Előre, 1956. február (10. évfolyam, 2577-2601. szám)
1956-02-01 / 2577. szám
2 Soronlevő mezőgazdasági teendők A szántóföldeken A mostani időszakban egyik legfontosabb teendő a trágyahordás. A trágyát a földeken ne rakjuk kis kupacokba, ne teregessük el, mert így sok tápanyag vesz el. Ha a tábla talaja annyira felengedett, végezzük el a trágya alászántását. Több helyen az őszi búzavetések meglehetősen gyengék. Az ilyen gyenge vetéseket műtrágyázással javíthatjuk fel. Gondoskodjunk arról, hogy a szövetkezeteken keresztül idejében és megfelelő mennyiségűnitrogén és foszfor tartalmú műtrágyát szerezzünk be. Őszi vetéseink állapotát, fejlődését, gyakori határjárással kisérjük figyelemmel, hogy idejében és eredményesen megtehessük a szükséges intézkedéseket (vízlevezetés, jégkéreg megszüntetése, stb.) ha netalán veszély fenyegetné a növényeket. Tavaszi huzár napos oldalakra felszikkadt területekre nyugodtan vethetünk. Hasonlóképpen négysoros árpát is ,jó ha 5—10 százalékkal több magot vetünk. Végezzük el a csíráztatási próbákat Lehetőleg faládákba rakott tiszta folyami homokban csúsztassunk. Csirázási százalékunk megbízhatóbb, ha 4x100 magot csíráztatunk. Elvetés után 6-8 nap múlva megszámoljuk, hogy mindenik 100 magból hány csírázott ki, a négy próbából pedig átlagot számítunk. A csíráztató edényeket, ládákat sűtött helyiségben tartsuk, gondoskodjunk a homok nedvesítéséről. Ha a csíráztatási százalék alacsony, cseréljük ki a vetőmagot, vagy növeljük a hektáronként elvetendő mag mennyiségét. Gondoskodjunk arról, hogy a szövetkezeteken keresztül beszerezzük a vetőmagvak csávázásához szükséges anyagokat, (formalin, DDT). A raktárakban tárolt magvaknál kísérjük figyelemmel a magvak nedvességi és egészségi állapotát, szükség esetén szellőztessünk, lapátoljuk át a magvakat. Párás, ködös időben ne szellőztessünk. A burgonya és takarmányrépa prizmáknál szellőztetéssel, a prizmát védő földréteg vékonyításával biztosítsuk a nagyobb veszteség nélküli tároláshoz szükséges alacsonyabb hőmérsékletet Tegyük meg a szükséges előkészületeket (a helyiség, felszerelések előkészítése, a gumók kiválasztása, stb.) a burgonya előcsíráztatására (jarovizálására). A tavaszi vetések sikere jórészt az eszközök és gépek teljesítőképességétől függ. Fokozzuk és mielőbb fejezzük be a javításokat. Üzemképes gépekkel, szerszámokkal lássunk a tavaszi munkához. Az állattenyésztésben Fordítsunk nagy figyelmet a tél végi elletések lebonyolítására. A magasan vemhes kancákat minden munka alól mentesítjük. Ellés előtt 2 hónappal tanácsos ezeket külön ellető boxokba (rekeszekbe) helyezni. Lábaikról a patkót szedjük le. Ellés előtt és alatt ne hagyjuk magukra a kancákat, hanem tartsuk felügyelet alatt, hogy szükség esetén segítséget nyújthassunk. A születő csikót — ha a kanca lábon állva ellik — tanácsos kosárba kifogni, nehogy köldöksérvet kapjon. Ezután a köldökzsinórt vágjuk el és fertőtlenítsük jód tinkturával. A csikó légzőurait tisztitsuk meg, testét csutakoljuk le s csak ezután próbáljuk szoptatni. A kancát ellés után 8 napig minden munkától mentesítjük A szarvasmarha tenyésztésben helyes beosztás esetén az ellések nem idényszerűek, de az ellések lebonyolítására itt is fordítsunk nagy gondot Ha a tehenek tőgye ellés előtt pár nappal túlságosan megduzzadna, esetleg gyulladásnak indulna, az abrakadagot csökkentsük, esetleg teljesen vonjuk el. Ellés után a tőgyet minél gyakrabban fejjük ki, permetezzük, vagy borogassuk, mindaddig, míg túlzott keménysége megszűnik. Fontos, hogy mint minden szopós állat, a borjak is megkapják azt a tejet, amit anyjuk ellés után az első héten termel. Ennek adagolását még akkor se hagyjuk el, ha egyébként a borjakat itatással neveljük. Sertéstenyésztésben, a magasan vemhes kocákat osszuk be egyenként az ellető kutricákba. Ezeket szintén nem szabad a várható ellés előtt túletetni. Itt is szervezzük meg az éjjelnappali szolgálatot az ellések tartamára. A kutricába almozzunk aprószálú alommal Helyes, ha a kutrica falai mellé körülbelül 30 cm távolságra korlátot álltunk be. Ez megakadályozza a kocát, hogy közvetlenül a fal mellé fekhessék így kisebb lesz az a veszély, hogy a malacokat