Előre, 1956. március (10. évfolyam, 2602-2628. szám)
1956-03-01 / 2602. szám
A szántóföldeken ‘Amint a földekre rá lehet menni, fogjunk hozzá azonnal a tavaszi munkákhoz. Ha jó az őszi mélyszántás a magágy előkész.tete nem okoz különöset)!) gondot. Ara: az őszi mélyszántás erősen jön.jCots cé.jZi.ru fordítás nélküli porhang.lással előkészíteni a magágyat. ne hasogassuk az ősszel szántatlanul maradt tarlók felszántását. A talajmiSiiiitás általában szükségeljárás — kivéve a homok és erősen szikla talajosan — és a talajnedvesség jó részének elvesztését jelenti. Ez a veszteség csökkenthető, ha megfelelő idopenes módon végezzük el a tavaszi szántást. Tavasszal nem szántunk mélyen. Fontos az, hogy a tavaszi szántást azonnal kövesse a koronálás. Igen fontos teendő a későn vetett és a télen meggyengült őszi vetések fejlődésének meggyorsítása. Ezért műtrágyázzunk. Felhasználhatjuk az ammónium-nitrátot — hektáronként 60 — Ilii) kilót, — és a kénsavas ammóniákat, melyből 120—150 kilót adagolunk hektáronként. A kiszórást kitavaszodáskor azonnal, mihelyt a tarifákra rá lehet menni, végezzük el. A tavaszi olvadás idején jelentkező hőmérsékleti ingadozás könnyen előidézheti a gabonafélék felfagyását. A felfagyott vetéseken idejekorán végzett hengerezéssel lehet segíteni. Ezt a munkát akkor végezzük, amikor a föld már nem ragad a hengerre. Gondoskodjunk arról, hogy a vetéseinken felgyülemlő vizet árkok, süncok segítségével levezessük. A fiatal gyomok irtása, a föld felszínének porbanyitása és a búza tavaszi bokrosodásának elősegítése érdekében miután a növények jól megkapaszkodtak a talajba, boronáljuk meg őszi búzavetéseinket. A búzavetések boronálására kötöttebb talajon és sűrűbb növényállománynál nehezebb boronát, lazább talajon, ritkább növényállomány esetében pedig könnyebb boronát használjunk. Ahol a vetés nagyon ritka — négyzetméterenként 150—200 növény van — felülvetéssel (tavaszi jarovizált, vasty jarovizálatlan búzával) biztosítsuk a megfelelő növényállományt (négyzetméterenként 400 növényt). Abban az esetben, ha a növényállománynak több mint 60 százaléka elpusztult (négyzetméterenként 150 növénynél kevesebb van) a vetést kiszántjuk és helyébe tavaszi búzát, kukoricát, árpát, vagy más növényt vetünk. Igen fontos, hogy a magágy előkészítése után a tavaszi gabonaféléket (tavaszi búza, tavaszi árpa, zab) és más növényeket (borsó, mák, lencse, rostlen, olajlen, lucerna, vöröshere, stb) az első vetési időszak első sürgősségi szakaszában (amint a talajra rá lehet menni) elvessük. Ennek érdekében a vetés idejére minden rendelkezésre álló emberi, gépi és fogai erőt mozgósítani kell. Vessünk tisztit ott, jó csiraképességű, csávázott, vetőmagot. Az avatenyésztésben Ebben a hónapban a kopatavaszi elletések zömének lebonyolására az Újszülött állomány és frissen ellett anyák ápolására, a vemhesek megfelelő gondozására, továbbá az igazállomány fokozott előkészítésére kell figyelmet fordítanunk. Tömeges elletések a sertéstenyésztésben, juhászatban és lovászatban esedékesek. A magasan vemhes kocák éI murnournj^nmuRUJfUm és kancák számán ellető scoxokat rendezünk be, míg a jurjászatban csak összeszoktató boxok berendezésére kerül sor. Fontos, hogy az ellető hely száraz, tiszta, meleg, és feltétlenül huzatmentes legyen. Fertőtlenítsünk minden egyes ehezés után.Az éjjeli-nappali felügyeletet mindaddig tartsuk meg míg valamennyi állat megrve mellett. Az újszülöttek szárítására, köldökcsonkjuk fertőtlenítésére fordítsunk nagy gondot, hogy minél kevesebb fertőzés, elhullás legyen. Elletések után az anyák ápolására, az újszülöttek tartózkodási helyének tisztogatására fordítsunk igen nagy gondot. Ezeken a helyeken az almát minden nap cserélni kell. A szép, napsütéses márciusi napokon fordítunk gondot mind az újszülöttek, mind a többi állat sétáltatására. Az újszülött állatok körülbelül háromhetes koruktól kezdenek tejen kívül más egyedet is jelentősebb mennyiségben fogyasztani. Tartalékoljunk hát erre az időre jó minőségű szálas takarmányokat, illve abrakot, malacoknak árpát, csikóknak zabot, bárányoknak, borjaknak darakeveréket. Az utóbbi három csoportnak kiün) szénát vagy sarjút is. A kellett anyákat bőségesen takarmányozzuk, hogy tejhozamuk minél nagyobb legyen. A lovászatban a kellett s a többi kancák fedeztetése következik. A kanca legbiztosabban a csikózás utáni első sárrás alkalmával fogamzik, ami ellés után a 9-ik napon esedékes. Fedeztetés előtt a kancákat orvosi vizsgálatnak