Előre, 1955. május (9. évfolyam, 2344-2368. szám)

1955-05-03 / 2344. szám

2 A fővárosi dolgozók nagy májusi seregszemléje (Folytatás az 1. oldalról). gőzöl, hogy szorgalommal, kitartással valóra váltják ezeket a célkitűzéseket. Az ünnepi gyűlés után felcsattanó meg­­megújuló taps betölti a teret s ott szárnyal a Sztálin-park zöldelő lombkoronái fölött. Versbe szedett jelszavak éltetik a pártot, a szocializmust építő dolgozó nép vezetőjét s tesznek hitet a Népköztársaságunk felvi­rágoztatásáért, az ötéves terv teljesítéséért végzett munka nagy ügye mellett. De ez a taps, az a szűnni nem akaró ünneplés azt is kifejezésre juttatja, hogy dolgozó népünk rendíthetetlen hűséggel teszi magáévá a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának eszményeit, lankadatlanul küzd a béke meg­óvásáért s hazánk védelmi képességének erő­sítéséért A teret betöltő hangorkán lassanként el­­ jönnek a Pillanatnyi csend után kürt és dobszó hangzik fel. Jönnek a pionírok... Hatalmas tapsvihar fogadja a legifjabb felvonulókat. A fehér selyemből készült MÁJUS 1 betűit, s a munkásosztály nagy ta­nítómestereinek képét tartó pionírok után zászlós csoport közeledik. Száz pionír egye­nesen tartott lotyogóval/ büszke léptekkel ha­lad el a díszemelvény előtt. Valamennyien szinetös tanulók. Mögöttük lépdel a pionir­­zenekar. Kürtszava és dobpergése betölti az egész környéket. Pionírok lépnek ki a sorból. Kezükben pi­ros tulipáncsokor. A tribünhöz szaladnak s átnyújtják virágcsokrukat pártunk és kormá­nyunk vezetőinek. A tér elején közben újabb látványosság ígér­kezik. Mintha lábrakelt volna a vadvirágos tarka rét és eljött volna ide május elsejére h­ száz és száz pionír fehér, vörös, sárga. Mikor a menetoszlop eleje a diszemelvény felé ér, ezer és ezer torokból harsan fel a felszabadító szovjet népet éltető kiál­tás, a hála és a szeretet szava a kommu­nizmust építő nagy baráti nép iránt. Elsőként, a fővárosi „Augusztus 23” ra­jon dolgozói élén, a hasonnevű hatalmas üzem sokezres menetoszlopa halad. Az „Au­gusztus 23. üzem egyik legerősebb tartó­oszlopa egész fémiparunknak. Az üzem dol­gozói most a felszabadult ünneplés boldog óráiban sem felejtkeznek meg a régi május elsejékről, amikor kemény harccal kellett szembeszállniuk a burzsoá rendőrterrorral a munkásosztály kenyeréért és szabadságáért. A burzsoá­ földesúri kormányzat sziguranca­­ügynökei igyekeztek Malaxa urat minél job­ban kiszolgálni s vérbe fojtani a munkásság megmozdulásait. 1930 május elsején nyolc munkást tartóztattak le és kínoztak meg. 1932 május elsején az üzem összes munká­sait elbocsátották s csak egy részüket vették vissza 30 százalékkal alacsonyabb bérrel. 11936 május elsején az üzem 15 munkását A „Vörös Grivica” dolgozóinak csoportja élén a zászlóvivők haladnak. E zászlók alatt küzdenek a „Vörös Grivica” hős dolgozói ma a szocializmus győzelméért. A háborús romokból új Grivica épült fel, amelynek homlokzatán ott ragyognak a győ­zelmek jelképeként a szavak : „Világ prole­tárjai egyesüljetek !” Ma a „Vörös Grivica” vasúti komplexumban 2 és félszer több moz­donyt és négyszer több vasúti kocsit javíta­nak meg, mint