Előre, 1955. október (9. évfolyam, 2472-2497. szám)

1955-10-01 / 2472. szám

Világ proletárjai egyesüljetek / IX. évf., 2472. szám 4 oldal — ára 20 báni 1955 október 1., szombat LAPUNK TARTALMÁBÓL. BANYAI LÁSZLÓ: A római történész- kongresszus a nemzetközi békés együttr működésért (2. oldal) BITAY ÖDÖN: A kolozsvári Tehnofrig dolgozói teljesítették a tervet (2. oldal) FÜLÖP ERNŐ: Több, gondosabb gyü­mölcsfatelep itóst (2. oldal) Ma kezdődnek az RNK VIII, nemzetközi atlétikai bajnokságának küzdelmei ' , , (2. oldal) Hatszázmilliós nép szabad hazája. , I. GERASZIMOV: Utazás Kínában ZSEN CSING-PO: Almafavirág (3. oldal). Az ENSZ 10. ülésszakának munkálatai! Kuznyecov szovjet megbízott uj napi­rendi javaslatot terjesztett a közgyű­lés elé A nemzetközi feszültség további enyhí­téséért és a nemzetközi együttműkö­dés fejlesztéséért (4- oldal) Angol, kanadai és indiai vendégek a Szovjetunióban (4. oldal) Hat győzelmes esztendő Egy régi kínai közmondás azt tart­ja: ,,Ha az egész nép felsóhajt, — vi­har kerekedik, ha a nép lábával dob­bant egyet, — földrengés lesz". Hat esztendővel ezelőtt 1949 október el­sején kikiáltották a Kinal Népköztár­saságot. A nép évszázados szenvedé­sei olyan sóhajban sűrűsödtek, amely hatalmas forradalmi viharrá válva örökre elseperte Ki na földjéről az im­perialista elnyomókat. Hatszázmillió ember lába egyszerre dobbant és ettől olyan földrengés keletkezett, amely le­rombolta az imperializmus és a feuda­lizmus összes állásait és e romokon, — először a kínai nép történetében, — megkezdődhetett az uj élet építése. Az elmúlt hat év elevenen példázza azt, hegy milyen grandiózus megvaló­sításokra képes az a nép, amelynek erőit nem köti gúzsba az idegen elnyo­más, amelynek élén saját vezetői, kom­munisták állanak. „Kina ipari jövője a falvak háziiparának fejlődésében áll. Az európai és amerikai ipari vállala­tokhoz hasonló üzemek fejlődése Kíná­ban, — haszontalan és megvalósítha­tatlan dolog” — állította a harmincas evekben a csendes-óceáni övezet kérdé­seivel foglalkozó amerikai intézet. S véleményét egyöntetűen osztották a Kina feudális elmaradottságában és imperialista kizsákmányolásában érde­kelt nyugati körök. De mit tett Kina csupán hat év alatt. Olyan gigászi erőket szabadított fel, amelyek képesek újraformálni az or­szág képét. Egyre inkább a szén és acél, a villanyáram és a nehézipar fel­legvárává válik az az ország, ahol a múltban a talaj kincsei vagy egyálta­lában nem voltak feltárva, vagy a kül­földi nagytőkét gyarapították, ahol a múltban a legteljesebb gazdasági visz- szamaradottság szánalmas képe nyom­ta rá mindenre a bélyegét. Ahol aze­lőtt ópiummal mérgezték a népet, ahol milliók haltak éhen, ott ma az egész­ség, a jólét hódit tért, munkáscsaládok százezrei modern lakásokba költöznek. Emberek százmilliói keltek birokra az elmaradással. A kinai parasztok, akik azelőtt nyomorúságos földjeiken ten­gődtek, s akik elnyomatásukban tehe­tetlenek voltak az elemi csapásokkal, az árvízzel vagy a pusztító szárazság­gal szemben, az elmúlt hat évben meg­kapták régi jussukat, a földet, ma traktorra ülnek, szövetkezetekbe tömö­rülnek, s diadalmas harcra kelnek az ősi ellenséggel: megfékezik a folyókat, csatornákat építenek. Az öreg munkás leül az iskolapadba, s abban az ország­ban, amelyet