Előre, 1955. április (9. évfolyam, 2318-2343. szám)

1955-04-01 / 2318. szám

Világ proletárjai egyesül lelek I A ROMÁN NEPKÖZTARSASAG NEPTANACSAINAK LAPJA IX évf, 2318. tz.> 4 oldal, ára 20 báni 1955 április 1., péntek ................... j fTAIfCSCC EDO Elfi As n) magyar tör* ténelemtudomány sikerei ] ^ (3. oldal) PÉTERFI ÁRPÁD; Filmgyártásunk njabb Sikere. — A ml Igazgatónk (2. oldal) MAROSI BARNA: Megbecsült emberek (2. oldal) fa Izrael-Egylptom közötti viszály kérdés te a Biztonsági Tanács előtt * (3. oldal) A Szovjetunió visszaadja a Német Demo« , krall kus Köztársaságnak a drezdai kép-1 tár világhírű műkincseit (4. oldal) Faure francia miniszterelnök a nagyha­talmi értekezletről (4. oldal) A bonni militaristák türelmetlenül Várjál a Jeladást a fegyverkezési hajsza meg- < kezdésére (4. oldal) ERŐS LÁSZLÓ: Józan hangok az Impe­rialista dzsungelben (4. oldal) Külpolitikai Jegyzetek: A Slava, az Atka , és a Déli-sark (4. oldal) A lakóházak gondozása közügy ' Az életszínvonal szüntelen emelkedésé­hek egyik fontos tényezője a dolgozók la­káskérdésének minél jobb megoldása. Pártunk és kormányunk nagy gondot for­dít arra, hogy fejlődő városainkban és mindenekelőtt az ipari központokban a lehetőségek figyelembevételével egyre ki­elégítőbben megoldja a lakásproblémát. Sztálinvárosban, a Zsilvölgyében, Nagy­bánya vidékén, a fővárosban és a többi ipari központban is az utóbbi években a korszerű munkástömbházak százai épül­tek fel. Ezenkívül sok munkás és tisztvi­selő állami támogatással épített és épit magának kényelmes családi házat. Mind­ez hozzájárul a hiányok csökkenéséhez. A lakáskérdésnek azonban egy másik Igen lényeges oldala az állam tulajdoná­ban lévő lakóházak gondozása, jókarban­tartása, az arra irányuló igyekezet, hogy ezek az épületek minél jobb állapotban legyenek. Éppen ezért népi demokratikus rendszerünk nagy figyelmet fordít ezek­nek gondozására. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az állami költség- vetésből évről-évre nagyobb összegeket Irányoznak elő erre a célra. 1951-ben száz százalékot véve alapul kitűnik, hogy 1952-ben 136, 1953-ban 155, 1954-ben pedig már 332 százalékos arányban emel­kedett az erre fordított beruházás. Ugyan­csak statisztikai adatok világítanak rá arra is, hogy országos viszonylatban 1952-ben 137, 1953-ban 184, a múlt év­ben pedig már 288 százalékkal több álta­lános javítást végeztek ezeken az épüle­teken, mint 1951-ben. Számtalan példát hozhatnánk fel arra, hogy a néptanácsok végrehajtó bizottsá­gainak tagjai, a községi gazdálkodási osztályok és az államosított házak kar­bantartásával' és kezelésével foglalkozó vállalatok dolgozói jól tudják, hogy fele­lősségteljes munkát végeznek. Tisztában vannak azzal is, hogy gazdasági és kul­turális fejlődésünkkel párhuzamosan egy­re nagyobb a lakásigénylés és egy egy ide­jében elvégzett kisebb javítással elejét ve­szik annak, hogy egy épület, egy csőve­zeték, vagy a tetőzet tovább rongálódjon és esetleg két-három év múlva sokkal költségesebb javítást kelljen végezni raj­ta. Követendő példaként állíthatjuk ebből h szempontból a besztercei Államosított Házak Vállalatát, amely valóban lelkiis­mereti kérdést csinált a gondozásában lévő épületek karbantartásából. Körülte­kintően megszervezte