régen. „Forró üdvözletünk a nagy kínai népnek !" "- hangzik a felvonulók kiáltása s a sűrű sorokban haladó dolgozók kendőket lobog­tatnak az emelvényen ülő kínai vendégek felé. A „Rákosi Mátyás” üzemek felvonuló mun­kásai, mérnökei és tisztviselői büszkén jelen­tik a pártnak, hogy határidő előtt teljesítet­ték az ötéves terv rájuk eső részét. Igen sokan magukkal hozták egész család­jukat. Vasile Balasoiu és esztergályos mellett ott halad a felesége is. Pár nappal ezelőtt költöztek be új otthonukba, a gyár most be­fejezett tömbházában. Eredményes termelő munkájuknak, pártunk és kormányunk gon­doskodásának köszönhetik új, egészséges, napfényes lakásukat. Mellettük ott lépkednek a munkások ezrei meg ezrei, akik mind-mind sokat, egész mai életüket a pártnak, rendsze­rünknek köszönhetik. Transzparenseik, jel­szavaik híven fejezik ki hálájukat s fogadal­mukat, hogy még nagyobb sikereket vívnak ki szocialista iparunk fejlesztésében, a nép­gazdaság erősítésében. A Gh. Gheorghiu-Dej rajoni dolgozók oszlopát a „Klement Gottwald” elektromos gépgyár munkásai és mérnökei nyitják meg. Szép eredményekkel jöttek el ők is a nagy csitul s a beállott csendben felhangzanak a „Partizánok indulójának" akkordjai. Meg­kezdődik a harcba hivó, kemény helytállásra buzdító zene ütemeire a felvonulás. Ettől a pillanattól kezdve hosszú órákon át, véget nem érő sorokban vonul fel a főváros népe. Szabad május elsejéink hagyományaihoz híven a felvonulást ebben az évben is a mun­kásgárdák nyitják meg. Keményen dobbanó léptekkel, zárt sorokban haladnak el a dísz­­emelvény előtt. Tekintetük harcos elszánt­ságot tükröz, egész népünk szilárd akarata öltött bennük testet, hogy minden veszély­­lyel szemben megvédi kemény harcok árán kivívott szabadságát. A munkásgárdák tag­jai között sokan fegyveresen harcoltak az or­szágnak a fasiszta rabság alóli felszabadítá­sáért pionírok zöld és kék virágkoszorúval a fején hófehér blúzban vonul be a térre. A tribün elé érve kibomlanak a selyemzsebkendők, magasra e­­melkednek a virágcsokrok... A pionírok utolsó csoportja magasra emelt tanszerekkel: körzővel, vonalzóval, ceruzá­val, kerti szerszámokkal, ásóval, gereblyé­­vel, lapáttal és játékszerekkel, labdával, ha­jóval, repülővel vonul el a tribün előtt. Utánuk a város felől a zöldelő fákkal sze­gélyezett széles út egész hosszában, hömpöly­gő emberfolyamként közeleg a fővárosi dolgo­zók ünnepi menete. Megvillannak a tömeg fölött az enyhe fuvallatban lengedező vörös zászlók. Elvegyülnek az ország zászlajának színeivel, a sok-sok üdvözlő és győzelmi hírt hozó táblákkal, transzparensekkel, pártunk és kormányunk, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet állam vezetőit áb­rázoló nagyméretű arcképekkel, gyűjtőtáborokba internálták. 