Előre, 1954. október (8. évfolyam, 2164-2190. szám)

1954-10-01 / 2164. szám

Világ proletárjai egyesüljelek I Évszázadokkal ezelőtt — szól a régi tör­ténet — talán ezer évnél is régebben, élt Kí­nában egy szegény asszony, akinek öt fia volt: a Liu-fivérek. Úgy hasonlítottak egy- eiásra,_ hogy olykor még a szülőanyjuk is összetévesztette eket. Pedig mégsem voltak egészen egyformák, mindegyikük különös ké­pességgel rendelkezett. A legidősebb ki tudta inni az egész tengert, a másodikat nem fogta a tűz, a harmadik bármilyen mélységet elért a lábával, a negyediknek keményebb volt a teste a legerősebb acélnál, a legkisebb pedig értett az állatok, és a madarak nyelvét!. Bé­kében éltek mindaddig, amíg a gonosz kor­mányzóéi nem fogatta a legfiatalabbat, aki figyelmeztette a vadállatokat, hogy rejtőzze­nek el a közelgő vadászok elől. De hiába akarta a kormányzó elpusztítani az ötödik Liut, a négy idősebb felváltva elfoglalta he­lyét a börtönbai, s csődöt mondott a mág­lya, a hóhér pallosa. Hiába taszították le az egyiket a szirtekről a• szakadékba, vagy a másikat a tenger mélyére — a Liu fivérek diadalmaskodtak és végül a zsarnok lelte ha­lálát a .tengerben. A nép pedig ujjongott és dicsőítette a legyőzhetetlen Liu fivéreket. Nemzedékről nemzedékre szállt ez a mesa Kínában. Az évszázados elnyomás idején milliók és milliók merítettek belőle hi'et és reményt, hogy a népet senki és semmi sem győzheti le. mert mindenki megértette, hogy az öt Liu-fivér maga a kinai nép. Október elseje, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának napja , önkényjelenül ..is-a. Liu-fivérek, történe­tére emlékeztet. Hiszen öt esztendővel ez­előtt ezen a napon beteljesültek a nép álmai. és reményei és az őpi .monda . valósággá" vált; győzött a nép! Egy évszázadon át volt Kina, mérhetetlen kincseivel együtt a nyugati kapitalista ha­talmak játékszere, amelyen kedvük, szerint osztozkodtak és nyerészkedtek. A forradalom győzelmével mindez- egy Csapásra megválto­zott. Kina ugyan ma Is olyan gyümölcs, amelybe minden Imperialista nagyhatalom szeretne beleharapni — de már nem teheti. Kína felszabadulásával uj nagyhatalom lé­pett a nemzetközi politika színterére. ,.Ez a nagyhatalom — állapította még Malenkov elvtárs —■ valamennyi békeszerető erővel együtt védelmezi a béke és a nemzetközi biz­tonság megszilárdításának érdekeit. Ez az igazán döntő fontosságú történelmi eredmé­nye a nemzetköz! élet utóbbi években lefolyt fejlődésének:. Ez az eredmény nem- csupán a bejért utat, hanem a távlatokat iá megvilágítja,“ Kina — vlláigrésznyi területével, az .embe­riség egynegyedét kitevő hatszázmilliós lakosságával, kimeíithetetlen nyersanyagfor­rásaival a múltban is vi iá gjelen tőségü biro­dalom volt. Óriás — de leláncolt óriás. Le­tépte láncait, felszabadultak roppant erői és — elsőként a gyarmati, .félgyarmati sorban élő népek' közül — döntő vereséget mért az imperializmusra. A kinai r.