan növekszik a termelékenység a sertéstenyésztésben is — ami a szamosújvári részlegen van — a tudományos tenyésztési és takarmányozási eljárások következtében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az anyakocák júniusban a terv szerinti 374 malac helyett 418-at, míg júliusban terven felül 229 malacot fiadztak. Tavaly a yorkshirei anyakocák átlagos fiadzása hat, a mangalicáké pedig mindössze négy volt. Az idén viszont az előbbiek átlagos fiadzása nyolcra, az utóbbiaké pedig halna növekedett. Az elmúlt évben még csak 12 kiló volt a kéthónapos malacok átlagos súlya, az idén már 14-15 kiló. Jobb eredményeket érhetnének el azonban a sertéstenyésztésben ha nagyobb körültekintéssel jártak volna el az öt sertésistáció építésekor. Nagy hiba az, hogy vízvezetékeket még nem vezettek be az istállókig. A vízhiány nagyon megnehezíti a sertésgondozók munkáját, mert a 200—300 méter távolságra eső Szamosból kell hordani a vizet. Komoly fogyatékosság az is, hogy hiányoznak az istállókban a fűtőberendezések, kazánok, vízmelegítő medencék. Az állami gazdaság vezetőségének sürgősen intézkednie kell, hogy az istállókat korszerűen berendezzék. A termelékenység növelését — mint minden állami gazdaságban úgy a szamosújváriban is — nagyban elősegíti az 1953 márciusi 644 számú minisztertanácsi határozat gyakorlati alkalmazása, amely érdekeltté teszi a munkásokat a többtermelésben. A terv túlteljesítése arányában a munkások az alapfizetésük mellett prémiumokat is kapnak. A szocialista javadalmazás e formája serkentően, hat a tervteljesítésre és túlteljesítésre, a termelékenység növelésére. Jórészt ennek tulajdonítható az is, hogy az idén az állami gazdaságban a munka iránti felelősségérzet fokozatosan megjavult. • A termelékenység növelését befolyásoló tényezők közül hármat, a gépesítést, a szocialista versenyt és a tudományos mezőgazdasági módszerek alkalmazását vizsgáltuk meg részletesebben a szamosújvári állami gazdaságban. Ha az eredményeket és hiányosságokat összegezzük és mérlegszerűen szembeállítjuk egymással az állami gazdaság termelési tevékenységét — a még fennálló hibák és egyes észszerűtlen intézkedések ellenére is — inkább pozitívként könyvelhetjük el. De meg kell mondanunk, hogy az állami gazdaságban a munkaerő biztosítása és a munka megszervezése terén még sok a hiányosság. A Román Munkáspárt II. kongresszusának a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó irányelvtervezetében kijelölt feladatok hathatós segítséget jelentenek a szamosújvári állami gazdaságnak is, hogy minél jobban megjavítsa termelési tevékenységét. A gazdaságnak a jövőben — fogyatékosságai leküzdése mellett — amint azt a Központi Vezetőség tervezete is előírja—arra kell törekednie, hogy a mezőgazdasági termelés minden ágában tudományos, a szomszédos falvak és községek dolgozó parasztjai számára példamutató, a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra illő és jellemző munkát végezzen. DEME JÁNOS Növekedés Hónapok tejmennyiség " ,ka literben Április 5,635 100 Május 6,873 122 Juntus 9,099 161 Július 12,216 217 ELŐRE Gyengén működik a binyisi tejbegyűjtő központ A mezőgazdasági termékek begyűjtése a begyűjtőszervek és a néptanácsok feladata. De sok függ az átvevő egységek munkájától