Előre, 1955. december (9. évfolyam, 2524-2551. szám)

1955-12-01 / 2524. szám

Világ proletárjai egyesüljetek I IX. évf., 2524. szám 4 oldal — ára 20 bám­ 1955 december 1., csütörtök LAPUNK TARTALMÁBÓL­ Zárszámadás előtt (2. oldal) HALÁSZ ANNA: „Kovácsék” — a sepsi­szentgyörgyi színház bemutatója (2. oldal) KOHN HILLEL: Az iparvállalatok szako­sítása és termelési együttműködése (3. oldal) A vágási néptanács munkájáról (3. oldal) GÖRGÉNYI GABRIELLA: Dominica Av­­ram párttagjelölt (3. oldal) SPORT (3. oldal) Ünnepség Moszkvában a Jugoszláv SZNK kikiáltásának 10. évfordulóján (4. oldal) Faure fel akarja oszlatni a francia nem­zetgyűlést (4­ oldal) Kétmillió ember vett részt a szovjet ál­lamférfiak tiszteletére rendezett kalkut­tai nagygyűlésen (4. oldal) A nyugati sajtót élénken foglalkoztatja a Szovjetunióban lezajlott hidrogénbom­­ba-robbantási kísérlet (4. oldal) Olaszországban a lakosság legszélesebb rétegei meg akarják változtatni a jelen­legi helyzetet (4. oldal) A mezőgazdaság szövetkezeti átszervezésének útján Munkásosztályunk, dolgozó paraszt­ságunk,­­ egész dolgozó népünk a szocialista építőmunka ütemének gyor­sításával, az iparban, a mezőgazda­ságban és a tudományos élet terén egyaránt kiemelkedő sikerekkel igyek­szik köszönteni országunk életének nagyfontosságú eseményét, a Román Munkáspárt 11. kongresszusát. Ebben a forró hazaszeretettől fűtött nemes munkában friss erőt merítünk az eddig kivívott eredményekből az előttünk ál­ló feladatok valóraváltásához. Első ötéves tervünk utolsó heteiben, a párt­­kongresszus küszöbén készülő szám­vetésünkben a szocialista iparosítás te­­rén kiharcolt győzelmek mellé — és éppen ezeknek a győzelmeknek az alapján — van mit felsorolni a mező­­gazdaságból is. Hogy csak a nemré­gen nyilvánosságra hozott adatokra hivatkozzunk: az ötéves tervnek a me­zőgazdasági termelés legfőbb részé­­re —a gabonatermesztésre — vonat­kozó előírásait nemcsak hogy sikeresen teljesítettük, hanem túl is teljesítettük. Az idén munkásosztály vezette dolgozó parasztságunk szorgalmas munkája eredményeként az ötéves tervben 1955- re előírt kilencmillió negyvenezer tonna gabona helyett több mint tizen­egymillió tonnát termeltünk! Ehhez hasonló szép termelési ered­mények mellett az elmúlt évek so­rán létrejött és szüntelenül erősödik a mezőgazdaság szocialista szektora, megszületett és fejlődik falvainkon a termelőszövetkezeti mozgalom. Az RMP KV 1949 március 3—5-i határozata hangsúlyozza : a párt és a munkásosztály előtt a szocia­lista társadalom felépítésének nagy­szerű feladata áll, de a szocia­lizmust nem lehet csak városon építeni. A szocializmus építésé­nek és a kizsákmányolás megszünteté­sének feladata egyaránt felmerül váro­son és falun. A szocializmus építése a mezőgazdaság szocialista átalakítását is felöleli. Ki kell küszöbölni azt az ellentmondást —■ hangsúlyozta a tör­ténelmi jelentőségű párthatározat —, ami abból származik, hogy a város­ban fejlődik a szocializmus, míg falun az egyéni kisgazdaság marad túlsúlyá­ban, ami pedig „állandóan, napról napra óráról-órára spontán és tömeg­mértékben szüli a kapitalizmust és a burzsoáziát” (Lenin). A marxi-lenini tanítások kristálytisz­ta elveinek alapján a párt ugyanabban a határozatban­­ megmutatta azt az utat is, amelyen járva