ép előtt a felemelkedés belátha­tatlan távlatait nyitja meg a békés építő munka' amelyben öt esztendő során óriási eredményeket ért el. Félévtlzed muH csak el azóta, hogy Kína még félfeudális, elmaradott ország volt — s hős népe ma -már első öt­éves tervén dolgozik. A Szovjetunió állandó segítségével a kínai Ipar ma már valameny- nyi fontos ágában túlszárnyalta a háború előtti legmagasabb szintet. Ugyancsak a Szovjetunió segítségével hozzáláttak 141 ha­talmas ipari üzem felépítéséhez, illetve kor­szerű kibővítéséhez. A nemrég még írástu­datlan kinai munkás ma a sangháji és sen- jáni gyárakban maga késziti el a gigászi fo­lyamszabályozási munkákhoz szükséges ha­talmas zsilipkapukat és gépi berendezéseket. Ezeken az építkezéseken még használják a vállon átvetett kosarakat, az évszázados kő- döngö'.őket, de ott vannak már a legmoder­nebb gépek is és egyre növekszik az uj tech­nikán biztosan uralkodó kinai munkások száma. A múltban rendkívül elmaradott kinai me­zőgazdaságban is forradalmi változások tör­ténitek. 450 millió kínai paraszt kapott föl­det, örökre véget vetettek a feudális ura­lomnak Kina falvaiban. A mezőgazdaság gé­pesítése még távolról sem nagyarányú, de a Szovjetunióból, a népi demokráciákból és az uj kinai üzemekből százával, ezrével ér­keznek a kombájnok, traktorok és más gépek Kina tengernyi rizs-, búza- és kaoliánmezőire. Az egykori földesúri robotban görnyedő jog­talan kinai paraszt felemelte fejét, a földmű­ves lakosságnak mintegy negyven százaléka kölcsönös munkasegély-esoportokban dolgo­zik, megalakult az első néhányezer termelő- szövetkezet. Az uj Kínában gyökeresen megváltozott a nép élete. Nemcsak az éhség szűnt meg,, nemcsak hogy szilárd pénzt teremtettek és 60—120 százalékkal emelték a reálbéreket, nemcsak uj lakóházak ezreit épitik a dolgo­zók számára, hanem óriási léptekkel halad a kulturíorradalom is. Ma szinte egész Kina tanul, csaknem 80 millió paraszt jár esti és téli iskolákra, csaknem minden munkás részt vesz valamilyen tanfolyamon. A hatalmas birodalomnak százezernyi, milliónyi' uj mér­nökre, technikusra, agromómusra, szakmun­kásra van szüksége. A kinai munkás megmyergeli a technikát, a kinai paraszt nem gyalogszerrel, nem is döcögős szekéren halad már — hanem trak­torra ül. Győzelmesen halad előre a kultur- forradrloan. A. nép nagy eredményeit erős néphadsereg, védelmezi. A forradalom idején jóformán csak könnyűfegyvereikkel rendelke­ző néphadsereg ma már korszerűen fel'egy- verzett, világviszonylatban is döntő katonai erő, amely — a Szovjet Hadsereggel fegy­verbarátságban — képes szétzúzni minden támadót. Világtörténelmi jelentőségű válto­zások ezék, amelyek kihatnak az egész em­beriség jelenére és jövőjére. Kína sokszázmilliós népe szilárd egység­ben tömörül Kina Kommunista Pártja és a népi kormány köré. Ez a hatalmas politikai és erkölcsi egység nyilvánult meg a nagy népi mozgalmakban — különösen az ameri­kai agresszió ellen és Korea megsegítésére irányuló mozgalomban — és ez nyilvánult meg ma is, az Országos Kinai Népképvisele­ti Gyűlésnek a napokban lezajlott üléssza­kán. Az Országos Kínai Népképviseleti Gyű­lés első ülésszaka 1954 szeptember 2(Lán lelkes, ünnepélyes légkörben egyhangúlag elfogadta a Kinai Népköztársaság alkotmá­nyát, amely rögzíti a kínai nép küzdelmé­nek a nemzeti függetlenségért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért v.ivott hosszú, hősies harcának eredményeit. A Kínai Nép- köztársaság alkotmányának elfogadása előtt az egész' nép több mint két hónapon át rész­letesen megvitatta az alkotmány tervezetét. Az alkotmánytervezet