Előre, 1955. november (9. évfolyam, 2498-2523. szám)

1955-11-01 / 2498. szám

2 ELŐRE 1955 november 1., kedd. Mihail Sadoveanu ünneplése a román folyóiratok hasábjain mazása terén, s példaképüknek a né­pért való tettrgKe§^§égpen, láptdba- íatiansagban, az önmaga irány szigo­rúságban és az alkotó ember iránt érzeti megbecsülésében. Cesar Petrescu akadémikus pj-kke, Camil Petrescu akadémikus üdvözlete a Contempora- nulban ilyen értelemben s-zól a mes­terhez. A tanítvány hálája és tiszte­lete avatja ünnepivé' azokat a szak­szerű értekezéseket is, amelyek Sado­veanu jfásrnüvészeténak mesterség­beli oldalait tárgyalják- Qv- S. Croh- málniceanu és Saviii tsratpi feljegyzé­sei az irq hőseiről a Corjtemppranitl- ban Mihai Beniuc megemlékező cik­ke, Mihail Gafita ejnielyült tanulmá­nya a Gazeta Literaraban a meleghan­gú méltatás jegyében határozzak meg badoveanu helyét a román irudalom- •ban, s rajzolják meg írói fejlődésének Vonalát az e|sö elbeszélésektől a szo­cialista realizmus, talaján létrejött leg­utóbbi alkotásokig, „ifqdglmi nyel­vünk mestere“ oim'mej íorgu Jordan akadémikus száméit be a Gazeta Li- terará hasábjain arról a nagyszabású hozzájárulásról, amellyel Sadoveanu — Eminescu, Creangá és Caragiale után, ezek legjobb hagyományait to­vábbfejlesztve — a román irodalmi nyelvet gazdagította. Maroel Bresla- su — ugyancsak a Gazeta Literarában — a gyermekek nagy barátjáról, Sp- doveanuról a meséloről rajzolt élethü, vonzó képet, És egy .csomó vers min­den folyóiratban. A költőknek is van s lesz mindig tanuiniyalojuk Sado- veanuról. Ezt vallják valamennyien, akik 75- születésnapja alkalmából fel- köszöntötték mesterüket. Csak néhá­nyat említsünk: Eugen Frunzä, Nicolaie Labis, George Lesnea, Victor Tulbu- re, Alex. Andritpiu verseit olvashatjuk a Sadoveanut ünneplő folyóiratokban. S valahány cikk, valahány vers gondo­lata talán leginkább Mihai Beniuc alábbi szavaiban foglalható össze: .......Mihail Sadoveanu számunkra — írók számára — nemcsak a román irásmüvészet mestere és a béke ügyé­nek nagy harcosa, hanem az a böjcs vezető is, aki hozzáértő kézzel vesz részt irodalmunk ügyeinek intézésé­ben, akinek gondja van az emberek­re, művészi igazságaikra és minden­napi életükre-“ | K. 1. A tisztasági hónap és a maroshévizi néptanács feladata Msroshéviz qéptfmácsa október ele­jén rendkívüli ülésszakon vitatta meg á lisztaaági hónap tennivalóit. Az ak­ció levezetésére irányító bizottságot alakítottak­Milyenek az eredmények? Minden egyes képviselő kapott egy kérdőívet, amelyet házról házra járva kell majd kitöltenie. Azokból kiderül, hogy mi­lyen a város lakóházainak, udvarai­nak tisztasága, a kutak állapota. Ed­dig kétezerből 322 házat és 289-ből 15o kutat ellenőriztek Uj park készül a város szivéoen, s hozzáfogtak az állomáshoz vezető ut rendbehozásá­hoz is. Ami ezen kívül történt, azt nagy­részt a rajon! egészségügyi osztály végezte, az orvosok segítségével. „Sanminimum“ tanfolyamot indított, ellenőrizte az üzletek tisztaságát, két egészségügyi előadást szervezett es több egészségügyi intézkedést foga­natosított. De tisztasági hónap ide. tisztasági hónap oda — a város pék­sége eliianyagoit állapotban van. Még azt sem tudta elérni a végrehajtó bi­zottság, hogy kimeszeljék. Hat ez bizony nagyon szegényes „eredmény“. A magyarázata az, hogy a végrehajtó bizottság nem tette meg amit a rendkívüli ülésszakon vállalt. Nem vonta be a munkába a dolgozó­kat- A képviselőket statisztikai adatok gyűjtésével bízta meg, ahelyett, hogy a segítségükkel és a nőbizottság tá­mogatásával utcabizottságokat szerve­zed volna, amelyek sokat tehetnének és tennének a város tisztaságáért és fejlesztéséért. Pedig közreműködésük­kel még a statisztikai adatok gyűjté­se is könnyebben fnénne. .Nem beszél­ve arról, hogy a dolgozók bekapcso­lása az útjavításba, vagy parkkeszi- tésbe. milyen nagy összegű megtaka­rítást tenne lehetővé s mennyire meg­gyorsítaná a munka