Előre, 1955. június (9. évfolyam, 2369-2394. szám)

1955-06-01 / 2369. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A ROMAN NEPKOZTARSASAG NEPTAKACSAINAK LAPJA IX évf., 2369. 52. 4 o'dal, ára 20 báni 1955 junius 1., szerda LAPUNK TARTALMÁBÓL! Az RNK Nagy Nemzetgyűlése VI. ülés­szakának munkálatai (2. — 3. oldal) Az uj technikáért. A temesvári Electromo­tor gyár igazgatójának nyilatkozata (3. oldal) A gyermekek birodalma.. Látogatás az öt­éves Pionir-palotáöan (3. oldal) Közlemény a Szovjetunió és Jugoszlá­via kormányküldöttségeinek tárgyalá­sairól (4. oldal) Az osztrák államszerződés megkötése után (4. oldal) Mindinkább kiéleződik az északafrikai helyzet (4. oldal) A jugoszláv művészek leningrádi hang­versenye * (4. oldal) A vasutassztrájk miatt 400 szerelvény helyett 6 futott ki vasárnap a londoni pályaudvarokról (4. oldal) Szovjet-amerikai tárgyalások a í<ö1csöti- i bérleti törvény keretében vehetett szám- f Iák rendezéséről (*. oldal)' 2.000.000 mezőgazdasági munkás és 80.000 középiskolai tanár sztrájkol Olaszországban (4. oldal) Békénk és biztonságunk védelmezője Május 30-án az RNK Nagy Nemzetgyűlése törvénybe Iktatta a varsói értekezleten részvevő nyolc állam: az Albán Népköztár­saság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Ro­mán Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége és a Csehszlovák Köztársaság által aláirt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A Nagy Nemzetgyűlés egyhangú szavazata híven fejezte ki dolgozó népünk érzelmeit a varsói szerződés iránt. Románia népe felmérte a szerződés nagy jelentőségét békés építő munkája szem­pontjából, melegen támogatja a szerződés minden célkitűzését és örömmel üdvözli azt, mint saját biztonsága és békéje, az egész Európa békéje megvédésének hatalmas és hatékony eszközét. „Teljesen nyilvánvaló — mondotta a Nagy Nemzetgyűlésen Ghe- orghe Gheorghiu-Dej elvtárs a varsói szerződésről szólva, — hogy népünk történelme során még sohasem támaszkodhatott biz­tonságának, békés munkájának, állami függetlenségének és szuve- rénitásának olyan biztos és hatalmas garanciájára bármely impe­rialista intervenció és agresszió ellen, mint ma.” A Nagy Nemzetgyűlés ratifikálási vitája uira kifejezésre jut­tatta dolgozó népünk minden rétegének egységes állásfoglalását a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseiben. Kifejezésre juttatta, hogy Románia népe egyemberként áll a kormány külpolitikája mögött, mely következetesen védelmezi a nép és az ország igazi érdekeit. A ratifikálási vita során a varsói értekezleten részvevő kor­mányküldöttségünk vezetője, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, behatóan ismertette a varsói szerződés tartalmát, céljait és jelen­tőségét. Mi tette szükségessé a nyolc állam szövetségének megkö­tését? A nyugati imperialisták és elsősorban az Egyesült Államok agresszív politikája, Nyugat-Németország ujrafelfegyverzése és be­vonása a támadó jellegű északatlanti szövetségbe. Ilyenformán Nyugat-Németország „a háborús veszély európai fő tűzfészkévé s az USA hatalma alatt álló északatlanti tömb agresszív rendsze­rének rohamcsapatává válik.” A román nép és a varsói értekezle­ten képviselt többi állam népei nem felejtették el a történelem ta­nulságait és jól tudják, hogy mennyi szenvedést okozott, mennyi áldozatot követelt tőlük a német militarizmus. Ezért Varsóban, abban a városban, amely annyira megszenvedte a német militariz­mus, a német fasizmus barbárságát, elhatározták, hogy minden fegyveres támadás esetén közösen lépnek föl az agresszor ellen, közösen adnak megfelelő és félreérthetetlen választ minden táma­dónak. E célból létrehozták