sikeresen meg­oldható — és a mi konkrét viszonya­ink között is csak így oldható meg — a szocializmus építése falán. „Erőtel­jes eszközzel rendelkezünk, amellyel a dolgozó parasztság tömegeit a közös munka szellemében, nevelhetjük. Ez az eszköz a szövetkezeti mozgalom — hangsúlyozza a határozat. — A jelen feltételek között a szövetkezés legna­gyobb jelentősége az, hogy összeszövi a szegény- és középparasztok milli­óinak magánérdekeit a munkásosztály általános érdekeivel..." A munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségének megerősítése, a szocializmus építése szempontjából oly nagyjelentőségű határozat megje­lenése óta szép sikereket értünk el a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom terén. Immár ezrével számolhatjuk a mezőgazdasági termelőszövetkezete­ket: közel hatezer kollektív gazdaság és mezőgazdasági társulás és 2765 termelőcsoport alakult falvainkon. Hosszan lehetne felsorolni olyan kol­lektív gazdaságokat, mint a börvelyi, Csanádi, családi, gyertyámosi, borsi, udvarfalvi, stb., amelyekben a tagság túlnyomó része elérte és meghaladta a legjobb középparasztok életszínvo­nalát. Országos átlagban tekintve a dolgot kollektív gazdaságainkban és mezőgazdasági társulásainkban körül­belül 25—50 százalékkal nagyobbak a terméshozamok, mint a magánszek­torban. A tények tehát azt bizonyít­ják, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének, nagyméretű fellendítésé­nek egyedüli biztos útja — a mező­­gazdaság szövetkezeti átszervezése; a szovjet példa, meg a mi tapasztalata­ink is azt bizonyítják, hogy a dolgozó parasztság igazi jólétét, boldogságát csak a szocialista típusú nagyüzemi gazdaságokban lehet kikovácsolni. Éppen ezért, pártvezette néptaná­­csaink egyik fő feladata kell hogy le­gyen a falusi termelőszövetkezeti moz­galom szüntelen fejlesztése. A párt szi­gorúan elítél minden olyan akciót, a­­mely a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom szélesítése és erősítése cí­­mén az önkéntesség elve ellen irányul, de ugyanakkor a leghatározottabban visszautasítja azt az álláspontot, mely szerint a falu szövetkezeti átszervezé­sével nem kell sokat törődni, mert hisz „megy az magától is”. A mező­gazdasági termelés szocialista tartal­mú átszervezése érdekében széleskörű, alapos, állandó és céltudatos politikai nevelőmunkát kell végezni a dolgozó parasztság soraiban. Ennek a felvilá­gosító munkának legyen alapja a meglévő kollektív gazdaságok, társu­lások és egyszerű termelőcsoportok sikereinek a népszerűsítése. Legjobb mezőgazdasági termelőszövetkezeteink eredményei — különösképpen az idei­ek — önmagukért beszélnek. Néhány éves tapasztalatunk azt bi­zonyítja, hogy különös gondot érde­melnek a termelési szövetkezés egy­­szerűbb formái, mint például a ter­melőcsoport, de főleg a társulás. A társulásoknak — mint a szövetkezeti termelés egyszerűbb, a dolgozó pa­rasztok számára vonzó formájának — igen nagy jelentősége van a me­­zőgazdaság szövetkezeti átalakításá­­ban. A társulásban a föld továbbra is magántulajdon marad, de viszont megszűnnek a mezsgyék, a tagositott területeken széleskörűen és gazdasá­­gosan fenet használni az állam által a gépállomások útján biztosított trak­torokat és gépeket, könnyebben jenet alkalmazni a fejlett agrotechnikát, egyszóval