ütemét. Számta­lan példa van erre mindenfelé. Sőt Maroshévlz lakossága is már nem egyszer bebizonyította, hogy készsége­sen részt vesz minden közérdekű mun­kában, Azonban a tervben szó sem esett, erről. Két uteabizottságot szer­veztek ugyan valamikor Maroshévi- zen, de nem működnek, mert nem irá­nyítja és nem segíti öltét senki- „Nem jut rá időnk“ — mondja af végrehaj­tó bizottság titkára. Pedig az erre for­dított idő sokszorosan megtérülne. A tisztasági hónap munkaterve mér a kezdet kezdetén az akció meghosz- szabbitását irányozta elő. Erre most valóban szükség van; Itt az idő, hogy helyrehozzák a hibákat s ehhez a vég­rehajtó bizottságnak elsősorban meg kell erősítenie tömegkapcsolatait. Ha ez megtörténik. nemcsak az eddigi célkitűzéseket valósíthatják meg, ha­nem szilárd alapot is teremthetnek a további feladatok megoldásához. A. M. Ifjú művészek fészket raknak.,. Nem a „művész fészkéről” lesz szó, ahogy a ma még únitt-amott előfordu­ló, Murger romantikus emlőin aJidalgó, széplelkek talán elképzelik. Nem. kol­lektiv fészekről lesz szó, rtiunkahély- röl, közös műteremről, ahogy az a mai művészekhez il|ik. Öt, ez évben végzett fiatal művész: három festő: Kralt László, Maszelka János, Sepsi Lajos ég két §26Sia§<?; Orbán Áron és Székely József úgy határoztak, hogy Székeiyudvarhelyen telepednek le. Részint mert hárman közülük udvarhelyiek, részint az aka­démia igazgatóságának tanácsára, te­kintettel a vidék levegőjére, színeire, ngpniiivészeti adeUsáigaira. A fészekrakás, a közős műterem megteremtése, ezt tudnunk kell, nem ment könnyen. De az „intéző bizott­ság” — a három i}dvar|ieiyi művész —< Ielpnjényesnak és kitartónak bizo­nyuk. Szinte lobogtak ahogy újabb lehetőségek felé száguldottak. Minde­nütt látni leheteti őket; hivatalok­ban, kertek ajatt, dombtetőn. Mellék­utcába vonultak be, épületekből sur­rantak ki, műterem építésére alkalmas területeken ábrándoztak. Végre egy nap tündökölve jöttek; — Megvan! — Biztos? Es tényleg megvolt! A párt, a néptanács támogatásá­val és a kulturottiion igazgatójának Kustári Lajosnak a segítségével egy u. n. kultúrtermet kaptak meg, amely­nek a kuiturházhoz annyi köze volt, hogy kéthavonkónt bizonyos ürügy- nrüsoF után flekként, bort é-s táncot hirdetett a plakát. Ez utóbbiak közűi egyik sem valamilyen átkos dolog, de az általános felfogás az, hogy mé­gis jobb, ha a teremben a művészet virágzik. ★ A műteremben különben már kész és készülő képek és szobrok vannak. Kaptak már néhány bútordarabot js. Kivonultunk a műterem előszobá­jába, a „társalgóba”. Itt komolyabb­ra fordult a szó. Elmondták, hogy kik tették lehetővé a „fészekrakást’', hogy ha voltak is akik aggályoskodtak, általában meg­értéssel és örömmel fogadták szándé­kukat. Pénz is kellett, habár ők meg­csináltak mindent amit csak tudtak- Hát került pénz is. Most még tetővilá- gitás kéne a szobrászoknak. A terem kitünően megfelel a célnak, ekkora és ilyen műteremről nem is tudnak. Természetesen egy általános, átfogó rrmnkaíervet szerkesztettek és nagyon fógaűkoztak, hogy be is tartják. Íme a „munka,program tervezetének” né­hány pontja; „.Olyan szobrokat, képeket és gra­fikai munkákat készíteni, amelyek, el­sősorban dolgozó népünk életet tük­rözzék, olymódon megalkotva, hogy közérthető legyen, az emberekhez kö­ze) át‘jón és nevelő ereje elősegítse országunk szocialista épitesét.” „iw[,eneími tárgyú a-kolások, he­lyes íokumentáiódás, korhüség, a po­zitív hős kiemelése és forradalmi szel­lem”. „Felmutatni zz illegális mozgalom­ban p román és más nemzetiségű kom­munisták együttműködésének történel­mi esemenypit”. „Legsürgősebben megteremteni egy esti népi rajztanfolyam feltételeit”. „Ahhoz, hogy fejlődésünk állandó legyen, kötelezővé tesszük a minden­napi - műterem-látogatást’’, stb. Ezalatt megérkeznek a Székelyud- varltelyen élő „öreg” művészek is, akik más elfoglaltságuk miatt nem vehetnek részt a műteremmé átalakítás minden mozzanatában, de