a részvevő államok fegyveres erőinek közcs parancsnokságát, amelynek élén az antihitlerista háború egyik kipróbált hadvezére, Konyev, a Szovjetunió marsallja áll. A varsói szövetség alapvetően különbözik mindenfajta impe­rialista blokktól, vagy csoportosulástól Ez a szövetség és az észak- atlanti szövetség közötti gyökeres különbség például meggyőzően beszél a két tábor különbségéről, hirdeti a szocialista tábor fel­sőbbrendűségét a kapitalista tábor fölött. A varsói szerződés, hangoz­tatta Gheorghiu-Dej elvtárs, megtestesíti a szabad és egyenjogú népek testvéri barátságának nagyszerű eszméit, tükrözi a szocia­lista tábor országainak ujtipusu kapcsolatait. Ezeknek alapját a kölcsönös és őszinte segíteni akarás, a közös érdek és a közös cél, a függetlenség elvének, a más államok belügyeibe való be nem avatkozás eszméjének kölcsönös tiszteletbentartása képezi. A var­sói szövetség újabb félreérthetetlen dokumentuma és bizonyítéka a szocialista tábor népei sziklaszilárd egységének, szoros összefo­gásának. A Kinai Népköztársaság hadügyminiszteré, aki mint megfigyelő vett részt a varsói értekezleten, szintén ezt hangoztatta, amikor rámutatott arra, hogy a béke oszthatatlan és éppen ezért, ha az agresszorok a háború bűnös eszközéhez nyúlnak, a 600 mil­liós kinai nép a testvéri népek oldalán küzd majd a támadó ellen a végső győzelemig. A varsói szerződés, amely aláhúzza a szocialista tábor le­győzhetetlen erejét, komoly és megszívlelendő figyelmeztetés min­den agresszorjelölt felé. Ez a szövetség is azt bizonyltja, hogy az imperialista fenyegetőzés, zsarolás politikája, az úgynevezett „erőpolitika” teljesen hátástalan a szocialista tábor országaival fennálló kapcsolatokban. Ideje lenne végre, nogy az „erőpolitika“ hivei levonják a szükséges következtetéseket, hogy szembenézze­nek a valósággal, az erőviszonyok gyökeres megváltozásával a szocializmus és a béke erőinek a javára. Nem titok, hogy az „erő­politika" képviselői nem tettek le agresszív terveikről. A háborús északatlanti szövetség további kibővítéséről — például Franco Spanyolországával — és a katonai támaszpont hálózatuk kiterjesz­téséről szónokolnak, szembeszegülnek — mint például a napokban Gruenther tábornok, a NATO haderők parancsnoka — a tömegpusz­tító fegyverek eltiltásával és úgy akarnak négyhatalmi értekezletet tartani a „feszültség enyhítése érdekében”, (!) hogy napirendre kívánják tűzni a régi reakciós rendszerek visszaállítását a népi demokratikus országokban. Románia népe nevében, amely immár valóban ura saját sorsának, Gheorghiu-Dej elvtárs határozottan visszautasította az amerikai Imperialisták ez újabb durva beavat­kozási kísérletét hazánk belügyeibe. Az amerikai kardesörtetőknek tudomásul kell venniök, hogy „Románia államrendszerének kérdé­sét a román nép egyszer 9 mindenkorra el­döntötte akaratának és érdekelnek megfele­lően” és ezt senki sem teheti többé vita tár­gyává. A varsói szerződés hatékonyan szolgálja az európai és a világbéke ügyét. E szövet­ség valóban védelmi célokat szolgál, nem fenyegeti más államok biztonságát és min­denben megfelel az ENSZ Alapokmánya rendelkezéseinek. Az európai általános kol­lektiv biztonsági rendszer létrehozása esetén a szerződés érvényét veszti. A varsói szerző­dés nem akadálya Németország egyesítésének, mint a NATO vagy a nyugateurópai unió, hanem éppen ellenkezőleg, a német nép bé­kéjét, fejlődését és egységét szolgálja. A varsói szerződés nem zárt csoportosulás, nem állít fel ideológiai, politikai és gazda­sági sorompókat, mint az északatlanti szö­vetség, hanem nyitva áll mindenki előtt, aki a békét és a biztonságot kívánja szolgálni. A szerződő