1943 május el­sején tucatjával verték véresre a munkásokat és zárták őket karcerbe... A tőkés kizsákmányolás rabláncaiból fel­szabadult üzemi munkásság azonban ma nemcsak a keserű múltra tekint vissza, ha­nem a szabadság éveiben kivívott nagyszerű eredményekre is. És méltán lehetnek büszkék ezekre az eredményekre: ők gyártottak első ízben országunkban cementipari gépeket, torony- és árbocda­rukat, 50 tonnás vasúti kocsikat, karusz­­szergyalukat és sok-sok más gépet, fel­szerelést, amelyekről a kapitalisták azt állították, hogy csak külföldön állíthatók elő. Az üzem korszerű új gépberendezéseket kapott, ezek megkönnyítik a munkát és fo­kozzák a munka termelékenységét. Remek gépek érkeztek az üzembe a Szovjetunióból, a Magyar Népköztársaságból, a Lengyel Népköztársaságból, a Csehszlovák Köztársa­ságból, a Német Demokratikus Köztársaság­ból, májusi seregszemlére. Jóval határidő előtt teljesítették ötéves tervüket. Az üzem 1950 óta 2,2-szeresére növelte termelését s három­szorosára a munka termelékenységét. Ennek eredményeként a gyár jövedelmezősége ma háromszor akkora, mint 1950-ben volt s 63 százalékkal növekedett a munkások átlagos havi keresete. Szinte átmenet nélkül beesteledett■ A sugárutakon kigyúltak a lámpák, a vil­lamosokat vörös lámpa-füzérek övezték Az utcákon szokatlanul nagy a forgalom. A főváros összes parkja és kertvendéglő­je ma nyitotta meg kapuját. A délelőtti ünnepi felvonulás után a legtöbb család sétálni indult a szabadba. Legtöbben a Sztálin parkba jöttek. Tíz­ezrével érkeznek az emberek. Az első májusi estén be sok vendéget fogadott Bukarest nagy parkja . Más az este hegyek között, alföldön, más az éjszaka sötétje domboldalon épült kisvárosban, vagy tengerparton, de ritkán lehet májusi estének ilyen vard­­zsa, mint amilyennel Bukarest népét várta most a tópart. Csillagmező borult köröskörül a városra, ott veszett el széle, ahol a város fényei kezdődtek. Meleg tud lenni az est, szellő se lebben. Óriás szökőkutak emeletnyi magasságba hajít­ják fehér vízoszlopukat, sustorogva om­lik milliónyi vízcseppre ott fent a tej­fehér habtenger. Reflektorok roppant fé­nye vörös, kék, fehér rózsaszínű köntös­be burkolják a szökőkutak vízhegyeit. A tó túlsó partján az óriáskerék kivilágít­va. Seregnyi gyermek körülötte s rajta is minden hely tele. Vidám sikoly, jókedvű kacagás, messzire hallatszik. Mindenütt rengeteg ember. Ez ami ép­A május elseje tiszteletére szervezett ver­senyben az elektromos gépgyár dolgozói 1956 júniusára termeltek. S ezt csak a to­vábbi nagy győzelmek kiinduló pontjának tekintik. Mert villamosítási tervünk teljesí­tésében még komoly, nagy feladatok várnak rájuk. A „Tudor Vladimirescu” mezőgazdasági gépgyár dolgozói érnek most a központi e­­melvény elé. A népi demokratikus rendszer­ben létesített üzem mind több és több mező­­gazdasági géppel segíti a szántóföldek né­pét a mezőgazdasági termelés növelésében. Felvonulnak a könnyűipar dolgozói országunk legnagyobb készruhagyárának, a „Gh. Gheorghiu-Dej” konfekciógyárnak a menetoszlopa és a Sztálin­ térre. A felvonuló munkások és munkásnők, tervezők és techni­kusok készítményeit szerte az országban is­merik és becsülik. A gyárban nagy iramban folyik a szocialista verseny, amely újabb len­dületet vett a jegyrendszer eltörlése és az áprilisi árleszállítás után. Ezekről a szép versenyeredményekről beszélnek a magasra tartott transzparensek, grafikonok. Könnyűipari­ üzemek következnek most egy­más után, a „Tesatoriile reunite”, a „Grivita Conserve”, a dohánygyár. Kimagasló