munkáját és emel­lett kezdeményező képességről tett tanú­ságot: akciót indított a házak utcánkénti felülvizsgálására és a javítások elvégzé­sére. Egy-egy utcán nem haladtak túl, amig minden egyes épületet tüzetesen át nem vizsgáltak. Ahol szükséges volt, el­végezték a javításokat. A különböző 'mun­kákat kisgépesitéssel könnyítették meg és erre a célra asztalos, bádogos, síb., mű­helyeket rendeztek be. Itt kell megemlítenünk a kolozsvári Államosított Házak Vállalatát is, amely a tatarozások ésszerű megszervezése céljá­ból a mesterembereket szakmánként cso­portosította és a csoportok élére felelőst jelölt ki, akik tervszerűen irányították a munkásokat, egybehangolták a munkát. A vállalat gondoskodott a munkások sok­oldalú szakképesítéséről, abból a meggon­dolásból kiindulva, hogy amikor például télen egy kőművesnek „holtszezonja” van, akkor más belső teendőknél segíthes­sen. Nagyon fontos, hogy a néptanácsok Végrehajtó bizottságai mindenütt rend­szeresen irányítsák és ellenőrizzék a ha­táskörükbe tartozó lakásgondozó és javí­tó vállalatok tevékenységét Kisérjék fi­gyelemmel, hogy a karbantartási munká­kat lelkiismeretesen, felelősségtudattal vé­gezzék el. Nagyon sok függ attól, hogy az illetékes szerveknek milyenek a terep­kapcsolatai és hogy milyen magatartást tanúsítanak a dolgozók jogos kérései és panaszai iránt. Iparkodjanak a lehetősé­geken belül az összes szükséges javításo­kat elvégezni, tartsák be a fontossági sorrendet s a legésszerűbben használják fel a rendelkezésre álló alapot. Igen hasz­nos volna, ha az államosított házak vál­lalatai tapasztalatcserét szerveznének az olyan élenjáró vállalatokkal, mint a besz­tercei és még annyi más szerte az ország­ban. Nézzék meg, hogyan tervszerüsitik feladataikat, hogyan osztják be és hasz­nálják fel gazdaságosan a karbantartásra rendelkezésre álló alapot és általában miként szervezik meg munkájukat. A néptanácsoknak az állami házak ke­zelésében hatásos segítséget nyújthatnak a városi képviselők és a nőbizottságok, ök azok, akik — a tömegekkel való állan­dó kapcsolataik alapján — a végrehajtó bi­zottság tudomására hozzák a terepen fel­merült problémákat és konkrét segítséget is adnak megoldásukhoz. Tavaly ősszel például Marosvásárhelyen Horváth Éva néptanácsi képviselő tolmácsolta a bérlők helytálló kívánságait. Közlései alapján a végrehajtó bizottság megfelelő intézkedé­seket tehetett. Godt Olga néptanácsi kép­viselő pedig hatékony felvilágosító mun­kát végzett a lakók körében a házak lel­kiismeretes gondozása érdekében. Jórészt a kerületi képviselők és a nőbizottságok odaadó meggyőző munkáját dicséri az, ha egy utcán végigjárva gondozott kül­sejű házsorokat, tetszetős, tiszta udvaro­kat, lesöpört gyalogjárókat látunk. Az 1954. évi állami terv teljesítéséről szóló közleményből kitűnik, hogy tavaly a beruházások és az egyéni lakásépítések­re nyújtott kölcsönök révén összesen több mint 390.000 négyzetméter lakterületet építettek és adtak át a munkások és tiszt­viselők használatába. A felszabadulás óta tiz meg tízezer dolgozó család szabadult meg az egészségtelen, düledező viskóktól és költözött megfelelő lakásba. Minden bérlőnek állampolgári kötelessége tehát óvni, gondozni a házakat, hiszen elsősor­ban saját kényelméről és