vessük alá Márciusban már megkezdődnek a tavaszi munkálatok. Ezért az igásállatokat hozzuk jó erőbe. Ha előzőleg nehéz munkát végeztek volna, pihentetésükről is gondoskodni kell A vemher kancák azonban szolgálatmentesek, ellésük után 8 napig pihenő jár nekik Baromfitenyésztésben a tenyésztojás termelés és a korai ültetés esedékes. Tenyésztésre csak friss, teljesen ép tojások alkalmasak Gondoskodnunk kell a növendékek jó felnevelésének és általában azállatok jó tartási és tételeinek biztosításáról. Legfontosabb a takarmányalap előteremtése. Ebből a szempontból datő jelentőségű rétjeink és legelőterületeink terméshozamának fokozása. A trágyaleves trágyázást már akkor elvégezhetjük, amikor még hó van Magára a hóra locsolhatjuk ki a trágyalevet. A bozótirtást, egyengetést, boronálást s az egyéb karbantartási munkát jól elvégezhetjük még a sürgősebb mezei tennivalók előtt, vagy velük egyidejűleg Nagyon fontos, hogy a legeltetés kezdetére, május elejére az italk, felhajtó utak, esetleges nyári szálláshelyek is rendben legyenek. Feltétlenül vezessük be és állandósítsuk, a szakaszos legeltetést. A szántóföldi takarmánytermesztés tervezésénél gondoljunk a zöld futószalag beállítására, silótakarmányok termesztésére a kettős termesztésre is. A zöldségtermesztésben Már március első felében megkezdhetjük a paradicsom, paprika, vineta és a zeller melegágyba való vetését. Vetés előtt a zöldségfélék magvait is csávázni kell. Csávázásra a formalin 1:200-hoz és rézgálic (kékkő) 1:150 higitáló oldatát használjuk A magvakat kis ritkaszövés vászonzacskóba tesszük és így az elkészített oldatban áztatjuk 5—6 percig. Majd a zacskókat többször tiszta vízbe mártjuk. Miután a magvak megszikkadtak, vethetünk. A palántanevelésben a legtöbb hibát a rendszertelen öntözéssel és szellőztetéssel követik el. Inkább. Ritkábban, de alaposan öntözzünk. A szellőztetést a déli órákban végezzük, mikor nem Sír lenn fagyveszély. Relííszeres szellőztetéssel megakadályozhatjuk a különböző gombabetegségekk felléptét. Ismeretes, hogy az egyes zöldségféléknél a tápkockák alkalmazásával 10— 14 nappal korábban és nagyobb menynyiségű termést érhetünk el. Ezért idejében gondoskodjunk a tápkockák elkészítéséről is. A tápkockákat kupacokba rakva 15—20 cm-es szalmástrágyával betakarva tarthatjuk el a felhasználás idejéig. Tovább kell folytatni a pincékben, vermekben és sáncokban tárolt zöldségfélék ellenőrzését az előző hónapi tanácsadónk alapján. Korai burgonya termesztése céljából megkezdjük a vetőgumók előcsiráztatását. Az előcsiráztatást világos, megfelelő hőmérsékletű (14—16 fok meleg) helyiségben végezzük. A gumókat holland-típusú gyümölcsszállító ládákba vagy polcokra helyezzük 2—3 rend vastagságban. Az elacskráztatásnál ugyancsak fontos a rendszeres szellőztetés. Az időjárástól függően március hónap eljén már megkezdhesjük a zöldségfélék szabadföldi vetését is. Az első vetési időszakban vetjük a petrezselymet 20—30 cm —, a spenótot 15— 20 cm —, a salátát 25—30 cm —, a sóskát 15—25 cm sortávolságra. A vetés mélysége a nagyobb magvaknál 1—1,5 cm, az apróbb magvaknál 0,5 cm. Ugyancsak ebben az időszakban vetjük a borsót 25—50 cm sortávolságra. Március hónap közepén zöldhagyma termesztésére kiültetjük a dughagymát. Majd a dughagyma és a hagyma palánta termesztésére elvetjük a nagymamagot. A hónap végefelé pedig elvethetjük a cékla magját 30—40 cm sortávolságra. A gyümölcsösben Legfontosabb teendőnk az idősebb gyümölcsfák metszése és tisztogatása, a fiatal még nem termő fák koronaalakító metszése. A koronaalakító metszést ültetőután 4—5 évig minden tavasszal pontosan végezzük el, mert ezzel biztosítjuk a teherbíró, szellős, napfényjárta koronát. Tartsuk be a koronaalakító metszés szabályait: a legerősebb, a legjobb helyen lévő vesszőkből neveljük a vázágakat; a vázágak irányát kötözésel vagy kitámasztással javítsuk meg; az oldalvezérek és a fővezér metszési síkja között tartsuk be az előírt 25—30 cm szintkülönbséget. Minden fajnak és fajtának a természetes koronaalakjához legközelebb álló koronaalkot válasszuk. Legkevesebb metszésre van szüksége a diónak és a cseresznyének, melyek minden alakítás nélkül is szép, szabályos koronát nevelnek. A többi gyümölcsfának a különböző gúlaalkok a legjobbak, melyek 3—1—5 ollalvezérrel indulnak ki Ös olalvezérnél többet ne hagyjunk a fán, mert a későbbi években a korona túl sűrű lesz s a sürü korona nem lerent. Gyümölcsfáink közül csak az őszibancknak nevelünk kehelyalaku korom mert a legtöbb napfényre és marevan szüksége. A korona alakitó szert az összes gyümölcsfáknál fakadás előtt fejezzük be. Március első felében még permethetünk téli erősségű permetlevekkel (2 százalékos hordóké, téli erősségű 28—39 Baume tokos miszikén!, 16 százalékos ásványolaj, 0,75—2 százalékos dinitroortokrezol). Kisérjük azonban figyelemmel a rügyfakadás idejét, nehogy perzselést okozzunk. ívügyfakadás előtt ndre szedhetjük tiz oltóvenszőket. Odóvesszőt jó termőerőben. lévőt -egészséges, fajtaazonos fák déli oldaláról szedjünk, fagymentes napokon. 