is. A begyűjtéssel foglalkozó szerveknek most van a legtöbb dolguk, mert a betakarítással egyidejűleg ütemesen kell teljesíteni a begyűjtési tervet is. A legnagyobb figyelmet kétségtelenül a gabonafélék begyűjtésére kell fordítaniuk, de ez nem jelenti azt, hogy az állati termékek begyűjtését elhanyagolhatják. Resica rajomban azonban elmaradtak mind a kalászosok, mind a tej begyűjtésével. A cséplés eredménye több mint 20 százalékkal meghaladja a begyűjtés eredményét, ami főleg a néptanács és a termékbegyűjtő bizottság hibájából adódik. Ez a százalék azonban csökkenőben van. Megtették a szükséges intézkedéseket a hibák kiküszöbölésére. A tejbegyűjtést augusztus 20-án még csak 40,3 százalékra teljesítették. Ez a lemaradás teljesen indokolatlan, súlyos mulasztások adnak rá magyarázatot. A binyisi (Doksin község) szövetkezeti átvevő központban például száz liter számra romlik meg a tej. Indokolatlan Popa Sofia átvevőközpont vezető gyerekes magyarázata. Azt állítja, nincs mit kezdjen a begyűjtött tejjel, azért romlik meg. A való helyzet a következő : a szövetkezetnek szerződéses kötelezettsége van a resicai SRUP vállalattal arra, hogy Bingisről 120 liter tejet adjon át naponta a gyár munkásai részére. A vállalat naponta átvesz 120 liter tejet. Az átvevőközpontnál viszont rendszerint több tejet vesznek át, amit eltesznek a következő napra. Ilyenformán néha összegyűl 100 liter felesleges t°j is, ami a legtöbb esetben megromlik. Pedig a Resica rajoni szövetkezeti szövetségnek tejfeldolgozó központja is van, de úgy látszik részére közömbös az, hogy hasznosítják-e a tejet vagy sem. Az, hogy ritkán látogatják meg a rajoni szövetkezeti szövetség ellenőrző szervei a binyisi szövetkezetet, más hiányosságokat is szül. Megtörténik az is, hogy a begyűjtött tejet 1 lej 10 banis áron a faluban elárusítják. De az ellenértéke a tejnek nem mindig jut el rendeltetési helyére. Augusztus 15-én 103 liter tejet értékesítettek, de nyomában semmiféle irat vagy pénzösszeg nem maradt. Nyilvánvaló, hogy visszaélés történt. A binyisi dolgozó parasztok igyekeznek idejében eleget tenni az állam iránti kötelezettségeiknek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a szövetkezet 120 literes napi begyűjtési tervénél jóval nagyobb mennyiségű tejet adnak át. És ez a mennyiség még nagyobb is lehetne, ha a szövetkezet nem tagadná meg a többlet átvételét. Elítélendő magatartás mind a szövetkezet, mind a néptanács részéről tűrni a binyisi tejbegyűjtő központnál burjánzó hibákat. F. Gy. ---------Megjelent cikkeink nyomán Gáli József levelezőnknek lapunk augusztus 7-i számában megjelent „Régészeti kincs Szatmárikörtvélyesen“ című bíráló cikkével kapcsolatban, a szatmári néptanács a következőket írta szerkesztőségünknek: Az említett cikk állításai teljes mértékben megfelelnek a valóságnak. Hogy a jövőben hasonló eset elő ne forduljon s a szatmárkörtvélyesi iskola tanulói megfelelő nevelésben részesülhessenek, az 1954 aug. 14. 