egészségéről van szó. Ugyanakkor pillanatig sem sza­bad szem elől téveszteni, hogy az államo- sitott ház a nép vagyona. Az öntudatos bérlők mindig a jó gaz­da szemével figyelik, nem rongáló­dott-e meg a tetőzet, nem hull-e valahol a vakolat, nem romlott-e el a vízcsap, stb. A kisebb javításokat, amelyek nem igényelnek különösebb kiadást, a rendsze- rető és hozzáértő lakók együttes erővel maguk is elvégzik. S ha olyan hibát vesz­nek észre, ami nagyobb javítást igényel, nem késlekednek az illetékesek tudomásá­ra hozni. Az öntudatos lakók a lakbért is pontosan befizetik, hiszen tudják, hogy az állam ezeket az összegeket fordítja a karbantartási alapra. A néptanácsok május elseje tiszteletére országszerte akciót indítanak a városok, az utcák s a terek szépítésére. Kétségte­len, hogy az utcák legszebb díszei minde­nütt a kivül-belül tiszta, rendes házsorok s a takaros udvarok lesznek. A képvise­lők és a nőbizottságok tagjai ebben az akcióban Is álljanak hivatásuk magasla­tán: győzzék meg elsősorban a háziasz- szonyokat az akció fontosságáról. Hassa­nak oda, hogy a dolgozók mindenütt gon­doskodjanak a lakások rendbehozásáról. Az államosított házak mindenütt visel­jék magukon a néptanácsi szervek és a lakók együttes gondoskodásának nyomát. Ügyeljünk házainkra úgy, mint a nép egyik legértékesebb vagyonára s ne fe­ledjük, hogy megóvásuk, jókarban tartá­suk a dolgozók életkörülményeit javitja. v A Az idei bőséges termésért Teljesítette ötéves tervét a fővárosi Pasteur-intézet A fővárosi Pasteur-intézet munkaközös­sége elvégezte az ötéves tervben számára kijelölt feladatokat. Az intézet nagyot fejlődött azóta, amióta országunkban a nép tartja kezében a hatal­mat. A régi, szegényesen felszerelt labora­tóriumok helyén uj intézet létesült számos laboratóriummal, sterilizáló helyiséggel, fiolatöltő helyiségekkel és különszobákkal a kísérleti állatok tartására. Az utóbbi évek folyamán az intézet uj, szovjet gyártmányú, népi demokratikus or­szágokból származó és hazai gyártmányú felszerelést kapott a járványos-fertőző állat- betegségek megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges készítmények gyártására. E fel- szerelési tárgyak közül említésre méltók a szeparátorok, szűrők, hütő- és fagyasztóbe­rendezések, centrifugák, korszerű mikrosz­kópok. A kedvező munkafeltételek alapján a Pasteur-intézet ma kétszerannyi fajtájú bio­lógiai terméket állít elő, mint a burzsoá-föl- desuri rendszer idején. Számos olyan készít­mény kerül ma ki a Pasteur-intézetből, ame­lyeknek hiánya miatt régebben sok állat elpusztult. Első Ízben gyártunk most itt oltóanyagot sercegőüszök, sertésorbánc, fer­tőző hurutos tőgy-gyulladás, sertéspestis és baromfipestis ellen. A különféle készítmények gyártása 1949- hez viszonyítva 256 százalékkal növekedett. Egyes készítményekből, például sertéspestis elleni oltóanyagból a termelés növekedése eléri az 1.000 százalékot. Nagy segítségére van az intézet kutatói­nak a szovjet műszaki tudományos dokumen­táció, amelynek alapján egyre tökéletesítik a szérumkészitési eljárásokat. Ma már az intézet készítményei a legjobb külföldi gyártmányokkal is fölveszik a ver­senyt. (Agerpres) Autótulajdonos kollektiv gazdaságok Fejlett agrotechnika — magasabb hektárhozam Mezőgazdaságunk