kevesebb múmiával többet és olcsóbban lehet termelni, mint a magángazdaságban. A mezőgazdasá­gi társulás rávezeti a dolgozó parasz­tokat arra, hogy milyen nagy erős la­kozik a közös munkában, a közös gazdálkodásban. Hogy mennyivel töb­bet lehet termelni a társulásban, mint egyénileg, arra ezrével lehetne fel­hozni a példát, de álljon itt mutató­ban egy. Szatmár rajonban az apai társulás szántóföldjein az idén hek­­táronkint tíz mázsával termett több búza, mint a magángazdaságok egy­­egy hektárnyi búzavetésén. A mezőgazdaság szövetkezeti át­alakításában elért szép eredmények el­lenére, helyi szerveink, de különösen a tartományi és a rajoni néptanácsok távolról sem tettek meg mindent en­nek a dolgozó parasztság körében igen népszerű termelőszövetkezeti for­mának az elterjesztéséért, széleskörű meghonosításáért. Különösen adósok ezirányú feladataik teljesítésével Arad Temesvár, Nagybánya tartományi, de még a Magyar Autonóm tar­tomány egyes rajoni (pl. Er­­dőszentgyörgy) néptanácsai is. Nagy­bánya tartomány néptanácsi vezetői úgy látszik megelégedtek azzal hogy van néhány országos hírű kollektív gazdaságuk (Börvely, Pálfalva, stb.) Arad tartományban pedig az új tár­sulások szervezésének elhanyagolása a megalakult társulások és kollektív gazdaságok szervezeti-gazdasági tá­mogatásának elhanyagolásával páro­sul. Pedig a dolgozó parasztság köré­ben igen nagy az érdeklődés a közös­ségi gazdálkodás iránt és a néptaná­­csok szervező-mozgósító munkájának nem szabad elmaradnia a tömegek ér­deklődése mögött. A második pártkongresszus köze­ledte alkalom kell legyen arra is, hogy tartományi és rajoni néptaná­csaink feltárják a mezőgazdasági szö­vetkezeti mozgalom terén elkövetett hibákat és azok gyökereit, hogy mi-­­nél eredményesebben láthassanak hoz­zá a mulasztások pótlásához. A falu életének szövetkezeti átszervezése nem könnyű, de felemelő, szép munka, amely alapos ismereteket, mindenek­előtt a párt politikájának és a falu éle­tének, a mezőgazdasági termelés kér­déseinek alapos, részletekbe menő is­meretét tételezi fel. Ezért a mezőgaz­daság szocialista szektorának fejleszté­sében azok a tartományi és rajoni néptanácsok érnek el jobb eredményt, amelyek nagyobb gondot fordítanak instruktoraik kiképzésére, a képvise­lők — mindenekelőtt a falusi képvise­lőknek ebbe a munkába való bevonásá­ra. Nem árt ismételten hangsúlyozni: néptanácsaink becsüljék meg a me­zőgazdaság szövetkezeti átszervezésé­nek egyszerűbb formáit is, mint ami­lyen a kölcsönös, segélynyújtó cso­port, a termelőcsoport és mindenek­előtt a társulás. A falusi szövetkezeti mozgalmat elő­segítő népnevelőmunka legjobb agi­tátorai, legeredményesebb propagan­distái — maguk a termelőszövetkeze­tek , a kollektív gazdaságok, a társu­lások, stb. Ezért megkülönböztetett fi­gyelmet kell szentelni a meglévő szo­cialista egységek állandó erősítésére. Emeljünk minden társulást és kollek­tív gazdaságot az élenjáró egységek színvonalára s akkor a népnevelő mun­ka sokkal eredményesebb lesz. A kol­lektív gazdaságok tevékenységének magasabb színvonalra való emelésére, eredményeik széleskörű népszerűsíté­sére kiváló alkalmul szolgálnak a kö­zeledő zárszámadások. Néptanácsaink szervezzék meg az egyénileg gazdál­kodó parasztok, de különösen a kiváló termelők