Előre, 1956. február (10. évfolyam, 2577-2601. szám)

1956-02-01 / 2577. szám

2 Soronlevő mezőgazdasági teendők A szántóföldeken A mostani időszak­ban egyik legfonto­sabb teendő a trágya­hordás. A trágyát a földeken ne rakjuk kis kupacokba, ne te­regessük el, mert így sok tápanyag vesz el. Ha a tábla talaja annyira felengedett, végezzük el a trágya alászántását. Több helyen az őszi búzavetések meglehetősen gyengék. Az ilyen gyen­ge vetéseket műtrágyázással javíthat­juk fel. Gondoskodjunk arról, hogy a szövetkezeteken keresztül idejében és megfelelő mennyiségű­­nitrogén és foszfor tartalmú műtrágyát szerez­zünk be. Őszi vetéseink állapotát, fejlődését, gyakori határjárással kisérjük figye­lemmel, hogy idejében és eredménye­sen megtehessük a szükséges intézke­déseket (vízlevezetés, jégkéreg meg­szüntetése, stb.) ha netalán veszély fenyegetné a növényeket. Tavaszi huzár napos oldalakra fel­­szikkadt területekre nyugodtan vethe­tünk. Hasonlóképpen négysoros árpát is­ ,jó ha 5—10 százalékkal több ma­got vetünk. Végezzük el a csíráztatási próbákat Lehetőleg faládákba rakott tiszta folya­mi homokban csúsztassunk. Csirázá­­si százalékunk megbízhatóbb, ha 4x100 magot csíráztatunk. Elvetés után 6-8 nap múlva megszámoljuk, hogy min­denik 100 magból hány csírázott ki, a négy próbából pedig átlagot számí­tunk. A csíráztató edényeket, ládákat sűtött helyiségben tartsuk, gondoskod­junk a homok nedvesítéséről. Ha a csí­ráztatási százalék alacsony, cseréljük ki a vetőmagot, vagy növeljük a hek­táronként elvetendő mag mennyiségét. Gondoskodjunk arról, hogy a szö­vetkezeteken keresztül beszerezzük a vetőmagvak csávázásához szükséges anyagokat, (formalin, DDT). A raktárakban tárolt magvaknál kí­sérjük figyelemmel a magvak nedves­­ségi és egészségi állapotát, szükség esetén szellőztessünk, lapátoljuk át a magvakat. Párás, ködös időben ne szellőztessünk. A burgonya és takarmányrépa priz­máknál szellőztetéssel, a prizmát védő földréteg vékonyításával biztosítsuk a nagyobb veszteség nélküli tároláshoz szükséges alacsonyabb hőmérsékletet Tegyük meg a szükséges előkészü­leteket (a helyiség, felszerelések elő­készítése, a gumók kiválasztása, stb.) a burgonya előcsíráztatására (jarovi­­zálására). A tavaszi vetések sikere jórészt az eszközök és gépek teljesítőképességé­től függ. Fokozzuk és mielőbb fejez­zük be a javításokat. Üzemképes gé­pekkel, szerszámokkal lássunk a ta­vaszi munkához.­ Az állattenyésztésben Fordítsunk nagy fi­gyelmet a tél végi el­­letések lebonyolításá­ra. A magasan vemhes­­ kancákat minden mun­ka alól mentesítjük. Ellés előtt 2 hónappal tanácsos ezeket külön ellető bo­­xokba (rekeszekbe) helyezni.­ Lá­baikról a patkót szedjük le. Ellés előtt és alatt ne hagyjuk ma­gukra a kancákat, hanem tartsuk fel­ügyelet alatt, hogy szükség esetén se­gítséget nyújthassunk. A születő csi­kót — ha a kanca lábon állva ellik — tanácsos kosárba kifogni, nehogy köl­döksérvet kapjon. Ezután a köldökzsi­nórt vágjuk el és fertőtlenítsük jód tinkturával. A csikó légzőurait tisz­titsuk meg, testét csutakoljuk le s csak ezután próbáljuk szoptatni. A kancát ellés u­tán 8 napig minden munkától mentesítjük A szarvasmarha tenyésztésben he­lyes beosztás esetén az ellések nem idényszerűek, de az ellések lebonyolí­tására itt is fordítsunk nagy gondot Ha a tehenek tőgye ellés előtt pár nappal túlságosan megduzzadna, eset­leg gyulladásnak indulna, az abrak­adagot csökkentsük, esetleg teljesen vonjuk el. Ellés után a tőgyet minél gyakrabban fejjük ki, permetezzük, vagy borogassuk, mindaddig, míg túl­zott keménysége megszűnik. Fontos, hogy mint minden szopós állat, a borjak is megkapják azt a tejet, amit anyjuk ellés után az első héten ter­mel. Ennek adagolását még akkor se hagyjuk el, ha egyébként a borjakat itatással neveljük. Sertéstenyésztésben, a magasan vemhes kocákat osszuk be egyenként az ellető kutricákba. Ezeket szintén nem szabad a várható ellés előtt túl­­etetni. Itt is szervezzük meg az éjjel­­nappali szolgálatot az ellések tarta­mára. A kutricába almozzunk apró­­szálú alommal Helyes, ha a kutrica falai mellé körülbelül 30 cm távolság­ra korlátot álltunk be. Ez megakadá­lyozza a kocát, hogy közvetlenül a fal mellé fekhessék így kisebb lesz az a veszély, hogy a malacokat