dolgozói az idén még felkészültebben, még több és jobb szerszám­mal fognak hozzá a tavaszi munkához mint az előző években. A talaj nedvességtartalma Is Jóval na­gyobb, mint az elmúlt néhány esztendőben, tehát könnyebben és sokkal jobban lehet majd a földet megművelni. A tél folyamán sokan látogatták az agrotechnikai előadásokat és megtanulták, hogyan kell művelni a talajt, hogy megőrizhessük az elraktározott nedves­séget. A traktorosok és mezőgazdasági gépészek is gondosan felkészültek s jobb gépekkel fog­nak hozzá a tavaszi munkához. Országszerte idejében kijavították a mezőgazdasági fel­szerelést. A mezőgazdasági gépállomány ki­javításával egyidejűleg folyt le a tavaszi ve­téshez szükséges magvak előkészítése. Pár­tunk és kormányunk intézkedései, valamint az állam segítsége folytán az idén kizáró­lag tisztított és csávázott magot vetünk. Mintegy 15.000 hektáron használunk hibridi- zált kukorica vetőmagot. E vetőmagot az idén ötször nagyobb területen termesztjük, mint az elmúlt évben. Ezúttal sokkal na­gyobb mértékben használunk jarovizált vető­magot is, mert ez lényegesen több termést ad. A cukorrépa vetésterületének 30 százalé­kát vetjük be ebben az évben jarovizált vető­maggal. Az idén sokkal több jarovizált bur­gonyát vetünk, mint 1954-ben. Már az ősszel nagy területeket trágyáztunk meg istálló- és műtrágyával. Az őszi trágyá­záson kivül tavasszal legalább 45 százalék­kal nagyobb területen végzünk tavaszi trá­gyázást, mint 1954-ben. A tenyészidő alatt fokozott mértékben alkalmazzuk a fejtrágyá­zást is. Erre a célra nagymennyiségű szem­csés- és műtrágya áll a rendelkezésünkre. Jelentősen kiterjesztjük a gépi művelést: több mint 650.000 hektár területen vetjük gép­pel a gabonát. A kukoricát, burgonyát és napraforgót több mint négyszer akkora te­rületen vetjük az idén négyzetesen, mint 1954 tavaszán. A tavaszi mezei munkák irányítását és el­lenőrzését, a tudományos módszerek alkal­mazását kétszer annyi mérnök és agrotechni- kus végzi, mint tavaly. Minden előfeltétel megvan tehát arra, hogy mezőgazdasági dolgozóink idejében és tökéletesen alkalmazzák a legfejlettebb agro­technikai módszereket és a tervbe vett több mint 3 millió hektár terület felszántását, a több mint 6 millió hektár terület bevetését úgy végzik el, hogy azokról minél bősége­sebb termést lehessen betakarítani. (Agerpres). Tantestületünk munkája a mezőgazdaság felvirágoztatásáért Országunkban tizezerszámra akadnak lel­kes tanítók és tanárok, akik az iskolában és az iskolán? kivül egyaránt kitartóan nép­szerűsítik a legkorszerűbb agrotechnikát­A Topo’oveni rajoni Ratest! községben a hétéves iskola tanítói és tanárai növendéke­ikkel együtt kipróbálták ét dolgozó parasztok vetőmagjainak csiraképességét. A paraszt gazdaságokban melegágyakat létesítettek, megművelték az iskola és a néptanács kísér­leti parcelláit. A nagykáro’y! 2. számú vegyesiskola ta­nárai és tanulói 2000 tápcserepet készítettek az iskola kísérleti parcellája és az interná- tus kisegítő gazdasága számára. A Bacáu tartományi Solon községben 275 hallgatója van az agrotechnikai tanfolyamok­nak, amelyeket a község tanítói rendeztek. A tanfolyamokon a hallgatók az előadás után beszámolnak termelési tapasztalataik­ról. Ion Popa dolgozó paraszt