országos megvitatásá­ban több mint 150 millió ember vett részt. Az Országos Kinai Népképviseleti Gyűlés ülésszakán Kína lakossága valamennyi nép- rétegének és valamennyi nemzetiségének kép­viseletében 1197 küldött szavazott a javasolt alkotmánytervezet elfogadása mellett. A Kínai Népköztársaság, a béke uj világ­hatalma nem áll egyedül. Nagy barátsága a Szovjetunióval egyre mélyül és erősödik. Ez a barátság a gazdasági és kulturális élet mindén területén nyújtott önzetlen és sok­oldalú segítségben is megnyilvánul. Kína ma bőven' merit a szovjet tapasztalatokból, a szovjet segítség alapvető hozzájárulás öt­éves .'tervének megvalósításához. Szoros ba­ráti kapcsolatot tart fenn Kina a népi demo­kratikus országokkal, köztük hazánkkal is. Büszkék vagyunk arra, hogy a mi gyáraink­ban készült gépek is hozzájárulnak Kina iparosításához, a kinai nyersanyag és más szállítások pedig nagy segítséget jelentenek számunkra a szocializmus építésében. A mü- vésiesopoíMí, kiállítások, filmek cseréje ré­vén mindjobban megismerik egymást népe­ink, mind szorosabbra fűződik barátságunk. A Szovjetunió és Kina nagy történelmi ba­rátsága, Kinának a többi népi demokratikus országgal való barátsága és szövetsége réglő! fogva szálka az imperialisták szemében. En­nek a barátságnak az ereje nemegyszer visz- szarettentette már őket távolkeleti kalandor­politikájuk céljainak a megvalósításától. Kü­lönös aggodalommal figyelik, hogy a Kínai Népköztársaság hatalmas sikerei, következe­tes bákepolitikája milyen mély hatást gya­korol Ázsia és valamennyi gyarmati ország népeire is. A Kina és India népei között egy­re mélyülő őszinte barátság a mai világpo­litikai helyzet egyik legfontosabb .ténye. öt éve próbálkoznak az Imperialisták dip­lomatái,, kémei és propagandafőnökei Kina és a Szovjetunió, Kina és a demokratikus országok, Kina és a szabadságukért küzdő gyarmati népek barátságának megbontásával. De ez a barátság minden törekvésük ellenére szilárd és egyre erősödik. Viszont az Ameri­kai Egyesült Államok és szövetségesei, kü­lönösen Anglia között annál inkább kiéleződ­tek az ellentétek a Kínához való viszony kérdésében. Anglia és számos kapitalista or­szág saját érdekében követeli a kereskedel­mi kapcsolatok helyreállítását Kínával. A nyugati burzsoá körökben is mindinkább ter­jed az a belátás: senki sem viselkedhet úgy, mintha a hatszázmilliós Kína a világon sem lenne és hogy a Kínai Népköztársaságot az amerikai kormány csökönyös ellenállása el­lenére is be kell bocsátani az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe. A Szovjetunió többször nyomatékosan követelte, hogy állítsák visz- sza a Kínai Népköztársaság törvényes jo­gait a nemzetközi fórumokon. Akárhogyan is vonakodnak egyes imperialista kormányok, tudomásul kell venniök: ma a nemzetközi politika egyetlen lényeges kérdését sem le­het eldönteni a Kinai Népköztársaság rész­vétele nélkül. Ma, a Kinai Népköztársaság megalakulá­sának ötödik évfordulóján, a világ népei, körtük hazánk népe is, szeretettel és tiszte­lettel, testvéri együttérzéssel tekint a nagy kinai népre. Köszöntik az uj Kínát, amely a békéért folyó világküzdelemnek a Szovjet­unió ’ mellett a legerősebb és következetes harcosa, a béke győzelmének hatalmas erődje. A Kinai Felszabaditó