csoportos látogatását a jó kollektív gazdaságokba, társulásokba, a mezőgazdasági kiállításokon, a ve­zetékes rádióhálózat, s a­ helyi sajtó út­ján ismertessék minél szélesebb körben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek eredményeit. Emellett gondoskodjanak arról, hogy a gépállomások valóban töltsék be a termelés szervezőinek sze­repét — főleg a kollektív gazdaságok­ban segítsék elő a társulásokban a közös munka megszervezését, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy azok a társulások érték el a legszebb ered­ményeket, ahol minden munkát közö­sen végeztek. Szüntelenül javítani kell az állami gazdaságok tevékenységét, mert csak a példásan gazdálkodó állami mező­­gazdasági egységek vonzzák a közös gazdálkodás felé a dolgozó paraszto­kat. A munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségének megerősítése, a szocializmus építése — amely­ egy­aránt érdeke a munkásosztályna­k is, meg a dolgozó parasztságnak ,is — megköveteli, hogy szüntelenül, fárad­hatatlanul, dicső pártunk kipróbált­­po­litikájának szigorú tiszteletben tartása alapján harcoljunk a mezőgazdaság szövetkezeti átalakításának újabb si­kereiért ! Az éjjeli műszak sem marad el a nappali mögött A vajdahunyadi „Gh. Gheorghiu-Dej“ kohászati kombinát hengerészei a II. pártkongresszus köszöntéséért folyó szocialista versenyben valóraváltják a moinesti 1169. számú szonda munkásainak kezdeményezését s a nappali műszak színvonalára emelik az éjjeli műszak munkáját. November 9. és 20. között az éjjeli műszak, Petru Constantin kommunista hengerészmester ve­­zetésével, 114,69 százalékra teljesítette tervfeladatát és utolérte Ion Trifu hengerészmester nappali műszakának teljesítményét. Egy nappal később az éjjeli műszak hengerészei 38,76 százalékkal túlszárnyalták tervfeladataikat s ezzel az év legjobb teljesítményét érték el. A moinesti kőolajipari munkások kezdeményezésének alkalmazása óta az éjjeli műszak munkájának termelékenysége 31 százalékkal emelkedett. Üveggyár épül Segesvár közelében Üveggyár épül Segesvártól néhány kilométernyire, Fehéregyháza köz­ség határában. A most készülő épület csak az első részleg lesz, mert a Könnyűipari Minisztérium egész kombinát felépítését irányozta elő ezen a helyen. A kombinát üveg- és fajánszedényeket s különféle cikkeket gyárt majd az élelmiszeripar és a gyógyszeripar számára. A most épülő üveggyárat félautomatikus termelésre rendezik be. Két­szer annyi áru kerül majd ki innen, mint országunk eddigi legnagyobb üveggyárából. Az építkezést az 5. számú tröszt végzi. November 28-án hozzákezdtek három modern üzemi étkező és három munkástömbház építéséhez, valamint a vasútvonal alépítményének lerakásá­hoz. Szilágysomlyó és Belényes rajonban befejezték a mélyszántást Nagyvárad tartomány kollektivistái, társult és egyénileg dolgozó parasztjai szorgosan végzik az őszi mélyszán­tást. A gép- és traktorállomások dol­gozói a maguk részéről is mindent el­követnek, hogy ütemesen haladjon a munka. Szilágysomlyó és Belényes ra­­jonok jelentették, hogy az előirányzott egész területen befejezték a mélyszán­tást. Különösen kitűntek a szilágyzo­­ványi, szilágynagyfalvi, belényesi és drágcsékei kollektivisták, akik legha­marabb készültek el ezzel a munká­val és hektáronként 18—20 tonna