például elmon­dotta. miiven szép eredményt ért el a kuko­rica négyzetes vetésével és háromszori ka­pálásával. Rimnicul Vllcea rajon Slatioarela nevű fal­viban a fiatal természetbarátok a tantestü­let irányításával 3 év alatt több mint 30 gabonafajtát, zöldségfélét és ipari növényt tanulmányoztak. Az iskola kísérleti tele­pén alkalmazták a rozs és a kukorica pót- beporzási módszerét s a zöldségféléken Is több hasznos kísérletet végeztek, (Agerpres) Voichita Vasile traktoros, a Szocialista Munka Hőse, •Constanta tartományi cogealacl GTÁ dolgozóinak. átadja munkamódszerét a Sztálin rajonban is megkezdték a vetést (Tudósítónktól) Sztálin ra­jonban — hegyes, hideg ég­hajlatú vidék lévén, — ké­sőbben szokott beköszöntenl a tavasz. Az idén különösen hosszúra nyúlt a tél, az el­múlt héten többször is ha­vazott. A rajon alacsonyabb fekvésű részein azonban, a- hol hamarabb elolvadt a hó és felszikkadt a talaj, meg­kezdték a tavaszi vetést. El­sőnek a feketehalmi „No­vember 7.” kollektiv gazda­ság tagjai mentek ki a szántóföldekre. Az első . nap 8 hektár tavaszi búzát ve­tettek el, előkészítettek ve­tésre további 21 hektárt, 16 ha-t pedig megboronáltak. Megkezdték a meze! mun­kát a földvári „Augusztus 23.” kollektiv gazdaságban is. Eddig 6 hektár tavaszi búzát, 5.3 hektár takarmány­borsót vetettek el, elvégez­ték 42 hektáron a boroná- lást, 28 hektáron tárcsáztak, 4 hektáron kultivátoroztak. Közel II millió békealáirás Népköztársaságunkban már közel jár a 11 millióhoz a békealáirások száma. Es nap nap után ezer meg ezer uj aláírás tanúsítja, hogy népünk szivvel-lélekkel támogatja a Ücke-Világtanács felhívását, szembeszegülve az atomháború megszál­lottjainak vérgőzös terveivel. Temesvár tartományban lépten-nyomon ilyen feliratokat láthatunk: „Vállalatunk minden dolgozója aláírta a felhivást". „Községünk minden lakosa aláírásával pecsételte meg a békekövetelést.* Csupán; Temesvár rajonban több mint 72.000 román, magyar, német és szerb nemzetiségű dolgozó paraszt neve sora­kozik az iveken. Dctta, Lugos, Ujmoldova és más rajonokban is kemény, elszánt bé­keakarattal adták aláírásukat románok és a nemzeti kisebbségek egyaránt. Tcr.tományszerte egymást érik a nép- gyülések, és 2.09Ő aláírásgyűjtő csoport jár házról-házra. Izzó hangulata gyűlése­ken s a béke nyugalmát árasztó otthonok­ban március 27-ig 583.302 aláírás került a békeivekre. Galati tartományban 433.000-nél több lakos bélyegezte meg aláírásával is az atomháború bűnös gondolatát. A tarto­mány Isaknem minden községében és fa­lujában befejezték már az aláírások gyűj­tését. Mintegy 300.000 lakos részvételé­vel 2.177 népgyülést és 1.327 béketanácsot rendeztek, és több mint 7.200 aláírásgyűj­tő csoport járta sorra az utcákat, háza­kat. Ezekben a napokban uj békeharcblzott- ságokat választottak a tartomány dolgo­zói. Kilencszáznegyvennégy uj bizottság tagjai tettek fogadalmat arra, hogy a bé­keharc most következő szakaszaiban még több odaadással szolgálják az emberiség egyetemes ügyét. MÁJUS 1 KÖSZÖNTÉSÉRE Húsz tonna vaj, tíz tonna túróféle terven felül A segesvári 1SPL vajgyár egyike hazánk országoshirü élüzemeinek. A gyár min­den részlege korszerű gépekkel van felszerelve^ Ez lehetővé teszi, hogy az üzem dol­gozói, mind nagyobb mennyiségű