természete­sen beletartoznak a kollektívába és a műterem nekik is munKadeiyük .esz. Egyenként érkeznek: Ipó László fes­tőművész, Rosier Károly akvarellista, Teleki József és Verestől Árpád rajz­tanárok, szobrászok. Az u- n. egyéni munkatervek nagy­jából a következők: Ipó László: Tompa László költő arc­képe, képek a szénégetőik életéből. Sepsi Lajos: „Agiíáeios brigád mun­kában” cimü müvén dolgozik. Teleki József szobrász: „Kulák-lelep- iezés”, „Csillések”, domborműben. Maszelka János: „Kirándulás", táj­képek, stúdiumok. Rosier Károly: tájképek. Vereslói Árpád szobrász: „Bányász”, Repülö-mode'lező-gyerek, portrék. Kraft László „Pionír csoportok közti verseny”. Portrék. Orbán Áron szobrász: Cséplőgép mellett dolgozó párását, életnagyság­ban. Pásztor-gyerek, portrék. Székely József szobrász: Olvasd anya gyerekkel. Fakitermelő munkás- ★ Ezalatt kint leszállt az alkony. Az ablak előtt lévő kert szinei kezdtek kialudni. — Nézzétek — szólt az egyik festő, kipillantva az ablakon — így talán még szebb. És ahogy nézte, összehúzott szem mel, biztos voltam benne, hogy a jövő tárlaton megjelenik egy kép ezzel a cimmel: „Őszi alkonyat“. TOMCSA SÁNDOR Meg nem jelent leveleink nyomán Egy lövétei skjtólevelezőrak meg­írta szerkesztőségünknek, hogy a helyi postaügynökség 14 napos késés­sel kézbesített neki egy igen fontos levelet. Az illetékesektől kapott válasz alap­ján- kiderült, hogy a kérdéses levél 1955 szeptember 5-én érkezett az ud­varhelyi postahivatalhoz, ahonnan meg ugyanaznap továbbították a lö­vétei postaügynökségnek. ahonnan azonban csak 19-én kézbesítették­A hiba elkövetéséért a lóvéiéi ppsta- hivatal vezetőjét egy hónapra vissza­minősítették s ezentúl rendszeresen ellenőrzik a munkáját. Törvényszéki Hírek A sz-tálinvárosi néptörvényszék a napokban hirdetett ítéletet Bodop Ká­roly és Fehér Anna vádlottak ügyében. Bodor Károly a sztálinvárosi ÓCL Industrial 14. számú üzletének veze­tője nem egészen négy hónap alatt 56-286 lej értékű árut és pénzt tulaj­donított el. Ho-gy a büntetést elkerül­je, április 15—16. éjjelén önbetörést követett el- A vizsgálat lefolytatása után a birpság megállapította bűnös­ségét, négy évi javító-börtönre és há­rom évi jogvesztésre, valamint kárté­rítésre Ítélte. A másiik vádjott,1 Fehér Anna pénztáros az üzlet pénztárának gondatlan kezeléséért hat bayi fogház- büntetést kapott. Fogarasi Ilona a sztálinvárosi Csu­kás vendéglő alkalmazottja a megsza­bott árnál drágábban árusította a sört. A sztálinvárosi nép törvényszék a dol­gozóik megkárosításában találta bűnös­nek. Büntetlen előéletét enyhítő körül­ménynek véve, három havi fogház büntetésre ítélte. A Medgyes rajon! néptörvényszék birói tanácsa nemrégen a következő Ítéleteket hozta: Alexandrescu Ion volt CEC könyvelőt sikkasztás vétsége miatt egy és fél, Keptenus C. Constan- tjnt közvagyon rongálás miatt két évi fogház büntetésre, továbbá Froniuis Reginát a küküllőailmást szövetkezet boltikezelőjét — szolgálati hanyagság vétség miatt két évi fogházbüntetésre ítélte. SOROK A KŐRÚTRÓL Bosszankodtunk, hogy felszedték a bukaresti Magheru utón a kövezetét meg a síneket s mi ugrálhattunk át az árkokon, tépkedhettünk a hevenyészett pattokon, ha esett, dagaszthattuk a sarai, ha dolgunk akadt valamerre, gya­log kellett nekivágni az útnak, vagy villamoson megkerülni a fél várost. Kő­törő kalapácsoktól hangoskodott a körút, hó-rukkfól, őrlök, aszfaltolvasztók zajától, este lobot vetett a hegesztők acélkék lángja, lobogott az aszfaltúi- vaszták tüze. S most Most simán szalad a körút, domború testén örömmai siklik végig a szem. Mintha megváltozott volna az egész városi táj. A házak is mintha rendezettebben tekintenének a járókelőkre, az üzlettáblák hurmónikusabban illeszkednek egymáshoz, két oldalt a járda messzejutó partként simul a tijkrös úttesthez. S a házak járdasfegtp partok közölt, mint simp, rezzenéstelen víz folyik öbölszerü terek jelé a körút. Este, mikar a