istállótrágyát hordtak ki a földekre. A tartomány hetvenkét kollektív gazdaságának tagjai november 30-ig 74,4 százalékra teljesítették a mély­szántási tervet és 260 tonna istálló­­trágyát hordtak ki a tavasszal beve­tendő földekre. Az egész tartomány mélyszántási tervteljesítése november 26-án közel járt a 66 százalékhoz. A tavaszi vetés jó előfeltételeit 421.000 tonna trágya aláforgatásával is biztosították. Szépítik fővárosunkat A fővárosban november 7. óta 5373 négyzetméter utcát köveztek ki, 46 utcát villamosítottak, a járdák szélén és az újonnan létesített zöld övezetek­ben 11.948 fát és 8.225 bokrot ültettek. Tíz napon keresztül több mint 21.009 fővárosi lakos önkéntes munkával segítette elő a főváros szépítését. A II. pártkongresszus tiszteletére, december 23-ig a következő terven­­felüli munkákat fogják befejezni: 51.000 négyzetméter utcafelületet új bur­kolattal látnak el, 253 utcát villamosítanak, 28.200 négyzetméter zöld övezetet létesítenek, befejezik 3 utca csatornázását és befejezik a Soseaua Oltenstein végigvezető kettősvágányú villamosvonal javítását Brezeanu Constantin elvtárs a rozsnyói szerszámgyár legjobb esz­tergályosainak egyike. A pártkongresszus köszöntésére napi másfél norma teljesítését vállalta. Munkája jó megszervezésével azonban messze túlhaladta felajánlását, naponta átlag közel két normát teljesít. Az aradi szövetkezetek teljesítették ötéves tervüket Arad és a tartomány kisipari terme­lőszövetkezetei a napokban jelentet­­ték, hogy teljesítették ötéves tervfela­dataikat. Minthogy a kisipari termelőszövet­kezeteket jó gépekkel szerelték fel, emelték a dolgozók szakképzettségét és jól megszervezték a munkát, a tar­tomány kisipari szövetkezeteinek össz­termelése 250 százalékkal nőtt az öt­éves terv folyamán, az általuk gyár­tott közszükségleti cikkek mennyisége pedig több mint 320 százalékkal növe­kedett. Ebben az időszakban 13 millió 500 ezer lej értékű terméket gyártot­tak terven felül. Több szövetkezet, köztük a „Precizia“, az „Autouniver­sal“, a „Május 9“ és a „Május 1“ az ötéves terv folyamán 4—6-szorosára növelte termelését. A „Solidaritatea timplarilor”, a „Varga Katalin”, a „Vointa”, a „Chi­­mica” a „Vremuri Noi” és a „Coop­­metal” szövetkezetek már néhány hó­nappal ezelőtt befejezték ötéves terv­­feladataikat. Az aradi és Arad tartományi szö­vetkezeti dolgozók a II- pártkongresz­­szus tiszteletére vállalták, hogy ter­ven felül újabb cikkek gyártását veze­tik be. A „Precizia” dolgozói például 200 ébresztőórát készítenek el, a „Varga Katalin” szövetkezet pedig kasmírsző­­nyegeket hoz forgalomba. Verseny a tordai patabányában Minden nap új eredményeket hoz a tordai „Szocializmus győzelme“ ce­mentgyár patabányájában. Kongresz­­szusi versenyük célkitűzése, hogy mi­nél ütemesebben lássák el nyersanyag­gal a gyárat. A munkát fellendítette, hogy két hete Diesel-motoros moz­dony dolgozik a bányában. Csilléit ekszkavátorok rakják meg. Pop Traian munkavezető csoportjából Sandru Luca ekszkavátoros és segédje Stoica Gheor­­ghe rakja meg a kocsikat KASSOVITZ IVÁN, levelező December 15-ig elvégzik idei tervelőirányzatikat A szatmári „Május 1“ kombinát pártkongresszusi felajánlása, hogy az évi tervét december 15-re teljesíti. November 20-ig ezeket a feladatokat már 87,4 