1 rügyfíakadás előtt van az ideje a fisekasoknak. A nemtermű, nem megflélő fajtájú idősebb fákat vagy a fiatal, még termőre nem fordult, magról kelt ismeretlen tulajdonságú csemetéket feltétlenül oltsuk be. A fásolásokat (kecskeláboltás, egyszerű és nyelves párosítás, oldallapozás) a csonthéjasoknál alkalmazzuk. A csonthéjasok ugyanis később, a nedvkeringés megindulása után nem olthatók, mert mézgásodnak. Az oltást raffiával bekötözzük, oltóviasszal bekenjük és hogy a madarak rászállva le ne törjék, ívben egy vesszőt kötünk feléje. A felszántott talajú gyümölcsösben az őszi mélyszántást elboronáljuk. Ha pedig a talaj a tavaszi munkálatok következtében összetömöttödött, kultivátorral járatjuk meg. A szőlőben Mihelyt az idő kezd felmelegedni és a nagyobb fagyok veszélye már elmúlt, hozzákezdünk a szőlő kitakarásához, a nyitáshoz. Túl korán ne nyissunk, de nem szabad megvárni a rügyek megduzzadását sem, mert a megduzzadt termőrügyek nagy része nyitáskor könnyen letörik. Ha nyitás idején éjjeli fagyokra is számíthatunk, csak a déli órákig nyissunk, hogy legyen ideje a vesszőknek megszáradni. Óvatosan nyissunk és vigyázzunk, hogy a vesszők és fetők ne sérüljenek meg. A nyitás megkezdése előtt a sorok közé szórjuk ki a foszfor, káli- és nitrogén tartalmú műtrágyákat. A nyitás után megvizsgáljuk a termővesszőket és a rügyeket. Hektáronként legalább 25 tőkéről egy-két vesszőt vágunk és azokat felhasítva megnézzük hogy egészségesek-e. Ha a vessző belseje eleven zöld és nem foltos, akkor jól telelt és egészséges. Megvizsgáljuk a rügyeket is. Ha a kettévágott rügy belseje barnás-fekete színű, a rügy elpusztult, mint mondani szoktuk megvakult. Ezután összeszámoljuk az összes egészséges és az összes vakrügyeket. Ezeket elosztjuk külön-külön a leszedett vesszők számával, így megkapjuk vesszőnként az átlagos egészséges és a megvakult rügyek számát. Ezt százalékban szoktuk kifejezni A számbavételére azért van szükség, mert a sőlő metszésénél a rügyek számát figyelembe kell vegyük. A jó erőben lévő szőlőinkben hektáronként átlag 100—150 ezer rügyet szoktunk meghagyni. Ha tudni akarjuk, hogy tőkénként hány rügyet hagyjunk meg, akkor az előbbi rügyterhelést elosztjuk, az egy hektáron lévő tőkék számával. Fordítsunk nagy gondot a tőkehiányok pótlásával is. Immunis (filoxerameites) területen bujtassal, döntéssel, gyökeres vesszőkkel, oltvány-szőlőben pedig gyökeres alany-vesszőkkel, oltványokkal, cserepes oltványokkal és ledöntött zöld oltásokkal pótolunk A hónap vége felé pedig hozzákezdünk az előhajtatott szőlőoltványok készítéséhez. Jegyzetek a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház bemutatóihoz 1. Már-már elfelejtett, félévszázadnál is régebben íródott darabot mutatott be nemrégen a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház: Gárdonyi Géza A bor Című népszínművét. A bemutató több szempontból is jelenős színházi esemény. S mint vállalkozás, egy kicsit talán ennél is iöob. Hiszen nem csupán arról van szó, hogy felszabadulásunk óta ez az első Gárdonyi-darab színpadjainkon, hanem arról is, hogy az előadásban komoly törekvések jelentkeztek a múltban meghamisított és általunk rég eléggé fel nem fedezett Gárdonyi igazi arculatának bemutatására. Kétségtelen, hogy Gárdonyi ellentmondásokkal teli életműve ellentmondó ,és írói pályája megfelelő alapokat szolgáltatott a ferdítések, a polgári himisítások részére. Ennek ellenére Gárdonyit a reakció egy pillanatig sem tudta a maga szekértőjei közé szegődteteni. Elszánt és kitartó védelmezője volt mindig írói, emberi becsületességének, s erről az álláspontról születtek meg a legjob művei is, amelyek a századvégi magyar társadalom számos jellemző kádé ének kritikai feldolgozását tartalmazzák. Gárdonyival szemben adósságot törlesztett az Ifjúsági Könyvkiadó is, amikor — nemrégen — dolgozóink asztalára tette le az író legszebb, cselekvő hazaszeretetre nevető regényét, az Évi csillagokat, s ilyen régvárt adósságtörlesztésnek számíthatjuk a sepsiszentgyörgyi Gárdonyi-bemutatót is. A lámpás. Igazság a földön. Fekete nap című élesen bíráló, a tőkés-földesúri rend gazságai és az ideszi elnyomás ellen szenvedélyesen tilakozó művek szerzőjét fogadjuk ezzel — s igen nagy örömmel — magunk közé, mert a miénk is volt mindig Gárdonyi* a nép írójává avatta a nép iránt érzett kiapadhatatlan szeretett a nén ellensége iránti olthatatlan gyűlölete, hazafias nevelőereje, és. a műveiben jelentkező egészséges realizmus. 