régen az elmaradottság példájaként emlegettek, ma kórházak, iskolák, egyetemek sorát építik. Egyre inkább kirajzolódnak az ipa­rilag, mezőgazdasági szempontból egy­aránt hatalmas erejű Kina távlatai. Abban az országban, amelyben a fej­lett „nehézipar” fogalma egy évtized­del ezelőtt még álomnak tűnhetett vol­na, ma közel háromezer nehézipari vál­lalatot létesítenek és építenek újjá. Ahol ezelőtt néhány évvel csak az or­szág északkeleti részében lehetett bi­zonyos mértékű iparosoúottságról be­szélni, — az első ötéves terv vé­géig. 1957-ig —, évi kétmillió L00 ezer tonnára emelkedik az ön­töttvas és több mint két és félmillió tonnára az acéltermelés. Szokás volt Kínát, mint a linóm porcelánok és cso­dálatos selyme-* országát emlegetni. Ez azonban ma már távolról sem ele­gendő". A mai Kina nekilátott a bonyo­lult szerszámgépek és felszerelések gyártásának, autógyárat épit, amely évente 90 ezer gépkocsit készít majd, traktorgyárakat létesít, amelyek fel­épülésük után évi tizenötezer traktor­ral járulnak majd hozzá mezőgazdasá­gának fellendüléséhez. Röviden: a kinai nép uj országot épit a régi helyébe, olyan országot, amelyben minden a dolgozókat, a né­pet illeti meg. Az elmúlt hat eszten­dő évszázadok elmaradását hozta be. Megszilárdul a népi demokratikus Kina társadalmi rendje, a hatszázmil­liós állam hatalmas ereje egyre in­kább a világ elé tárul. De 1949. október 1. jelentősége mesz- sze tuinő egy ország forradalmának keretein, Kina határain. Nem véletlen, hogy a Kinai Népköz- társaság megalakulását a legnagyobb vereségnek szokták nevezni, amely a Ica pitaüzmus világrendszerét a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom óta érte. Mérhetetlenül nagy ez a vereség, mert azt jelenti, hogy a nemzetközi tőke örökre elvesztette egyik legbusásabban jövedelmező, leggazdagabb kizsákmá­nyolási területét, sőt mi több, ez a kiapadhatatlan emberi és anyagi erő­forrás hat esztendeje a szocialista tá­bor erejét gyarapítja. Olyan erő ez, amelyhez hasonlót nem ismer az em­beriség történelme. De nemcsak ennyi­ben áll a kinai forradalom nemzetközi jelentősége. A kinai forradalom győzel­me megmutatta az összes gyarmati és félgyarmati népeknek a felszabadulás felé vezető utat és megvalósításának gyakorlati módszerét. Alá már kétségtelen tény, hogy az uj Kina elismerést és tekintélyt vívott ki magának. Elismerést és tekintélyt, nemcsak az öntudatra ébredt ázsiai né­pek körében, hanem világviszonylatban is. Ezt pedig azáltal sikerült megsze­reznie, hogy a Szovjetunióval együtt a béketábor legerősebb oszlopává vált: e két állam ma együtt alkotja azt a le­győzhetetlen nyolcszázmilliós szövet­séget, amely napjainkban a viiágbéke legszilárdabb pillére. A Kinai Népköz- társaság ma olyan nagyhatalom, amellyel számolni kell, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni sem gaz­dasági, sem politikai téren, amely nél­kül ma nem lehet dönteni a nemzetközi politika, különösen pedig az ázsiai né­pek sorsának egyetlen számottevő kér­déséről sem. Az ENSZ jelenlegi ülésszakán azon­ban ismét bebizonyosodott, hogy egyes amerikai politikusok és kővetőik to­vábbra is azon kísérleteznek, hogy be­hunyják szemüket a népi Kina, az ázsi­ai változások, az ázsiai reális helyzet előtt. Mintha csak azt mondanák: Nem ismerjük el