százalékban teljesítették. A kongresszusi versenyben a városszerte ismert „Henry Martin“ ifjúsági brigád mellett Petric Aurel ifjúmunkás veze­tésével „Ilie Pintil­e“ néven új brigád alakult. A két brigád versenyben van egymással és mindegyik keményen küzd az elsőségért. A kombinát leg­jobb esztergályosai Domuta László, Nagy Zoltán, Ilyés Ferenc rendszere­sen legalább 30 százalékkal túltelje­sítik napi normájukat. VERESS ZSIGMOND levelező A „Metaiul“ sportközösség egyik sziklamászó turista csoportja a második pártkongresszus tiszteletére emléktáblát helyezett a Békás-­­ szorosban, 100 méteres meredek sziklafalra. ... A merész furára Gagyi András és Stalescu N. alpinisták vállalkoz­tak, akik sikeresen el is helyezték az emléktáblát a sziklafalon. ----------------------------*-------------------------­ Emelkedik a társulások száma Margittá rajonban (Tudósítónktól). A Margittá rajon kollektivistái és társult tagjai a buza, kukorica és burgonyatermesztésben egyaránt igen szép sikereket értek el ebben az esztendőben. Terméseredményük mindenütt jóval túlhaladta az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok eredményeit. Nem csoda, ha a nyár folyamán sokan látogatták az albisi kollektivistákat, hogy személyesen győ­ződjenek meg 2827 kilós árpa-, 2235 kilós búza- és 1899 kilós hektáronkénti rozstermésükről s hogy megcsodálják a szalacsi kollektivisták 20.000 kiló hektáronkénti burgonyatermését, az érábrányi kollektivisták 2800 kilós búza­termését. Ezek a szép eredmények igen sok dolgozó parasztban keltették fel a kö­zös gazdálkodás gondolatát. Ennek nyomán az utóbbi időben mind többen kérték a pártot, néptanácsot, járuljon hozzá társulások felavatásához. S míg az év elején 16 társulása volt a rajonnak, a nyár folyamán és az ősszel 28-ra­ emelkedett ez a szám. A rajoni néptanács végrehajtó bizottsága a legfőbb segítséget azzal adta az uj gazdaságoknak, hogy szakembereket küldött ki a földek felméré­sére, tagosítására és idejében való megművelésére a traktorok biztosításával. Ennek eredményeként az uj társulásokban már mindenütt közösen dolgoztak s eleget tettek az őszi mezőgazdasági munkákkal járó feladataiknak. Legutóbb a bisztra­újfalusi dolgozó parasztok avatták fel társulásukat, 32 családdal 18 hektáron kezdték el a közös gazdálkodást. Új piacteret létesítenek Aninószán ez a bányászközség. November 7 előtt egy kilométer hosszúságú gyalogjára elkészítésén dolgoztak­ Most, a II. pártkongresszus tiszteletére a többi között vállalták, hogy egy új piacte­ret létesítenek. Elhatározásuk véghez­vitelében a helyi néptanács sok segít­séget kap a pártszervezettől, a bá­nyászszakszervezettől és az an­nószai szénbánya vezetőségétől. A munka már javarén folyik. A néptanácsi kép­viselők sok dolgozót mozgósítottak, hogy vegyenek részt az új piac elké­­­szítésében. A képviselők közül különösen Nitas, Gheorghe, Rusu Grigore, Bihavecz­i Albert és Bodó Ferenc nyújtottak nagy­­ segítséget a végrehajtó bizottságnak a szervezésben és mozgósításban. An­nósza fejlesztése mindjobban a lakosság közügyévé válik. Kurta Ala­dárt, Popovici Vasilet és másokat min­dig ott találni a közösségi munka első soraiban. Ez biztosíték arra, hogy be­csülettel teljesíthessük kongresszusi vállalásainkat. LAZAR BÉLA, levelező Az an­nószai