agyonnyomja. Gondoskodjunk arról, hogy a pár napos malacok kapjanak — külön az anyjuktól — faszénnort, vörös agyagot, pörkölt árpaszemet. A juhászatban szintén az eltetés levezetése a legfőbb teendő. Éltetésre, az istálló védettebb részét rendezzük be. Fontos, hogy ez a hely száraz, tiszta, meleg és feltétlenül huzatmentes legyen. Rendezzünk be itt néhány rekeszt is, ahol a gondatlanabb anya juhokat a bárányaikkal addig tarthatjuk, amíg összeszoknak. Ez különösen a merinó tenyészetekben nagyon fontos. Az ellésre kerülő anyakát készítsük elő. Tegyük környékéről a szennyes gyapjút, combjukról, farkukról a kölöncöt nyírjuk le. Minden egyes elletésnél tartsuk szem előtt a következőket: minél egészségesebb körülményeket biztosítottunk, annál biztosabb az ivadék életbenmaradása és kifogástalan fejedése. Minden újszülött köldökzsinórját fertőtleníteni kell Ha valamely tenyészetben fertőző elvetélések fordulnak elő, az anyákat minden esetben a többitől elkülönítve kell elletni. Minden állatorvosi útmutatást be kell tartani, ellenkező esetben az egész állomány fertőződhetik, amiből felmérhetetlen kár származik. Az okszerű tenyésztés és a megfelelő tenyészkiválogatás érdekében vezessünk az evésekről pontos feljegyzéseket Az ivadékot pedig meghatározott időközökben mérjük le (ellés Után 24 órán belül, ezután hetenkint, de legalább havonta). Könnyebb a munkánk, ha az állatokat egyedi jelzéssel — számozással — látjuk el. E tenyésztői munkán kívül az igásállomány előkészítése is fontos. Nagyobb gondot a leromlott állatok okoznak. Ezeket legalább egy hónappal a tavaszi idény kezdete előtt, feljavított takarmányozásban kell részesíteni. Az igás állatok patáját, csülkét, tegyük rendbe, készítsük elő a patkóló anyagot, hámszerszámot, javítsuk meg az igákat. A baromfitenyészetben biztosítanunk kell a jó tenyésztojást. Ezért juttassunk a tojó baromfinak változatos takarmányt, adagoljunk lehetőleg csíráztatott zabot. Gondoskodjunk mész adagolásról is. A zöldségtermesztésben Ellenőrizzük a tároló helyiségeket. A raktárakban és pincékben a beteg növényeket kiválogatjuk és eltávolítjuk, majd a helyiséget kén elégetésével fertőtlenítjük. A kénből köbméterenként lé—20 gr-ot számítunk. A prizmák, sáncok és vermek ellenőrzése alkalmával a déli órákban, amikor a hőmérséklet kissé emelkedik, (5—6 Ca) távolítjuk el több helyen a takaróréteget. A beteg növényeket válogassuk ki. A takaróréteg vastagságát csökkentjük, az idő lehűlésével pedig növeljük. A zöldségtermesztés egyik legfontosabb kelléke a melegágy. A zöldségfélék egy részét a melegágy palántaneveléssel állítjuk elő. A korai káposztafélék és a saláta részére már február elején megkezdjük a melegágyak előkészítését és bevetését. Fontos a melegágyi felszerelések fertőtlenítése. Fertőtlenítésre 2 százalékos formalin vagy rézgálic oldatot használunk. Ismeretes, hogy a melegágy készítésére legalkalmasabb a lótrágya, vagy az egyenlő arányban kevert ló- és szarvasmarha trágya. A trágyát előmelegedésre szarvasokba rakjuk. Ezután a melegágynak kijelölt helyen lazán, rázogatva 70—80 cm vastagságban elrétegezzük. Erre helyezzük a keretet, amelyet megtöltünk színültig trágyával, az egészet befedjük az ablakokkal és szalma vagy gyékénytakaróval borítjuk, így 3—4 nap múlva a trágya összemelegedik, megrokkan, amit még egyenletes taposással is elősegítünk. Ezután kerül sor a földelésre. A korai káposztafélék részére legalkalmasabb a két rész gyepszintföldből egy rész melegágyi földből, 0,5 rész homokból álló földkeverék. A földkeverék vastagsága 18—20 cm. Földelés után az ablakokat a takaróval együtt a melegágyakra helyezzük, majd 6—7 nap múlva, mikor a gyommagvak kikeltek, a földet átgereblyézzük A földet kissé megnyomkodjuk és a sorokat 8—10 cm távolságra meghúzzuk. Vetés előtt a magvakat 0,75 százalékos formáimnál csávázzuk. Lehetőleg mindig sorba vessünk. Vetés után a sorokat 0,5 cm vastag melegágyi földkeverékkel betakarjuk, majd megnyomkodjuk és alaposan beöntözzük. Az ablakokat az első csirák megjelenéséig gyékény vagy szalmatakaróval borítjuk. A további ápolás a szükséges öntözésekből, szellőztetésből és takarásból áll Amennyiben az időjárás továbbra is enyhe marad, megkezdhetjük