2/122 határozat alapján, Süri Laura tanítónőt eltávolították a tanügyiből. ★ Ez év augusztus 6-i lapszámunkban „Több gondot a dolgozók kenyerére“ című cikkünkben megbíráltuk az enyedrajoni néptanácsot, mert szervezetlenségek mutatkoztak a cséplés és gabonabeszolgáltatás körül. A bírálatra válasz érkezett. Az enyedrajoni néptanács mezőgazdasági osztálya értesítette szerkesztőségünket, hogy a cikk megjelenése után a rajoni pártbizottság irányításával azonnali intézkedéseket tettek a munka meg- javítására. Jelenleg Enyed rajon tartományi viszonylatban a második helyen áll. 1954. szeptember 1., szerda HOTEL BULEVARD Az ismert közmondást a minap így korrigálták szebeni ismerőseim: mindenütt jó, de legjobb a szebeni Bulevard Hotelben! Tudván azonban, hogy jó bornak nem kell cégér, óvatos ember lévén, gyanakodva léptem át a hangzatos szálloda küszöbét. De csalódtam. Az előcsarnok jóakaróimat igazolta: tisztaság, rend, csinos, izie€Szoba? — természetesen van... csak meg kell osztani egy másik vendéggel. És máris kapaszkodtunk fel a lépcsőkön. Harmadik emelet. A szobaajtón ott rájöttem, hogy nemcsak gyanakvó, de feledékeny is vagyok. Hiszen a kulcs, a kulcsot ott felejtettem. . . ,, . , „ — Tessék a kulcs! — mondta előzékenyen a portás, s máris nyúlt a hármas szoba kulcstartója felé, — ahol kulcs híján csak a szeget markolhatta meg. — Ja persze — mondta mély értelműen — nem baj, tessek ezzel kinyitni aaui a 27-es szobakulcsot. __ Ezzel* — Na igen, a szobakulcsok zöme elveszett, tetszik tudni ez olyan univerzális kulcs.A kulcs valóban megnyitotta az ajtót,és egyúttal éjszakai kálváriánkat is. — Nem látják, hogy a szoba foglalt? Nem lehet már aludni sem nyugodtan hangzott a koromsötét szobából egy mély férfihang. . .. — Úgy látszik már ki van adva a szoba — fogadott a portás — (valóban ki volt adva) - no de itt van a 44 számú szoba. A többi esemény már megszokott szálloda-jelenségnek számított (úgy értem, no itt a szebeni szállodákban), mert nem volt ágynemű, nem volt villanyegő, nem folyt a csapból a viz és igy tovább ... Törődött testem egy nyári heverőn, szobatársamé egy vetetten agyon tért nyugodvára. Próbáltam elaludni... De ekkor a folyosóról kiabálás hangzott. — De kérem, se villanykörte, se ágynemű, se víz? A portás mentegetőzött. — Bocsánatot kérek, de több mint huszonöt körte hiányzik a szállodában, ahdnemű kiutalást nem kapunk feletteseinktől, a vízszolgáltatást a városi közüzemek akardályozzák (!), mi nem tehetünk... ..... A többit már nem hallottam, olyan álmos, fáradt voltam, hogy ennyiből is megértettem: ez így van rendjén, ők nem tehetnek... ők nem tesznek semmit. PALOCSAY RUDOLF államdíjas biológus vezetésével a kolozsvári gyümölcstermesztési kísérleti állomás munkaközössége nagyszabású kísérleti munkást vállalt a II. pártkongresszus tiszteletére. A kísérleti állomáson új virág- és gyümölcsfajtáik tömegtermesztési módjait tanulmányozzák és kísérletezik ki. MEGKÉTSZEREZIK ZÖLDSÉGTERMELÉSÜKET a Szentanna község (Marosvásárhely rajon) „Vörös Partizán“ kollektív gazdaság növénytermesztői a Maros folyó mellett új öntözőcsatornák építésével. Ezt a munkát a szentannai kollektivisták a II. pártkongresszus tiszteletére indították el. A NAGYBÁNYATARTOMÁNYI VADÁSZKOLLEKTIVA igen szép eredményt ért el ebben az évben. 144 közös nagy vadhajtást szerveztek. Lelőttek 5800 erdei állatot és más kisebb kártékony állatot. Az állatok húsának egy részét értékesítik. 