ered­ményekről tanúskodnak itt is a grafikonok. Könnyűiparunk nagy fejlődésen ment át ötéves tervünk keretében. Ma már két és félszer annyi pamutfonalat, kétszer annyi gyapjúszövetet és lábbelit készítünk gyá­rainkban, mint 1938-ban. A kiadóvállalatok dolgozói következnek a sorban, majd képzőművészeink népes csoport­ja következik. Tanintézeteink dolgozói, tanárok, diákok hosszú sora ér a hatalmas térre. Most jönnek a kereskedelmi dolgozók, mö­göttük orvosok, ápolónők, gyógyszerészek. A nagy felvonulás vége felé közeledik, de a lel­kesedés egy pillanatra sem csökken, minden elvonuló csoporttal újabb jelszavak röppen­nek fel s zúgva szállnak a tér fölött. A sportolók menete A sportolók szinpompás menete zárja be a fővárosi dolgozók felvonulását. Elsőnek egy oldalkocsis motorkerékpár fordul be a térre. A kerékpáron négy sportoló hatalmas vörös zászlót emel a magasba. Ezután az ország sportközösségeinek zászlóit vivő fia­talok haladnak el a díszemelvény előtt. Ha­talmas tapsvihar fogadja a különböző egye­sületek tagjainak pár pillanatig tartó, rög­tönzött bemutatóit. Sportolóink igen sok országos és nemzet­közi győzelemről számolhattak be ezen az ünnepségen. Női asztali­teniszezőink három világbajnoki cím birtokában tértek vissza a legutóbbi világbajnokságról. Ifjú labdarúgóink kiváló eredményt értek el a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség olasz­­országi tornáján. Úszóink 29 országos csúcsot javítottak meg az utóbbi időben... A fővárosi sportolók nagyszabású parádéja sportmozgalmunk szüntelen fejlődését, nem­zetközi sportkapcsolataink kiszélesedését bi­zonyította. ★ Véget ért a fővárosi dolgozók nagy május elsejei felvonulása. Ezer meg ezer torokból hangzik fel ünnepélyes méltósággal a világ­proletariátus harci himnusza, az Internacio­­nélép­pen különös, mégis csend van. Mennyi halk zajból, neszből, beszédfoszlányból tevődik össze itt a csend. Ne keresd a tücsök zenéjét, s madárdal is ilyenkor kevés: más a szépsége, más a csendje ennek a milliós városnak ölében fekvő óriási zöld kertnek. Hadd említsük a park fényeit a békés csend után. A parton, a szobrok, épület­­csoportok, játékterek körül fényszórók gyúlnak ki alkonyat után. A megannyi fény csillogó hidakat rajzol a tóra, s a feketének tűnő vízben tükrözik a táj is: a Scínteia Ház tornyos teteje, a jegenyék sudár egyenese, s a csillagok is. A tó fényutait kis csónakok, motorosok hasít­ják mindegyre keresztül. Sétálunk... A délelőtti felvonulás részvevői jöttek ide el, a munka emberei. Soknak mellén kitüntetés, s az esti ho­mályban is megcsillannak a kis aranyo­zott rendjelek. A kerthelyiségekből zene­szó hallatszik■ Pihennek, szórakoznak azok, akik ma a munka győzelmét ünne­pelték. Késő éjfélig népes a park, késő éjfé­lig szól a zene. S az éjfélen túl, meg­annyi holnapon is szép emlékként, bol­dog sétaként marad százezernyi ember szívében a Sztálin park estéje. M. B­ (Tudósítónk telefonjelentése) Petro­­zsény utcái már kora reggel megélénkültek. Ünneplőbe öltözött bányászok, pionírok, épí­tőmunkások gyülekeztek. A szépen feldiszített díszemelvényen a ra­joni pártszervezet és rajoni néptanács