Néphadsereg ének­és táncegyüttesének látogatása a fővárosi Mao A kinai felszabadító néphadsereg ének- és táncegyüttese, Csen 1 tábornok vezetésével, csütörtök délelőtt meglátogatta a fővárosi Mao Ce-tung gyárat. A gyár dolgozói röpgyútést rendeztek a vendégek tiszteletere s ez alkalommal az ál­lami' díjjal kitüntetett magasnyomású kazán kicsinyített mását nyújtották át ajándékul az együttesnek. A kinai művészek ezután nagysikerű elő­adást tartottak.. Ce-tung gyárban A Kínai Népköztársaság kikiáltásának ötö­dik évfordulója alkalmából rendezett kínai filmfesztivál keretében a „Patria“ filmszín­házban csütörtök este bemutatták a „Rejtje­les levél“ cimü játékfilmet. A film, amely Csan Csun-szian szövegköny­ve alapján készült a sanghai filmstúdiókban, nagy sikert aratott, (Agerpres) LAPUNK TARTALMÁBÓL! KOVÁCS GYÖRGY: megjegyzések aa Állami Székely Színház munkájáról (2. oldal) Dr. KERESZTES LÁSZLÓ: Nagyobb szakmai segítséget akarunk adni a dol­gozó parasztságnak (2. oldal) Az első gyakorlat (2. oldal) GÁLÉ ANDRÁS: Uj nap Ázsia felett (3. oldal) A hatszázmilliós család (3. oldal) A szovjet emberek köszöntik a nagy ki­nai népet (4. oldal) Az ázsiai és nyugati sajtó egyaránt Kina részvételét követeli a nemzetközi kér­dések megoldásában (4. oldal) Meg kell oldani a német kérdést (4. oldal) Az RMP KV űdvGzlőtávirafa az AusztrS» liai Kommunista Párthoz (4. oldal) Tovább folynak a tárgyalások a Wehr­macht feltámasztásáról a londoni érte­kezleten (4. oldal) Szovjet—svéd egyezmény a hajótöröt­tek közös megmentésére (4. oldal) TÁVIRATOK MAO CE-TUNG elvfársnak, a Kinai Népköztársaság elnökének PEKING A Kinai Népköztársaság kikiáltásának ötödik évfordulója alkalmából a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége szívből fakadó üdvözletét küldi önnek, elnök elvtárs. A román nép határtalan örömmel köszönti a kinai nép nagy győzelmeit és teljes sikert kiván a békéért, demokráciáért és szocializmusért vívott harcban. A ROMAN NÉPKÖZTARSASAG NAGY NEMZETGYŰLÉSÉNEK ELNÖKSÉGE CSU EN-LÁJ elvfársnak, a Kinai Népköztársaság államtanácsa elnökének PEKING A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából a Román Nép- köztársaság, a román nép és a magam nevében szívélyes Jókívánságaimat tolmácsolom önnek, á Kinai Népköztársaság államtanácsának és a nagy kinai népnek. A román nép tiszta szivből újabb, még nagyobb sikereket kiván a nagy kinai nép­nek a Kínai Népköztársaság fejlesztésében s az egész világ békéjének megvédéséért folyó harcában. GH. GHEORGHIU-DEJ a Román Népköztársaság minisztertanácsá­nak elnöke CSU EN-LÁJ elvfársnak, a Kinai Népköztársaság államtanácsa elnökének, külügyminiszternek PEKING A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából őszinte jókíván­ságaimat tolmácsolom önnek. A román nép újabb sikereket kiván a kinai népnek a szocializmus felépítése nagyszerű müvében s a béke megvédéséért folyó harcban. SIMION BUGHIC1 a Román Népköztársaság külügyminiszter* II I ............. I ■ I I-I.I.I.II I 1.. I. ■■ Diszgyülés a fővárosban a Kinai Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából Áz SZKT színházában csütörtök este diszgyülés zajlott le a Kínai Népköz­társaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából. A diszgyülésen a következő elvtársak