felek ünnepélyesen kijelentették, hogy folytatják erőfeszítéseiket a béke fenn­tartására, a nemzetközi feszültség enyhíté­sére, a fegyverzet csökkentésére, a tömeg­pusztító fegyverek eltiltására. Ezek a nemes célok vezették az RNK kor­mányát is, amikor aláírta a varsói szerző­dést. A békés együttlétezés lenini elveinek alapján az a célunk, hogy jószomszédi kap­csolatokat építsünk ki minden országgal, hogy mindent megtegyünk a különböző or­szágok normális kapcsolatainak útjában álló akadályok eltávolítására. Az agresszív körök dühödt ellenállása el­lenére, a nemzetközi életben most rendkívül kedvezőek a lehetőségek az államok közötti kapcsolatok megjavítására, a vitás kérdések megoldására, a nemzetközi feszültség eny­hítésére — hangoztatta Gheorghiu-Dej elv­társ. A varsói szerződés, a béke erőinek sikerei, az osztrák államszerződés megkötése, a Szovjetunió célravezető javaslatai, a fegy­verzet csökkentésére és a tömegpusztító fegyverek eltiltására, a Szovjetunió őszinte törekvése egy, valóban a békét szolgáló leg­magasabb síkon megtartandó négyhatalmi értekezlet összehívására, a szovjet és jugo­szláv kormányküldöttek belgrádi találkozó­ja, mind mind a béke és a biztonság esélyeit erősitik. A varsói szerződés szellemében, dolgozó népünk éberen és határozottan veszi ki ré­szét a béke és a biztonság megvédésének nemes ügyéért folytatott küzdelemből. Befejeződött a Nagy Nemzetgyűlés VL ülésszaka A Nagy Nemzetgyűlés VI. ülésszaka ked­den tovább folytatta munkálatait. A Román Népköztársaság 1955. évi költ­ségvetésének jóváhagyásáról szóló törvény- tervezet vitájában az alábbi képviselők szó­laltak fel: Dumitru Balalia, Pioiestl-Dél vá­lasztókerület (Ploiesti tartomány), Gavrilá Popa, Adamclisi választókerület (Constanta tartomány), Gh. Hossu, Medgidia választó- kerület (Constanta tartomány), Elena Barbü- latá, Odobesíi választókerület (Birlad tarto­mány), Máthé Lajos, bögözi választókerü­let (Magyar Autonóm Tartomány), Ion Gheorghe ezredes, Alexandria választókerü­let (Bukarest tartomány), Liuba Chlsinev- schi, Constanta-Dél választókerület (Con­stanta tartomány), Emil Mazilu, Stefan cel Mare választókerület (Iasi tartomány), Ro­mulus Zärcni, Marosilye választókerület (Hunyad tartomány), Ion Pas, Aldeni vá­lasztókerület (Ploiesti tartomány), Szenko- vics Sándor, Nagyvárad-Észak választókerü­let (Nagyvárad), G. Gaston Marin, Ceahláu választókerület (Bacäu tartomány), loan Tú­rái, Drägänesti választókerület (Bukarest tartomány). A jelenlevők élénk tapsa közepette emel­kedett szólásra Chivu Stoica elvtárs, a mi­nisztertanács első alelnöke. Ezután felolvasták és szavazás alá bocsá­tották a Román Népköztársaság 1955. évi állami költségvetésének jóváhagyásáról szóló törvénytervezetet. A Nagy Nemzetgyűlés rendkívül lelkes hangulatban egyhangúlag megszavazta a Román Népköztársaság 1955. évi állami költségvetésének jóváhagyásáról szóló tör­vényt. A Nagy Nemzetgyűlés ezután megszavaz­ta a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége által a két ülésszak között kibocsátott törvényerejű rendeletek ratifikálásáról szóló törvényt. Egyhangúlag megszavazták az Alkotmány 43. és 50. szakaszainak módosításáról szóló törvényt. E módosítások alapján újjászer­vezték az Építészeti és Épitőanyagipari Mi­nisztériumot és az Állami Mezőgazdasági Termékbegyüjto Bizottságot, s helyettük fel­állították az Építésügyi Minisztér.umot, az Épitőanyagipari Minisztériumot és a Begyűj­tési Minisztériumot. A Nagy Nemzetgyűlés jóváhagyta a meg­hatalmazottak tanácsának javaslatát és fel­mentette Dumitru Coliu képviselőt, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségi tagságának