a petrezselyem, spenót, sóska, saláta vetését A szőlőben Az enyhe fagymentes napok lehetővé teszik, hogy a szőlőbe kihordott trágyát a sorközökben elteregessük s azonnal mélyen alá is takarjuk. A trágyát azért kell mélyen alátakarni, mert a szőlő főleg a 30—40 cm mélyen lévő úgynevezett talpgyökereivel táplálkozik. A trágyázást tanácsos a mély műveléssel összekötni. A téli fagymentes napokat használjuk fel arra is, hogy a szőlőben levő utakat, vízlevezető árkokat, iszapfogó gátakat, a teraszokat hozzuk rendbe. Ha az időjárás a hónap vége felé is enyhe marad, a déli melegebb fekvésekben hozzákezdhetünk az elfedett szőlők kitakarásához, a nyitáshoz. Csak a délelőtti melegebb órákban bontsuk ki a szőlőt, így a vesszők könnyebben megszáradhatnak. A délután kibontott nyirkos vesszők rügyei ugyanis éjjel elfagyhatnak. A hónap végén, fagymentes időben hozzákezdhetünk az alanyvesszők támasztékokról való lefejtéséhez. Gondoskodunk az oltáshoz szükséges fűrészpor, faszén, stb., beszerzéséről. A gyümölcsösben Enyhébb időben folytatjuk a gyümölcsfák metszését, tisztogatását. Az idősebb, rendszeres metszésben nem részesített fáknál végezzük el a korona és a törzs ápolását., Vágjuk le a fákról a fagyöngyöt, boszorkányseprőt, taplógombát, az elszáradt, gombabetegségektől és rovarkártevőktől fertőzött ágakat. Ezeket úgy kell levágni, hogy az egészséges részből is legalább egy arasznyi lekerüljön Távolítsuk el a befele növő, egymást keresztező ágakat és azokat a vízhajtásokat, melyekre az esetleges ifjításnál nem lesz szükségünk. A ritkításnál igyekezzünk a korona alakját megtartani, szükség esetén pedig javítani rajta. A régi ágak és gallyak visszametszésével a fiatal vesszők megkurtításával segítsük elő az ágakon a termőrészek kialakulását. Ritkításkor minél kisebb sebet ejtsünk a fán. Minden tőből eltávolítandó részt ággyűrűre vágunk, mert az itt felhalmozott tápanyagok elősegítik a sebek gyors begyógyulását. Ne hagyjunk csonkot, mert azok ahelyett, hogy begyógyulnának, korhadnak és újabb sebeket okoznak a fán. A korona ritkítása után az ágakon maradt hernyófészkeket, petecsomókat, összeaszott gyümölcsöket, melyek a fertőzés csiráit hordják , távolítsuk el és semmisítsük meg. A fák törzsét és vastagabb ágait felpattogzott, elhalt kéreg borítja, amely a kártevők búvóhelye. Az ilyen elhalt kérget le kell kaparni anélkül azonban, hogy az élő, zöld részt megsértenénk. A lekapart kéregtörmeléket gyűjtsük össze és égessük el. A 2—3 cm-nél nagyobb átmérőjű és fűrésszel ejtett sebeket éles kacorral vágjuk simára. Ugyanúgy a mézgától, fagytól, gyümölcsfaráktól keletkezett sebeket is. A simára vágott sebfelületet aztán kenjük be oltóviaszszal, vagy világos színű földfestékkel. Ez a vízhatlan réteg megakadályozza a fűrész berepedését, korhadását és a seb fertőződését. A nagyobb odvakat tisztítsuk ki, fertőtlenítsük vasgálic (2*1 viz 100 g vasgálic vagy rézgálic, 10 1 viz, 100 g rézgálic) oldattal, majd töltsük ki cementtel (1 rész cement, 2 rész homok és víz). A korona és a törzs ápolása után végezzük el anyugalmi időre előírt permetezéseket. Az idős, már nem termő fákat, amelyekben nagy tömegben jelennek meg a fattyúhajtások, ifjitani kell. A kaliforniai pajzstetűvel erősen fertőzött s emiatt száradófélben lévő fákat szintén ifjitással tehetjük újból termővé. Az ifjitás lényege: a fa vázágainak, vastagabb fás részeinek viszszavágása. A korona várágait felére vagy egyharmadára vágjuk vissza, vigyázva arra, hogy minden visszavágott ágon 1—2 szivógally maradjon. Különösen az alma és a körte, de a csonthéjasok (őszibarack, szilva, stb.) is ifjithatók eredményesen. Fontos azonban az, hogy a korona ifjitásával egyidőben a gyökérrendszert is ifjítsuk meg, ami abban áll, hogy a csurgó szélességének megfelelően 60—70 cm mély árkot ásunk, így az ottlévő gyökereket elvágjuk. A kiásott földet jól érett istállótrágyával összekeverjük és visszadobjuk az árokba. Az ifjitott fát a következő években koronaalakító metszésben kell részesíteni. A pincében Sok helyen még ma is az a tévhit járja, hogy ha az új borokat minél tovább hagyják a seprőn, annál erősebbek és jobbak lesznek. Más azonban a valóság. Mint