képviselői, valamint a meghívottak foglal­tak helyet. Itt láthattuk Zsilvölgye büsz­keségeit, azokat a bányászokat, akik kiváló teljesítményeikkel az egész ország dolgozói­nak megbecsülését érdemelték ki- A tribün­ről nézte végig a felvonulást Hajdú Gyula, a Szocialista Munka Hőse, Kopetin Géza, Nagy Sándor, Bratoveanu Gheorghe, Jován Andronic, Iancu Octavian, Cristea Aurel, * A vajdahunyadi Gh. Gheorghiu-Dej kom­binát kohászai és az új város építői együtt ünnepelték a termelésben elért sikereiket. Terven felül többszáz tonna nyersvasat ad­tak az országnak, sok új lakást a hunyadi dolgozóknak Május elseje nemzetközi jelentőségéről Alexa Augustin elvtárs, az RMP Központi Vezetőségének tagja beszélt. A felvonulást a kombinát, a város büszke­ségei , az acélolvasztások kezdik. Az élen-Május­­ köszöntésére Galac is ünnepi díszbe öltözött. A kikötőkben veszteglő ha­jókon, a nagy raktárakon, az intézménye­ken, az iskolákon és minden házon zászlók, képek, jelszavas táblák. A város és a környék dolgozói, a munká­sok és technikusok büszkén hirdetik a dolgo­zók nemzetközi napjára szervezett szocia­lista verseny eredményeit. Az ünnepi gyűlé­sen Ioan Gare, Galac tartomány pártbizott­ságának titkára bejelentette, hogy 10 válla­ Vajdahunyadon járó műhely vörös zászlaját és a grafikont viszik a sor elején. A hunyadi acélolvasztók áprilisban 150 gyorscsapolást végeztek s így az elő­irányzatnál 15 százalékkal több acélt termeltek. Hasonló szép eredményekkel köszöntik május elsejét a hengerészek is. Április hó­napban terven felül 4,5 százalék hengerelt acélt termeltek és 89.500 lejt takarítottak Galacon­ ­al és számos részleg teljesítette ötéves ter­vét. A fém- és gépipari vállalatok első ne­gyedévi globális termelési tervüket 104 szá­zalékban teljesítették, a termelékenységet pedig, az elmúlt év hasonló időszakával szemben 26 százalékkal növelték. A felvonulást a pionírok sora nyitotta meg és utánuk a hajógyár munkásai következ­tek, akik nemrégen harmadszor kapták meg a termelés vörös zászlaját. A hajóépítők ez év első negyedében 72 százalékkal többet meg. A kombinát kohászai is azt jelentik, hogy április hónapban terven felül többszáz tonna nyersvasat adtak hazánknak. A kombinát újítói 114 újítást alkalmaztak az év kezdete óta. Ez a kombinátnak éven­ként 2 millió lejnél több megtakarítást je­lent. A kohászok új városának építői május­­ tiszteletére Hunyadon 54 új lakrészt, a teleki és gyalári bányászoknak pedig 22 új lakást adtak át, termeltek, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. A hajógyár után következtek a „Gheorghe Apostol” CFR műhely munkásai, akik március 15-től kezdve már 1956-ra ter­melik a mozdony és a vagon cserealkatré­szeket. Galac dolgozói ezen a nagy ünnepen újra megmutatták, hogy tántoríthatatlanul a béke megvédése ügye mellett állnak és szilárd békeakaratukat újabb munkagyőzelmekkel pecsételik meg. Az „Augusztus 23“ üzem dolgozói A „Vörös Grivica” népe Este a Sztálin parkban Képek a bukaresti felvonulásról ELŐRE 1955. május 3., kedd 9 ÜNNEPSÉGEK ORSZÁGSZERTE Marosvásárhelyen (Tudósítónk telefon jelentése). — A szabad élet, az eredményes alkotó munka