vettek részt: Gh. Gheorghiu-Dej, I. Chi- sinevsehi, Chivu Stoica, Mogyorós Sándor, Emil Bodnáras hadseregtábornok, Petre Boriiá, Constantin Pirvulescu, D. Coliu, Al. Dräghici, M. Dalea, dr. C. I. Parhon akadémikus professzor, S. Bughici, Constanta Cráciun, Sorin Torna, Ljuba Chisinevschi, A. Bunaciu, az RMP KV-nek, a kormánynak és a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének tagjai, a központi intézmények és a társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok és tisztek, tudósok, művészek és a szocialista versenyek élenjárói. Az elnöki asztalnál a következő elvtársak foglaltak helyet: Gh. Gheörghiu­Dej, I. Chisinevschi, Chivu Stoica, Mogyorós Sándor, Emil Bodnáras hadsereg­tábornok, Van Ju-pin, a Kinai NK bukaresti nagykövete, Constanta Cráciun, Csen I tábornok, a felszabadító kinai néphadsereg ének- és táncegyüttesének vezetője, M. Macavei. Az ünnepség az RNK, a Kinai NK és a Szovjetunió himnuszaival kezdődött. A gyűlést Constanta Gráciun művelődésügyi miniszter nyitotta meg. Beszédet mondott I. Chisinevschi, a minisztertanács első elnökhelyettese, az RMP KV politbürójának tagja. Ezután Van Ju-pin, a Kinai NK bukaresti nagyköveté beszélt. A megjelentek lelkesen tüntettek a román és a kinai nép megbonthatatlan barátsága, a béke, a demokrácia és a szocializmus nagy tábora és annak veze­tője, a nagy Szovjetunió mellett. Az ünnepség a kinai felszabadító néphadsereg és a hazai fegyveres erők ének- és táncegyüttesének műsorával fejeződött be. A két együttes közösen is adott elő román, kinai és szovjet népdalokat. A hangverseny nagy sikert aratott. (Agerpres) A II. PÁRTKONGRESSZUS ÉS NOVEMBER 7 TISZTELETÉRE Üzemünk egy napja Napról napra szebb munkasikerzket hoz felszínre a II. pártkongresszus és novem­ber 7. kÖ3iöntésére íelyó országos szocialista verseny. Szerkesztőségünkbe naponta tucatszämra érkeznek a levelek az ország minden részéből, amelyekben munkások, dol­gozó parasztok, értelmiségiek közük velünk eléri eredményeiket, a kongresszusi felaján­lásaik teljesítésének egy-egy nagyszerű állomását, ilyen levelei kaptunk ma egyik saj* tólevelezőnl.tol — Gheréioiu loan elvtárstól — a fővárosi Augusztus 23. üzemek dol­gozójától. AZ ELSŐ ÚJÍTÁS Fiatal, játékosszemü lány lép be a műszaki iroda ajta­ján. Zavartan lép Icnim Gheorghe mérnök asztalá­hoz, majd kiteregeti arra a kezében hozott iratcsomót. Újítási javaslat. Felső sar­kán a neve: Ionescu Rodica minőségi ellenőr. Nemrégen dolgozik az üzemben, ez az első újítási kísérlete. Ezért is áll olyan bátortalanul, fü­lig vörösödve a terveket ta­nulmányozó mérnök előtt. — Nagyon ötletes — néz fel végül a mérnök. — Azt hiszem, beválik. — Egész biztosan beválik, mérnök elvtárs. Háromszor is ellenőriz em a számításai­mat. Be kell válnia. Nem világrengető talál­mány. Egyszerűen egy korn- parátor-óra ' beiktatásával módosította az eddig hasz­nálatos mikrométert, hogy 1- től 1000 milliméterig.lehessen mérni vele. De ez az ELSŐ UJITASA. Ezzel nyitotta, ki maga előtt a kaput, amelyen belépett az ujtipüsu, szocia­lista ifjumunkásúk sorába. ÜNNEPI MŰSZAK A kongresszusi előkészü­letek már magában is ünne­pélyessé teszik ezeket a na­pokat. De a szerszámmühely munkásai külön ünnepi mű­szakot hirdettek az uj soro­zat