ismeretes, amikor az erjedő mustban már több cukor nincsen, az élesztőgombák nagy része elpusztul és a többi tisztátalan anyagokkal együtt a seprőben leülepedik. A bor megtisztul. A megtisztult bort le kell húzni és el kell különíteni a seprőjétől. La azonban az idő vagy a pince felmelegedik és a letisztult ujbor még nincsen lefejtve, a seprőbe leülepedett és életben maradt élesztőgombák önerjedésen mennek keresztül és mint mondani szoktuk, az ujbor megfordul. A megfordult bor igen kellemetlen seprő-izűvé válik és csak nagyon nehezen tisztul meg. Az elmondottakat figyelembe véve tehát az ujborokat a hónap folyamán feltétlenül hozzuk le a seprőről. Húzzuk le a savtalanitott borokat is, Ügyeljünk arra, hogy a pincében lévő hordók mindig színültig tele legyenek. A költögetést kéthetenként gondosan végezzük el, mert a darabban álló hordók megvilágosodhatnak, vagy megecetesedhetnek. Az üresen álló hordókat négyhetenként lelkiismeretesen kénezzük, különben megpenészednek, idegdohosodnak. Szép családi házak épültek Nagybányán, állami kölcsönből, a néptanács támogatásával. Országszerte tovább folynak a jelölések a néptanácsi képviselőválasztásokra .ljesi-Vajdahunyadon a Gh. Gheorghiu- Dej kohászati kombinát dolgozói a 16. számú városi választókerület jelöltjéül Valér Labunet főolvasztárt javasolták. Valér Labunet brigádja a múlt év folyamán többezer tonna acélt termelt terven felül, január első 28 napján pedig 24 gyorscsapolást végzett és 28 százalékkal túltelítette tervfeladatait A 13. számú városi választókerület jelöltjéül a kohászok Aurel Stanciu főolvasztárt javasolták. Aurel Stanciu brigádja január 29-ig 17 gyorscsapolást végzett és 16,4 százalékkal túlteljesítette tervét. A 25. számú városi választókerület jelöltjéül Stefan Cazan főkohászt, a 6. számú nagyolvasztó csoportvezetőjét javasolták. Stefan Cazan munkacsoportja január 29-ig 5,22 százalékkal több nyersvasat termelt, mint amennyit a terv előirányzott. A vajdahunyadi kohászati kombinát dolgozói a 78. számú tartományi választókerület NDF jelöltjéül Mircea Alexandru mérnököt, a kombinát vezérigazgatójának helyettesét javasolták. A gyalári 2. számú rajoni választókerület (Hunyad tartomány) választói választókerületük NDF jelöltjéül Viorica Ciocirlie mezőgazdasági mérnököt javasolták. A sztrigyszentgyörgyi dolgozó parasztok a rajoni választókerület NDF jelöltjéül Petrie Ioan Plesu dolgozó parasztot, kiváló mezőgazdasági termelőt javasolták. A temesvári helyiipari kombinát dolgozói a 66. számú tartományi választókerület NDF jelöltjéül Stefan Binder mestert javasolták. Binder volt az, akinek vezetésével a kombinát gépműhelyében a 100 lóerős Diesel-motor prototípusát elkészítették. A temesvári 69. számú tartományi választókerületben Gh. Damian, érdemes művészt, a 129. számú tartományi választókerületben pedig Ilie Stefanovici radimnai dolgozó parasztot, a községben működő mezőgazdasági társulás tagját javasolták. A karánsebesi vasúti sűtőház dolgozói Gh. Toana étmozdonyvezetőt javasolták jelöltjükül a temesvári 9. számú tartományi választókerületbe. A Temesvár tartományi 85. számú tartományi választókerület NDF jelöltjéül a választók Maria Petrila mérnököt, az aradi „30 Decembrie” textilművek helyettes igazgatóját javasolták. A székusi bánya munkaközössége Moise Marian élbányászt javasolta a Temesvár tartományi 21. számú választókerület jelöltjéül. A szemlaki kollektív gazdaság elnöknőjét, Draghina Curtut, a 96. számú Temesvár tartományi választókerületbe javasolták az NDF jelöltjéül. (Agerpres) j jelölteket javasoló gyűlések Bodokon (Tudósítónktól.) — A Sepsiszentgyörgy rajoni Bodok községben öt váasztókerületben már megtörtént a képviselőjelölés. A jelölő gyűléseken szép számmal jelentek meg a választókerületek lakói és alapos megfontolás után jelölték ki a legérdemesebbeket maguk közül. Az 1. számú választókerület például azért jelölte egyhangú lelkesedéssel Fodor Béla szövetkezeti elnököt, mert nagy szerepe volt a bodoki szövetkezeti áruház létesítésében. A 2. számú választókerület örömmel járult hozzá Bajka Vilma jelöléséhez, mert mint a nőbizottság tagja kitűnt a közösségi munkában. Sokat tett a dolgozók érdekében, a szövetkezet