2. Gárdonyinak A bér cimü színdarabja ■— bár nem hibitlan munka és korántsem tartozik minden tekintetben a szerző ma is leginkább elfogadható írásai közé — a népszínmű irodalomban kivételes jelentőségű helyet foglal el. Gondolnunk kell elsősorban arra, hogy 1901-ben amikor Gárdonyi ezt a darabot írta, a népszínmű már meglehetősen kompromittált és a polgárság által teljességgel tönkresilányítoa műfajává vált az irodalomnak. Szigligeti után, akinek a 48-as forradalom előtti és közvetlen azutáni időszakban kifejtett tevékenysége új lendületet adot a nemzeti szinműirodalom fejlődésének és a magyar népdrámaírás megalapozását jelentette, nem igen akadt senki, aki helyes irányban továbbhaladt volna az általa megkezdett útán. Sőt, a kiegyezés korszakának levegője, a millennium hangulata éppenséggel elsorvasztott minden egészséges gondolatot ezen a téren, s a félrefiramodott ízlés kielégítésére, az osztálybéke hamis illúziójának terjesztésére létrehozták Pesten Rákosi Jenő Népszínházát. A Népszínház darabgyárosai pedig, a hamis Faluszemlélet bűvöletében tucatszámra állították elő a rózsaszínű idillt, állandó Vasárnapias hangulatot árasztó, álérzelmes színdarabjaikat. Ezek a szerzők a faluábrázolásban nem tudtak a lényegi, igazi kérdésekig hatolni, hanem megrekedtek a felszínen. S hogy a porhintés, a népszínmű átvedlésének és irodalmi vadhajtásszerű elburjánzásának hosszú évei után megszülethetett Gárdonyi tollából A bor, leginkább az író mély emberismeretének, művészi érzékenységének és a népszínmű konvencionális keretei között is realista emberábrázolásra törekvő egyéniségének köszönhető. Távolról sem arról van szó, hogy Gárdonyi mindenben szakított volna a népszínműitásnak közvetlenül ő előtte kialakított sablonjaival jól bevált figuráival és fogásaival. És valójában az igazi problémákat sem fedezi fel: a földkérdés, a nincstelenség igazi lényege, a kivándorlás és elszegényedés okai, az erősödő osztályharc konkrét jelenségei végeredményben elkerülik ügyeim. Viszont látja, hogy valami még sincs egészen rendjén a falu körül. Észreveszi, hogy távolról síne mindennap ünnep a faluban. Oldult az alkohol, különböző betegségek a tudatlanság sötét erői és a fölemelkedni nemtudás keserű, tehetetlenfalusi kovácsot az a bizonyos 50 hold házasítja össze a szerprevaló kuláközvegy-menyecskével. Ő sem sokat tétovázik a rang miatt, ha 50 holdnyi hozományról van szó. (Az ő rangjának egyáltalán nem árt, földdel tetézik meg.) S nemcsak a 7 évig ápolt és méginkább sem roucanó szerelem köti ismét össze Baracs Imréék házasságának szétszakadt szálait, hanem az együtt szerzett kis gazdaság is. Gárdonyinál tehát jelentkezik már a falu rétegződése; jelzi elég körülrajzáltsággal, hogy ki hová tartozik. Alakjai nemesak hogy jól egyénített, élő figurái a múlt századvégi magyar falunak, hanem jól megválogatott, tipikus képviselői a parasztság bizonyos rétegeinek. Göre Gábor bitó uramra sem mondhatunk különösen rosszat, bár bizonyos fokig még emlékeztet a fiatal Gárdonyi műparaszti ékeiben szereplő Göre Gábor alakjára. Az első és legfontosabb tehát, amit Gárdonyi a századvégi képszinműtípussal ellentétben tesz: megkísérli feloldani a mesterségesen teremtett idillt s helyébe reális légkört teremteni a színpadon — reális figurákkal Faluismerete és reális parasztszemlélete segíti, hogy élő alakokat rajzoljon; művészi érzékenysége, becsületessége pedig megóvja attól, hogy amit a falu problémáiból, a még eléggé ki nem vehető változásokból megláthat, ne kenjen el semmi és a Szokástól eltérően ne igyekezzék a rózseszínűség ködébe burkolni mindent. Ebben a vonatkozásban fordulatot jelent A bor mindazzal szemben, amit a népszinműírás ürügyén a múlt század végén csináltak, és alig egy lépés választja el a darabot Móricz „Sári biró”-jától. Felfogásban, emberrajzban, problémakezelésben ehhez áll a legközelebb. S ami ugyancsak igen fontos, amit szinte teljesen megtagad a