Előre, 1954. november (8. évfolyam, 2191-2215. szám)

1954-11-02 / 2191. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! Szovjet drámák hazai színpadon Tíz éve már, hogy új levegő, új problémák i­y hősök jelentek meg színpadjainkon, az első szovjet darabok bemutatásával. Az új­­típusú színjátszás útját azok a drámák nyi­tották meg országunkban, amelyekből elő­ször ismert magára az új munkás- és pa­rasztközönség, amelyekben először látta meg jövőjének útját. Az első szovjet bemutatók­kal lépett a színpadra és a nézőtérre egy­szerre a dolgozó nép. Színházaink fejlődésének, színművészeink alkotásának fontos állomásait jelezték e tíz esztendő folyamán a szovjet színdarabok bemutatói. A polgárháború hatalmas drámái: Vszjevolod Ivanov ,,Páncélvonat“-a, Tre­­nyov nagy műve, a „Ljubov Jarovája“, Gor­­batov: „Apák ifjúsága“, Lavrenyev: „Leszá­molásba, Rachmanov ,,Viharos alkonyat“-a nézők és színészek számára egyaránt felejt­hetetlen élményt jelentett. A régi világ ha­lálát s az új születését egy drámai mozzanat­ba sűrítve ismertük meg valamennyiből. Ugyanannak a két szembenálló frontnak más és más szakaszait, ugyanannak a népnek más és más rétegeit láttuk a forradalom tűzpróbáján keresztülmenni. A menekülő fe­hér tisztek , az élet legmélyéről feltörő, ron­gyos partizánok harca a győzelmet jelentő páncélvonatért, az egyszerű gazdaemberből vezérré növő Versinyin s a hőssé magaszto­suló kis megalázott kínai, a személyes bol­dogsága roncsain keresztül is a forrada­lom győzelme felé törő bolsevik tanítónő, Ljubov Jarovája, a megrendítő leszámolás egy régi orosz tiszticsaládban a régi élet­tel és régi világgal, a fiatal diáklány, Na­tasa Loginova s az öreg tudós, Polezsajev Útja, szenvedésen és küzdelmeken át a dia­dalmas munkásosztály felé, — egy nagy kor nagy harcait és nagyszerű embereit állí­totta elénk, a nagyszabású hősökhöz és témához méltó drámákban. A felszabadult tömegek életébe a szocialista üzemekbe s a kolhozfalvakba, a szovjet értelmiség körébe­­vezet el számos más nagysikerű szovjet da­rab. így a Sztálin-díjas Kornejcsuk emléke­zetes sikerű művei, az „Ukrajna mezőin“, a ,,Bodzaliget“, a „Platón Krecset“, Szofronov ,,Moszkvai jellem“-e, vagy, Pavlenkó világ­hírű regényének, a ,,Boldogságának szín­padi változata. És végül a békeharc nagy mondanivalóit is a szovjet drámaírók vitték elsőnek színpadra, az ügy jelentőségét meg­illető művészi vértezettel, olyan művekben, mint Konsztantyin Szimonov „Orosz kér­désbe, Jakobszon ,,Két tábor“a, Burjakov- Jszkij Fucsik-darabja, a „Prága enyém ma­rad“ s a hosszú évek óta lankadatlan sikerű Punajevszkij-operett, a „Szabad szél“. A szovjet színdarabok új, szokatlan felada­tok elé állították színházainkat s ezeknek a feladatoknak a művészi megoldása elő­revitte őket az újtípusú színjátszás, a szocia­lista realista színjátszás útján. A legfon­­tosab tényező, amelyet a szovjet dráma ho­zott a színpadra nálunk, az az új főszereplő: a tömeg. Az a főszereplő, akit az Októberi Forradalom hozott a történelem színpa­dára. Színházainknak nem volt könnyű ez a feladat, hiszen a polgári dráma, a felszaba­dulás előtti színjátszás egyeduralkodója, csak egyéneket szerepeltetett, a sokaság nem volt számára fontos. Ezért a régi színpadon csak élettelen statiszta csoportok voltak, de sohasem tömeg. A szovjet drámák olyan feladatok elé állították színészeinket és ren­dezőinket, mint például a torony­jelenet a „Páncélvonatban“, vagy a palotafoglalás az ,,Apák ifjúságáéban, vagy a „Leszámolás“ utolsó felvonása az októberi rohamra induló hadihajón. És sok esetben igen szép eredmé­nyeket értek el, így a fővárosi Hadsereg­színház, a „Leszámoláséban, a kolozsvári magyar színház a „Páncélvonat“ ban, a nagybányai magyar társulat az „Apák ifjú­ságikban. A másik nagy és lelkesítő feladatot az újtípusú ember, a kommunista hős alakjának megformálásával tűzte színé­szeink elé a szovjet dráma. Ez a feladat nagy elmélyülést, pártosságot, egyszerűséget, forradalmi lelkesedést követelt meg színé­szeinktől és ezen a vonalon is láthattunk ez elmúlt évek­től vám­án igen szép eredmé­nyeket, így a „Páncélvonat“ bukaresti elő­adásában Gh Calboreanu állami díjas érde­mes művész nagyszerű Versinyinje Szabó Ernő állami­­díjas érdemes művész felejthetet­len Polezsájev professzora a „Viharos al­­konyat“-ben, Glody Bertola meleg és őszinte Ljubov Jarovája alakítása a Municipal elő­adásában, a fiatal Elena Sereda megrázó forradalmár diáklánya Trenyov másik darab­jában, a „Gimnazisták“ ban, Kovács György állami díjas érdemes művész emlé­kezetes szép alakításai Fucsik szerepében és a „Két tábor“-ban amelyért az állami díjat is kapta A szovjet darabokon végzett munka segítette hozzá színészeinket és rendező­inket, hogy hiteles típusokat és légkört tud­janak teremteni az ugyancsak a szovjet drá­mák példájára megszületett első hazai, idő­szerű tárgyú színdarabokban. A szovjet drá­mák pozitív hőseinek írói és színészi megfor­málása segítette hozzá a román és magyar írókat és színészeket a kommunista munkás, paraszt és értelmiségi típusának megformá­lásához. A szovjet színdarabok tudatosították szín­művészeinkben a művészetük harcos jel­legét és feladatait, a színjátszás pártosságát, amit — a szovjet darabok előadásán tanulva — egész tevékenységükre, például a világ-­ irodalmi klasszikusok játszására is kiter­jeszthettek. A szovjet drámákon csiszolódott fegyverré, az új ember kialakításáért, az új társadalom felépítéséért vívott harc fegyve­révé, legjobb színészeink művészete. Ugyancsak a szovjet színművészettel való szoros kapcsolatnak, a szovjet kultúra meg­ismerésének köszönhetjük színházaink műso­rának kibővülését az orosz klasszikusok Gribojedov, Gogoly, Osztrovszkij, Csehov és főleg az orosz klasszikusok s a szovjet drá­ma közötti híd, a szocialista realizmus aty­ja, Gorkij­­műveivel. Az immár klasszikussá vált szovjet drámák egyenes folytatói a klasszikus orosz drámának és nem is érthet­ni meg őket teljes mélységükben az orosz klasszikusok ismerete nélkül. Színművészeink számára hatalmas iskola s a legnemesebb feladatok egyike volt azoknak az osztrov­­szkiji, csehovi, gorkiji műveknek az előadá­sa, amelyekkel annak idején Sztanyiszlávszkij kidolgozta a szocialista realista színjátszás alapjává vált módszerét, a színpadi típusal­­kotás, légkörteremtés, a hitelesség, pártos­ság, világos eszmeiség módszerét A mi színészeink is Csehovot és Gorkijt játszva tanulták Sztányiszlávszkijt, a „Három nő­vérben, a „Sirály“-on, a ,,Kispolgárok“-on, az „Ellenségeken keresztül válik vérükké az a módszer, amely a Ljubov Jarovájok és Polezsájevek, a Godum matrózok és a Natá­lia Kovsik-szerű szovjet elnökök hiteles szín­padi típusának megalkotásához, az új hazai drámák hőseihez, sőt, nemzeti klasszikusaink mélyebb, igazabb színpadi ábrázolásához el­vezet. A kolozsvári magyar színház felszaba­dulás utáni fejlődésében egyenes az út az „Ellenségek“-től s a „Vássza Zseleznová“­­tól az „Ukrajna mezőin“ szovjet faluján s a „Mezítlábas