fellendítéséért és az elemi oktatás jó feltételeinek a biztosításáért. Bajka Vilma a napközi otthon létrehozásából is kivette a részét. Az 5. számú választási körzetben Bartók Józsefet, a társulás elnökét javasolták jelöltnek. A dolgozók szeretik, mert mint jó kommunista, sok ügyes-bajos dolgukat elintézte már eddig is. A társulás taglétszáma éppen az ő felvilágosító-szervező munkája nyomán állandóan gyarapszik. A bodoki néptanács eddigi elnöke, Fehér Ferenc is a képviselőjelöltek közé került. Mostanáig végzett jó munkája tette erre érdemessé, de a hozzászólók elmondották azt is, hogy megválasztása esetén rendszeresebb kapcsolatot igényelnek tőle a végrehajtó bizottság tagjaival, a néptanácshoz tartozó különböző bizottságokkal és általában a község lakosaival. Bodi Sándor, a 8. számú választókerület jelöltje azzal vívta ki leginkább a jelölők bizalmát, hogy az elsők között teljesítette mindig az állam iránti kötelességeit. A jelölő gyűlésen is legfőbb gondjaként a közeledő tavaszi munka jó elvégzéséről beszélt. ELŐRE A néptanács-választások tiszteletére Mikóújfalu (Sepsiszentgyörgy rajon) 19 választókerületében a képviselők jelölése alkalmából szép vállalások hangzottak el. Az egyéni vállalások közül kiemelkedő a Deák János és Sztréza György, Szásta K. Árpád 3. választókerület lakosoké, akik vállalták, hogy a tervezettnél 100, 50, illetve 15 százalékkal több fát hordanak le a községbe. Szásta P. Tódor, Ráduly László, Dobricza Gyula, Gábor Géza és mások a tavaszi mezőgazdasági munkák jó előkészítésére tettek vállalásokat. Székely Albert, Dobricza Jenő, Miska Gyula, Urszuly András és mások első negyedévi húskvótájukat fogják minél hamarább beadni. Az adó és az önadó első negyedévi részletének közeli kifizetését is több választópolgár vállalta. Például Dobricza Gyula, ifj. Bartos Sándor, Ilyés György, Ilyés Sándor és mások. Majdnem minden kerület asszonyai között akadt, aki az állandó mozgósító és szervező munkán kívül felajánlotta a választók háza feldíszítését. Szerepeltek még a vállalások között az utak rendbehozása, a sáncok kitakarítása, kavicshordás és egyéb munkák, amelyek a tavaszi esők beköszöntése előtt oly fontosak az utak karbantartásához. A vállalás óta eltelt néhány nap alatt már több mindent teljesítettek is a vállalók. Az 1. számú választókerületben 60 ember már dolgozott az út javításán. Kihordtak már 90 köbméter kavicsot, leszállítottak 3 szekér cserfát, negyvenöt nőbizottsági tag fáradhatatlanul tevékenykedett a jelölőgyűlések jó megszervezésében és lebonyolításában. Az oktató-nevelői munka időszerű feladatai Pártunk második kongresszusa történelmi jelentőségű esemény volt hazánk életében. A kongresszus sokoldalúan elemezte politikai, gazdasági és kulturális életünk minden vonatkozását. Országunk dolgozói a legnagyobb figyelemmel tanulmányozták a kongresszus dokumentumait. A marosvásárhelyi 4-es számú Leányközépiskola nevelői kara és tanulóifjúsága is mindennapos külön megbeszéléseken vitatta meg a kongresszus dokumentumait. Tantestületünk különös gonddal és figyelemmel vizsgálta meg azokat a feladatokat, amelyek a második ötéves terv keretében a nevelői kar tagjaira hárulnak. Ezeknek a feladatoknak a megvalósításáért folytatott harc új munkára lelkesít minden nevelőt. Iskolánk egyik legfőbb feladatának tekintette már az elmúlt években és tekinti a jövőben is a román nyelv megszerettetését a magyar tanulóifjúsággal Az elmúlt években végzett tanulóink eredményei a felvételi vizsgákon igazolják, hogy a román nyelv tanulásában szép eredményeink vannak. Ezt a munkát tovább kell folytatnunk és fokoznunk. Már a múltban is szerveztünk baráti találkozókat iskolánk és a helybeli román tannyelvű iskolák között. Iskolánk „Mihail Sadoveanu irodalmi köre” román nyelvű előadást rendezett, ahol tanulóink Cosbuc, Caragiale, Eminescu műveit román nyelven mutatták be. A helyi 3-as számú román tannyelvű Leányközépiskola tanulói népi tánc- és zeneszámokkal járultak az ünnepség sikeréhez. Ezt a megkezdett mozgalmat ki akarjuk szélesíteni országos viszonylatban. Kapcsolatot teremtünk levelezés útján több román iskolával. Ez a tanulók közötti barátság megteremtése mellett a román