locsoló- autók, végigpásztazzák sűrű sugaraikkal az úttestet, ivlátnpák visszfénye mélységet, csalóka hullámzást kölcsönöz neki, A lámpák felett az októberi hideg csillagok szorgoskodnak s holdtöltekqr fehér fényben szikrázik a ma- gunkalkotta természet. SZÁSZ JANOS Családi házak állami kölcsönből Udvarhely legszebb részéin, a Szejke fürdő felé eső magaslaton a nyár végén nagy esemény következett be- A gép- és traktorállomás s a fa­ipari Üzem legjobb dplgpzói a városi néptanácstól kapott területen, állami segítséggel hozzáfogtak, hogy ott­hont építsenek., maguknak. Az első csákányvágástól mostgnig magasra emelkedtek a falak. Az épülő házak tulajdonosai a munkanap le­telte után lapáttal, malterhordó ládá­val cserélik fel üzembeli szerszámai­kat, Segítenek a kőműveseknek, akik nagy igyekezettel dolgoznak, hogy munkástársaiknak minél előbb átad­hassák a kényelmes, kétszoba. konyha és eloszobás lakásokat Boér István, Bányász János, Má­tyás József és Jére István házán már az utolsó simításokat végzik. Szorgal­masan dolgoznak Nagy Gábor, Bara­bás János, Kovács Csaba, Székely Béla lakásán is, hogy határidő előtt beköltözhessenek az uj tulajdonosok- A gépállomás vezetősége és a fa­ipari vállalat sok mindennel segíti az építőket. Jármüveket bocsát rendelke­zésükre és más módon is igyekszik segítségükre lenni. Az uj házak jö­vendő lakói megfogadták, hogy jó munkával hálálják meg a róluk való gondoskodást. Az uzoni fogyasztási szövetkezet elnyerte az élszövetkezet címet Az uzoni szövetkezet vezetősége a közelmúltban adott át a forgalomnak két újonnan átalakított univerzális üz­letet. Az egyiket Uzon községben, a másikat a körzetéhez tartozó Szent- ivánlaborfalván. A felavatás napján megfogadták, hogy az összes tervfela­datok mutatószámait teljesítik. Ezt a fogadalmukat be is váltották: Uj ta­gok beszervezését 108,3 százalékban, üzletrész gyarapítást 144,4, az ipari­áru eladást 113,4, a felvásárlást 167,9 százalékban teljesítették. A szocialista versenyek kiértékelése során a rajon élszövetkezetévé nyil­vánították az uzoni fogyasztási szövet- kezetet. Megelőzték a bodoki szö­vetkezetét, amely két évig viselte ezt a megtisztelő elmet. Az elmúlt vasár­napon, október 23-án adták át az uzoni szövetkezetnek ünnepélyes keretek kö­zött a versenyzászlóit. Esz alkalommal a rajoni szövetkezeti szövetség támo­gatásával mintakiállitást szerveztek, melyen több mint 64.000 lej értékű ipari árut, mezőgazdasági felszerelést és bútorokat adtak el. A zászló átvé­telkor Gáli János, az uzoni szövetke­zet elnöke Ígéretet tett, hogy decem­ber 23-ra. a II. pártkongresszus tisz­teletére kollektívájával az összes terv­feladatokat 100 százalékban teljesíti és túlszárnyalja. Nagy József levelező. A z ősz, ez a játékos festömü- ** vész itt járt Csombordon és szeszélyesen rozsdás,, sárgás, rőt színekkel hintette tele a domb­oldalakat, Az iskola szölötábláiban, a katonás rendben sorakozó töveken dús fürtök kandikálnak elő a sokszí­nű levelek közül. Leányka■ Musko­tály, Rizling, Szürkebarát, és ki tud­ná megmondani hányféle más, híres neves fajta, a csombordi borpince keresett termékeinek a nyers­anyaga­Innen a dombról messze el lehet látni, az alant kanyargó Marosra, a mezőkre, rétekre, hegyekre, amelyeknek oldalához apró fa­lucskák simulnak. A délutáni fukar napfényben valahogyan meg­változnak az arányok. Az em­bernek úgy tűnik, hogy egy jó neki­rugaszkodással egyenesen a Ma­rosba ugorhatna, vagy Enyedig dobhatna egy követ. K idám zaj veri fel a dombok csendjét ezen a délutánon. A szőlészeti iskola növendékei kivo­nultak szüretelni. Vannak közöttük nagy darab, keménykötésü fiuk, kész emberek — ezek a mesterkép­zősök — s vannak aprócska ember­kék ,akiknek bizony szaporázniok kell a lépést, ha nem akarnak le­maradni, amikor sorban vannak. Ezek a szakmai iskolások■ Ez még nem igazi szüret. Októ­ber közepetájt vagyunk s a de­rült, langyos idő napról napra sü- rüsiti a szőlő