századvégi népszínmű- A borben jelentkezik ismét a társadalombírálat Ha halványan is, ha nem elég kivehetően is de Göre Gábor biró uramnak, Eszternek, a nyelves özvegyaszszonynak és a vele társuló úrhatnám falusi kovácsnak szatirizált rajzában például meglehetősen benne van, és jelentkezik nem egy helyen a párbeszédek során is. S mennyi költőiség van mind az emberrajzban, mind pedig agondolatokban! Ha parasztosan is — ám éppen ezért, milyen szépen, mertnyi igazi magyarsággal beszélnek ebben a darabban. A népköltészet nyelvéhez hasonló A bor nyelvezetessége pusztítja a népet. Valahogy mindez ott van még ennek a nagyon egyszerű szerkezetű látszólag elég egyszerű problémát tartalmazó színdarabjának . A bornak is a mélyén- Csakhogy éppen nem mond ki ennél többet, a bor az oka mindennek. A jól kigondolt cselekmény, az ábrázolt események szempontjából így is van ez. Ám Gárdonyi problémakezelése csak látszólag ilyen egyzerű a bort megisszák, az asszonyt megverik, aztán ismét összebékül a család s zajlik zavartalanul az élet.Nemi Ha Gárdonyi tudatos írói ábrázolással darabjában ennél sokkal többet nem is mond, tudja már, hogy ezentúl ilyen egyszerűen nem lehet elintézni a falu problémáját. Már A borban, a darab hangulatában és egész levegőjében a művészi ábrázolás elevensége, életszerűsége folytán érezni lehet állandóan a lappangó kérdést, amellyel tusakodott és nehéz harcokat vívott az író, anélkül, hogy a mélyére látó volnavajon miért nincs tényleg béke és nyugalom a faluban; miért elegendő egy kancsó bor, egy elejtett szó ahhoz, hogy azonnal fellobbanjon az indulat, pillanatok alatt szerteoszoljon minden idill és gátját szakítsa a lefékezett erő? Nem, nem a „ki a legény a csárdában”-szerű, vagy „csak -szértis megmutatom” duhajkodásról van szó ! Gárdonyi ábrázolásában élnek a parasztok — normális, reális életet — és nem szetlenkednnek, hetvenkednek ha kell, ha nem, mint a századvég népszínmű irodalmában. Baracs Imrét, a főhőst, valami sokkal mélyebb és nemesebb, keserűbb, lefojtott indulat tüzeli. Nem, nem akarunk osztályharcos darabot csinálni A borból, hiszen Gárdonyi elég távol áll ezektől a kérdésektől! De az, hogy izzik valami a parasztság lelkében, hogy valami megbontotta a falu látszólagos egyensúlyát valami változásféle megy végbe a falun, aminek már semmi köze a patriarchális nyugalomhoz, mozduló erők válnak ki és szerveződnek mind határozottabban együvé — ez azonnal a szemébe ötlött. Talán ösztönösen, de megérezte azt is, hogy a kérdések javarésze összefügg a földdel A földről és az adóterhekről elég sok szó esik a darabban. És egyáltalán nem véletlen az, hogy Czeglédit, a „nadrágos"-nak számító Baraca Imra vívódása, vagy Julinak, ennek a friss tavaszi virágillatból és annyi szépséges színből gyöngéden, a költői lélek legmélyéről élő,reformált fiatalasszonynak az alakja, minden mondata múlhatalanul eszünkbe juttatja Bródy Sándor szavait. .......mint a magyar teljes violának, olyan tiszta, szomorúan édes az illata a Gárdonyi Géza poézisének és milyen erős a tövei” 3. Nehéz feladatra vállalkozott a sepsiszentgyörgyi színház, amikor műsorra tűzte ezt a darabot. Hiszen egy meghamisított Gárdonyi képpel szemben kellett az igazi megmutatására törekedniük ; a népszínmű és népszínmű közti különbség érzékeltetését is vállalniok kellett; s bizonyára sokat kellett önmagukkal is harcolniok, amíg erre a különbségre, s főleg ennek a különbségnek a színpadi alakításban való érvényesítésére rátaláltak. Mert lényegében rátaláltak, kevés kivétellel majdnem mind és majdnem mindenütt a népszínmű keretei közt is (Gárdonyi féle népszínműről van szó). Gárdonyi elképzeléseinek megfelelő, hiteles paraszti figurákat, hiteles helyzeteket, érezhető feszültséget tudtak teremteni. A mostanában megerősödött művészi vezetésnek és Jakabffy Dezső rendezőnek nagy szerepe van az eléggé egységes, újszerű előadás kialakításában. De az előadás legnagyobb gyengeségei, a színészi alakításokban átt-ott bárítón jelentkező hibák is a rendező felfogásának, az alapeszmével kapcsolatos túlzottan leegyszerűsítő, egyoldalú elképzelésének tulajdoníthatók ■ kidomborítani azt, hogy Gárdonyi ezzel a darabjával a falun pusztító részegeskedés, mértéktelen alkoholfogyasztás ellen kívánt harcra kelni Valóban első pillantásra a cselekményből csak ennyit tudunk kihámozni Gárdonyi még elég szűkmarkúan, elég óvatosan, nem mindenütt elég megfoghatóan rejt el egyegy jellemben, egy-egy színpadi helyzetben olyan más