fogalmazás és íráskészség tökéletesítését is szolgálja. A tavaszi szünidő idejére pedig kirándulást szervezünk valamelyik bukaresti leányközépiskolával, csereakció alapján. Három napig vendégül látjuk a bukaresti Leányközépiskola tanulóit, akik megtekinthetik majd Marosvásárhely nevezetességeit. Három nap után pedig velük együtt utazunk mi Bukarestbe s mint a bukaresti iskola vendégei, tanítványaink a főváros nevezetességeit ismerik majd meg. A hatnapos együttlét nagy mértékben hozzájárul majd a két iskola közötti tartós barátság kialakulásához. A román szókincsgyarapítás további fokozását szolgálja a román szakos tanáraink kezdeményezésére az iskola előcsarnokában elhelyezett tábla. Ezen a táblán 3—4 új román szót foglal mondatba a tanár. A szavak megtanulását minden órán ellenőrzik. Ezek a szavak a mindennap élethez szükséges szókincset gyarapítják. A táblára írt mondatok az időszerű mezőgazdasági kérdéseket, népgazdaságunk fejlődésének eredményeit és a legfontosabb politikai eseményeket tükrözik, s így egyben a szógyarapításnak ez a módszere a politikai nevelés eszköze is. Egy másik központi kérdés oktatónevelői munkánkban az elméletnek összekapcsolása az élettel, a gyakorlati tevékenységekkel. Az iskola fizika-kémia és matematika tanárai már eddig is megkülönböztetett figyelmet fordítottak erre a kérdésre, így pl. a fizika tanítása terén a laboratóriumi gyakorlatok segítették elmélyíteni az anyagot. Minden osztályban szemléltető grafikonokat készítettek a tanulók az anyaggal kapcsolatban. Pl. 1 kg áram különféle munkateljesítményei, vagy 1 kg szénből felszabaduló hőenergia felhasználása. Ezenkívül szemléltető eszközöket készítettek és készítenek házilag, pl. elektroszkópot, ampermérőt stb. Albumot állítottak össze az ötéves terv ipari eredményeiről. A tanult anyagot a tanulók üzemlátogatással mélyítik el és ezzel kapcsolat alakul ki az iskola és az üzemek munkásai között. A gyakorlati életre való felkészülést szolgálja a különböző körök tevékenysége is. Iskolánkban működik egy rádiókör, ahol 25 tanuló az elméleten kívül megtanulja gyakorlatilag a Morze-táviratozást, az amatőrrádiózás technikáját, detektoros rádió megszerkesztését. A fotókör 25 tanulója elsajátítja a fényképezés technikáját, gépeik helyes kezelését, felvételeik előhívását, másolását és nagyítását . Iskolánk tervében szerepel a marosvásárhelyi gépállomás meglátogatása s ott szétszedett és javítás alatt álló gépek szerkezetének tanulmányozása. Ugyanezt a gyakorlati jellegű oktatást észlelhetjük a kémia tanításánál, ahol az üzemlátogatások során a tanulók megismerkednek a termelés különböző ágaival, így pl. amikor oxigénről tanulnak, meglátogatják az oxigéngyárat, az üveggyártás tanításakor az üvegfeldolgozó üzemet. A tanárok népszerűsítik hazánk vegyiparának elért eredményeit. A tanulók albumot állítanak össze hazánk vegyiparának eredményeit szemléltető anyagokból. A laboratóriumi gyakorlatokon kifejlődik a tanulók gyakorlati készsége. Megtanulnak a tanulók bánni az egyszerűbb laboratóriumi eszközökkel ( kémcső, pipetta), megtanulják az egyszerűbb kémiai kísérletek elvégzését (szűrés, titrálás). Matematika tanáraink tudatosítják tanulóinkban, hogy a matematika a valóságos világ tényformáinak kifejezője és nem élettől elvont rideg, száraz tudomány Célul tűzték tehát a matematika összekapcsolását a rokonszaktárgyakkal és ezen keresztül a gyakorlati élettel. A matematika tanításánál tanáraink a gyakorlatból indulnak ki. Ennek megvalósítása érdekében felhasználják a szertárak anyagát. Például tolómércével, szferométerrel végeznek méréseket. A pártkongresszus dokumentumai szellemében tervbe vették a szaktanárok, hogy a technikában anynyira használatos logarlécet bevezetik az iskolai oktatásba. A trigonometria tanítása sok lehetőséget nyújt a gyakorlati vonatkozások kimélyítésére: terepméréseket fogunk eszközölni. Ennek érdekében az iskolát patronáló üzem mérnökeit fogjuk beszervezni a szülői tanács segítségével. Az iskola módszertani köre gyakorlati példák gyűjtését szorgalmazza. Erre a II. pártkongresszuson elhangzott beszédek bőséges anyagot szolgáltatnak. A nevelői-oktatói munka fokozását jelenti a tantestületnek az