néptanács végrehajtó bizottsága kitartóan dolgozik a köz­ség fejlesztéséért. Arra törekednek, hogy egyre inkább városjelleget öltsön Jakab Irén ifjúmunkás, a t­ranse­­verini lemezgyár automataprésének kezelője 116 százalékos átlagtelje­sítménnyel készül a kongresszusra. A MŰSZAKI FEJLŐDÉS HAZÁNKBAN MAGASFREKVENCIÁJÚ ELEK­TRONIKUS GENERÁTOR Az elektrotechnikai kutató és terve­ző intézet (ICPET) egyik munkakö­zössége , Marius Steru, Dumitru Mehedinti mérnökök és Nubar Kante­­rian technikus vezetésével elkészítette egy nagy teljesítőképességű, magas­­frekvenciájú elektronikus generátor prototípusát. A bukaresti „Electro­­tehnica” és a tordai „Electrocerami­­ca” üzemek munkaközössége értékes segítséget nyújtott a munkához. Az új elektroncsöves generátor hasz­nos teljesítménye 40 kw. Az újtípusú generátor előnyösen használható acél munkadarabok felületi edzésénél és különleges ötvözetek olvasztásánál. Az előállított áram rendkívül magas frek­venciája (250.000 Hz) következtében a munkadarabok edzése sokkal jobb minőségű annál, amit az eddig használatos munkamódszerek — ce­­mentezés, szegecselés, mély edzés, vagy alacsonyfrekvenciás árammal való felületi edzés — segítségével el­érhetünk. A kezelés rendkívül rövid tartama (né­hány másodperc, sőt gyakran csak egy másodperc töredéke) kizárja a munkadarabok oxidálódását, vagy el­húzódását. Így további megmunkálás­ra — utólagos csiszolásra — nincs szükség. Az új eljárás lehetővé teszi bonyolult alakú munkadarabok külön­böző részeinek edzését is, valamint keményfém-lapok ráhegesztését a kü­lönféle fémforgácsoló gépek — eszter­gapadok, marógépek, gyalugépek, stb. késeire. Az elektronikus generátor a fentie­ken kívül a magas olvadáspontú 1.700 fokú különleges acélok és más fémötvözetek olvasztására is szolgál, különösen olyan esetekben, amikor meg kell tartani az ötvözet összetéte­lének tisztaságát. A kísérletek azt mu­tatják hogy az új generátor jó ered­ménnyel alkalmazható légüres térben végzett fémolvasztásra. Az elektrotechnikai kutatóintézet munkaközössége most a generátor más célokra való alkalmazásának lehe­tőségeit tanulmányozza. ÚJ KOMPRESSZORTÍPUSOK A fővárosi „Augusztus 23” művek gépműhelyében 4 új kompresszortípus készül. Az új készülékek teljesítőké­pessége jóval nagyobb, technikai kivi­telezése sokkal tökéletesebb, mint min­den eddig országunkban készült lég­sűrítőé. Az IPROM szakemberei által terve­zett oxigén-kompresszor az autogén­hegesztéshez használt oxigén-palackok töltésére szolgál. A 150 atmoszféra nyomású kompresszor teljesítőképes­sége 200 köbméter óránként va­gyis a készülék 24 óra alatt 30 palac­kot tölt meg oxigénnel. Egy másik kompresszor gáznemű a­­nyagoknál kerül alkalmazásra. A ké­szülék előállítása bonyolult műszaki feladat elé állította a fémipari munká­sokat: olyan hengert kellett előállítani­­uk, amely kibírja a kompresszor bel­­sejében uralkodó rendkívül magas nyomást. Ennek érdekében a hen­gert acélból öntötték és öntöttvas köpennyel bélelték ki­ A kompresszor 326 atmoszféra nyomással, percenkén­ti 125 fordulatszámmal dolgozik és teljesítőképessége 100 köbméter. Két további hasonló készüléken is dolgoznak az „Augusztus 23” művek gépműhelyében: egy ammóniák-kom­­presszoron és a „D—15” típusú kom­presszoron. Ez utóbbi kb. 