tejterméket — vajat, pasztőrizáit tejet, túrót és kü­lönféle sajtokat — készítsenek a dolgozók ellátására. Az év első két hónapjában pél­dául 68,13 százalékkal több vajat és 91,25 százalékkal több turófélét készítettek, mint amennyit az első negyedévi termelési tervük előirt. Az üzem dolgozói a napokban termelési értekezletet tartottak, amelyen elhatá­rozták, hogy a munkatermelékenység 15 százalékos növelésével, 20 tonna vaj és 10 tonna turóféle tervenfelüli gyártásával készülnek Május 1 méltó megünneplésére. Az egyik legfontosabb művelet a begyűjtő köz­pontokból érkező tej mi­nőségének ellenőrzése. Az üzem laboratóriumában Suciu Mária felelős is Gligor Mihal lMSZ-tag nagy szakértelemmel vég­zik a tej fokolását. A vállalat főtermik» a pasztőrizáit tej. A rész­legen teljesen Önműködő berendezés végzi a tej pasztörizálását. A munka elvégzése után » gyár fiatal munkásnői gondo­san megtisztítják a gé­peket. Egy élenjáró kőmüvesbrigád Stefan Frost, a petrillai 3-as számú épitő- telep brigádvezetője régi, tapasztalt kőmű­ves. Szereti mesterségét s évről-évre a tech­nika újabb vívmányaival gyarapítja tapasz­talatait. Brigádjának tagjai tisztelik, kiváló technikusnak és szervezőnek tartják. Brigádja már régóta Orlov módszerével végzi a falazást és Maligin módszerével a vakolást. A brigád minden tagjának megvan a megfelelő beosztása. Amikor falakat rak­nak, a brigád három alakulatra oszlik. Egy kőműves a téglákat helyezi' el, kc-t segédjft pedig a habarcsot teríti a téglák alá. A va­kolásnál láncrendszerben dolgoznak. Ez a munkamódszer lehetővé teszi, hogy egyide­jűleg haladjanak a munkával több szobában,' sőt egy egész szinten is. Az ilyen szervezési módszer sok előnnyel Jár. Minden egyes embernek állandóan van munkája, tehát a holtidőt sikerült teljesen kiküszöbölni. Az egyes munkaszakaszok szo­ros egybekapcsolása folytán szünet nélkül folyik a munka és lényegesen fokozódik a munka termelékenysége. A munkások gyor­san és jól elsajátítják a szakmát. Stefan Frost alapos tanulmányozás után azt javasolta, hogy a falrakásnál használ­janak Makszimenko rendszerű állványokat. A 2,40 méter széles állvány alkalmas arra, hogy az emberek akadálytalanul mozoghas­sanak, sőt még anyagot is felhalmozhassa­nak rajta. A Makszimenko-féle állványon a munkások 45 méter hosszú vonalon falazhat­nak és 2000 négyzetmétert vakolhatnak. A brigád tagjai nagyon takarékoskodnak az anyaggal. A mjinkát sohasem hagyják abba addig, amig a habarcsos targoncákat teljesen ki nem ürítették. Ezután minden munkás megtisztítja szerszámait, rendbehoz­za munkahelyét, utána pedig a brigádvezető kiosztja a másnapi teendőket. A brigád a jó munkaszervezés folytán nagy­mértékben fokozta a munka termelékenysé­gét. Naponta 40—42 köbméter falat húz, vagy 108—112 négyzetméter falat vakol be. Az élenjáró brigád május elsejét újabb terme­lési győzelmekkel akarja köszőnteni. (Agerpres)'. 