menyasszony“ mezőségi fa­luján át az új „Bánk bán“-ig, éppúgy, mint a Székely Színházéban a „Kispolgárok“-tól s a „Jegor Bulicsov“-tól, a „Viharos alkonyat“­­on át, az „Úri muri“-ig s a „Fáklyaláng“­­ig. Színészeinknek szinte legnagyobb alakí­tásai fűződnek az orosz klasszikusokhoz. A bukaresti ,,Erdő“ (Osztrovszkij vígjátéka) két állami díjjal kitüntetett főszereplője: Lucia Sturdza Bulandra, az RNK népművésze és Jules Caraban, Delly Ferenc állami díjas érdemes művész, Jegor Bulicsovja, Szabó Ernő polgármestere, Radu Beligan és Ana­­tol Constantin Hlesztakovja, Hamvay Lucy polgármesternéje a „Revizor“-ban, Lucia Sturdza-Bulandra és Pór Lili érdemes mű­vésznő Vássza Zseleznova-alakítása, s min­denekelőtt a bukaresti Nemzeti Színház „Három nővér“ előadása, vagy Kovács György emlékezetes nagy alakításai. Tyetye­­rev, Csackij „Az ész bajjal jár“-ból, Sza­­tyin az „Éjjeli menedékhely“-ből, Trigorin a­­„Sirály“-ból a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő színjátszásának legszebb eredmé­nyei közt állanak. Az idei Román-Szovjet Barátság Hónapja utolsó hetében, a színházak országszerte új bemutatókkal és nagysikerű felújításokkal ünnepük a szovjet színház hetét. A főváros­ban a fiatal színészek országos versenyén díjazott előadások, Trenyov „Gimnazisták“­­la s Afinogonov „Kisunokám“ című da­rabjának mindkét szereposztása megy a Nemzetiben és a Hadsereg színházában, a filmszínészek kamaraszínházában pedig a Lenin ifjúságát felelevenítő „Család“, Po­pov drámája. A magyar színházak közül a marosvásárhelyi több sikeres régi előadá­sát felújítja, így a ,,Leszámolás“­, a „Két tábor“-t, a „Nem magánügy“-et; a nagybá­nyai magyar társulat a magyar színházak közül elsőnek mutatta be a napokban Ar­buzov „Tanyá“ ját, mely hosszú évek óta változatlanul műsoron van, a nagyváradi színház pedig nagyigényű Gorkij bemutató­val, a magyarul eddig még sose játszott .­Legutolsók­-kal ünnepii az Októberi Forra­dalom harminchetedik évfordulóját Színhá­zaink, színművészeink az ünnep küszöbén újból felmérik, hogy mit köszönhettek ebben a tíz esztendőben a szovjet drámának s a szovjet színjátszásnak és legjobb tudásuk­kal, művészetük teljes vértezetével készülnek a szovjet nép s a szovjet színművészet kö­szöntésére. Üzembehelyezték az új marosvásárhelyi automata telefonközpontot A Nagy­­Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére október 30-án délután­ ♦ órakor üzembehelyezték Marosvásárhelyen az új automata telefonközpontot A szerelési munkát több mint egy évvel ezelőtt kezdték meg. A posta épületére még egy emeletet húztak, a telefonszolgálat he­lyiségeit kibővítették és korszerűsítették. Marosvásárhelyen 1912 ben helyezték üzembe az első telefonközpontot. Ez azonban rövidesen elégtelennek bizonyult. A második világháborúban a visszavonuló fasiszta hor­dák felrobbantották a telefonközpontot. A felszabadulás után a telefonközpontot ismét üzembe helyezték, de az már nem tudta ki­elégíteni a rohamosan fejlődő város szükség­leteit Ezért időszerűvé vált az új központ létesítése. A marosvásárhelyi új automata központ a lehető legkorszerűbb- Teljes egészében cseh­szlovák vállalatok szállították. Építésével egyidejűleg a város telefonhálózatát további 25 kilométerrel kibővítették, a város köz­pontjában a külső vezetékek helyett kábele­ket fektettek le. Számos új készüléket szereltek fel, ami le­hetővé tette, hogy a telefonelőfizetők száma meghaladja az ezret. Az előfizetők száma szüntelenül szaporodik. (Agerpres) Vili, évf., 2191.