legyártására. Badescu Gheorghe esztergályo* 600 motorosapágyat kapott meg­munkálásra. A legjobb alka­lom kínálkozott Bikov és Bortkjevios gyorsforgácsolá­si módszerének alkalmazá­sára. Hamarosan elvégezte a szükséges számításokat, majd a késeket készítette elő. De még nem fogott mun­kához. Előbb az esztergapad körül teremtett rendet. Bal­oldalt gúlába rakta a csap­ágy-öntvényeket, hogy kéz alatt legyenek, külön ládát készített elő a forgács, szá­mára és végül eltakarított minden szükségtelen szerszá­mot. Utána minden nap majd­nem szünet nélkül ontotta Badescu gépe a vörösen iz­zó fémforgácsot). S a gép jobboldalán gyorsan felhal­mozódtak a csillogó, hajszál­nyi pontossággal esztergált kész csapágyak. Maga sem tudja már, mennyit eszter­gált az első és második na­pon, de azt már az égési üzem megtudta, amikor ki­lencedikén, 13 nappal • ha­táridő előtt, 400 darabot a- dőlt át a raktárnak késze* hibátlanul. „SZEMÉLYES ÜGYBEN*-. Spataru Florea, a vagon- gyár mestere nagyon nehezen szánta rá magát, hogy eltá­vozási engedélyt kérjen fő­mérnökétől. Személyes ügy­ben, ritkán s akkor sem szí­vesen hagyja Ott a munkahe­lyét. Igaz ugyan, hogy ez is nagyon fontos ügy, nem tűr halasztást, de mégis csak „személyes ügy“. Főnöke meg is kérdezte: — .Mi baj Spataru elvtárs? Csak nem beteg? — Cseppet sem, főmérnök elvtárs. Sokkal fontosabb dologról van szó: a fiamat a- karom beíratni a műszaki középiskolába. Egy ófa múlva 'már ott álldogált a többi szülővel az iskola udvarán. A fiatalok, a holnapi osztálytársak is hamarosan összebarátkoztak. Az igazgató kérdésére, hogy milyen szakmára készül, már Tica is ,,felnőttesen“ vágja ki: szerelőnek, aztán... mér­nöknek. Nagyon fontos dolog ez, még ha „személyes ügy“ is. Áüjuk szavunkat (Tudósítónktól) Az ülé­sek előtti megszokott zsi- bongás elcsitult. Csak ket­ten nem vették észre, hogy Albert Károly, a végrehajtó- bizottság elnöke, a torkát köszörüli már.' A beállott csendben annál furcsábbnak tűnt a szokatlanul hangos kijelentés: ammondó va­gyok, hogy az adófizetést is bele kell venni. Többen elnev^tték magu­kat. Erre aztán feleszméltek a vitatkozók is. Elhallgat­tak. Az elnök kinyitotta az új­ságot és megszólalt: —Elvtársak. Ahogy tud­ják Galati tartomány dol­gozói versenybe szólítják az ország népét a II. pártkon­gresszus és november 7 tiszteletére. Versenyre hív­nak bennünket: is. Mutassuk mi’g, mit tudnak a nyárád- gálfalviak. — Helyes! — kiáltották többen. Halljuk a felhívást. Albert Károly ismertette az ujságközleményt s meg­indult a vita. Ki ezt, ki azt javasolta. Voltak olya­nok is, akik túl sokat Akar­tak belevenni a munkaválla­lásba. A higgadtabbak fi­gyelmeztették őket: vi­gyázzunk, hogy ' mit válla­lunk, nehogy csúfság essék rajtunk a végén. Miután megegyeztek, az elnök felolvasta a választ: 1. Október 10-lg befejez- j zük a buzavetést és csak tisztított, csávázott, csiraké­pes magot vetünk. 2. Október 15-ig betakarít­juk ez összes kapásnövénye­ket. 3. Október 25-ig betakarít­juk a szőlőtermést és felvi­lágosító munkát végzünk a must szakszerű kezelésé­nek érdekében. 4. A kalászosok közül az őszi búzát 350 hektáron eürüsorosan vetjük. 5. Október elsején bein­dítjuk a mezőgazdasági szaktanfolyamokat. Nyárád- gálfalván 50, Tompán 30, Kisadorjánban és Nagyador- jánban 20—20 részvevővel. 