4 A Magyar Autonóm Tartományban mind több kollektiv gazdaság vásárol tehergépko­csit áruellenszolgáltatás utján. E kollektiv gazdaságok mindegyike jelentős mennyiségű gabonát és állati termékeket értékesít a szö­vetkezetek közvetítésével. Az utóbbi időben 34 kollektiv gazdaság vásárolt tehergépko­csit, köztük az udvarfalvai, nagyernyei, ma- rosszentannai, szentgericei, mezőpaniti, |eddi, várhegyi (Marosvásárhely rajon), az olaszteleki (Udvarhely rajon), a szárhegyi, ditrói, gidófalvai (Gyergyószentmiklós ra- ion), A bátosi, levéri (Szásyégen rajon), u etédi (Erdőszentgyörgy rajon) és bánkfalvi (Csik rajon). A felsőidecsi (Szászrégen ra­jon) „Békepartirán” kollektiv gazdaság 40.000 lejért adott el húst a szövetkezetnek. Ez a kollektiv gazdaság 1954-ben több mint 200.000 lej értékű terméket adott át a szö­vetkezetnek. Nemrég két nyárádvölgyi — a nyárádka- rácsonyi és a cserefalvi — kollektiv gazda­ság vásárolt egy-egy „Molotov” márkájú te­hergépkocsit az ORACA-val szerződésileg le­kötött állatok átadása után, ^Agerpres) _ Szinte minden emberben meg van az a szándék, az a kíván­ság, hogy ismeretlen földekre utazzon. Megismerkedjen más népek kultúrájával, életével, szokásaival, — országot, világot lásson. Néha «gy-egy kiállításon olyan érzésünk támad, mintha nagy utazáson, világkörüli utón lennénk. Ahogy az ember a ter­mek díszes oszlopai, szekrényei, asztalai között sétál — körülöt­te életre kel a távoli ország, nép élete. Aki ezekben a napok­ban a bukaresti Dalles kiáliitási csarnokba elmegy, önkéntelenül is ezzel az érzéssel találkozik. Aki a kinai iparművészeti ki­állítást meglátogatja, eljövet úgy érzi: járt Kínában. Ott volt az öt nagy folyó országában, a Himalájától a Csendes óceánig terjedő végtelen térségek ván­dorának társává szegődött. Egy levegőt szívott a Sárga folyó partján rizsét termelő paraszt­tal, megtapintotta a csodálatos kínai selymeket, belelapozott az ezer éves kinai könyvekbe, lát­ta a kinai eget, tengert, hegye­ket, — látta a kinai népet. Ez a legmegragadóbb érzés, amit az ember magával hoz er­ről a kiállításról... A kinai iparművészet nagy­szerű szülők gyermeke, böl­csőjét a sokezer éves kinai népművészet ringatta. Minden szála, minden törekvése abból fakad és oda torkollik. Mesterei AZ ÖTEZER EVES MESTER {Jegyzetek a kinai iparművészei! kiállításról) ötezer évesek. Amikor • njj Eu­rópánkban az emberi kultúra hajnalát jelezték az egykori né­pek primitiv életének nvomai, akkor a távoli Ázsia napsütésé­ben olvan kultúra, művészet virágzott föl, amely előtt ma is csodálattal hajolunk meg. Ennek a kiáilitásnak éppen az a másik nagy érdeme, hogy fel­mérhető képet ad az ősrégi és raagasigényü művészet talajá­ból született uj mesterek alapí­totta kinai iparművészeiről. Járjuk végig a termeket. .. .Az időszámítás előtti ne­gyedik században élt az az öt­vösmester, aki ezeket az ezüst­arany serlegeket öntötte, véste, csiszolta. Teáskészlet, tenyerem­ben elfér, a csészék mellett a miniatűr kanalacskák talán a lehelet sodrában arrébb gumi­nak. Gyümölcsfa ágává farag­ták őket. az élő fa minden ere, rügye, domborulata rajta van. Mikroszkóp alatt munkálták meg ? Hol volt akkor a mikrosz­kóp ! Kézzel, piciny vésőkkel formálták azokat a puhafa for­mákat, amelyekben a forró e- züst művészi remekké fagyott.