-gS 4 oldal, ára 20 báni 1954., november 2., kedd b SIMON MAGDA: Az én postásaim ! (2. oldal) SÍPOS BELLA: Egy vasúti munkás emlé­kezik (2. oldal) DÁNOS MIKLÓS: Egyetemisták (2. oldal) CHIVU STOICA: Harc a munka termelé­kenységének növeléséért és az önköltség csökkentéséért a népi Romániában (3. oldal) LAPUNK TARTALMÁBÓL: A Román-Szovjet Barátság­­Hónapjának eseményei (3. oldal) ADRIÁN MIKLÓS: Okos beszélgetés (3. oldal) ERŐS LÁSZLÓ: Mi történik Dél-Vietnám­­ban (4. oldal) Dr. Petru Groza beszéde a pekingi repülő­téren (4. oldal) A német militarizmus elleni tiltakozás nap­ja Franciaországban (4. oldal) A Koreai NDK Legfelső Népgyűlése észak- és délkoreai értekezlet összehívá­sát javasolta (4. oldal) Egy hónapi sztrájk után az angol dokk­munkások kivívták követeléseiket (4. oldal) Frederic Joliot Curie megbélyegezte a londoni és párizsi militarista egyezmé­nyeket (4­ oldal) NOVEMBER 7. KÖSZÖNTÉSÉRE Jelentősen növelték a vetésterületet Pitesti tartomány mezőgazdasági munkásai, kollektivistái, társult és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai a pártszervezetek és mező­­gazdasági technikusok irányításával szép si­kert értek el az őszi vetés elvégzésében. Október 23-ig a tartományban az őszi vetések 95 százalékát befejezték. Topolove­­ni, Slatina, Pitesti és Vedea rajonokban, a­­hol a munkát jobban megszervezték, az őszi vetéssel már teljesen elkészültek. A vetést az idén jobban végezték, mint tavaly. Jó­részt trágyázott földbe vetettek s betartot­ták a fejlett agrotechnikai szabályokat is. Costesti rajonban például az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok 1700 hektárral nagyobb területen végezték keresztsorosan az őszi vetést. 3500 hektárral nagyobb te­rületen vetettek búzát és árpát, mint tavaly. Az idén 120 tonnával több nemesített vető­magot és több mint 500 tonnával több is­tállótrágyát használtak fel, mint­­az elm­últ évben. Topoloveni rajonban a tavalyihoz vi­szonyítva 25 százalékkal növelték a búza­földek területét és 20 százalékkal több ne­mesített vetőmagot használtak.­­ Kísérleteznek Malcev módszerével (Tudósítónktól) Országszerte nagy vissz­hangja van Malcev agrotechnikai módszeré-’ nek. A Magyar Autonóm Tartományban elő-­­ször a szentkatolnai állami gazdaságban kezdték meg a módszer kísérleti alkalma­zását. Leszerelték egy traktoreke kormányát s Sztálinec-traktor vontatásával 45-50 centi­­méteres mélyszántást végeztek 7 hektáron, így Malcev módszere szerint a barázda meg­fordítása nélkül lazították a földet. A kísér­leti területen tavasszal kapásnövényeket vet­nek, a szomszédos földet a szokásos, 25 cen­timéteres őszi mélyszántással dolgozzák meg. Ide került az ellenőrző vetés. A marosvásárhelyi „Május 1“ állami gaz­daság mezőbergenyei alosztályán rövidesen 10 hektáron tanulmányozzák Malcev módsze­rét. A moldovai golyóscsapágygyár egyik hatalmas munkacsarnokában nagyszerű szovjet présekkel gyártják a csapágy­gyűrűket. TRAKTOROKAT JAVÍTANAK (Tudósítónktól.) — A nagy­szebeni „Independenta“ fém­ipari üzem hatalmas eszterga­­műhelye tágas, világos és tiszta. Korszerű eszterga, ma­ró- és gyalugépek sorakoznak benne s a nagy ablakokon ke­resztül beszűrődő bágyadt ok­tóberi napsütésben úgy fény­lenek, mintha éppen most hoz­ták volna ki őket­ valamelyik gépgyárból. Ezeknek a gépek­nek nagy része a szovjet dolgo­zók kezemunkáját dicséri. Zümmögő, szürketestű gépek mellett szinte kivétel nélkül mind fiatal, alig 17—18 éves esztergályosok dolgoznak. A fémipari iskola