Kínát, tehát nincs... Azon­ban ma már mind több politikai sze­mélyiség, a közvélemény túlnyomó többsége tudatában van annak, hogy nevetséges dolog egyszerűen nemléte­zőnek tekinteni az emberiség egyne­gyedét. S ha sikerülne is a jelenlegi ülésszakon meggátolni, hogy a Kínai Népköztársaság törvényes kormánya elfoglalja helyét az ENSZ-ben, a világ- események menete előbb-utóbb át fog­ja lépni ennek az irreális politikának a követőit. A Kinai Népköztársaságnak el kell foglalnia helyét az ENSZ tag­államainak sorában és a Biztonsági Tanácsban, mert ez a hely megilleti, mint a hatszázmilliós kinai ncp egyet­len jogos és törvényes képviselőjét. Létrejöttének hatodik évfordulóján az egész haladószellemü emberiség szeretettel üdvözli a Kinai Népköztár­saságot, s őszintén kívánja, hogy újabb sikerekkel gazdagítsa építő mun­kája eredményeinek máris gazdag lel­tárát, újabb győzelmek koronázzák a világbéke megszilárdítása terén kifej­tett erőfeszítéseit.-------------------------------e*-----------------------------­TÁVIRAT MAO CE-1UNG elvtársnak, a Kinai Népköztársaság elnökének LIU SAO-CI elvtársnak, az Összkinai Népképviseleti Gyűlés Állandó Bizottsága elnökének CSU EN-LÁJ elvtársnak, az Államtanács elnökének és a Kinai Népköztársaság külügyminiszterének Engedjék meg, kedves elvtársak, hogy a Kínai Népköztársaság kikiáltá­sának 6. évfordulója alkalmából önöknek, önökön keresztül az egész kinai népnek a román nép és a román kormány legmelegebb szerencsekivánsá- gait tolmácsoljuk. Teljes szivünkből kívánjuk a testvéri kinai népnek, hogy a Kinai Kom­munista Párt vezetésével újabb, hatalmas sikereket érjen el a szocializ­mus építésének munkájában, a Kínai Népköztársaság felvirágoztatására és boldogságára, Ázsia és az egész világ békéjének megszilárdítására. DR. PETRU GROZA GH. GHEORGHIU-DEJ a Román Népköztársaság Nagy Nem- a Román Népköztársaság Miniszter- zetgyülése Elnökségének elnöke tanácsának elnöke SIMION BUGHICI a Román Népköztársaság külügyminisztere Megváltozik városaink képe Az egész országban sikerrel folyik a városszépl. tésl akció, amelynek különösen nagy lendületet adott a sztálinvárosi néptanács versenyfelhívása■ A népta- nácsi aktivisták, képviselők és választók a honpolgá­rok ezrei dolgoznak szüntelenül a városok fejleszté­sén, a jobb közlekedési, világítási, vízellátási viszo­nyok megteremtésén, utak, utcák rendezésén, parkok létesítésén és karbantartásán: a városok megszipU tésén. Uj lakóházak épülnek Kolozsváron Szatmár a várcsszépitési verseny tartományi győztese A sztálinvárosi néptanács városszé- pitési versenyébe bekapcsolódtak Nagybánya tartomány városai is. Egymás között is versenyre keltek. Az első versenyszakaszban Szatmár lett az első. Bár előbb nem nagyon igyekeztek, augusztus 6 és 22 között — egy bí­rálat nyomán — fellendült a munka. Megnagyobbították, virággal díszí­tették a városi parkot. Meggyorsítot­ták az utcák Javítását és villamosítot­ták a munkásnegyedben levő Filimon Sirbu, Fónagy János, 6 Martié és Drumul Careiilor utcákat. Rendbehozoft ufeák, gondozott parkok Még most a tavaszon is, Déva, el­hanyagolt járdáival, hiányos utcabur­kolataival nem dicsérte sem a népta­nácsot, sem a város lakosságát. Jó kiadós eső után napokig csillogott a viz a gidres-gödrös utcaburkolaton. Még a központi