6. Az őszi mélyszántást a község és a hozzánk tartozó falvak egész területén októ­ber 30-ig befejezzük és jó minőségű munkával bizto­sítjuk a jövő évi termést. 7. November 7-ig az ösz- szes tavaszi vetőmagokat külön választjuk és tavaszi vetésig megfelelő helyen tá­roljuk. 8. A téli agrotechnikai tanfolyamokon meggyőzzük a dolgozókat arról, hogy a kapásnövényeket négyzete­sen ültessék az egész terület húsz százalékán. 9. Október 30-ig teljesít­jük a beszolgáltatás! terv esedékes részét. 10. Nugyadorján faluban október 301g befejezzük ai önadóból épülő iskolát. 11. Sárd és Tompa között 5, Kisadorjánban egy kiló­méteres távon, önkéntes munkával kijavitjuk az utat. 12. Október 30-ig biztosít­juk a szövetkezet felvásárlás si tervének teljesítését.. 13. Vállaljuk, hogy az adót, az állami biztosítást (ADAS) és az önadót októ­ber. 30 ig befizetjük. 14. A fenti munkavállalás 6ok teljesítése érdekében választókerületenként haza­fias versenyeket szerve­zünk. A versenyek eredmé­nyét minden vasárnap « kulturotthonban ismertet­jük. Néhány pillanatra csend támadt. Az emberek mág- cgySzer mérlegelték a hal-' lottakat. Másként hangzik a vállalás Így, összefoglalva mint a vita hevében. Nagybajusza középkorú férfi állt fel. Márkódi Mi­hály középparaszt — Ammondó vagyok, hogy minden szó helyes. De most aztán lássunk munká­hoz. — így vélekedem én is —■ csatlakozott hozzá Bus'ya István. Ha eddig az élen jártunk, maradjunk ott ezu­tán is. ' — Ott maradunk! fogad- koztak a többiek. Alijuk a szavunkat. CSILL A GK Ö Gyönyörű a hazánk. A baragani síkság végeláthatatlan szántóföldjei, az enyhe lejtésű küküllőmenti dombok, a fenyve­sekkel bontott görgényi havasok változa­tossága. De ha a Békás-szorosba vezet a természetjáró útja, mégis megillet'ódik. Összeszorul a szive. Egbenyuló sziklafa­lak lábánál kergetik egymást zúgva, taj- tékozva a Békás-patak siető hullámai. Odafenn a magasban örökös szél cib'álja a cserjét. Az égboltnak csak egy kis da­rabja látszik. Lenyűgöző kép. A többitöl büszkén jélrehuzódva, ma­gános sziklabérc uralja a tájat. Az Oltár­kő. Meredek falai szinte hivalkodóan éreztetik: alpinista legyen, de a javából, aki birodalmamba mer hatolni/ Az Oltárkő csúcsán néhány napja öt­ágú vörös csillag ragyog. Bátor ifjak tűzték ki az oromra, örök emlékeztetőül arra, hogy iiz év előtt, keld felöl erre jöt­tek a felszabadítók. ★ A tízéves évforduló méltó köszöntésé­nek vágyából fogant a Csillag kitűzésének gondolata — a II. pártkongresszus és november 7 tiszteletére valósították meg. A céltudatos munkával párosult ifjúi lel- _ kesedés győzelmeként. A feladat megoldása gondos előkészí­tést igényelt. A csillagot Vízi Mihály, a marosvásárhelyi ,,Encsel Mór"-gyár fia­tal mérnöke tervezte. Ki kellett számí­tania, mekkora legyen, hogy ne csak apró pontnak tűnjék odafenn a magas­ban. Gondolnia kellett arra is, hogy mi­nél könnyebben felszállithassák. Végül hét darabban készítették el az „Encsel Mó "-gyár, a ,Minszki Lajos’’- üzem és a „Ciocanul“ szövetkezet munká­sai. Átmérője hét méter, súlya 1600 kg. Időközben az Oltárkő lábánál sátrat ve t az alpinista csoport. Vezetője Csíki István, a mezögerebenesi néptanács vég­rehajtó biznttságánqk titkára. Nem elő­ször készült