tisztsé­gé alól, mivel a kormányban log tisztséget kapni- A Nagy Nemzetgyűlés a Nagy Nem­zetgyűlés Elnökségének tagjává választotta Nicolae Ceausescu képviselőt. Ugyancsak a fent említett okból Dumitru Coliu képviselőt felmentették a külügyi bizottság tagsági és elnöki tisztsége alól is. A Nagy Nemzetgyűlés Lotar Rädäceanu képviselőt a külügyi bizottság tagjává és el­nökévé, Iacob Teclu altábornagy, képviselőt pedig a külügyi bizottság tágjává válasz­totta. Mivel Avram Bunaciu képviselő a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségi titkárságának tiszt­ségét tölti be, a Nagy Nemzetgyűlés felmen­tette a törvényjavasló bizottság tagsági tisztsége alól és Ion Vinte képviselőt válasz­totta meg helyette a törvényjavasló bizott­ság tagjává. Délután fél három. C. Pirvulescu képvise­lő, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke emelkedik szólásra, hogy elmondja az ülésszak záró­beszédét. — A Nagy Nemzetgyűlés VI. ülésszaká­nak felelőssegteljes feladatot kellett teljesí­tenie: mostani ülésszakunkon ratifikáltuk az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztár­saság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­ge és a Csehszlovák Köztársaság között 1955 május 14-én Varsóban aláirt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A Nagy Nemzetgyűlés egyhangúlag jóvá­hagyta a varsói szerződést. Ez a döntés né­pünk szilárd akaratát tükrözi, — azt, hogy megvédi alkotó munkáját és boldog életét s előmozdítja a népek békéjének és biztonsá­gának megóvását. Mostani ülésszakunk ezenkívül megvitatta és megszavazta a Román Népköztársaság 1955. évi állami költségvetését. 1955. évi költségvetésünk biztosítja valamennyi nép- gazdasági ág, összes kulturális és társadal­mi intézményeink továbbfejlesztését. Az 1955- évi költségvetés által előirányzott je­lentős összegeket észszerűen kell felhasz­nálnunk, hogy még nagyobb lendületet adhas­sunk gazdasági és kulturális életünk fejlődé­sének és még jobb életkörülményeket teremt­hessünk a dolgozóknak. Képviselő elvtársak ! Minden erőnkkel és tehetségünkkel segítsük elő állami tervünk teljesítését, a költségvetés előirányzatainak vaíóraváltását. Ezzel berekesztem a Nagy Nemzetgyűlés VI. ülésszakát. Szorgalmas emberek egy napja Már csak a vizes fü és a fák levelein gyöngyöző nagy cseppek mutatják, hogy 3z éjszaka esett. Az égen nincs egy foltnyi fel­hő. A nap tüzes korongja tisztán emelkedik a láthatár fölé. Sugározönével beragyogja Szckelyhid dombjait, mezejét, rétjét. Ébred a község. Ráérősebben, mint máskor. Az éj­szakai eső miatt, mig jól be nem szívja a föld, nem lehet kapálni. Kell vagy három órai száradás. A kollektiv gazdaságban is még csend van. A 99 család közös vagyonát vigyázó Egyed Mihály éjjeliőrön kívül csak néhány fogatos jön-megy az udvaron. Ok mindig korábban jönnek. Etetnek-itatnak, megta­karítják a lovakat. A székelyhídi kollektivisták kocsival men­nek a mezőre, mert a község nagy és a kollektiv gazdaság székháza épp a központ­ban van. Gyalog hosszú lenne az ut, sok időt elveszítenének. Most pedig minden per­cért kár, hisz annyi a munka. A vetés fára­dalmait jóformán ki sem pihenhették, máris ezernyi más tennivaló akad. Nyolcvanöt hek­tár őszi búza boronálása és gyom-látása szin­te egyidőbe esett a vetéssel. Aratásig már nem lesz gondjuk a búzával. Tcrden felül ér, a gyom már nem képes versenyre kelni vele. Ha elemi kárcsapás nem éri, a kitűzött 22 mázsánál is több lesz hektáronként. Szö- lőkapálás, a cukorrépa másodszori kapálása és a palánták kiültetése van ma az elvégzés sorrendjén. A kertészcsoport tagjainak különös örö­met szerzett az éjszakai eső. Zádor János, a kollektiv