fekvésű Lenin és Cuza Voda-utca is erősen rászorult a javí­tásra. Azóta nemcsak ezek az utcák fo­gadják jó állapotban a visszatérő ide­gent, de a Malinovszkij, a Baritiu, a Cosbuc és még sok más utca is. Az aszfaltuton is lépten-nyomon friss fe­Megbeszélések a szülőkkel és a tanulókkal A „Tisztasági Hónap” alkalmával a főváros iskoláiban megbeszéléseket tartottak a szülőkkel és a növendékek­kel, ezenkívül egészségügyi csoportok járják a várost, hogy minden megbe­tegedésről tudomást szerezzenek. Az egészségügyi csoportok a fővá­ros minden részén szorgos tevékeny­séget fejtenek ki. Kezdeményezésük­re a Lenin rajon 112-es számú egész­ségügyi körzetében a lakosság nagy számban vett részt a szemét össze­gyűjtésében és elégetésében, a kerí­tések meszelésében. Az ICAS most fokozott ütemben A napokban újabb tömbházak építé­sét kezdték meg városszerte. A vá­rosi néptanács több üzemet és intéz­ményt bízott meg tizenöt 6—6 lakré­szes uj ház felépítésével. A dolgozók nagy örömmel fogadták ezt a megbí­zást és most a munkaidő letelte után meg vasárnaponként 'mesterek, ön­tők, tisztviselők brigádokba csoporto­sulva szorgosan hányják a földet, la­pátolnak, csákányolnak, ássák az uj épületek alapjait. A múlt vasárnap a Carbochim üzem egyik brigádja kezdte meg el­sőnek a földmunkát a Páris utcai be­építetlen területen. Benépesedtek a kete foltok tüntetik el a tátongó göd­röket, a jármüvek vezetőinek örömére. Az Aurel Vlaicu-utca is meglepetést tartogat. Régóta húzódik már az ut­cát átszelő patak cement védőfallal való kikötésének ügye. Most végre megkezdték a munkát és a városszépi- tési verseny második szakaszában be is fejezik. Építés, szépítés mindenütt. A par­kok ápoltan, gondozottan üdítik a sze­met a belváros régi szürke házai kö­zött, az uj városrészek uj zöld terei pedig (mintegy 1000 négyzetméter) valósággal összeolvadnak a külvárosi házak kis virágoskertjeivel. gondoskodik az utcák sepréséről és mosásáról. Eddig 2-500-000 négyzet- méternyi utcafelület tisztogatását vé­gezte el. Több szemétgödröt, amelyek valóságos melegágyai voltak a fer­tőzéseknek, betömtek. Fokozott gondot fordítanak a tisztaságra az állami ke­reskedelmi és élelmezési egységekben. A „Tisztasági Hónap” alkalmából az Egészségügyi Minisztérium több mint 1.300.000 példányban nyomat ki egészségügyi tanácsokat tartalmazó röplapokat és több mint 370 000 bro­súrát ad ki a betegségek megelőzésé­ről­Balassa, Rákóczi és a Jaurés utcai telkek is. A Metalurgia, a Drumul Nou és a Lemn si Mobila szövetke­zetek dolgozói az első nap egykettőre végeztek az előkészületekkel (terep- tisztitás, az utbaeső fák, cserjék ki­vágása, |=tb). Mindenütt nagy az igyekezet", hogy mielőbb megkezd­hessék az uj házak alapjainak leraká­sát. A lakások felépítésében a Me­talurgia fiataljai például többszáz ön­kéntes munkaórát vállaltak. Jól halad a munka az Unirea, Me­ri ájul, Armatúra és a Triumf dolgozói­ra bízott telkeken is. Aki a múlt va­sárnap reggelen Rostás Károlyt és Bíró Ferencet látta földet lapátolni, elmondhatta, hogy ezek az emberek éppen olyan jól értenek a földmun­kához, akárcsak saját mesterségük­höz, a vasöntéshez. Városszerte olyan Iramban fogtak hozzá az építkezésekhez, hogy nem­sokára szép uj lakásokba költözhet sok dolgozó család. S ezzel nemcsak a lakáskérdés