problémákat is, amelyek kétségtelenül túlmutatnak azon, mintha a szerző csak egyszerűen valamilyen antialkoholista népszínművet akart volna írni. Többet akart, reális, kritikai szemmel megrajzolt képet nyújtani a faluról. Igaz, nem egészen sikerült ez neki. A darabban inkább csak az erre irányuló irói törekvésekkel találkozunk. De nekünk pontosan ezeket kell felfednünk, ezeket kell élesebbé formálnunk, és anélkül, hogy valamit it hozzáadnánk, vagy belemagyaráznánk, alkotó rendezői és színészi munkával Gárdonyi minden látszólag rejtett igazságát felszínre kell hoznunk. Ez a feladat mia A borral kapcsolatban. Az az egyoldalú rendezői felfogás pedig, amelyről az imént szóltunk, éppen ennek a feladatnak a teljesítésétől vágta el a színészeket, ez gátolta a szerepek alakítóit abban, hogy a dráma itt-ott megsejtett mélyebb rétegei felé is tudatosan törekedjenek. S mivel az előadás általában nem igyekezett mélyebbre leásni a társadalmi problémák gyökeréig, a csak megcsillantott aranyszemcsékig is, az egyes alakítások sem lehettek elég elmélyültek, mentesek mindem népszínműves sallangtól, rosszul értelmezett parasztábrázolástól. Összhatásában pedig csak az egyszerű történet, Baracs Imréék családi problémája bontakozott ki előttünk anélkül, hogy gondolatban mélyebb összefüggések keresésére indulhattunk volna az előadás hatására, vagy eléggé tisztán látnánk, hogy minek mi a valódi társadalmi értelme. Persze nem minden múlik a rendezőn. A színész tudatos munkájától, helyes törekvéseitől, vagy ugyancsak az ő helytelen elgondolásától igen sok függ. Mester András (Baracs Imre) alakításáról például igen sok jót lehet mondani. Színesen, szépen, láthatóan sok önállósággal építette fel és csiszolta a szerepét. Különösen az első felvonásban volt jó: ahogy fáradtan, a mezőről hazatérve a szinre lépdel, igazi hamisítatlan levegőt hoz magával, a küzdelmekből és a nehéz mindennapi gondokból szövődik valami különös hangulat köréje. Hegyessi Magda nagyon érzékeny, sokskálájú színésznőnek mutatkozott. Baracsné (Juli) alakítójaként lépett színre, s jó és igaz volt a mozgásában, megjelenésében. Gazdag lelkivilágot bontakoztatott ki előttünk , mély és szárnyaló érzéseknek tudott játékával életet adni. Úgy ahogyan Gárdonyi költői pennája ezt a szerepet megírta. Csak a hangjában ne lenne olykor valami idegen, valami fojtott pátoszszerűség, ami mindjárt elárulja, hogy szerepet játszik . Különösen az utolsó felvonásban kell igen vigyáznia, ahol már a játékába is sok mesterkéltség keveredik. Vadász Zoltán (Baracs Matyi) szerepében általában jó, csak nem elég érett nem elég felnőtt (Matyi 18 éves kora ellenére sem ennyire siheder), és néhol bizony — a rossz népszínművek szájaize szerint — túlzottan suta és ügyetlen Különösen az utolsó jelenetében — amikor Rozit megy meglátogatni — „esik” a játéka. Pedig — és ez már a partnerére is vonatkozik — itt Gárdonyi külön is figyelmeztet és óva int a népszínműves viselkedéstől: „Vidéki színészektől láttam, hogy itt a Falu rosszából játszanak egy néma jelenetet. Nem tehetek róla”. Bizonyos mértékben hatással van rá partnere: Lázár Erzsébet (Rozi) is, akinek az alakításában, mozgásában, hanghordozásában bizony igen sok van ami a rossz népszínművekre emlékezik. Akárcsak a Bokor Ilona (Eszter) alakításában, aki ugyancsak éppen olyan bántóan, élesen „nyelves", szure a hirtelenkedő, szögletes mozdulatokkal térül-fordul a színpadon. Már az öltözete is hibás: túl vakító, frissen mosott és vasalt. Igaz, öltözetében is csinosabbnak kell lennie a többieknél. De ez mér túlzás. Király József Göre Gábor alakításán még sokat kell csiszolni, faragni. Nehéz ez a szerep, és éppen azért nehéz, mert már csak alig emlékeztető hasonmása lehet az élclapok régebbi Göre Gáborénak. Kevesebb hasoncsuszkálást, négykézlábmászkálást, tompítottabb hanghordózást kell elérnie, hogy természetesebb legyen. Finna Rózsa (özv. Szúnyoginé) meglehetősen színtelen alakítást nyújtott. A mozgásával általában nem lett volna baj, de a hanghordozása teljesen monoton, végig ugyanaz. Jó és életszerű figurát hoztak a színpadra : Máthé István (Pákozdi Mihály), Darvas Dezső (Durbiits Pál) és Bíró Levente (Czeglédi Pál) akik általában mindenütt szépen megfeleltek a szerzői elgondolásnak. Epizódszerepében is emlékezetesen, természetes karikírozó-készséggel oldotta meg a feladatát Papp Anna (Göre Gáborné). Végezetül pedig valamit a színpadképekről és a ruhákról. Völgyesi András tervei nyomán készültek. Ami