agyon­­nyomja. Gondoskodjunk arról, hogy a pár napos malacok kapjanak — külön az anyjuktól — faszénnort, vörös agyagot, pörkölt árpaszemet. A juhászatban szintén az eltetés le­vezetése a legfőbb teendő. Éltetésre, az istálló védettebb részét rendezzük be. Fontos, hogy ez a hely száraz, tiszta, meleg és feltétlenül huzatmen­tes legyen. Rendezzünk be itt néhány rekeszt is, ahol a gondatlanabb anya juhokat a bárányaikkal addig tart­hatjuk, amíg összeszoknak. Ez külö­nösen a merinó tenyészetekben na­gyon fontos. Az ellésre kerülő anya­kát készítsük elő. Tegyük környékéről a szennyes gyapjút, combjukról, far­kukról a kölöncöt nyírjuk le. Minden egyes elletésnél tartsuk szem előtt a következőket: minél egész­ségesebb körülményeket biztosítottunk, annál biztosabb az ivadék életbenma­­radása és kifogástalan fejedése. Min­den újszülött köldökzsinórját fertőtle­níteni kell Ha valamely tenyészetben fertőző elvetélések fordulnak elő, az anyákat minden esetben a többitől elkülönítve kell elletni. Minden állat­orvosi útmutatást be kell tartani, el­lenkező esetben az egész állomány fertőződhetik, amiből felmérhetetlen kár származik. Az okszerű tenyésztés és a megfe­lelő tenyészkiválogatás érdekében ve­zessünk az evésekről pontos feljegyzé­seket Az ivadékot pedig meghatáro­zott időközökben mérjük le (ellés Után 24 órán belül, ezután hetenkint, de legalább havonta). Könnyebb a munkánk, ha az állatokat egyedi jel­zéssel — számozással — látjuk el. E tenyésztői munkán kívül az igás­­állomány előkészítése is fontos. Na­gyobb gondot a leromlott állatok okoz­nak. Ezeket legalább egy hónappal a tavaszi idény kezdete előtt, feljavított takarmányozásban kell részesíteni. Az igás állatok patáját, csülkét, tegyük rendbe, készítsük elő a patkóló anya­got, hámszerszámot, javítsuk meg az igákat. A baromfitenyészetben biztosítanunk kell a jó tenyésztojást. Ezért juttas­sunk a tojó baromfinak változatos ta­karmányt, adagoljunk lehetőleg csí­ráztatott zabot. Gondoskodjunk mész adagolásról is. A zöldségtermesztésben Ellenőrizzük a tá­roló helyiségeket. A raktárakban és pin­cékben a beteg nö­vényeket kiválogat­juk és eltávolítjuk, majd a helyiséget kén elégetésével fer­tőtlenítjük. A kénből köbméteren­ként lé—20 gr-ot számítunk. A priz­mák, sáncok és vermek ellenőrzése al­kalmával a déli órákban, amikor a hő­mérséklet ki­ssé emelkedik, (5—6 Ca) távolítjuk el több helyen a takaróréte­get. A beteg növényeket válogassuk ki. A takaróréteg vastagságát csök­kentjük, az idő lehűlésével pedig nö­veljük. A zöldségtermesztés egyik legfonto­sabb kelléke a melegágy. A zöldség­félék egy részét a melegágy­ palánta­neveléssel állítjuk elő. A korai ká­posztafélék és a saláta részére már február elején megkezdjük a meleg­ágyak előkészítését és bevetését. Fon­tos a melegágyi felszerelések fertőtle­nítése. Fertőtlenítésre 2 százalékos formalin vagy rézgálic oldatot hasz­nálunk. Ismeretes, hogy a melegágy készíté­sére legalkalmasabb a lótrágya, vagy az egyenlő arányban kevert ló- és szarvasmarha trágya. A trágyát elő­­melegedésre szarvasokba rakjuk. Ez­után a melegágynak kijelölt helyen lazán, rázogatva 70—80 cm vastag­ságban elrétegezzük. Erre helyezzük a keretet, amelyet megtöltünk színültig trágyával, az egészet befedjük az ab­lakokkal és szalma vagy gyékényta­karóval borítjuk, így 3—4 nap múlva a trágya összemelegedik, megrokkan, amit még egyenletes taposással is elő­segítünk. Ezután kerül sor a földelés­re. A korai káposztafélék részére leg­alkalmasabb a két rész gyepszintföld­ből egy rész melegágyi földből, 0,5 rész homokból álló földkeverék. A föld­keverék vastagsága 18—20 cm. Földe­lés után az ablakokat a takaróval együtt a melegágyakra helyezzük, majd 6—7 nap múlva, mikor a gyommag­vak kikeltek, a földet átgereblyézzük A földet kissé megnyomkodjuk és a sorokat 8—10 cm távolságra meghúz­zuk. Vetés előtt a magvakat 0,75 szá­zalékos formáimnál csávázzuk. Lehe­tőleg mindig sorba vessünk. Vetés után a sorokat 0,5 cm vastag meleg­ágyi földkeverékkel betakarjuk, majd megnyomkodjuk és alaposan beöntöz­zük. Az ablakokat az első csirák meg­jelenéséig gyékény vagy szalmataka­róval borítjuk. A további ápolás a szük­séges öntözésekből, szellőztetésből és takarásból áll Amennyiben az időjárás