nemrégiben végzett növendékei. Az egész részlegben alig látni egy-egy idősebb arcot. Az üzem dolgozói az év ele­jén arra vállalkoztak, hogy ter­ven felül megjavítanak néhány kimustrált traktort és többezer cserealkatrésszel segítik a me­zőgazdaságot. Vállalkozásuk sikerült. Ezt mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a minisz­térium a következő évben több mint ezer különböző típusú traktor javítását bízta rájuk. Aki látta már az „Indepe­nden­­ta“-üzem udvarán a kiselejte­zett, beteg traktorok hosszú so­rát, az könnyen el tudja képzel­ni, milyen nehéz munkát kell végezniük az üzem dolgozóinak. A betört motortömbök, hiány­zó kerekek és más efféle bajok várnak orvoslásra. Olyan murt­­ka ez, amire azt szokták mon­dani, hogy „szívesebben csiná­lok egy újat, minthogy ezt megjavítsam“. De mivel egy új traktor elkészítése sok pénz­be kerül, hozzá kellett fogni a rosszak megjavításához. Kez­detben nehezen ment a dolog (míg lemintázták a különböző alkatrésztípusokat), de most már az üzem dolgozói egészen szakképesítették magukat az ócska, kiselejtezett­ traktorok „feltámasztásában“. Kiváló munkájuk eredményeként jóné­­hány öreg traktor egészen meg­fiatalodva térhetett vissza a gép- és trak­torá­llom­ásaiéra. A traktorokon kívül cséplőgé­peket és többfajta más mező­gazdasági gépet is javítanak az ,, I­ndependenta“-ban. Sőt nem­csak javítanak, hanem egészen újakat is készítenek. Mindez igen nehéz, szinte lehetetlen lett volna a kiváló szovjet pre­cíziós gépek nélkül. — Minél több traktort vissza­adni a mezőgazdaságnak — ez az , Independenta“ dolgozóinak jelszava és ennek magvalósítá­sára törekednek a november 7 tiszteletére folyó munka­verseny­ben is. — Terven felül 45 régi trak-_ tort javítunk meg, 195­8 új gyümölcsprést, 165 szőlőzúzógé­­pet készítünk — vállalták a géposztály dolgozói. Felajánlá­sukat lelkesen támogatták az esztergályosok is, akik ugyan­csak fogadkoztak, hogy nem lesz baj a vállalás teljesítésé-­ vel, mert ők minden alkatrészt idejében elkészítenek,­ sőt ter­ven felül többezer pótalkatrészt gyártanak. Odaadó munkájuk nyomán az eredményt jelző grafikon görbé­­je egyre magasabbra hágott. A legszebb sikereket az esz­tergályosok érték el. Olteanu Nicolae 140, Cristian Ioan 200, Apolzan loan pedig 170 száza­lékkal teljesítette túl előirány­zatát október első hetében. Az univerzális szovjet gyalugépen dolgozó Popa Gheorghe októ­berben átlagosan 180, Kürthi János pedig 185 százalékkal teljesítette túl napi tervét. Kürthi Jánosnak, a szocialis­ta verseny élenjárójának ezen­kívül más érdemei is vannak. A gépek körül dolgozó ifjaknak sok szakmai segítséget nyújt. Sokoldalú tudását készséggel osztja meg a gyengébbekkel. Ra­du Gheorghe, Moldovan Enea, Farkas János és még több ifjú, aki néhány héttel ezelőtt még az előirányzatát sem tudta tel­jesíteni, most Kürthi elvtárs segítségével, már normán felül gyártott traktoralkatrészekkel köszönti a nagy évfordulót. E­­zek az ifjak is hozzájárultak ahhoz, hogy néhány nap múlva kigördülhet a negyvenötödik, terven felül megjavított trak­tor az üzem kapuján. MÁTHÉ ANDRAS Készülnek a mezőgazdasági gépalkatrészek Az ezer kiló befogadóképességű kemen­cékben magas hőfokon olvad az acél a ko­­­­lozsvári Unirea üzemben. Sárgásfehér már a kemence forró lehelete, közeledik a csapolás időpontja. A mester kinyitja a kemence ajtaját s próbát vesz. Mint tűzhányó kráterében, úgy izzik a fo­lyékony acél. Az öntőüstöket má­r előkészítették. Készen­létben állnak a Kallós-brigád