cukortartalmát. Hagyják érni a hónap végéig. Egy­előre csak a könnyebben romló fürtö­ket szedik le és dolgozzák fel- Jó bor lesz ebből is. Különben a szőlészeti iskolában nem minden büszkeség nélkül és nem is indokolatlanul mondják, hogy Csombordon nin­csen rossz bor. Igaz, némelyek szerint rossz bor egyáltalán nin­Ahol a jó bor terem csen- Szó ami szó, az iskola lö hektárnyi szőlőjében aligha akad 20 százalékon aluli cukortartalmú szőlő, a Szürkebarát pedig már most 24 százalék körűt jár. Ab­ból pedig valóban nem lehet rossz bor, Tizenkét táblából, megannyi faj­tából áll az iskola szőlőgazdasága- S olyan gazdagon állanak a fürtök, hogy amint mesélték, az iskolát gyakran látogató Palocsay Rudolf állami díjas biológus is csodálkoz­va állt meg egy-egy tőke előtt, A présház közelében, néhány ki­sebb parcellában feliratos táblács­kák fehértenek minden sor végén. Ilyesmiket olvashatunk'. Malaga blanc Chasselas anvers. Szőlősker­tek királynéja, Erdélyi leányka, Odobesti sárga ... Történelmi ne­vek is előbukkannak: Julius Caesar, Kossuth Lajos ■.. Egy zsarnok francia császárról két szelíd szőlő­fajtát neveztek el: Le Bonaparte és Napoleon. Rábukkanunk itt Tompa Mihály és Zrínyi Ilona ne­vére, egyik szőlőfajta Om ráu, a másik Ajuz Ali, a harmadik egész egyszerűen Ida. A z iskola fajtagyüjteménye ez; “ mintegy 260 szőlőfajtából áll■ Az iskola szaktanárai bejárták értük az ország mindén szőlőterme­lő vidékét s most naponta ellenőr­zik, vizsgálgatják, méricskélik a tö­veket: Kiderül majd, hogy melyik miként viselkedik az adott éghaj­lati és talajviszonyok közepette, melyik a legalkalmasabb a ter­mesztésre, melyik milyen előnnyel bir. ...Serényen és zajosan folyik a munka a présházban■ A zúzógép vederszámra nyeli a szőlőt, a ce­mentmedencében szinmust csillog és csapon folyik a kármentőbe, a ledarált szőlő háromszor kerül présbe. Működik már a nagy hid­raulikus prés is. Egy fiú le-jel hajt egy fogantyút, pár pillanatig nem történik semmi, aztán egyszerre csak verejtékezni kezd odabenn a szőlő- Eleinte csak szemerkél a must, később valóságos zápareső- ként hull az édes nedű, vastag su. gárban ömlik egy csapon a két mé. ternyi mély betonmedencébe. Nem régen építették ezeket a medencé­ket, az idén használják őket elő­ször. Innen hordókba szivattyúzzák a szőlő levét s elindulnak a szeke­rek a borpince felé. r udja-e kedves olvasó, mi az a csombordi Plébános? Nem, nem az a reverendás egyházi sze­mély, akire első pillanatban gon­dol. Csombordon hordóban tartják a Plébánost, mintha Diogénesz va­lami kései leszármazottja lenne. Mert a Plébános — az borjajta, csombordi különlegesség. Hagyo­mányú van, s még mondája is. Azt tartja a fáma, hogy valamelyik Kemény báró, a szótő egykori tu­lajdonosa — jótorku férfiú lehetett — a lelki atyával kóstolgatta a bort, még hozzá olyanformán, hogy összetöltögettek különböző fajtá­kat. Egyszer csak elkurjantotta magát a plébános: Ez a jó bori A keveréket, amit éppen akkor kós. tolgattak, azóta Plébánosnak neve­zik. De ma már nem a borokat keverik, hanem egyenesen az illető szőlőfajtákat termelik közös. Plébá­nos-táblában. Jó években valóban kitűnő bor származik belőle, de nem mindig válik be, mert a különféle, kövér és kevésbé kövér szőlőfajta nem egyszerre érik be. Hanem a rajnai Rizling, az még a Plébánosnál is nevezetesebb terméke a csombordi borpincének. Az iskola tanárai csaknem száz év előtti könyvre bukkantak, amely már említi, hogy a rajnai Rizling Csombordon má sodik hazájára lelt. Az utóbbi években összeszürték az olasz Rizlinggel, de ezután külön is szűrnek majd rajnait — vagy ne­vezzük most már Így: csombordit. S hát a Szürkebarát, Leányka, Sauvignon s a többi ismert borfaj­ta? Becsületére válnak ezek is a csombordi iskola pincéjének. O lyan ez a borpince, hogy nagy szükségben laboratóriumnuk is beillenék. Frissen meszelt, fehér bolthajtások iveinek a rendbera­kott, patyolattiszta hordók fölé. Egyik-másik