továbbra is enyhe marad, megkezdhetjük a petre­zselyem, spenót, sóska, saláta vetését A szőlőben Az enyhe fagymentes napok lehető­vé teszik, hogy a szőlőbe kihordott trágyát a sorközökben elteregessük s azonnal mélyen alá is takarjuk. A trá­gyát azért kell mélyen alátakarni, mert a szőlő főleg a 30—40 cm mé­lyen lévő úgynevezett talpgyökereivel táplálkozik. A trágyázást tanácsos a mély műveléssel összekötni. A téli fagymentes napokat használ­juk fel arra is, hogy a szőlőben levő utakat, vízlevezető árkokat, iszapfogó gátakat, a teraszokat hozzuk rendbe. Ha az időjárás a hónap vége felé is enyhe marad, a déli melegebb fek­vésekben hozzákezdhetünk az elfedett szőlők kitakarásához, a nyitáshoz. Csak a délelőtti melegebb órákban bontsuk ki a szőlőt, így a vesszők könnyebben megszáradhatnak. A dél­után kibontott nyirkos vesszők rügyei ugyanis éjjel elfagyhatnak. A hónap végén, fagymentes időben hozzákezdhetünk az alanyvesszők tá­masztékokról való lefejtéséhez. Gon­doskodunk az oltáshoz szükséges fű­részpor, faszén, stb., beszerzéséről. A gyümölcsösben Enyhébb időben folytatjuk a gyümölcs­fák metszését, tiszto­gatását. Az idősebb, rend­szeres metszésben nem részesített fák­nál végezzük el a korona és a törzs ápolását., Vágjuk le a fákról a fagyöngyöt, boszorkány­seprőt, taplógombát, az elszáradt, gombabetegségektől és rovarkártevők­től fertőzött ágakat. Ezeket úgy kell levágni, hogy az egészséges részből is legalább egy arasznyi lekerüljön Távolítsuk el a befele növő, egymást keresztező ágakat és azokat a vízhaj­­tásokat, melyekre az esetleges ifjítás­nál nem lesz szükségünk. A ritkítás­nál igyekezzünk a korona alakját megtartani, szükség esetén pedig ja­vítani rajta. A régi ágak és gallyak visszametszésével a fiatal vesszők megkurtításával segítsük elő az ága­kon a termőrészek kialakulását. Ritkításkor minél kisebb sebet ejt­sünk a fán. Minden tőből eltávolítan­dó részt ággyűrűre vágunk, mert az itt felhalmozott tápanyagok elősegítik a sebek gyors begyógyulását. Ne hagyjunk csonkot, mert azok ahelyett, hogy begyógyulnának, korhadnak és újabb sebeket okoznak a fán. A korona ritkítása után az ágakon maradt hernyófészkeket, petecsomó­kat, összeaszott gyümölcsöket, melyek a fertőzés csiráit hordják , távolítsuk el és semmisítsük meg. A fák törzsét és vastagabb ágait fel­­pattogzott, elhalt kéreg borítja, amely a kártevők búvóhelye. Az ilyen elhalt kérget le kell kaparni anélkül azon­ban, hogy az élő, zöld részt megsér­tenénk. A lekapart kéregtörmeléket gyűjtsük össze és égessük el. A 2—3 cm-nél nagyobb átmérőjű és fűrésszel ejtett sebeket éles kacor­­ral vágjuk simára. Ugyanúgy a méz­­gától, fagytól, gyümölcsfaráktól ke­letkezett sebeket is. A simára vágott sebfelületet aztán kenjük be oltóviasz­­szal, vagy világos színű földfestékkel. Ez a vízhatlan réteg megakadályozza a fűrész berepedését, korhadását és a seb fertőződését. A nagyobb odvakat tisztítsuk ki, fertőtlenítsük vasgálic (2*1 viz 100 g vasgálic vagy rézgálic, 10 1 viz, 100 g rézgálic) oldattal, majd töltsük ki cementtel (1 rész cement, 2 rész homok és víz). A korona és a törzs ápolása után végezzük el a­­nyugalmi időre előírt permetezéseket. Az idős, már nem termő fákat, a­­melyekben nagy tömegben jelennek meg a fattyúhajtások, ifjitani kell. A kaliforniai pajzstetűvel erősen fertő­zött s emiatt száradófélben lévő fá­kat szintén ifjitással tehetjük újból termővé. Az ifjitás lényege: a fa váz­ágainak, vastagabb fás részeinek visz­­szavágása. A korona várágait felére vagy egyharmadára vágjuk vissza, vigyázva arra, hogy minden vissza­vágott ágon 1—2 szivógally maradjon. Különösen az alma és a körte, de a csonthéjasok (őszibarack, szilva, stb.) is ifjithatók eredményesen. Fontos azonban az, hogy a korona ifjitásával egyidőben a gyökérrendszert is ifjít­­suk meg, ami abban áll, hogy a csur­gó szélességének megfelelően 60—70 cm mély árkot ásunk, így az ottlévő gyökereket elvágjuk. A kiásott földet jól érett istállótrágyával összekeverjük és visszadobjuk az árokba. Az ifjitott fát a következő években koronaalakí­­tó metszésben kell részesíteni. A pincében Sok helyen még ma is az a tévhit járja, hogy ha az új borokat minél tovább hagyják a seprőn, an­nál erősebbek és job­­bak lesznek. Más azonban