tagjai, csak a jelre várnak. A brigád megfogadta, hogy októberben győztesen kerül ki a­­ tizenöt if­júsági brigád versenyéből. Ezt hangoztatja a magas, keménytartású brigádfelelős, ami­kor Csipkés Attila elvtárs, a gyár verseny­­felelőse megkérdi: — Na, ki lesz az első, Kallós ? Kié lesz a zászló ? ■ — A mienk — hangzik a magabiztos vá­lasz. Visszaszerezzük Mátyuséktól az első helyet. Adjanak csak elég vasat, az öntéssel nem lesz baj. A minőségi ellenőr közben megállapítja jó az acél, kezdődhet az öntés. A csengetyű hangjára az öntők odasietnek a kemencéhez Sziporkázva ömlik az izzó acél az első üstbe s szikrázik, mintha tucatnyi csillag­szórót gyújtottak volna meg. Egymásután­­ sietnek az öntők a teli üstökkel a formák­hoz. Verejtékcseppek gyöngyöznek az arcú-­­kon, de ilyenkor nincs megállás. Sietnek. Most mezőgazdasági gépalkatrészeket ön­tenek, ezzel kissé elmaradt az öntöde. Be akarják hozni a lemaradást. A fővárosi Se­­manatoarea mezőgazdasági gépgyár már várja ezeket az alkatrészeket, nélkülük nem végezheti el tervfeladatát. Mostanában a gyengébb munkások szak-­­mai nevelésével is többet foglalkoznak a gyakorlott öntők. Bakó József és Biró La­jos párttagok maguk mellé vették Deák­ András öntőt, aki sokáig hadilábon állt tervfeladatával. Tanítványuk végülis meg­emberelte magát. Vállalta, hogy tervét ok­­­tóberben két nappal előbb befejezi és három százalékkal csökkenti a selejtet. A selejt az öntöde legfájóbb kérdése. Nagy Jenő öntőmester egyik újításával ezt akarja megszüntetni. Újítása: a mezőgazda­­sági cserealkatrészek öntésénél alkalmazott hűtőkocka, jól bevált. Racovita René, az öntöde mérnöke salakszűrőket készített, eze­ket a formaszekrények öntőnyílásába helye­­­zi. A szűrő felfogja a folyékony acél sav­lakját. — Nincs olyan nap, hogy a műszaki iro­dába ne érkeznének észszerűsítő javaslatok — mondja Csipkés elvtárs. Nyitó hetet szer­veztünk. Már az első két nap 11 javaslatot jegyeztek be. Van itt elég ötlet, mindenki szeretné, hogy jobban menjen a munka. A Kallós-brigád tagjai ismét formázás­hoz kezdtek. Kallós Sándor fütyürészve döngöli a homokot a formába. Készülnek a mezőgazdasági gépalkatrészek. A mezőgaz­daság fellendítéséből a kolozsvári Unirea gyár öntői is kiveszik a részüket. J. I. Befejezték az őszi vetést A dettai Oleg Kosevoj kollektiv gaz­,­daság tagjai október 27-ig befejezték az őszi vetést. Elvetettek 20 hektár őszi árpát, ami már szépen zöldet és 100 hektár búzát. A búza vetést 20 hektáron keresztsorosan­­vér­tezték. 42­­ hektáron betakarították a kukori­cát s levágták a szárát is. Elkészültek 1­60 hektár mélyszántással is. A szántás-vetést a dettai GTA traktoraival végezték. A munká­ban leginkább Hárs Ferenc traktorista tűnt ki , írja P. KISS LÁSZLÓ levelező A HERMÁNYI A GTA PÉLDAMUTATÓ MUNKÁJÁRÓL (Tudósítónktól). Több mint 12.000 hek­tár szántóföldet művelnek meg az idén a hermányi gép- és traktorállomás trakto­rai Sztálin rajonban járva, a legtöbb falu határában ott zúgnak a gépállomás traktorai, végzik az őszi szántást-vetést a kollektív gazdaságok, társasgazdálko­­dások és egyéni gazdálkodók földjein. Bárhol, bárkitől érdeklődünk a traktorok munkája felől, mindenkitől csak elisme­rést és dicséretet hallunk. Jó hit van a gépállomásnak, jó híre a traktoristák munkájának. Nem volt ez mindig így. Két-három év­vel ezelőtt még elég sokan és elég sokat panaszkodtak rájuk, nagy elégtételére a maradi gondolkozású parasztoknak, akik váltig bizonygatták, hogy „csak jobb az, ha