az elhatározása, hogy mindent elkövet, hogy ne csak az iskolai tantervnek megfelelően emeljük a tanulók felkészültségét, hanem minden eszközt felhasználjunk arra, hogy széleslátókörű, művelt ifjakat engedjünk ki az iskolából. Ennek érdekében zenei audiciókat szervezünk kéthetente a preklasszikusoktól kezdve időrendi sorrendben, rendszeres könyvismertetéseket tartunk, vitaórákat a haladó világirodalom legszebb alkotásairól, mikrofilmelőadásokat rendezünk például az anyag szerkezete, a jarovizálás, hazánk állatvilága stb. címen. A könyvtárak, múzeumok, kiállítások, gyárak, üzemek, kollektív és állami gazdaságok tervszerű látogatása is ezt a célt szolgálja. Ugyancsak ezt a célt szolgálná egy korszerű iskolaszínpad építése. Ez lehetővé tenné, hogy iskolánk hagyományait továbbfejleszszük. Tanulóink és tanári szakszervezeti csoportunk már eddig is nagy sikerrel adtak elő különböző színdarabokat. Ezt a hagyományt tovább akarjuk ápolni és a színdarabok előadásával nemcsak széleskörű ismereteket akarunk adni tanulóinknak, hanem ezzel a színészi képességeket mutató tanulókat a színiakadémia felé irányítjuk. Tanulóink érdeklődése és ismereteik kiszélesítése céljából kezdeményeztünk egy „Kérdezz és felelet" című faliújságot, amely alkalmat ad tanulóinknak arra, hogy bővítsék ismereteiket irodalmi, művészeti, technikai, agrotechnikai és a szocializmus építésére vonatkozó bármely kérdésben. A sokoldalú nevelői és oktatói munkában nem feledkezünk meg a kommunista nevelés egyik alkotó eleméről, az esztétikai nevelésről. Ezt a kérdést elemezte a tantestület és megfelelő határozatot hozott az esztétikai nevelés fokozása érdekében. Tudatában vagyunk annak, hogy a fenti feladatokat megoldani és oktató munkánkat fokozni csakis az öntudatos fegyelem megerősítésével érhetjük el. Ennek érdekében szorosabbra vonjuk kapcsolatainkat az IMSZ-szervezettel, megerősítjük az osztályfőnöki munkákat, fokozzuk együttműködésünket nevelési kérdésekben a szülőkkel, hogy ifjúságunkat felvértezzük a kellő ismeretekkel. MILOSITS BÉLA • marosvásárhelyi 4-es számú Leányközépiskola aligazgatója 1956. február 1., szerda EGY UTAS NAPLÓJÁBÓL Az alábbiakban egy utas összegezte tapasztalatait, aki a téli menetrend bevezetése óta reggelenként a waznánfalvi megállónál szokta várni a 6 óra 10 perckor Marosvásárhelyre induló mezőségi kisvonatot: 1. A kisvonat olyan, mint az óra, néha pontosan jár, máskor késik (perceket vagy órákat), ismét máskorsiet (igaz, csak 5—10 percet). Utóbbi esetben többet áll, a következő állomáson. 2. Jön, de ki tudja, hol áll meg? Például a megálló előtt, a töltésen.Ilyenkor szilaj akadályverseny indul, két sáncon át, népes mezőnnyel. Aki hasraesik, diszkvalifikálják, már csak a lépcsőn van helye. Lefékezhet a megállón túl is, 100—200 méterre sík terepen. Persze, síkfutás következik. Előfordul aztán összetett verseny is. December 16-án például átszaladt a szerelvény, s csak valahol a két megálló között jutott eszébe a mozdonyvezetőnek, hogy meg kellett volna állani. (Állítólag élénk vitába volt merülve a fűtővel...) Az utasmezőny persze uccu neki! — utána vagy 100—200 métert, majd a gyorsan visszatolató szerelvény előtt — vissza a megállóig! 3. Fordított arányosság. Ez a másodosztályú kocsik és a megfelelő jegyek között áll fenn. Az ősszel például egy ideig nem volt Náznánfalván másodosztályú jegy, de volt kocsi. Most van jegy, de nincs kocsi (Legutóbb konkréten január 25-én.) A fentiekből kétségtelenül kiderül, hogy a tartományi vasútigazgatóság gondoskodik a páznánfalvi kis vonat utasainak mindennapos „sport tevékenységéről”. S úgy látszik azt várja, hogy a vonat közlekedésével és az utasok biztonságának kérdésével kapcsolatos intézkedéseket a Testnevelési és Sportbizottság fogja megoldani... E. I. A FÖLDGÁZAT KOLOZSVÁR TARTOMÁNYBAN 37.000 városi és falusi lakásban használják fűtésre. A földgázhálózatot tavaly 52 kilométerrel bővítették, a gázfűtést újabb 8.500 házba vezették be. FÉRFI ÉS NŐI SZÖVETANYAG kiállítást nyitottak a napokban Nagyváradon. A kiállításnak már az első napokban többezer látogatója volt s az első napi eladás jóval felülmúlta a várakozást. IRÁNBAN AZ ÉLET tizenegyszeresére drágult 