a valóság. Mint ismeretes, amikor az erjedő mustban már több cukor nin­csen, az élesztőgombák nagy része el­pusztul és a többi tisztátalan anya­gokkal együtt a seprőben leülepedik. A bor megtisztul. A megtisztult bort le kell húzni és el kell különíteni a seprőjétől. L­a azonban az idő vagy a pince felmelegedik és a letisztult uj­­bor még nincsen lefejtve, a seprőbe leülepedett és életben maradt élesztő­­gombák önerjedésen mennek keresz­tül és mint mondani szoktuk, az ujbor megfordul. A megfordult bor igen kel­lemetlen seprő-izűvé válik és csak na­gyon nehezen tisztul meg. Az elmon­dottakat figyelembe véve tehát az uj­­borokat a hónap folyamán feltétlenül hozzuk le a seprőről. Húzzuk le a savtalanitott borokat is, Ügyeljünk arra, hogy a pincében lévő hordók mindig színültig tele le­gyenek. A költögetést kéthetenként gondosan végezzük el, mert a darab­ban álló hordók megvilágosodhatnak, vagy megecetesedhetnek. Az üresen álló hordókat négyheten­ként lelkiismeretesen kénezzük, külön­ben megpenészednek, idegdohosodnak. Szép családi házak épültek Nagybányán, állami kölcsönből, a néptanács támogatásával. Országszerte tovább folynak a jelölések a néptanácsi képviselőválasztásokra .ljesi-Vajdahunyadon a Gh. Gheorghiu- Dej kohászati kombinát dolgozói a 16. számú városi választókerület je­löltjéül Valér Labunet főolvasztárt javasolták. Valér Labunet brigádja a múlt év folyamán többezer tonna acélt termelt terven felül, január első 28 napján pedig 24 gyorscsapolást végzett és 28 százalékkal túltelí­tette tervfeladatait A 13. számú városi választókerület jelöltjéül a kohászok Aurel Stanciu főolvasztárt javasolták. Aurel Stanciu brigádja január 29-ig 17 gyorscsa­polást végzett és 16,4 százalékkal túl­teljesítette tervét. A 25. számú városi választókerület jelöltjéül Stefan Cazan főkohászt, a 6. számú nagyolvasztó csoportvezető­jét javasolták. Stefan Cazan munka­­csoportja január 29-ig 5,22 százalék­kal több nyersvasat termelt, mint amennyit a terv előirányzott. A vajdahunyadi kohászati kombinát dolgozói a 78. számú tartományi vá­lasztókerület NDF jelöltjéül Mircea Alexandru mérnököt, a kombinát ve­zérigazgatójának helyettesét javasol­ták. A gyalári 2. számú rajoni válasz­tókerület (Hunyad tartomány) vá­lasztói választókerületük NDF jelölt­jéül Viorica Ciocirlie mezőgazdasági mérnököt javasolták. A sztrigyszentgyörgyi dolgozó parasz­tok a rajoni választókerület NDF je­löltjéül Petrie Ioan Plesu dolgozó pa­rasztot, kiváló mezőgazdasági terme­lőt javasolták. A temesvári helyiipari kombinát dolgozói a 66. számú tartományi vá­lasztókerület NDF jelöltjéül Stefan Binder mestert javasolták. Binder volt az, akinek vezetésével a kombi­nát gépműhelyében a 100 lóerős Die­sel-motor prototípusát elkészítették. A temesvári 69. számú tartományi választókerületben Gh. Damian, érde­mes művészt, a 129. szám­ú tartomá­nyi választókerületben pedig Ilie Stefanovici radimnai dolgozó parasz­tot, a községben működő mezőgaz­dasági társulás tagját javasolták. A karánsebesi vasúti sűtőház dol­gozói Gh. Toana étmozdonyvezetőt javasolták jelöltjükül a temesvári 9. számú tartományi választókerületbe. A Temesvár tartományi 85. számú tartományi választókerület NDF je­löltjéül a választók Maria Petrila mérnököt, az aradi „30 Decembrie” textilművek helyettes igazgatóját ja­vasolták. A székusi bánya munkaközössége Moise Marian élbányászt javasolta a Temesvár tartományi 21. számú vá­lasztókerület jelöltjéül. A szemlaki kollektív gazdaság el­nöknőjét, Draghina Curtut, a 96. számú Temesvár tartományi választókerület­be javasolták az NDF jelöltjéül. (Agerpres) j jelölteket javasoló gyűlések Bodokon (Tudósítónktól.) — A Sepsiszent­györgy rajoni Bodok községben öt vá­­asztókerületben már megtörtént a képviselőjelölés. A jelölő gyűléseken szép számmal jelentek meg a válasz­tókerületek lakói és alapos megfonto­lás után jelölték ki a legérdemeseb­beket maguk közül. Az 1. számú választókerület például azért jelölte egyhangú lelkesedéssel Fodor Béla szövetkezeti elnököt, mert nagy szerepe volt a bodoki szövetke­zeti áruház létesítésében. A 2. számú választókerület örömmel járult hozzá Bajka Vilma jelöléséhez, mert mint a nőbizottság tagja kitűnt a közösségi munkában. Sokat tett a dolgozók érdekében, a szövetkezet fel­lendítéséért és az elemi oktatás jó feltételeinek a biztosításáért. Bajka Vilma a napközi otthon létrehozásából is kivette a részét. Az 5.