magam fogom az eke szarvát, mintha masina húzza“. Nézzünk be a hermányi GTA-hoz, kér­dezzük meg, hogy sikerült megbecsülést szerezniük mindenfelé a rajonban, ho­gyan sikerült megnyerniük a dolgozó pa­rasztság bizalmát? A mezőn most van az őszi munkák dandárja, a gépállomás aránylag „kihalt“, de azért akad bent egy-két traktorista, aki valami komolyabb javításra hozta be gépét. Véletlenül bent van az irodában Pon Ion elvtárs, az ál­lomás fiatal igazgatója és Cák­ai Grigore főmérnök is. (Azért véletlenül, mert leg­többször kint vannak a terepen, a zugó, berregő masinák nyomában.) Tőlük ket­tejüktől, meg két élenjáró traktoristától, Dudás Gyulától és Velican Iontól tud­juk meg a gépállomás jó hírnevének tör­ténetét Röviden és tömören összefoglalva a gépállomás sikerének alapja: a trakto­risták politikai színvonalának és szak­mai tudásának fejlődése. A hermányi gépállomáson erre a két alapvető tényezőre fektették a legfőbb súlyt. Ha a traktoristák tisztában vannak azzal, hogy milyen fontos küldetést kell teljesíteniök a dolgozó parasztság köré­ben, ha tudják, hogy milyen szerepük van a kollektív gazdaságok és társasgaz­dálkodások fejlesztésében, több hivatás­tudattal végzik felelős munkájukat. Ezen a gépállomáson a politikai nevelőmun­­kát nem szűkítik le csak a téli időszakra, politikai nevelőik állandó kapcsolatot tar­tanak a terepmunkát végző traktoristák­kal, közük velük a szocialista verseny állását, intik, buzdítják azokat, akik le­maradnak a munkában. A politikailag jól felkészült traktoristák már nemcsak sa­ját munkájukat nézik, hanem figyelem­mel kísérik annak a kollektív gazdaság­nak vagy társulásnak a munkáját is, a­­melynek földjén dolgoznak. A sztálinvá­­rosi kollektív gazdaságban a nyáron rosszul ment a növényápolás és a beta­karítás, a tagok kimaradoztak a munká­ból, szervezetlenség és kapkodás uralko­dott. A gépállomás traktoristái, akik a kollektív gazdaságban dolgoztak, jelen­tették a helyzetet. A vezetőség azonnal intézkedett, hogy agronómusaik és poli­tikai nevelőik menjenek ki a sztálinvárosi kollektív gazdaságba és nyújtsanak­­se­gítséget a szervezéshez, a hibák kijavítá­sához A gépállomás vezetőségének az a fel­fogása, és nagyon helyesen, hogy nem változtatják a traktorosbrigádok össze­tételét és évről évre ugyanazt a terepet jelölik ki számukra. A hermányi kollek­tív gazdaságban is minden évben ugyan­azok a traktoristák szántanak-vetnek. Úgy ismerik már a gazdaság földjét, mint a tenyerüket, ismerik a talajviszo­nyokat, tisztában vannak a termelési le­hetőségekkel. Velican Ion traktorista a hermányi kollektív gazdaságban 12 óra alatt 28 hektár területet vetett be a 11 hektáros norma helyett. Ha megkérdez­zük, mivel érte el ezt a kiváló eredményt, terepismeretére hivatkozik: „Úgy ismerek már minden dűlőt, minden fordulót, hogy bekötött szemmel is tudnék dolgoz­ni.“ A gépállomás agrotech­nikusai állandó segítséget nyújtanak a kollektív gazdasá­goknak. A gazdaságok vezetőtanácsá­nak segítenek a tervkészítésben, a mun­kaszervezésben, a helyes vetésforgó-ki­alakításban és a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásában. Tanácsukra és útmutatásaik nyomán két kollektív gazdaságban, a hermányiban és botfalu­siban már bevezették a vetésforgós rend­szert, hat gazdaságban most tanulmá­nyozzák a lehetőségeiet. A gépállomás agronómusa a gondjaira bízott kollektív gazdaságnál egy úgynevezett agrotechni­kai nyilvántartást vezet. A nyilvántar­tásban feljegyzik a talajművelés során szerzett