16 méter hosszú hatalmas készülék, öt, egyen­­ként 1,5 — 2 méter hosszú hengerrel. A kompresszor lendítőkereke 25 tonnát nyom. A D—15 típusú kompresszor tel­jesítőképessége 2.000 köbméter órán­­kint, 325 atmoszféra nyomás mellett. FÉMESÍTETT FA Az ICEIL — fa és papíripari kutató és kísérletező intézet — munkatársa­inak egyik csoportja. Ecaterina Paras­­ch­iv mérnök vezetésével, szovjet doku­mentáció alapján, egyelőre laboratóri­umi arányokban, első ízben valósítot­ta meg országunkban a fa fémesítését (metallizációját). A fémesített fa számos kiváló tulaj­donsággal rendelkezik. Nem higrosz­­kópikus (nem szívja a vizet), éghetet­len, ellenállóképessége fokozódik. A fémesített fa sok területen alkal­mazható. Egyes esetekben helyettesíti a színesfémeket és főleg a nemes fa­fajtákat. Fémesített fából rádiódobo­zok, aragázhoz való asztalok jégszek­rények, villamos hűtőszekrényekhez va­ló alkatrészek, bútorok stb. készülnek. ÚJ MÓDSZER A MOZDONYOK TŰZSZEKRÉNYÉNEK JAVÍ­TÁSÁNÁL A gőzmozdonyok tűzszekrény-csőfa­­lának javításánál az eddigi módszerek szerint be kellett köszörülni és újra kellett vágni a tűzszekrény-csőfalban lévő lyukak menetét. Ezt a műveletet eddig nehezen kezelhető és pontatlanul dolgozó készülékkel végezték, ami ked­­vezőtlenül befolyásolta a javítások mi­nőségét. Tom­a Taciucnak, a Iasi tartományi vasútigazgatóság művezetőjének, si­került kiküszöbölnie ezt a fogyatékos­ságot. Egyszerű esztergapadot szer­kesztett, amelynek segítségével a lyu­kak beköszörülése és a menetek vágá­sa minden különösebb nehézségek nél­kül, teljes pontossággal elvégezhető. Az újítás révén a művelet elvégzé­séhez szükséges idő felénél is keve­sebbre csökkent. Torna Taciuc esztergapadján egy tartórúd van, amelyet csavarok segít­ségével a csőfalra erősítenek. A tartó­rúd alsó részén levő tengelyre erősítiik a késeket. A művelethez két kést használnak ezeket csavarok segítsé­gével erősítik a tengelyre. A T—2 FILMVETÍTŐGÉP A fővárosi „Filimon Sirbu” film­színházban néhány hete új tipusú vetí­tőgép működik. A gépet a „Tehnocin” gyár munkakö­zössége készítette. A T-2 tipusú új filmvetítőgép a T—1 je­lű készülék lényegesen javított kiadá­sa. Az új gép csaknem teljesen auto­matikusan működik, a vetített kép vi­lágosabb s a hang visszaadása töké­letesebb. A Technocin munkaközössége már sorozatban gyártja az új filmvetítő készüléket. Első osztályú filmszínhá­zainkban már 45 ilyen gép van mű­ködésben. A TV 2 tipusú filmvetítő­­gépet több külföldi nemzetközi vásáron is bemutatták, így az izmiri vásáron (Törökország), New Delhiben (India), Plovdivben (Bolgár NK) és Zágráb­ban (Jugoszlávia). Mindenütt meg­nyerte a külföldi szakemberek tetszé­sét. A Tehnocin munkaközössége most a szovjet tapasztalatok alapján annak a lehetőségét tanulmányozza, hogy a TV 2 típusú filmvetítő készüléket szé­les vászonra való vetítésre is felhasz­nálják. Az új készülékek az eddigi­nél kétszer szélesebb vászonra való vetítéshez is alkalmasak lesznek. Az üzem mérnökeinek és techniku­sainak egyik munkaközössége a falusi mozik számára alkalmas új filmvetítő­­készülék gyártását készíti elő. A gyár munkaközössége elhatározta, hogy a pártkongresszus tiszteletére elkészíti az első öt ilyen készüléket, a hozzá tartozó teljes felszereléssel együtt.

Next