a büszke szikla meghódítá­sára. Néhány éve — amikor még üzemi munkás volt — néhány más ifjúval együtt 5 tűzte ki a csúcsra a sarló-kala­pácsos vörös lobogót, a kitépett fasiszta zászló helyébe. Itt vannak a többiek is: Szőke József motortekercselő. Ma ion Er­zsébet nyomdai munkás. Sut Károly és Sepsi Sándor autószerelők, Rozonczi Mó­zes és Bokor Mihály, az állattenyésztési iskola diákjai- De most a feladat sokkal nehezebb. Éppen ezért eljött Brantts Jó­zsef is az „Encsel Mór”-üzemból, hogy technikai segítséget nyújtson a Csillag összeállításához. Mindannyian ifjumunká sok. Tettrekész, bátor r nberek. Az uj éle> élvezői és építői, ek már a tudás, a gyár, hazánk mind, a kincse. Hegyet völ­gyet bejártak s mesterei a sziklamászás­nak. A nagy — önként vál­lalt — leiadat megsokszo­rozza erejüket. Hajnalban még köd go- mo'.ygott odafenn a magas­ban, mikor hárman első ro­hamra indultak a szikla el­len. „Harci" jelszerelésük: mászócipő, viharkabát, má­szókampók és kapcsok, biz­tosító és ereszkedőkötél, kö­téllétra és kalapács. Szabá­lyos alpinista felszerelés. Jár ez minden dolgozónak, ná­lunk, aki ezt a bátor spor­tot szereti. Csíki István halad elől. Beveri az első vaskapcsol a sziklába és kötéllel hozzá- erösili magát. így halad lé­pésről lépésre, felfelé. Óva­tosan választja ki a tám­pontokat. Néha mégis szét­morzsolódik a mészkő. Ilyen­kor gyorsabban ver a fiatal alpinista szive. De a biztosi- tókötél megakadályozza a zuhanást. Megérkeztek. Káprázatos látvány tárul elébük. A Bé­kás-szoros sziklaerdeje. Völ­gyek, patakok, apró pontok­nak tűnő emberek. De nincs ideje a szem­lélődésnek. Sátrat kell verni. Haragos szél csattogtatja a ponyvát. Mintha til­takozna birodalma elfoglalása _ ellen. Nemsokára mégis készen áll a sátor. Pi­henni térnek az alpinisták. Nagy munka kezdődik másnap reggel. Kőtélaobot szerelnek■ Drótkötélen húzzák fel a cementet s a tartóoszlopot, amit a sziklát, gyaznak. De a java csak ez­után ke ikezik. A Csillag darabjainak felhúzású A keret, egymaga hat mázsa. — MehetI — jelzik alulról. Megfeszül a drótkötél, elindul a vasszerkezei felfe­lé. Lassan, óvatosan. Egyszer csak meg­akad. Aztán a súlya szétmorzsolj'a at útjába áltó szikladarabot. — Vigyááázzll! — harson a figyelmez­tetés. A léniáitok sziklatömbök mögött keresnek menedéket. Kőzápör indul a magasból. Kopogása akár a jégesőé. Beborul. Őlomszürke jellegek borítják az eget. Villámok cikáznak s a menny­dörgést sokszorosan verik vissza a szik­lafalak. Most valóban jeges eső korbá­csolja a támadókat. Az Oltárkő nem egy­könnyen adja meg magát. De az ifjak nem riadnak vissza. A munka megy to­vább. ★ Tíz napig tartott a Csillag darabjainak felvontatása. Jónéhány napig a szerelés. A környék lakosai és a Gyilkostónál üdü­lő dolgozók gondolatban maguk is részt vettek a me ész vállalkozásban. Szivszo- rongva figyelték az ifjak erőfeszítését. Az avatóünnepségen együtt örvendtek a sikernek. S mire odafenn a csúcson meg­jelent messzeláthatóan az ötágú csillag, szabadságunk, győzelmeink, uj életünk jel­képe, a nép ajkán megszületett az Oltár­kő uj neve: CSILLAGKÖ, ADRIÁN MIKLÓS A sziklafalon .,. I Vili évf., 2164 sz. 4 oldal, ára 20 báni 1954., október 1., pánfek Köszöntjük az ünneplő Kínát

Next

/
Thumbnails
Contents