öröme ha­totta át a marosvásárhelyi ünnepséget. A legújabb győzelmekről szóltak Csupor Lajos­nak, az RMP tartományi bizottsága első tit­kárának szavai. Több mint 43.000 munkás és technikus erőfeszítésének gyümölcséről, akik a szocialista versenyekben ütközetet ütközet után nyertek. A Magyar Autonóm Tartományban 22 üzem fejezte be eddig az ötéves tervet és 59 ipari üzem teljesítette április 26-ig havi tervfela­datait. A marosvásárhelyi vasúti műhelyek­ben 3,9 százalékkal csökkentették az önkölt­séget és 315.000 lejt takarítottak meg. Az autójavító műhelyek 128 százalékot értek el áprilisban és 16 százalékkal növelték a ter­melékenységet. Csupor Lajos beszélt a helyi erőforrások és belső tartalékok felhasználá­sáról, ami a tartományban terven felül több mint 15 millió lej értékű közszükségleti cik­ket eredményezett. Jelentős sikereket értek el a községek és falvak dolgozói is. A kedvezőt­len időjárás ellenére április 30-ig a tavaszi szántás 86,4, a vetés 57,5 százalékot végez­(Tudósítónk telefonjelentése) Ragyo­gó tavaszi verőfényre ébredt a május elsejét ünneplő Kolozsvár. Innen is, onnan is cso­portok érkeztek a gyülekező helyekre. A gyülekezés és felvonulás egész idején zen­gett a dal, harsogtak a zenekarok, sok he­lyen táncra kerekedtek. Az ünnepi ülésen Ion Cosma, az RMP tar­tományi bizottságának első titkára román nyelven, Benkő János az RMP városi bizott­ságának első titkára pedig magyar nyelven mondott beszédet. Majd N- Ceausescu elv­társ az RMP K­V nevében köszöntötte a megjelenteket. Háromezer pionír lépett el mosolygó arc­cal a tribün előtt- Az ifjúság után a gyárak dolgozói vonultak fel. Remekbe készült mini­atűr mozdony messze szálló füstje jelezte már messziről a CFR műhelyek dolgozóinak közeledtét. A kis mozdonyok azokra a való­ságos mozdonyokra emlékeztettek, amelyeket Az ország egyik legfontosabb ipari köz­pontjában, Sztálinvárosban a nagy terme­lési győzelmek szemléje volt a május elsejei ünnepi felvonulás. Sztálinváros dolgozóit május elseje alkal­mából Alexandru Draghici elvtárs, az RMP Központi Vezetősége politbürójának póttag­ja, belügyminiszter és Gheorghe Augustin elvtárs, az RMP sztálintartományi bizottsá­gának első titkára köszöntötte. Dísztáblák, feliratok ismertették büszkén az ünnepi felvonulás szemlélőivel Sztálin­város dolgozóinak nagy termelési sikereit. A felvonulást az „Ernst Thälmann” traktor­gyár dolgozói nyitották meg. Magasan len­gett a felvonulók felett az ország élüzemét megillető zászló, a napokban nyújtották át ezt nekik ünnepélyes külsőségek közepette, a minisztertanács elbírálása alapján. Néhány évvel ezelőtt, ugyancsak május elseje tiszteletére megfogadták a traktor­gyár dolgozói, hogy elkészítik az első román ték­et a tartományban. A régeni „Sztahanov” állami gazdaság már 86 százaléknál tart a vetésben, a kövesdi és sok más kollektív gaz­daság szintén az élen jár. Székelykeresztúr, Etéd, Kobátfalva és még számos község dol­gozó parasztjai ugyancsak sikerrel küzde­nek azért, hogy valóra váltsák fogadalmukat: több mint 21 mázsás kukorica termést hek­táronként. Constanta Craciun elvtársnő, az RMP Köz­ponti Vezetőségének