1936 óta. A fűtőanyag ára ötszörösére, a ruházati cikkek ára kilencszeresére, az élelmiszereké tizenegyszeresére, a lakbéreké pedig huszonhatszorosára emelkedett. BALTIMOREBAN EGY BANKETT ALKALMÁVAL 1200 személyre ráomlott a mennyezet. A romok alól eddig 11 halottat és több mint 200 súlyos sebesültet ástak ki. LENGYELORSZÁGBAN 1960-ig 8200 falut villamosítanak, minden állami gazdaságba, gép- és traktorállomásba, és több mint félmillió parasztgazdaságba bevezetik a villanyt. AUREL BARANGA ÁLLAMI DÍJAS IRÓ, kedden a Német Demokratikus Köztársaságba utazott, hogy részt vegyen a „Kerge birka" című színművének február 2-i bemutatóján a senftenbergi bányaközpont városi színházában. HÁROM NAP ALATT 13 új mezőgazdasági társulás alakult a Bukarest tartományi Oltenita rajonban. A SEGESVÁRI GTA január 28-án befejezte a tavaszi munkához szükséges gépek javítását. A GTA szerelői jelenleg a nyári munkához szükséges gépek javításán dolgoznak. ÚJABB SZOVJET TURISTACSOPORT érkezett országunkba. A 26 személyből álló csoport a Moldvai SZSZK-ból látogatott el hazánkba. A turisták között munkások, újságírók, tisztviselők, tanárok, tudományos kutatók és orvosok vannak. AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN a gyárak tavaly 700.000 gépkocsit nem tudtak eladni. 1954-ben az eladhatatlan gépkocsik száma 350.000 volt. ÚJ TÍPUSÚ RÁDIÓKÉSZÜLÉKEK gyártását kezdi meg a Radio-Popular vállalat. Az „Armonia” és a „Dunarea”típusú új rádiókészülékek rövidesen megjelennek üzleteinkben. A gyár ismét megkezdi a „Serenada”, „Olt” és „Doina”típusú készülékek gyártását. SZTÁLINVÁROSBAN VASÁRNAP DÉLELŐTT ünnepélyes keretek között átnyújtották a Sztálin-rajoni pénzügyi osztálynak, mint élenjáró egységnek a pénzügyminisztérium és a pénzügyi- és néptanácsi dolgozók szakszervezete központi bizottságának Vörös Zászlaját. Az egység dolgozóit Manea Manescu pénzügyminiszter üdvözölte. Kollektivista nők tartományi értekezlete Nagybányán Szombaton és vasárnap zajlott le Nagybányán a mezőgazdaságban élenjáró dolgozó nők első tartományi értekezlete. Az értekezleten kiértékelték a kollektív gazdaságok és mezőgazdasági társulások eredményeit, továbbá a nők hozzájárulását a közvagyon gyarapításához és a taglétszám növeéséhez. Vlad Iuliu, a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke a Nagybánya tartományi kollektív gazdaságok fejlődéséről és megerősödéséről beszélt és hangoztatta, hogy a nők nagymértékben hozzájárultak a szép eredmények eléréséhez. A vitában 40 nő vett részt, akik kimerítően ismertették munkamódszereiket. Zidaru Maria a pálfalvi kollektív gazdaság elnöke elmondotta, hogy kollektív gazdaságuk 200—300.000 lej évi jövedelmet szerez a zöldségfélék termesztésével, amelyet jórészt a nők végeznek. Vakarcs Margit a börvelyi kollektív gazdaság zöldségtermesztéssel foglalkozó brigádjának csoportvezetője arról beszélt, hogy a 40 hektáros veteményesben kizárólag nők dolgoztak. A kollektív gazdaság a veteményesből 310.000 lejt árusított ki. Terebesi Mária a madarászi kollektív gazdaság tagja megfogadta, hogy ebben az évben 300 munkaegységet dolgozik. Szűcs Anna, a nagykárolyi kollektív gazdaságban dolgozó 14 gyermekes anya a kollektív gazdaság megalakítása körül felmerült nehézségekről beszélt. Elmondotta, hogy kezdetben neki is kételyei voltak, meg tudja-e vajon szerezni a 14 gyermeke eltartásához szükséges keresetet. Most ő egyedül 207 munkaegységet végzett és a háza bőségesen el van látva minden szükségessel. Több felszólaló a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítésének fontosságát méltatta. Mogos Iosif elvtárs, a Nagybánya tartományi pártbizottság első titkára ismertette a tartomány mezőgazdasági dolgozói előtt álló feladatokat és hangsúlyozta, hogy a falusi asszonyok nagymértékben hozzájárulhatnak a terméshozam növeléséhez, a mezőgazdaság szocialista átalakításához. A helyi szerveknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy több nőt állítsanak felelős munkahelyekre. Az értekezlet részvevői felhívással fordultak a tartomány összes kollektivista nőihez, hogy a mezőgazdasági termelés további fokozása érdekében évente személyenként legalább 130 munkaegységet teljesítsenek. "