tapasztalatokat és időről időre összevetik azokat a terméseredményekkel. Kiválóan hasznos módszer ez. Az agro­technikai nyilvántartás alapján a gépállo­más agronómusa tanácsot tud adni a kollektív gazdaságnak, hogy melyik föld­be, mit vessen, ezzel a módszerrel elke­rülhető az új agrotechnikai módszerek gé­pies alkalmazása. A feketehalmi, höltö­­vényi, hermányi, volkányi és más kollek­tív gazdaságokban a gépállomási agro­­technikusok javaslatára vezették be a búza keresztsoros vetését és a burgonya négyzetes, fészkes ültetését- ők jelölték ki — az agrotechnikai nyilvántartó alap­ján — az erre alkalmas területet is. Az eredmény nem maradt el: a volkányi kol­lektív gazdaság 60 hektáros keresztsoros vetésű búzája 120.000 kilogramm termést adott, a költövényi kollektív gazdaság négyzetes vetésű burgonyája 180 mázsát termett hektáronkint. Ezek csak kiraga­dott példák a sok közül, hosszan lehetne sorolni, mit jelent a gépállomás agrotech­­nikusainak segítsége a kollektív gazdasá­gok számára A traktoristák annál inkább képesek megkedveltetni a gépi munkát, elmélyíte­ni a falu népének bizalmát a gépállomás iránt —­­minél jobb minőségű munkát vé­geznek. A hermányi gépállomás trakto­rosai a tél folyamán alapos műszaki ok­tatásban részesültek, a gépi munka mi­nőségi megjavítása céljából. A vezetőség állandó ellenőrzést gyakorol a traktoro­sok munkája fölött, megköveteli a kifo­gástalan minőségű munkát, pártszerveze­te pedig minden erejével támogatja a mi­nőségért folyó küzdelmet. A traktoristák becsület dolgának tartják a jó munkát. Az idén tavasszal a rozsnyói kollektív, gazdaság panaszt tett az egyik traktoros munkája ellen, aki 25 úr földet egyenet­lenül, rosszul szántott fel A traktorista — még mielőtt a vezetősáv kiszabta vol­na büntetését — maga ajánlja, hogy újra szántja a területet és megtéríti a gépállo­másnak az üzemanyag-fogyasztás kárát. A hermányi GTA az augusztus 23-a tiszteletére indított szocialista munka­­versenyben első lett a tartomány gépál­lomásai között. Dolgozói büszkék arra, hogy az ország legjobb gépállomásai kö­zé sorolják a hermányit. Most az őszi szántás­ vetés nagy munkájában minden erejüket latba vetik, hogy­­ sikerrel vigyék a jövő évi kenyérért folyó csatát. Az esős időjárás visszatartotta munkájukat — igyekeznek bepótolni a kényszerű ké­sedelmet. Voina Ion éltrakterista a prázs­­mári határban 8—9 hektárt szánt napon­ta. Dück Péter brigádja 11 százalékkal túlszárnyalta évi tervét és 67 százaléknál tart az őszi munkák tervének teljesítésé­ben. Stipcencu Nicolae brigádja szintén hasonló eredményeket ért eL A II. pártkongresszus irányelvterveze­tét alaposan tanulmányozták Megjelené­se után a vezetőség gyűlést tartott a bri­gádok küldötteivel, amelyen minden sza­kaszt pontról pontra megtárgyaltak. A tanultakat igyekeznek gyakorlatilag al­kalmazni. Szerződést kötöttek a rajoni néptanáccsal kihasználatlan területek fel­szántására. November 15 ig 419 hektárnyi új termő­barázda hasad a hermányi trak­torok nyomában. Az irányelvek tanulmányozása óta na­gyobb lendülettel folyik a szovjet trakto­risták fejlett munkamódszereinek népsze­rűsítése is. Iván Bunyejev módszerét ed­dig tizennyolc traktorista alkalmazta, ma már negyvenöten dolgoznak e módszer­rel. A gépállomás vezetősége és traktoris­tái tudják, hogy mit vár tőlük a párt, tud­ják, hogy a traktorok hasította barázdá­ból nemcsak az új vetés kél ki, hanem az ország dolgozó népének jóléte is. Ezért igyekeznek teljesíteni feladatukat. S. A.

Next