hordóból sziszegő, sistergő hangok szűrödnek ki: dol­gozik, erjed már bennük a must. A borászat tanára félpohárnyi mustot tölt egy hosszú üvegcsőbe, indikátort adagol hozzá egy üve- gecskéböl és figyeli, hogyan váltó- szik színe- Közben elmagyarázza, hogy ezt a műveletet titrálásnak nevezik és a savtartalom megálla­pítására szolgál. Általában a ma­gas cukortartalom alacsony sav­tartalommal szokott járni. Csök­kenteni kell tehát a bor savtartal­mát. Azonkívül a lekénezett, le- nyálkázott, leülcpitett mustot be kell oltani anyaerjesztővei. Es sok más műveletet kell még el­végezni, mig oda jutnak, hogy a fogyasztó csettint a nyelvévei és azt mondja: Ez igen, ezt nevezik bornak. Egyszóval, nem olyan egyszerű dolog jó szőlőt termeszt ni és ki­váló, zamatos bort készíteni belő­le. Ez is tudomány. ORBÁN LAJOS LONDONI SAJTOJELENTÉSEK ar­ról számolnak be, hogy a Rolls-Royce eég három skóciai vállalatának mun­kásai sztrájkba , léptek. A sztrájkolok béremelést követelnek. 1.316.000 TONNA EGYSÉGES LISZ­TET, 8961 tonna kekszet, 4031 tonna halkonzervet, 17.594 tonna tejtermé­ket, 3408 tonna hal-fé|konzervet, 17.789 tonna cukorterméket. 15.332 tonna fö- zőolajat, 61.557 tonpa gyümölcs(ton- zervef és 1.157.791 hektoliter sört gyártottak az ötéves terven felül ha­zánk élelmiszeripari vállalatainak dol­gozói KÖZÖS MAGYAR-JUGOSZLÁV fo­lyamszabályozási munkálatokat kezd­tek meg a Dráván- A magyar és jitj gasziáv dolgozók együttes erővel eme­lik ki a Drávából a háború alatt fel­robbantott hidak roncsait, egybehan­golják a gátépitési munkákat is. A munkák az együttes terv alapján a jö­vő esztendőben is jelentős beruházá­sokkal folytatódnak. MEGKEZDŐDÖTT MAGYAROR­SZÁGON a HL onkológiai kongresszus, A háromnapos tanácskozás 66 előadása képet ad azokról az eredményekről, amelyeket a daganatos betegségek ku­tatásának és gyógyításának magyar szakemberei az utóbbi két évben elér­tek. HAZAUTAZOTT a román ortodox egyház önállósága kikiáltásának 70. ev.erdulója alkalmából rendezett ün­nepségeken résztvett bolgár főpapi küldöttség. ÚJÍTÁS EGY NÉMET TERMELŐ­SZÖVETKEZETBEN. A urebkauf Franz Mehring Termelőszövetkezet tagjai és a heiyi mezőgazdasági szak­iskolai újítók klubja uj termelési mód­szereket vezetett be a szövetkezetben. Az uj módszerek különösen a zabter­melésnél váltak be. A régebbi szoká­sos termelési eljárással 30 mázsa za­bot gyűjtöttek be holdanként. A j-aro- vizáit zab már holdanként 34 mázsa zabot jelentett. A szövetkezet tagjai most négyzetes vetési rendszerben hó­ban jarovizált zabot vetettek és igy — a régebbi trágyázási föltételek mel­lett— holdanként 40 mázsát termett a föld, 68 EGYÉNI HÁZ ÉPÍTÉSÉT fejez­ték be és további 50-et építenek, Ágota város dolgozói, állami segítséggel. Az OLASZORSZÁGBAN tartózkodó szovjet építészeti küldöttség tiszteleté­re a milánói építészmérnökök nagysza­bású fogadást rendeztek. A KOLOZSVÁR TARTOMANYf va­súti igazgatóság telefonközpontja nyer­te el a Vasutügyi Minisztérium, vala­mint a vasúti és postai dolgozók Szak- szervezete Központi Bizottságának tér. melési zászlaját. ÚJFAJTA VASÚTI FEKBERENDE- ZÉST kísérleteztek ki a Szovjetunió­ban, A Cseljabipszik környéki vasút­vonalakon uj fékberendezést próbáltak ki a közelmúltban. A berendezés lénye, ge a következő: a kereszteiződési pon lóknál, váltóknál gamma-indi.kátoro kát építettek be a sínek közé. Az indi kátor belsejében radioaktív kobalt tér melt a nagy erejű sugarakat- A bérén dezés csak akikor lép működésbe, mi kor a szemafor vöröset jelez, a rá dioa-ktiv sugarak hatnak a mozdonyon elhelyezett mási-k gamma-indikátorra, s az aitommagsugárzás energiája elek­tromos-energiává alakitódik át a mozdonyon, s önmüködőleg megállítja a vasúti szerelvényt. Az első kísérle­tek máris jelentős eredményt mutat­tak. Uj mezőgazdasági társulások Arad tartományban A Qurahonc rajoni Lázár faluban 34 dolgozó parasztcsalád megalakítot­ta a tartomány első juhtenyésztö