­ számú választási körzetben Bartók Józsefet, a társulás elnökét javasolták jelöltnek. A dolgozók sze­retik, mert mint jó kommunista, sok ügyes-bajos dolgukat elintézte már eddig is. A társulás taglétszáma ép­pen az ő felvilágosító-szervező mun­kája nyomán állandóan gyarapszik. A bodoki néptanács eddigi elnöke, Fehér Ferenc is a képviselőjelöltek közé került. Mostanáig végzett jó munkája tette erre érdemessé, de a hozzászólók elmondották azt is, hogy megválasztása esetén rendszeresebb kapcsolatot igényelnek tőle a végre­hajtó bizottság tagjaival, a néptanács­hoz tartozó különböző bizottságokkal és általában a község lakosaival. Bodi Sándor, a 8. számú választó­­kerület jelöltje azzal vívta ki legin­kább a jelölők bizalmát, hogy az el­sők között teljesítette mindig az ál­lam iránti kötelességeit. A jelölő gyű­lésen is legfőbb gondjaként a köze­ledő tavaszi munka jó elvégzéséről beszélt. ELŐRE A néptanács-választások tiszteletére Mikóújfalu (Sepsiszentgyörgy ra­jon) 19 választókerületében a képvise­lők jelölése alkalmából szép vállalások hangzottak el. Az egyéni vállalások közül kiemelkedő a Deák János és Sztréza György, Szásta K. Árpád 3. választókerület l­akosoké, akik vállal­ták, hogy a tervezettnél 100, 50, illetve 15 százalékkal több fát hordanak le a községbe. Szásta P. Tódor, Ráduly László, Dobricza Gyula, Gábor Géza és mások a tavaszi mezőgazdasági munkák jó előkészítésére tettek válla­lásokat. Székely Albert, Dobricza Jenő, Mis­ka Gyula, Urszuly András és mások első negyedévi húskvótájukat fogják minél hamarább beadni. Az adó és az önadó első negyedévi részletének közeli kifizetését is több választópolgár vállalta. Például Dob­ricza Gyula, ifj. Bartos Sándor, Ilyés György, Ilyés Sándor és mások. Majdnem minden kerület asszonyai között akadt, aki az állandó mozgó­sító és szervező munkán kívül felaján­lotta a választók háza feldíszítését. Szerepeltek még a vállalások között az utak rendbehozása, a sáncok kita­karítása, kavicshordás és egyéb mun­kák, amelyek a tavaszi esők beköszön­tése előtt oly fontosak az utak karban­tartásához. A vállalás óta eltelt néhány nap alatt már több mindent teljesítettek is a vállalók. Az 1. számú választókerü­letben 60 ember már dolgozott az út javításán. Kihordtak már 90 köbméter kavicsot, leszállítottak 3 szekér cser­fát, negyvenöt nőbizottsági tag fá­radhatatlanul tevékenykedett a jelölő­­gyűlések jó megszervezésében és lebo­nyolításában. Az oktató-nevelői munka időszerű feladatai Pártunk második kongresszusa történelmi jelentőségű esemény volt hazánk életében. A kongresszus sokoldalúan ele­mezte politikai, gazdasági és kultu­rális életünk minden vonatkozását. Országunk dolgozói a legnagyobb fi­gyelemmel tanulmányozták a kon­gresszus dokumentumait. A marosvá­sárhelyi 4-es számú Leányközépiskola nevelői kara és tanulóifjúsága is min­dennapos külön megbeszéléseken vi­tatta meg a kongresszus dokumentu­mait. Tantestületünk különös gonddal és figyelemmel vizsgálta meg azokat a feladatokat, amelyek a második öt­éves terv keretében a nevelői kar tag­jaira hárulnak. Ezeknek a feladatok­nak a megvalósításáért folytatott harc új munkára lelkesít minden nevelőt. Iskolánk egyik legfőbb feladatának tekintette már az elmúlt években és tekinti a jövőben is a román nyelv meg­szerettetését a magyar tanulóifjúsággal Az elmúlt években végzett tanulóink eredményei a felvételi vizsgákon iga­zolják, hogy a román nyelv tanulásá­ba­n szép eredményeink vannak. Ezt a munkát tovább kell folytatnunk és fokoznunk. Már a múltban is szervez­tünk baráti találkozókat iskolánk és a helybeli román tannyelvű iskolák kö­zött. Iskolánk „Mihail Sadoveanu iro­dalmi köre” román nyelvű előadást rendezett, ahol tanulóink Cosbuc, Ca­­ragiale, Eminescu műveit román nyelven mutatták be. A helyi 3-as szá­mú román tannyelvű Leányközépisko­la tanulói népi tánc- és zeneszámok­kal járultak az ünnepség sike­réhez. Ezt a megkezdett mozgalmat ki akarjuk szélesíteni országos vi­szonylatban. Kapcsolatot teremtünk levelezés útján több román iskolával. Ez a tanulók közötti barátság megte­remtése mellett