gazdaság kertésze ahogy meg­érkezik, egyenesen a melegágyak felé ve­szi útját. Az a rész, hol a melegágyak van­nak, mintha külön birodalmát képezné a kollektiv gazdaságnak- Két méter magas- nádpalánkkal van körülvéve. Kapuja gon­dosan bereteszeive. Védeni kell a 12 hektá­ros kertészet kincseit, — a palántákat. Az idős, tapasztalt kertész alig kezd a melegágyak felnyitásához, hangos jóreggelí köszönéssel jön „inasa”, az alig 19 éves Szabó Sándor. Ketten hamar leszedik a me­legágyakról az üveges fedőket. Mire előké­szítik a ma kiültetésre kerülő paradicsom, húsos paprika, káposzta "és vineta palántá­kat, a csoport tagjai is mind ott vannak. Főleg asszonyok Capp Klára, Kui Ferencné, Ijjés Józseíné, Vadkerti Józsefné, valamennyien szorgalmas asszonyok. Büszkék, hogy a ta­valy a kertészet hatvanezer lej pénzjövedel­met hozott a gazdaságnak, pedig jóval ki­sebb volt, mint az idén. Most mindannyian úgy örvendenek, mintha csak az ő rendelé- süxre esett volna az éjszakai eső. Tegnap kemény volt a föld. Locsolni kellett minden palánta tövet. Ma legalább háromszor ak­kora területet beültethetnek palántával, mint tegnap. Holnap talán el is végezhetik az egészet. Nyolc órakor az első és második brigád fogatai is kifordulnak a kapun. Estig végez­ni akarnak a szőlőkapálással. Este Stefan Sándor, az első brigád fele­lőse jön be elsőnek a gazdaságba. Jó hír­rel. Mind a két brigád elvégezte a szőlő­ben a kapálást. Derekas munkát végez­tek. Három nap alatt 10.50 hektár szőlőt kapáltak meg. Akik a cukorrépában dolgoztak, szintén örömmel újságolják Sza­bó István elnöknek, hogy végeztek a má­sodszori kapálással. A kertészcsoport tág­jainak is van mivel dicsekedni. Tizenket- ven hatvan árnyi területet palántáztak be és a nyári káposzta kapálásával is jól halad­tak. Az est beálltával, akárcsak reggel, hamar benépesedik a kollektiv gazdaság udvara, székháza. A tagok nem mennek addig haza, mig egy-két percre be nem néznek. Minden­ki elmondja a véleményét, javaslatát a hol­napi teendőkről. Szabó István elnök, a két brigádos s a csoportfelelősök e javaslatok után igazodva már hozzá is kezdtek a más­napi munka megbeszéléséhez. Hat­van hektár kukorica vár megkapálásra. El­érkezett az ideje és az időjárás is épp Aeki- való. — Hat lókapa kezdi a négyzetesen ve­tett 40 hektár kukoricában . • .a kézikapások igazítanak utánuk •.. nyolc ember kaszál­ni megy a lucernásba ... a kertészcsoport folytatja munkáját. Röviden ennyiből áll 3 holnapi munka­terv. A 40 hektáron négyzetesen vetett ku­koricánál tízezer kiló csöves termést akar­nak elérni hektáronként... Jó és bő takar­mánykészletet kell biztositaniok a nagy ál­latoknak. Duplájára szeretnék emelni a kertészet tavalyi pénzbevételét... Szorgalmas munkával, ezért a célkitűzé­sért küzdenek a székelyhídi kollektivisták, most a növényápolás idején is. Eredménye­sen. Minden nap elvégzik a kitűzött felada­tot. KOVASZNAI ZOLTÁN A jövő nemzedékért Ma, junius elsején, a nemzetközi gyermeknapot ünnepük a földkerekség becsületes, békeszerető emberei. A haladó emberiség a mai napon megkülönböztetett figyelemmel és szeretettel fordul a jövő bizodalma és reménysége — a gyermekek felé. A mai napon számbavesszük, hogy mit tettünk egy év leforgása alatt gyerme­keink megóvásáért, zavartalan életéért. Számbavesszük, kijelöljük teendőinket az elkövetkező időszakra, hogy még eredményesebben küzdhessünk a legifjabb nemzedék boldogságáért. Ebben az esztendőben kerül hatodszor sor a nemzetközi gyer­meknap megünneplésére. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és a Demokrata Ifjak Világszövetségének felhívására 1950 junius elsején a becsületes emberek milliói szálltak sikra a gyermekek vé­delmében. Azóta évről évre növekedett, még hatalmasabb mérete­ket öltött a gyermekek megvédésére indított világmozgalom. — „A gyermekek az élet virágai“ —mondotta Makszim Gor­kij. A Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban féltő gonddal és szeretettel övezi a dolgozó nép az élet virágait. A Szovjetunióban levő csaknem 9000 gyermekgyógyászati rendelő, 1200- nál több pionirpalota és pionirotthon, 140 gyermekszinház, alaó- foku művészeti iskolák, az ifjú természetkutatók és technikusok, számára biztositott felszerelések, műhelyek és otthonok mini mind a gyermekek fejlődését, erkölcsi és kulturális nevelését, egészségvédelmét szolgálják. A Szovjetunióban a múlt év során 650 millió rubelt költöttek csupán a pionirtáborok fenntartására. 1954-ben 71 millió kötet könyvet nyomtattak különböző nyelveken a szovjet gyermekek részére. Rendkívül nagy gondot fordítanak a gyermekek nevelésére, za. vartalan életkörülményeinek biztosítására a Kinai Népköztársa, ságban is. Az ország legszebb vidékein rendezik be a gyermekott­honokat, gyermektáborokat s ma csak az elemi iskolákban 55.000.000 gyermek tanul, két és félszer annyi mint a Kuomintang uralom idején. Az európai népi demokratikus országok egy évtizede járnak a szabadság utján. Ennek az évtizednek a vívmányai között jelentős helyet foglalnak el a gyermekvédelem terén elért eredmények. A Csehszlovák Köztársaságban a múlt évben 62 százalékkal volt kisebb a gyermekhalandóság mint 1937-ben. A bölcsődék befoga­dóképessége huszonötszörösére növekedett ugyancsak 1937-hez viszonyítva. A Lengyel Népköztársaságban a felszabadulás előtt tizenhét falura esett egy elemi iskola. Ma minden tanköteles gyermek iskolába jár és az iskolák legnagyobb része hétosztályos. Hazánk dolgozó népe évről évre mind nagyobb megelégedés­sel veszi számba a gyermekvédelemben elért sikereit. Orszá­gunkban a felszabadulás óta eltelt évek alatt 45 százalékkal csök­kent a gyermekhalandóság. Falvainkban a múlt rendszer idején egyetlen szülőotthon sem volt s ma 1400 szülőotthon működik. A múlt év nyarán 4000 idény-napkőziníthont szerveztek falvaink­ban, a dolgozó parasztasszonyok munkájának megkönnyítésére. Je­lenleg 36-szor annyi bölcsődénk van, mint 1944-ben A felszabadu­lás előtt az orvostudományi intézetekben nem volt gyermekgyó­gyászati tanszék, amely szakorvosokat nevelt volna. Az utóbbi években öt gyermekgyógyászati tanszék alakult egyetemeinken. Országunkban általános, ingyenes és kötelező az elemi oktatás. A felszabadulás óta több mint 2500 uj elemi iskola létesült a román nép és a nemzeti kisebbségek gyermekei számára. Egy 1912-ben hozott törvény szerint „csak” all. életévüket be­töltött gyermekeket volt szabad felvenni gyári munkára 1 Gondo'* junk csak erre, amikor a ml gyermekeinket, tizennégy-tizenöt éves fiainkat és lányainkat ott látjuk az iskolák padjaiban, a laboratóriumok kémcsövei, a múzeumok gyűjteményei között, a pionír-paloták és pionirházak tudományos vagy irodalmi köreiben, vagy az ország legfestőibb vidékein berendezett gyermektáborok­ban. A mi ifjúságunk megfelelő korban, fizikailag és szellemileg alaposan felkészülve indul el, hogy uj életünk építésén munkál­kodjék 1 A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség felhívására az idén júliusban öbszeül az anyák világkongresszusa. Erre a nagy talál­kozóra a világ minden részéből érkeznek majd küldöttek, hogy megvitassák: mit tettek a világ asszonyai, anyái gyermekeik boldogsága és békés jövője érdekében. Ezen a kongresszuson a kizsákmányolás alól felszabadult országok küldöttei büszkén szá­molhatnak majd be azokról a