a díszleteket illeti, általában jó és természetesen hat minden, csak a III. felvonásban kissé zsúfolt a színpad. Valahogy több levegőt, több tágasságot igényelne ez a rész, és még valami : nem lehetne a holdvilágot valahogy másként megoldani, mint egy papírba burkolt reflektorral? A nézőt nem feltétlen fontos — itt ebben a darabban — a Shakespeare-korabeli színjátszás technikai megoldásaira emlékeztetni. A ruhák szépek, szlésesek. A terveket jó érzékkel válogatta össze Völgyesi a szegedkörnyéki falvak népviseletéből. A kisbirót persze hétköznapon nem kellett volna ünneplőbe öltöztetni, és — amint már említettük — Eszternek (S cselédjénk is) hétköznapra bizony valami egyszerűbb ruha jár. A sepsiszentgyörgyiek Gárdonyi-előadása már az első este sikert aratott és jó benyomást gyakorolt a közönségre. Rn vf*’ '*nos ELŐRE A kiváló termelők Kézdi rajoni szívó értekezlete A Kézdi rajoni néptanács mezőgazdasági osztálya a napokban összehívta a rajon kivál termelőinek értekezletét. Ezen az értekezleten számos kollektivista, társult és egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt vett részt és a néptanács szakembereinek előadásai után elmondták a mezőgazdasági termelés terén szerzett eddigi tapasztalataikat. Barta Jenő pávai kollektivista fel Szónlásiban arról beszélt, milyen nagy jövedelmet sátét elérni a gyümölcstermesztéssel, mert ezen a vidéken is természeti körülmények kedvezőek erre a célra. Felhívta a szakemberek ügyelmét, hogy a Jonathán almafákon betegség jelei mutatkoznak és ez már a termésen is meglátszik. Továbbá ismertette a kollektív gazdaságban meghonosodott jarovizálási módszert és annak előnyeit, mert — amint mondotta — ezzel nemcsak a terméseredményt lehet növelni, hanem egyes burgonyabetegségek veszélyét is el lehet kerülni. Mátyus Pál kézdiszentléleki dolgozó paraszt azt ajánlotta termelő társainak, hogy őszi szántásba ültessék a burgonyát és annyiszor vegyék elő a kapát, ahányszor a gyom felüti fejét, ő is így tett a múlt évben s 14 ár földről 50 mázsa burgonyát takarított be. Mátyus Pál elmondta, hogyan termelt 40 mázsa cukorrépát 14 ár földön. A kiváló termelők értekezlete gyakorlati bemutatóval zárult be. A részvevők megfogadták, hogy követni fogják a haladó agrotechnika módszereit és újabb eredményeket érnek el a mezőgazdasági termelés terén. LENGYEL KÁROLY levelező ------------ Porosodó faliújság A kaláni Victoria üzem bejáratával szemben ott látható a szép diszkeretű faliújság, amely „Az üzem élete” címet viseli. Eredményes munkájáért, a múlt év utolsó évnegyedében a szerkesztőbizottság dicséretet kapott. A dicséret azonban, úgy látszik megártott a szerkesztőbizottság tagjainak, mert azóta egyhelyben topognak. Ma, több mint két hónap eltelte után, még mindig a múlt év decemberi szám van kitéve. Az idegen látogató, aki nem ismeri az üzem dolgozóinak napról-napra növekvő eredményeit, azt hihetné, hogy ebben az üzemben semmi olyan nemörténik, amit a faliújság tükrözhetne. Méltán rossznéven veszik ezt az öntöde közhasználati cikkeket gyártó osztályának dolgozói, akik az év kezdetétől a mai napig is, állandóan magasan túlszárnyalják tervelőirányzatukat. De nem emlékezik meg a faliújság a kollektív szerződés megkötését megelőző előkészületekről és ennek eredményeiről sem, ami pedig az üzem dolgozóinak életében igen fontos esemény volt. Ha a faliújság valóban tükrözné az üzem életét, nem feledkezne meg arról a néhány lógósról sem, aki mind a munkafegyelemben, mind a normateljestégben hátul kulrog. A faliújság kérdését a pártbizottság és az üzembizottság is elhanyagolta. Miért nem foglalkoznak behatóbban a szerkesztőbizottság munkájával? Vagy ők nem tudják, milyen mozganó erővel bír egy üzem életében a jól szerkesztett, operatív faliújság? KRASZKA JÓZSEF levelező ! 1958. március 1., csütörtök „A néger az amerikai életben“ ez a címe egy 40 oldalas, ízlésesen kiállított, jó papirosra nyomott és eredeti fényképfelvételekkel bőségesen teletűzdelt ropiratnak, amely — miként a címből is megtudható — a négerkérdéssel foglalkozik. A röpirat több nyelven jelent meg és bizonyára az a céla, hogy a tudatlan európai embert felvilágosítsa az Egyesült Államokban élő négerek helyzetéről. A „mű” azzal kezdődik, hogy ha valaki az amerikai nemzetnek kellemetlenkedni akar, az a négerkérdést hozza elő. Mindez pedig azért történhetett és történik még napjainkban is, mert az idegenek tájékozatlanok. Ezt a tájékozatlanságot el kell oszlatni, hogy Európa végre