a román fogalmazás és íráskészség tökéletesítését is szol­gálja. A tavaszi szünidő idejére pedig kirándulást szervezünk valamelyik bukaresti leányközépiskolával, csere­akció alapján. Három napig vendégül látjuk a bukaresti Leányközépiskola tanulóit, akik megtekinthetik majd Marosvásárhely nevezetességeit. Há­rom nap után pedig velük együtt uta­zunk mi Bukarestbe s mint a buka­resti iskola vendégei, tanítványaink a főváros nevezetességeit ismerik majd meg. A hatnapos együttlét nagy mér­tékben hozzájárul majd a két iskola közötti tartós barátság kialakulásá­hoz. A román szókincsgyarapítás to­vábbi fokozását szolgálja a ro­mán szakos tanáraink kezdeményezésé­re az iskola előcsarnokában elhelyezett tábla. Ezen a táblán 3—4 új román szót foglal mondatba a tanár. A szavak megtanulását minden órán el­lenőrzik. Ezek a szavak a mindennap élethez szükséges szókincset gyara­pítják. A táblára írt mondatok az idő­szerű mezőgazdasági kérdéseket, nép­gazdaságunk fejlődésének eredmé­nyeit és a legfontosabb politikai eseményeket tükrözik, s így egyben a szógyarapításnak ez a módszere a politikai nevelés eszköze is. Egy másik központi kérdés oktató­nevelői munkánkban az elméletnek összekapcsolása az élettel, a gyakor­lati tevékenységekkel. Az iskola fizi­ka-kémia és matematika tanárai már eddig is megkülönböztetett figyelmet fordítottak erre a kérdésre, így pl. a fizika tanítása terén a laboratóriumi gyakorlatok segítették elmélyíteni az anyagot. Minden osztályban szemlél­tető grafikonokat készítettek a tanu­lók az anyaggal kapcsolatban. Pl. 1 kg áram különféle munkateljesítmé­nyei, vagy 1 kg szénből felszabaduló hőenergia felhasználása. Ezenkívül szemléltető eszközöket készítettek és készítenek házilag, pl. elektroszkópot, ampermérőt stb. Albumot állítottak össze az ötéves terv ipari eredményei­ről. A tanult anyagot a tanulók üzem­­látogatással mélyítik el és ezzel kap­csolat alakul ki az iskola­ és az üze­mek munkásai között. A gyakorlati életre való felkészülést szolgálja a kü­lönböző körök tevékenysége is. Isko­lánkban működik egy rádiókör, ahol 25 tanuló az elméleten kívül megta­nulja gyakorlatilag a Morze-távirato­­zást, az amatőrrádiózás technikáját, detektoros rádió megszerkesztését. A fotó­kör 25 tanulója elsajátítja a fény­képezés technikáját, gépeik helyes ke­zelését, felvételeik előhívását, másolá­sát és nagyítását . Iskolánk tervében szerepel a ma­rosvásárhelyi gépállomás meglá­togatása s ott szétszedett és javítás alatt álló gépek szerkezetének tanul­mányozása. Ugyanezt a gyakorlati jellegű oktatást észlelhetjük a kémia tanításánál, ahol az üzemlátogatások során a tanulók megismerkednek a termelés különböző ágaival, így pl. a­­mikor oxigénről tanulnak, meglátogat­ják az oxigéngyárat, az üveggyártás tanításakor az üvegfeldolgozó üzemet. A tanárok népszerűsítik hazánk vegy­iparának elért eredményeit. A tanulók albumot állítanak össze hazánk vegyiparának eredményeit szemléltető anyagokból. A laborató­riumi gyakorlatokon kifejlődik a ta­nulók gyakorlati készsége. Megtanul­nak a tanulók bánni az egyszerűbb laboratóriumi eszközökkel ( kémcső, pipetta), megtanulják az egyszerűbb kémiai kísérletek elvégzését (szűrés, titrálás). Matematika tanáraink tudatosítják tanulóinkban, hogy a matematika a valóságos világ tényformáinak kifeje­zője és nem élettől elvont rideg, száraz tudomány Célul tűzték tehát a matematika összekapcsolását a rokon­szaktárgyakkal és ezen keresztül a gyakorlati élettel. A matematika tanításánál tanáraink a gyakorlatból indulnak ki. Ennek megvalósítása érdekében felhasznál­ják a szertárak anyagát. Például toló­mércével, szferométerrel végeznek mé­réseket. A pártkongresszus dokumen­tumai szellemében tervbe vették a szaktanárok, hogy a technikában any­­nyira használatos logarlécet bevezetik az iskolai oktatásba. A trigonometria tanítása sok lehetőséget nyújt a gya­korlati vonatkozások kimélyítésére: terepméréseket fogunk eszközölni. En­nek érdekében az iskolát patronáló üzem mérnökeit fogjuk beszervezni a szülői tanács segítségével. Az iskola módszertani köre gya­korlati példák gyűjtését szor­galmazza. Erre a II. pártkongresszu­son elhangzott beszédek bőséges anya­got szolgáltatnak. A nevelői-oktatói munka fokozását jelenti a