tár­sulását. Nyomban a megalakulás után hozzáláttak a szükséges takar­mány biztosításához. Arad tartományban az utóbbi na­pokban még két mezőgazdasági tár­sulás alakult. Ezzel U2-re növekedett az Arad tartományi mezőgazdasági társulások száma. Javítsuk meg a faliújságok munkáját Az aranyosgyéresi Sodronyipar üzemi faliújsága akkor töltheti be hivatását, ha szerkesztői tisztában vannak e fontos agitációs fegyver rendeltetésével. Már pedig ebben a vonatkozásban sok a kívánnivaló. A faliujságoík többé-kevésbé léteznek, regisztrálják az üzem életének fon­tosabb eseményeit, ám csak regisztrál­ják, nem elemzik, nem kommentál­ták ; nem kapcsolják közvetlenül a iermelőegység tennivalóihoz. Az aranyosgyéresi Sodronyipar üzemi és részleguiságainak megvan­nak a szerkesztőkollektivái, az anyagi lehetőségek is rendelkezésükre állanak. Mindjárt a bejárat közelében, hatal­mas, ötszögü diszes állvány szolgálja a központi faliújság céljait. „A ko­hászati ipar a szocialista ipar alapja"’ - hirdetik élénkpiros betűk az újság felett. Lássuk, hogyan vonla le a szer­kesztőbizottság e jelmondat tanulsá­gait. Tagadhatatlan, hogy a közle­mények fontos kérdéseket tárgyalnak. Az egyik a gyárban meghonosított orosz nyelv tanfolyamok előmenetelé­vel foglalkozik. Egy másik azokat az okokat tárja fel, amelyek következté­ben a CEC mintaegység takarékossági akciója nem járt a kívánt sikerrel, Csupán egyetlen közlemény kapcso­lódig a termelés kérdéseihez; Racoti Gheorghenak a mesterek szerepéről megjelent Írása, A központi faliújság kollektívája vállalta, hogy havonként legalább háromszor kicseréli az újság tartalmát, ezzel szemben október 14-én kizárólag egy honapja irt anyagot ta­láltunk. Itt helyezték el az ifjúság hozzászólásait is, valamint az éimun kások fényképét. Az IMSZ köziemé nyeit oly niagasan helyezték el, hogy olvashatatlanok. Az üzemi élmunkások arcképeit nem frissítették fel és nem rendezték át, pedig időközben többen elkerültek a gyárból. Ezeknek a képét egyszerűen kivették a rámából, ameiy azóta is üresen áll. A központi faliújság tehát nem ad átfogó képet az üzem életéről és pro­blémáiról, nem szerkesztik azzal a körültekintő gondossággal, a tartalom mérlegelésével, amit ilyen fontos nehéz­ipari egységben joggal elvárhatnánk. A RÉSZLEGEK FALI­ÚJSÁGJAI Más a helyzet egyes részlegek fali­újságjaival. Ezek már nagyobb ér­deklődésre tarthatnak számot. Érződik ezeken az üzem közelsége, a szorosabb és állandó kapcsolat a szerkesziőkol- lektiva és a részleg dolgozói között. A „Kazánkovács“ faliújságon a részleg dolgozóinak a közelgő pártkongresszus és november 7 tiszteletére tett válla, lásait Bakó Lőrinc ismerteti. Megtud­juk, hogy 3 százalékos túlteljesítésre, a selejt 5 százalékos csökkentésére, az igazolatlan hiányzások megszünteté­sére és 60 ezer lejes megtakarításra tettek vállalást a, dolgozók. Az „Acél­öntő“ cimü faliújságon Tifu Gheorghe, a szakszervezeti bizottság elnöke mél­tatja a szeptemberben elért eredménye­ket. A kábelosiztály faliújságján Sát- märeanu Augustin a szerszámok gon­dozásának kérdésével foglalkozik. Han­goztatja, hogy a kábelosztályon még sok hanyagság, nemtörődömség ta­pasztalható ebben a vonatkozásban. Felszólítja a faliújság szerkesztőbizott­ságát, hogy a jövőben állítsa pellen­gérre a szerszámjukat elhanyago.ó dolgozókat. Egy másik közleményben I. Vasilescu az áru minőségének fon­tos problémáját teszi szóvá, a részleg konkrét vonatkozásaiban. Rámutat, aira, hogy a 0,32 méteres acél és réz­sodrony tekercselésével megbízott dol­gozók nem hegesztik eléggé be a vég­ződéseket és a tekercselést is hiánya san végzik. Ezek az éivtársak a nieny- nyiségi eredményt hajszolják, a minő­ség rovására — hangoztatja az írás. Mind Salmareanu, mind Vasilescu elvtárs cikke példamutató, hogy milyen fontos szerepet tölthet be a faliújság az üzemi részlegek problémáinak meg­tárgyalásában. A dolgozók jóléte szempontjából éppily iuntos lonea