1000 kilogramm vaddisznóhúst adtak át az állami hatóságoknak, ezen kívül sok értékes szőrmet állatbőrt. A FŐVÁROSI „NOVEMBER 7“ TEXTILÜZEM augusztus 19 és 23 között 11.100 kiló fonalat és 65.400 négyzetméter kelmét készített terven felül-MEGLÁTOGATTA KOLOZSVÁR VÁROSÁT a jelenleg hazánkban tartózkodó francia, német és indiai nőküldöttség. A repülőtéren a küldöttséget a tartományi néptanács, a városi társadalmi szervezetek képviselői és nagyszámú kolozsvári dolgozó nő fogadta. A vendégek meglátogatták a Victor Babes és Bolyai Tudományegyetemeket és a kolozsvári Gyermekek Házát A „FÁKLYALANG“ CÍMŰ SZÍNDARABOT, Illyés Gyula Kossuth-díjas színművét az 1954—1955-ös színiévad keretében az idén ősszel bemutatja a marosvásárhelyi Állami Székely Színház munkaközössége. A „Fáklyaláng“ próbái október elején kezdődnek. 40 SZÁZALÉKKAL NAGYOBB területen termesztenek az idén gyógynövényeket Iasi tartományban, mint az elmúlt évben. A tartományban több mint 4500 dolgozó paraszt, 35 kollektív gazdaság és 7 állami gazdaság kötött szerződést a Piafar állami kereskedelmi vállalattal. HÉT ISKOLÁT ÉS TIZENEGY KULTÚROTTHONT építettek önmegadóztatásból az utóbbi három évben Temesvár tartományban. Ezzel egyidőben 18 községet teljesen vagy részben villamosítottak. OLASZORSZÁGBA UTAZOTT a Román Népköztársaság vízilabda együttese, hogy részt vegyen a torinói Európa úszó- és vízilabda bajnokságon. AZ ÚJ TANÉV megkezdése alkalmából az Oktatásügyi Minisztérium könyvkiadója 244 új középiskolai könyvet adott ki összesen 9.970.000 példányban. TRAIAN DEMETRESCU ÉS ELENA FARAGÓ emlékmúzeumot avattak fel az elmúlt napokban Craiován. A múzeumot Traian Demetrescu költő egykori lakásában rendezték be. A LUDASBAJONI Kerelőszentpál községben a napokban új áruház nyílt. A község dolgozói nagy érdeklődéssel látogatták már a megnyitás napján az áruházát. Az első két nap bevétele közel 20.000 lej volt. TÖBB MINT SZÁZEZER RÉGI OKMÁNYT őriznek a iasi állami levéltárban. A legrégibb okmány 1399-ből való. A levéltár birtokában van mintegy kétmillió irat, kódex, 2000 régi kézirat. A levéltár anyagát állandóan gyarapítják a kutatók. 1952 óta 30.000 régi okmányt gyűjtöttek össze, köztük Stefan cel Mare korabeli eredeti pergamenteket, könyveket. SZŐCS F. MAGDA nyerte a sepsiszentgyörgyi „Dózsa György“ textilgyárban az augusztus 23 tiszteletére indított versenyt így elnyerte a „legjobb szakmunkás“ címet. 242.400 LEJ ÉRTÉKŰ TÜZELŐANYAGOT takarítottak meg az utóbbi hónapban a marosvásárhelyi CFR sűtőház munkásai. Külön jutalomban részesült Mészáros Béla mechanikus brigádja. A BÉKÁSI „V. I. LENIN“ VÍZERŐMŰ munkásai és technikusai az idén Vasile Roastan, Mamaian és Staaten nyaraltak. 800-nál több munkás tért már eddig vissza felfrissülten a különböző nyaraló telepekről, köztük Bilcu Dragos állami díjas mérnök, Barbarasa Enache brigádvezető és Stefan Ivanovischi almunkás. ORRSÖVÉNY MEGBETEGEDÉSEK ÉS SÉRÜLÉSEK műtéti kezelésére Sever Pascut, az aradi kórház sebészeti osztályának vezetője, új módszert alkalmazott. Már eddig is közel 3000 műtétet végzett el új módszerével igen nagy sikerrel. A NAGYKÁROLYI gépjavító központ dolgozói a traktorok és alkatrészek javítását Bugacsev munkamódszere szerint végzik. Az alkatrész osztályon már eddig előállítottak több kipuffogó csövet, kis motorokhoz szükséges kartert, vízpompa testeket, vascsavarokat