megoldása jut egy lépéssel előbbre, hanem a város egész fejlődése is. Hetvenötezer virágtővel több Szép városka Pitesti. Akár az év­százados topolyákkal szegélyezett or­szágúton közelítjük meg, akár vona­ton érkezünk, a város a rendezettség benyomását kelti; fásitott utak, sok zöld és virág jellemzi. Harmonikusan illeszkedik be a tájba, egyfelől a sző­lővel, gyümölcsösökkel borított dom­bok, másfelől a rétek és kaszálók ezerváltozatu zöldjébe. Mintha ezt a jelleget tartotta volna szem előtt az országos városszépitési akció során a néptanács is azzal a 75 ezer virágtővel, amellyel ebben az évben gyarapította a parkok és zöld terek virágágyásait. Az az 5700 gyümölcs- és díszfa, diszbokor, akác, jegenye és egyéb fa, amit az utcákban és parkokban ül­tettek el, eredetileg nem is szerepelt tervükben- Abból, hogy a pitestiek ép­pen ezen a ponton teljesítették túl ter­vüket, látszik, mennyire átérzik a fák­nak és virágoknak a város szépítésé­ben elfoglalt szerepét. A sok megjaví­tott járda, a karbantartott utcák két­szeresen érvényesülnek a parkok, fák, virágszegélyek keretében. Vannak vá­rosok, amelyek bizony példát vehetné­nek Pitestiről. A nagyapoldi állami gazdaság is bekapcsolódik a szüretelési versenybe A nagyapoldi állami gazdaság mun­kásai, technikusai, mérnökei és tisztvi­selői nagyban készülnek a szüretre. Lehetőségeik alapos mérlegelése után úgy döntöttek, hogy elfogadják a Bir- lad tartományi „Odobesti” állami gaz­daság versenykihívását s bekapcsolód­nak az idei szüret és borkészítés sike­réért indított szocialista versenybe. A nagyapoldi állami gazdaság vál­lalkozott arra, hogy 17 nap alatt be­fejezi a szüretet és 2000 tonna szőlő­ből pezsgőkészítésre alkalmas mustot állít elő. A szüretelést úgy szervezik meg, hogy a termésből semmi se men­jen kárba és hektáronként átlagosan 54 mázsás szőlőtermést érjenek el. így tehát tervükön felül nem kevesebb, mint 140 vagon szőlőt szándékoznak az államnak átadni. Vállalásukban az is szerepel, ho.gy a szőlőtermesztési terv előirányzatához képest 10 száza­lékkal leszorítják az önköltséget. A borászati munkák megkönnyítésére két sajtolóhelyen öO százalékos arányban géppel végzik a szükséges munkamű­veleteket. Újabb sajtolóközpontokat villamosítanak s ezeknél két váltást állítanak be. A leszüretelt szőlőről és a mustról pontos nyilvántartást ve­zetnek. A törköly feldolgozására 20 darab, összesen 500 köbméter térfoga­tú betonmedencéi építenek. HAZAI KEPEK EGY TÉGLA Nemrégiben Sztállnvárosban Jártam. Nagy 8r5m8tn telt aj «Jo™“" épült és épülő házak nézegetésében. Az egyik hegynek vivő kis is uj épületet emelnek, most rakják a falakat A órába"A ™' tt csöndes volt az épitőtelep, amikor téglával megrakott teherautó érkezett — Gyerünk fiuk, gyorsan rakjatok ie — szólt ki a kocsSvezcío fül­kéjéből a rakodó munkásokhoz —, letelt a munkanap. A három fiatal munkás tüneményes gyorsasággal ürítette Is a gép­kocsit. Megszakítás nélkül röpködtek a piros téglák az emelkedő fal tö­vében. Hamarosan három nagyobbacska halom nőtt a lehajlgált téglák összevisszaságából. A járókelők gondosan elkerülték a tégla-zuhatagot és sietve mentek tovább. Rosszalló fejcsóválásuk szólt a forgalmi akadálynak is, a hánya­veti, kapkodó munkának. Két munkás megállt az autó mellett, talán mert számukra