-. A túlsó, bársonnyal bevont pol­con nehéz vonalú, súlyos ara- nvos veretű öblös tál. Peremén páva fonja körül a körbe te- kerődő faágat s ez a motivum öleli át a tálat. Ezüst is ju­tott ide bőven s a kényes páva ezüst mezőről röppen tova... .. .A kiállítás szekrényeit ügyes pagodákká képezték ki. A termek díszítése is a kinai paloták, házak hangulatát éb­resztik. .. Kőből, csontból fara­gott szobrok. Si siang Jun, a klasszikus kinai regény, a Hun Lou Min főhősnője, Li pai köl­tő, Ciu Jan gondolkodó... arrébb más szobrok, szoborcsoportok, kinai parasztok a rizsföideken, kinai munkások, katonák. Egyi­ket másikat ezer évvel ezelőtt késziíelték, a többiek néhány évtizede, hogy megszülettek, a Nagy Menetelés korszakának hőseiről készültek... A kinai porcelán titkát szá­zadokon át őrizték a császárok. A családját is kiirtották annak, aki a porcelán agyag keverésé­nek, égetésének, festésének tit­kát elárulta. És mégis megis­merték más népek is a csodála­tos porcelán gyártásának mes­terségét. Ezek a tárgyak, né­hány száz darab, jórészt a ki­nai porcelán hőskorából va­lók. A szürke agyagból, a habfe­hér kaolinból vizzel, festékekkel gyúrják össze azt a plasztikus keveréket, amelyből fürge ujjak vázákat, edényeket, dísztárgya­kat mintáznak. A kínai nagy folyók csodálatos madárvilágát Ismered meg itt, hiszen tucat­nyi szinben tucatnyi madárfaj fogad. A túlsó pagoda-szek­rényben a kinai alföldek méne­seinek legszebb példánya vár. Tanulmány: paripa pihenés közben, vágtázó mén, legelő csikó, figyelő kanca, és vala mennyi a művészi munkának olyan igényével készült, hogy órákig csak ez előtt a szek­rény elölt állana az ember... Selymek, szövetek, ruhák, háztartási eszközök .nádból, rizsszálból fonott holmik, por­celánok, faragott famunkák, kőbe vésett .tárgyak, merített rizspapirra festett könyvek, üvegmunkák, legyezők, mario­nettek, — fölsorolni is nehéz a kiállítás gazdag anyagát­Az egyik teremben csupa ele­fántcsont munka. Álljunk meg az egyik előtt. Elefántagyarból faragták ki, az egészet egy darabból. Hossza alig huszonöt renti, széltében arasszal átér­ni. Es belsejéből több mint 200 figurát dolgozott ki a művész ! Felül hegyek koszoruzzák a tá­jat, alatta pagodák. Az udva­rokon parasztok lovat fognak be szekér elé, asszonyok takarít­ják házuktáját, ekét fennek, csónakot javítanak, legalul fo­lyópart, hajó érkezett, annak rakományát hordják a partra... Minden fa, bokor levele, rügye kidolgozva, minden ember, tárgy csodálatosan megmun­kálva. A részletmunkák tökélye ez a darab, és egységében a művészet magas igényével mér- , hető. A kiállítás bejáratánál üvegre lestett térkép. A Kinai Népköz- társaság térképe. Ha Pei tarto­mány közepén Peking városa, északabbra a Belső-Mongol Au- - tonóm Tartomány, Tibet, Fu Csien és a többi tartományok ■ határát jelző vonalak mellett kis képek, városokat jeleznek, helységeket, ahol az iparművé­szet különösen nagy virágzás­nak indult. Tan Lu Szán mes­ter dolgozik arra északon, IJ Lun Fá művész délen él a Sárga folyó pariján. •. és hány és hány ezer egyszerű kinai paraszt, munkás munkáját lát­tuk itt, akiknek nevét se ismér­jük, nem tudjuk hol laknak, csupán egyet Írhatunk ide: a kinai nép fiai. A Külföldi Kulturkapcsolatok Román Intézete rendezte meg a kinai iparművészet kiállítá­sát Bukarestben. A kiállított tárgyak sokaságának Ízléses, művészi elrendezése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a fő­város dolgozói, akik napról nap. ra nagyszámban ellátogatnak ide, művészi élménnyel gazda­godjanak. B. M. LAPUNK TARTALMÁBÓLi-

Next

/
Thumbnails
Contents