nagyszerű eredményekről, amelye­ket gyermekeik nevelésében, a gyermekek jó életkörülményeinek biztosításában elértek. Az anyák világtalálkozója azonban újból fényt vet majd arra a borzalmas nyomorúságra, amelyben a kapi­talista és gyarmati országok dolgozóinak gyermekei sínylődnek. Ez mutatkozik meg most is, a junius elsejei számbavétel napján is. Az Amerikai Egyesült Államokban többet költenek katonai cé­lokra két nap alatt, mint oktatásügyre egy egész éven át. A gyá­rakban, üzemekben és bányákban mintegy hárommillió gyermeket zsákmányolnak ki s ezenkívül többmillió gyermek do'gozik a farmokon és ültetvényeken, akiknek a bérét *] a szülők fizetésébe számítják be. Az európai államok között Görögországban a legna­gyobb a gyermekhalandóság: Spanyolország­ban egymillió gyermek alig ismeri a ke­nyér izét: Brazília költségvetése háromszor annyit irányoz elő állatvédelemre, mint gyermekvédelemre; Franciaországban jelen­leg még 93.000 tanterem kellene ahhoz, hogy minden gyermek iskolába járhasson: Török­országban a falvaknak fele iskola nélkül áll; Nyugat-Németországban számtalan iskola- épület olyan állapotban van, hogy veszélyez­teti a gyermekek életét, a bonni kormány pedig kaszárnyákat és katonai repülőtereket épít; Tuniszban, Nigériában, Marokkóban a gyermekhalandóság óriási arányokat öltött; Belga-Kongóban, 3 belga uralom ötven esz­tendeje alatt az őslakosság egyharmada ki­pusztult; Dél-Afrikában a gyermekek 84 százaléka csak egyszer eszik napjában! Ezek ellen a tarthatatlan állapotok ellen is sikraszállnak a becsületes, békeszerető emberek, amikor szerte 3 világon egyönte­tűen követelik az atomfegyverek és a többi tömegpusztító fegyver eltiltását, a fegyverke- ' rési hajsza megszüntetését. A haladó emberi­ség bizalommal és szeretettel fordul a szocializmus és a béke tábora felé, ame­lyet a Szovjetunió vezet és amely következe­tesen harcol az atomháború veszélye ellen, a népek békéjéért és biztonságáért, a nem­zetközi feszültség enyhítéséért. Hatalmas, legyőzhetetlen ez a tábor, mert ereje a fel­szabadult népek uj életüket épitő és védelme­ző erejéből fakad, mert a földkerekség vala­mennyi becsületes emberének rokonszenvét élvezi I „Népünk ma megismerte az igazi sza­badságot, tudja értékelni és szükség ese­tén meg is tudja védeni szabadságát” — mondotta Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs a varsói értekezleten. Szabadságunk ege alatt szület­tek azok a nagy vívmányok is, amelyeket né­pünk az ifjú nemzedék részére alkotott, ame­lyek biztosítják a legifjabbak számára a gondtalan, boldog gyermekkort. Ezek a vív­mányok tovább szaporodtak most, az idei gyermeknap előkészületei során is. Dolgozó népünk ma újból megfogadja, hogy mindent megtesz szabadsága, biztonsága és a béke érdekében, mert azt akarja, hogy a jövő nemzedéke békében, boldogságban nevelked­jék fel, békében és boldogságban éljen! Az egész ország felkészült a gyermekek nemzetközi napjának megünneplésére. Újfajta játékok milliói készül­tek a futószalagokon, uj mintákat szőttek a szövőgépek, uj modelleket rajzoltak a gyermekruha tervezők, lázasan dolgoztak a csokoládé- és cukorkagyári munkások. A ro­tációs gépek ontották a meséskönyveket, a kisvárosokban és falvakban megnyíltak a gyermek-könyvbazárok, gyer­mekvárosok emelkednek, uj játszótereket, gyermekparko­kat ültetnek tele virággal. A virágbaborult ország ünnepli az élet virágait. Képeinken: a temesvári Pionir-palota hajómodel'ezői befejezték legújabb munkájukat: egy személyszállító • hajó modelljét. A Sztálin tartományi Cristian községben az apró­ságok a friss fűre telepedve hallgatják az óvónő meséit.

Next

/
Thumbnails
Contents