tisztán láthasson. Az eloszlatás leghatásosabb módja a fénykép. A hetvennégy eredeti felvétel diszíti a füzetet. Látni néger államérfit a mikrofon előtt, munkást mérnököt, sportolót, művészt, gyermeket az iskolában, egyetemi hallgatót amint éppen műtétet néz végig, földművest a gyapotföldön, liftboyt, szakácsot, rendőrt, katonát, cserkészt és templomban ülő ájtatost. És mindegyik néger mosolyog. A könyv egyetlen kollektív mosoly. Ez a mosoly cáfolat minden rágalomra, mert ugyebár, akit nem szolgálnak ki a vendéglőben, kitiltanak színházból, szállodából és szórakozóhelyről, elkülönítenek villamoson, megfosztanak szavazati jogától, kidobnak a robogó vonatból vagy lincselés közben szitává lőnek, az rendszerint sírni szokott. Márpedig itt mindenki mosolyog, amint a fényképek bizonyítják. A röpirat szenvedélyes „tárgyilagosságában” elismeri, hogy a déli államokban a Ku-Klux-Klan nevű terrorszervezet megakadályozza a négereket, hogy választásokon szavazzanak. Ez elvben helytelen, de gyakorlatban szükséges, mert ha a többségben levő néger választópolgárok szabadon szavazhatnának saját jelöltjeikre, ez teljesen felborítaná az Államok rendjét és békéjét, ami pedig nem kívánatos. Nem tagadja a lincselés néven ismert elvetemült gyilkosságot sem, de örömmel állapítja meg, hogy míg 1900-ban 115 négert küldtek a másvilágra, addig 1949-ben csupán 3-at, ami mindenképpen a helyzet javulását mutatja. Csak az a kár, hogy a brosúrából nem derül ki, vajon az utóbbi időben meglincselt Emmet Till, George Lee Lamar Smith és többi sorstársuk szintén beszámítódnak-e a „csökkentésbe” A röpirat kiadója, — az amerikai hadsereg nyugatnémetországi csapatainak „irattár-szolgálata” — nagy ügybuzgalommal szeretné elhitetni a tájékozatlan európaiakkal, hogy milyen jó dolguk van az amerikai négereknek. Kár, hogy a négerek nem tudnak erről. ÉPÜL A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG LEGNAGYOBB VÖLGYZÁRÓ GÁTJA a Harz hegységben, Blankenburg városka mellett. A gát 105 méter magas és 450 méter hosszú lesz. A felduzzasztott víz mennyisége eléri a 110 milliárd litert. A gát elektromosenergia termelésén kívül vízzel is ellátja egész Közép-Németországot. NYOLC NAP ALATT EGY KILOMÉTERES ÚTSZAKASZT javítottak meg Mezőmadaras községben a dolgozó parasztok, a néptanács vezetésével. Az út mindkét szélén vízlevezető árkot ástak — írja Nemes Sándor levelezőnk. BOMBAYBEN egy műszaki főiskolát létesítenek a Szovjetunió segítségével. A főiskolát kb. 1000 diák látogatja majd évente. A Szovjetunió professzorokkal, szaktanárok kiképzésével és felszerelésekkel járul hozzá a főiskola létesítéséhez. CSIK RAJONBAN tizenegy énekkar nevezett be a IV. országos kulturversenyre. Az énekkarok közül legjobban, legeredményesebben a karcsalvi énekkar dolgozik. A PÁRIZSI THEATRE DE l'OEUVRE nagy sikerrel újította fel Gorkij Éjjeli menedékhely című darabját. Az egész párizsi sajtó nagy elismeréssel ír mind a műről, mind a színészegyüttes munkájáról. A BARATOSI NŐBIZOTTSÁG a Nők Nemzetközi Napja méltó köszöntésére versenyre hívta Kézdivásárhely rajon összes községeinek nőbizottságát. A verseny pontjai között szerepel a többi között a szervezeti élet megerősítése, a tavaszi mezőgazdasági munkákra való jó felkészülés, kiállítás szervezése, olvasókörök beindítása. K. S. TÖBB MINT 2000 MÉTER MÉLYSÉGBŐL naponta mintegy 100 köbméter kőolajat szállít a felszínre a kínai csun-csni gépgyárban szovjet tervrajzok alapján készült olajszivattyú. A gépgyárban elkészült a szivattyúk első sorozata. ÖNADÓBÓL NYOLC KULTÚROTTHONT ÉPÍTETTEK, illetve fejeztek be 1955-ben Nagyvárad rajon falvaiban. FAJBAROMFI ÉS APRÓJÓSZÁG KIÁLLÍTÁS nyílt Sztálinvárosban. A kiállítás nagy érdeklődésnek örvend. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK munkaerő hivatala jelenti, hogy 1955-ben a munkanélküliség 11 millió embert érintett hosszabb vagy rövidebb időre. -----------A Meteorológiai Intézet közli: Ködös idő, változó felhőzet, reggel — főleg a hegyes vidékeken — jobbára borús égboltozat. Moldvában és a hegyek között havas eső. Mérsékelt keleti szél. Nyugaton emelkedő, különben aliár változó hőmérséklet, nappal mínusz 2 és plusz 6 fok, éjjel 0 és mínusz 10 fok között. A következő három napra nedves, ködös idő, Erdélyben és Moldvában helyenként havazás, majd havas eső és eső várható. Változó felhőzet, északon jobbára borús égboltozat. Élénkülő, a hegyekben erős szél. Főleg az ország nyugati részén emelkedő hőmérséklet, általános olvadás.