tantestület­nek az az elhatározása, hogy min­dent elkövet, hogy ne csak az iskolai tantervnek megfelelően emeljük a ta­nulók felkészültségét, hanem minden eszközt felhasználjunk arra, hogy szé­­leslátókörű, művelt ifjakat engedjünk ki az iskolából. Ennek érdekében ze­nei audiciókat szervezünk kéthetente a preklasszikusoktól kezdve időrendi sorrendben, rendszeres könyvismerte­téseket tartunk, vitaórákat a haladó világirodalom legszebb alkotásairól, mikrofilmelőadásokat rendezünk pél­dául az anyag szerkezete, a jarovizá­­lás, hazánk állatvilága stb. címen. A könyvtárak, múzeumok, kiállítások, gyárak, üzemek, kollektív és állami gazdaságok tervszerű látogatása is ezt a célt szolgálja. Ugyancsak ezt a célt szolgálná egy korszerű iskolaszínpad építése. Ez lehetővé tenné, hogy is­kolánk hagyományait továbbfejlesz­­szük. Tanulóink és tanári szakszerve­zeti csoportunk már eddig is nagy si­kerrel adtak elő különböző színdara­bokat. Ezt a hagyományt tovább akar­juk ápolni és a színdarabok előadásá­val nemcsak széleskörű ismereteket akarunk adni tanulóinknak, hanem ezzel a színészi képességeket mutató ta­nulókat a színiakadémia felé irányít­juk. Tanulóink érdeklődése és ismere­teik kiszélesítése céljából kez­deményeztünk egy „Kérdezz és fele­let" című faliújságot, amely alkalmat ad tanulóinknak arra, hogy bővítsék ismereteiket irodalmi, művészeti, tech­nikai, agrotechnikai és a szocializmus építésére vonatkozó bármely kérdés­ben. A sokoldalú nevelői és oktatói mun­kában nem feledkezünk meg a kom­munista nevelés egyik alkotó elemé­ről, az esztétikai nevelésről. Ezt a kérdést elemezte a tantestület és meg­felelő határozatot hozott az esztétikai nevelés fokozása érdekében. Tudatában vagyunk annak, hogy a fenti feladatokat megoldani és okta­tó munkánkat fokozni csakis az öntu­datos fegyelem megerősítésével érhet­jük el. Ennek érdekében szorosabbra vonjuk kapcsolatainkat az IMSZ-szer­­vezettel, megerősítjük az osztályfőnöki munkákat, fokozzuk együttműködésün­ket nevelési kérdésekben a szülőkkel, hogy ifjúságunkat felvértezzük a kel­lő ismeretekkel. MILOSITS BÉLA • marosvásárhelyi 4-es számú Leányközépiskola aligazgatója 1956. február 1., szerda EGY UTAS NAPLÓJÁBÓL Az alábbiakban egy utas összegezte tapasztalatait, aki a téli menet­­rend bevezetése óta reggelenként a waznánfalvi megállónál szokta vár­ni a 6 óra 10 perckor Marosvásárhelyre induló mezőségi kisvonatot: 1. A kisvonat olyan, mint az óra, néha pontosan jár, máskor késik (perceket vagy órákat), ismét máskor­­siet (igaz, csak 5—10 percet). Utóbbi esetben többet áll, a következő állomáson. 2. Jön, de ki tudja, hol áll meg? Például a megálló előtt, a töltésen.­­Ilyenkor szilaj akadályverseny indul, két sáncon át, népes mezőnnyel. Aki hasraesik, diszkvalifikálják, már csak a lépcsőn van helye. Lefékez­het a megállón túl is, 100—200 méterre sík terepen. Persze, síkfutás kö­vetkezik.­ Előfordul aztán összetett verseny is. December 16-án például átsza­ladt a szerelvény, s csak valahol a két megálló között jutott eszébe a mozdonyvezetőnek, hogy meg kellett volna állani. (Állítólag élénk vitá­ba volt merülve a fűtővel...) Az utasmezőny persze uccu neki! — utána vagy 100—200 métert, majd a gyorsan visszatolató szerelvény előtt — vissza a megállóig! 3. Fordított arányosság. Ez a másodosztályú kocsik és a megfelelő jegyek között áll fenn. Az ősszel például egy ideig nem volt Náznánfal­­ván másodosztályú jegy, de volt kocsi. Most van jegy, de nincs kocsi (Legutóbb konkréten január 25-én.) A fentiekből kétségtelenül kiderül, hogy a tartományi vasútigazgató­ság gondoskodik a páznánfalvi kis vonat utasainak mindennapos „sport tevékenységéről”. S úgy látszik azt várja, hogy a vonat közlekedésével és az utasok biztonságának kérdésével kapcsolatos intézkedéseket a Testnevelési és Sportbizottság fogja megoldani... E. I. A FÖLDGÁZAT KOLOZSVÁR TAR­TOMÁNYBAN 37.000 városi és falusi lakásban használják fűtésre. A föld­­gázhálózatot tavaly 52 kilométerrel bővítették, a gázfűtést újabb 8.500 házba vezették be. FÉRFI ÉS NŐI SZÖVETANYAG kiállítást nyitottak a napokban Nagy­váradon. A kiállításnak már az első napokban többezer látogatója volt s az első napi eladás jóval felülmúlta a várakozást. IRÁNBAN AZ ÉLET tizenegyszere­­sére