épült az uj ház, talán mert szakmabeliek, ki tudja. Együtt szívtuk a tég­laporos levegőt, együtt csóváltuk a fejünket. Közben az ifjak befejezték a dobálást és az autó már indult is. Nem maradt más nyomuk, mint a három halom az uj fal tövében, enyhén rózsaszínű porfelleg az utcán és az úttesten egy árván viritó piros tégla. — Holnep kétszer annyi dolguk lesz mig rendberakják, — szólalt meg az egyik szemlélődő társam és ezzel már indult is tovább. Társa szótlanul hagyta ezt a lakonikus megjegyzést, ellenben lelépett az úttestre és az ottfelejíeít téglát akkurátusán odatette a régebbről glé- dába sorakozó téglákhoz. Mint a gondos és rendszerető gazda a maga portáján. Jólesett ez a kis gondosság és arra gondoltam, én kellett volna hogy felemeljem az elhullatott téglát. De ha már azt elmulasztottam, megkí­sérlem, hátha sikerül ezzel a pár sorral segíteni rendberakni a kuszáit téglarakásokat. (kj) A néphadsereg napja köszöntésére .----------------------------------­-—­HÍRADÓSOK Kovács Károly a híradós al­egység parancsnoka parancsot adott Nistor Valentin szakasz­vezetőnek. Egy rövid vezényszó hallatszott és a csoport már el , is tűnt a sötétben. ★ Nistor Valentin szakaszvezetö csoportját azzal bízták meg, hogy telefonösszeköttetést léte­sítsen a szomszéd állással. Ezt könnyű mondani, de nehéz megvalósítani. Ismeretlen tere­pen, sötét éjszaka, sok bajjal jár a tájékozódás. Ha holdvilág len­ne, könnyebben menne a dolog, így azonban az ember csak ta­pogatózva haladhat, s minden percben úgy érzi, hogy eltér, a kiszabott iránytól. Márpedig, ha a csoport eltéved, s nem tudja teljesíteni a parancsot, minden elveszett pillanat helyrehozhatat­lan bajokat okozhat. Az „ellen­ség" bármikor támadhat, ha pe­dig nincs meg a telefonösszeköt­tetés, a csapatot meglepetés ér­heti... A szakaszvezető a csoport élén halad. Nyomában mennek a ve­zetéket huzó katonák. Óvatosan a talaj mentén lefektetik, oszlo pokra, vagy a fák ágaira aggat­va kifeszitik a telefonvezetéket „M“ falu széléig semmi sem zavarta meg a munkájukat. A csoport az előírtnál jóval rövi- debb idő alatt szerelte fel a tele­fonvezetéket. A falu szélétől a parancsnoki állásig egy völgy hosszában, majd egy domb ge­rincén kellett végigvezetni a hu­zalt, innen pedig a vasútvonalat keresztezve még néhány száz métert. ★ Alig haladtak ötven lépést, a völgyben, váratlanul mocsaras talajra kerültek. — Előre fiuk, nincs semmi baj — biztatta a parancsnok az em­bereket. A mocsár nem szerepelt a tér­képen, valószínűleg ez az utób­bi időben keletkezett. A szakaszvezető sokáig néze­gette a térképet. A vezetéket ép­pen itt kell keresztülhúzni, a mocsár közepén. Pontosan előt­tük van az a domb, amelyen ke­resztül kiiuthatnak a vasútvona­lig. — Fiuk — mondotta végül —­keresztülgázolunk a mocsáron, nem kerülhetjük ki. Ne maradja­tok el egymástól, haladjatok szo­rosan a nyomomban. Most pedig utánam. Nistor Valentin szakaszvezetö IMSZ-tag a század alapszerve­zetének titkára. Érdemeiért nem­rég tüntették ki az „Élenjáró híradós" jelvénnyel. A többiek akik követik, szintén IMSZ-ta- gok. ..A tekercsből közben egyen­letesen csőrlődik le a telefonve­zeték. Facalet Eugen őrvezető, aki a tekercset bonyolítja, ne­hezen halad a süppedékes zsom- békon. A hideg viz behatol csiz­májába s hangosan