Viorica írása az adminisztratív részleg faliújságján a gyári dolgozók gyer­mekeiről. Hangoztatja a cikk, hogy miuíán az üzemben korszerű, modern napközi otthont létesítettek, a vezető­ségnek szállítóeszközről is gondoskod­nia kell, hogy tél idején a kicsinyeket hazavihessék és elhozhassák. A részlegek faliújságjait, mint a fen­tiekből is láthatjuk, eléggé jól felhasz­nálják a napi kérdések megvitatására és ha az elért eredményeket nem sike­rült továbbfejleszteni termékeny viták, hozzászólások alakjában, a dolgozók széles tömegének és mindenekelőtt az ifjúságnak a bekapcsolásával, — ez a központi szerkesztőkollektiva irányitó és tanácsadó feladatainak elhanyago­lásából ered. A központi kollekava nemtörődömségét tükrözi a központi faliújság állapota, valamint a részleg- faliújságokkal való nemtörődés. Az „Acélöntő“ faliújságját például heten­ként költöztetik egyik helyiségből a másikba, anélkül, hogy végleges el­helyezésének kérdését megbeszélték vol­na. A részlege^ faliújságjait nem ér­tékelik ki, a szerkesztökollektivák egy­mástól elszigetelten végzik munkáju­kat, nem méltatják eredményeiket, nem tárják fel hibáikat, pedig csak igy serkenthető az érdeklődés, a mun­kakedv, a kezdeményezés a koliekuvá- kon belül. Sürgős szükség van e hiá­nyok megszüntetésére. Állandó együtt­működést kell teremteni a réízlegek faliujságkoilektivái között, gondoskod­ni kell a tapasztalatok kicseréléséről, az ötletek, tanácsok, javaslatok meg* hallgatásáról. A központi faliujság-kollektivánaik mozgósítania kell a tollforgató, irás- kedvelő dolgozókat, hogy változatos cikkek hirdessék és tükrözzék az üze­mi életet a faliújságokon. KORDA ISTVÁN A tg.-frumosi (lasi tartomány) Mezőgazdasági Kísérleti Állomáson Cos- tache loan és Popovics Margit mérnök a talaj szerkezetét és termőképes­ségét vizsgálja. Fél évszázadot meghaladó, alkotóte­vékenységgel, küzdelmekkel eltöltött irsdaimi mull áil mögötte. Ez avatta M- Sadoveanut a román irodalom élő klasszikusává. Születésének közelgő 75. évfordulóján ünnepeljük penge az irpt és a hazafit, a dolgos emberek igaz- szfiyu énekesét, gki irodalmi munkás­ságának fél évszázada alatt felejthe­tetlen müvek sokaságával, irodalom­szervező és Írói nemzedékeket felne­velő tevékenységevei érdemelte ki a román írók és az egész dolgozó nép határtalan szeretetét és megitecsüié- sét. Ezek az ünnepi érzések közösek az egész világ bőlsdó közvéleményé­nek tiszteletet és elismerést tartalma­zó érzéseivel, amelyeket Sadoveanunak az emperiség egymá.sratala|ásáért, bé­kéjéért ffllytatptt írói munkássága, közélett szereplése váltott ki az or- i szag határaiji túl Lapqzzunk végig néhány román i irodalmi folyóiratot- A legutóbbi szá­mok Mihail Badoveanu életének és munkásságának ünnepi méltatásával foglalkozó cikkekkel, visszaemlékezé­sekkel, ripprtőkkal és képekkel, üd­vözlő levelekkel vannak tele. És min­den sor, minden emlékeztető Sadovea- i nu Írói és emberi nagyságának hirde­tője és bizonyítéka a legnagyobbak­nak kijáró tiszteletnek, elismerésnek. Ez a tisztelet és elismerés vezette Hja Ehrenburg és Alekszandr Zsarov tolját, akik a Centemporanul hasáb­jain Üdvözölték Sadoveanut; ez dik­tálta Borisz Polevoj gondolatait is, akj a Flaeáraban irt elismerő soro­kat róla. M. pridman, a Nikpra Pót- kova és a Moldvai szél szovjet for­dítója ugyancsak a Flacára hasábjain ; mondta el, hogy mennyi oromét oko- i zott neki o? a munka, amíg Sado- . veanu mély emberi tartalmú müveinek fordításain dolgozott, S ugyancsak itt beszélt André Kédros, a Nikora Pat­kóvá francia fordítója arról, hogy Sadoveanu müvei „a jóleső feloldódás érzését váltatták ki a francia olvasók­ban. azzal, hogy elősegítették a ha­gyományos elbeszélő művészet újbóli feléledését“, A román toliforgatók — idősebbek ég fiatalok egyaránt — mesterüknek vallják Sadoveanut. Mesterüknek az Irásmüvészet, a társadalmi igazságok időtálló művészettel való megfogal-

Next

/
Thumbnails
Contents