tagja és Fazekas János elvtárs, az RMP Központi Vezetőségének tit­kára üdvözölte a párt nevében az ünneplő tömeget. Ezrek és ezrek ajkáról tör fel a vá­lasz: éljen a párt! Győzelmeink ihletőjét és szervezőjét ünnepük lelkesen. Románul és magyarul szárnyalnak a jelszavak. A párt­­vezetésével a romén és a ma­gyar dolgozók közösen vivták ki győzel­meiket, együtt örülnek nekik. Közösen épí­tették az erdőszentgyörgyi hőerőművet, a gyergyóremetei tejporgyárat, a régeni mozdonyjavító műhelyt s még annyi és annyi más ipari üzemet a Magyar Auto­nóm Tartományban. Kolozsváron május­­ tiszteletére határidőre és határidő előtt javítottak ki a vasúti dolgozók. Az üzemek a termelési harc új győzelmeivel ünnepelték május elsejét. A „Herbák János” dolgozói büszkén hirdették feliratos táblái­kon, hogy négy hónap alatt 22.000 pár ci­pőt gyártottak terven felül. Huszonnyolc Kolozsvár tartományi üzem ünnepelte az idén május elsejét azzal, hogy határidő előtt teljesítette ötéves tervét. Az ünnepi felvonulásban a falu népe is részt vett. Fa­lusi legények és leányok menete következett, messziről virított színpompás nemzeti vise­letük. Méraiak, vistaiak jöttek. Szlatinica (Beszterce rajon) és még három tartomány­beli kollektív gazdaság a vetési terv teljesí­tésével köszöntötte az ünnepet. A többiek is felkészültek, hogy a kedvezőtlen tavasz ellenére kiharcolják a 750.000 tonna gabo­nát, a tízmilliós országos előirányzatból Ko­lozsvár tartományra háruló részt, Sztálinvárosban traktort. Azóta a traktorgyártásban olyan tapasztalatokat szereztek, hogy ötéves ter­vüket kilenc hónappal a határidő előtt be­fejezhették. Rövidesen hozzákezdenek a leg­­újab típusú MTZ kerekes traktorok gyártá­sához is. Az „Ernst Thälmann” üzem dolgo­zói megfogadták, hogy terven felül 500 új­­típusú MTZ kerekes traktort gyártanak az év végéig. Ezután a „Vörös Zászló” üzem dolgozói vo­nulnak el a tribün előtt. Zárt sorokban ha­ladnak a kohászok, öntők, kovácsok, eszter­gályosok, a gépeket tervező mérnökök és a technikusok, tisztviselők.­­Sokféle géppel látja el ez az üzem az országot. Különböző típusú vasúti kocsikat gyártanak, kőolajipari fel­szerelést, cement- és papírgyári berendezést, stb. Az üzem egyik fontos részlege a golyós­­csapágy-gyár. A legújabb, nagy sikere az üzemnek — a román tehergépkocsi. Ez a vállalat — még május elseje előtt elvégezte ötéves terve feladatait. 1951-hez képest a A felvonulást a Simó Géza bútorgyár dol­gozói nyitották meg, akik közel 9 hónappal a határidő előtt fejezték be az ötéves tervet. Ott halad közöttük a tervét négyszeresen tel­jesítő Sárosi Albert is. Az Autójavító Főmű­hely következik. Dolgozói öt év alatt 61 nyi­­tással mintegy 1.200.000 lejt takarítottak meg s hat hónappal a határidő előtt elvé­gezték az ötéves terv feladatait. A Bernáth Andor cukorgyár munkásai nagy felirattal adják mindenki tudtára: „1956 szeptemberé­re dolgozunk”. A Petőfi Sándor bőrgyár pe­dig azt jelenti, hogy már 97 százalékát tel­jesítette az ötéves tervnek. Mindegyik üzem­nek van mivel büszkélkednie. Színesen kavarog a felvonulók tömege. Román és magyar népviseletbe öltözött if­jak és lányok táncolják