drágult 1936 óta. A fűtőanyag ára ötszörösére, a ruházati cikkek ára kilencszeresére, az élelmiszereké tizenegyszeresére, a lakbéreké pedig huszonhatszorosára emelkedett. BALTIMOREBAN EGY BANKETT ALKALMÁVAL 1200 személyre rá­­omlott a mennyezet. A romok alól eddig 11 halottat és több mint 200 súlyos sebesültet ástak ki. LENGYELORSZÁGBAN 1960-ig 8200 falut villamosítanak, minden állami gazdaságba, gép- és traktorál­lomásba, és több mint félmillió pa­rasztgazdaságba bevezetik a villanyt. AUREL BARANGA ÁLLAMI DÍJAS IRÓ, kedden a Német Demokratikus Köztársaságba utazott, hogy részt ve­gyen a „Kerge birka" című színművé­nek február 2-i bemutatóján a senften­­bergi bányaközpont városi színházá­ban. HÁROM NAP ALATT 13 új mező­­gazdasági társulás alakult a Buka­rest tartományi Oltenita rajonban. A SEGESVÁRI GTA január 28-án befejezte a tavaszi munkához szüksé­ges gépek javítását. A GTA szerelői jelenleg a nyári munkához szükséges gépek javításán dolgoznak. ÚJABB SZOVJET TURISTACSO­PORT érkezett országunkba. A 26 személyből álló csoport a Moldvai SZSZK-ból látogatott el hazánkba. A turisták között munkások, újság­írók, tisztviselők, tanárok, tudomá­nyos kutatók és orvosok vannak. AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLA­MOKBAN a gyárak tavaly 700.000 gépkocsit nem tudtak eladni. 1954-ben az eladhatatlan gépkocsik száma 350.000 volt. ÚJ TÍPUSÚ RÁDIÓKÉSZÜLÉKEK gyártását kezdi meg a Radio-Popular vállalat. Az „Armonia” és a „Duna­­rea”­típusú új rádiókészülékek rövide­sen megjelennek üzleteinkben. A gyár ismét megkezdi a „Serenada”, „Olt” és „Doina”­típusú készülékek gyártását. SZTÁLINVÁROSBAN VASÁRNAP DÉLELŐTT ünnepélyes keretek között átnyújtották a Sztálin-rajoni pénz­ügyi osztálynak, mint élenjáró egy­ségnek a pénzügyminisztérium és a pénzügyi- és néptanácsi dolgozók szakszervezete központi bizottságának Vörös Zászlaját. Az egység dolgo­zóit Manea Manescu pénzügyminisz­ter üdvözölte. Kollektivista nők tartományi értekezlete Nagybányán Szombaton és vasárnap zajlott le Nagybányán a mezőgazdaságban élen­járó dolgozó nők első tartományi ér­tekezlete. Az értekezleten kiértékelték a kollektív gazdaságok és mezőgazda­­sági társulások eredményeit, továbbá a nők hozzájárulását a közvagyon gyarapításához és a taglétszám növe­­éséhez. Vlad Iuliu, a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke a Nagybánya tartományi kollektív gaz­daságok fejlődéséről és megerősödésé­ről beszélt és hangoztatta, hogy a nők nagymértékben hozzájárultak a szép eredmények eléréséhez. A vitában 40 nő vett részt, akik ki­merítően ismertették munkamódszerei­ket. Zidaru Maria a pálfalvi kollektív gazdaság elnöke elmondotta, hogy kol­lektív gazdaságuk 200—300.000 lej évi jövedelmet szerez a zöldségfélék ter­mesztésével, amelyet jórészt a nők vé­geznek. Vakarcs Margit a börvelyi kollektív gazdaság zöldségtermesztés­sel foglalkozó brigádjának csoportve­zetője arról beszélt, hogy a 40 hektá­ros veteményesben kizárólag nők dol­goztak. A kollektív gazdaság a vete­ményesből 310.000 lejt árusított ki. Terebesi Mária a madarászi kollektív gazdaság tagja megfogadta, hogy eb­ben az évben 300 munkaegységet dol­gozik. Szűcs Anna, a nagykárolyi kollektív gazdaságban dolgozó 14 gyermekes anya a kollektív gazdaság megalakí­tása körül felmerült nehézségekről be­szélt. Elmondotta, hogy kezdetben neki is kételyei voltak, meg tudja-e vajon szerezni a 14 gyermeke eltar­tásához szükséges keresetet. Most ő egyedül 207 munkaegységet végzett és a háza bőségesen el van látva minden szükségessel. Több felszólaló a tavaszi mezőgaz­dasági munkák előkészítésének fontos­ságát méltatta. Mogos Iosif elvtárs, a Nagybánya tartományi pártbizottság első titkára ismertette a tartomány mezőgazdasági dolgozói előtt álló feladatokat és hang­súlyozta, hogy a falusi asszonyok nagymértékben hozzájárulhatnak a terméshozam növeléséhez, a mezőgaz­daság szocialista átalakításához. A helyi­­ szerveknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy több nőt állítsanak felelős munkahelyekre. Az értekezlet részvevői felhívással fordultak a tartomány összes kollekti­vista nőihez, hogy a mezőgazdasági termelés további fokozása érdekében évente személyenként legalább 130 munkaegységet teljesítsenek. "

Next