cuppog min­den lépésnél. A vezetéket a mocsárban Is biztosítani kell. Mironescu Con­stantin örvezeiő lépten-nyomon lehajol, balkezével fücsomókat tép ki és a vezeték alá helyezi. Csizmájának szára már szinül- tig tele iszappal. A dróttekercs is mind súlyosabban nehezedik a vállára. A csoport élén Nistor Valentin szakaszvezetö tapossa az ös­vényt. Noha a víz nem mélyebb a csizma száránál, mégis nehe­zen halad a csúszós, ragadós iszapban. Holtra fáradtan érnek ki a mo­csárból a domb aljára. Szívesen lefeküdnének, akárcsak egy pil­lanatra is a selymes fűbe, hogy megpihenjenek. De valamennyien tudják, a pihenésnek most nincs helye, minden pillanat drága. A csoport parancsnoka a zsom- békos részen túl ismét megnézi a térképet. Most már nagyon kell sietni. Az idő rohan és a mo­csáron való átkeléssel sok érté­kes percet veszítettek. Nemsoká­ra megvirrad és még hosszú utat kell tenniök. it Napfelkelte volt, amikor jelen­tették, hogy teljesítették a paran­csot, megteremtették a telefon­összeköttetést. Nistor Valentin szakaszvezetö embereivel együtt tetőtől talpig tele lett porral és sárral. At iz­zadtak, arcuk-kezük össze-vissza karcolódott, kifáradtak, a kapott feladatot azonban idejében vé­gezték el. Néhány pillanat múlva pedig a megfigyelő jelentette: az uellenség" támadásba lendült. L IONESCU Az ujitóverseny hírei GYORSABBAN ETETIK A VAJ­DAHUNYADI KOHÓKAT Régi problémája a vajdahunyadi olvasztároknak, hogyan növeljék a nagyolvasztó termelékenységét. De ha gyorsabban „dolgozik’“ a koho, gyorsabban kell etetni is. Márpedig ez nem könnyű dolog, mert a kohó sok tonna ércet fogyaszt egy-egy „falásra”. Ezt a kérdést oldotta meg nemré­gen Jeszhelyi József, Novinschi Vic­tor és Ciorogaru Nicolae mérnökök ötletes ujitása. Transzformátorral megnövelték a feszültséget az ércfel­vonó motorjának állóreszében. így anélkül, hogy az ércfelvonó motorján szerkezetileg változtattak volna, 4,6 tonnáról 6 tonnára növelték annak teherbírását. Ezáltal jelentősen meg­rövidítették a nagyolvasztók töltési idejét. A termő-technikai osztályon Lören- czi Géza és Jarta Gyula technikusok ötletes készüléket szerkesztettek a fo­lyékony üzemanyag folyamatos méré­sére. Az uj „mérleg” pontosan jelzi a rajta átfolyó anyag mennyiségét. Eddig külföldről szereztük be az ilyen mérőkészüléket. A hazánkban elkészített jelző-, illetve mérőkészülék pontosabb és két külföldön gyártottat képes helyettesíteni. Ennek az újítás­nak az alkalmazásával évi 300000 lejt lehet megtakarítani. Jó eredmény­nyel alkalmazzák ezt a mérőkészülé­ket hazánk más üzemeiben is. NAPONTA HÁROMSZOR TÖBB SZITAVASZON Az elmúlt hónapokban a fővárosi „Rascoala 1907“ gyárban a szitavá­szon göngyölitése még kézi erővel történt. Hogy ezt a munkát is gépe­sítsék. Hope Vasile és Nestor Stefan mechanikus berendezést szerkesztett a lászőr-szitavászon felgöngyölíté­sére. Ennek alkalmazásával naponta há­romszor több vásznat göngyölítenek fel, mint azelőtt. A göngyölités gépe­sítésével a kész szitavászon egyen­letesebb és kinézésre Is tetszetősebb. A tordal hasadék A gyakorlat szünetében a harckocsi zók és a gyalogosok beszélgetnek. ..................................................................................-......................................rr ______

Next

/
Thumbnails
Contents