a hózát és csárdást írók, képzőművészek, a Székely Színház mű­vészei, az Orvostudományi Intézet tanárai és hallgatói vonulnak az emelvény előtt. Házi­asszonyok százai, iskolások ezrei mennek a sorokban. A marosvásárhelyi dolgozók lelkes ünnep­ségét a sportolók színpompás felvonulása zárta be. Az egyetemek, az akadémia, a színházaik és művészeti szövetségek festői felvonulása Kolozsvár kulturális jellegét domborította ki. Lombikkal, kémcsővel valóságos labora­tóriumot hozott magával a­ Bolyai Tudo­mányegyetem vegyészeti kara. Véget nem érő sorban hömpölyög a tömeg a felvonulás színhelyére, ünneplő ruhában, az ünnep hangulatával az arcán, a szabad­ság ünnepi örömével szívében-Zenétől, énektől visszhangzott a Hója er­dő. Délután itt folytatódott az ünnep. A Hója fogalom Kolozsváron. Neve a harc­hoz, a munkásmozgalomhoz fűződik. Most közkedvelt szabadtéri szórakozó hellyé alakult , máskor oly csendes, kihalt vi­dék vidám emberi zsivajtól volt hangos. A helyi közélelmezési tröszt tiz sátrat állí­tott fel. Az Alimentara hatot- A gyermekek játéksátrai is igen nagy forgalmat bonyolí­tottak le, munka termelékenysége ma 33,6 százalékkal magasabb ebben az üzemben, az önköltség pedig 18,7 százalékkal alacsonyabb. A május elsejei fogadalmak szerint az év végéig még 1.500 új teherautó gördül ki a „Vörös Zász­ló” üzemek kapuin. Sorra­­következnek a menetben azoknak a gyáraknak a dolgozói, akik már felülmúl­ták ötéves tervük feladatait. A „Dezrobi­­rea”, az „Esztergomüvek”, a „Dózsa György”, „Fónagy János”, „Vörös Partizán” és más ismert gyárak dolgozói vonulnak el a díszemelvény előtt. Május elsejéig a tartományban több mint 35 vállalat fejezte be ötéves ter­vét. Így járultak hozzá a tartomány dolgozói az árleszállítás feltételeinek megteremtéséhez, így segítik elő nép­gazdaságunk fejlődését. A tömeg hosszasan tüntet a béke, a világ összes népei közötti együttműködés mellett. A Zsilvölgyében Dumitras Victor, Bartha Lajos, Recsák Já­nos, Hajdú Gábor és mások. A Zsilvölgye dolgozóinak május elsejei gyűlését Furdui Petre elvtárs, a rajoni párt­­szervezet első titkára nyitotta meg. Miután rövid beszédben ismertette május elseje nagy jelentőségét, átadta a szót Sucer Wi­liam elvtársnak, a Román Munkáspárt Köz­ponti Vezetősége tagjának. A fémipari üzemek és más vállala­tok dolgozói is szép eredményekről adhat­nak számot május elsején. A felvonulást a lónyai bányászok nyitot­ták meg, eredményeiket tükröző hatalmas grafikonnal- A felvonulók soraiban ott lát­tük az 1-es szektor bányászait, akik 34,8 százalékkal és a 3-as szektorbelieket, akik 8,7 százalékkal haladták túl áprilisi tervfel­adataikat. A vulkáni bányászok következtek ezután, majd a petrillai, am­nómiai, urikányi és lupényi bányászok s a 7-es építkezési tröszt dolgozói. Ez a tröszt az ötéves terv megkezdése óta 2.201 lakást adott át a zsil­­völgyi dolgozóknak. A lupényi műselyem­­gyár munkaközössége után a petrozsényi GH. GHEORGHIU-DEJ bányászati főiskola fehér egyenruhás diákjai vonultak fel, majd a CFR dolgozói haladtak el a dísztribün előtt. Az ünnepi felvonulást a pionir­ok és a zsilvölgyi sportolók sorai zárták be.

Next